Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-10 / 10. szám, csütörtök

Választások előtt Romániában Bukarest köztársaság (ČTK) — A Román Nép­Nagy Nemzetgyűlésébe való választások előtti három hét az élénk politikai aktivitás jegyében fo­lyik. A jelöltek állandó kapcsolatot tartanak fenn a választókkal. Az ösz­szejöveteleken azokról a feladatokról beszélnek, amelyek rájuk, mint kép­viselőkre várnak. A jelöltek különös figyelmet szentelnek a fiatal válasz­tóknak, akik ez idén első ízben járul­nak a szavazó-urnákhoz és elsősor­ban az ifjúságot érdeklő problémák­ról beszélnek velük. A választási gyű­léseket gyakran kultúrprogrammal kötik össze. A japán miniszterelnök a béke érdekében akar dolgozni Tókió (ČTK) — Japán sajtójelenté­sek szerint Tanzan Isibasi, japán mi­niszterelnök, Noboszuke Kisi külügy­miniszter és Hajato Ikeda pénzügymi­niszter január 8-án a Liberális De­mokrata Párt ülésén Tókióban prog­ramnyilatkozatot tettek. Isibasi japán miniszterelnök beszédében hangoztat­ta, hogy a béke érdekében akar dol­gozni, gondoskodni fog róla, hogy a parlament normális tevékenységei fejtsen ki. Rámutatott, :.ogy a kor­mány politikája a japán ipari ter­melés növelésére, Japán jólétének «melésére irányul. „Minden törekvé­sünket a béke ügyének szenteljük az ENSZ keretében — hangsúlyozta Isibas' Japán kész minden erejét latbavetni a nemzetközi problémák rendezése ér­dekében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármely esetben is végrehajta­nánk külföldi , parancsokat. A japán Csou En-laj Magyarországra látogat \Peking (ČTK) — A Kínai Népköz­társaság külügyminisztériuma január 9-én bejelentette, hogy a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköz­társaság barátságának és testvéri együttműködésének további megszi­lárdítása érdekében a magyar mun­kás-parasztkormány baráti látogatás­ra meghívta Magyarországba Csou En-lajt, a Kínai Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnökét. Csou En-laj, az Államtanács elnöke a meghívást elfogadta és január kö­zepén látogat Magyarországra a Szov­jetunióban és Lengyelországban tett látogatása után. A magyar fiatalok szomorú sorsa Nyugaton Bécs (CTK) — A kirchschlagi felső­ausztriai ifjúsági otthonban sok 12— 16 éves magyar ifjú és leány tartóz­kodik. A Neue Zeit közlése szerint a fiatal magyarok legtöbbjét dél-afrikai munkára toborozzák, ahová a közeljö­vőben szállítják őket. Az Oesterreichische VolkMtimme bécsi lap élesen tiltakozik az ellen, hogy a külföldi emberkereskedők Ausztriában a magyar gyermekekkel folytatnak kereskedelmet és követeli, hogy a gyermekeknek tegyék lehetővé hazatérésüket, hogy megmenekülhes­senek a távol idegenben rájuk váró pusztulástól. A Neuer Kurír bécsi lap new yorki tudósítója az Amerikai Egyesült Álla­mokba került fiatal magyar szökevé­miniszterelnöknek ezt a politikai vo- ; nyékről azt írja, hogy a 18—26 éves nalát támogatta a japán külügyminisz­ter is. Ikede pénzügyminiszter beje­lentette. hogy Japánban egymilliárd yennel leszállítják az adókat. magyarokat behívják az amerikai had­seregbe. E célból már most külön nyilvántartják őket és csakis ideigle­nes alkalmazást adnak nekik. r Éhségsztrájkkal fenyegetnek A magyar menekültek elégedetlenem Angliában A Frankfurter Allgemeine Zeitung, a német nehézipar vezető sajtó­orgánuma január 7-i számában a fenti címek alatt közli az angliai tudósítójától származó következő hírt: „London, január 6. (Saját tudósí­tónktól) — Az Angliában tartózkodó magyar menekülteket az ottani élet­feltételek és kereseti lehetőségek til­takozó gyűlések és zavargások kelté­sére ösztönözték. A skóciai Pertlis­hireben elhelyezett menekülttábor ki­küldöttei amiatt panaszkodtak, hogy több családot zsúfoltak össze egy kunyhóban és hogy az ottani nedves és hideg időjárást, valamint a skót kosztot nem tudják megszokni. Éhség­sztr.vikkal és azzal fenyegetőztek, hogy Londonba menetelnek. Egy másik eset­ben Essexben egy menekült-otthon huszonnégy bennlakóját kellett az an­gol hatóságoknak megrendszabá'iyoz­niok, miután az otthon berendezését és ablakait összetörték és a London­ból kiküldött tolmácsnőt megfenye­gették. A panaszok fő oka mindkét eset­ben állítólag az, liogy a menekültek­nek Ausztriában azt ígérték, Angliá­ban jobb lehetőségük lesz az Egye­sült Államokba és Ausztráliába való kivándorlásra. St. Albans városkában tizennyolc magyar menekült elhagyta munkahelyét, miután elégedetlenek voltak bérükkel. Heti hét fontster­ling bért kaptak mint pincérek, sza­kácsok, asztalosok és farmmunkások. A magyar menekültek a bér kétsze­resét követelték. Az angol munkaügyi minisztérium közölte, hogy a mai napig az Angliá­ban élő 11500 magyar menekült kö­zül alig egynegyede talált munkát. Továbbutazásuk Kanadába a I előtt lehetetlen." Folynak a tárgyalások a Szovjetunió és Kína kormányküldöttségei között Moszkva (ČTK) — Január 8-án Moszk­vában tárgyalások kezdődtek a Szov­jetunió és a Kínai Népköztársaság kormányküldöttségei között. Szovjet részről a tárgyalásokon je­len volt N. A. Bulganyin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa elnökségének tagja, az SZKP KB első titkára, A. I. Mikojan, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, D. T. Sepilov, a Szov­jetunió külügyminisztere, P. F. Jugyin, >a Szovjetunió Kínai Népköztársaság­beli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A tárgyalásokon továbbá jelen voltak M. T. Fedorenko, a Szov­jetunió külügyminiszterének helyette­se és L. F. Ujicsev, a Szovjetunió külügyminisztériuma kollégiumának tagja. A Kínai Népköztársaság részéről a tárgyalásokon részt vett: Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke, Ho Lun marsall, az Ál­lamtanács elnökhelyettese. Van Csia­hszian, a Kínai Népköztársaság kül­ügyminiszterének helyettese és Lin Hsziao, a Kínai Népköztársaság Szov-: jetunió-beli rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete. A szívélyes és baráti légkörben le­folyt tárgyalásokon a két küldöttség véleménycserét folytatott a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársaság baráti kapcsolatainak és együttműködésének •további fejlesztéséről. A tárgyalások résztvevői ugyancsak véleménycserét folytattak a jelenlegi nemzetközi helyzet azon kérdéseiről, amelyek mindkét felet érdeklik. Január 9-én folytatták a tárgyalásokat. Ebéd a kínai küldöttség tiszteletére N. Ä. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke január 8-án a Nagy Kreml Palotában ebédet adott a Kínai Népköztársaság kormány­küldöttségének tiszteletére. A szívélyes légkörben lefolyt ebéden N. Á. Bulganyin és Csou En-laj baráti pohárköszöntőt mondottak. N. A. BULGANYIN: Összeköt bennünket a kommunista társadalom építésének nagy harca Szívélyesen üdvözlöm önöket, drága vendégeinket, akik a nagy Kínából el­jöttek hozzánk. Örömmel tölt el ben­nünket az, hogy az önök idejövetele lehetővé teszi azon kérdések megvi­tatását önökkel, amelyek a két ország közötti testvéri kölcsönös kapcsolatok további fejlődésével függnek össze és lehetővé teszi az időszerű nemzetközi problémák megtárgyalását is. A szovjet és kínai népet nemcsak az öt elven alapuló barátságra és együtt­működésre való törekvés kapcsolja össze, amely elveket államaink elis­merik, hanem összeköt bennünket a kommunista társadalom építésének nagy harca is. Ügy vélem, hogy önök, efvtársaim, meggyőződhettek arról, milyen őszinte szeretettel viseltetnek a szovjet emberek Kína népei iránt. Pártunk, népünk, mi valamennyien roppant érdeklődéssel figyeljük or­száguk szocialista építésének 'sikereit. Minden egyes győzelmük örömmel tölt el bennünket. Nagy örömmel figyel­jük, hogy ez önök pártja, az önök né­pe lépésről lépésre .megvalósítja a nagy marxista-leninista eszméket és alkotó módon felhasználja más orszá­goknak a szocialista építésben szer­zett tapasztalatait. Az önök országá­nak a szocializmus építéséből eredő tapasztalatait gondosan tanulmányoz­zuk, az önök tapasztalatai értékes hozzájárulást jelentenek a szocializ­mus építéséről" szóló marxista-lenin nista tanok qazdaq tárházához. A nemzetközi politikában a világ népei jól ismerik a kínai nép hatal­mas hozzájárulását a béke megszilár­dításához és a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Megelégedéssel tölt el bennünket, hogy a békeharcban közős úton haladunk. Nagyra becsüljük azt az álláspontot, amelyet a magyaror­szági ellenforradalmi felkeléssel kap­csolatban elfoglaltak. Az önök elvtársi segítsége és igyekezete az imperialis-. ták kelet-európai intrikáinak leleple­zésére, nagy segítségünkre volt ne­künk és az egész nemzetközi kom­munista mozgalomnak. CSOU EN-LAJ: A kínai forradalom és építés győzelme elválaszthatatlan a Szovjetunió segítségétől és támogatásától Bulganyin elvtárs rendkívül nagyra becsülte Kína Kommunista Pártjának sikereit. Ha Kína Kommunista Párt­jának a forradalomban és az építés­ben elért sikereiről szólunk, akkor a marxizmus-leninizmusnak kell köszö­netet mondanunk. Éppen erre gondolt Mao Ce-tung elvtárs is, amikor azt mondotta, hogy az Októberi Forrada­lom tüze Kínába is elhozta a mar­xizmus-leninizmust. A kínai nép csak­is aztán, hogy Kína Kommunista Pártja a marxizmus-leninizmussal Véget ért a koreai kérdés vitája az ENSZ politikai bizottságában New York (ČTK) — Az ENSZ köz­gyűlésének politikai bizottságának ja­nuár 7-i ülésén a koreai kérdés vi? tájában felszólalt Krisna Menőn indiai küldött. Menőn bírálta az USA ha­tározati javaslatát és kijelentette, hogy az indiai küldöttség nem támo­gatja e javaslatot. Hangsúlyozta, hogy az ország egyesítése érdekében első­sorban az ország két része képviselői­nek véleménycseréjére van szükség. Hasonló értelemben beszélt a ceyloni küldött is. Hangsúlyozta, hogy a ko­reai kérdésben nem lehet figyelmen kívül hagyni a Kínai Népköztársaság véleményét. A következő felszólaló, a román küldött elítélte Dél-Korea kép­tavasz I viselőjének nyilatkozatát és hangsú­I lyozta, hogy a dél-koreai kormány A „kommunista expanzió" körül támasztott hű-hó kudarca Az amerikai „petróleum-elmélet" Cgy látszik, hagyománnyá vált. hogy az imperialisták nem képesek sehogy sem álcázni a közép-keleti uralmuk fenntartdSára irányuló törekvéseiket. Ez a burzsoázia idült gyengesége: soha sem képes arra, hogy nyíltan megmondja miről van szó. Vlás célo­kat hirdet, mint amilyeneket követ. A Közép-Kelet esetében az imperia­lista propaganda ködfüggönye sem­miképp sem tud tömör falat alkotni, annak ellenére, hogy e mesterséges ködöt rendkívül nagy tömegben gyárt­ják. Az angol-francia agresszorok oly sokáig lármáztak a Szuezi-csatorna „szabad hajózásáról", míg ők saját maguk voltak azok, akik e csatornát eltorlaszolták és a világ teljes fényben látta, mik a céljaik: a kőolaj és a csa­torna feletti uralom. Az amerikaiak közép-keleti gyar­mati uralmának szervezői szükséges­nek látták, hogy valamilyen ködbe burkolódzanak. Washingtonban sok­sok hivatalos óra ment rá, míg ezt ki­agyalták. Az amerikaiak céljai a Közép-Kele­ten mindenki előtt oly világosan álla­nak. mint annak idején Guatemalában. Guatemala demokratikus kormányát, amely államosítani „merészelte" az amerikai United Frults Társaság ül­tetvényeit, amerikai pénzen, amerikai fegyverrel, Peuriffoy amerikai nagykö­vet főparancsnoksága alatt döntötték meg és e közben lármásan világgá kürtölték a „kommunista expanziót". A közép-keleti helyzet csak annyi­ban tér el Guatemalától, hogy itt nem banánról, hanem kőolajról van szó. A Közép-Kelet köolajforrásainak nagy részét az USA már megkaparintotta és a többieket most ki akarja ragadni a brit monopóliumok kezéből, még mi­előtt jogos tulajdonosaik — az arabok szereznék meg. Első tekintetre úgy tűnhet fel, hogy kőolaj és kőolaj között nincs különb­ség. Azok azonban, akik erre a nye­reség magasságának szempontjából te­kintenek, másképp gondolkoznak. A közép-keleti kőolaj kitermelése majd­nem hétszerte olcsóbb, mint a texasi kőolajé. Az arab kőolajat azonban a világpiacokon a texasi kőolaj árán ér­tékesítik. Ha tehát a texasi kőolaj egységén például tiz centet keresnek, akkor ugyanennyi közép-keleti kőola­jon hétszer annyit. Az ilyen „idealista" motívumok ele­gendők ahhoz, hogy John Foster Dul­les. a nagy monopóliumok ügyvédje, leüljön az asztalhoz és jezsuita tollá­val (hisz még van ehhez egyházi ne­.velése) megírja „Eisenhower elméle­tét". Dulles megírta és Eisenhower. ki­jelentette: „Elviselhetetlen volna, ha a Közép­Kelet szent földje olyan kormányhoz tartozna, amely ateista materializmust vall." A Szent Föld fogalma alatt itt hi­vatalosan „eruzsálemre és Mekkára utalnak, de mindenki előtt önkéntele­nül felmerül az a kép, amint az USA kormánya térdre borul a fúrótorony előtt és ájtatosan szemléli a kiömlő fekete olajat. A „kommunista expanzió" elleni vé­delem nevében törtek be valaha a ja­pánok Kínába, Hitler és Mussolini Spanyolországba, a „kommunizmus elleni védekezés" címén hullottak egy­kor a bombák az angol nemesi kasté­lyokra. Banánt akarnak? A Panama­csatornáról van szó? Nyersanyag kell a rágógumi gyártáshoz? Bauxit kell? Támaszpontok kellenek? Fontos a pet­róleum? A keresleti cikk változik, de az álcázás ugyanaz marad: „a kommu­nizmus". Igaz ugyan, hogy az arab nemzetek saját ügye, hogy rendet teremtsenek hazájukban. Az „Eisenhower elmélet" azonban megsérti az arabokat, mert lebecsüli azokat a súlyosan szerzett tapasztalataikat, amelyeket az impe­rializmus elleni küzdelemben szerez­tek. Sértő ez az elmélet a többi nem­zetekre nézve is, mert lebecsüli azo­kat a tapasztalataikat, amelyeket a „kommunista expanzió"-ról koholt rá­galmakkal való visszaélésből szereztek, a múltban. Hogy az amerikaiak milyen célokat köveinek a Közép-Keleten, arról a nemzeteknek nincs kétségük. Amikor az imperialisták „szabadságról", „de­mokráciáról", „civilizációról", „meg­szentelt földről", avagy „kommunista veszélyről" fecsegnek, azonnal — már szinte önkéntelenül — azt keressük, mi az, ami ismét óriási nyereségeket hozna. Közép-Kelet esetében a pet­róleumról van szó. Salah Bitar, szíriai külügyminiszter azt mondotta: „Az arabok úgy vélik, hogy saját fe­lelősségük körébe tartozik eldönteni azt, honnan jön a veszély". Az arab nemzetek szabadságát most a legnagyobb mértékben az USA kor­mányának „petróleum elmélete" ve­szélyezteti. J- H„ minden törekvése arra irányul, hogy az USA segítségével újabb agressziót indítson a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. Dr. Pavol Winkler csehszlovák kül­dött kijelentette, hogy a Csehszlovák Köztársaság kormánya és népe mele­gen támogatja a koreai nép igazságos törekvéseit és továbbra is azon lesz, hogy teljesedjék a koreai nép nemzeti vágya — Korea egyesítése. Ä politikai bizottság ülése a késő esti órákig tartott, amikor is Svéd­ország, India és az Ukrán SZSZK kül­dötteinek felszólalása után szavazás alá bocsátották az amerikai határozati javaslatot. E javaslatot a bizottság szokásos többségével, 54 szavazattal elfogadta, nyolc küldöttség, közöttük a Csehszlovák Köztársaság küldöttsége a javaslat ellen szavazott. vértezte fel, vívhatta ki az Októberi Forradalom nyomán győzelmét. A kínai forradalom és építés győ­zelme elválaszthatatlan a Szovjetunió segítségétől és támogatásától. A kínai forradalom tapasztalatai igazolták — folytatta Csou En-laj elvtárs —, hogy ha elsajátítjuk a mar­xizmus-leninizmus elveit és összekap-, csoljuk őket a kínai íorradalom konkrét gyakorlatával, győzelmet ara­tunk; ha eltérünk a marxizmus-le­ninizmus elveitől, vagy ha azokat dogmáknak és nem akcióra való út­mutatásnak tekintjük, a revizioniz­mus, vagy dogmatizmus hibáiba es­hetünk. Csou En-laj kijelentette továbbá: „Saját tapasztalatainkból ismertük meg azt a tényt, hogy a párt balsö egysége, valamennyi ország kommu­nista kormányai és pártjai között uralkodó egység a győzelem elérésé­nek legfontosabb előfeltétele a kom­munista építés közös müvében. Az imperializmus alkalmat keres, hogy bomlasztó tevékenységet fejthessen ki ellenünk. Hogy győzelmet arathas­sunk az ellenség fölött, meg kell szilárdítanunk a Szovjetunió vezette szocialista tábor egységét. Látogatá­sunk célja a Szovjetunióban éppen az, hogy továbbra is szilárdítsuk a két állam közötti legszorosabb egységet. Országaink nagy barátsága örök és felbonthatatlan." HÍREK egyiptombol Kairó (ČTK) — Mind a tizenhárom hajó, amely'az Eqyiptom elleni im­perialista agresszió kezdetétől fogva a Szuezi-csatornában vesztegelt, ja­nuár 8-án Port Saidba ért, ahonnan folytatja útját a Földközi-tengerre. A hét különböző állam lobogói alatt úszó hajók' eredetileg Port Saidból a Vörös-tengerre igyekeztek, de a ki­kötő brit bombázása után Izmaitól északra voltak kénytelenek horgonyt vetni. * * * Az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek nemzetközi egységed a Sinai-fél-« szigeten egyelőre folytatják lassú elő­rehaladásukat az izraeli hadsereg nyomdokain, amely ezt a területet kiüríti. A jugoszláv egységek az or­szágúton a Sinal-félsziget északi ten­gerpartján El Arisba igyekeznek és január 8-án a várost nyugatról 10 kilométernyi távolságra megközelítet­ték. El Aris városában még izraeli egységek tartózkodnak. * * » Az ENSZ dán—norvég zászlóalja Szueztől Bir el-Haszan és El-Nachl irányában halad. Az indiai zászlóalj a Szuezi-öböl mentén a Sinai-fétezi­get déli részébe tart. * * * A Reuter hírügynökség közlése sze­rint Cyril Bank brit képviselő január 8-án Kairóba érkezett, hogy tárgya­lásokat folytasson az egyiptomi kor­mány képviselőivel. Egyiptom hajlandó az SASZ-ben tárgyalni a Szuezi-csatorna kérdésének rendezéséről Kairó (ČTK) — Abdul Kader Hatem, az egyiptomi tájékoztatási hivatal fő­igazgatója január 8-án este bejelen­tette, hogy Egyiptom hajlandó az ENSZ-ben tárgyalni a Szuezi-csator­na kérdésének rendezéséről. Hatem felhívta a figyelmet arra, Egviotom elutasította, hogy köz­vetlenül vagy közvetve Nagy-Britan­niával vagy Franciaországgal tárgyal­jon. „Egyiptom nem felejtheti el azt, hogy e két hatalom katonai agresz­szióval mily pusztítást végzett Egyip­tom kikötőjében és területén és ezért semmilyen formában sem tárgyalhat sem Nagy-Britanniával, sem Francia­országgal" — mondotta Hatem. „Az október 50-i Egyiptomnak adott brit—francia ultimátum és a következő napon megindított hadmű­veletek megsértették az 1888. évi egyezményt. Nagy-Britanniának és Franciaországnak a Szuezi-csatorna övezete ellen elkövetett agressziója következtében megakadt a hajózás és a csatorna üzemképtelenné vált." Ez az agresszió — folytatta Hatem — előre megbeszélt dolog volt Nagy­Britannia é3 Franciaország között ab­ban az időben, amikor tárayaJások folytak a szuezi kérdés békés rende­zéséről. Az agresszorok nem vo'tak tekintettel e tárivVá-jckra és finy ?1­men kívül hioyták az EN'Z határo­zatait is ErJrt Eiy.ot-om e -d "'sről csuoá-i az E NJ rZ k^-etein b;!il< haj­andó tárgyalni — hangsú'yozta Ha­tem. OJ SZO 1957. január 10.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents