Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-04 / 04. szám, péntek

HOMONNA-/ i egyiap, ma és Uo\v\ap SJJI:!l!LiniHIII|!!|l!||||!||!l||l|n|i!|i-|!!i:ill!l.:l rilillllllllHlillülIIIMaui I • I I I I I I 3 111 l..|H»!i|lli.tft(«lHHfll|llllKlllll|ll|llll'l^l IIIIHHIfllitlIII Szlovákia legkeletibb részén, a Kárpátok alján, fekszik Homonna, az egykori mezővároska. Hatalmas, lombos .parkja, poros utcái, diákkorom felejthetetlen emlékét őrzik. Az ősi kastély, a sétányok, a diákotthon ma úgy áll, mint tíz évvel ezelőtt, amiÉpül az üzem, épülnek a lakások is. kor e kedves városkának búcsút mondtam. S ma újra látom, de nem hiszek szememnek. A kedves múltat elhon^lyosítja a jelenben elém tornyosuló meglepetések egész sora. Már az állomás előtt megállok, hogy elcsodálkozzam. Az egykori fűzfák helyén, a kis hídon túl, ahol valamikor találkára jártam, ma új utca, ötemeletes lakóházak emelkednek a magasba. A régi Homonna, melynek alig volt emeletes épülete, most háttérbe szorult és helyette előttem áll az új "Homonna egyenes, széles utcáival, magas épületeivel. A vasúton túl is lázasan építkeznek. Téglaépületek, magasba emelkedő f-"ak, csak sejtem, hogy valami üzem vagy műhely lesz ott a lövőben. Vendégmarasztalö, sáros út vezet az építkezés területére. El kellene itt nagyon a gumicsizma. Vigyázva kerülöm ki a nagy tócsákat, majd egy alacsony, barakkszerű épület előtt megállok, fiatal, magas férfival találom magam szembe. Az építkezés vezetője, Ján Červenka, ahogy nevét később megtudott}, éppen Brnóból érkezett, szerelőkké beszélget. Majd a kőműveseknek, bádogosoknak ad utasítást. — Míg nem fagy, addig a külső mujikákat végezzük — mondja csehül a kőmüvescsoport vezetője. Kint lucskos, havas eső csapdossa a téfl!afalaka_t. s tetején emberek, kőművesek, bádogosok dolgoztak. Minek ez a nagy sietség, ráérnének tavasszal is, mikor jobbra fordul az idő, gondolhatná valaki. Pedig nem így van. A fiatal cseh mérnök, mikor elintézi teendőit, felém fordul és a falra mutat. — Itt van a jövő gyár tervrajza. Egy kicsit elmaradtunk az építkezéssel és most, amikor az idő engedi, be akarjuk hozni a késést. A melléképületeket már csaknem befejeztük^ most pedig megkezdjük a fő csarnok, a gyári hőerőmű és a műhelyek építését — mondja. A térképen halvány rózsaszínnel van befestve a jövő gyár hőerőműje, szövő- és vegyiműhelyei, csarnoka, vízigazdálkodása és mindaz, aminek ebben és a jövő esztendőben kell felépülnie a ma még csaknem puszta hatvan hektárnyi területen. Ahogy elnézem a tervrajzot, már teljes nagyságában elképzelem a homonnai Kapron-gyár 36 méter magas, 100 X 140 méter nagyságú, panelokból emelt csarnokát, karcsú gyárkéményeit; és az építkezés zaját egy pillanatra mintha a gyári gépek és a déli sziréna zúgása váltaná fel. Ilyen lesz hát a valóságban ez a gyár. Itt születik meg két és fél év múlva hazánkban először az amerikai nylontól minőségileg semmiben sem különböző hazai kapron, melynek szálaiból a warnsdorfi, mikulási, gottwaldovi és fejlett textiliparunk többi gyárai szőnek majd pókhálóvékony női harisnyát és még a szilonnál is finomabb női fehérneműt. Egyelőre még betoncsövek, téglák, deszKák és más építő anyagok hevernek azokon a helyeken, ahol majd állni fog a gyár. Korszerű épületein. csarnokainak téglafalán kőmüvescsoportok versenyeznek egymással, akiknek a gyár befejezéséig nem kevesebb. mint 150 ezer köbméter betont kell beépíteniök. A legutolsó hónapban Choleva és Sopkanič csoportja került az élre. A több mint 250 munkásra óriási feladat vár az elkövetkező hónapokban. 250 ezer köbméter földmunkát kell még elvégezni és ez év végéig tető alá helyezni a fő épületeket. Egyszóval a gyár megindulásáig, 1959. június l-ig még alaposan ki kell tenniök magukért. Ugyanolyan gyors ütemben, mint ahogyan felépült az üzemi konyha, az adminisztrációsépületek, az egészségügyi központ, a javítóműhelyek és raktárak fognak emelkedni az idén a fő épületek falai és utána kitárulnak a gyár kapui, hogy 3000 embernek nyújtsanak munkaiehetőséget, megélhetést. Népi demokratikus államunk kormánya, mely már eddig is milliárdokat fordított Kelet-Szlovákia iparosítására, most Intézi a Szovjetunióba való tanulmányi utazást, tárgyal az építkezés hivatalával a vízellátási, csatornázási kérdésekben. Egyszóval most még több a gondja mint akkor lesz, ha majd megindul a gyár. Kérdésemre elmondja, hogy a szintetikus kapronszál, melyet a gyár termelni fog, a perionhoz hasonló, félkészáru lesz, melyet további feldolgozásra Gottwaldovba, Svitbe és más textilgyárakba fognak küldeni. Az alkalmazottak nagyobb részét nőkből toborozzák, akik eddig a mezőgazdaságban dolgoznak, vagy még iskolába járnak. A fiatal munkásnőket is előbb gyakorlatra fogják küldeni a Bratislavai Békeüzembe. a sviti és más gyárakba. S miközben épül a gyár, épülnek a lakásnegyedek is, ahol majd az alkalmazottak meleg otthonra, korszerű, központi fűtéses, kényelmes lakásokra találnak. A lakásépítés első szakaszában, melyre 180 millió korona van előirányozva, 160 kétszobás lakásegység épül fel az állomás előtti térségen. Harminc már készen áll, 80 befejezés előtt és ötvenet most építenek. Egy kétszobás lakás építése 85—90 ezer koronába kerül. Öriási összeg ez, melyet kormányunk a kelet-szlovákiai nép életszínvonalának Ilyen lesz újabb 350 millió koronát irányzott elő a kaprongyár felépítésére. Csak az épületek — berendezés nélkül — 190 millió koronába kerülnek. A Sninai Vihorlát, a Hencovcei Fafeldolgozó-üzem, a Prešovi Odeva és a By.stréi Cementgyár felépítése után most újabb nagy gyárral gyarapszik Kelet-Szlovákia, a homonnai Kapronnal. A gyár gépberendezését a Szovjetunió szállítja hazánkba. A szomszédos Szovjetunió népe, mely már annyiszor tettekkel igazolta hazánk népe iránti barátságát, most is segítségünkre siet. Mérnököket, szakembereket küld a gyár berendezésének szereléséhez, akik betanítják a szakmunkásokat a gépek kezelésére, és a jövő gyár fiatal szakmunkásait tanácsokkal látják el. Ezenkívül a Homonnai Kapron-gyár több mérnöke, szakembere meglátogatja a Szovjetunió hasonló berendezésű gyárait, hogy tapasztalatokat, gyakorlatot szerezzenek a kapror. gyártása terén. így fest a gyár a tervrajzon. A Chemostav dolgozói ma még csak harmonogramon jegyzik be az- építkezés folyamatát. Piros vonal a terv, kék vonal a teljesítés. És ez a két vonal a falra akasztott harmonogramon lassan közeledik majd 1959. június l-hez. Ekkor indul meg a gyár. Elbúcsúzom az építés vezetőjétől, a fiatal Červenka mérnöktől és elindulok ismét az állomással szemben levő új lakások felé. Az egyik épületben megtalálom a jövő kaprongyár igazgatóságát és középkorú igazgatóját, Ján Jacko elvtársat. A be nem avatott azt hihetné, hogy a jövő gyár igazgatójának ma még alig akad tennivalója. Pedig már most, két és fél évvel a gyár megindulása előtt, annyi a munkája, hogy azt sem tudja, hogy melyiket végezze el hamarább. Azelőtt a Svit-gyár igazgatója volt és az ott szerzett évtizedes tapasztalatait az új gyárban akarja használni. Asztalán garmadában fekszenek a tervrajzok, számokkal teli iratok. Gondolkozik, tervez, jóváhagy, intézkedik. Lakáskérdés, az új szakmunkások toborzásának kérdése, tervek jóváhagyása, mindez az igazgatóra vár. Levelez a főiskolásokkal. Tudja, hány kelet-szlovákiai diák tanul vegyészmérnöknek. Kérvényezte, hogy a vegyipari és a textilipari iskolákba Homonna környékéről több középiskolást vegyenek fel, akik a jövőben a Kapron-gyár alkalmazottai lesznek. az új gyár. emelésére irányoz elő. És ha figyelembe vesszük azt, hogy 1957-ben és 1958-ban, a lakásépítés második szakaszában újabb 700 lakásegység épül fel a Kapron-gyár jövő dolgozóinak, melyekre már jóváhagyták a beruházási tervet, és így Homonna új lakásainak száma ezzel 2000-re emelkedik, megértjük, hogy mit jelentenek ezek a számok Kelet-Szlovákia népének életében, akiknek a felszabadulásig csak a munkanélküliség, a kir vándorlás és a nyomor volt az osztályrészük. A lakások mellett új szálloda, bölcsődék, iskola és kultúrház is épül a dolgozók szükségleteire. Homonna lakóinak száma 1960-ig a tervek szerint — 18 000-re emelkedik. A régi mezővároska új ipari központtá válik, ahová százszámra fognak özönleni a környék lakói. Mikor ismét vonatra ültem, éppen ebédre hívott a gong szava. {Építőmunkások igyekeztek az üzemi konyha barakképülete felé. Jól emlékezetembe véstem ezt a képet. Ha majd nemsokára ismét ellátogatok a megnőtt városba, már egy új, na'almas gyár karcsú kéménye fog emelkedni a magasba és sziréna jelzi majd az ebédszünet kezdetét. Akkor újra fogom keresni, hol is volt egy pár évvel ezelőtt az építészek barakképülete és a puszta tér, mint ma keresem a rég eltűnt találkák helyét, a régi fűzfát. Horváth Sándor Érdemes volt becsületesen dolgozni E napokban nagy jelentőségű eseménynek volt színhelye a szarvai szövetkezet. A kertészeti csoportban dolgozóknak pótjutalmat osztottak. 5 koronát kaptak munkaegységenként. Éppen a szövetkezet irodája előtt mentem el, amikor a kertészeti dolgozók a pénzért mentek. Legtöbbjük nő •volt. Arckifejezésük megelégedettséget árult el. Bementem én is, néztem, ki mennyit kap. Podlovsky Zsófia 1500 korona pótjuta'mat kapott, ugyanakkor más mezei csoportnál is van neki munkaegysége, azért is kap vagv 1500 koronát. Láttam, hogy a kertészetben idősebb emberek is dolooz-sk, mint Szabó néni, aki lassan már a 60. évét tapossa. De még mindig szorgalmasan eljár dolgozgatni. Ö is kapott 500 koronát. Mivel szomszédomban lakik, megkérdeztem tőié, hogy elégedett-e a pót jutalommal? — Bizony, — mondotta —, nagyon elégedett vagyok, hisz csak délutánonkint jártam a kertészetbe dolgozni. László Kálmán bácsi is idősebb ember már. Ö már 70. év körül van, de azért példás szakmai irányítást ad a kertészeti csoportnak. László Miklós és Nagy András a kertészeti csoport vezetői is megérdemlik a dicsérő szót, mindig együtt dolgoztak a csoporttal. Grünfeld Zoltán, Szarva Művelt szövetkezeti tag — jó gazda Ködös novemberi reggel volt, az utcát sár borította, amikor a brigádközpont felé igyekezett néhány ember. Eső verte arcukat. Felismertem őket, mikolai szövetkezeti tagok voltak. A szövetkezeti munkaiskola helyisége felé tartottak. A helyiség lassan megtelt. Több mint 20 szövetkezeti tag foglalta el helyét a padokban. Iskolásokra emlékeztettek, azzal a különbséggel, hogy ők csupán gazdálkodási tudásukat akarják gyarapítani. Elült a zaj. Az ajtóban ismerős arcok tűntek fel. Hvízd mérnök, az előadó, Pamarik, a JNB agronómusa léptek a terembe. Szívélyesen üdvözölték egymást. Gyakran eljárnak ők a garammikolai szövetkezetbe. Megtartották az előadást. Utána megbeszélés következett. A vitában különösen Féder, Ďurík és Korbei' szövetkezeti tagok tűntek ki. Az előadáson a traktorosok is megjelentek. Főleg a kukoricatermelés körüli probléma érdekelte őket. Az előadáson általában a takarmánytermesztésről esett sok szó. Egy dolog azonban meglepő volt. A szövetkezet női dolgozói közül senki sem jelent meg az előadáson. Pedig ők is tanulhatnának valamit. Vlado Fapšo, Zselíz Időszerű mezőgazdasági kérdések A melegágykészítés jelentősége A melegágyak készítésével lehetővé tesszük, hogy koratavasszal megkezdhetjük a melegígényes zöldségfélék magvetését. A sok meleget kívánó paradicsom, paprika, uborka, dinnye palántáinak korai neveléséhez, vagy alacsony növésű zöldségfélék, saláta, hónaposretek, kara'ábé stb. hajtatásához melegágyat használunk. A melegágy helyének kiválasztására nagy gondot kell fordítani. A fiatal növények ápolását mindig idejében, azonnal kell elvégezni, ezért a melegágytelep a lakóház közelében, széltől védett helyen legyen. Lankás, dombos területen a déli oldalra kerüljön és a sorok iránya kelet-nyugati legyen. Ha nyeregtetős, úgynevezett ikerágyaink vannak, úgy a sorok iránya északi-déli. Egysoros elhelyezés esetén az északi hosszoldalt 5—10 százalékkal magasabbra emeljük mint a déli hosszoldalt, hogy az alacsonyan járó napot jobban kihasználhassuk. A melegágyi telepet kóborló állatok kártevésétől ideiglenes kerítéssel védjük. A szél elleni védelemről szalmából, nádból, napraforgószárból készített hordozható eszközökkel is gondoskodhatunk, melyeket az ideiglenes kerítéshez erősítünk. A melegágyi telepet magas talajvízállású területen, vagy olyan területen, ahol a csapadékvíz összefolyik, elhelyezni nem szabad, mert a víz a melegágy trágyáját lehűti. A palántanevelés során nagy mennyiségű vízre van szükség Ezért a melegágyi telep közvetlen közelében legyen elegendő víz, mert a nagyobb távolságról történő vízszállítás a termelést megdrágítja. Jó, ha vízmelegítő-berendezés is létesül. Egy melegágyi sor legfeljebb 20 melegágyi ablaknak megfelelő hosszúságú legyen Szabványméretű ablakok esetén 1 sor hossza 25 m. Jó, ha a kocsiút a melegágyi telepre is bevezet, mert nagy mennyiségű trágyát ?s földet kell «iozgatni és ez könnyebb kocsival, mint saroglyával. A melegágyi sorok közt 80 cm széles utakat hagyunk. Ezekre a kis utakra kerül a melegágyi takaró és még járni is kell rajta. A sorok végén 6 méter széles utak szükségesek, mert ide rakjuk az ablakokat és kocsival is járni akarunk. Magas hőmérsékletet csak a friss 16, szamár, \#igy öszvértrágyából készüit melegalap biztosít. Szarvasmarha vagy sertéstragya lassabban bomlik és nem is ad olyan nagy meleget, mint a lótrágyafélék. Viszont az úgynevezett hideg természetű istállótrágyák tovább adnak meleget, mert lassabban bomlanak. Ezért, ha hosszabb ideig tartó melegre van szükségünk, akkor a lótrágyaféléket keverjük szalmás szarvasmarhatrágyával, faiombbal. A" jó melegágyi trágya friss legyen. Az elbomlott, érett istállótrágyától meleget már nem várhatunk. Melegágyak készítésekor nagy mennyiségű friss istállótrágyára van szükség. Ezért a friss lótrágyát egész éven át gyűjtjük, a bomlás, „begyulladás" megakadályozására kiszárítjuk és keskeny, magas kazlakba tároljuk. A falomb melegalajj készítésére — friss lótrágyával keverve —, jól felhasználható. Későtavaszi palántaneveléshez felefele arányban hótrágyával keverjük. A melegágyi sorok közötti utak feltöltésére a falomb magában is felhasználható. Az ősszel gyűjtött falombot. a friss lótráqyához hasonló módon védjük az átnedvesedéstől és ezzel akadályozzuk meg a begyulladást. A jó minőségű melegágyi föld bőven tartalmazzon növényi tápanyagot, ne legyen fertőzött és morzsalékos szerkezetű legyen. A legmegfelelőbb melegágyi föld az érett komposzt. Az előző évek melegágyi földjének és az elkorhadt melegágyi trágyának keveréke is továbbérlelve, jó melegágyi földet ad. Gondosan ügyeljünk arra, hogy el nem korhadt növényi részek a melegágyi földbe ne kerüljenek, mert ezek a palántabetegségek hordozói. Ilyen esetben a melegágyi föld feltőtlenítése szükséges. A melegágyi keret készülhet fából, téglából, betonból. A betonból készült keret hideg. Legjobb a fakeret, hátránya azonban, hogy drága és gyorsan korhad. Legtöbbször 25 —30 cm széles fenvődeszkából készül, a lehetőségekhez képest 1 colnál vastagabb legyen. A deszkákat ideiglenesen, vagy állandó jelleggel is össze lehet illeszteni. Az erős éjjeli lehűlés ellen takaróval védekezünk. Ez készülhet gyékényből, nádból, zsupszalmából. Házilag könnyen elkészíthető. Méretei a melegágyi ablak méreteihez igazodnak. A szokásos méret 125X150 cm. A melegágy hőmérsékletének szabályozására, levegőzésére használjuk a levegőző fát. Ez 40—50 crn-es lécből készült. 5—10 cm távolságra a lécbe bevágásokat eszközlünk, melyek arra szolgálnak, hogy az ablakok gyengébb vagy erősebb mértékben felemelhetők legyenek. A melegágyat a következő szempontok figyelembe vételével kell készíteni. A keretek gondos felállítása után először a föld felszínére tenyérnyi vastagon száraz falevelet vagy szalmás trágyát teszünk. Ezzel a réteggel védjük a melegtráflyát a gyors lehűléstől. A melegágyi trágyát a keretekbe hordás előtt széles kazlakban erősen átnedvesítve előmelegítjük. A trágyát egyenletesen szétrázva teregetjük szükség szerint lombbal vagy egyéb szervesanyaggal. Az előmelegítéssel elérjük, hogy melegágyi trágyánk egyenletesen begyullad. Az előmelegítés alatt megindul a trágya bomlása. Ezután a trágyát a keretekbe behordjuk és betapossuk. Gondosan ügyeljünk arra, hogy a keret közelében és a sarkokban a trágyát alaposan betapossuk, mert különben a széleken és sarkoknál a trágya begyulladása után nagy mélyedések lesznek. A melegalap e

1 eszítése után a keretekre rárakjuk az ablakokat és betakarjuk melegágyi takaróval. Két három nap alatt megindul až erjedés, a trágya begyullad. 2—3 nap elteltével a melegágy erős felmelegedése csökken, akkor jó erősen betapossuk a melegfölddel. Palántavetésnél 15 cm hajtatásnál 20 cm vastag földréteg szükséges. A melegágyi föld berakása után ismét letakarjuk ablakokkal és takaróval. Néhány napi állás után a földben levő gyommagvak kicsíráznak, ezeket a melegágyi föld átkapálásával könnyen elpusztíthatjuk. A melegágyi föld és az üveg között kb. 15—20 cm légtér legyen. Az így elkészített melegágyban a mag elvetését elvégezhetjük. Gasparik Sándor -A BOKSÁI SZÖVETKEZEIBEN A zöld hegyeket, amelyek mögé Boksa falu bújt meg, már befedte a hó. Megkeményedett a föld a váratlanul korán beköszöntött fagytól. A földeken már befejezték a munkát. A szövetkezeti tagok ilyenkor odahaza foglalatoskodnak. Esteledett már, amikor a faluba értünk. A szövetkezeti irodába vezető úton több ismerőssel találkoztunk. Melegen voltak öltözve, lassú léptekkel tartottak a felvég irányába. Olykor meg-megálltak egynéhányan, élénken vitáztak. De egy erélyes nöi hang rájuk szólt: „Hát nem mennek az iskolába?" Ismerős hang volt, Mária Szemancsuk hangja. Megtudtuk, hogy a napokban nyílt meg a szövetkezeti munkaiskola. Odatartottak, hogy az előadáson részt vegyenek. A szövetkezeti könyvelöt, Olena Jaszovszkát még munkában találtuk az irodában. — A napokban értékeltük a Bžany és a mi szövetkezetünk közötti versenyt. Sajnos, alul maradtunk. Ők többet vittek a szabadpiacra s egyebekben is jobb eredményeik vannak, mint nekünk. Mi is fejlődünk, dehát ez már így van — mindig vannak jobbak és kevésbé jók. A boksái szövetkezet mintegy tízezer liter tejet, 40 mázsa sertéshúst és sok egyebet adott be terven felül. A tervezett munkaegységeket nem merítették ki, ami szintén emeli a közös gazdálkodás jövedelmét. Már most megállapítható, hogy az eredetileg tervezett 20 koronás munkaegység értékét emelni tudják. Nagy lesz a közös gazdálkodás szorgalmas dolgozóinak öröme, amikor az évvégi zárszámadáskor néhány ezer koronával többet találnak a borítékban, mint várták. Azt hinné az ember, hogy ilyenkor nincsen munka a szövetkezetben. Pedig ez nem így van. Most is dolgoznak, jut mindenkinek a munkából. S ami a legfontosabb, most dolgozzák fel szövetkezetük jövő évi termelési tervét. (Levelezőnktől)