Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-19 / 19. szám, szombat

A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája új törvényeket fogadott el / Berlin (ČTK) — A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája január 17-1 huszadik plenáris ülésén két fontos törvényt tárgyalt meg és hagyott jóvá, amelyek a társadalmi élet demokratizálásának további fejlesztését szolgálják. Az első törvény a népi kamara jogairól kötelezettségeiről szól a helyi népi képviseletekkel szemben, a második pedig az államhatalom helyi szerveire vonatkozik. E törvényjavaslatok széleskörű előzetes vitájában az NDK csaknem 4,5 millió polgára vett részt. A vita után, amelyben felszólaltak az összes parlamenti csoportok képviselői, a népi kamara a törvénytket egyhangúlag elfogadta. A képviselők egyúttal megválasztották a helyi népi képviseletek állandó bizottságát és A Német Demokratikus Köztársaság már néhány hónappal ezelőtt világelsőségre tett szert a barnaszéntermelésben. E sikerekben nagy érdemei vannak az NDK gépgyárainak, amelyek a felszíni termelési munkálatok gépesítésére mind újabb és nagyobb teljesítílTényü gépeket gyártanak. Ezen üzemek egyike a kötheni gépgyár, amelynek alkalmazottai kötelezték magukat, hogy meggyorsítják a felvonó-berendezések gyártását. Képünkön a csapágyfoglalatok villamos hegesztését látjuk. jóváhagyták a bizottság munkarendjét. A bizottság elnökévé Hermann Mattern ^'épviselőt választották meg. Az ENSZ közgyűlése a közép-keleti kérdésről New York (ČTK) — Az ENSZ közgyűlésének január 17-i délutáni ülésén Jordánia küldötte a közép-keleti ijelyzet vitájában rámutatott arra, hogy Izraelnek Egyiptom elleni agressziója még mindig tart, amivel Izrael provokatív módon nyilvánította ki azt a szándékát, hogy nem hajlandó teljesíteni a közgyűlés határozatát. Szíria, Szudán és Irak küldöttei után Lodge amerikai küldött rövid beszédben kifejtette, hogy küldöttsége állást foglal valamennyi haderőnek egyiptomi területről való kivonás* mellett. Egyúttal mindenképpen azt igyekezett bizonyítani, mennyire „szükséges" és fontos, hogy az ENSZ egységei azonnal • megszállják azt a területet, amelyet az izraeli haderők elhagynak. A kapitalista országok visszatartják a magyar menekülteket New York (ČTK) Mód Péter, Magyarország ENSZ-beli képviselője Hammarskjöldnek, az ENSZ főtitkárénak átadta kormányénak memorandumát, amely a magyar menekültek problémájával foglalkozik. A magyar kormány ez úton arra figyelmezteti az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy nagyszámú magyar polgár, akik a magyarországi viharos események idején elhagyták hazájukat, most haza akarnak térni, azonban ebben akadályt gördítenek útjukba azon országok hatóságai, amelyekbe Ausztriából szállították őket. A magyar kormány a memorandumban követeli, hogy a magyar polgároknak a nemzetközi jognak megfelelő bánásmódot biztosítsanak és hogy szüntessék meg azt a propagandát, amely igyekszik őket eltanácsolni a hazatéréstől. A magyar kormány egyúttal kéri, engedjék meg a magyar kormány képviselőinek, hogy kapcsolatba léphessen ezekkel a polgárokkal és segítséget nyújthasson azoknak, akik haza akarnak utazni. Nasszer elnök elutasítja Eisenhower agresszív közép-keleti terveit Nasszer elnök interjúja egy amerikai újságíróval Az egyiptomi AL GUMHURIA január 17-i számának feltűnő helyén közölte azt az iuterjút, amelyet Nasszer elnök adott Carlo von Weigand amerikai újságírónak. Az elnök tolmácsolta az egyiptomi kormánynak az Eisenhower-doktrinával kapcsolatban elfoglalt elvi álláspontját. Kijelentette, hogy Egyiptom sohasem fogad el semmiféle olyan nyugati tervet, amely abból az előfeltételből indul ki, hogy a nyugati hatalmaknak ki kell tölteni az úgynevezett politikai űrt a Közép-Keleten és ezáltal kell meghiúsítaniok a kommunizmus befolyását. „Mi magunk töltjük ki azt az űrt, amelyről az Eisenhower és Dulles tervben van szó. Gyakorlatilag ezt az űrt már kitöltöttük." Az elnök a továbbiakban Sllást foglalt a Szuezi-csatorna jövőjének kérdésében és a laptudósító kérdésére azt felelte, hogy az egyiptomi kormány ajánlatot kapott, hogy a Szuezi-csatomát tíz évre egymillió dollárért, vagyis olyan összegért adja bérbe, amellyel Egyiptom fedezhetné az Assuani-duzzasztógát építésének költségeit. Az elnök azonban határozottan kijelentette, hogy az egyiptomi kormány ezt az ajánlatot sohasem vette komolyan. „A Szuezi-csatornát nem adjuk el és nem is adjuk bérbe, mint ahogyan nem adhatjuk el, vagy nem adhatjuk bérbe országunk függetlenségét" — fűzte hozzá Nasszer elnök. Az interjú befejező részében ugyancsak elutasította azt a gondolatot, hogy a Közép-Kelet tűzfészek, amelyből kirobban a harmadik világháború. Nyugatnémet provokációs tervek az NDK ellen Berlin (ČTK) — A Neues Deutschland értesülése szerint a Kereszténydemokrata Unió parlamenti képviselője több olyan funkcionárius nevében, akik a párt úgynevezett szociális, vagy szakszervezeti szárnyához tartoznak, Kaiser miniszterhez levelet intézett, amelyben kérdi, vajon ismeretesek-e Kaiser előtt, mint a Kereszténydemokrata Unió elnöke és Adenauer kormányának tagja előtt a Kereszténydemokrata Párt vezető tényezőinek provokációs szándékai a Német Demokratikus Köztársaság ellen. A levél utal a szociáldemokrata képviselők információira, amelyek szerint Adenauer a parlamenti választások sorén elsősorban a kommunistaellenes propaganda alapján és az elégedetlenig szításával a Német Demokratikus Köztársaságban akar szavazatokat kapni. Lenz és Globke, Adenauer tanácsadói, a Kereszténydemokrata Unió irányította szervezetek számára kiadott irányvonalakban rámutatnak a lélektani és gyakorlati előkészítésekre az NDK-ban. Megvitatták azt a tervet is, hogyan csempészhetnének „partizánokat" a Német Demokratikus Köztársaságba azzal az ürügygyei, hogy a katonai rzolgálatot elutasító fiatalemberekről van szó. A levél írója mvrvmatékosan figyelmeztet az ilyen kalandos tervek 'veszélyére és felszólítja a Kereszténydemokrata Unió tagjait, hogy gátolja meg őket. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG külügyminisztériumának közlése szerint Miohael Weigallt, a Reuter hírügynökség tudósítóját és Jlaimund Hőrhagert, a Süddeutsche Zeitung mun-" katársát az újságírói erkölccsel összeférhetetlen magatartásuk miatt _ kitiltották Magyarországról. (ČTK) Nem sikerült letörni a Schlezwig-Holstein-i fémmunkások sztrájkját Bonn (ČTK) — Január 17-én tartották Bonnban dr. Adenauer nyugatnémet szövetségi kancellár jelenlétében a Schlezwig-Holstein-i sztrájkoló fémmunkások és a munkaadók •V "ff v • e* VY Schkzwlq-Holstelnban már 1956. október 24. óta mintegy 33 090 munkás sztrájkol. A sztrájkotokat valamennyi német szakszervezet pénzügyi és erkölcsi támogatásban részesíti. Képünkön a kiéli Howaldtswerke hajógyár előtt sztrájkolók csoportjai láthatók. képviselőinek tanácskozásait. A Bonnban kiadott hivatalos közlemény és a Reuter ügynökség beszámolója szerint Adenauernek ezen a gyűlésen sem sikerült a sztrájkot letörni. A Schlezwig-Hol-' stein-i fémmunkások képviselői és a Nyugatnémet Fémmunkás Szakszervezeti Szövetség megbízottai ragaszkodnak követeléseikhez és ezért elhatározták, hogy ai sztrájkot a győzelmes befejezésig folytatják. Az Adenauer vezette nyugatnémet kormányt az események ilyen fejlődése nyugtalanítja és ezért felhívta a sztrájkolókat, küldjék el képviselőiket további tanácskozásra a kormány megbizottaival, amelyet január 22-én tartanak a nyugatnémet munkaügyi minisztériumban. [«1 Lklilk EISENHOWER ÚJ TERVE NEM MENTI MEG AZ USA AGRESSZÍV TÖMBJEIT •ylindenki' előti világos, hogy az amerikai imperialisták most fokozott erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy véget vessenek a nemzetközi feszültségben beállott enyhülés időszakának és ismét, visszatérjenek a hidegháborúhoz, sőt „meleg háborúval" fenyegetödznek. A Közelés Közép-Keletre vonatkozó úgynevezett Eisenhower-terv, amelyről most tárgyal a kongresszus, a dollár-diplomácia és a durva katonai beavatkozás keveréke. Az a fejlődés azonban, amely az 1955-ben tartott genfi értekezlet után — amelyen a négyhatalom vezetői kimondták a hidegháború megszüntetését — világszerte beállott, feltartóztathatatlanul halad előre. Az amerikai imperialisták agresszív katonai tömbjei belső ellentéteik következtében az erjedés, sőt a széthullás állapotába kerültek. Az emberiség békeszerető erői az Egyiptom ellen elkövetett imperialista agresszió alkalmával bebizonyították, hogy nagyon is képesek arra, hogy az agresszorok kezéből kiüssék a fegyvert. Nem kétséges, hogy keresztülhúzzák azokat a számításokat is, amelyekkel a washingtoni körök most a hidegháború újjáélesztésére, militarista provokációkkal világuralmi terveik megvalósítására törnek. A békés erők ma erősebbek, mint a háborút akaró körök. Ezek olyan tények, amelyeket — ha tetszik, ha nem — tudomásul kell venníök az amerikai imperialistáknak is. Az USA imperialista céljai a Közelés Kü/ép-Keleten, a/ a kísérlete, hogy a kőolajban és természeti kincsekben gazdag arab országokat amerikai uralom alá keritee — leplezetlenül napfényre kerüllek Eisenhower új közelés közép-keleti terveinek bejelentésekor. Ennek a politikának egy másik, nem kevésbé foptos rugója az amerikai imperialisták aggodalma katonai tömbjeik miatt. Ezek a tömbök a nemzetközi enyhülés légkörében bomlásnak indultak és a NATO-ba tartozó hatalmak Egyiptom elleni gyarmati háborúja következtében olyan csapást szenvedtek, amelyből már aligha eszmélnek fel. Az amerikai imperialista körök most a veszett fejsze nyelét azzal igyekeznek megmenteni, hogy újra fel akarják szítani a hidegháborút, a háborús fieszélv és háborús hisztéria légkörét megteremteni. Erőtlen ragasztó ez a megrepedezett tömbök egybstapasztásához, gyenge eszköz a tömbök részvevői között keletkezett szöges ellentétek elsimításához. Dulles és Eisenhower legújabb tervei tehát egyáltalán nem a nyugodt, magabiztos erőtudat jelei, hanem mintegy kétségbeesett menekülés az agresszív politikához. Az amerikai imperialisták sok-sok milliárd dollárt áldozva, csábításokká!, megvesztegetésekkel, fenyegetéssel és zsarolással, hosszú évek „fáradságos" munkájával a katonai tömbök egész összefüggő rendszerét építették ki. Ez a tömbláncolat az Északatlanti Tömbtől (NATO) kezdve a Balkán-paktumon, a Bagdadi paktumon át? a délkelet-ézsiai térségben a SEATO-ban végződik. Ezen a sáncon — amiről az amerikai imperialisták meg voltak győződve, hogy feltartóztathatják vele a haladás, a szocializmus elterjedését — most alapos rések tátonganak. A Balkán-paktum (Görögország, Törökország. Jugoszlávia) fenállását már csak tréfaként említhetik. A Görögország és Törökország közti ellentétek pl. Ciprus kérdésében, az amerikai imperialisták bizalmatlansága Jugoszláviával szemben olyan fokot értek el, hogy távolról sem lehetséges többé együttműködésre gondolniuk egy agresszív katonai tömbön belül. A Bagdadi-paktum (Törökország, Irán, Pakisztán, Nagy-Britannia, Irak) az Eyyiptuin elleni francia-brit agresszió következteben „alapjaiban" rendült meg. Ľz a paktum a Közelés Közép-Kelet országainak szemében oly reménytelenül elvesztette minden hitelét, hogy még a nyugati hatalmak szolgálatában álló kormányok sem mernek ma egy asztalhoz leülni brit „szövetségeseikkor. A legutóbbi értekezletről például, amelyet a Bagdadi piktum tagállamai tartottak. NagyBritannia kormányét kifejezetten kizárták, az amerikai megfigyelő részvétólét pedig nem kívánatosnak nyilvánították. Még az á „dollársegély" sem. amftlyet Eisenhower terveivel kapcsolatban akarnak azoknak a közel- és közép-keleti országoknak nyújtani, amelyek a nem létező „kommunista veszedélem"-mel szemben hajlandók magukat megvédetni és önállóságukat eladni, lehelhet új életet a Bagdadi paktumba. A S£AľO-t (Nagy-Britannia, Franciaország, az USA, Ausztrália, ÚjZéland, Fülöp-szigetek, Thaiföld és Pakisztán) mint „délkelet-ázsiai" agresszív szövetséget az USA védnöksége alatt kötötték meg. Ezt a katonai tijmböt elsősorban az a tény jellemzi, hogy a legbefolyásosabb ázsiai országok nem vállalnak vele semmi közösséget. Ebben hasonlít a Bagdadi Paktumhoz, amelyet az arab országok többsége határozottan elítél. A SEATO lényegében — Pakisztántól eltekintve — a nyugati imperialista hatalmak és csatlósaik szövetsége, amelyet abból a célbó! kötöttek, hogy biztosítsák gyarmati pozícióikat és legyűrjék a nemzeti szabadságmozgalmakat és a szocialista haladást Ázsiában. Ázsia népei azonban gyűlölik ezt az imperialista katonai tömböt, s azokban az ázsiai országokban, amelyek csatlakoztak hozzá, egyre erősbödik az a követelés, hogy kormányaik lépjenek ki az amerikai hatalmi politikának e szjervéből, amely az ázsiai népekre csak pusztulást hozhat. A SEATO-t is belső ellentétek marcangolják: egyrészt az Anglia és Franciaország, valamint az USA közötti ellentétek, másrészt a nyugati imperialista hatalmak és az olyan országok közti érdekellentétek, mint Pakisztán, Thaiföld. a Fülöp-szigetek. Tekintettel arra, hogy az ázsiai népek egyre inkább a nagy népi Kína és India felé fordítják tekintetüket, és az államok közti kapcsolataikat a békés egymás mellett élés elveire alapozzák, nem valószínű, hogy az USA politikájának fokozott agresszivitása és fenyegető kardcsörtetésé a SEATO megszilárdulására vezetne. És nézzük végül a NATO-t amely az amerikai katonai tömbrendszer legfontosabbika. Ezt a tömböt két vezető tagjának, Nagy-Britanniának és Franciaországnak Egyiptom elleni külön háborúja, oly súlyos belső válságba sodorta, amelyet mindeddig nem sikerült leküzdeni. Az összeegyeztethetetlen érdekeket, főleg Anglia, Franciaország és az USA közti érdekellentéteket, valamint a súlyos nehézségek egész sorát, amelyekben nem utolsó helyen a nyugatnémet imperialista körök hatalmi törekvései állanak, távolról sem tudták megoldani a NATO decemberi ülésén. Minden jel arra mutat, hogy ezek a belső ellentétek még tovább növekednek. Most már minden józanul gondolkodó ember előtt világos, hogy a gyűlölködés, a mesterségesen táplált háborús hisztéria, amivel az USA az agresszív tömbjeinek rendszerén támadt réseket igyekszik betapasztani, nem éri el a célját. A békét akaró, békés egymás mellett élésre vágyó népek nem nyugszanak bele a hidegháború újjáélesztésébe, nem engedik a háborús hisztéria terjesztését, hanem minden erejüket latbavetik, hogy meghiúsítsák ezeket az emberiség békés élete ellen irányuló újabb támadásokat. Protlcs Jolán Dulles Eisenhowerhe»: — Nézd Ik«! Valakinek már kellett itt já-nia előttünk ... (Daily Mirror), A Szovjetunió értékes irattári anyagot ad át Csehszlovákiának Moszkva (ČTK) — A Szovjetunió Minisztertanácsa elhatározta, hogy a Csehszlovák Köztársaság kormányának átadja a Szovjetunió állani irattáraiban elhelyezett csehszlovák dokumentáris irattári anyagot. Ennek az irattári anyagnak Csehszlovákiára országos jelentősége van és nagyon értékes Csehszlovákia történelmének tanulmányozása szempontjából. A csehszlovák kormánynak átadott irattári készlet Csehszlovákia " 1831— 1959-ig terjedő történelmi dokumentáris anyaggyüjterfiényét, a prágai országos közigazgatás elnökségének, további csehszlovák hivataloknak és szervezeteknek anyagát tartalmazza. Izrael Gaza hosszantartó megszállására készül Tel Aviv (ČTK) — Gaon alezredes. Gaza területének izraeli katonai kormányzója a Tel Aviv-i január 17-i sajtóértekezleten kijelentette, hogy Izrael nem hajlandó alávetni magát az ENSZ azon rendeletének, amely az izraeli egységeknek Gaza térségéből való kivonására vonatkozik. Ez a terület az 1949. évi fegyverszüneti egyezmény alapján Egyiptomhoz tartozik. Gaon hozzáfűzte, szó sem lehet arról, hogy a Palesztinából elmenekült és Gaza térségében tartózkodó arabok véglegesen letelepedhessenek ezen a területen. Indonézia kormánya felszámolja az összeesküvést Dzaakarta (ČTK) — Az Oj Kína sajtóiroda tudósítása szerint a január 17-re virradó éjjel Dzsakartában több katonai és polgári személyt letartóztattak. Daehjar, a dasakartai katonai helyőrség parancsnoka nyilatkozatot adott ki, mely szerint e letartóztatások az első lépést jelentik a biztonság helyreállítása terén Indonézia fővárosának térségében. A letartóztatottak között vannak Lublsz ezrades összeesküvő-csoportjának tagjai Is. A letartóztatott személyeknél nagy mennyiségű terhelő anyagot és fegyvert találtak. OJ SZÖ 1957. január 19.