Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)
1957-01-30 / 30. szám, szerda
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJÁNAK NAPILAPJA 1657. január 30. szerda 30 fillér X. évfolyam, 30. szám. A SZÖVETKEZETBEN A HELYÜK Nem hisszük, hogy akad olyan dolgozó paraszt, aki ne szeretné, h§0y többet teremjen a föld, dúsabb legyen a legelő, a rét és jövedelmezőbbé váljék a haszonállatok tartása. A többtermeléssel vele jár a nagyobb jövedelem és a magasabb életszínvonal is. Érthető, hogy pártunk és kormányunk, amikor az ember boldogulását, örömtelibb életét tűzte ki céljául, nem hagyhatta figyelmen kívül mezőgazdasági termelésünk fokozását, a falu népének felemelkedésére irányuló törekvést sem. Nemcsak, hogy a szövetkezetek alakításával megmutatta a bőséghez vezető utat, de bőkezűen támogatta, elősegítette az EFSZ-ek fejlődését, az ember válláról a gépekre helyezte át a munka nehezebb részét, rendelkezésre bocsátotta a technika és tudomány vívmányait. Kitárta parasztságunk előtt a boldogulás kapuját. Hogy pártunk és kormányunk helyesen járt el, amikor a régi kistermelés helyett a közös gazdálkodásra ösztönözte a föld művelőit, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy ma már ezer és ezer egységes földművesszövetkezet létezik falvainkon, amelyek évről évre olyan gazdasági eredményeket érnek el, amilyenekre dolgozó parasztjaink azelőtt nem is gondoltak. Ez a roppant növekedés azonban még nem érte el a csúcspontját. Tovább kell haladnunk a falu szocialista építésében. Arra kell törekednünk, hogy a meglevő szövetkezetek további szilárdításán kívül új szövetkezetek alakuljanak. Különösen nagy súlyt kell helyezni a középparasztok megnyerésére. Csupán Szlovákiában 245 000 olyan középparaszt van, akik 10—15 hektár földdel rendelkeznek. Hatalmas erő ez. Rengeteg tudás, tapasztalat és földszeretet tömörül össze ebben az erőben. Elképzelhető, hogy mennyire növekedik majd a mezőgazdasági termelés, ha minden középparaszt sutba dobja a régi, elavult gazdasági módszert és a nagyüzemi gazdálkodást választja. Nagy felelősség hárul a nemzeti bizottságokra, s különösen a falusi kommunistákra, hogy higgadt türelemmel igyekezzenek megnyerni a középparasztokat a szövetkezetbe való belépésre. Feltétlenül szükséges azonban, hogy a középparaszttal minden esetben körültekintően járjunk el, gondosan megvizsgáljuk, ki a középparaszt. Semmi sem árthat jobban, mintha a középparasztot felelőtlenül a kulákok közé soroljuk csupán azért, mert neki van a legtöbb földje a faluban. Nem minden esetben a földterület nagysága határozza meg, hogy ki a kulák és ki a középparaszt. Az egyik oldalon a kizsákmányolás volta, a másikon pedig a népi demokratikus rendszerünkhöz való viszony határozza meg, ki a középparaszt és ki a kulák. Középparasztjaink túlnyomó része pontosan teljesíti hazafias kötelességét, mezőgazdasági termékeit a köznek adja, részt vesz az ország építésében. Ilyen középparaszt például Bagonya János is Tompán, aki mielőtt a szövetkezetbe lépett, annak ellenére. hogy több serdületlen gyermeke van, minden évben példásan teljesítette beadási kötelezettségét. Nyugodt biztonsággal közeledhetünk a középparasztokhoz, mert számtalan példát sorolhatunk fel arra, hogy előnyösebb nekik a szövetkezetben dolgozni, mint egyénileg gazdálkodni. Fukács József, a nagy daróci szövetkezet tagja, aki apósával 11 hektáron gazdálkodott, a fenti kérdésre azt mondja, hogy soha többé nem cserélné fel a szövetkezetet az egyéni gazdálkodással. Kiszámította, hogy legalább 20 ezer koronával több családjának évi jövedelme a szövetkezetben, mint egy 11 hektár földdel rendelkező egyénileg gazdálkodó parasztnak. Amíg az egyénileg gazdálkodó paraszt családja havonta nem kap jutalmazást a munkaegységekért, s csupán egy forrásból fakad az egész család jövedelme, addig a szövetkezetben egy négytagú család minden egyes tagja külön-külön a munkaegységek százait dolgozhatja le, amiért a jutalmazást is külön-külön kapja. Egy ilyen családban tehát négy forrásból fakad a jövedelem. Azután míg az egyénileg gazdálkodó parasztnak gondoskodni kell vetőmagról, a mezőgazdasági szerszámok javításáról stb., addig a szövetkezeti tagnak ilyen gondjai nincsenek. A szövetkezet mindenkor képes többet termelni, mint az ugyanolyan földterületen egyénileg gazdálkodó paraszt. így van ez mindenütt. A nagytermelés bőkezűbben jutalmaz, mint a kistermelés. Megbocsáthatatlan hiba lenne azonban, ha a középparasztságnak a szövetkezetekbe való belépést a megfontolt, türelmes megnyerés helyett úgynevezett „nyomással" igyekeznénk elérni. Erre nincsen szükség, s ez ellenkezik egyébként a párt akaratával is. Számtalan meggyőző példa áll rendelkezésünkre, csak az a lényeges, hogy személyes látogatások útján parasztságunk elé tárjuk ezeket a példákat. A rimaszombati járásban pl. Alsópokorágy községben a szövetkezet alakításakor Péter Gyula, Borsos József és Varga Lajos középparasztok vonakodtak belépni a szövetkezetbe. A türelmes meggyőző munkának azonban megvolt az eredménye. Amikor az említett középparasztok megbarátkoztak a szövetkezet gondolatával, nemcsak beléptek a szövetkezetbe, hanem maguk is sorra járták a többi parasztok házait és igyekeztek a többieket is megnyerni a szövetkezet számára. Munkájukkal nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a községben 27 középparaszt lépett a szövetkezetbe. A téli hónapokat teljes mértékben ki kell használni a szövetkezetek további megszilárdítására és új szövetkezetek alakítására. Igen helyes, ha a felvilágosító munkát egybekapcsoljuk egyes szövetkezetek látogatásával. Az ilyen tanulmányi utakra meg kell hívni azokat a dolgozó parasztokat, akiket meg akarunk nyerni a szövetkezetek számára. A kézzelfogható példa a legjobb meggyőző eszköz. Minél hathatósabban végezzük tehát a meggyőző munkát, annál örvendetesebb lesz az eredmény. Igyekezzünk arra, hogy minél több középparaszt már mint új szövetkezeti tag részt vegyen a tervek elkészítésében, a mintaalapszabályzat feletti vitában, egyszóval már az év elején kapcsolódjék be a szövetkezet életébe. Antonín Zápotocký elvtárs beszéde Tisztelt Vorosilov elvtárs, tisztelt Bulganyin elvtárs, tisztelt Hruscsov elvtárs, drága elvtársak és kedves vendégek! Engedjék meg nekem, hogy az önök , mai kedves látogatását a mi nagykövetségünkön arra használjam fel, hogy két kérdést elemezzek, amelyek ma a csehszlovák küldöttségnek szovjetunióbeli látogatásával kapcsolatban sok helyen találgatások tárgyát képezik. Elsősorban a Szovjetunió iránti viszonyunkról van szó. Emiatt sokszor támadnak minket, különösen a kapitalista Nyugat egyes országaiban. A Szovjetunió iránti kapcsolatainkat úgy állítják be, mintha azok nem az egyenjogúság elvén, hanem alárendeltségen és függőségen alapulnának, szóval, mintha „s z a t e 1 i t o k" lennénk. Ezért a Nyugaton gyakran „felszabadításunk" szükségességéről beszélnek. Azt állítják, hogy Csehszlovákiának csakis a Szovjetunió iránti kapcsolatai az okai egyes nyugati kormányok velünk szemben elfoglalt barátságtalan magatartásának. Tudtunkra adják, hogy ez a helyzet megváltozna és állásfoglalásuk barátságossá válna, hogyha a Szovjetunió iránti kapcsolataink meglazulnának. Sőt még azt is tudtunkra adják, hogy a kapitalista kormányok számára elfogadható lenne kommunizmusunk is, ha más — mondjuk „nemzeti", „liberális" —, szóval nem annyira kifejezetten kommunista volna. Szeretnénk megüzenni mindazoknak, akik ezzel a gondolattal foglalkoznak, hogy hiába törik a fejüket és hiába vesztegetik az időt. Saját gyakorlatuk és elképzeléseik tartják őket fogva. A Szovjetunió iránti viszonyunkat kapitalista szemszögből nézik és saját kritériumaik szerint mérik.' Azonban a közöttünk és a Szovjetunió között fennálló kapcsolatok nem válhatnak a kapitalista világban szokásos kapcsolatokká, ahol az erősebb letöri és fojtogatja a gyengébbet. A mi viszonyunk szocialista viszony, amely az egyenjogúságon, a kölcsönös együttműködésen és segélynyújtáson alapul, ahol minden fél arra törekszik, hogy érdekeit összhangba hozza a másik fél érdekeivel és az együttműködés és szövetség fő feladatát abban látja, hogy társának segítségére legyen nehézségei leküzdésében és azokat nem saját javára használja fel. Népünk és az egész nemzetközi közvélemény előtt teljes felelősséggel kijelenthetjük: „Csehszlovákia és a Szovjetunió között a testvéri és szövetségi kapcsolatok a szuverenitás, az egyenjogúság, a be nem avatkozás, a kölcsönös tisztelet, együttműködés és testvéri támogatás szilárd és rendíthetetlen alapjain épültek." Ezek a kapcsolatok országainknak sokoldalú és megszámlálhatatlan előnyt jelentettek és jelentenek közös müvünk érdekében. A másik kérdés, amely ma a figyelem és a vita tárgya, a csehszlovák küldöttség látogatása céljának, számának és összetételének kérdése. Felvetették, miért nem mentek Moszkvába kizárólag kommunisták és miért vesznek részt e látogatáson a Nemzeti Front más politikai pártjainak képviselői is. A magyarázat egy(Folytatás a 3 oldajon.) Antonín Zápotocký: A Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió közötti szocialista kapcsolatok az egyenjogúságon és testvéri támogatáson alapulnak rendkívül szívélyes légkör a csehszlovák nagykövetségen tartott fogadáson Moszkva (ČTK) — Antonín Zápotocký köztársasági SZSZSZK Legfelső Tanácsának képviselői, a Szovietelnok január 28-án a Csehszlovák Köztársaság kül- unió Legfelső Tanácsának dolgozói, a Szovjetunió döttsége szovjetunióbeli látogatása alkalmából a cseh- Minisztertanácsának munkatársai, valamint a politikai szlovák nagykövetségen fogadást rendezett. és társadalmi élet képviselői A fogadáson jelen volt K. J. Vorosilov, N A. Bul- A £ogadáson j ej en voltak a diplomáciai testff l ganyin, A. I. Mikojan V. M. Molotov M. A. Szuszlov, Moszk v| ba n akkreditált képviselői, a szöv et és kUU N. Sz. Hruscsov, L. I. Brezsnyev, J. A. Furceva, N. M. föld j úisáaírók J es KU l Svernyik, A. B. Arisztov és N. I. Beljajev elvtárs. _ . , .. ' A vendégek között megjelent továbbá M. A. Jasznov, Csehszlovák részről a fogadáson részt vett a Csehaz Orosz SZSZSZK Minisztertanácsának elnöke, V. T. s z> ova k Kortarsasag küldöttségének valamennyi tagja. Lacisz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa nemzetiségi fogadás rendkivu szívélyes és baráti légkörben tanácsának elnöke, A. F. Gorkin, a Szovjetunió Leg- mely a népeink közötti megbonthatatlan barátfelső Tanácsa Elnökségének titkára, N. I. Bobrovnyi- s a9 megnyilvánulása volt. kov, a moszkvai tanács végrehajtó bizottságának el- Antonín Zápotocký, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, a Szovjetunió miniszterei, marsalljai, a szovjet nöke és K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tahadsereg tábornokai, a Szovjetunió és az Orosz nácsa Elnökségének elnöke beszédet mondott. H! A Csehszlovák Hadsereg U Nagybánya | TELJESÍTETTE jj januári tervét Hl Hétfőn, január 28-án este a ül karvinai Csehszlovák Hadsereg H| Nagybánya bányászai, techni~ kusai és brigádosai az ostraHl va_ka rvinai bányakörzetben el=p sőként teljesítették i j-nuár H| havi szénfejtés felemelt ffel~ adatait. A ciklusos grafikon pH betartásával a tárnák többségi gében rendszeresen tűlteljesíH! tették a napi tervet. A siker=5 ben igen nagy része volt a „VI. Világifjúsági Találkozó" kollektívájának, amely januárIH ban esy szo vJet Donbasz-szénkombájnnal 27 000 tonna szeíľS net akar fejteni és így elérni ~ a világrekordot. A Csehszlovák Köztársaság küldöttsége N. A. Bulganyin elvtárs fogadásán. Épül a villamossági vasút A Prága— Česká Tŕebová vasútvonal villamosításán télen sem szüne tel a munka. Most szerelik a nagy teljesítményű elosztó telepeket, amelyek a trolivezetéket fogják árammal ellátni. Egy különleges kapcsoló-be rendezés a legcsekélyebb üzemzavar esetén azonnal kikapcsolja az áramot a vezetékből. Képünkön egy ť yen gyors-kapcsoló szerelését láthatjuk.
