Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-20 / 20. szám, vasárnap

saink országszerte megismer- jr • tették színházunkat. Színésze­inknek is bőséges alkalmuk volt az összehasonlító véle­mény kialakítására. Szlovák Képtár Hviezdos­Az krán emzet' Szín­margojara lav téri termében megnyílt kiállítás Staudt Mi­Staudt Mihály vi.iéki lakossági nehezedett nagy csawással, a Duna árvizé­vel. A Segélykiáltás, Mentés, ház hasznos cs fontos szerepet hálynak, a csehszlovákiai ma- Árvíz Menekültek az aia­tölt be hazánk keleti részeiben. gy a r festőművészet tehetséges életből merítő műveinek, ké- gútban című festményei élet­Munkássígával közelebb hozza képviselőjének évtizedes mű- peinek alakjai egyszerű hét- hűen visszaadják az emberek az embereket a magasabb rendű, veszi alkotása* szemlélteti. köznapi emberek, a szorgalmas arcára ült rémületet és fájdal­szíve* gyönyörködtető, szellemet stauat a Délvidék jeliegze- munka hősei. mukat hosszú évek építőmun­feleme 1ö drámai művészethez. A színház vezetősége különös gon­dott fordít arra, hogy minél szélesebb keretben ismertesse meg mind a klasszikus, mind a modern drámairodalmat, hogy ezáltal is egységes irányba ve­zesse falvaink kultúréletét. így veszi ki részét egy új, nemzeti formájú, szociál tc tartalmú műveltség felvirágoztatásából. Elsőrendű feladatának tekinti az együttélő népek testvérisé­gének meg szif ordítását ts a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiasság szelle­mében. Az Ukrán Nemzeti Színházat a múlt év folyamán mintegy 80 000 néző látogatta és közel háromszáz előadást tar­tott. A színház híréhez és rang­jához méltó az 1957-es reper­toár is, amely biztató fényt vet­a társulat előtt átló, feladatok­ban gazdag évadra. A közönség igényét és ízlését figyelembe véve J. Galan, Ľ. Smrčok, M. Sebastian, Katajev, Kornejcsuk, Afigonevov és Th. Brandon mű­vei kerülnek bemutatóra. Az idei Színházi s i­r e g sze ni ér e, 1. Franko klasszikus munkájával, Az el­lopott boldogság című drámájával jönnek Bratislavába. és megvan minden feltétele an­nak, hogy szép sikert arassa­nak. -Ye­Hűen tükrözi a mérhe­tetlenül romlott kapitalista farkas-erkölcsöt A kerékpárot halála című közös spanyol­olasz gyártású film, amelyet azonban jellegzetesen spanyol filmnek mondhatunk. J. A. Bardemot, a film ha­ladó szellemű, tehetséges, fiatal spanyol rendezőjét már ismer­jük az Isten hozta Mr. Mar­shall című szatirikus spanyol vígjáték rendezéséből, amelyben játékos könnyedséggel és gúny­nyal veti fel, hogyan várnak csodát az egyszerű spanyol falusiak a Marshail- segélytől. Már ebben a filmben is biztos kézzel tépi szét az illúziók pók­hálóját, de A kerékpáros halá­lában már sokkal, de sokkal to­vább jutott. Miről v*n itt szó? Maria Jó­sé, a dúsgazdag madridi gyáros felesége szeretőiível együtt elgázol egy kerékpárost. Mi sem természetesebb, mint hogy percnyi habozás nélkül ott­hagyja a haldoklót, mert hiszen a gázolás szörnyű bűnén kívül gondtalan jólétet biztosító há­zasságát is veszélyeztetné. Bo­nyolódik a helyzet Jüannak, a szeretőnek felébredő lelkiisme­retfurdalásíval. Egy jellegzetes típus, az unatkozó milliomosok bohóca lép előtérbe Raffa alak­jában, aki pókhoz hasonlóan szövi hálóját és az úgynevezett „felsőbb tízezer" titkainak ki­fürkészéséből él, A zsaroló A kerékpáros halála azonban „csupán" a szeretőről tud, nem pedig a gyilkosságról és ezért a milliomos férj pén­zével könnyen elintézhetik. Juan lelkiismeretfurdalását azonban Maria Jósé nem tudja pénzzel eiintézni, és így a vé­letlen gyilkosságot a mindent lebíró önzés jegýében tudatos gyilkolással, Juan halálragá­zolásával kénytelen tetőzni, hogy tovább biztosíthassa fény­űző életét. A gyilkosság után a menekülő nő éppen egy ke­rékpárost kikerülve autójával lezuhan és szörnyet hal. így éri el az igazságos büntetés. A film spanyol 'változatában az utolsó jelenetben szereplő kerékpáros önként feladja ma­gát a rendőrségen, mint az autószerencsétlenség okozója és a rendező ezzel akarja bebi­zonyítani a kisemberek és a nagy kapitalisták erkölcsi fel­fogása közötti különbséget. Kár, hogy mint cenzúra által megcsonkított olasz változatot látjuk, amelyben a kerékpáros elmenekül, de végeredményben ez sem változtat a film alap­vető nagy értékén. Vannak a filmnek fogya­tékosságai mind a rendezés vo­nalvezetésében, mind pedig ké-. peinek szertelenségében. Ezen­kívül nem értjük pontosan Juan végsőkig menő, börtönt vál­laló lelkiismeretfordulásait, hiszen elég sokáig takargatja a bűnt. Ezt a lelki fordulatot gyengén indokolja a szöveg­könyv. A főszereplők sem hasz­nálják ki mindig kellőképpen a magasfeszültségű drámai jele­mteket. A figyelemre méltó alkotás ér­téke tehát nem annyira rende­zésében, felépítésében mutatko­z'k, mely nem haladja túl a gondosan és jól rendezett fil­mek színvonalát, hanem főleg a probléma merész felvetésében. Eddig csaknen egyedülálló bá­torsággal rántja le a leplet az úgynevezet: „felsőbb tízezer" hazug és álszent életéről. Minden jelenete szenvedélyes vádirat azok ellen, akik egész életüket a látszatra és a pénz hatalmára építik. A rendező jól ismeri ezt a környezetet, könyörtelenül bevilágít lelki­életük minden zugába és ezért a film nagyon hiteles. Franco Spanyolországában született az alkotás, ahol a rendezőt már többször bebör­tönözték, csak a haladó mű­vészvilág felháborodott tilta­kozására bocsátották szabadon — és ez még jobban kiemeli értékét á hitelességét. BREUER ILONA (takar Spániel, az 1955­ben elhúnyt szobrász­művész egy emberöltőt felöle­lő alkotásainak kiállítása kul­túréletünk nagy eseménye. A kiállítás anyaga szemlélteti a művész fejlődési útját, ízelítőt ad hatalmas a'kotásából. Španiel portréi, domborművei, p'akettja' egyaránt bizonyítják alkotása jelentőségét. Španiel megmintázta a cseh Otakar Španiel Otakar: Španiel: Bedŕich Smeta­na (dombormű) történelem nagyjait: itt lát­juk Husz, Jan Evangélista Pur­kyné Dvorák, Smetana, Suk, Mánes. Vrchlický, Némcová portréit. Figyelemreméltók dombormű­vei. így például a Vitus dóm ajtajára készült pályaműve, a szintén e célra készült Szent Vencel élete ciklus stb. Alkotásában jelentős helyet foglalnák el éremtervezetei. Ő tervezte például a Károly Egyetem rektori láncának, fi­lozófiai fakultása dékáni lán­cának érmét, a brnói egyetem jogi fakultása dékáni láncának érmét, a Károly Egyetem dok­torának jubileumi jelvényét stb. Dc mbormüvein és plasztikai alkotásain kívül az ő nevéhez fűződik régi pénzérméink ter­vezése is. KI ne emlékezne a régi jsehszlová egykoronásra vagv fillérekre? Mindig a tör­ténelmi múltból és a dolgozók életéből meiftette műveinek tárgyát. Španiel tervezte a népi de­mokratikus állam érdemrend­jeit is. Meg kell emlékeznünk 0. Spánielről, mint jeles akt­rajzolóról is. Ide vonatkozó ta­nulmányai az emberi test tö­kéletes bonctani ismeretét bir zonyítják. Műértőink és műpártoló \ö-. zönségünk most rója le köte­lező tiszteletét a cseh kép­zőművészet eme nagy alakjá-í nak, aki alkotásával egész éler tében híven szolgálta az iga­zi művészetet. L. L. Otakar Španiel: Božena Némco«f (mellszobor) ll!lllll!IHIIII!lllllllI[ll!lliiflIIII|]lllll!!llllllll!ll!lilRllf 'lllll!llIII!!ll'll'lílllllllllllllllll!ll!llliRIÍI!llllinf IIIIIBHlltlIflIllilllillIBIllllll'lilf llinillllll::ll!llllHI!!flllBll @jL&k&vLCii kaiáLcL Jelenet Az ellopott boldogság című drámából. Ha végigper getnénk az ukrár Nemzeti Színház 1956. évi bemutatóinak eredményeit, rö­viden talán ezt állapíthatnák meg: a prešovi ukránok igazi színházat játszottak, szeretik a művészetet, és tudnak művé­szek is lenni. Előadásaik si­keréhez természetesen a szín­ház ^művészeti tanácsának irá­nyítása, a rendező és a gyakori vendégrendezők szakszerű tudá­sa, stílusa is hozzájárult. A jól megoldott díszletek, jelmezek szintén élősegítették a sikert. — A nevelés, társadalmunk fejlődésének egyik legfontosabb féltétele — mondja J FELBABA, a színház főrendezője. Vendég­szerepléseink során örömmel tapasztaltuk, hogy előadásaink fokozzák együttesünk népsze­rűségét, közelebb hozzák a vidéki közönséget a színházhoz. Falusi előadásaink lényegesen hozzájárultak a tömegek mű­veltségének további fejlődésé­hez, ugyanakkor városi előadá­F. Felbaba főrendező A tinta est kendőjét csillagok szurkálják át — parázsló tűhegyek, a nyegle hold az ablakon benéz s a sugarát, a hideg fény-kezet hideg, fehér homlokra ejti le. Mily néma ez az est s a holt szive. Egy név — Lilla — az ajkára fagyott súlyos csönd hever mellén konokul, sarokban, lócán könyvkupac pihen s a hulló perc a csöndbe belefúl. Ki annyi sodró napon lábolt át, most kihúzta már görnyedt derekát. Hiába vársz, csikóbőrös ku'acs, tekintete gerendára réved, a gráciákat nem hívja tovább és nem játszanak véle tünemények, — Lábai, mik annyi utat róttak, megpihennek, többé nem mozdulnak. Ajtó nyílik, ismerősök jötnek: megnéznénk már a kedves beteget s döbbenten látják, hogy az egykori vidám diák, hogy' elcsendesedett. Sután markolásszák kalapjukat, a féltörekvő szó már nem lel utat. A holt oly néma, mint a kődarab, de akik nézik, érzik, hogy beszél. Szívükben ekhóz sok-sok jószava s szólnak magukhoz: sírunk? hiszen él. — Mert aki híven s nagyon szeretett, visszajár hozzánk, mint a reggelek. VERES JÁNOS IXtlfllI BilVfIS1IBMV 1! VITVľTItTBr!VriHllVTI'HItSl nVT!BilBHB '.IIIIIIIiUMIttlIllllIIII! KIIIIMIIIII Staudt Mihály: Kenyérosztás (olajfestmény) tes festője. Pasztell-, akvarell­és olajfestményeiben a ma­gyar földművesnép életéből s munkájából, örömeiből s ba­jaiból meríti alkotása tárgyát. Eleven színű képei reálista al­kotások. Nincs bennük sallang, ami lerontaná az alkotás mű­vészi értékét. A mindennapi Staudt figyelmet fordít a rész­letek pontos kidolgozására. Nézzük csak a Szopós borjú. Kacsatömés, Kenyérszelés cí­mű képeit. A Mosónőkben élet­hűen s művészien tudja ábrá­zolni asszonyainknak a hajdani robotban megfáradt arcát. Ciklusban foglalkozik a dél­kája eredményeinek pusztulása miatt. Staudt legutóbbi évtizedben alkotott képeinek kiállítását nagy tetszéssel fogadták a ki­állítás látogatói, akk méltá­nyolják a művész törekvéseit és elismeréssel nyilatkoznak eszmei és formai érettségéről

Next

/
Thumbnails
Contents