Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-17 / 17. szám, csütörtök

TUDJA, MIT CSELEKSZIK EGY FIATAL ASSZONY nyit be az Irodába. A szemében összegyűlt köny­nyek gyöngyöznek éa könyörögve néz az íróasztal mellett ülő, tagbaszakadt idősebb férfira, aki szemlátomást megrökönyödik a könnyeken. Miért sir az asszony? Mi szükség a köny­nyakre? Az asszony ed is panaszolja szíve bánatát. Űjra szeretne a gyár­ban dolgozni. Az anyasági szabadság után otthon maradt kicsinyeivel. De jno^ean .., Darus akar lanni. A férje beteg, a Tátrában kezelik, otthon kis gyermekei vannak. Ismeri a daru csínját-bínját, nem kell őt félteni, dolgozott már azon még a szülés előtt. Igaz, annak már jó ideje ... — Segítsen rajtam, FUchs elv­társ ... a férjem beteg ... — tördeli kezét kérés közben az asszony. Fuchs Endre felsóhajt. Csak annyi lenne a baj?! Ezen könnyen segít­hetek. Mondja is örömmel, daru­sokra szűkség van, nemsokára visz­szajön a részlegvezető és vele majd megbeszéli az alkalmaztatást. De a könnyek még mindig patakzanak. Az asszony a gyermekeit emlegeti. — Ne sírjon már, jóasszony, köny­nyek nélkül is megkapja a munkát. Vegye úgy, mintha már itt dolgoz­na . •. — nyugtatja az asszonyt. AZ ÜGY ELINTÉZŐDÖTT. Fuchs Endre, a normáző s a szakszervezeti részlegbizottság elnöke állja a szavát. Csak azolk a könnyek ne lennének. Magas homlokán még mélyebbre vé­sődnek a ráncok. Rég volt, amikor ilyen fiatal volt, mint ez az asszony. Akkoriban nem jutott ilyen könnyen munkához. Ismeri a könnyek sós ízét. Gyermekkora óta. Az apja meghalt az első világháborúban. Elvesztette akkor az anyját is. A h^t testvér egyedül maradt Nagymegyeren. Ár­vaházíba kerültek. Már zsenge koruk­ban dolgozni küldték őket, „szét­osztogatták" a testvéreket, ahányan voltak, annyi helye kerültek. Endre Komáromban kapott munkát egy fü­azerüzletfoen. A katonáskodás után volt kíkötömunkás, kenyérkihordő, szappangyárban, fatelepen dolgozott. S azután jött a borzalmas második világháború. Megbízhatatlannak tar­tották. Munkaszolgálatosok közé osz­tották. Nem kerülte el a mauthauseni haláltábort sem. Ausztriában, Szent Annán érte meg a felszabadulást. Visszajött Komáromba. Ez a magas, testes férfi 56 kilót nyomott. Meg­találta gyermekeit, örömét Házimes­ter lett. Csak öt évvel ezelőtt lett a hajógyár dolgozója. Ismeri az élet iskoláját, s ezért bántják a könnyek. Nem akarja a régi rosszat, a munkaadók kénye­kedvének kitett munkások borza Imá­it, rettegéseit újra látni, saját bőrén érezni. Elég volt már abból. Ezért jószívű és gondoskodó. A NORMÄZÔKAT sok helyen nem szeretik. De nincs úgy Fuchs elv­társsal, Endre bácsival, ahogy itt gyakran szólítgatják. Szeretik őt, nem azért, mintha vajszívű és a normá­zásmál engedékeny lenne. Ebben nem ismer barátságot. Erről beszél az a 92 százalék, amit eddig elértek rész­legükön az állami normák bevezeté­sében, S hogy ez helyes volt, ezt igazolja részlegükön a dolgozók át­lagos havi keresete, az 1580 korona is. M#s gyáraikban is tudják, hogy a hivatalos normák bevezetése nem ment könnyen. De Fuchs Endre nem­csak nor mázó, hanem szakszervezeti funkcionárius is. Tud beszélni az emberekkel, törődik bajaikkal, orvo­solja azokat. — Nem nyugszik addig, — mond­ják a részleg dolgozói —, amíg a kényes kérdéseket is el nem intézi. Ilyennek kell lenni egy kommunis­tának, egy szakszervezeti funkcioná­riusnak. Sokazor azt sem tudja, hogy hol a feje, annyi a munkája. Panaszko­dik U eleget a felesége, keveset van odahaza. Nehéz egy ilyen férfit meg­érteni. Pedig aki a szivébe lát, tud­ja, hogy miért teszi mindezt. Hogy a komáromi hajógyárban az egyik legjobb üzemrészleg az első szektor, ahol Fuchs elvtárs dolgozik, nem az ő érdeme, az egész kollektíváé. Most, januárban, az első dekádban is 100 százalékon felül teljesítették térvüket. De a kollektívát vezetni kell és ebben ő is, mint szakszervezeti funkcionárius részt vesz az egész rész'9ihlzottsáT5al, a műszaki veze­tőkkai a pártszervsľsttel. SOXVT FOGLALKOZNAK az ifjú munk'sok'cal, akik nsmrég kerü'tsk f\ UJ SZO Veszedelmes kémek megérdemeli büntetésben részesültek kl a munkaerőtartalékok tanintézeté­ből. Kéthetenként megbeszélésre hívják őket, megtudakolják tőlük, mik a panaszaik, miben látnak hibát, mivel vannak megelégedve. Nagy do­log ez. Sok helyen nem gondolnak ilyesmire. — Nevelni kell a fiatalokat — mondja Fuchs elvtárs —, hogy jó szakemberekké vá'hassanak. A hajó­építés nálunk tradíció. Az öregről rászáll a fiatalra ... S van még egy figyelemre méltó dolog, amit más gyárakban is meg­szívlelhetnének. Itt a szektor veze­tősége a szakszervezettel karöltve fi­gyelj a dolgozók keresetét. Amikor visszaesést észlelnek, mint jó orvo­sok, boncolják a dolgot, keresik an­nak orvoslását. Mi annak az okozója, hogy a munkás kevesebbet keresett? Rájönnek a hibára s a produktivitás újra emelkedik és növekszik a dol­gozó keresete is. Ez is jő módszer a munkatermelékenység növelésére. S az itteni szakszervezeti csoport­nak van egy másik jótulajdonsága is, Rendszeresen szervezik a termelési értekezleteket, melyek — nem túlo­zunk, ha azt mondjuk, hogy olyan szerepet töltenek be, mint az em­ber testében a szív. Itt összegezik az eredményeket, őszintén feltárják a bajokat, megbeszélik a termelés előkészítését. — Fél évvel ezelőtt még egy ter­melési értekezleten a termelés elő­készítésével kapcsolatban tizenöt, harminc pont is szerepelt — mondja Sinko Lásziló technológus. — Most, a legutóbbi gyűlésünkön már csak három pontról tárgyaltunk. Kevesebb a komolyabb probléma. — Krlstályozódik a helyzet — veti közbe Fuchs Endre. Sinko László, a fiatal technológus nem állja meg, hogy még hozzá ne tegye: — A termelési értekezletek leg­alább ötven százalékkal hiztosítják a terv teljesítését. Megvan a gyümölcse az együttműködésnek. A szakszerve­zettel mindenben együtt dolgozunk, közösen oldjuk meg a kérdéseket. Ezen van a lényeg. Ez a jó mun­ka aliapja. AZ ELŐBB MÉG, amikor Fuchs elv­társ a könnyező asszonnyal beszélt és megígérte neki, hogy újra dolgoz­hat majd kedvenc gépén, nem felej­tette el figyelmeztetőleg hozzátenni, hogy három műszakban dolgoznak és pontosan kell majd munkába járnia. Szavaiból nemcsak a munkaszeretet­re való nevelés csendült ki, hanem a lelkes fáradozásnak az a hangja is, hogy az ő részlegük az idén is a legjobbak közé aicar tartozni, mint a múlt évben. És csak ez tüzelné, lelkesítené jobb munkára, a sok fáradozásra Fuchs Endrét? Ez is sok. ez is elegendő lenne, mert az egészséges verseny­szellem is sokat tesz a közösség ér­dekében. Hegyeket mozdít meg, nor­mákat tör, sikert, boldogságot visz az otthonokba. S mégsem ez lelke­síti F'uchsot. Ennél még nagyobb va­lami. Olyan érzés fűti, vezérli leikét, mely mindnyájunkban ott szunnyad. De ő nem feledkezik meg arról. Ál­landóan emlékeztet, figyelmeztet, Mondja is: — Tudja, hogy kinek köszönhetem az életemet? A szovjet katonáknak, akik Megmentettek a haláltól, öle adták vissza az életemet. És csak nekem? A városomnak is. Komáirom­nak. Ha ők nem jönnek, neim hoz­zák meg a szabadságot, lenne itt ne­künk ilyen pompás új gyárunk, új háztömbök? Sohasem tudom meghá­lálni nekik jólétünket. Itt e hajó­gyárban szovjet embereknek készí­tünk hajókat. S ha jó. munkát vég­zek, érzem, hogy részben leróvom hálámat,.. Fuchs Eindre neim felejt. Tudja, mit cselekszik. Petrőczi Bálint. Prágában a Legfelső Bíróság szená­tusa előtt az elmúlt napokban ért véget egy kémbanda bűnperének tárgyalása. A kémcsoport az angol kémszolgálat utasításaira Csehszlovákia területén veszedelmes tevékenységet folytatott népi demokratikus rendszerünk ellen. Az illegális szervezet élén dr. Jo­sef Potocek ügyvéd, a Prágai I. Cseh Biztosító Intézet volt vezérigazgatója állt. Külföldi szolgálati útjai alkalmá­val Londonban régi barátja, Josef Ko­suna, a BBC rádióállomás cseh nyelvű adásának bemondója nyerte meg az angol kémszolgálattal való együttmű­ködésre. Csehszlovákiában PotoSek bevonta az államellenes tevékenységbe dr. Václav Kvičerát, a Szesz- és Élesztőipar köz­ponti igazgatóságának volt főtitkárát, aki legutóbb a Konstrukta nemzeti vállalat műszaki fordítója és korrek­tora volt, dr. Josef Ticháčkát, a Belkereskedelmi Minisztérium dolgo­zóját, Ján Machot, a Prágai Fagyasztó vállalatok trösztjének hivatalnokát és másokat. Potocek és tártai az angol kémszol­gálattal való együttműködés során az angol kémszolgálat két dolgozójától kaptak kémutasításokat és szükséges kémeszközöket, többek között utasítá­sokat és jelszavakat a titkos írással való kapcsolat céljaira. Kvlčera szigorúan titkos dolgokra vonatkozó jelentéseket küldött Poto­fieknek, melyekről új munkahelyén, mint a Konstrukta n. v. fordítója és korrektora szerzett tudomást. Potoček e jelentéseket 1995 és 1956 folyamán külföldi szolgálati útjait kihasználva, átadta az angol kémszolgálat ügynö­keinek. Potoček ezenkívül további gazdasági jellegű híreket, a prágai központi hivatalokból szerzett politi­kai jellegű híreket és Kvičerának az angol rádió csehnyelvű uszító adásának tartalmi és technikai felélénkítésére szolgáló javaslatát adta át az irányí­tó szerveknek. A vádlottak tevékenysége súlyos károkat okozott köztársaságunknak. E csoport tagjai a kémhlreik alapjául szolgáló értesüléseiket többnyire munkahelyeiken szerezték. Ezenkívül további fontos tényeket tudtak meg több olyan embertől, akikkel társa* dalmi vagy szolgálati kapcsolatban álltak. E tények pedig a köztársaság érdekében titkosak voltak. Az összes vádlottak búntevékeny­ségét teljes mértékben bebizonyítot­ták a tanúvallomások és Potocek, va­lamint Kvičera gyorsírással készített jegyzetei, melyeket a különösen fon­tos katonai védelmi jellegű állam­titkokról készítettek. A vádlottak részletes beismerő vallomást tettek. A Legfelső Bíróság szenátus*. ha­zaárulás és kémtevékenység elmén a következő ítéleteket hozta: Potočeket és Kvičerát halálra, vagyonuk elkob­zására és állampolgári jogaik elvesz­tésére ítélték; Tieháčeket 15 évi sza-' badságvesztésre, vagyonának elkob­zására ítélték, valamint állampolgári jogainak öt évi elvesztésére; Machot 10 évi szabadságvesztésre, vagyonának elkobzására és állampolgári jogainak 5 évi elvesztésére ítélték. Az ítélet jogerős. A csehsťovák és kínai főiskolások barátsága Ez idén először valósul meg Cseh­szlovákia és a Kínai Népköztársaság főiskolásai között a rendszeres köl­csönös kapcsolat. A Szovjetunióhoz és a többi népi demokratikus országok­hoz hasonlóan a kínai és csehszlovák főiskolások kicserélik a tanterveket, tankönyveket és publikációkat, vala­mint a főiskolai tudományos munká­kat. Eddig a Prágai Károly Egyetem a pekingi egyetemmel, a Cseh Technikai Főiskola a Ching-Chua-i és Tiao­Thung-i egyetemmel, a Brnói Techni­kai Főiskola a Tiencsin-i egyetemmel, az Ostravai Bányászati Főiskola a pe­kingi acélkutátó intézettel, a Prágai Mezőgazdasági Főiskola a pekingi me­zőgazdasági gépesítési főiskolával kö­tött barátságot. A bratislavai Komen­ský Egyetem Is kapcsolatot teremt a kínai főiskolákkkal. Kölcsönös együttműködés folyik a prágai egye­temi könyvtár és a pekingi egyetemi könyvtár között. HÍREK Fejlesszük tovább a tavalyi jó eredményeket A mezőgazdasági termékek begyűj­tésében a múlt évet a legsikeresebbek egyikének mondhatjuk. A szövetkezeti tagok és földművesek a tervezett be­adásokat az egyes dekádokban is ál­talában egyenletesen teljesítették. Az Ötéves terv második éve első dekád­jában is egészében véve kielégítő a begyűjtés eredménye. A szarvasmarha-, borjú- és sertés­beadás tervét nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták. Rosszabb a helyzet a tej- és tojásbegyűjtésben, amiben a kerületek nagy része nem teljesítette a tervezett feladatokat. A tej- és tojásbegyüjtés eredményei az egyes járásokban azt bizonyítják, hogy nem mindenütt fordítanak kellő figyelmet a begyűjtési terv teljesíté­sére. Csak ezzel magyarázható, hogy a Banské Bystrica-i, pöstyéní, kézsmár­ki és gálszécsi járásokban a tejbeadást magasan száz százalékon felül teljesí­tik, Selmecbányán, Gölnicen, Rőcén és Sninán pedig jóval száz százalék alatt. Lehetséges-e az, hogy a szepesófalusl. Stará Lubovňa-i és topoľčanjri járá­sokban a tyúkok egy tojást sem t.oj«i tak volna, ahogyan ezt a terv telje­sítése mutatta? Ez lehetetlen! Ennek ellenkezőjét bizonyltja a galántai, ér­sekújvári és krupinai járásban a to­jásbegyűjtés tervének teljesítése, ahol a szövetkezeti tagok és földművesek a beadást 200 százalékon felül telje-' sitették. tii ti Ht mii Mi t ti Mi mmtM ii Mi iii mtt ti M A Csehszlovák Rokkantszövetség kezdeményezésére a süketnémák r é-! szére egységes jelbeszéd-módszert dolgoznak ki, mely a világ minden országában egyforma leinne. A szö­vetség e napokban elküldte valameny­nyi csehszlovákiai és külföldi unift­kációs bizottságnak az első 328 sró jelmagyarázatát. Egyúttat további 700 szió jeljavaslatát készíti elő. Hatalmas üstökös megjelenését jósolják ez évben a csillagászok Kedden elutazott Prágából Csuda Prasad Sarma. Nepál külügyminiszte­re, aki január 10-e óta magánlátoga­táson volt Csehszlovákiában. A ruzyni repülőtéren a vendégtől dr. Ladislav Šimovič iójlügymin'szterhelyettes és a külügyminisztérium dolgozói bú­csúztak el. A Postaügyi Minisztérium a J. A. Komenský ünnepségekre új bélyege­ket ad ki. A 60 filléres bélyegen J. A. Komenský arcképe lesz. A 30 fillé­res, 40 filléres és egykoronás bé­lyegek a naardeni ikistemplomot áb­rázolják, ahol J. A. Komenský nyug­szik, továbbá az „Opera didactica omnia" című művének címlapját, és végül Komenskýt tanítás közben. Az új bélyegek március 28-án — Ko­menský születésnapjának 365. év­fordulóján kerülnek forgalomba. A Szlovákiában laoható szovjet új­ságok és folyóiratok választékát ez idén 836-tól 888-ra emelték. Január lb-ig a dolgozók, hivatalok és egyéb intézmények a szovjet sajtóra 103181 megrendelést adtak be. Szerdán, január 16-án a reggel^ órákban visszatértek Bécsből Bratis­lavába a „Béke-autóbusz" utasai. A kirándulás részvevői — a szlovákiai békemozgalom dolgozói — egynapos bécsi tartózkodásuk alatt beszélget­tek az osztrák szakszervezeti dolgo­zókkal és az osztrák nőszövetség tag­jaival, megtekintették a kórházakat és Bécs műemlékeit. Este a Schwe­chaterhof nagytermében találkoztak az osztrák békemozgalom dolgozói­vali akikkel beszéinettek a békebí­zottságok munkájáról és a békevé­dők további feladatairól. Elítélték a társadalmi tulajdon megkárosítóit 1957. január 13. Az ostravai népbirőság szenátusa hétnapos tárgyalás után ítéletet ho­zott abban a perben, amely az ostra­vai kerület legnagyobb áruelosztó rak­tára — az Ostrava-Hrabov-i 07,02-es számú raktár vezetője és 13 alkalma­zottja ellen folyt. A bűnös tevékeny­séget folytató álkVmazottak hajtó- és kenőanyag "kkal, blokkutalványokkal is olajjal éveken át rendszeresen úzirkgdtek. 1951 tői 1936-ig a Ch-mw nemzeti vállalatot kb. 200 ezer koro­nával károsították meg. Zdenek Konečný raktárvezetőt hat évi szabadságvesztésre és 15 ezer ko­rona pénzbüntetésre, Aloiz Adamek tiszviselőt négy és félévi szabadság­vesztésre és 10 ezer korona pénzbün­tetésre, Gustáv Turek tisztviselőt há­rom évre és 5 ezer korona pénzb'ln­tstéira, Hildeiard Klegová tlsztvise­' jnőt két és félévi szabadságvesztés­re és 5 ezer korona pénzbüntetésre, Zdanak Báron munkáit két és félévi jzabadságvesztíaie, a többi vádlotta­kat pedig 2 évtől 6 hónapig terjedő feltételes szabadságvesztésre ítélték. Ez év időszakonként megjelenő üs­tökösök visszatérésének gazdag éve lesz. De több évtized után rendkívüli fényerősségű üstököst is láthatunk majd az égbolton. A múlt év decem­berében Arend és Roland belga csil­lagászok új üstököst fedeztek fel, amely abban az időben csak nagy messzelátókon volt látható, Útja pá­lyájának kiszámítására a világ számos csillagásza nagy figyelmet fordított, köztük a mi kutatóink is, dr. Pochni­ček, dr. Kresák és dr. Pajdušáková. Számításaik szerint az üstökös ez év április végén vagy május elején any­nyira megközelíti a napot, hogy eléri az első nagyságot, ha közben nem következik be előre nem látható ese­mény, pl. a csillag széthullása. Ez azt jelenti, hogy az égbolton a legfényesebb csillagok közé tartozna és megközelítené fényességben a híres Halley üstököst, amely utoljára 1910 tavaszán haladt el a nap előtt. Szá­zadunkban az új üstökös az első fi­gyelemre méltó nagyságú csitlag. Most a Kos csillagcsoportban van, köze­ledik a nap felé és fényessége egyre fokozódik. Az új üstökösön kívül ez Idén még 12 rendszeres időközökben megjelenő üstökös feltűnését várják, melyek kö­zül négy már februárban megközelíti a napot. Messzelátón keresztül nagy részük látható lesz. i A rendőr Ezt ag esetet a rehdörrel feltétle­nül el kell mondanom. A rendőr kö­zel •harmirus éves lehetett, nyugodt, udvarias, becsületes, nyílt tekintetű ember, de szerencsétlenségemre pont akkor ismerkedtem meg vele, amikor menet közben leugrottam a villamos­ról. Mit mondjak, ha életemben négy­szer szálltam le szabálytalanul a villa­másról, akkor sokat mondtam, ám mindenki nyugodt lehet afelől, ha ezt megtettem, akkor az mindig úgy si­került, hogy egyenesen a rändor lá­bára léptem és természetesen nem­csak, hogy nem értem el idejekorán a kitűzött célhoz, hanem sokkal töb­bet késtem, mintha szabályszerűen a megállónál szálltam volna te a vil•> kunosról. Most is január 14-én délután há­rom órakor ugyanez történt velem. A Luxor előtt, a régi Nemzeti Bank­kal szemben leugrottam a villamosról olyan ügyes talpraesettséggel, hogy egyenesen a retidörnél kötöttem ki. A rendőr tehát joggal kérte igazol­vány oniat, én pedig jogtalanul bosz­szankodtam. Morogtam, engedetlen­kedtem és végül nagy zavaromban a pénztárcámat nyújtottam neki az 'gczo'ványom he'yett Véyül, miután úgyis kéznél volt kinyitottam a pénz­tárcát és leértem, á'.lltsa ki a blok­kot, hogy megfizessem a szabálytalan­ságért járó büntetést. A rendőr azon­ban haliam sem akart blokkról vagy büntetésről, fafftsm rvrgttszfcxrdntt hoz­zá, hogy igazoljam magam, mert amint mondottam, tudni akarja, ki vagyok, mi vagyaké így tudta meg, hogy üfságtró o a­gyok és olyan udvarias leckéetetés­ben részesített, amely ugyan szégyen­be hozott és arcomba kergette a vért, ugyanaikkor azonban büszkeség­gel töltött el az a tudat, hogy olyan rendőreink vannak, akik higgadtság­gal, fegyelmezettséggel tefegyvertik az elégedetlenkedőt, A reivdőr ezeket mondottat — No lássa, maga újságíró, példát kéne mutatnia a többi utasnak, ehe* tyett pedig közönséges szabálytalan­ságot követ el. Hát helyes ez?.., Wggye él, én * legjobb szándékkal kértem az tgazrtványát, mert at a fel­adatom, hogy védjem a rendet, véd­jem az állampolgárokat minden táj­lói és lszerencsétlenségtől, maga pe­dig idegesen morog rám. Hát szép ez?.,. Magának magyarázzam, hogy őszinte jóindulattal végzem hivatása' mat ? ,,. Egyetlen érvet sem hozhattam lei mentségemre. Nsm tehettem egyebet, minthogy becsületes kézszorítással kértem t(He bocsánatot és mint ta­nítvány a tan$t6nak meglgirtem, hogy tő'tbé nem teszem. És hogy teljes elégtételt adjak neki, az esetet megírtam, ahogy megtörtént. Budapest, január 11.

Next

/
Thumbnails
Contents