Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-11 / 11. szám, péntek

Traktorosról, kórházról, autóbuszközlekedésről, szénellátásról és az üzletekről Második ötéves tervünk második évét szerkesztőségünk is azzal az elhatározással kezdte, hogy az elmúlt évek tapasztalatait és eredményeit felhasználva a szerkesztés minden vonalán javítja munkáját. Mindannyiunk elhatározása, hogy minél jobb lapot adjunk olvasóink kezébe. Hogy újságunk egyre jobb legyen, ez természetesen nem csupán a szerkesztőségen múlik, Munkánkban sokat segíthetnek az olvasók. Olvasóink tudósításaikkal és az élet különböző területeire kiterjedő megjegyzéseikkel már eddig is sokat segítettek. Ezt a segítséget a jövőben is elvárjuk. Szerkesztőségünkbe ma is sok levél érkezik. Annak örülnénk, ha e szám megkétszereződne. Ha az újság hasábjain nem is közlünk le minden levelet és tudósítást, a szerkesztőség segítségnek veszi ezeket is. Sok esetben szeretnénk, ha a beérkezett leveleket egészükben közölhetnénk. Ezt lapunk terjedelme azonban nem mindig teszi lehetővé. Ezért azokat a leveleket, amelyeket teljes egészükben nem közölhetünk, de tartalmuknál fogva nyilvánosságot követelnek, a jövőben, — ahogy ezt alább is tettük —, levélszemle formájában kívánatosan fogjuk közölni. Ezzel el akarjuk érni, hogy egyre több levelezőnk véleménye és megjegyzése kerüljön nyilvánosságra, ugyanakkor lapunk is sokoldalú legyen. A forrongó élet naponta szolgáltat vitás kérdéseket. Bizonyára dolgozóinknak is vannak olyan kérdéseik, amelyekre környezetükben nem kapnak mindig kielégítő, vagy helyes választ. Ezért szeretnénk, ha olvasóink vitás kérdéseikkel is felkeresnék szerkesztőségünket. Szívesen válaszólunk levélben, vagy amenynyiben a kérdés közérdekű — lapunk hasábjain. A szerkesztőségünkbe napjainkban érkező levelek legtöbbje az új évi munkakezdéssel foglalkozik. Elmondják levelezőink, hogy milyen eredményeket értek el munkakörükben az ó évben és ezeknek az eredményeknek alapján milyenek terveik az új esztendőben. Az eredmények és jövőbeni tervek ismertetése mellett sokan a még meglevő hibákra hívják fel figyelmünket. Ezek a levelezők a hibák orvoslását kérik, hogy ezzel is zavartalanul folyhasson az élet. Legtöbb levelezőnk beszámolója mellett újévi jókívánságait tolmácsolja szerkesztőségünknek. Ezekért ez úton is köszönetet mondunk. Szovjet kulturális küldöttség Prágában Szerdán szovjet küldöttség érkezett Prágába, hogy megtárgyalja és aláírja a csehszlovák—szovjet kulturális kapcsolatok tervét a kultúra, az iskolaügy és a tudomány szakaszain az 1957. évre .A küldöttséget Vjacseszlav Petrovics Jeljutin, a Szovjetunió főiskolaügyi minisztere vezeti. Tagjai: F. Sz. Maximen-ko, az OSZSZSZK népművelésügyi miniszterének helyettese, M. A. Vizzsijin, a VOKS elnökének helyettese, A. A. Slavnov, a Szovjetunió kulturálisügyi minisztériuma külföldi kapcsolatok osztálya vezetőjének helyettese, Sz. G. Kornyejev, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája külügyi osztályának vezetője, V. A. Szevercev, a Szovjetunió főiskolaügyi minisztere kabinetjének vezetője és V. F. Klocsko, a Végh Gusztáv bogyai levelezőnk beszámolójában Száraz Istvánról, egy munkáját kitűnően végző traktorosról ír, aki egy olyan traktorral éri el kiváló teljesítményeit, amelyet a gelléri szövetkezet ócskavas áron kilóra vett a megyeri gépállomástól. — Amikor a traktort javításra adták — írja levelezőnk —'és megkapták a számlát, sokan úgy gondolkoztak, hogy nem éri meg a javítási költségeket. Attól is féltek, hogy a traktort majd mindig javítani kell. Száraz István azonban megmondta, hogy az öreg traktor még nem rossz traktor. Hogy igaza van, ezt azzal bizonyította be, hogy a javítás után már az eíső hónapban 3000.— korona fuvart csinált és a traktor azóta is állandóan üzemképes. Levelezőnk dicsérőleg ír Száraz István traktoros ügyességéről, aki a múlt nyáron csaknem az összes terményt ezen a traktoron szállította Megyerre. Ezenfelül az építkezésekhez szükséges anyagot is ezzel a traktorral hordta össze, ami 1200 téglát, 280 köbméter kavicsot, több vagon cementet és "egyéb anyagot jelentett. Száraz István traktorával kiveszi részét a szövetkezeteket segítő többi munkából, a silózásból, szecskavágásból stb. A munka, amit Száraz István végez, nem könnyű feladat, különösen egy ócskavasnak szánt géppel, dehát az akarat és ügyesség sok mindent legyőz. — Száraz István ezt nemcsak azért teszi, — jegyzi meg levelezőnk —, mert havonta hatvan munkaegységet kap a szövetkezettől, hanem azért is, mert szereti a gépet, szereti szakmáját. Fonóiiy 3éla nyényei levelezőnk Csehországban dolgozik. Jelenleg otthon tölti szabadságát. Szabadsága ideje alatt fogott tollat, hogy beszámoljon nekünk arról a példás gondoskodásról, amelyben a Český Krumlov-i kórházban részesítették. Fonódy elvtársat, aki haladó beállítottsága miatt a múltban sokat szenvedett, december közepén a fasizmus börtöneiben szerzett betegsége kiújulása következtében súlyos állapotban szállították a Český Krumlov-i kórházba.. Hoqy ott hogyan bánnak a betegekkel, erről Fonody Béla levelezőnk így számol be: — Peska doktornő úgy kezeli a betegeket, mint édesanya a gyerekeit. Mosolyogva jön a betegek ágyához, még akkor is, ha a beteg éjjel tízszer nyomja meg a csengőt, amit a legsúlyosabb betegek ágyához szerelnek. Mondják is a betegek, hogy népi demokratikus országunknak sok Peska doktornőre lenne szüksége. — Kocmont elvtárs főorvos idős ember, látszik, hogy már sokat dolgozott, Magas homlokára mintha az volna irva: — Mindent a dolgozók egészségéért. S meg is tesz ö mindent, hogy a keze alatt levő dolgozók visszakapják egészségüket. De az intézet többi dolgozóját is csak dicséret illeti Mosolygó ápolónők kérdik a betegtől. hogy van, hogy ^ludt. hogy érzi magát? Ha a beteg panaszkodik, U J S Z O 19G7. január 11, hogy egészségi állapota nem javul, rögtön szaladnak az orvosnőnek, vagy a főorvosnak jelenteni. Mindanynyiuknak az a legnagyobb öröme, ha pácienseik visszakapják egészségüket. Ilyen orvosokra, ilyen ápolónökre, ilyen kórházra bátran rá lehet bízni a betegeket. Fonody Béla a továbbiakban azt írja, hogy erről a kórházról példát vehetnének azok a kórházak, ahol még ma is sokat panaszkodnak a betegek, hogy nem úgy bánnak velük, mint népi demokratikus rendszerünk megköveteli. Fonody elvtárs így zárta levelét: — Az a gondoskodás, amellyel viszszakaptam egészségemet, munkahelyemen további eredmények elérésére ösztönöz. Szalay Júlia csallóközaranyosi levelezőnk panaszlevéllel fordult szerkesztőségünkhöz, és mint a nyitrai kerület képviselőnője választói nevében panaszkodik azokról a rossz viszonyokról, amelyek községükben a szénellátás terén vannak. — Most, mikor elérkezett a tél — írja Szalay Júlia — a dolgozók munka után meleg lakásban akarják tölteni pihenőjüket. A helyzet azonban úgy fest, hogy alig lesz így, mert községüknek nem biztosítanak elegendő szenet. Szalay Júlia levelében elmondja, hogy a legtöbb helyen biztosított a szénellátás, majd felteszi a kérdést: — Miért van az, hogy az aranyosi széntelepet csak 47—50 százalékig látják el szénnel? — Mi tudjuk — írja továbö —, hogy ez nem a párt, vagy a kormány hibája, hanem azoké a munkájukat elégtelenül végző egyéneké, akik, sajnos. még ma is találahtók egyes közellátási igazgatóságokon... így van ez a mi kerületünk igazgatóságán is, mert aki jó volt egy textilüzlet vezetőjének, az nem olyan biztos, hogy jó lesz a kerületi tüzelőanyagelosztó igazgatójának. Búus László komáromi levelezőnk beszámolójában ugyanazzal foglalkozik, amivel Szalay Júlia. Búus elvtárs is a szénkiosztásra panaszkodik és levelében a többek között ezeket írja: — Nálunk, ha valaki szenet akar venni, kénytelen már hajnali három órakor felkelni, hogy az elsők között legyen, akik esedékesek szénre. De ez még semmi. A fatelep vezetője fél nyolc felé bejön munkahelyére és nem a legszerényebb hangon jelenti ki: — Szénkiadás, mivel nem érkezett vagon, nem lesz. így másnap ismét sort kell állni. De helyes-e ez? Erre kérünk választ! A magunk részéről csak annyit mondhatunk, hogy a sorbanállás nem helyes, hiszen ezzel sok. munka- vagy ->ihenési órát vesztenek a dolgozók. Ezért is jogosnak tartjuk Szalay Júlia és Búus László panaszát, akik az Oj Szón keresztül kérik az illetékeseket, hogy mielőbb orvosolják a dolgozók panaszát. Malik József, Álló Aladár és éti István Ezek a levelezőink az autóbuszközlekedéssel kapcsolatban fordultak szerkesztőségünkhöz. Malik József (Ipolyhídvégről) többek között ezeket írja: — Ipolyhídvégről Ipolyságra járunk munkába tizenhatan munkások és vagy tizenöt diák. Hétfőn ez a szám megkétszereződik. Sajnos, nem tudunk sokszor idejében munkába állni, mert az autóbusz, mivel mindig tele van, nem tud munkahelyünkre szállítani, így munkahelyünket is és minket is, károsodás ér. Mi, hídvégi dolgozók kötelezettséget vállaltunk, hogy munkafeladatainkat mindig teljesítjük. Ehhez azonban szükséges, hogy idejében munkahelyünkre érjünik. Ezért kérjük a ČSAD-t, hogy az autóbuszjáratokat úgy intézze, hogy ne legyenek a mostanihoz hasonló zavarok. Álló Aladár Nádazsdról arról panaszkodik, hogy Somorjáig minden órában üresen szaladgálnak az autóbuszok, ugyanakk r a, bosi vonalon a meglevő járatokat későbbre tették. így sok dolgozó nem jut idejében munkahelyére. A rosszul beosztott járatok következtében sok baj van hétfőn is. amikor a faluban, 54 munkás vár elszállításra, de közülök sokan lemaradnak, mert az autóbusz, mire Nádazsdra ér, már tele van. — Az a kívánságunk — írja Ä Hó Aladár —, hogy Bős felé délután négy órakor induljon autóbusz, vagy helyezzék vissza a régebben érvényben volt járatokat. Jó lenne az is, ha az autóbusz sem Somorján, sem pedig Felbáron nem állna félórákig. Réti István Rimaszombatból a közlekedés megjavítása érdekében többek nevében ezeket kéri: — Állítsák vissza, legalább szombati napokra, a tizenhárom órakor Ri maszombatból Feled

;g közlekedett személyvonatot. Ha ez nem lehetséges, legalább a legforgalmasabb vonalakon az autóbuszokat lássák el pótkocsikkal. Zelenák István, Házi Gyula Mindkét levelezőnk az elárusító-helyekre vonatkozó panasszal fordult szerkesztőségünkhöz. Zelenák István levelében azt írja, hogy Bélyben a vcndéglátóüzemben olyan hideg van, hogy az elárúsító is télikabátban dolgozik. — Utánajárásom után — írja — megállapítottam, hogy a járási Jednota vezetősége kii talta a szénre a pénzt, de, hogy ennek ellenére miért nincs az üzletnek fűtőanyaga, erre Oltmann Jánostól, a helyi nemzeti bizottság titkárától ilyen választ kaptam. — A szén megvolt, de ahelyett, hogy az üzlet kapta volna, a Jednota körzeti vezetősége magának adatta ki, hogy otthon, a Ukásukban legyen mell £. Ezért kell a bélyi vendéglőben fázni mind a kiszolgálóknak, mind a vendégeknek. Házi Gyula Ekeiből beszámolójában ezeket írta: — Községünknek, amely 1720 lakosú, egy vegyeskereskedése van. Ez az üzlet is olyan kicsi, hogy alig fér be 5—6 vásárló. A vásárlók így sokszor sorba állni kénytelenek. Ezen sürgősen segíteni kellene, mert a sorban állás nem kellemes, különösen télen. Szovjetunió prágai nagykövetségének tanácsosa. A csehszlovák küldöttség vezetője dr. František Kahuda, az iskolai és kulturális ügyek minisztere, aki a ruzyni repülőtéren üdvözölte a szovjet vendégeket. Az üdvözlésen jelen voltak: dr. Gertruda Sekaninová-Čakrtová külügyminiszterhelyettes, Oleg Homoia, a Csehszlovák—Szovjet Barátsági Szövetség KB-ának központi titkára, valamint az Iskolai és Kulturális Ügyek Minisztériuma és a Külügyminisztérium vezető dolgozói. Jelen volt I. T. Grisin, a Szovjetunió prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. A csehszlovák—szovjet vegyes bizottság tárgyalása szerdán délután kezdődött. A város- és faluszépítési akció tavalyi eredményei A napokban érkeznek a jelentések köztársaságunk egész területéről a város- és faluszépítési akció múlt évi sikereiről. Az eddigi jelentések szerint mind a ledolgozott órák száma, mind a végzett munka értéke jelentősen növekedett az 1955. évhez viszonyítva, sőt a szlovákiai kerületekben csaknem megháromszorozódott. A legszebb eredményt eddig a Plzeňi Kerületi Nemzeti Bizottság jelentette. A plzeňi kerület polgárai a város- és faluszépítési akcióban 7 711167 órát dolgoztak le és csaknem 270 millió korona értékű munkát végeztek el. Vasúti szerencsétlenséget akadályoztak meg Kedden, január 8-án a belső őrség egyik alakulatának tagjai határozottságukkal jelentős anyagi kár és esetleges emberéletveszteség bekövetkezését akadályozták meg. A délutáni órákban a Kassáról 2i'linára haladó gyorsvonat áthaladása után a viadukt és az alagút közötti területen, melyet az alakulat őrzött — egy nagyobb kőtömb zuhant a sínekre és teljesen eltorlaszolta a vágányokat. A közeli őrhelyen levő Kocsis Pál katona azonnal odahívta az őrség vezetőjét Milan Vaško tizedest, aki jelenteni akarta az akadályt a vasútvonal többi őreinek, hogy megállítsák az érkező vonatokat. Ebben a pillanatban azonban tehervonat közeledett az eltorlaszolt helyhez. Vaško tizedes jelt adott a vonat megállítására. Bár a mozdonyvezető későn vette észre a figyelmeztetést, sikerült a szerelvényt lefékeznie, úgyhogy az akadályba ülközésnél csupán a mozdony siklott ki. A kisiklás azonban a másik vágányt is eltorlaszolta és ezért Ján Oravec tizedes, az őrség helyettes parancsnoka újabb őrséget szervezett, mely idejében megállított két vonatot is így megakadályozta az esetleges szerencsétlenséget. Az akadály eltávolítására kiküldött munkacsoportnak az alakulat tagjai segítettek a vágányok szabaddá tételében. Kocsis katonát, Vaško tizedest és Oravec tizedest, a belső őrség alakulatának tagjait határozott eljárásukért parancsnokaik kitüntetésben részesítik. IRfX KINEVEZTÉK A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG JEMENI KÖVETÉT Antonín Zápotocký, a Csehszlovák Köztársaság elnöke dr. Annošt Karpišeket, a Csehszlovák Köztársaság kairói rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét egyúttal a Jemeni Királyságba Csehszlovákia rendkívüli követévé és meghatalmazott miniszterévé nevezte ki. A Postaügyi Minisztérium négy emlékbélyeg kiadását készítette elő az 1957. év jelentős kultúrális évfordulóira: Ivan Olbracht író születésének 75. évfordulójára, Karel Toman költő születésének 80. évfordulójára, F. X. Salda irodalomtörténész és író elhalálozásának 20. évfordulójára és Terézia Vansová írónő születésének 100. évfordulójára. Josef Skupa nemzeti művész állami temetését hétfőn, január 14-én rendezik. A prágaiak a Művész-házban tisztelegnek a nagy művész emlékének. Itt helyezik el az elhunyt ravatalát. 14 órakor kezdődik a kegyeletes aktus, melynél dr. František Kahuda, az iskola és kulturális ügyek minisztere tart beszéde;. A gyászünnepség után a strašnicei krematóriumban 16 órakor elhamvasztják. A Szlovák Politikai Irodalmi Kiadóvállalat 2000 oldalon kiadta Szlovákia első politikai újságjának a Slovenskje národňje novininak — újabb kiadását és az „or>l tatránski" című irodalmi mellékletét. A Slovenskje národňje novini az 1845—1848-as években jelent meg, tehát abban az időben, amikor nálunk megértek a burzsoá forradalom feltételei és kifejlődött a szlovák nemzeti mozgalom, melynek élén Ľudovít Štúr állt. A Szenei járás 15 legjobb ifjú szövetkezeti tagja decemberben egyhetes üdülésen volt a Magas Tátrában jutalmul a mezőgazdasági munkák példás elvégzéséért. A jövő hónapban további CSISZ-tagok mennek üdülésre. A krpe'anyi vlllanverömű építői munkájuk bef3j.?z§séiq még félmillió köbméte- földet ásnik ki és 20 ezer köbméter betont rakna': le. A terv szerint az év utolsó negyedében üzembe helyezik az erőmű három áramfejlesztőjét. A kisip rí szövetkezetek országos átlagban 8,5 százalékkal növelték múlt évi termelésüket, 1955-höz viszonyítva. Háromnegyed év alatt 73 ezerrel növekedett a fogyasztási szövetkezetek tagjainak száma. A České Budéjovice-i Koh-i-noor ceruzagyár tavaly terven felül több mint 330 ezer verzatil töltőceruzát és 11 ezer másfajta töltőceruzát gyártott. 1957 első negyedévében 8000 négyszínű töltőceruzát gyártanak. A pótori Slatinka-bánya az év elejétől 5,8 százalékkal teljesíti túl fejtési feladatait. A leajobb eredményeket Tóth aknász műszaka érte el. A Csehszlovák Tudományos Akadémia magfizikai intézetében januárban folytatják a reaktor építését. Jelenleg a ciklotron alapjainak betonozásán dolgoznak. A liseni Anto-ín Zá-otocký Üzemben 1947. óta ötezer újítási javaslatot nyújtottak be. Az elfogadott újítási javaslatok bevezetésével az üzem tíz év alatt 20 millió koronát takarított meg. A jihlavai kerület több üzeménekifjúsága a napokban megtárgyalta a moszkvai VI. ifjúsági világfesztivál tiszteletére szervezett munkaverseny feladatait. A Tŕebič-Borovina-i C.ustav Kiiment üzemben a CSISZ-tagok 43 ifjúsági csoportc létesítettek. A csoportok tagjai — 120 fú és lány — versenyezni fognak a fesztiválzáazlók elnyeréséért. Janu' • első és második hetében ismét megkezdődött a szénipar legjobb dolgozóinak téli üdültetése. Már harmadízben csaknem ötezer bányász és bányászfeleség vesz részt az üdülésen. Az üdülők egv hetet töltenek a Krkonošén. Jesenikiben, a Beskidekben, a Cseh-morva hegységben, vagy tíz naoot a Magas Tátrában. Az útépítésinél gyakori jelenség volt, hogy az általánosan használt cementből épült utak a hőmérséklet ingadozásai következtében megreped ztek. Az épületanyagok kísérleti kutatóintézete szovjet terv;., a'apján olyan cement gyártására dolgozott ki előírásokat, amely nem változtatja térfogatát. Az ostravai cementgyár r'olg^zói tavaly 3510 tonna kiváló minőségű cementet gyártottak terven felül síz dén az állami terv szerint tovább növelik termelésüket, hogy vízierőmüveink építkezéseit még jobban elláthassák jó minőségű cementtel.