Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-31 / 31. szám, csütörtök

A csehszlovák-szovjet közös deklaráció (Folytatás az 1. oldalról) új példáját szolgáltatják. Ezen nem változtathat semmit az a tény sem, hogy e kapcsolatok létrejötte és fejlődése folyamán nehézségek, megoldatlan feladatok és hibák is előfordultak. A szocializmus építésének marxistaleninista elvei közösek minden szocialista ország számára, bár érvényesítésüket kétségkívül z egyes államok fejlődése konkrét feltételeihez kell alkalmazni. Az egyes szocialista országok és az egész szocialista rendszer érdekei között teljes összhang uralkodik. A szocialista országok közötti együttműködés és kölcsönös támogatás elmélyítése és kibővítése megszilárdítja minden egyes ország szabadságát, függetlenségét, szuverenitását és biztonságát és elősegíti fel-, virágzásukat és népeik életszínvonalának' emelkedését. A Csehszlovák Köztársaság kormáténelmi határozataiban. A világ fej5lődése teljes mértékben igazolta a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa határozatainak létjogosultságát és helyességét abban, hogy a háborúk elkerülhetők. Korunk legjelentősebb " jellemvonása valamennyi világrész hatalmas néptömegeinek felsorakozása a békéért, a szabadságért és demokráciáért vívott küzdelemben. Az imperialista körök azonban nem óhajtják ezt a küzdelmet, arra törekszenek, hogy gátolják és megakadályozzák, kiélezik a nemzetközi feszültséget és új, veszedelmes kalandokba bocsátkoznak, amelyek komolyan veszélyeztetik a világbékét. . A világ népéit most ismét a nemzetközi feszültség kiéleződésének ténye elé állították, amely feszültséget Anglia, Franciaország és Izrael Egyiptom elleni agresszív akciói, s az A csehszlovák nagykövetségen rendezett fogadáson Antonín Zápotocký . köztársasági elnök köszönti a szovjet vendégeket, nya értékelve Csehszlovákia és a Szovjetunió együttműködésének eredményeit, szükségesnek tartja ezekről a kapcsolatokról kijelenteni, hogy a Szovjetunió létének, tevékeny, békeszerető szocialista külpolitikájának és a szocialista országok testvéri megsegítésének létfontosságú jelentősége van a népi demokratikus országokra, a béke, demokrácia és szo'cializmus ügyére az egész világon. A Szovjetunió, támogatva más országok népeinek áldozatkész harcával a fasiszta megszállók ellen, a második világháborút a demokrácia és a szabadság erői javára döntötte el és sok országnak lehetővé tette, hogy maguk döntsenek további fejlődésükről és kikerüljék az imperialista intervenciót. A Szovjetunió példája és támogatása a mépi demokratikus országokat megsegítette abban, hogy szilárdan és biztosan lépjenek a szocializmus építésének útjára. A Szovjetuniónak és a béke megőrzéséért és megszilárdításáért vívott hatalmas harca, — melyben vele vállvetve haladt a hatalmas Kínai Népköztársaság és a szocializmus egész tábora, — képezi a fő és legnagyobb akadályt a nemzetközi agresszív erők tervei megvalósításának' útjában és egyszersmind valamennyi békeszerető nemzet legnagyobb reménysége is. A csehszlovák nép a fasiszta megszállás éveiben és a felszabadítás után is, amikor nehézségekkel és akadályokkal küzdött, mind a súlyos, mind az örömteli időkben a Szovjetunióban mindig a legjobb és legnagyobb barátra talált, akiben sohasem csalódott, aki őt sohasem árulta el és aki sohasem késlelkedett segítő kezet nyújtani. Az a nép, amelynek történelme során annyi megaláztatást és elnyomatást kellett elszenvednie, melynek annyi hamis ,.barátja" volt, akik a legsúlyosabb időkben elárulták őt, lelke mélyéből meg tudja becsülni az ilyen őszinte és igazi barátságot. II. Mindkét fél kijelenti, hogy a csehszlovák és a szovjet kormány külpolitikájának fő célja a béke megőrzése, a nemzetközi feszültség enyhítése és valamennyi békeszerető erő összefogása a békéért, s a háborús úszítók elleni harcban. A Csehszlovák Köztársaság <'s a Szovjetunió kormányai más 41!

amok iránti kapcsolataiban betartják a békés egymás mellett élés elveit valamennyi állammal társadalmi és politikai rendszerükre való tekintet nélkül. A békeszerető külpolitika elveit, amelyeket kitartóan és következetesen érvényesít a Szovjetunió és a többi szocialista ország, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa ^tovább fejlesztette törn (JJ szo 1957. január 31. imperialista körök bomlasztó tevékenysége váltott ki, mely körök ellenforraldalmi puccsot szerveztek Magyarországon. A feszültséget fokozták az USA kormányköreinek új gyarmatosító tervei is, amelyek a' Közel- és Közép-Kelet országai ellen irányulnak. Mlntkét fél azt a nézetet vallja, hogy az ellenforradalmi puccs Magyarországon, Európa szívében a külső és belső ellenforradalmi agresszív erők arra irányuló kísérlete volt, hogy Magyarországot kiszakítsák a szocialista országok családjából, megdöntsék a munkások és parasztok kormányát, az országban fasiszta diktatúrát létesítsenek és Magyarországot stratégiailag előnyös felvonulási területté változtassák a szocialista országok elleni támadásra és új európai háború kirobbantására. Azonban a magyar nép egészséges erői a forradalmi munkásparasztkormány vezetésével, a szovjet haderők segítségével — amelyek Magyarországon a varsói egyezmény alapján tartózkodtak, — meghiúsították a népi demokratikus rendszer megdöntésére és a magyar nép szocialista vívmányai megsemmisítésére irányuló kísérleteket. A csehszlovák kormány teljesen egyetért a Szovjetunió eljárásával, amely a magyar kormány kérésére idejében sietett a magyar nép segítségére és áldozatkészen teljesítette szövetségi kötelezettségeit és nemzetközi kötelességét. Mindkét fél határozottan támogatja a magyar forradalmi munkás-parasztkormányt, melynek segítségére lesz a népi demokratikus rendszer megszilárdításában, a népi demokratikus Magyarország függetlenségének és biztonsága biztosításának érdekében és továbbra is fellép a külső agresszív erők minden arra irányuló kísérlete ellen, hogy beavatkozzanak Magyarország belügyeibe. A magyarországi események ismét arra intik a szocialista államokat, hogy szükséges az éberség megőrzése. A magyar népnek nyújtott támogatásban igazolást nyer a proletár internacionalizmus forradalmi elveinek ereje, amelyek alapvető irányvonalat képeznek valamennyi szocialista ország számára és rendkívüli jelentőségűek ez államok szabadsága és nemzeti függetlensége biztosításában. A magyarországi ellenforradalmi kalandhoz hasonlóan kudarcot vallott az Egyiptom ellen irányuló imperialista agresszió is. Az egyiptomi nép hősi küzdelme, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, valamennyi szocialista ország, sok afrikai és ázsiai állam szilárd álláspontja és az egész világ közvéleményének határozott ellenállása arra kényszerítették a brlt-franciaizraeli intervenciósokat, hogy beszüntessék Egyiptom elleni agressziójukat. Azonban annak ellenére, hogy a gyarmati rabszolgaságnak a Közel- és Közép-Kelet országaiban való visszaállítására irányuló összeesküvés vereséget szenvedett, a nemzeteknek' nem szabad csökkenteniök erőfeszítéseiket a békeharcban. Most, amikor a Közelés Közép-Kelet országaiban Nagy-Britannia és Franciaország pozíciói alapjaiban megrendültek, az Amerikai Egyesült Államok vezető körei Eisenhower-doktrínának nevezett gyarmatosító programmal és katonai agreszszió terveivel léptek lel. Az amerikai monopolista töke felhasználva Anglia és Franciaország meggyengülését arra törekszik, hogy a világ e táján magához ragadja a hatalmat, elnyomja a nemzeti felszabadító mozgalmat és ismét igába hajtsa az arab nemzeteket. Az ilyen akciók fokozzák a nemzetközi feszültséget és ismét veszélyeztetik a békét, biztonságot e területen és az egész világon. Ezek az új imperialista és gyarmatosító tervek felkeltik a Közel- és Közép -Keleŕ országai népeinek jogos haragját és tiltakozását, amely népek hatáDozottan síkraszállnak ezen tervek ellen, függetlenségükért, a békéért és a biztonságért. Az Egyiptom elleni agresszió következményeit még nem számolták fel,Egyiptom területén még mindig idegen haderők tartózkodnak, azonban a gyarmatosító hatalmak az USA-val élükön, már új tervvel jönnek, amely arra irányul, hogyan lehetne meghosszabbítani az egyiptomi terület egy részének megszállását az ENSZ úgynevezett rendkívüli fegyveres erőinek segítségével, Csehszlovákia és a Szovjetunió kormányai abból az elvből kiindulva, hogy a kis és nagy nemzeteknek függetlenségi harcát el kell Ismerni és tiszteletben kell tartani, támogatják a Közel- és Közép-Kelet országait valamennyi régi és új gyarmatosító terv meghiúsítására és ez országok népei szabad és független életének fejlesztésére irányuló törekvésében és abban, hogy önállóan dönthessenek saját ügyeikben. Mindkét kormány meg van győződve arról, hogy országaik kapcsolatainak további elmélyítése az ázsiai és afrikai államokkal a békés egymás mellett élés öt elvének alapján elősegíti a világbéke ügyét. Ugyancsak úgy véli, eleget kell tenni Egyiptom igazságos követeléseinek, hogy területét teljesen megszabadítsák valamennyi idegen haderő megszállásától, megtérítsék azökat a károkat, amelyeket Anglia, Franciaország és Izrael agresszív támadása okozott és az agresszió és erőszakosságok vétkeseit megbüntessék. > •Mindkét fél kijelenti, hogy hajlandó elősegíteni a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok kibővítését a Közel- és Közép-Kelet országaival a teljes egyenjogúság és kölcsönös előnyök alapján, minden olyan feltétel nélkül, amely sértené az egyik vagy másik ország szuverenitását. III. A Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió kormányai eszmecserét folytaittak a leszerelés kérdéseiben, amelveknek megoldása nagy jelentőségű a világbéke megerősítésére. Sajnálattal állapítják meg, hogy a nyugati hatalmak mindeddig nem támogatták a Szovjetuniónak 1956. november 17-én kelt kormánynyilatkozatában foglalt javaslatait a leszerelés és a nemzetközi feszültség enyhítése kérdésében. Mindkét fél meg van győződve arról, hogy ezek a javaslatok új lehetőségeket nyitnak arra, hogy sikeres egyezményt érhessenek el a leszerelés kérdésében, amelynek nlagy jelentősége volna a nemzetközi feszültség enyhítésére, a népeknek 'a (háborús kiadások nehéz terhétől való megszabadítására és arra, hogy a nemzetek ne féljenek az atomháborútól. A Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió kormányai szilárdan megvannak győződve, hogy a fegyveres erők és a fegyverkezés csökkentésére, a tömegpusztító fegyverek betiltására, iaz európai területen létesített idegen katonai támaszpontok felszámolására, valamint a nagyhatalmak fegyveres erőinek lényeges csökkentésére irányuló egyezmények hozzájárulnának a nemzetközi helyzet javításához és megszilárdítanák az államok közötti bizalmat. Ez megkönnyítené az időszerű vitás nemzetközi problémák békés megoldását és kedvezőbb feltételeket teremtene a különböző gazdasági és szociális rendszerrel rendelkező országok békés egymás mellett élésére. A Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió küldöttségei eszmecserét folytattak n német kérdésről és arra a megállapodásra jutottak, hogy az a politika, amelyet most a Német Szövetségi Köztársaság kormánykörei megvalósítanak, nem járul hozzá a nemzetközi feszültség leküzdéséhez, sőt ellenkezőleg, növeli azt. A Szovjetunió tekintettel arra, hogy ;a Csehszlovák Köztársaság a szocialista tábor valamennyi országa közül a legnyugatibb fekvésű és közvetlenül határos Nyugat-Németországgal, teljes mértékben osztja a csehszlovák nép azon aggodalmát, amelyet a német militarizmus felújítása váltott kl. Az imperialisták arra törekszenek, hogy Európában mielőbb támadó katonai erőket állítsanak fel, amelyek fő ütőereje elképzelésük szerint — ahogy ez a történelem során már többször beigazolódott — a német militarizmus volna. Míg a nyugati hatalmak még a közelmúltban is azzal igyekeztek megnyugtatni a közvéleményt, hogy a Németország részéről történő agresszió lehetőségei ellen különféle .kezességeket" ígértek, most már ezen kezességekről nemcsak nem tesznek említést, hanem a nyugat-németországi revansista törekvéseket minden erejükkel támogatják. A Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió kormányai kijelentik, hogy az USA, Anglia és Franciaország uralkodó körei megismétlik a történelem keserű tapasztalatát, miáltal az a helyzet, amely most a német militarizmusnak a Német Szövetségi Köztársaságban történt felújítása következtében Európában előállott, nagyon sokban hasonlít ahhoz a helyzethez, amely megelőzte a második világháborút.' Ismeretes, hogy akkor a nyugati hatalmak uralkodó körei a hitleri Németországot a Szovjetunió ellen uszították. Az imperialista Németországnak segítségére voltak abban, hogy katonailag erőre kapjon, 'ami a német imperializmus katonai agressziójára vezetett, amely imperializmus kirobbantotta n második világháborút. Az USA és a többi nyugati hatalmak uralkodó körei, amelyek a közvéleményt a Szovjetunió részéről vélt fenyegető „veszedelemmel" ijesztgetik és a szocializmus, valamint a kommunizmus elleni küzdelem köpönyegébe takaródznak, lehetővé tették Nyűg at-Német ország ú jrafelf egy vérzését, felújítják katonai erejét, a nyugatnémet hadsereget tömegpusztító fegyverlekkel szerelik fel, holott a közelmúltban tagadták, hogy ilyen terveik lennének. Annyira mentek, hogy az európai északatlanti szárazföldi haderők vezetésével volt hitlerista tábornokokat és tisztekét bíztak meg. Egyúttal nyíltan meg akarják valósítani a EURATOM és az egységes piac létesítésére irányuló terveiket, amelyek a nyugat-európai országoknak a német monopolisták gazdasági egyeduralma alá rendeléséhez vezetne és ezeket az országokat kiszolgáltatják a nyugatnémet militarizmusnak és revansiztnusnak azzal a szándékkal, hogy a nyugat-európai országok az új európai háború előkészítésének engedelmes eszközeivé váljanak. Sem a Szovjetunió, amely a hitlerista bitorlók elleni háború legsúlyosabb terhét viselte, sem Csehszlovákia, amely a világhatalomra törekvő náci rendszer felső áldozatainak egyike volt, nem nézheti tétlenül az európai események ilyen fejlődését. Ezért kötelességüknek tartják, hogy necsak hatékony védelmet szervezzenek az említett revansista tervek ellen, hanem minden politikai erőfeszítésükkel arra törekedjenek, hogy a többi európai államok, különösen Nyugat-Németország szomszédai se maradjanak közömbösek azokkal a fenyegetésekkel szemben, amelyek határaikon növekszenek. Mindkét fél kijelenti, }iogy minden erőfeszítésükkel arra törekszenek, hogy meghiúsítsák a német militarizmus felújítását. A Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió kormányai ezzel kapcsolatban szükségesnek tartják kifejezni a Német Demokratikus Köztársaság azon törekvése feletti teljes elismerésüket, amely a német militarizmus felújítása ellen, valamint az egységes, demokratikus és békeszerető Német-, ország megmentésére irányul. A német nép ezen nemzeti feladatának megoldása megköveteli, hogy minden erőfeszítéssel törekedjenek a jelenlegi két német állam, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közeledésére. A Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió kormánya úgy vélik, hogy az európai és a világbéke legmegbízhatóbb kezessége az .európai kollektív biztonság hatékony rendszerének megteremtése lenne. Mindkét fél meg van győződve arról, hogy a kollektív biztonság európai rendszere megteremtené az állandó európai és a világbéke megőrzésének, a nemzetközi feszültség enyhítésének és az új háborús veszedelem elhárításának múlhatatlan előfeltételeit. Ez a rendszer lehetetlenné tenne bármilyen agreszsziót Európában és lehetővé tenné azt, hogy véget lehetne vetni annak a helyzetnek, hogy Európát ismét pusztító háborúnak tegyék kl, ami az európai nemzetektől mérhetetlen áldozatokat követelne. Az összeurópai biztonsági rendszer hozzájárulna a német kérdésnek békeszerető és de—, mokratikus talapokon v a fő megoldásához is, ami létérdeke a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió nemzeteinek. Tekintettel arra, hogy a nyugati hatalmak makacsul visszautasítják a Szovjetuniónak a katonai csoportosulások felszámolására irányuló javaslatát és jelenleg nem kívánják az agresszív Északatlanti Tömb felszámolását, a csehszlovák és a szovjet kormýny kijelenti, hogy rendíthetetlenül elhatározták a varsói szerződés szervezetének megszilárdítását. Mindkét fél meg van győződve' arról, hogy a jelenlegi európai helyzetben a varsói szerződés az európai- nemzetek biztonságának és ia világbékének szilárd kezessége. A szocialista államok nem engedhetik meg, hogy megismétlődjék a második világháború előjátéka, amikor a német militaristák, kihasználva azt, hogy őket támogatták és uszították az USA, Anglia és Franciaország uralkodó körei, fokozatosan felszámolták az európai államok önállóságát és kirobbantották a második világháborút. Mindkét féí szilárdan elhatározta, hogy a varsói szerződésből a biztonság és védelmi képesség hatéáony eszközét teremti meg minden váratlan esemény elleti. Ez a Csehszlovák Köztársaság és a, Szóvjetunió kormányainak és népeid nek szilárd elhatározása. IV. A tanácskozások során minden tekintetben megvitatták a két ország államérdekeiből, valamint a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió népeinek azon törhetetlen törekvéséből eredő legfontosabb kérdéseket, hogyan fejlesszék és tökéletesítsék továbbra is a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió közötti kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat, az egyenjogúság, a területi sérthetetlenség, az állami függetlenség, szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás lenini elveinek alapján, amelyek kifejezésre jutottak a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió között 1943. december 12-én kötött barátsági, kölcsönös -segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződésben. A két fél megelégedéssel áHapítja meg, hogy a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió közötti kapcsolatok tartós alapja volt, és marad, a testvéri nemzetek nagy barátsága, amelyet történelmi hagyomány szentelt meg és Csehszlovákia és a Szovjetunió legjobb fiainak vére pecsételt meg a fasiszta bitorlók elleni elszánt harcokban. A csehszlovák—szovjet barátság szilárdsága a két ország nemzeteinek közös érdekein, a szocializmus és a kommunizmus kiépítéséért folyó harc közös eszméin és céljain, a világbékéért való küzdelmen, valamint a kölcsönös mély tiszteleten és bizalmon alapul. Csehszlovákia és a Szovjetunió kormányai gondosan fogják védelmezni és szilárdítani a csehszlovák és a szovjet nép barátságát. A tanácskozások folyamán sokoldalúan értékelték a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió közötti gazdasági együttműködés kérdéseit. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország között fennálló gazdasági kapcsolatok az egyenjogúság, a testvéri kölcsönös támogatás és kölcsönös előnyök alapján fejlődnek. Mindkét fél megegyezett abban, hogy" továbbra is sokoldalúan fogják fejleszteni a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió közötti szoros gazdasági együttműködést. A felek eszmecserét folytattak a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió ipari termelésének szélesebb alapokon nyugvó együttműködésére vonatkozólag, hogy jobban kihasználják a gépek, berendezések és azon áruk gyártására szolgáló meglevő kapacitásokat, amely áruk szükségesek a két ország nemzetgazdaságának. Ezért a két kormány utasította gardasági szerveit, hogy a két ország ipari termelésének összhangba hozására készítsanek elő javaslatokat és 1957. év folyamán kössenek egyezményeket abból a célból kiindulva, hogy a nemzetgazdasági tervek kölcsönös összhangba hozása és a tervszerű szocialista munkamegosztás az országok között, amely megfelel kölcsönös szükségleteiknek, fontos előfeltétele a termelőerők maximális fejlesztésének. Mindez lehetővé teszi az ipar és a mezőgazdaság fejlesztését minden ország természeti és gazdasági feltételeivel, lehetőségeivel és hagyományaival összhangban. A felek megelégedéssel állapítják meg, hogy a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió között fennálló kereskedelmi kapcsolatok nőnek és erősödnek. A legutóbbi nyolc év során a kölcsönös árucsere terjedelme csaknem négyszeresére emelkedett és a Szovjetunió részvétele a csehszlovák külkereskedelemben 1956-ban több mint SPEIDEL 1945 UTÁN — ÉS 1957-BEN Karel Doudera.