Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-30 / 30. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJÁNAK NAPILAPJA 1657. január 30. szerda 30 fillér X. évfolyam, 30. szám. A SZÖVETKEZETBEN A HELYÜK Nem hisszük, hogy akad olyan dolgozó paraszt, aki ne szeretné, h§0y többet teremjen a föld, dú­sabb legyen a legelő, a rét és jövedelmezőbbé váljék a haszon­állatok tartása. A többtermeléssel vele jár a nagyobb jövedelem és a magasabb életszínvonal is. Ért­hető, hogy pártunk és kormányunk, amikor az ember boldogulását, örömtelibb életét tűzte ki céljául, nem hagyhatta figyelmen kívül mezőgazdasági termelésünk foko­zását, a falu népének felemelke­désére irányuló törekvést sem. Nemcsak, hogy a szövetkezetek alakításával megmutatta a bőség­hez vezető utat, de bőkezűen tá­mogatta, elősegítette az EFSZ-ek fejlődését, az ember válláról a gépekre helyezte át a munka ne­hezebb részét, rendelkezésre bo­csátotta a technika és tudomány vívmányait. Kitárta parasztságunk előtt a boldogulás kapuját. Hogy pártunk és kormányunk helyesen járt el, amikor a régi kistermelés helyett a közös gaz­dálkodásra ösztönözte a föld mű­velőit, azt mi sem bizonyítja job­ban, mint az a tény, hogy ma már ezer és ezer egységes földműves­szövetkezet létezik falvainkon, amelyek évről évre olyan gazda­sági eredményeket érnek el, ami­lyenekre dolgozó parasztjaink az­előtt nem is gondoltak. Ez a roppant növekedés azon­ban még nem érte el a csúcs­pontját. Tovább kell haladnunk a falu szocialista építésében. Arra kell törekednünk, hogy a meglevő szövetkezetek további szilárdításán kívül új szövetkezetek alakuljanak. Különösen nagy súlyt kell helyez­ni a középparasztok megnyerésére. Csupán Szlovákiában 245 000 olyan középparaszt van, akik 10—15 hektár földdel rendelkeznek. Ha­talmas erő ez. Rengeteg tudás, tapasztalat és földszeretet tömörül össze ebben az erőben. Elképzel­hető, hogy mennyire növekedik majd a mezőgazdasági termelés, ha minden középparaszt sutba dobja a régi, elavult gazdasági módszert és a nagyüzemi gazdál­kodást választja. Nagy felelősség hárul a nemzeti bizottságokra, s különösen a falusi kommunistákra, hogy higgadt tü­relemmel igyekezzenek megnyerni a középparasztokat a szövetkezet­be való belépésre. Feltétlenül szükséges azonban, hogy a közép­paraszttal minden esetben körül­tekintően járjunk el, gondosan megvizsgáljuk, ki a középparaszt. Semmi sem árthat jobban, mintha a középparasztot felelőtlenül a kulákok közé soroljuk csupán azért, mert neki van a legtöbb földje a faluban. Nem minden esetben a földterület nagysága határozza meg, hogy ki a kulák és ki a középparaszt. Az egyik ol­dalon a kizsákmányolás volta, a másikon pedig a népi demokra­tikus rendszerünkhöz való viszony határozza meg, ki a középparaszt és ki a kulák. Középparasztjaink túlnyomó része pontosan teljesíti hazafias kötelességét, mezőgazda­sági termékeit a köznek adja, részt vesz az ország építésében. Ilyen középparaszt például Bago­nya János is Tompán, aki mielőtt a szövetkezetbe lépett, annak el­lenére. hogy több serdületlen gyer­meke van, minden évben példásan teljesítette beadási kötelezettségét. Nyugodt biztonsággal közeled­hetünk a középparasztokhoz, mert számtalan példát sorolhatunk fel arra, hogy előnyösebb nekik a szö­vetkezetben dolgozni, mint egyé­nileg gazdálkodni. Fukács József, a nagy daróci szövetkezet tagja, aki apósával 11 hektáron gazdál­kodott, a fenti kérdésre azt mond­ja, hogy soha többé nem cserélné fel a szövetkezetet az egyéni gaz­dálkodással. Kiszámította, hogy legalább 20 ezer koronával több családjának évi jövedelme a szö­vetkezetben, mint egy 11 hektár földdel rendelkező egyénileg gaz­dálkodó parasztnak. Amíg az egyénileg gazdálkodó paraszt csa­ládja havonta nem kap jutalma­zást a munkaegységekért, s csu­pán egy forrásból fakad az egész család jövedelme, addig a szövet­kezetben egy négytagú család minden egyes tagja külön-külön a munkaegységek százait dolgoz­hatja le, amiért a jutalmazást is külön-külön kapja. Egy ilyen csa­ládban tehát négy forrásból fakad a jövedelem. Azután míg az egyé­nileg gazdálkodó parasztnak gon­doskodni kell vetőmagról, a mező­gazdasági szerszámok javításáról stb., addig a szövetkezeti tagnak ilyen gondjai nincsenek. A szö­vetkezet mindenkor képes többet termelni, mint az ugyanolyan föld­területen egyénileg gazdálkodó pa­raszt. így van ez mindenütt. A nagytermelés bőkezűbben jutal­maz, mint a kistermelés. Megbocsáthatatlan hiba lenne azonban, ha a középparasztságnak a szövetkezetekbe való belépést a megfontolt, türelmes megnyerés helyett úgynevezett „nyomással" igyekeznénk elérni. Erre nincsen szükség, s ez ellenkezik egyéb­ként a párt akaratával is. Szám­talan meggyőző példa áll rendel­kezésünkre, csak az a lényeges, hogy személyes látogatások útján parasztságunk elé tárjuk ezeket a példákat. A rimaszombati járásban pl. Al­sópokorágy községben a szövetke­zet alakításakor Péter Gyula, Bor­sos József és Varga Lajos közép­parasztok vonakodtak belépni a szövetkezetbe. A türelmes meg­győző munkának azonban megvolt az eredménye. Amikor az említett középparasztok megbarátkoztak a szövetkezet gondolatával, nemcsak beléptek a szövetkezetbe, hanem maguk is sorra járták a többi pa­rasztok házait és igyekeztek a többieket is megnyerni a szövet­kezet számára. Munkájukkal nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a községben 27 középparaszt lépett a szövetkezetbe. A téli hónapokat teljes mérték­ben ki kell használni a szövetke­zetek további megszilárdítására és új szövetkezetek alakítására. Igen helyes, ha a felvilágosító munkát egybekapcsoljuk egyes szövetkeze­tek látogatásával. Az ilyen tanul­mányi utakra meg kell hívni azo­kat a dolgozó parasztokat, akiket meg akarunk nyerni a szövetke­zetek számára. A kézzelfogható példa a legjobb meggyőző eszköz. Minél hathatósabban végezzük tehát a meggyőző munkát, annál örvendetesebb lesz az eredmény. Igyekezzünk arra, hogy minél több középparaszt már mint új szövetkezeti tag részt vegyen a tervek elkészítésében, a minta­alapszabályzat feletti vitában, egy­szóval már az év elején kapcso­lódjék be a szövetkezet életébe. Antonín Zápotocký elvtárs beszéde Tisztelt Vorosilov elvtárs, tisztelt Bulganyin elvtárs, tisztelt Hruscsov elvtárs, drága elvtársak és kedves vendégek! Engedjék meg nekem, hogy az önök , mai kedves látogatását a mi nagy­követségünkön arra használjam fel, hogy két kérdést elemezzek, amelyek ma a csehszlovák küldöttségnek szovjetunióbeli látogatásával kapcso­latban sok helyen találgatások tár­gyát képezik. Elsősorban a Szovjetunió iránti vi­szonyunkról van szó. Emiatt sokszor támadnak minket, különösen a kapita­lista Nyugat egyes országaiban. A Szovjetunió iránti kapcsolatainkat úgy állítják be, mintha azok nem az egyenjogúság elvén, hanem alárendelt­ségen és függőségen alapulnának, szóval, mintha „s z a t e 1 i t o k" len­nénk. Ezért a Nyugaton gyakran „fel­szabadításunk" szükségességéről be­szélnek. Azt állítják, hogy Csehszlo­vákiának csakis a Szovjetunió iránti kapcsolatai az okai egyes nyugati kormányok velünk szemben elfoglalt barátságtalan magatartásának. Tud­tunkra adják, hogy ez a helyzet meg­változna és állásfoglalásuk barátsá­gossá válna, hogyha a Szovjetunió iránti kapcsolataink meglazulnának. Sőt még azt is tudtunkra adják, hogy a kapitalista kormányok számára el­fogadható lenne kommunizmusunk is, ha más — mondjuk „nemzeti", „li­berális" —, szóval nem annyira ki­fejezetten kommunista volna. Szeretnénk megüzenni mindazok­nak, akik ezzel a gondolattal foglal­koznak, hogy hiába törik a fejüket és hiába vesztegetik az időt. Saját gyakorlatuk és elképzeléseik tartják őket fogva. A Szovjetunió iránti vi­szonyunkat kapitalista szemszögből nézik és saját kritériumaik szerint mérik.' Azonban a közöttünk és a Szovjet­unió között fennálló kapcsolatok nem válhatnak a kapitalista világban szo­kásos kapcsolatokká, ahol az erősebb letöri és fojtogatja a gyengébbet. A mi viszonyunk szocialista vi­szony, amely az egyenjogúságon, a kölcsönös együttműködésen és segély­nyújtáson alapul, ahol minden fél ar­ra törekszik, hogy érdekeit összhang­ba hozza a másik fél érdekeivel és az együttműködés és szövetség fő fel­adatát abban látja, hogy társának se­gítségére legyen nehézségei leküzdé­sében és azokat nem saját javára használja fel. Népünk és az egész nemzetközi közvélemény előtt teljes felelősséggel kijelenthetjük: „Csehszlovákia és a Szovjetunió között a testvéri és szö­vetségi kapcsolatok a szuverenitás, az egyenjogúság, a be nem avatkozás, a kölcsönös tisztelet, együttműködés és testvéri támogatás szilárd és rendít­hetetlen alapjain épültek." Ezek a kapcsolatok országainknak sokoldalú és megszámlálhatatlan előnyt jelentettek és jelentenek kö­zös müvünk érdekében. A másik kérdés, amely ma a fi­gyelem és a vita tárgya, a csehszlo­vák küldöttség látogatása céljának, számának és összetételének kérdése. Felvetették, miért nem mentek Moszkvába kizárólag kommunisták és miért vesznek részt e látogatáson a Nemzeti Front más politikai pártjai­nak képviselői is. A magyarázat egy­(Folytatás a 3 oldajon.) Antonín Zápotocký: A Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió közötti szocialista kapcsolatok az egyenjogúságon és testvéri támogatáson alapulnak rendkívül szívélyes légkör a csehszlovák nagykövetségen tartott fogadáson Moszkva (ČTK) — Antonín Zápotocký köztársasági SZSZSZK Legfelső Tanácsának képviselői, a Szoviet­elnok január 28-án a Csehszlovák Köztársaság kül- unió Legfelső Tanácsának dolgozói, a Szovjetunió döttsége szovjetunióbeli látogatása alkalmából a cseh- Minisztertanácsának munkatársai, valamint a politikai szlovák nagykövetségen fogadást rendezett. és társadalmi élet képviselői A fogadáson jelen volt K. J. Vorosilov, N A. Bul- A £ogadáson j ej en voltak a diplomáciai testff l ganyin, A. I. Mikojan V. M. Molotov M. A. Szuszlov, Moszk v| ba n akkreditált képviselői, a szöv et és kUU N. Sz. Hruscsov, L. I. Brezsnyev, J. A. Furceva, N. M. föld j úisáaírók J es KU l Svernyik, A. B. Arisztov és N. I. Beljajev elvtárs. _ . , .. ' A vendégek között megjelent továbbá M. A. Jasznov, Csehszlovák részről a fogadáson részt vett a Cseh­az Orosz SZSZSZK Minisztertanácsának elnöke, V. T. s z> ova k Kortarsasag küldöttségének valamennyi tagja. Lacisz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa nemzetiségi fogadás rendkivu szívélyes és baráti légkörben tanácsának elnöke, A. F. Gorkin, a Szovjetunió Leg- mely a népeink közötti megbonthatatlan barát­felső Tanácsa Elnökségének titkára, N. I. Bobrovnyi- s a9 megnyilvánulása volt. kov, a moszkvai tanács végrehajtó bizottságának el- Antonín Zápotocký, a Csehszlovák Köztársaság el­nöke, a Szovjetunió miniszterei, marsalljai, a szovjet nöke és K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Ta­hadsereg tábornokai, a Szovjetunió és az Orosz nácsa Elnökségének elnöke beszédet mondott. H! A Csehszlovák Hadsereg U Nagybánya | TELJESÍTETTE jj januári tervét Hl Hétfőn, január 28-án este a ül karvinai Csehszlovák Hadsereg H| Nagybánya bányászai, techni­~ kusai és brigádosai az ostra­Hl va_ka rvinai bányakörzetben el­=p sőként teljesítették i j-nuár H| havi szénfejtés felemelt ffel­~ adatait. A ciklusos grafikon pH betartásával a tárnák többsé­gi gében rendszeresen tűlteljesí­H! tették a napi tervet. A siker­=5 ben igen nagy része volt a „VI. Világifjúsági Találkozó" kollektívájának, amely január­IH ban esy szo vJet Donbasz-szén­kombájnnal 27 000 tonna sze­íľS net akar fejteni és így elérni ~ a világrekordot. A Csehszlovák Köztársaság küldöttsége N. A. Bulganyin elvtárs fogadásán. Épül a villamossági vasút A Prága— Česká Tŕebová vasútvo­nal villamosításán télen sem szüne ­tel a munka. Most szerelik a nagy teljesítményű el­osztó telepeket, amelyek a troli­vezetéket fogják árammal ellátni. Egy különleges kapcsoló-be rende­zés a legcseké­lyebb üzemzavar esetén azonnal ki­kapcsolja az ára­mot a vezetékből. Képünkön egy ť yen gyors-kap­csoló szerelését láthatjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents