Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-12 / 346. szám, szerda

PÁRTÉLET Äz évzáró taggyűlésre készülnek EGYÜTT vaqyunk, elvtársak, megkezdhetjük — mondotta Zetyák István, a Rozsnyói Vasércbányák Szadlovszky-bányája üzemi pártszervezetének elnöke. A pártbizottság tagjai körülülték az asztalt. Előkerültek a jegyzetfüzetek, ceruzák. A pártbizottsági ülés napirendjén inén fontos kérdés szerepelt. Az évzárO taggyűlés előkészítése. A pártszervezet bizottsága nemsokára odaáll az évzáró taggyűlés elé, hogy beszámoljon egész évi munkájáról. A beszámoló előkészítésénél a pártbizottság visszatekint a megtett útra, mely utat az évi terv határidő előtti, 11 hónap alatti teljesítése koronázott. Mérlegelik saját munkájukat és az egész alapszervezet tevékenységét, s igyekeznek világosan kijelölni a további feladatokat. Nagy munka és nagyon fontos feladat a beszámoló gondos előkészítése. A jó beszámoló lehetőséget ad majd a párttagoknak a véleménynyilvánításra, s arra, hogy az évzáró taggyűlés jól kidolgozhassa a további teendőket. A pártbizottság elsőrendű kötelességének tartja tehát, hogy részletes, előremutató, őszinte beszámolóval álljon a párttagok elé. AZ ÜLÉS kezdetén arra számítottak, hogy fél óra alatt végeznek az előzetes megbeszéléssel. De a félórából két óra lett és még mindig azt fontolgatták, milyen kérdéseket vegyenek be a beszámolóba, hogyan állítsák össze az egész évi munka során szerzett tapasztalatokat. Kétségtelen, nagy szükség volt erre a megbeszélésre, és szükség lesz még továbbiakra is. Mert a beszámoló nem lehet csak az elnök beszámolója. A beszámolónak a szó szoros értelmében a pártbizottság beszámolójának kell lennie. A közös munka eredményeit és a fogyatékosságokat kell a tagság elé terjeszteni megvitatásra. Ezért a pártbizottság minden tagját megbízták, hogy saját munkájáról és munkaszakaszának helyzetéről tegyen jelentést. Sőt, nemcsak a pártbizottság tagjait, hanem a pártcsoportokat is bevonták a beszámoló összeállításába. Arra számítanak, hogy a beszámoló így jobban, sokoldalúbban tükrözi majd vissza az alapszervezet életét, s emellett tevékenyebbek lesznek a párttagok, akik megbecsülésnek érzik, hogy bizonyos kérdésekben előre kikérik véleményüket. — A beszámolóban komolyan elemeznünk kell a termelés pártellenőrzésének, a műszaki vezetők munkájának kérdéseit is — mondotta többek között Sopkó elvtárs, a pártbizottság jegyzőkönyvvezetője. Nem akarják elhallgatni a nehézségeket és a bányászok még meg nem oldott jogos kívánságait sem. Pártunk és kormányunk sok jó gépet küldött a bányába. Itt csak egyet említünk meg, a síneken járó szovjet gyártmányú rakodógépet, amely felszabadította a bányászokat a nehéz munkától, a lapátolástól. De a gépek üzemeltetéséhez több sűrített levegő kellene, hogy ne akadozzon a rakodás és a fúrás. A pártszervezet kezdeményezésére az igazgatóság már foglalkozott a vezetékek kicserélésével. Most már csak a gyors valóra váltáson múlik az akadály nélküli fejtés, a rakodási idő lerövidítése, a csillék körforgásának meggyorsítása, a termelékenység további növelése. Persze a gépek jobb kihasználásának lehetőségével nemcsak több vasérc kerül felszínre, hanem a bányászok keresete is emelkedik. A termelés kérdéseit vizsgálva felmerült az ereszke (felvonó) melletti lépcső újjáépítése, és egyéb fontos kérdések és javaslatok, amelyek megkönnyítik majd a bányavasúton a forgalmat, és a felvonó működését. A PÁRTSZERVEZET munkájának javulása a párttagság növekvő aktivitásában érezhető a legjobban. Az év első felében sokat küzdöttek a tagok közömbösségével, sokan nem végeztek pártmunkát, nem jártak el a taggyűlésekre stb. Igaz, most sincs még minden rendben, de amióta a pártbizottságban jobban érvényesül a kollektív vezetés, érvényesül a párton belüli demokrácia, egyre élénkebbek a taggyűlések és pártcsoport-értekezletek. A kommunisták bátran bírálnak, nem rejtik véka alá véleményüket, sok értékes javaslatot tesznek. És ahogy fokozódott a párttagok aktivitása, kezdeményezése, úgy nőtt az egész pártszervezet iránt a pártonkívüliek bizalma. Mióta a dolgozók látják, hogy szívesen fogadják megjegyzéseiket, elintézik ügyes-bajos dolgaikat, sokan fordulnak a pártbizottsághoz. Persze, még akadnak olyan tagok, akik a határozatok következetes végrehajtásában nem elég önállóak. A beszámolóban részletesen elemzik majd ezeket a hibákat és a hibák okait is. Ezzel kapcsolatban, de egyébként is nagyon komolyan akarnak az évzáró taggyűlésen foglalkozni a pártcsoportok munkájával, amelyek nagyon egyoldalúan, kizárólag csak a termelés kérdéseivel foglalkoznak. Keveset törődnek a jól előkészített, megszervezett agitációval. Most, az évzáró taggyűlésre készülve ezen is változtatni akarnak. Hiszen a párttagok nevelése nagymértékben a pártcsoportok munkáján múlik. Foglalkozni akarnak a beszámolóban a pártoktatással, amit az idén sokkal jobban készítettek elő, mint az előző években. A résztvevők száma is nagyobb, az éjszakai műszak dolgozóinak legnagyobb része is részt vesz a szemináriumon. A pártszervezet néhány tagja azonban még mindig félvállról veszi a tanulást. Számíthatnak rá, hogy ezeket komolyan megbírálja majd az évzáró taggyűlés. Mindenesetre a pártbizottság legfontosabb feladatának tartja megértetni a párttagsággal, hogy a marxizmus-leninizmus rendszeres tanulmányozása minden kommunista kötelessége. Sok más dologról is szó lesz a beszámolóban. A kommunisták szakszervezetben végzett munkájáról, a tagjelölt- és tagfelvételről, és nevelésükről stb. Arra törekszik a pártbizottság, hogy a beszámoló jól tükrözze a pártszervezet életét és problémáit. Vigyáznak arra is, hogy ne nyúljon tül hosszúra, de azért minden fontos kérdés helyet kapjon benne. Igyekeznek minél több, a mindennapi életből vett példával tarkítani a beszámolót, mert így a tagok jobban ráismernek saját problémáikra. A PÄRTBIZOTTSÄGI ülésen nemcsak a beszámoló összeállításáról, az évzáró taggyűlés előkészítéséről volt szó, hanem a mindennapi feladatokról, a jelenlegi munkáról is. Hogyan is lehetne ez másként, hiszen a pártbizottság és a pártszervezet tagjainak zöme a föld mélyén, a fejtéseken dolgozik. A bánya kommunista és pártonkívüli bányászai nagy munkakedvvel tervezgetnek, készülődnek a következő évi feladatok még sikeresebb teljesítésére. Ez a készülődés hangot kapott a pártbizottsági ülésen is. Jakab elvtárs például arról beszél, milyen fontos, hogy a bányászok, mindenekelőtt pedig a kommunisták nyitott szemmel járjanak a munkahelyeken. A minap ugyanis az egyik mellékfolyosón egy vízöblítéses fúrógépre bukkant, amely már évek óta heverhetett cít. — Ezért azt javaslom — mondotta —, hogy a pártcsoportok foglalkozza nak a szerszámok, gépek figyelmesebb gondozásának kérdésével, hiszen ez is egyik fontos eszköze a dolgozók tulajdonával való takarékosságnak, a termelési költségek csökkentésének. Szóba került még sok minden. Látszott, hogy a bányában nem regisztrálják a hibákat, hanem intézkednek, sokszor mindjárt a munkahelyen. Komoly eredményekről számolhat be tehát a pártbizottság az évzáró taggyűlésen. Megdicsérheti a példamutató kommunistákat. JÖL DOLGOZIK a Mária- és a Bernardi-bányák üzemi pártszervezete is. Az évzáró taggyűlés előkészítése során sem feledkeznek meg az egyéb politikai és gazdasági tennivalókról. Ennek eredménye, hogy ők is már a jövő évi terv teljesítésén dolgoznak. Nem mondhatjuk el ezt a vásércpörkölő-részleg pártalapszervezetéről, amely az évzáró taggy.űlés megszervezése érdekében még az első lépéseket sem tette meg. Szükséges tehát, hogy az egészüzemi pártbizottság segítse őket ebben a felelősségteljes munkában. Erdősi Ede. Állandó segítséget keli nyújtani mezőgazdasági termelésünknek (Folvtatás az 1. oldalról) nek decentralizálására, a minisztérium irányító tevékenységének megjavítására és szervezetének leegyszerűsítésére vonatkozó határozatai első részének teljesítéséről, s az igazgatási apparátus munkája minőségének megjavításáról. Az iskolák és nevelőintézetek körzetében már 1956. szeptember 1-től megvalósították a decentralizálást a kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságok végrehajtó szervei és az iskolaigazgatók jogkörének kiterjesztésével. Az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériuma a jövőben a főiskolák főbb ügyeinek irányításán kívül csupán az iskolák és az iskolai berendezések alapvető irányításával, módszertani kérdésekkel és szak ellenőrzéssel fog foglalkozni. A nemzeti bizottságok végrehajtó szervei fognak például dönteni különféle iskolák és iskolai berendezések létesítéséről és megszüntetéséről, ezek irányításáról, tevékenységük anyagi biztosításáról, az iskolai alkalmazottak felvételéről és elbocsájtásáról stb. A főiskolák számára a, jogkört a főiskolák rektoraira ruházták át a tanulmányi és pedagógiai jellegű ügyekben s a tudományos munka és kutatás kérdéseiben. A nemzeti bizottságok végrehajtó szerveinek jogkörébe helyezik át számos kulturális berendezés igazgatását, így például Prága főváros Központi Nemzeti Bizottságának tanácsa veszi át néhány további színház irányítását. A brnói és ostravai állami színházak irányítása a kerületi nemzeti bizottságok tanácsának jogkörébe fog tartozni. A hangverseny- és esztrádtevékenységet a kerületekben a kerületi nemzeti bizottságok tanácsai fogják irányítani szerveik közvetítésével, melyek átveszik a Csehszlovák Állami Filmvállalattól a kerületi filmkölcsönzők irányítását is. A kormány meghagyta az iskolai és kulturális ügyek miniszterének, tegyen intézkedéseket arra, hogy 1957. április 1-től a mozgóképszínházak irányítását a városi és helyi nemzeti bizottságok vegyék át. Azokon a szakaszokon, melyeket eddig is a nemzeti bizottságok irányítottak — főleg a népművelési berendezések terén — bővül a nemzeti bizottságok végrehajtó szerveinek jogköre. Az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériumának központjában szervezési intézkedéseket tesznek a munka irányításának megjavítására és az adminisztráció leegyszerűsítésére. Főleg a tervezés, a pénzügyek, a könyvelési nyilvántartás, a statisztikai kimutatások terén egyszerűsítik az irányítást és egyharmadával csökkentik a minisztériumi dolgozók számát. Az iskolai és kulturális ügyek minisztere saját hatáskörében 1957. április 3-ig további intézkedéseket foganatosít a munka megjavítására és egyszerűsítésére. IJ J SZÖ 1956. december 12. Megjelent a Pártélet 23. száma A folyóirat új száma „Jelentős esemény a párt alapszervezeteinek életében" címmel vezércikket közöl az évzáró taggyűlésekkel kapcsolatban. További cikkek: Klement Gottwald örökké élő hagyatéka, Őrködjünk éberen népünk vívmányai felett, Gondoskodjunk jobban mezőgazdaságunk termelési technikájának fejlesztéséről, A proletár internacionalizmus — a dolgozók nemzetközi szolidaritásának ideológiája. Közli továbbá a CSKP KB határozatát az évzáró taggyűlésekről, a járási, városi és kerületi pártkonferenciákról. A Megjegyzések, Levelek és tudósítások című rovatban számos levelet és tudósítást közöl, Az SZKP tapasztalataiból című rovatban pedig megjelent A. Zlobinszkaja „Egy élenjáró szénbányában" című cikke. A sajtóalkalmazottak Szakszervezeti Szövetségének ülése Bratislavában a Szakszervezeti Házban december 10-én tartották meg a Sajtóalkalmazottak Szakszervezeti Szövetségének III. szlovákiai értekezletét. A gyűlésen részt vett Szlovákia Kommunista Pártja KB három tagú küldöttségé Augustín Michaličkának, az SZLKP KB titkárának vezetésével, valamint a Szakszervezetek Szövetsége KB küldöttsége Václav Boháčekkel, a szövetség Központi Bizottsága elnökével az élén. Az öregségi járadékot kérvényezők figyelmébe A szociális biztosításról szóló új törvény alapján az öregségi járadékot 1957 január elseje után mintegy 120 000 dolgozó kérheti. Az Állami Járadékbiztosító Hivatal, valamint a nemzeti bizottságok mellett működő szociális gondoskodás tanácsai már készülnek erre a rendkívüli munkára, melyet a folyó ügykör mellett végeznek el. A kérvényezők és az üzemek megkönnyíthetik és meggyorsíthatják az egész akció menetét, ha már a kérvények megírása előtt előkészítik a szükséges okmányokat a nemzeti bizottságok tanácsai szociális osztályainak utasításai alapján. Minden kérelmező, akinek 1957 január 1-től igénye van az öregségi járadékra, ettől a naptól kezdve kapja meg járadékát, ha erre irányuló kérvényét az 1957. év folyamán benyújtja. Ezért főleg azon kérelmezők esetében, akik továbbra is alkalmazásban maradnak, nincs ok arra, hogy igényüket sürgősen érvényesítsék és kérvényük elintézését sürgessék. Ezzel csak fékeznék az egész akció folyamatos lebonyolítását. A kínai vendégek meglátogatták a bratislavai Béke-üzemet Kedden, december 11-én a kínai parlamenti küldöttség és Peking váró? népi bizottságának küldöttsége Anežka Hodinová-Spurnának, a nemzetgyűlés alelnökének kíséretében ellátogatott a bratislavai Béke-üzembe. A kínai vendégedet Michal Broska igazgató és az üzemi szervek funkcionáriusai üdvözölték. Az üzem ifjú dolgozói virágcsokrokat nyújtottak át a kínai képviselőknek. A vendégek ezután megtekintették a viszkóza-osztályt, a fonodát, szövődét és más műhelyeket, Érdeklődtek a termelési folyamatok iránt és elismerésüket fejezték ki az üzem dolgozóinak, akik az év eleje óta 102,5 százalékra teljesítik a tervet és december 23-ig teljesítik ez évi feladataikat. A kínai vendégek megszemlélték á fafeldolgozó kísérleti intézetet, és a cellulóze ipar kísérleti intézetét, megtekintették az üzemviteli munkahelyeket és a laboratóriumokat. A szakszervezeti dolgozók a szénfejtés biztosításáról tanácskoztak Hétfőn, december 10-én tartották meg a Központi Szakszervezeti Tanács üléstermében Prágában a szakszervezeti szövetségek és a kerületi szakszervezeti tanácsck elnökeinek tanácskozását, amelyen Josef Jonáš tüzelöanyagügyi miniszter a széniparban mutatkozó helyzetről, Václav Koukal, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára pedig a nemzeti bizottságokba való választásokról tartott beszámolót. A szakszervezeti szövetségeknek és a szakszervezetek kerületi tanácsainak elnökei a felszólalások során rámutattak, mit kell az egyes ágazatokban tenni, hogy a szénipar a dolgozók segítségével az elkövetkező időszakban megoldhassa gazdaságunk szénellátásának problémáját. Nemzeti és állami hajónk biztos révbe jutott A

zt a sarkalatos igazságot jelentette ki Klement Gottwald, amikor 1943. december 12-én aláírták a csehszlovák-szovjet szerződést, mely lerögzíti az országaink közti barátság, kölcsönös megsegítés és a háború utáni együttműködés alapvető pontjait. De nemcsak ez a nagy jelentőségű okmány fűz bennünket a Szovjetunióhoz, hanem az igazi barátság, a testvéri összetartás és együttműködés számtalan elszakíthatatlan szála is. A szerződés valamennyi pontját a szerződő felek egyenjogúsága, nemzetközi függetlensége elismerésének szelleme hatja át, ami jellemző a Szovjetunió külpolitikájára. Milyen más az a szellem, amely a kapitalista államok közötti szerződésekre jellemző, melyek az erősek jogát szentesítik. Csehszlovákia sok tapasztalatot nyert az 1938-as évben, amikor sokévi szövetségi szerződéseit (Franciaországgal és Angliával) szövetségesei megszegték és a müncheni csúfos diktátum idején országunkat egyszerűen cserbenhagyták. Ez a hitszegés a szégyenletes és megalázó náci megszálláshoz vezetett, melynek következtében a köztársaság népei 6 évig éltek rabigában. A Szovjetunió viszont hűen és következetesen teljesítette a fenti szerződés minden pontját. A Szovjetunió szava, melyre mint sziklára lehet építeni, ma biztosíték nekünk, hogy München, fügetlenségünk sárbatiprása már nem fog megismétlődni. Nemzeteink, amelyek évszázadokon át harcoltak puszta létükért, nyugodtan nézhetnek az új, boldog jövő elé. A Szovjetunió szerződését vérrel, 138 000 harcosa vérével és életével pecsételte meg. akik Csehszlovákia függetlenségéért és szabadságáért áltfozták fel életüket. Azért nyertük vissza nemzeti függetlenségünket, mert a Szovjetunió hűen teljesítette szerződésbeli kötelezettségét. Hiszen a mindent eltipró német fasizmus halálra ítélte Európa összes népeit. Hitler „Mein Kampf'-jában megírt fenyegetéseit minden bizonynyal beváltotta volna és kiirtotta volna éppúgy a szláv népeket, mint a franciákat, olaszokat, a magyarokat stb., ha a szovjet hadsereg súlyos harcok árán nem zúzza szét a fasiszta haderőket. Döntő jelentőségű, hogy a szovjet hadsereg szabadította fel köztársaságunkat és a többi népi demokratikus országokat is. A Szovjetunió állandó baráti segítsége nélkül nem tudtuk volna kiheverni a háború súlyos következményeit és nem tudtuk volna újjáépíteni romokban heverő népgazdaságunkat. 1935-ben kötöttük meg az első csehszlovák-szovjet szerződést. Az 1943-ban életbe lépett szövetségi, barátsági és együttműködésről szóló szerződés tartalmánál fogva már magasabb fokon áll. A szerződés magában foglalja a sokoldalú és szélesebb alapokra fektetett segélynyújtást nemcsak a fasizmus elleni győzelem éveiben, hanem a háború által elpusztított népgazdaság felújításánál is. Azonkívül elősegítette állandóan és gyorsan növekvő gazdaságunk békés fejlődését, s megvédte azt az esetleges támadások ellen. A háború utáni 11 évben a szerződő felek a legnagyobb készséggel, következetesen és kölcsönösen megadtak egymásnak minden segítséget. Az együttműködés alapját az egymásnak nyújtott érdektelen segítség képezte, mely a két ország népeinek szükségleteiből, valamint őszinte akaratából fakadt, egymásnak segíteni és így további fejlődést elérni. A felszabadítás után a Szovjetunió minden irányú segítséget nyújtott nekünk. Az 1947. évi katasztrofális szárazság és rossz termés után a Szovjetunió hatalmas gabona- és élelmiszer-szállítmányai mentettek meg bennünket az éhhaláltól. Hitelnyújtással, különféle szállításokkal segítette országunkat. örvendetes tény az, hogy a Szovjetunió Csehszlovákia külkereskedelmében az első helyet foglalja el. Hosszúlejáratú kereskedelmi egyezményünk keretében a Szovjetuniótól gabonát, takarmányt és számos nagyon fontos nyersanyagot kapunk, minit pl. mangán- és vasércet, rezet, bauxitot, ónt, ólmot, naftát, horganyt, gyapotot, gyapjút, szintéí.ikus kaucsukot, traktorokat. Különösen a „szuezi konfliktus" utáni időben, amikor a nyugati államokban a naftaellátást korlátozták, a szocialista tábor államait ez nem érintette érzékenyen* mert a Szovjetunió pontosan teljesíti a szerződésben foglalt szállítási kötelezettséget. C

sehszlovákia viszont a Szovjetuniónak Diasel-rendszerü személyhajókat, kazánokat, áramfejlesztőket, f émmegmunkáló-g épeket, kotróhajókat szállít. Vállalataink szovjet tervek alapján gyártanak bánya berendezéseket, mezőgazdasági gépeket, az első atomreaktort és ciklotront. Ezenkívül főiskolásaink százai tanulnak a szovjet főiskolákon, hogy kiegészítsék tudásukat. A Szovjetunió rendelkezésünkre bocsátja gazdag technikai és tudományos tapasztalatait. A Szovjetunió súlyával és tekintélyével biztosan védi és elősegíti békés építésünket. Továbbfejlesztve a csehszlovák-szovjet szerződési. 1955 májusában a varsói szerződésbeli 8 állam szövetkezett a béke védelmére. Az 1943. december 12-én kötött csehszlovák-szovjet szerződés közös ügyünket: a béke, haladás és a szocializmus megerősítését szolgálja. Egyik félnek sincsenek kiváltságos jogai a másikkal szemben, hanem egyforma kötelességei aktívan támogatni a gazdasági együttműködést a demokrácia és szocializmus országai között. A szerződésnek azonkívül védelmi jellege van, mert konkréten megjelöli a támadót, aki -ellen irányul, azt a fasiszta Németországot, aimely fel akarná újítani agresszív törekvéseit, vagy más állam ellen, amely szövetségre lépne az ilyen Németországgal egy támadó- és rablóhadjáratban. Ennek megakadályozására született meg a varsói szerződés is. M

i nagyon értékeljük a csehszlovák-szovjet szerződést, melynek egyik fontos megnyilvánulása a két ország között fennálló sokoldalú kulturális kapcsolat is. Nfepeink büszkeséggel emlékeznek meg e nagy jelentőségű okmány aláírásának 13. évfordulójára. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy tovább szilárdítsuk és fejlesszük baráti kapcsolatainkat a Szovjetunióval, mert mindazt, amit a szocializmus építésében elértünk, elsősorban ennek a barátságnak és szövetségnek köszönhetjük. ÁlLaimuriik biztonságának, a béke ügyének kezessége ez a szerződés, egyben iránytű, amely biztos révbe juttatja államunk hajóját. fl-k