Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-07 / 07. szám, hétfő

Nem lutrin nyert teherautó ' HÁROM VADONATÚJ TEHERAUTÓ 'állt a pezinoki Váraljai Mulató előtt. Először azt gondoltam, hogy a még későre maradt szilveszteri vendégeket akarják hazaszállítani rajtuk. Csak később, hogy egy sofőrrel beszéltem, tudtam meg, ők bizony a gazdáikra várnak. — Nyerték őket — feleli, majd arról értesít, hogy a tulajdonosok bent vannak. Nem kellett a körmömre lehelni, de azért csak csalogatott a meleg. Es bent barátságos kép fogadott. 'Az asztaloknál halk vitatkozás. Egyegy hangfoszlány a fülemhez is eljutott, hogy — no, majd meglátjuk. Ügy látszik, sok az esélyes és sokan szurkolnak. Nem telt bele sok idő, és a földmüvelésügyi megbízott helyettese és a Bratislavai Kerületi Nemzeti Bizottság dolgozója szólásra emelkedtek. Röviden vázolták az összejövetel célját. Megmondták, hogy Szlovákiában a legelök és rétek őszi gondozásánál, javításánál a bratislavai kerület került az első helyre, s így három teherautót nyert. A három nyertes szövetkezet közül az első Pezinok, utána Dojč, majd Velíice következik. Amikor egy szövetkezet teherautót nyer, akkor illik valamit mondani is. Barca Jánost, a pezinoki szövetkezet elnökét nem is nagyon kellett biztatni. Röviden elmondta, mit is csináltak ők tulajdonképpen rétjeikkel és legelőikkel. Mert hát sokféle a „lutri", de legelőn bizony nem sokan nyertek teherautót. Esetleg szénát. Es itt a dolog veleje. De csak sorjában, sorjában. Azt mondta Barca János, hogy: — 89 hektárt — rétet és legelőt — megtrágyáztunk. Egy hektárra 950 kg műtrágyát szórtunk. Műtrágya és műtrágya, akár nyakon, akár pofon —, mondhatná valaki. De nem oda Buda. A pezinokiaknak van ám eszük. Először is megcsináltatták — szakértőkkel — a talajelemzést. 65 helyen ástak le az anyaföldbe, másfél méterre megnézették közelebbről, mit is óhajt. Ezután jött csak a műtrágya összeállítása. De nemcsak úgy találomra. Először is megállapították a „fejadagot". Egy hektárra több mint 800 kg műtrágya, a következő összetételben: 160 kg Thomas-líszt, 200 kg mésznitrogén, 225 kg kálium, 300 kg nyers foszfát. Aztán tovább 'folytatta az elnök. — Mészszegény a talaj, nem sajnáltuk hát tőle. 450 mázsa finom mészlisztet és 110 mázsa meszet szórtunk rétjeinkre, legelőinkre, A jelenlevők jegyezgetnek, az elnök folytatja. — Fortélya van a dolognak, elvtársak! Mi az első kaszálás után trágyalével öntöztük a réteket, vagy 16 hektárt. A gyengébb réteket felszántottuk. Ügy látom, nem bőbeszédű, nem nagyon szeret dicsekedni, így hát én böngészem ki a jegyzeteimből, hogy a rétek ilyen istápolás után nem háládatlanok, mert jó egyharmadával több a fű, több a széna. A legelőkről se szóljunk rosszat, mert ott még egyszer annyi a termés. MIG KATTOGNAK a fényképezőgépek, s tulajdonosaik villámgyorsan változtatják a helyüket, egy embert figyelek. Izeg-mozog, úgy látszik, őt sem a gólya költötte. Majd megszólal, megmondja a nevét, hogy ö Endrődi János, a perényi szövetkezet agronómusa. Ebben még semmi furcsaság nem lenne, de nagyon érdekesen kezdi: — Elvtársak, nem is éppen a verseny ... — s rövid lélegzetet vesz, majd arról beszél, hogy őket nem kizárólag a verseny serkentette a rétek és a legelők javítgatására, hanem az is, hogy mégis jobb a jobb, és több a több. Persze, ehhez ismerni kell a műhelytitkokat a szövetkezetben. Ugyanis 1955-ben 12 hektár legelőt műtrágyával szórtak meg, és míg azelőtt ezen a legelötáblán 24 számos jószág harapta a füvet — ha volt —, tavaly nyáron 70 marha hadakozott a biigölyökkel. Es nem száradt a hátukra a bőr. Sőt, 110 kg súlygyarapodást értek el. ENDRODI JÁNOS a rétek felszántásáról is beszélt. Azt lehetett a szavából kivenni, hogy a gyenge rétet a felszántással meg is lehet javítani, hogy megint rét legyen belőle. Es hasznot húzni is lehet belőle, kétszer is egy évben. Először a tavaszi takarmánykeverékkel, majd a silóval. Egyébként a perényiek sem maradiak a gazdálkodásukkal, rétjeikkel, legelőikkel. Vagy 340 hektár rét 'megkapta a szükséges műtrágyaadagot, vagy 90 hektárra meszet is szórtak. Még 100 hektár vár a sorsára. Vagy a tavaszi versenyre? Lehet, hogy nem, mért a perényiek verseny nélkül is szeretik a pénzt. Hogy az očovaiaknak is jól jött volna egy teherautó, azt Prizna elvtárs szavából érezni lehetett. Egyébként a Banská Bystrica-iak — a kerületből — ugyancsak kardoskodtak. Talán irigyelték is, hogy Bratislava lett az első. A nyitraiakról nem is beszélve. De hiába, a verseny értékelésénél a valóság beszélt. Sok, sok az očovaiak legelője, több mint másfélezer hektár. Es szép, dicséretre méltó, amit tettek. 35 vagon mű- és mésztrágyát szórtak 617 hektár rétre és legelőre, meg 117 hektár lóherére. De milyen lóherére. Négy és fél vagon heremagjuk termett. Szénájuk is. S ami a fő: látják is a különbözetet. Amíg a trágyázatlan réten az első kaszálásból hektáronként 22 mázsa termett, a trágyázotton 35 mázsa. A másodika kaszálásnál is számottevő a különbözet. A nem trágyázott réten 14, a trágyázotton pedig 18 mázsa termett. Vagy, hogy még világosabban lássuk, és Pezinoknak is megmutassuk az elsőséget: a pezinoki szövetkezetben trágyázás előtt 113 vagon széna termett, a trágyázás után pedig• 236 vagon. MEGERDEMELTEK hát a teherautót, és a résztvevők is a bort. Mert az új kocsik „egészségére" is lehet koccintani. Pezinokon pedig van miből... ' (d) Az ez évi termelés sikeréért A múlt év utolsó heteiben üzemeink, bányáink százai, egész iparágak teljesítették túl tervfeladatalkat. Minden öntudatos dolgozó erejének és képességeinek legjavát adta, hogy második ötéves tervünk eki éve népgazdaságunk további fejlődésének alapját vesse meg. Második ötéves tervünk a legfontosabb feladatokra mozgósít, melyekből gépiparunknak is alaDOsan ki kell venn'e részét. Nem kis feladatok várnak a Prakovcei Gépgyárra sem. A termelékenységet évről évre növelniök kell, a második ötéves terv végén •mintegy a kétszeresét kell elérniök az 1955-ben elért eredményeknek. Az önköltséget 4 százalékkal • kell csökkenteniök. Ezeknek a feladatoknak elvégzését műszaki-szervezési intézkedésekkel biztosítják. Még szeptemberben összeállították az önköltség csökkentésének tervét, amely minden üzemrészleg számára előírja, hol kel! technikai és gazdasági újításokat foganatosítani. Ezek alapján az üzemrészlegeken megtárgyalták a vezetők, technikusok és gazdasági vezetők azokat a tématikus terveket, melyek a műszaki-szervezési intézkedéseket biztosítják és megoldják. A műszaki-szervezési intézkedések nagy segítséget nyújtanak az üzemrészlegek munkájában. Most még arra van szükség, hogy a termelésben jobban érvényesüljön a gazdaságosság, hogy a csökkentett termelési költségeket ésszerűen osszák el minden évnegyedre. Ez teszi lehetővé majd a termelési költségek kiszámításának helyességét. A Prakovcei Gépgyár dolgozói tisztában vannak azzal, hogy üzemi termelésük sikere nagyban függ attól, milyen mértékben képesek biztosítani a műszaki-szervezési intézkedéseket. Egyik előfeltétele ez a sikernek. Ezért kell haladéktalanul hozzáfogniok azok I végrehajtásához. ' (m) c<sebkeyidők birodalma Vrchlabí mindig központja volt a 'rTjtUK^i zsebkendőgyártásnak. Évszázadok óta itt, és a környező falvakban gyártották a legjobb minőségű kézzel szőtt, lemből készült zsebkendőket. Ma is — a gépi gyártáson kívül — még több mint 200 kézi szövőgépen dolgoznak a házi szövők, akik kisipari termelőszövetkezetekbe tömörülve adják át készítményeiket a Vrchlabín székelő Mostex n. v.-nak, ahol a zsebkendőket kikészítik, vasalják és csomagolják. Az üzem már 1870 óta dolgozik. Jelenlegi vezetője Václav Jon. Ismerkedés Amint megered a beszékl fonala és összebarátkozunk, sok mindent megtudunk tőle. Az ember nem is gondolná, hogy mi minden rejlik ebben a komoly, erősen őszülő férfiben. Jónevű és eredményes sielőnk, aki 1924-ben a chamonii olimpián képviselte Csehszlovákia színeit. Büszkén mutogatja igazolványát és különféle érmeit. Még ma is szívesen hódol a fehér sportnak. Hol volna erre több lehetősége, mint itt az Öriáshegységben ? — Nagyon érdekelne bennünket a zsebkendők exportja. Megnézhetnénk azt az osztályt? —• Az nincs nálunk, hanem néhány utcával távolabb, szívesen elkísérem Önöket — -mondja. Hatalmas raktárépület elé érkezünk. A széles kapu előtt emelőszerkezettel ládákat raknak fel a teherautóra. A ládákon különféle feliratokat látunk: Made in Czechoslovakia, Rangoon, Cairo, Pirée, Rjeka, Singapoor, Santiago de Chile. Tehát jó he

1 yen járunk. Itt a Centrotex fiókvállalata, mely csupén zsehke nd őki vi tel le 1 f og lal kőzik. 67 országba BemutatkozÄk a vezetőnek: Stefek elvtársnak. Körülbelül 30 éves, élénk ember. Éppen utasításokat ad az expedíció jól öszszeforrt kol'ektívájának. Nagy rendelést szállítanak ma el. Szigorú 'tt a fegyelem, nagycm ügyelnek minden rendelésre, hisz i'tt nem „babra megy", köztársaságunk jó hírnevéről van szó. Minden egyes zsehkendőt a csomagolj előtt még átnéz Sedláček bácsi, ő felel a minőségért, a rendes csomagolásért, a számszerűségért. 0 az úgynevezett export-felelős. Helyesen bízták meg őt ezzel a fontos funkcióval, hisz már 40 éve ebben a szakmában dolgozik. Ismeri minden csínját-bínját. Nemrégen voit 67 éves. Nem tud megválni kedves zsebkendőitől. Sedláček bács' ismeri az összes export-előírásokat, a vevők és az egyes országok szokásait!. Minden tucatban háromféle színű zsebkendőt csomagolnak. Vannak államok, ahova vámtechnikai okokból csak egész, szét nem vágott, varratlan, és szegélyezetten zsebkendőket szállítanak. Ezeket a külföldi vevők maguk varrják, szegik és csomagoljiák. Például Mexikóba biizonyos okokból nem szállítunk kész zsebkendőket. Ezért más délamerikai állam importőrje szállítja őket Mexikóba. Ahány nép, annyi ízlés Látni itt a színek szimfóniáját, a minták és csomagolások tömegét minden variációban. Nem csoda, hisz 67 országba visszük ki a zsebkendőket. Grek ImrC ftP 0 OGOOGOOOOOOOOOOOOOGOOOOQOOG^ A

ttól az időtől kezdve, amióta eldördült az első ágyúlövés az Aurórán, győztesen terjed a világ dolgozói között a proletár nemzetköziség, a világproletariátus egységének gondolata, önbizalmat adott, ösztönözte a dolgozók millióit, erejük egyik fő forrásává vált. De ugyanakkor a proletár internacionalizmus a világreakció rendszeres támadásainak és alattomos intrikáinak célpontja lett. A reakció hamarosan megértette, hogy a munkásosztály nemzetközi egysége ellen nem uralkodhat és nem valósíthatja meg kizsákmányoló céljait. A reakció különféle fegyverekkel harcol. Felhasználja a legszemérmetlenebb rágalmazás, a hamis, kiagyalt állítások, a befeketítés és a kommunista pártok elleni leplezetlen uszítás minden fegyverét. Főleg a nemzetközi munkásosztály élcsapata, a Szovjetunió Kommunista Pártja ellen harcol minden eszközzel. De végeredményben mindez teljesen hatástalan. A kommunizmus gondolata már szilárdan gyökeret vert a dolgozók körében. Ezért a reakció új módszereket keres, új jelszavak után kutat, amelyeknek inkább bedőlnének az együgyű emberek. Ilyen jelszó, amellyel a reakció el akarja érni fő célját — a munkásosztály nemzetközi egységének meggyengítését — a „nemzeti kommunizmus" jelszava. Lám, milyen fordulat! A kapitalizmus ideológusai, a megvásárolható firkászok, a nyugati rádiók dollárral fizetett uszítói, akik még nemrégen is nagy igyekezettel azt bizonygatták, hogy a kommunizmus az emberiség szerencsétlensége, és óva intették tőle a népet, ma maguk ajánlják ezt a dolgozóknak! Természetesen azM ÚJ SZO FABOL VASKARIKA B

! 1957. január 5. zal á feltétellel, hogy az új „kommunizmus" — nemzeti legyen. Bármilyen bámulatra méltó is a reakció propagandájának pálfordulása, kilóg belőle a lóláb. Már milyen is lehet az a „kommunizmus", amellyel a Szabad Európa urai is egyet értenek, sőt ajánlják azt? Ugyan kinek az érdekeit szolgálja ez a „kommunizmus" ? e ha már egyszer ilyen csillogó a csomagolás, nézzük meg, milyen benne az áru? A „nemzeti kommunizmus" reklámprospektusában erősen hangsúlyozzák, hogy ez a rendszer függetlenséget biztosít annak az országnak, amely bevezeti azt. Ez igen szép és csábító dolog. De akkor miért nem ajánlják ezt a nagyszerű rendszert például azoknak az államoknak, amelyek teljes mértékben az Amerikai Egyesült Államoktól függnek? Miért nem szabadítja fel ez a rendszer ezeket az országokat is a függőségből ? Miért ajánlják éppen nekünk és a többi népi demokratikus államoknak? Egyszerűen azért, mert gyengíteni akarják ezen országok egységét és főleg éket akarnak verni a népi demokratikus országok és a Szovjetunió közé. A „nemzeti kommunizmusra" és még ki tudja milyen kommunizmusra való felosztások ezeket az országokat a szocialista építés marxista-leninista alapelveivel és a proletár internacionalizmus alapelveivel akarják szembeállítani és megmérgezni igyekeznek viszonyukat a Szovjetunióval és a többi szocialista országokkal. Tény az, hogy a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban a társadalmi rendszer a termelőeszközök magántulajdonának, az embernek ember által való kizsákmányolásának megszüntetésén alapszik. A politikai és a gazdasági hatalom a munkásosztály kezében van. Közismert tény, hogy az állam belső és külső politikájának iránya attól függ, hogy ki van hatalmon. Ahol a kizsákmányoló burzsoázia uralkodik, ott a belpolitikát a dolgozóknak az uralkodó burzsoázia által való elnyomása jellemzi, a külpolitika pedig agresszív, elnyomó és más országok és népek kizsákmányolására irányul ugyancsak az uralkodó burzsoázia érdekében. Az USA-nak a többi kapitalista államokkal, de főleg a kevésbé fejlett országokkal szembeni politikája egészen kézzel foghatóan bizonyítja ezt. Logikus, hogy abban az államban, amelyben már megszűnt a termelőeszközök magántulajdona, ahol a munkásosztály van hatalmon, szó sem lehet más országok gazdasági és politikai' leigázásáról. A Szovjetunióban nincsenek kőolajkirályok, akik kihasználhatnák mondjuk más népi demokratikus országok kőolajhiányát. A Szovjetunióban nincsenek szénbárók, akik meggazdagodhatnának a szocialista tábor szénszükségletén. Nincsenek bankárok sem, akik pénzügyletekkel magánvagyonokat harácsolhatnának össze. Ilyen elemek ott nincsenek, de van erős munkásosztály, amely a szocializmus győzelmének érdekében segíteni akar — a világreakció minden gyűlölete és dühe ellenére is — a népi demokratikus országok munkásosztályának hazájuk szocialista építésében. Igaz, hogy a múltban szórványosan előfordult, hogy megsértették a szocialista együttműködés egyes alapelveit. Mint ismeretes, az SZKP ezeket N' az eseteket maga leplezte íé és hozta helyre. E hibák megszüntetése magából a szovjet rendszer belső lényegéből fakadt, mert ezek ellentmondanak a szocializmus alapelveinek. ézzük meg azonban az érem másik oldalát. A kapitalista államok között megszokott jelenség, hogy egyik állam a másik állam kárára igyekszik meggazdagodni. Az USA Nyugat-Európa jelenlegi kőolajhiányát használja ki. Beszélhetünk-e azonban ilyen esetekben hibákról? Fordék, Morganék, Duponték, Rockefellerék és mások hangosan kacagnának, ha valaki a megfelelő helyzet ilyen „ügyes" kihasználását, vagy ilyen kedvező helyzetnek saját érdekükben való előidézését hibának bélyegezné. Logikus, hogy még nevetségesebb lenne, ha valaki elvárná, hogy beismerjék ezeket a „hibákat" és helyrehozzák azokat. Ez merőben ellentmondana a kapitalizmus lényegének. Tény az, hogy a szocialista tábor országai minden alapvető kérdésben egységes álláspontot foglalnak el. Vajon azért van ez, mert a Szovjetunió kényszeríti őket erre? Vajon kényszeríteni kell-e bennünket arra, hogy egyetértsünk a lefegyverzés, a békés együttélés, Németország demokratikus alapokon való békés egyesítésének követelményeivel? Vajon kényszeríteni kell-e bennünket arra, hogy rokonszenvezzünk a gyarmati országok nemzeti felszabadító harcával, hogy fellépjünk az agresszió bárminemű formái ellen? Kényszeríteni kell-e bennünket arra, hogy elítélő álláspontot foglaljunk el a fasizmus felélesztésével szemben, mondjuk a szomszédos országokban? Sem bennünket, sem a többi népi demokratikus országot senkinek sem kel ilyesmire kényszerítenie, miután ez a közös, egységes eljárás Iegsajátabt nemzeti érdekeinkből fakad és a szocialista tábor országainak társadalm rendszeréből adódik. A „nemzeti kommunizmus"-t kínálgatóik általános szavakkal: „szabadság!", „egyenlőség", „új irányok" „rugalmasság", „demokrácia" stb. jellemzik. Kellőképpen értékeljük ezekea fogalmakat. De a szavak csak szaval maradnak, ha nem töltik meg azokai tényleges tartalommal, szocialista tartalommal! Mert a népi demokratiku; országok a szocializmust építik. V

együk csak a „szabadság" szót, Ezzel összefüggésben első kérdésként fel kell tennünk: kinek a részére szabadság ? Hiszen a fő cél a fő feladat a szocializmus építése amely tényleges, anyagilag alátámasztott szabadságot jelent a dolgozók tömegeinek, vagyis azt, hogy szociálist; termelési viszonyokat valósítunk met életünkben és csupán ezeket ismerjül el helyesnek. A nyugati kapitalista urak új trója falovat kínálnak nekünk. Mi azonbat már tanultunk a történelemből és í jelenből is tanulunk — ezért köszönettel visszautasítjuk ajánlatukat, f „nemzeti kommunizmus" kapitalisti áru, rossz áru, még ha szépen csomagolják is azt. Igazi „nesze semmi, fogc meg jól". Amit az úgynevezett „nemzeti kommunizmus", ennek a fából vaskarikí segítségével Ígérnek „megoldani", az mi igazi kommunizmussal oldjuk meg lenini kommunizmussal. Ez azonban természetesen, nem a reakció hamispénze, hanem a dolgozókat szolgálj; és ez a döntő. Balázs Bálint, Torna