Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)
1957-01-11 / 11. szám, péntek
I A nyugati hatalmak újra durván beavatkoznak a magyar belügyekbe Az ENSZ közgyűlése újra az úgynevezett magyar kérdésről tárgyal Szovjet-kínai tanácskozósok Moszkvában Annak ellenére, hogy Magyarországon napról napra megszilárdul a rend, egyes kapitalista országok, élükön az USA-val az ENSZ-t alias célokra akarják (elhasználni és megkísérlik a beavatkozást a Magyar Népköztársaság belügyeibe. Boland ír küldött január 9-én 24 ország határozati javaslatát nyújtotta be, amelyet a nyugati hírügynökségek jelentése szerint az USA dolgozott ki. Éz a javaslat kéri, hogy úgynevezett „vizsgáló bizottságot" alakítsanak, amely tájékoztatást adna a magyarországi eseményekről a szökevények vallomásai alapján. Lodge, amerikai küldött, aki az ír javaslat után felszólalt, támadásokat intézett a Szovjetunió ellen és igyekezett elterelni a figyelmet az ellenforradalmi veszélyről. Kuznyecov szovjet küldött felhívta a közgyűlés figyelmét arra, hogy Magyarországon leverték az ellenforradalmat, az élet normális mederben folyik és igy az úgynevezett magyar kérdést le kell venni a közgyűlés napirendjéről. Felszólalt még Kuba, Olaszország, Belgium, Ceylon küldötte, majd az éjszakai órákban Ullrieh csehszlovák küldött, akinek beszédét az alábbiakban kivonatosan ismertetjük. J. Ullrieh, csehszlovák küldött beszéde az ENSZ közgyűlésén „A csehszlovák küldöttség a közgyűlés rendkívüli ülésének és mostani ülésszakának folyamán is több ízben részletesen kifejtette álláspontját, mely szerint megengedhetetlen az úgynevezett magyar kérdés megtárgyalása az ENSZ-ben — mondotta J. Ullrieh csehszlovák küldött. Határozottan elleneztük ezt. mert az alapokmány nem engedi meg, hogy olyan kérdésekről tárgyaljunk, amelyek kizárólag a tagállam belügyeinek körébe tartoznak. Rámutattunk arra is, hogy az úgynevezett magyar kérdés megtárgyalása provokációs célokat követ. AE eddigi tárgyalások egész lefolyása azt mutatja, hogy az ENSZ-ben folyó kampány szélesen megalapozott és egybehangolt akciók része, amelyekkel egyes hatalmak durván be akarnak avatkozni Magyarország és a többi kelet-európai ország békés életébe és megakarják azt hiúsítani. Az a tény, hogy az USA indítványára a közgyűlés félbeszakította a napirendjén szereplő fontos kérdések megtárgyalását és ismételten az úgynevezett magyar kérdéssel foglalkozik, főleg azonban a beterjesztett határozati javaslat megerősíti ezt a meggyőződésünket. Josef Ullrieh csehszlovák küldött a továbbiakban rámutatott, hogy ennek a javaslatnak az a célja, hogy alapul szolgáljon még szélesebb körű beavatkozásra az ENSZ részéről a Magyar Népköztársaság belügyeibe. A csehszlovák küldöttség erélyesen tiltakozik ennek az újabb provokációs javaslatnak megtárgyalása ellen, amely durván sérti az ENSZ alapelveit. Egyes nyugati országok, elsősorban az USA agresszív körei úgy látszik nem akarnak beletörődni abba, hogy Magyarországnak fiáborús tűzfészekké való átalakítására irányuló terveik kudarcot vallottak. Most az ENSZ nevével visszaélve folytatják a népi demokratikus országok belügyeibe való beavatkozásra irányuló politikájukat. Az ellenforradalmi összeesküvést, — mondotta továbbá a csehszlovák küldött — melynek célja a népi demokratikus rendszer megdöntése volt Magyarországon, leverték és Magyarországon az egészséges erők meg tudják védelmezni a béke és a szocializmus ügyét. Ez az örvendetes fejlődés, melyet a világ valamennyi békeszerető nemzete és elsősorban Magyarország szomszédai örömmel üdvözölnek, nem tetszik a magyarországi népi demokratikus rendszer ellenségeinek. Ezért az ellenforradalom veresége után az imperialista reakció dühödt rágalomkampányt indított a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió ellen. E rágalomhadjárat A BRIT NÉP a kormány politikájának gyökeres megváltoztatását követeli Nagy-Britannia gazdasági helyzete napról napra rosszabbodik. Ezzel együtt mélyül az a súlyos politikai váiság, amelybe az országot a brit kormány politikája sodorta. Mindez az Egyiptom elleni agresszió kudarcának, až „Eden-kormány" csődjének áldatlan gyümölcse. Ez a válság annak az egész politikai irányvonalnak következménye, amelyet a brit kormányok a második világháború óta követtek és amely „méltóképpen" betetőzödött Egyiptom aljas megtámadásában. Az USA-tól való függés, a lázas fegyverkezés, a „hidegháború" politikája, a nyugatnémet újrafelfegyverzés támogatása, a leszerelési egyezmény szabotálása és most legutóbb az Egyiptom elleni agresszió azok a határkövek, amelyek ezt az utat jelzik. A VÁLSÁG ELŐREVETI ÁRNYÉKÁT Az egyedüli gyakorlati „eredmény", amit Nagy-Britannia Egyiptom elleni agressziójával elért, a Szuezi-csatorna eltorlaszolása és a kőolajvezetékek megsérülése volt. Ennek következtében ma Anglia az amerikai köola.imágnások zsarolásának van teljesen kiszolgáltatva. Számos brit gazdasági ágazatban, a legnagyobb mértékben az automobiliparban rohamosan fokozódik az áru eladásának válsága. A lapok naponta újabb ármelkedéseket jelentenek, rohamosan emelkedik a lakbér is. Azok a szociális vívmányok, amelyeket a munkásosztály 1945 után vívott ki, komoly veszélyben forognak. ANTHONY EDEN MÁSODIK MEGFUTAMODÁSA Ilyen helyzetben érkezett az a hír, hogy A. Eden, a konzervatív kormány elnöke a királynőnek beadta lemondását. Nem egészen három hónap alatt most második ízben futamodik meg Eden a politikája katasztrofális következményeiért viselt felelősségétől. Először Jamaica szigetére menekült az Egyiptom elleni agresszió csődje után és most, amikor az országban egyre nagyobb méreteket ölt a belpolitikai vállig, beadta lemondását. Lemondásának indokolásában „egészségi állapotára" hivatkozik, a legtöbb politikai megfigyelő azonban gúnyosan mosolyog ennek az indoknak hallatán. ' Már ez év novembere óta, amikor az Egyiptom elleni „Eden-háború" a britek vereségével végződött, bizonyosra vették, hogy a Konzervatív Párt „lovat vált". Az „Eden must go" (Edennek mennie kell) mozgalomhoz nyíltan vagy a kulisszák mögött a Konzervatív Párt számos képviselője is csatlakozott. Eden Utódja minden valószínűség szerint R. A. Butler lord, titkos pecsétőr lesz, mert a miniszterelnöki szék másik reményteljes várományosa Macmillan pénzügyminiszter sokat vesztett hírnevéből még akkor, amikor a külügyminiszteri hivatalt töltötte be, főleg pedig a szuSzi agresszió idején, amikor a legerősebben támogatta Edent. LORDOK A LORDOK ELLEN A Konzervatív Pártban jelenleg éles kulisszák mögötti harc folyik a párt vezetéséért és a fő kormánytisztségek ellenőrzéséért. „Az imperialista" konzervatívok, akik a gyarmati uralom érdekeit mindenek fölé helyezik — tehát többre tartják „a nyugati szövetségnél" is. offenzívában vannak és visszakívánják Churchill politikáját. Míg a konzervatív párton belül u kormány politikai csődje „Edennek mennie kell" jelszóban nyilvánult meg, a brit nép szélesebb szemszögből néz erre a dologra: a konzervatívoknak kell menniök! A haladó brit erők most a népet határozott harcra mozgósítják a konzervatív kormány ellen. E harc élén Nagy-Britannia Kommunista Pártja áll. A kommunistáknak az a nézetük, hogy a munkásosztály egységes akcióival lemondásra kell kényszeríteni az j egész konzervatív kormányt és új választásokat kell kiírni. A jelenlegi helyzetben a konzervatívok bizonyosan vesztenének. A legközelebbi hetek megmutatják, vajon a brit munkásosztálynak sikerül-e Eden veresége után kiharcolniok a konzervatív kormánv vereségét is. J. H. céljaira felhasználja az ENSZ fórumát is, nem véve tekintetbe azt, hogy Magyarország kizárólagos belügyéről van szó. Számos küldöttség tiltakozása ellenére a közgyűlés olyan határozatokat hozott, amelyeknek célja az volt, hogy fenyegetésekkel és zsarolással megfélemlítsék a Magyar Népköztársaság kormányát és népét, az ellenforradalmi elemeket a népi demokratikus rendszer megdöntésére buzdítsák Magyarországon és továbbra is hazug híreket terjesztenek az ország helyzetéről. Azok a provokációs határozatok, amelyeket a közgyűlés bizonyos küldött csoport nyomására hozott, ellenkeznek az ENSZ alapokmányának elveivel és ártanak e szervezet jó nevének — szögezte le Josef Ullrieh. Most a közgyűlés elé újabb határozati javaslatot terjesztettek, amelynek lényege, az f hogy a magyar nép ellen terjesztett rágalmakat és gyülöIethadjáratot tartós alapokra helyezzék. Amit nem sikerült a külföldi intervenciónak közvetlen fegyveres beavatkozással, sem megfélemlítéssel elérni, azt most az ENSZ palástja alatt igyekszik elérni azáltal, hogy gyűlölködést szít. A csehszlovák küldöttség óva inti a közgyűlést azoktól a következményektől, amelyek az ilyen eljárással az E*SZ tekintélyét sújthatják. Első tekintetre világos, hogy az Egyesült Államoktól sugallt újabb akció nyílt ellentétben áll az ENSZ küldetésével. Annak az akciónak, hogy külön bizottságot alakítsanak, amely híreket és tájékoztatásokat küld Magyarországról, igazi lényege akkor tűnik szemünkbe, ha közelebbről megnézzük, milyen feladatokat kellene teljesítenie e bizottságnak. A bizottság Magyarországgal kapcsolatos információnak fő forrása a magyar szökevények szervezett kihallgatása volna. Általánosan ismert tény, hogy az Egyesült Államok bizonyos körei már most előkészítik a kiválogatott szökevények kihallgatását. Hogy milyen lesz a magyar szökevények vallomása az ilyen előkészítés után, könnyen elképzelhető. Az ENSZ közgyűlésének nem szabad részt vennie ily méltatlan játékban — hangsúlyozta beszéde végén a csehszlovák küldött — abban a játékban, amelyet az Egyesült Államok bizonyos politikai körei kényszerítenek rá, melyeknek érdekük a magyarországi nyugtalanságok szítása és feszültség előidézése Közéo-Euróoában. A csehszlovák küldöttság felhívja a közgyűlést, honv az újabb provokációs javaslatot utasítsa el, vessen véget a Maovar Népköztársaság és a Szovjetunió elleni ellenséges akcióknak és az úgynevezett maqvar kérdést végérvényesen vegye le a napirendről.'" Január 8-a óta a moszkvai Kremlben szovejt—kínai tárgyalások folynak Képünkön jobbról látható a Kínai Népköztársaság kormányküldöttsége. Jobbról az első Csou En-Iaj, az Államtanács elnöke, Balról látható a Szovjetunió kormányküldöttsége: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és a küldöttség többi tagjai. Csou En-lajt, a moszkvai egyetem díszdoktorává avatták A szovjet nép a forradalomban és az építésben példaképe Kínának Moszkva. (ČTK) — Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke és a Kínai Népköztársaság kormányküldöttségének tagjai január 9-én a moszkvai Állami Egyetemet keresték fel. Az egyetemi tanárok és diákok nagygyűlésén, amelyen 500 kínai diák is részt vett, az egyetem tudományos tanácsának határozatával Csou En-lajt, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnökét a jogi tudományok díszdoktorává avatták. D. Sz. Karev, a moszkvai Állami Egyetem jogi fakultásának dékánja, szívélyesen köszöntötte a kínai vendégeket, majd utána Csou En-laj lépett a szónoki emelvényre. A díszdoktorra avatás nemcsak számomra, hanem az egész kínai népre nagy megtiszteltetés. A szovjet hatalom évei alatt — mondotta Csou En-laj a továbbiakban — az önök egyeteme, hála a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovje: kormány gondoskodásának, még nagyobb fejlődést ért el, és a legnagyobb szovjet főiskolává és tudományos kutatóintézetté vált. Mi is hálásak vagyunk az önök egyetemének. A szovjet ifjúsággal együtt több száz kínai ifjú és lány végzi itt tanulmányait. Országunk ezen ifjakat és leányokat azért küldte önökhöz, hogy belőlük haladó tudományos és technikai ismeretekkel rendelkező kádereket neveljenek. Reméljük, hogy gondos figyelemmel fogják kísérni tanulmányaikat, hogy ne okozzanak csalódást népünknek és megérdemeljék azt a támogatást, amelyben önök részesítik őket. Amint már tudják, a kínai nép forradalmának és építésének ügyét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom folytatásának tekintjük. A szovjet nép a forradalomban é:i az építésben példaképe Kínának. A Szovjetunió kulturális forradalmának és építésének tapasztalatai nagyon hasznosak a kínai népnek. Országunk ff szabadítása óta hatalma, erőfeszítést teszünk az iskolák, főként a főiskolák fejlesztése érdekében. Hét év alatt főiskoláinkat több mint 300 ezer diák végezte el. Főiskolai hallgatóink száma az 1949. év 16 ezeréről az 1956. évben 380 ezerre emelkedett. A kultúra és tudomány terén heiri szabad elzárkóznunk és konzervatívaknak lennünk. Lenin több ízben rámutatott arra, hogy tudnunk kell min-' dent elfogadni, ami az emberiség kultúrájában a legjobb. Azonban jó! meg kell különböztetnünk azt is, hogy mi az igazán hasznos és mi káros. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után Lenin a Szovjetunió Kommunista Pártja elé ezt a feladatot tűzte: „Tanulni, tanulni, tanulni!" 1 Drága elvtársak, engedjék meg, hogy beszédem befejező részében még egyszer köszönetet mondjak a szívélyes fogadtatásért. Csak egy szocializmus van, de több út vezet hozzá Wladiszlaw Gomul »a beszéde a varsói Praga városnegyed választási gyűlésén V-rsó. (ČTK) - Január 29-én a varsói harmadik választókörzet választón nyilvános választási gyűlésen találkoztak c jelöltekkel. Az összejövetelen a többi között részt vett Wladiszlaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára is. aki itt beszédet mondott. Beszédében Lengyelország legidőszerűbb problémáival foglalkozott. Legelőször is megvilágította Len- | tést tesznek a hiányosságok leküzdésére és a dolgozók életszínvonalának emelésére. Hozzáfűzne azonban, hogy e nehézségek leküzdése nemcsak a kormány- és a párt, hanem valamennyi dolgozó ügye. A pártnak és kormánynak meg kell találnia a legjobb íntézkedéssket a fogyatékosságok kiküszöbölésére, az egész nép ügye azonban ez intézkedések végrehajtása. A pártnak- és kormánynak nincs semmiféle csodaszere a nehézségek leküzdésére, az egyedüli eszköz az áldozatkész munka. gyelország jelenlegi gazdasági helyzetét és beszámolt arról, hogyan képzeli el a Lengyel Eg esült Munkáspárt és a kormány a nehéz gazdasági problémák megoldását. W. Gomulka a mai Lengyelország gazdasági nehézségeire négy okot hozott fel: aránytalanság a termelőeszközök és a nyersanyagalap fejlődése között és egyszersmind aránytalanság az ipar és a mezőgazdaság fejlődésében, a munkabéralap módfeletti emelkedése, kiváltképn 1956ban, az egyes iparágak tervének és az önköltség csökkenése tervének nem teljesítése és aránytalanság a kivitel és behozatal között. W. Gomuíka hangsúlyozta azonban, hogy e hibák ellenére is a népi Lengyelországban az utolsó tizenkét év folyamán állandóan emelkedett az ipari és mezőgazdasági termelés. 1938-ban a burzsoá Lengyelországban az egy főre, számított acéltermelés 43 kg-ot, a széntermelés 1054 kg-ot, a villamos áram fejlesztés 106 kilowattórát, a gyapotszövetgyártás 9 métert, a cukorgyártás "tö kg-ot, a gabonatermelés 388 kg-ot és a hústermelés 24,2 kg-ot tett ki. 1955-ben, a hatéves terv utolsó évében az egy főre átszámított termelés a következőképoen alakult: acél 162 kg, szén 3463, villanyáram 651 kilowattóra, gyapotszövet 21 méter, cukor 36 kg, gabona 464 kg, hús 45 kg. Ezek a számok meggyőzően bizonyítják a szocialista gazdasági rendszer fölényét. W. Gomulka rámutatott arra, hogy a párt- és a kormány nagy erőfeszíW. Gomulka beszédének további részében bírálta a bérfegyelem megszegését az üzemekben, aminek következménye a munkabérek aránytalan emelkedése. A piac ellátása egyelőre biztosítva van, ami a megfelelő menynyiséqű készletnek köszönhető. Azonban, hogy ne kerüljön sor inflációra, véget kell vetni a bérfegyelem megszegésének. „Minden út a nehézségek leküzdésére az üzemekbe vezet" — mondotta W. Gomulka. „Üzemeink tartják kezükben országunk sorsát". Az e kérdésre adott válaszok teljes tartalmát magában foglalja az, ami VIII. p' numon hangzott el; „Többet, jobbat és olcsóbban kell termelni". Wladiszlaw Gomulka hangsúlyozta a szocialista tábor erejét és kijelentette: „Szocializmus csak egy van, a szocializmus megvalósításához azonban több űt vezet. Nem volt tévedés az, hogy Lengyelország a szocialista építés alapvető tézisére támaszkodott, hiba volt azonban az, hogy nem mindenütt és nem mindenben választottuk azt az útat, amely megfelelt a lengyel viszonyoknak". W. Gomulka rámutatott arra, hogy minden különbség ellenére megvannak a szocializmus építéséhez a közös szükséges előfeltételek, amelyek közül a legfontosabbak egyike e folyamatnak a marxista párt által való irányítása. A külföldi kölcsön lehetőségéről W. Gomulka kijelentette, hogy Lengyelország hajlandó elfogadni kölcsönt bármely államtól, ha azt nem kötik egyéb, hanem csakis kereskedelmi feltételekhez. W. Gomulka a továbbiakban foglalkozott a jövő parlament feladatával és a választási kampány egyes jelenségeivel. Élesen elítélte azt a nézetet, hogy a szejmben csakis új emberek foglaljanak helyet. Helytelenítette azt, hogy egyes választási összejöveteleken megtámadták a párt régi dolgozóit és a népi Lengyelország egyes vezető tényezőit. W. Gomulka kitért arra is, hogy egyes jelöltek azért, hogy biztosítsák megválasztásukat, eget-földet igérnek. Azt Ígérik, ha mandátumhoz jutnak, gondoskodnak a köteles illetékek megszüntetéséről, az adó csökkentéséről stb. Meg kell ezeket a2 embereket kérdezni — mondotta W. Gomulka —, honnan veszik erre a pénzt. „Hogy egyeseknek adhassunk, másoktól el kell vennünk. A választóknak gondolniok kell arra, hogy nem mindig az új ember lesz jobb, mint a régi dolgozó". W. Gomulka beszédének befejező részében hangsúlyozta, hogy a parlamenti választás komoly ügy és hogy teljesíteni kell az állampolgári kötelességeket: szükséges, hogy január 20-án mindannyian szavazzanak. Kijelentette, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt a munkásosztály, a dolgozók pártja. „Senki sem szolgálhatja jobban a dolgozókat és a Lengyel Népköztársaságot, mint mi. Senklsem szenvedett többet Lengyelország jólétéért és jövőjéért, mint a párt tagjai és ezért hinni kell nekik". W. Gomulka beszédét gyakran megszakították a lelkes tetszésnyilvánítások. é