Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-19 / 19. szám, szombat

ünnepi gyűlés a Szovjetunió és a Kínai barátságának tiszteletére Moszkva (ČTK) — Amint a TASZSZ jelenti, január 17-én Len­gyelországban és Magyarországon tett látogatása után ismét Moszk­vába érkezett Csou En-laj elvtárs és a kínai kormányküldöttség tagjai. Ugyanazon a napon a Kre miben ünnepi gyűlést tartottak a Szovjetunió és a Kínai Népköztá rsaság nemzetei barátságának tisz­teletére. A gyűlést N. I. Bobrovn yikov, a moszkvai szovjet végre­hajtó bizottságának elnöke nyitotta meg és meleg szeretettel üd­vözölte Csou En-laj elvtársat, a Kínai Népköztársaság Államtaná­csának elnökét, valamint a Kínai Népköztársaság kormányküldöttsé­géinek tagjait. A moszkvai dolgozók nevében P. A. Pilugin, egy moszkvai izzólámpa-üzem munkása, L. N. Cilev, a technikai tudo­mányok doktora, valamint T. P. R jazancevova, a moszkvai óragyár alkalmazottja üdvözölte a kínai vendégeket. A gyűlésen beszédet mondott N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­ke, és Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnö­ke. jában lefektetett lenini egyenjogúsági elvek alapján. A szocialista országok egységének és a proletariátus nemzetközi szoli­daritásának további megszilárdítása szükséges számunkra a szocialista tá­bor gazdaságának és kultúrájának ál­talános fejlesztése szempontjából épp úgy, mint minden olyan imperialista kísérlet sikeres visszaverése érdeké­ben, amelyekkel a szocializmus ere­jének aláásására törekszenek. A je­lenlegi feltételek között a szocialista országok szempontjából a proletariá­tus diktatúrájának megszilárdítása a legnagyobb fontosságú feladat vala­mennyi dolgozó érdeke és összhang­ban áll a legszélesebbkörű népi de­mokráciával. A tárgyalások folyamán mindkét fél nézete megegyezett abban, hogy a szocialista államok barátsága és együttműködése megteremti a békés együttélés kedvező feltételeit vala­mennyi állammal, tekintet nélkül tár­sadalmi-politikai rendszerükre. N. A. Bulganyin elvtárs beszédéből A Szovjetunió és a Kínai Népköz­társaság közötti barátság, a szovjet és a kínai nép barátsága napról napra szilárdabb és erősebb, politikai, gaz­dasági és kulturális együttműködé­sünk egyre gyümölcsözőbb. Ez a ba­rátság az egész szocialista tábor, az egész dolgozó emberiség számára nagy történelmi vívmány, a béke és a nemzetek biztonságának fontos té­nyezője. A kínai népnek a szocializ­mus építésében elért győzelmei és sikerei lényegesen megváltoztatták egész Ázsia politikai helyzetét, jelen­tős mértékben megkönnyítették szá­mos ázsiai ország állami független­ségének elérését, ami nemcsak hogy megszilárdítja a béke frontját, ha­nem lényegesen megváltoztatja az erők megoszlását a nemzetközi po­rondon. A Kínai Népkötzársaság békés poli­tikáját bizonyítja az az aktív állás­foglalás, amellyel Egyiptom védelmére kelt. / Eisenhower közel- és közép-keleti politikája az USA gazdasági és poli­tikai expanzióját célozza a világnak e részében. Olyan terv, amely fegy­veres erőre támaszkodik. A gyarmati rendszer újabb formában való meg­nyilvánulása, amelyet az amerikai monopolisták mindenütt érvényesíteni akarnak, ahol sikerül kiszorítaniok az olyan régi típusú gyarmatosítókat, mint pl. Nagy-Britannia és Francia­ország imperialistáit. Nem szabad megfeledkezni a forradalmi éberségről Bulganyin elvtárs beszédének to­vábbi részében rámutatott, hogy az USA nagy erőfeszítéseket tesz, óriá­si eszközöket fordít arra, hogy fékez­ze a szocializmus sikeres fejlődését. A magyarországi ellenforradalmi fel­kelés szemléltető példája a két rend­szer — a kapitalista és a szocia­lista rendszer — éles harcának a „hi­degháború" időszakában. Az imperia­listák felhasználva a Magyar Dolgo­zók Pártja volt vezetőségének durva hibáit, a belső ellenforradalmi erők és saját ügynökségeik segítségével az országban ellenforradalmi lázadást idéztek elő a munkásosztály és a dolgozó parasztság hatalma, Magyar­ország szocialista vívmányai ellen. Az imperialisták tervei kudarcot vallottak. Magyarország forradalmi munkás-paraszt kormánya Kádár elv­társ vezetésével konszolidálta a for­radalmi erőkét. Az az idejében jött segítség, amelyet a Szovjetunió nyúj­tott Magyarországnak a forradalmi munkás-paraszt-komány kérelmiére, hozzájárult a magyar dolgozó nép szocialista vívmányainak megvédésé­hez és megmentette az országot a kapitalizmus és a fasizmus felújí­tásának veszélyétől. A legfontosabb feladat: Egybetömöríteni a szocialista tábort a marxizmus­leninizmus alapján A legfontosabb feladatunk ma — mondotta Bulganyin elvtárs — min­den téren egybetömöríteni a szocia­lista tábort a marxizmus-leninizmus elvei alapján, fejleszteni és megszi­lárdítani a szocialista országokat egybefűző barátságot, a szovjet kor­mány 1956. október 30-i deklaráció­Csou En-laj elvtárs beszédéből \ Csou En-laj elvtárs " beszédének elején üdvözölte a Szovjetunió fővá­rosának képviselőit, tolmácsolta a kí­nai nép testvéri jókívánatait. Ezután rámutatótt, mily nagy sikereket ért el eddig a szocialista építésben a kínai nép. A Kínai Népköztársaság megalaku­lása óta a Szovjetunió minden téren óriási segítséget nyújtott nekünk, hi­telekkel, gépi berendezések szállítá­sával, szakértők küldésével Kínába és egyéb módon. A Szovjetunió se­gítséget nyújt nekünk 156 nagy ipari objektum felépítésében, amelyek első ötéves tervünk magvát képezik, — mondotta többek között Csou En-laj elvtárs és ezzel az alkalommal is kö­szönetét fejezte ki a kínai kormány és a kínai nép nevében ezért a segít­ségért. A kínai nép az Októberi Forradalom útján halad A kínai nép jól tudja, hogy sike­reit csak azért érhette el, mert azon az úton halad, amelyet az Októberi Forradalom nyitott meg. Annak kö­vetkeztében, hogy a Szovjetunió óriá­si haladó tapasztalatokat gyűjtött és értékes tanulságokat ad, a kínai nép forradalmában és országépítésében ebből sok hasznosat tanul és sok té­vedést elkerül. A Szovjetunióba való érkezésünk után, két és fél év múltán — mon­dotta Csou Em-laj — kell, hogy meg­emlékezzünk azokról a változásokról, amelyek ezen idő alatt a nemzetközi helyzetben beállottak. A Szovjetunió­ban tett előző látogatásunk éppen arra az időre esett, mikor a béke és szocializmus erőinek a koreai fegyverszünet elérése után sikerült kjoltaniok azt a háborús tűzvészt is, amelyet az imperialisták Indokínában gyújtottak. Ezután a Szovjetunió ve­zette szocialista országok békés kül­politikájának befolyására, a szocialis­ta országok és a világ összes béke­szerető erői közös erőfeszítése kö­vetkeztében a nemzetközi helyzet kétségtelenül enyhült. A fejlődésnek ez az iránya azonban ellenkezik az imperialista országok tö­rekvéseivel. Az imperialisták nyílt agresszív háborút indítottak Egyiptom ellen és fokozott erővel folytatják alá­ásó tevékenységüket a szocialista or­szágok és ezen országok egysége el­len. A magyarországi események az im perialista államok rendkívül aljas és szégyenteljes támadása volt a szocia lista tábor ellen. Az imperialisták számításai azonban kudarcot vallot­tak. A s/ocialista rendszert védelmező magyar dolgozók, a magyar forradalmi munkás-parasztkormány vezetésével, a szovjet hadsereg segítségével szét­zúzták az imperialisták és az ellen­forradalmárok összeesküvését. Ma­gyarország politikai helyzete és gaz­dasági élete most fokozatosan visz­szatér normális medrébe. Ez a szocia­lista erők jelentős győzelme. Az imperialisták Magyarországi el­lenforradalmi összeesküvése összefügg az egyiptomi nép ellen elkövetett véres támadásukkal. Félnek a gyarmati rend­szer elleni mozgalom, valamint az ázsiai és afrikai országok nemzeti füg­getlenségéért vívott küzdelmének erő­södésétől. Aggodalommal töltik el őket továbbá azok a baráti kapcsolatok és az az együttműködés, amely a szocia­lista állam és számos független ázsiai és afrikai nemzeti állam között fej­lődik. Ezért egyrészt aláásó akciókkal igyekeznek megbontani a szocialista országok egységét, másrészt fegyve­res erők segítségével igyekeztek fel­újítani gyarmati uralmukat az egyip­tomi nép felett. Azonban épp úgy mint Magyarországon, az imperialisták Közitmány a magyar és a kínai kormányküldöttség budapesti tárgyalásáról A két ország kormányküldöttségei közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben megállapítják, hogy a tanácskozás ba­ráti és szívélyes légkörben folyt le. A két kormányküldöttség kölcsönösen tájékoztatta egymást országa helyze­téről. Eszmecserét folytattak a jelen­legi magyarországi helyzetből eredő problémákról, a két tárgyaló felet ér­deklő politikai és gazdasági kérdések­ről, valamint az időszerű nemzetközi problémák egész soráról. A magyarországi helyzet értékelésé­nél a két kormányküldöttség azonos álláspontra helyezkedett. Az imperia­lista reakciós erők és a magyar ellen­forradalmi elemek, amelyek visszaélve a régi vezetőség komoly hibái által élőidézett jogos elégedetlenséggel a dolgozó tömegek és az ifjúság köré­ben, ellenforradalmi bomlasztó tevé­kenységet robbantottak ki, amely a magyar népi demokratikus rendszer megdöntésére és a szocialista vívmá­nyok felszámolására irányult. Igy tör­tént, hogy ez a folyamat, amely a ma­gyar népi demokratikus rendszer ke­retében felmerült hibák kiküszöbölé­sére irányult, súlyos harccá vált a forradalom és az ellenforradalom, a szocializmus és a fasizmus, a béke és a háború erői között. A magyar dol­gozó nép, a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a forradalmi munkás-pa­rasztkormány vezetésével a szovjet hadsereg segítségével leverte az el­lenforradalmi fegyveres felkelést, ame­lyet az imperialista reakciós erők ké­szítettek elő. Ezáltal Magyarországon megvédték ä szocializmus ügyét, meghiúsították azt a tervet, amelynek célja, hogy Magyarországot európai tűzfészekké változtassák, meghiúsították az impe­rialisták azon mesterkedéseit, hogy Magyarország segítségével éket merje­nek a szocialista országok közé és azokat egymás utáh felszámolják. A kínai kormányküldöttség teljes mértékben támogatja a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-parasztkormány erőfeszítését Budapest (ČTKQ — Magyarország forradalmi munkás-parasztkormányának meghívására január 16-án Budapestre érkezett a kínai kormányküldöttség és baráti tanácskozást folytatott a magyar forradalmi munkás-parasztkor­mäny tagjaival. A tanácskozáson magyar részről Kádár János, a ma­gyar forradalmi munkás-parasztkormány miniszterelnöke, kínai részről C s-o u Én-la j, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke, külügyminiszter, valamint a. kínai kormányküldöttség többi tagjai vettek részt. * * * a magyarországi társadalmi és politik | kai rendszer és gazdasági élet helyre­állítására. A Kínai Népköztársaság kormányküldöttsége teljes mértékben megérti annak a harcnak szükséges­ségét, bonyolultságát és nehézségét, amely Magyarországon a régi hibák kiküszöböléséért, a szocializmus ügyé­nek megvédéséért, az ellenforradalmi erők ellen tovább folyik. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-parasztkormány a munkásosztályra és a dolgozók szé­les tömegeire támaszkodva, összefog minden a szocializmus ügyét támoga­tó egészséges erőt és arra törekszik, hogy felszámolja az ellenforradalmi erőket, helyreállítsa és megszilárdítsa a szocialista rendszert, biztosítsa a termelés fellendülését, leküzdje a ne­hézségeket és a népet arra nevelje, hogy meg tudja különböztetni a hely­telen nézeteket és cselekedeteket a tévesektől és hogy távoltartsa magát az ellenségtől. A magyar dolgozó nép egyre jobban rájön arra, hogy csakis így lehet megvédelmezni a szocializ­mus vívmányait, megszilárdítani a népi demokratikus rendszert és egyúttal, a termelés fokozásával, lépésről lépésre emelni a nép anyagi és kulturális életszínvonalát. A kínai kormánykül­döttség megelégedéssel állapította m^g, hogy a magyar munkásosztály vezette demokratikus erők mind job­ban tömörülnek a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás­parasztkormány köré. A tömegek egy része, amelyet megtévesztettek az ellenforradalmárok hamis jelszavai, mindjobban eltávolodik attól a veszé­lyes úttól, amelyre a szocializmus ügyéinek ellenségei igyekeztek terelni. A két orszög kormányküldöttsége egyöntetűen úgy véli, hogy az ameri­kai imperializmus továbbra is olyan összeesküvést szervez, amely az ENSZ felhasználásával a Magyarország bel­ügyeibe való beavatkozásra irányul. Az ENSZ közgyűlésének az USA nyo­mására hozott különféle határozatai megsértik Magyarorszag szuverenitá­sát. Ezen határozatok világos célja a Magyarország belügyeibe való beavat­kozás, ami az ENSZ alapokmányának durva megsértését jelenti. Ezért e határozatok törvénytelenek. Amennyi­ben az Egyesült Nemzetek Szervezete továbbra is eltűri az USA irányító be­folyását, amely minden jogalapot nél­külöz, és az imperialista körök hideg­háborújának eszközévé válik, akkor ez feltétlenül az ENSZ tekintélyének és szerepének csökkenéséhez vezet. A nyilatkozat a továbbiakban rámu­tat arra, hogy a két kormányküldött­ség a jelenlegi nemzetközi helyzet fő kérdéseiben egyetértett. „Az agresszív imperialista körök támadása Egyiptom ellen — hangzik a nyilatkozat — és a Magyarország elleni aláaknázó tevé­kenység az utóbbi időben ismét jelen­tős mértékben kiélezte a nemzetközi feszültséget. A szocializmus és a nem­zeti függetlenség, valamint a békére törekvő más erők határozott ellenál­lásának következtében az imperialisták agressziója -és aláásó tevékenysége nem ért célt. A két kormányküldöttség kifejezte azt a nézetét, hogy a Szovjetunió-ve­zette szocialista tábor országainak szoros egysége és baráti együttműkö­dése a szocialista országok ügye si­kerének, valamint a tartós világbéke biztosításának a záloga. A szocialista országokat a kommunizmus eszméje és céljai egyesítik és a közöttük fennálló kölcsönös kapcsolatoknak összhangban kell lenniök a . proletár internaciona­lizmus elveivel. A szocialista országok független .és szuverén államok, ezért kölcsönös Kapcsolataiknak az országok egyenjogúsága lenini elvein kell ala­pulniok. A két ország kormányküldött­ségei megelégedésüket fejezték ki afelett, hogy a szocialista országok az említett elvek alapján kölcsönös kap­csolataik javítására és erősítésére tö­rekednek. Egyben megállapították, hogy ebből a szempontból nagy jelen­tőségű a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország együttműködésének és barátságának megszilárdításáról szóló 1956. október 30-i szovjet nyilatkozat, valamint a Kínai Népköztársaság kor­mányának 1956. november 1-i.a szov­jet kormány nyilatkozatának támoga­tásáról szóló nyilatkozata. Mindkét kormányküldöttség megál­lapította, hogy az elmúlt években a két fél között fennálló politikai, gaz­dasági és kulturális kapcsolatok ör­vendetesen fejlődtek. A barátság és együttműködés előnyös volt mindkét ország számára, mert mindkét fél mindig szem előtt tartotta a szocialis­ta országok közötti egyenjogúság el­veinek pontos betartását és a gazda­sági fejlődés kölcsönös támogatását. A két ország kormányküldöttségei ki­fejezték azon óhajukat, hogy a jövő­ben is fejlesztik a két ország közötti politikai, gazdasági és kulturális kap­csolatokat, védelmezik és erősítik a szocialista országok szolidaritását, hozzájárulnak a békeszerető országok és nemzetek egységéhez és minden erővel támogatják az emberiség világ­békéjének és haladásának szent ügyét. Budapesten, 1957. január 16-án. KÄDÄR JÄNOS, a magyar forra­dalmi munkás-parasztkormány miniszterelnöke, CSOU EN-LAJ, a Kínai Népköz­társaság Államtanácsának elnö­ke. agresszív tervel Egyiptomban is ha­marosan csődbe fulladtak. Egyiptom és az arab országok népeinek szívós ellenállása, az a tény, hogy valamennyi békeszerető állam és nemzet erélyesen elítélte az agresszorokat és igazságos­ságot követelt, a szocialista országok főleg a Szovjetunió komoly figyelmez­tetése arra kényszerítette Nagy-Bri­tanniát, Franciaországot és Izraelt hogy beszüntessék a háborút és vissza­vonok agresszív csapataikat Egyip­tomból. Nagy-Britannia és Franciaország Közel- és Közép-Kelet pozícióinat meggyengülése egyúttal felkeltette a: Amerikai Egyesült Államok csillapít­hatatlan étvágyát. A nemrégen közzé­tett „Eisenhower doktrína" célja, hogj e terület népeire gazdasági és politika jármot kényszerítsen. Az új világháború előkészítése ellen Mindezek a tények megkövetelik szocialista országoktól és a világ ösz­szes békeszerető országaitól, hog; szüntelenül fokozzák éberségüket é! lankadatlanul törekedjenek az impe­rialisták intrikáinak és bűnös szándé­kainak meghiúsítására. Szocialista országaink rendületlenü a béke megőrzésére és a nemzetköz feszültség enyhítésére törekszenek, t Szovjetunió legutóbbi leszerelési ja­vaslatai újabb fontos hozzájárulást je­lentenek a béke ügyéhez. Határozottal állást foglalunk a különböző rendszeri országok békés egymás mellett élése £ lesönös diplomáciai, gazdásági é: Kulturális kapcsolataik fejlesztése mel­lett. Következetesen követeljük vala­mennyi nemzetközi ellentét békés tár ; gyalások útján való megoldását, a bé­kés egymás mellett élés öt elvénei betartását. Állást foglalunk az új vij I lágháború előkészítésével szemben. A szocialista országokat egybefűzil közös eszméik, a kommunizmus felépí­tésének közös célja. A közöttük fenn álló kapcsolatoknak a proletár inter­nacionalizmus elvein kell alapulniok A szocialista országok független é: szuverén államok, kölcsönös kapcsola­taiknak meg kell felelniök a nemzet egyenjogúságról szóló marxi-lenin elveknek. A szocialista országok kölcsönöi kapcsolatai a múltban nem mindij voltak olyanok, amilyeneknek kellet volna lenniök. Testvéri egységük é: kölcsönös segítségük azonban mindij az első helyen állott. A szocialista or­szágok a kölcsönös kapcsolataika érintő összes kérdéseket baráti meg­egyezések útján rendezik. 1956. októ­ber 30-án a szovjet kormány nyilat­kozatot tett közzé a Szovjetunió és Í többi szocialista állam közötti barát­ság és együttműködés további fejlesz­tésének és megszilárdításának alapel­veiről. 1956. november 1-én közzétet tük a kínai kormány nyilatkozatát amely támogatja a szovjet kormáni deklarációját. Ezután a Szovjetünk tárgyalásokat folytatott Lengyelország­gal, Romániával és az NDK-val. A tár­gyalásokról nyilatkozatot tettek közzé A1 a közlemény, amelyet az idei é\ elején az öt állam — Bulgária, Magyar­ország, Románia,^a Szovjetunió é! Csehszlovákia — vezető tényezőinel megbeszélései után adtak ki, ugyan­csak a szocialista államok rendíthetet­len egységéről tanúskodik Az utóbb időben tárgyalások folytak a Kína Népköztársaság, a Szovjetunió, a Né­met Demokratikus Köztársaság, Len­gyelország és Magyarország között Közös nyilatkozatokat tettek közzé é; további nyilatkozatok közzétételén kerül még sor. Mindennek fontos sze­repe van a szocialista országok köl­csönös kapcsolatainak megjavításában egységük megszilárdításában, a szocia­lista országok népeinek az imperialisti agresszió ellen vívott harcában. A Szovjetunió és Kína barátsága egysége fontos tényező a szocialistE államok hatalmas egységében. Orszá­gaink népeinek barátsága és egysége elválaszthatatlanul összefügg az össze­sen 800 milliót kitevő lakosságuk lét­érdekeivel. Ezért a kínai nép minden erejével szilárdítani és fejleszteni fogja az or­szágaink közötti barátságot és szoli­daritást. Egybetömörülésünk a nemzeti egyenjogúság és az internacionalizmus marxi-lenini elvein alapul, s így tehát örök, megbonthatatlan és minden meg­próbáltatásnak ellentáll. Nincs a világon oly erő, amely el­választhatna bennünket. Az imperialis­ták mindazon intrikái és tervei, ame­lyekkel országaink népeinek egységét akarják megbontani, már előre ku­darcra vannak Kélve.

Next

/
Thumbnails
Contents