Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)
1957-01-20 / 20. szám, vasárnap
Ha senki sem... vállalom én! Qlárkány, a párkányi járói Az ügy bíróságra került, az el- tük, hogy adósai maradtunk az O egyik kis faluja szelid haj- nök megkapta méltó büntetését, államnak. Szégyelte a tagság, Spania Dolina h ai dan é s ™ s t IIPlIlljlH , , , .... ,, ... „ . .. Ha Banská Bystricáról lásu dombok koze ékelődve de a szövetkezetben is alaposan szegyeltem en is. északra, a túrőci medence feépült. Keresed. Már-már azt hi- megbomlott a rend. Megrendült Tavaly aztán már annyira ju- \é autóbusszal utazunk a kacsszed, eltévesztetted az utat. De a tagoknak a közösségbe vetett tottak, hogy részben törlesztet- karíngós országúton — mely hűséges kísérőjével egy csotogó kis patakkal tekereg a kaptatónak — akkor pár kilomégsem. Hirtelen rábukkansz, bizalma. Már-már ott tartót- ték a z adósságot is. Szépen teEgyszerre tárul a szemed elé a t ak, hog fe lJ0núi k következe- je lJ a **** h^nytalanul telje, . . , . , „ f c„„ „,,„• ti , stteni tudtak a beadast, sót a Kp. a falu. A dombon m ln t té- Kár lett volna pedlg é r- tavalyelőttről visszamaradt adós pett, kivénhedett kotlos ul a t e ^ í dgufrar is kiegyenlítették. Hatkastély, Falai szürkék, oszio- Mind£zeket 0i ya n komolyan, ezer liter tejjel adtak többet, pait, cifraságait megrágta az ido. oiyQn ös2intén mes éli, hogy sza- mint amennyit az állam kért tőKörülötte mint kis csirkék laput- yQ£&an ggy pillanatig se m fcé- lük. telkedsz. Szép, barna szemében Telnek a percek, telnek az már ott ágaskodik a kérdőjel, órák. Már a jövóröl beszéltünk. Mit akarsz még? Mit szeretnél Varga Ilona arcán komolyság ül, , .„ amikor újra megszólal, meg tudni? ' — Letöröljük a szégyenfoltot. j-z est már sötét fátyollal Rendezzük a z adósságot. -rl szőtte be a falut, az iroda jövőre már a járás legjobban ablakait. Sokat beszelgettetek gazdálkodő szövetkezetei közé Tudod már azt is hogyan került akarnak tartozni Törödnek v eie. Varga Ilona az allattenyeszto^ takarmány, csoport élére. Már el tudod nak a falu házai. Szép ez a kép, nagyon szép. Egy pillanatra megállsz, nézed. Piros, sárga fedelű házak a megőszült kastély körül. Ezek a házak már az új élet erős, egészséges hajtásai. Már a faluban jársz. Lépteid nyomán magasra fröccsen a hóval keveredett sár. 0} út kéne, jó út... Ezt gondolod magadban. Igaz, az országút ott nyújŐrködnek a közös vagyon felett, t , i hát méais k éP zelni azokat a vtharo s ' WP°- hogy többé ne történjék meg az, todzik a falu ^"'f f™ 9? kat, amikor forrott, zúgott a am i már egyszer megtörtént, csak elkerm e 6k« a vasút ^ ^ Se n„ se m tudta, merre m é, m e„ze ^/iTTvLga ä r- h° l szakit magána k akkor is füledbe cseng Varga össze a falu lakott a ^ Ve2erö beosztás t senki sem llona szav a Amikor a járási nemzeti bízott- Pt mruíf a szép ságnál érdeklődtél a fatoutm. ^ a* Varga „ona nem vesztette el möaött van. Ebben az isten na « š SÄSÄ "SMÄÄ — Letöröljük a szégyenfoltot. E méter után egy útelágazásnál ezt olvassuk az útjelző táblán: Španta Dolina 2 km. — Ha most itt leszállunk és gyalog folytatjuk utunkat a jobboldali mellé'kvölgyben, csakhamar egy kies fekvésű falucska tűnik elő a völgy hajlatában. Oly csöndesen búvik meg a nagy hegyek tövében, mint a kis gyermek anyja ölében. Zúgó erdők mély zöldje övezi a szűk völgyet. A házacskák fehérre, kékre meszelt falai tarkítják a színpompát s csak a zsindelyes tetők néznek komoran, feketén a közelgő utasra. Spania Dolina (magyarul Ürvölgy) ez a kis falu. Az elnevezése azonban nem találó, mert nem urairól — akik itt édeskevesen éltek —, hanem ősrégi bányászatéról nevezetes, Ihisszük, mert az akarat, m elynek ma már, sajnos, csak a közösséghez való ra- nyomait találjuk. — Hatalmas gaszkodás csodákat müvei, meddőhányók, sötéten ásító réA sárkányi nép pedig újból bí- gi tárószájak, elhagyott aknák, omladozó falak, korhadó , / .... ' aka r. z tó- ni e- h°9V vezetőség vegye ke- zik a közös gazdálkodásban. Bí- régi beszelni. Mtert. Mfni zébe a z irányítást. Az állatte- zik a vezetőségben, bízik Varga facsatornák (primitív vízvezeték * """" maradványai) hirdetik csak a le? Semmit. ^J^J^ n y észt és vezetését azonban sen- Ilonában, akinek nemcsak a két híre átrepült a hegyeken ki sem akarta vállalj Ekkor jött szorgalma,, keze. de a szíve is a ľ ,nhni Varan llona. Odaállt a tag- s^ovetKezete. SZARKA ISTVÁN neve, is. Ismerik őt a szomszéd falvak- újból Varga Ilona. Odaállt a tag- szövetkezeté, ban. ismerik Köbölkúton é, Pár- ság ele és azt mondta: kányban is. Azt beszélik róla, - Ha senki sem akarja vál- . .„.,„„.„.„,„„ hogy szorgalomban, bátorságban lalni, Mt elvállalom én, ha be- 5 akármelyik férfivel felveheti a leegyeztek. | versenyt. Nem riad vissza sem- A sárkányiak jól ismertek a , mitől, ha szövetkezetük érde- bátor asszonyt. Ismerték annyi- | keiről van szó. ra, hogy ha valamit vállal, azt | Már a szövetkezet irodájának végre is tudja hajtani. Hatar- | talan szorgalma, vasakarata zá- s régi bányászmúlt dicsőségét.— De minden ásványtani könyvben — a világ bármely nyelvén ( I I I •: 1:11 ..IMaMlttll!ll!llll>!l!!|Ulf!llll!ilHII!lll«[j|IJ| iws m isi ** ég csak enyhén deresedett a határ, amilogul szolgál a bizalomra. Megválasztották csoportvezetőnek. Telt az idő. Több mint egy év szaladt el azóta, hogy Varga Ilona irányítja a szövetkezet állattenyésztési termelését. Azóta nagyot változott a szövetkezet helyzete. A pislákoló lámpa árnyékot vet az asszony arcára. Nézed a szép, egészséges, piros arcot. £s azt gondolod, sok ilyen aszszonyra volna szükség a szövetajtaján kopogtatsz. Veled együtt az alkony ii f belopódzik a helyiségbe. Egyszerű iroda, asztal, szék, papírok. Bent az elnököt találod és öt, akit keresel, akit látni akarsz, akivel szólni óhajtasz. —- Varga llona vagyok, az állattenyésztóesoport vezetője mutatkozik be. Ott áll most előtted. Szép az arca. Bátor a tekintete. Nem fiatal, de nem is öreg. Két gyermeknek az anyja. Egyik lánya kezetben. tanítónő. A másik otthon, a fa- Már elege i beszélgettetek, de lujában talált munkát. Férjét még mindig s zükséges a szó, évekkel ezelőtt elvesztette. hisz tudn i akarod azt is, mit Szó szót követ. A szövetkezet- tett, amióta csoportvezető. Hőről folyik a beszéd, meg arról, gyan viszonozta a tagság bizalhogyan került az asszony az ál- mát. lattenyésztöcsoport élére. Varga A csoportvezető pillanatokig llona nem 'fukarkodik a szó- gondolkozik, aztán egyszerű, val... őszinte szavakkal mondja: — Mint disznóetető kezdtem. — Egyszerre nem lehet minSzerettem velük bajlódni. Szé- dent rendbehozni. Nagyon roszpek voltak az állataim. Szövet- szúl állt szövetkezetünk szénákezetünk mégsem tudott zöld- ja... Nem volt takarmány, ágra vergődni. Rossz volt a ve- Pusztult a jószág~ Tejből példáid zetöség. Volt elnökünk, meglop- — a múlt évet kivéve —, még ta, becsapta a tapságot. Saját ér- egy esztendőben sem tudtuk teldekeit a közösség fölé helyezte, jesíteni a beadást Szégyetkor utoljára jártam Bélán. Csendes volt a falu akkor is, csendes most is, csak a szövetkezet irodájában suhog a papír, serceg most is a toll. Ismerős a szoba, az íróasztal, a dúshajú, fekete bajszú könyvelő is. Tóth Pistának hívják. Akkor is a számokkal bajlódott, most is ezeket böngészi. Amikor nyílik az ajtó, felemeli a fejét, hátradől a széken. Elmosolyodik. Kicsit ravaszkásan hunyorít a szemével, aztán újból komolyságot erőltet magára és így szól: — Hát kérem, a múltkor tévedtünk. Nem egészen úgy állunk azokkal a munkaegységekkel, ahogyan megírtuk. Pillanatokig rám szegezi nagy barna szemét, mintha azt figyelné, hogy hat a szó. Az írószerszámával dobol az asztalon. — Hát tévedtünk... No lássuk, hogyan — folytatja. Susog a papír, táncolnak a számok. Ráncosodik a könyvelő homloka. — Novemberben azt mondtam, év végén még kilenc koronát osztunk. Akkor még | úgy láttuk. E... huncutok | ezek a számok ... Sziszeg a papír, serceg a | toll. Tóth Pista újból ravasz- | kásán mosolyog. — No mit gondol? Sokat š tévedtünk. " — Nem sokat. Csak három = koronával. Ugye kilencet 1 mondtunk. No hát akkor lás- | suk a valóságot. Szabad ál- | lami felvásárlásra százhetven | disznót terveztünk. Mit gon- | dol, mennyit adtunk? — — | Százkilencvenet. Húszezer 11- | ter tejet számítottunk sza- ; bad eladásra. Hatvanezret | adtunk. Most aztán itt az | eredmény. Kilenc koronát í vártunk, tizenkettőt fizetUnk. | C gyre szélesebbre terül arcán a mosoly. Most = már egészen hangosan, szín- i te diadalmasan mondja: | — Ugye, hogy mégiscsak p tévedtünk... ? — Hát tévedtünk... š De ez a tévedés mosolyt | csal az arcokra, megdobbant- p fc a szíveket. Jó az ilyen Í tévedés. Nagyon jó. | (sz. i.) 1 is legyen írva — megtaláljuk a kis falu nevét. — Ugyanis az egész világon csak itt található egy különös réztartalmú ásvány, melyet a tudományos világban — lelőhelyéiről elnevezve — „Orvölgyi" néven ismernek. • • • A szakirodalomban Spania Dolina és környékének (Staré Hory, Podkanovo) bányászatáról csak kevés megemlékezést találunk. Ez szinte érthetetlen, hisz sokkal jelentéktelenebb bányákról részletes leírást találunk akkor, amikor ily jelentékeny, mondhatjuk a középkorban szinte egyedülálló rézérc előfordulásáról alig emlékeznek meg. A Banská Bystrica-i központi bányászati levéltárban azonban sok régi adatot találunk, melyeknek alapján rekonstruálhatjuk Spania Dolina bányászatának történetét. Ezek szerint Staré Hory (Óhegy) környékén már a XI. században élénk bányászat folyt. Ebben az idóben az ún. „Haliar"-telért fejtették, mely körülbelül 300 évig ontotta a gazdag rézércet. Még IV. Béla király idejében is (1235—1270) fejtették ezt a télért. Időben azonban ez az ér is kimerült s 1251-ben tárták fel a még sokkal gazdagabb Spania Dolina lelőhelyét. A Spania Dolina-i gazdag ércvonulat volt Besztercebánya város felvirágzásának és a rézércbányászat fejlődésének alapja. A bányák eleinte természetesen több kisebb-nagyobb tulajdonos kezében voltak, így nem is folyhatott nagyméretű egységess bányaművelés. 1490ben kerültek egy kézbe a bányák, melyeket a Thurzó János, Krakkó város bírája és fia, György, bérlik. Rövid idő alatt aztán a bányászat úgy felvirult, hogy 1496-ban Ulászló király a Thurzóknak rézolvasztókohó építését engedélyezi. Századok folyamán aztán egymást váltották a tulajdonosok, kik mindnyájan meggazdagodtak a nehezen dolgozó bányászok verejtékéből A rézérc termelése ebben az időben olv nagyméretű volt. hogy azt egyszerre több olvasztóban (hámorban) dolgozták fel, így Besztercebányán, öhegyen, stb. A bányászat felvirágzását legjobban dokumentálja az érceket feltáró aknák mélyítésének gyorsasága. A Ferdinánd-aknát már 1400-ban mélyítették s a XVI. században már elérte mai mélységét. A bányák jelentősége azonban már a XVIII. század végén erősen hanyatlott, majd lassan-lassan teljesen megszűnt. * • * aknázásának lehetőségét, új ipari, ércfeldolgozó-üzemről bestéinek, érdeklődéssel figyelik az idegeneket, akik minduntalan felkeresik ezt a csendes vidéket. De hogyis ne beszélnének, s ne volnának izgatottak! Hiszen ma már naponta autók dübörgése veri fel a csendet, melyek csodálatos gépeket, különféle anyagokat hoznak. Nemrégen még senki sem gondolta, hogy itt minden újraéled és Spania Dolinán rövidesen új ércelőkészítő-üzem épül. Mert épülni fog rövidesen. És így természetesen új életlehetőség, új munkaalkalom nyílik a környék lakói számára is. Hiszen a régi bányászok ivadékai szerteszéledtek a gyárakba, a városokba. A község elvesztette tipikus, ősrégi bányászjellegét s most már csak a köz- és magánépületeken díszelgő régi bányászjelvény tanúskodik a régi dicsőségről. De nemsokára újraéled minden, újra gépek zakatolása veri fel a csendet és újra felhangzik a régi bányászkösz.'ntés. Már mozgalmas kezd lenni az élet. Már nőnek a fabarakok, ideiglenes műhelyek, raktárépületek. Felnyitják a régi tárókat Mindenki feszülten figyeli a kutatások eredményeit, a sürgölődő munkások, szakemberek munkáját. Nemsokára fúrógépek, rakodógépek zakatolása, földalatti robbantások döreje jelzi az új élet megindulását itt, Spania Dolinán. A község lakói örömmel üdvözlik mindezt, mert saját jobb, szebb jövőjük születését látják sarjadzni a qépek zakatolása nyomán. S ezt az új életet meg is érdemli ez a nép, mely anynyit izzadt és verejtékezett évszázadokon át a föld mélyét kutatva, de munkája eredményét mindig más aratta le. Tovább fognak ugyan harcolni a természettel, de most már nem a kizsákmányolók, hanem maguk, gyermekeik érdekében. Emlékezzünk meg azokról is, akik ezen a vidéken feltárják az új élet lehetőségeit. A kassai bányatervező iroda és Banská Bystrica-i ércbányavállalat technikusai, tervezői és mérnökei megmutatták, hogy hosszú, fáradságos munkájuk nem volt hiábavaló. Az, amit az emberi ész teremtő erejével papírra vetettek, terveztek — Spania Dolinán ma már valóra válik. És akik ezen terveket valóra váltják, a szorgos kezű réQi bányászok Ivadékai, akik kénytelenek voltak elhagyni apáik munkahelyét, újból viszszatérnek, leszállnak a föld mélyébe, csengő ércet kutatva ott, melyre oly nagy szükségűnk iii"itilliiniiil>ililii!lnillinilllliliilHl|li!iii:aiiii:>!i|:iiiiiiiii:|H|iiiiiai!iti|ii|it|ii|Miii|i||ii|ll|ii|iii!i|H| van szocialista iparunk fejleszšpania iuo'ina és kör- , ősében. Spama Doiina régi dinyékének lakói ma izgatottan csősége újraéled! tárgyalják a régi bányák ki- Labanc Dezső. jj ^ ^ -1 . s .1 . ** * _ xf I t S m* • - ... TAVASZRA KESZUL A GÉPÁLLOMÁS Traktorallomasaink dolgozói a tél idején minden percet kihasználnak, hogy a tavaszi munkákig minden traktor munkára készen álljon. Baloldali képünk a hrušovanyi GTÄ javítócsamekát mutatja be. Második képünkön Stanislav Nehnevajsát ábrázolja, aki új munkamódszerével javítja a lánctalp traktorokat. E munkamódszerrel env lánctalpas traktor javításánál 1458 koronát takarít meg.
