Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-12 / 346. szám, szerda

Világ proletárjai, egye süljetek! SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PARTJÁNAK NAPILAPJA 1B56. december 12. szerda 30 £H!ér IX. évfolyam, 346. szám GyiMicsöző együttműködés A háborús években — 1943 de­cemberében kötötték meg Moszk­vában a csehszlovák—szovjet ba­rátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködésről szóló szerződést. Klement Gott­wald elvtárs azt mondotta róla, hogy olyan szerződés ez, amely „megszabadítja nemzeteinket a legsúlyosabb tehertől, amit évszá­zadokon keresztül hordozott: a létkérdéssel kapcsolatos félelem­től". Valóban így van ez. Évszázado­kon keresztül támadásokat intéz­tek ellenünk, országunkból harc­teret csináltak, raboltak, foszto­gattak és gyilkoltak itt. Népünk mindig veszélyben érezte magát. Ma nem rettegünk és nyugalomban élünk. Tudjuk, hogy a Szovjet­unió megbízható támaszunk, amelyben soha sem csalódtunk és nem is fogunk csalódni. És az ilyen nyugodt távlat sok mindent meg­ér. Ilyen körülmények közepette Sfckkal jobban lehet építeni és al­kotni, fejleszteni az ember életét. És hogy ezen a téren olyan je­lentős haladást értünk el, ebben éppen a csehszlovák—szovjet szö­vetségi szerződésnek van nagy érdeme. Számtalan tény bizonyít­ja ezt a háború utáni országépí­tés és szocialista építés éveiből. Ezek a tények bizonyságai annak, hogy a Szovjetunióval való közös szerződésünk nemcsak a diplomá­ciai tárgyalások eredménye, ha­nem a dolgozó nép érzületének kifejezője is. Nézzük csak ezt közelebbről. Tudjuk, hogy mindjárt a felsza­badító szovjet hadsereg nyomá­ban hatalmas gabona-, gyapot-, szén- és vasércszállítmányok ér­keztek a Szovjetunióból. Enélkül üzemeink tétlenségre lettek volna Ítélve mindaddig, amíg országunk kiheverte volna a háború követ­kezményeit. A szovjet nép akkor nem kérdezte, hogy mit adunk ennek fejében ellenszolgáltatásul. Szállított, bár Ukrajnában víz alatt voltak a bányák és tönkre volt téve a közlekedési hálózat. 1947-ben, amikor bekövetkezett a katasztrofális terméketlen esz­tendő, a Szovjetunió 600 ezer ton­na gabonfélét küldött és megmen­tett az éhhaláltól. Abban az évben a Szovjetunió­ban sem volt különösebb jó ter­més. Egyes vidékeken az emberek sorba álltak a kenyérért. És még­is ilyen óriási segítséget nyújtot­tak nekünk. Emellett a gabona ára a legalacsonyabb volt a vilá­gon. Tudjuk, hogy abban az idő­szakban Csehszlovákia a kapitalis­ta államoktól is vásárolt gabonát: 15 ezer tonna búzát és 11800 tonna rozsot Kanadától és Argen­tínától. De ha ezektől az álla­moktól azt a gabonamennyiséget kellett volna megvásárolni, amit a Szovjetuniótól kaptunk, akkor valutában 1931 millió koronával többet kellett volna fizetnünk. Az ilyesmiről a nép nem feled­kezik meg. Ez távolról sem volt csak üzlet, hanem valóban testvéri segítség, a legsürgősebb pillana­tokban. A kapitalisták az ilyen kényszerhelyzeteket kegyetlenül kihasználják nyerészkedésre. A Szovjetuniónak ebből a segítségből anyagi nyeresége nem volt. De megnyerte barátságunkat, mivel népünk újból meggyőződött arról, hogy a szocializmus országára minden körülmények közepette számíthat, mint édes testvérére. A Szovjetunió hatalmas anyagi segítségéről a következő években is meggyőződtünk. 1951-ben a ko­reai háború okozta háborús őrület következtében Nyugaton magasra szöktek az árak. A Szovjetunió­val megkötött hosszú lejáratú szerződés alapján behozott áru­cikkekért a kapitalista országok­nak négy milliárd koronával töb­bet kellett volna fizetni. Micsoda óriási összeg. Elég, ha összeha­sonlítjuk azzal az 1360 millió ko­ronával, amit e hónapban a ha­todik árleszállítással megtakarí­tottunk. Kereskedelmi kapcsolatainkra jellemző a Szovjetunióból való be­hozatalunk egész struktúrája is. A Szovjetunió főleg nyersanyagot szállított hazánkba, amire iparunk­nak van szüksége. A Szovjetunió például vasércfogyasztásunkat 73,7 százalékban, mangánércfogyasztá­sunkat 80 százalékban, rézfogyasz­tžsunkat 50 százalékban, naftafo­gyasztásunkat 60 százalékban, foszfátfogyasztásunkat 80 száza­lékban, szintetikus kaucsukfo­gyasztásunkat 80 százalékban, gyapotfogyasztásunkat 81,5 szá­zalékban, vajfogyasztásunkat 87,7 százalékban fedezi. Ezenkívül rendszeresen szállít minden szük­séges anyagot, amire iparunknak és közellátásunknak szüksége van, ami nélkül nem tudnánk meglenni. A fejlett kapitalista országok közül egyetlen egy sem szállíta­na más államnak ilyen mennyi­ségben nyersanyagot,* hanem arra törekedne, hogy korlátozza az il­lető állam termelését, vagy pedig arra, hogy gazdaságilag és politi­kailag teljesen hatalmába kerítse. De a Szovjetunió ezenkívül hosszútartamú hatalmas megren­deléseket tesz gépiparunkban. A bonyolult hatalmas gépi berende­zések sorozatait rendeli meg ipa­runktól, amilyeneket ezelőtt soha sem gyártottunk. Ezek a szovjet megrendelések kedvező feltétele­ket teremtenek gépipari üzemeink specializálására, lehetővé teszik a gépipari termékek tipizálását és ennek következtében gépiparunk kapacitásának jobb kihasználását. Ezek a megrendelések hosszú évekre előre biztosítják iparunk munkáját. A Szovjetunióba Csehszlovákia könnyűipari termékeket szállít — textilanyagot, konfekciót, kötött árut, lábbelit, üveget, porcelánt, papírt és más közszükségleti áru­cikket. Könnyűiperunknak jó ne­ve van a szovjet fogyasztók köré­ben. Az országaink közötti gazdasági kapcsolatok nemcsak a külkeres­kedelemre korlátozódnak. Az együttműködés a tudomány és technika szakaszán is szüntelenül erősödik. Kicseréljük technikai, termelési tapasztalatainkat, ami kölcsönösen meggyorsítja a tech­nikai haladást. Dolgozóink jól tudják, hogy népgazdaságunk még soha sem volt olyan szilárd, mint most, soha sem voltak még olyan ragyogó távlatai, mint most, a Szovjetunióval való gyümölcsö­ző együttműködés évei után. Ha­zánkban senki sem tartja ezt a barátságot objektív szükségszerű­ségnek, hanem a belső meggyőző­dés ügyének tartja, amely olyan mélyen gyökeredzik, hogy nemze­dékről nemzedékre száll. Ez azért van, mert kölcsönös kapcsolatainkat mindig a teljes egyenjogúság, az állami független­ség és önállóság alapjaira építet­tük, hogy az őszinte segíteni aka­rást tartottuk szem előtt. To­vábbra is úgy fogunk segíteni egymásnak, mint édes testvérek, örök barátok. Közlemény a kormány üléséről Állandó segítséget kell nyújtani a mezőgazdasági termelésnek Egyes mezőgazdasági termények felvásárlási árainak rendezése @ Érdekeltté kell tenni a földműveseket egyes termények termesztésében ® Intézkedések az iskola és Kulturális Ügyek Minisztériuma munkájának megjavítására és egyszerűsítésére A kormány az elmúlt napokban tar­tott teljes ülésén megtárgyalta és jó­váhagyta egyes mezőgazdasági termé­nyek begyűjtési és felvásárlási árainak rendezését és a közszükségleti áru­cikkek, valamint a takarmányok visz­szavásárlásának módját az 1957. évben. A párt és a kormány állandó és nagyfokú támogatása révén a mező­gazdasági termelés jó eredményeket ért el, mely lehetővé teszi a földmű­veseknek, hogy mind nagyobb mennyi­ségű mezőgazdasági terményt adjanak be az állami felvásárlás előnyös árai mellett és ily módon tartósan emeljék jövedelmüket. így a földművesek jö­vedelme a beadott terményekért gyor­sabban emelkedik, mint az államnak adott termények mennyisége. A földművesek jövedelmének jelen­tős emelkedésén kívül alapvetően megjavult életszínvonaluk a kiskeres­kedelmi árak immár hatodik leszállí­tásával, mely mindenekelőtt az ipar­cikkek árára vonatkozik; a kiskeres­kedelmi árak legutóbbi, 1956. decem­ber 3-i rendezése, pedig olyan élel­miszerek árának leszállítását érinti, melyeket a földművesek is vásárol­nak. Annak ellenére, hogy 1956. április 1­én leszállították a liszt, az őrlemé­nyek és a hüvelyesek kiskereskedelmi árait, ez idén megmaradtak e termé­nyek magas állami felvásárlási árai, hogy ne csökkenjenek a földművesek tervezett gazdasági eredményei. Ér­vényben maradt a takarmányok igen előnyös ára, s az árpa, és más ter­mények ellenében való visszavásárlás lehetősége is, az állami felvásárlás ke­retében. 1956. október 1-től leszállí­tották a házi sertésvágásokból szár­mazó kötelező zslrbeadást, ami jelen­tős előnyöket hozott a földművesek­nek. A párt és a kormány politikájának szellemében állandóan emelkedik a mezőgazdasági termelésnek nyújtott anyagi és pénzbeli segítség is, gépek, vetőmag, trágyajuttatások, hitelek és a beruházási építkezéseknél nyújtott anyagi segítség formájában, a földmű­vesekre igen előnyös feltételek mellett. Ezzel a szüntelenül növekvő segítség­gel csökkennek a termesztők költsé­gei, főleg a gabonaneműeknél, ahol az eddigi begyűjtési és felvásárlási árak magasan túlhaladják a termelési költ-­ségeket. Másrészt megmutatkozik, hogy a földművesek érdeklődését fel kell keiteni egyes termények termesz­tése és beadása iránt a felvásárlási árak és prémiumok emelésével. Ezért a kormány jóváhagyta a kö­telező begyűjtésen felül beszolgálta­tott búza, árpa és hüvelyesek felvág sárlási árainak leszállítását és a kom£ ló, az elválasztott malacok, egyes gyümölcsfajták és erdei termények árának felemelését. Részleteket az Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Ter-, ménybegyűjtési Minisztériumnak a hi­vatalos lapban közzétett hirdetménye közöl. * * Az iskolai és kulturális ügyek szár! kaszán történő decentralizálás. A kormány ezután megtárgyalta az iskolai és kulturális ügyek miniszte­rének jelentését a CSKP országos konferenciája és a kormány 1956. június 24-én hozott, a nemzeti bí­zottságok jogkörének és felelősségéi CFolvtatás a 1. oldalon) Példásan dolgozlak — határidő élőit teljesítették idei tervüket Az évi tervüket teljesítő brnói üzemek közé sorakozott e napok­ban az Elektrosvlt vállalat is. A vállalat alkalmazottai az év végéig még hárommillió különféle vil­lanyégőt adnak piacra. Ezenkívül egymillió értékű árut dolgoznak fel a jövő év első negyedévében készítendő gyártmányok számára. * * * Hétfőn, december 10-én a rozs­nyói bányaüzemek közül Rudna­bánya is teljesítette az évi érc­fejtési tervet. A Gömöri Vasércbá­nyákban Rudna-bánya az ötödik bányarészleg, amely a szadlov­szky bányászokkal folytatott ver­seny során határidő előtt teljesítet­te évi feladatait. * * * A Kysucké Nové Mesto-i Finom­gépipari Üzem dolgozói, a minisz­térium és a Szakszervezeti Szövet­ség Központi Bizottsága vörös zászlajának háromszoros birtoko­sai, hétfőn, december 10-én telje­sítették évi tervüket. Ily módon be­tartották a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 39. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvál­lalásukat. Novemberben, melyet a példás munka hónapjának jelentet­tek ki, 105 százalékra teljesítették a tervet és egyúttal megjavították gyártmányaik minőségét. Most el­határozták, hogy az év végéig ter­ven felül nyolcmillió korona értékű csapágyat készítenek. Közlemény a CSKP KB és Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottsága küldöttségének tárgyalásáról December 9. és 10-én folyt Prágában a CSKP KB és Németország Szocia­lista Egységpártja Központi Bizottsága küldöttségének tárgyalása. Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságát a tárgyalásokon Anto­nín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára, a politikai iroda tagja, Viliam Široký elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja, Rudolf Barák elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja, Otakar Šimúnek elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának póttagja és Karel Poláček elvtárs, a CSKP KB tagja képviselték. Németország Szocialista Egységpártjának Központi Bizottsága nevében a tárgyaláson részt vettek: Walter Ülbricht elvtárs, Németország Szocialista Egységpártja KB első titkára, a politikai iroda tagja, Willi Stoph elvtárs, az NSZE politikai irodájának tagja, Erik Apel elvtárs, nehézgépipari mi­niszter, Bernhard Koenen elvtárs, Németország Szocialista Egységpártja KB tagja, és Peter FÍorin elvtárs, Németország Szocialista Egységpártja KB tagja. A küldöttek megtárgyalták az európai helyzet időszerű kérdéseit, főleg a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom, valamint a CSKP és Németország Szocialista Egységpártja, a Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokra­tikus Köztársaság közötti szoros kapcsolatok további fejlesztésének kérdé­seit. A tárgyalásokon, melyek szívélyes és őszinte baráti légkörben, a kölcsö­nös megértés szellemében folytak, teljes mértékben megmutatkozott a két párt nézeteinek egysége. A kormány levele nyomán új EFSZ-ek alakultak Az EFSZ-ek 111. országos kong­resszusának előkészületei a köztár­saság kormányának a földművesek­hez és szövetkezeti tagokhoz intézett levelének megtárgyalásával együtt a žilinai kerület' minden járásában az idei télen a politikai-szervezési mun­ka főtartamává váltak. A liptói Málatina községben három hónappdl ezelőtt kezdte meg 13 szö Egy új híddal és új úttal lettünk gazdagabbak December 8-án a Doprastav n. v. dolgozói ismét ünnepeltek. Az árvái hidak után ezen a napon adták át a trenčíni hidat a közúti forgalomnak. 1953-ban kezdték el a híd építését, amely ma 276 m hosszú testével egyik legfontosabb szakasza a Bratislava— Zilina-útszakasznak. A híd 15 m szé­lességével a legszélesebb híd Szlová­kiában. Az állam húsz millió koronát fordított az építési költségekre. Harkabus mérnök, az építkezés ve­zetője szeretettel nézi a büszke épít­ményt és visszaemlékezik a munka egyes szakaszaira. — Bizony nehéz volt. A pillérek alapjai tíz méterrel a víz színe alatt vannak. A régi híd acélvázát ki kel­lett emelni. Néha azt hittük, na most már nem megy tovább, De ment, mert akartuk, hogy menjen. És ment azért is, mert itt olyan elvtársak dolgoz­nak, mint Mendel József és Schőn Rudolf ácscsapatai, Kollár József be­tonozói, a Lupka- és a Tuhela-csapat. Ha ezek valamit elkezdenek, akkor biztos a siker. Harkabus mérnök ragyogó szemmel néz munkatársaira, akik most boldog és büszke mosollyal állnak körülöt­te. De nemcsak a trenčíni hidat adták át a forgalomnak, hanem a Bučany— Trakovice— Červeník szakaszon egy új betonutat is. 186 000 köbméter földet és 28 000 köbméter kavicsot moz­gattak meg. Természetesen kihasznál­ták a gépesítés lehetőségeit, a szovjet tapasztalatok gazdag forrását. Ennek köszönhető, hogy aránylag kis lét­számmal érték el a sikert. J. M. vetkezeti tag 150 hektár földön a közös gazdálkodást. Már eddig 9 új tag csatlakozott hozzájuk 15 hektár földdel. A kormány levelének meg­tárgyalása alkalmával négy egyénileg gazdálkodó földműves jelentkezett belépésre a szövetkezetbe. A Lipt. Mikulás járásbeli3 prosieki EFSZ-be m ég egy födműves lépett be 6 hektár földdel. Több községben és EFSZ-ben nyilvánosan tárgyalták meg a kor­mány levelét és 13 EFSZ kidolgozta a második ötéves terv mezőgazdasági termelésének távlati tervét. A Ruipmberoki járásbeli kalameni községben megalakították az EFSZ előkészítő bizottságát. Lelkiismeretesen foglalkoznak a mezőgazdasági termelés emelésének kérdésével a Lednické Rovne-i Helyt Nemzeti Bizottság funkcionáriusai. A helyi nemzeti bizottság mellett működő bizottság tagjai kedves szavak kísé­retében juttatják el a kormány le-' veiét a földműves családokhoz. A he­lyi nemzeti bizottság gyűléseire meg­hívják a földműveseket és a helyi nemzeti bizottság tagjai elbeszélget­nek velük a közös gazdálkodás etö­nyös feltételcinek kihasználásáról. A kormány levelének Kysucén és Čadcán való megtárgyalásánál a kis­és középparasztok eddig 181 kötele­zettségvállalást tettek a mezőgazdasá­gi termelés emelésére. Az új trenčíni híd NarancsszáSlíimányok a karácsonyi piacra Az idei karácsonyi piacra főleg a Közel-Kelet államaiból ugyanannyi narancsot és mandarint rendeltünk meg, miiit tavaly. A karácsonyi pia­cot tehát ez idén is jól biztosítottuk. A megrendelt szállíttnányoiknak csak­nem a fele már megérkezett hazánk­ba, vagy pedig úton van. A határ­állomásokra nap-nap után számos narancs- és mandarinnal telt vagon érkezik.

Next

/
Thumbnails
Contents