Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-10 / 10. szám, csütörtök

Vildg proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. január 10. csütörtök 30 fillér X. évfolyam, 10. szám, Tegyük gazdaságosabbá a beruházási építkezéseket A beruházási építkezés gazda­ságosságának fontosságáról mi.sem győz meg jobban, mint az a tény, hogy ha a második ötéves tervünk beruházási építkezéseire szánt összegnek csak egy százalékát ta­karítjuk meg, akkor abból egy korszerű, ötvenezer lakosú várost építhetünk fel, minden hozzávaló intézménnyel együtt. Már ez is elegendő érv arra, hogy behatób­ban foglalkozzunk a beruházási építkezések gazdaságosságával és hogy napirendre tűzzük a terve­zők munkájának felelősségtelje­sebbé tételét. Vegyünk egy gyakorlati példát. Képzeljük el, hogy néhány — mondjuk három — járásnak víz­vezetékre van szüksége. Mindhá­rom járás égre-földre fogadkozik, hogy a vízvezeték építésével to­vább nem várhat. Mindhárom járás indokai elfogadhatók és meggyő­zőek. A vízgazdálkodás központi igazgatósága kiszámítja, mekkora beruházásokra van szükség, hogy ebben a három járásban felépít­hessék a vízvezetéket. Mondjuk járásonként tízmillió korona be­ruházást javasol az igazgatóság. Az állampénztár azonban az épít­kezések megvalósítására csak tíz­millió koronát tud nyújtani éven­ként. Ez azt jelenti, hogy három éven belül felépülhet a vízvezeték mindhárom járásban. Az ilyen követelmények kielégí­tésénél a gyakorlat a legtöbb eset­ben olyan, hogy mindhárom épít­kezést egyszerre kezdik építeni és azzal számolnak, hogy egyszerre is fejezik be, a mi esetünkben há­rom év múlva. S itt jutottunk el a gazdaságosság kérdéséhez. Mindhárom építkezésen három év folyamán emberek, gépek fognak dolgozni, munkabéreket fognak kifizetni, üzemanyagot fognak fo­gyasztani. Ha már most az emlí­tett tízmillió koronát először az egyik építkezés felépítésére és befejezésére használnák fel az első évben, a következő és a harmadik évben pedig a másik két járás víz­vezetékét építenék, kézzelfogha­tóan kitűnne az ilyen építkezés gazdaságossága. Hiszen mindhárom építkezésen ugyanazokat a gépeket használhatnák, ugyanazokat a be­rendezéseket alkalmazhatnák, S még ugyanazok a munkások is építhetnék. Az egész építkezés eb­ben az esetben sokkal gazdaságo­sabb lenne és a ráfordított anyagi eszközöket sokkal hamarább térít­hetné meg nemzetgazdaságunk. A fenti példa igazán nem követel meg nagy számításokat, hogy megértsük: az anyagi eszközöket, ahelyett, hogy a beruházási épít­kezéseknél összpontosítanánk, el­aprózzuk, és így az építkezések időtartamát aránytalanul elhúzzuk. A fenti példában említett három járásban ezt a számítást bizonyára elismerik, de senki e járások kép­viselői közül nem akar majd az a „harmadik" lenni, akire csak a harmadik évben kerülne sor. No és erre a rátartiságra nehéz pénzeket fizetünk rá. Az ilyen esetek évről évre ismétlődnek, mindig más formában ugyan, de hasonló ká­rokkal. Amikor a kormányban megtár­gyalták a beruházások összegét. megmutatkozott, hogy a követel­mények körülbelül egymilliárd koronával magasabbak lehetősé­geinknél. A fenti példák azt mutatják, hogy az elvtársak „jól gondolják a dolgot", de csak a csaját járá­sukkal, és egy minisztériummal törődnek, annál kevesebbet azon­ban egész nemzetgazdaságunk le­hetőségeivel és feladataival. Az állami beruházásokra szánt összegekkel való takarékoskodás elsősorban a javaslatokat beadó felelős dolgozók ügye. Már a ja­vaslat benyújtásakor ügyelni kell arra, hogy az építkezés megvaló­sításában gazdaságosan lehet-e kihasználni a rendelkezésre Siló berendezéseket és eszközöket. A gyakorlat azonban nem ilyen. Már megszokott dologgá vált, hogy a kész beruházási tervet át kell dolgozni, mert a követelmények túlságosan nagyok. Ilyen eset tör­tént meg a kassai vasúti központ kiépítésének tervével is. Az eddig meglevő berendezések kihasználá­sával — a tervezett kapacitás be­tartása mellett — a feltételezett beruházási összeget egy negyedé­vel csökkenthették. Ez nem egye­dülálló példa és ilyennel beruhá­zási építkezéseinkben sokszor találkozhatunk. A beruházási terv felelősségtel­jes kidolgozása után a gazdasá­gosság növelése már a műszaki megoldás kérdésévé válik. A meg­takarítások legnagyobb részét a korszerű technika alkalmazásával érhetjük el. Még pedig olyan tech­nika alkalmazásával, amely bizto­sítja a termelés nagy arányát az üzem minden négyzetméterére és lehetővé teszi a munkatermelé­kenység lényeges növekedését. Ez persze a tervezőktől megköveteli a technika világszínvonalának isme­retét, hogy új üzemeink ne válja­nak az elavult technika emlékmű­veivé. A beruházási építkezésben nagy nemzetgazdasági károk keletkez­nek akkor is, amikor az építkezé­seket területileg túlméretezzük. Megtörténik, hogy több száz hektá­ron apró építkezéseket valósítunk meg, ami több út, vízvezeték, csa­torna, villanyáram vezeték, stb. építését teszi szükségessé. Nem említjük a károkat, amelyek az értékes mezőgazdasági terület be­építésével keletkezhetnek. Az, hogy a tervezők munkájukban a gazdaságosság kérdését gyakran csak a második helyre helyezik, politikai károkat is okozhat. Hi­szen a feleslegesen kidobott pénz­ből a lakónegyedeket jobban sze­relhetnénk fel, megtakaríthatnánk sok kellemetlenséget, az utólagos átépítéseket, javításokat. Az utóbbi hibával gyakran ösz­szefügg az építészeti megoldás kérdése is. Itt ki kell jelentenünk, hogy az építészeti — architektoni­kus — megoldást feltétlenül a be­ruházási építkezés gazdaságossá­gának és az új haladó technikának kell alávetni. A fentiekből kitűnik, hogy beru­házási építkezésünkben nem az a lényeges, hogy a tervezett össze­geket az építkezésnél feltétlenül felhasználjuk, hanem az, hogy a tervezett összegekből minél többet, jobbat és szebbet építsünk. Kohászati tervező vállalatunk öt éve Bratislavában megnyitották a „Kohászati tervező vállalatunk öt éve" c. kiállítást. A kiállításon hazánk legnagyobb tervező intézetének mun­káját mutatják be. A képek, rajzok és vázlatok, valamint a kicsinyített modellek szemléltetően mutatják terveiöinknek az ország építésében ki­fejtett munkáját. Fenti képünkön a világ legnagyobb présének modelljét láthatjuk. j Szlovákia szénbányái teljesítették a napi tervet Kedden, január 8-án a szlová­kiai szénbányák minden üzeme 100 százalékon felül teljesítette a napi fejtési tervet. Kiváló eredményt ér­tek el a novákyi Lehota-bánya bá­nyászai, akik aznap érték el a bá­nya történetében a legnagyobb fej­tést. A tervezett 160 tonna helyett . 618 tonnát fajtettek. Szlovákia szénbányái kedden 435 tonna sze­net fejtettek terven felül. A Hand­léval Nagybánya dolgozóinak ez idén már másodszor sikerült teljesíte­niük a napi fejtési tervet. Megjavult a fejtés a novákyi Béke-bányában is, ahol már negyedszer érték el a 100 százalékot. A legújabb bánya, a Nováky az év eleje óta kedden teljesítette először a fejtési tervet és azóta becsülettel teljesíti fel­adatait. A kiváló eredmények a múlt évben végzett jó előkészítő mun­kának is köszönhető. Nagy része van az eredmény elérésében a nová­kyi Béke-bánya és a Handlovai Nagybánya közötti versenynek is. Tö b b m i n i f é I m i 11 i ó koronát osztottak ki zárszámadáskor a sabinovi EFSZ-ben A sabinovi szövetkezet tagjai a prešovi kerületben elsőkként fejezték be az idei évi gazdál­kodás mérlegét és megkapták A palásti szövetkezeti tagok első zárszámadása Az ipolysági járásbeli palásti EFSZ irodájában e napokban be­fejezik az évi mérleget. A műit évben gazdálkodtak elsőízben kö­zösen és már az év folyamán lát­ták, hogy a szövetkezet a járás legjobb EFSZ-ei közé tartozik. Az elért eredmények megmutatták, hogy ez valóban így van. A mun­kaegység tervezett 14 koronás ér­téke és a 12 korona értékű ter­mészetbeni járándóságok helyett a természetbeni járándőságokon kí­vül 17 korona készpénzt kaptak egy munkaegység után. A munka­egységek utáni 10 koronás része­sedést január végén fizetik ki. E sikerben nagy része van főleg a szövetkezeti tagok jó munkaer­kölcsének, ami lehetővé tette a föld jó megművelését és a terve­zett nagyobb termés betakarítását. munkaegységeik után a része­sedést. A tagok jó és lelkiisme­retes munkája meghozta a megérdemelt jutalmat, mert minden munkaegység után a 9.— korona természetbeni já­randóságon kívül 29.— korona készpénzt kaptak. A szövetke­zet a múlt évben összesén 351 ezer korona előleget és most 559 955 korona részesedést fi­zetett ki, miután minden egyes munkaegységre 19.— korond készpénzt adott. A közös va­gyon is megnövekedett. Értéke most csaknem öt és fél millió korona és az 1955. évi mérleg­hez viszonyítva 1 800 000 koro­nával emelkedett. A sabinovi szövetkezeti tagok évi munkájukért szép összege­ket kaptak és nagy részük már jelentősebb összegeket helyezett el takarékkönyvekre. Pl. Štefan Havrila feleségével 17 936 ko­rona részesedést, Ján Brila 15 685 korona részesedést, An­na Varhilikova baromfigondo­Egy kilométerrel rövidítették le a munkaanyag útját A Piesoki Gépgyá dolgozói új műszaki­szervezési intézkedése­ket valósítanak meg, amelyek segítségével az első negyedévben 8 szá­zalékkal növelik a ter­melést és az év végéig 3 962 000 koronát taka­rítanak meg. Elsőnek Ľudovít Pospíšil újítá­si javaslatát valósítot­ták meg, amely a mo­tortengelyek gyártását rövidíti le. Eddig min­den megmunkált darab 1200 méternyi utat tett meg egyik gépről a másikra. Az átszervezés után ez a távolság 120 méterre rövidült. Az újítás 25 százalékos idő­megtakarítást és évi 20 ezer korona hasznot eredményezett. zónó 11 936 korona részesedést' kapott. A sabinovi szövetkezeti tagok a részesedés kifizetése után azonnal összesen 347 ezer, koronát helyeztek el takarék-; könyveken. 25 országba exportálnak A Nyugat-Morvaországi Gépgyárak tŕebíči üzeme 25 országba szállítja gyártmányait. Az innen szállított textilgépek kiváló minőségéről tanús­kodik a nagy külföldi kereslet és az, hogy tavalyi termelésük 95 százaléka kivitelre került, Képünkön František Jirkű szerelőmestert láthatjuk, aki a JVA 16 típusú harisnyakötő gépeket szereli fel a külföldi gyárakban. GAZDAG ZÁRSZÁMADÁS beniakovcei szövetkczetesek tavaly érték el legnagyobb sikereiket . a szövetkezet fennállása óta. Egész évi jó munkájuk gazdagon meg­jutalmazta őket. A szövetkezet 23 korona helyett 25 koronát fizetett ki egy munkaegységre. Baloldali képünkön a beniakovcei szövetkezet esek évzáró közgyűlésének résztvevői láthatók. Az évzáró közgyűlésre több egyénileg gazdálkodó parasz­tot is meghívtak a szomszéd falubóf, hadd lássák mit jelent a dolgozó paraszt számára a közös gazdálkodás. Az alsó képünkön Halász Imre szövetkezeti tagot láthatjuk, aki a zárszámadáskor kapott 14 366 koronát nyomban betét­könyvre helyezte el. De nagy öröme volt Halász Imre 75 éves apjának, Halász Jánosnak is, amikor 7095 koronát kapott. A Nováky-i II. hőviUanyerömű építői az első januári dekád után újabb sike­rekről adhatnak számot. A munkálatok annyira előre haladtak, hogy még' januárban befejezik a 9. számú kazán szerelését és január 20-ig üzembe helyezik a vagonkiürítö berendezést, amely óránként 200 tonna szenet rak ki a vasúti kocsikból. Még nagyobb lesz a novákyi villanyerőmü

Next

/
Thumbnails
Contents