Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-12 / 346. szám, szerda

Sok magyar szökevény haza akar térni Ausztriából Bécs, (ČTK) — A magyar szökevényeket Ausztriából több ezer kilométernyi távolságra fekvő országokba viszik. A magyar szökevények túlnyomó többsége azonban nem akar Ausztriából távozni, habár helyzetük a táborokban és a gyűjtőközpontokban napról-napra rosszabb. A szökevények azzal számolnak, hogy felhasználják az első alkalmat a hazatérésre. Sokan Ausztriában szeretnének legalább ideiglenes munkához jutni. Az ország- | ban azonban 110 ezer a munkanélküli osztrák állampolgárok száma. Az osztrák kormány nem engedte meg a magyar kormány bizottságának, hogy meglátogassa a szökevények táborait. A magyar polgárok előtt elhallgatják, hogy a magyar kormány amnesztiatörvényt adott ki. A jobboldali sajtó ezenfelül minden erejével arra törekszik, hogy diszkreditálja a forradalmi munkás-parasztkormánynak a magyarok hazatérésére irányuló intézkedését. A NATO párizsi tanácskozása Párizs, (ČTK) — Nagy-Britannia és Franciaország külügyminiszterei Dulles amerikai államtitkárral december 10én külön tanácskozásra jöttek össze. A tanácskozás célja az volt, hogy előkészítsék az Északatlanti egyezmény (NATO) tanácsának december 11-én megkezdődött ülését. A nyugati sajtó közlése szerint a nyugat-európai államférfiak és Dulles ezen első tanácskozásainak az Egyiptom el'eni angol-francia agresszió után, a diplomáciai körökben rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert az összejöveteleken megvitatják azokat az ellentéteket, amelyek az Egyiptom elleni támadás folyamán az"USA és a NATO-ban helyet foglaló partnerei között megnyilvánultak. Ezek az ellentétek, amint ismeretes, azon eltérő gazdasági és politikai célokból erednek, amelyekre a nagyhatalmak a KözépKelet terén törnek, és az ellentétek a többi között abban nyilvánultak meg, hogy az amerikai diplomácia, habár kezdetben Egyiptom elleni agresszióra és a Szuezi-csatorna elfoglalására késztette az agresszorokat, később azonban a nemzetközi fórumon nem támogatta őket. Nyugat-Németország a magyar eseményeket az újrafelfegyverzés meggyorsítására akarja felhasználni Hamburg (ČTK) — A „Der Spiegel" , nyugat-németoroszági hetilap legutóbbi számában cikket közölt, amelyben elítéli Adenauer kormányának jelenlegi politikáját és a Német Szövetségi Köztársaság fokozott újrafelfegyverzését. A lap különösen a Kereszténydemokrata Unió kísérleteit ítéli el, amely a lap szerint „a magyarországi eseményekből tőkét akar kovácsolni NyugatNémetország felfegyverzésére." „Magyarország példája állítólag arra mutat — így értelmezi a magyarországi eseményeket a Kereszténydemokrata Uniő —, hogy a szövetségi köztársaságnak erős hadseregre van szüksége, A CDU emellett úgy véli, hogy ezzel a bizonyítékkal meggyőzi a nyugatnémet lakosságot a gyors fegyverkezés szükségességéről. Ismeretes azonban, hogy a múltban hasonló bizonygatások a nyugatnémet lakosságnál kevés megértésre találtak." Az USA-ban katonai kiadások emelését tervezik New York, (ČTK) — A Magazin of Wall Street and Business Analyst, az amerikai kereskedelmi körök lapjának közlése szerint az Egyesült Államokban azokon a terveken dolgoznak, amelyek szerint az 1957 június elsejével kezdődő új költségvetési évben fokozzák a katonai kiadásokat. A lap rámutat arra, hogy a katonai kiadások az Egyesült Államokban a jövő évben az ideieknél magasabbak lesznek és elérik a 40 milliárd dollárnyi öszszeget. Az adatok szerint a katonai szállításokat 25 monopólium végzi majd. Á nyugati hatalmak nyomására az ENSZ közgyűlése ismét Magyarországról tárgyal New York, (ČTK) — Az ENSZ közgyűlése december 10-én a nyugati hatalmak nyomására ismét a magyarorI szági helyzetet tárgyalta annak ellenére, hogy a Magyar Népköztársaság, | a Szovjetunió és további államok képVáclav Dávid külügyminiszter beszéde az ENSZ közgyűlésén New York, (ČTK) — Václav Dávid külügyminiszter, az ENSZ közgyűlésén résztvevő csehszlovák küldöttség vezetője a december 10-i délutáni ülésen beszédet mondott. Beszédében a többi között a következőket mondotta:. Már néhány hete folyik a gyűlölködés kampánya az úgynevezett „magyar kérdéssel" kapcsolatban. A kampány mind az ENSZ-ben, mind az ENSZ-en kívül folyik és mind a Magyar Népköztársaság, mind a szocialista rendszer többi országa, elsősorban a Szovjetunió ellen irányul. A csehszlovák küldöttség más küldöttségekkel együtt már több ízben leleplezte azokat a szándékokat, amelyeket ez a kampány követ. Rámutattunk arra, hogy az úgynevezett magyar kérdésnek megvitatása az ENSZ-ben csak része azon széleskörű és különféle eszközökkel működő és vezetett akcióknak, amelyek célja vőlt és ma is az, hogy kívülről jövő durva beavatkozással befolyásolja és felforgassa Magyarországon és Kelet-Európa többi országaiban a háború utáni fejlődést. Egyben arra szolgál, hogy elterelje a világ közvéleményének figyelmét Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael Egyiptom elleni durva agressziójáról. Ma már általánosan ismert tény, hogy a magyarországi reakció szoros összeköttetésben volt a nyugati imperialista reakcióval. Elegendő megdönthetetlen bizonyíték van arra, hogy a magyarországi ellenforradalmi akciókat közvetlen külföldi vezetés és állandó külföldi támogatás segítségével készítették elő és valósították meg. Nem véletlen, hogy a külföldi intervenció nyomai csalhatatlanul a nyugat-németországi amerikai titkos szolgálat és kirendeltségei központjába vezettek. Az ellenforradalom idején e szervek Nyugat-Németország területéről széleskörű akciókat szerveztek, melyek során nemcsak korszerű fegyvereket, hanem külön kiképzett és felfegyverzett fasiszta bandákat küldtek Magyarországra. Bizonyos nyugati körök, amelyekre a magyarországi események miatt a fő felelősség hárul, nem tudnak beletörődni vereségükbe és nyugtalanítja őket az a tény, hogy Magyarország tovább halad a szocializmus építésének útján. E körök minden törekvése arra irányul, hogy megbolygassák a magyarországi viszonyok konszolidálását és olyan viszonyokat teremtsenek, amelyek között a magyarországi reakció kívülről jövő vezetés, serkentés és aktív támogatás mellett ismét támadást intézhetne a népi demokratikus rendszer ellen és uralomra juttathatná sötét rendszerét, amelynek figyelmeztető bemutatóját láttuk a véres terror napjaiban. A magyarországi események közvetlenül érintik elsősorban Magyarország szomszédait, közöttük a Csehszlovák Köztársaságot is. A csehszlovák küldöttség már rámutatott arra, hogy a fasiszta Magyarországnak revizionista és soviniszta követeléseivel a közép-európai béke és biztonság megszegésének eszközévé kellett volna válnia. Ismételten rá kell mutatnunk arra, hogy ez milyen komoly következményekkel járt volna. Nem fér kétség ahhoz, hogy a fasiszta elemek győzedelme rendkívül komoly helyzetet idézne elő Európában, fokozná a nyílt összetűzést, — a harmadik világháború kirobbanásónak veszélyét. E tények megvilágításában kell elsősorban értékelni a szovjet haderők magyarországi beavatkozását, ami a magyar kormány kérésére, valamint a nemzetközi jog elveivel és az érvényben levő szerződésekkel összhangban történt. A határozati javaslatok ultimátumszerű formája, amely javasfatok kidolgozásában az USA fő szerepet tölt be, arról tanúskodik, hogy a javaslat szerzőinek nem érdeke a magyar nép támogatása, hanem ellenkezőleg a magyar nép megfélemlítése és a Magyar Népköztársaság rágalmazása, valamint az ellenségeskedés szítása Kelet-Európa országai ellen. A csehszlovák küldöttség ismételten őva int attól, hogy az ENSZ közgyűlése tovább haladjon azon az úton, amelyre őt felelőtlen magatartásával a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió ellen irányuló rágalmazó kampány kezdeményezői akarják terelni. A közgyűlés elé terjesztett új provokáló javaslatok elfogadása káros következményekkel járhat mind az ENSZ működésére, mind a nemzetközi kapcsolatokra is. viselői már több ízben elítélték ezt * magatartást, mint a magyar szuverenitás durva megsértését. A tárgyalás alapja az új szovjetellenes provoká-i ciós javaslat, amelyet az Egyesült Á1-: lamok külügyminisztériuma dolgozott ki. A határozati javaslat azt állítja, hogy a Szovjetunió állítólag „megsérti Magyarország függetlenségét" és a Szovjetuniót felszólítja, hogy azonnali intézkedéseket foganatosítson fegyveres erőinek az ENSZ felügyelete alatt Magyarországról való kivonására. A délelőtti ülés szónokai között szerepeltek kiváltképp az USA, Franciaország és további nyugati országok küldöttei, akik ismételter\ — ugyanúgy, mint az ENSZ eddigi valameny-i nyi e kérdésről tárgyaló ülésén — is-: mételték a magyarországi események-: ről szóló számtalanszor megcáfolt ha-: zug állításaikat. A román küldött ezzel szemben határozottan felszólította a közgyűlést, hogy az amerikai határozati javaslatot vesse el. Rámutatott arra, hogy ez a javaslat még jobban fokozhatja a nemzetközi feszültséget. Elítélte a határozati javaslat szovjet-: ellenes irányzatát és kiemelte, hogy azon országok ellen irányul, amelyek a leghatározottabban védik a világbéke ügyét. Ezután felszólította a közgyű«i lést, hogy törölje napirendjéről az úgynevezett „magyar kérdést" és tegye lehetővé a magyar népnek, hogy nyugalomban gyógyíthassa sebeit és dolgozhassák a szocializmus építésén* A francia nemzetgyűlés bizalmat szavazott a Mollet kormánynak Párizs, (ČTK) — A francia nemzete gyűlés december 10-én este az 1957. évi költségvetés szavazásában a Mol-i let-kormánynak öt ízben bizalmat sza-: vazott. A nemzetgyűlés jóváhagyta egyes adók emelését, a mezőgazdasági gépek állami pótárait, a bírósági pénzbeli bírságok emelését, a háború volt részt-i vevői minisztériumának költségvetését, a posta-, távbeszélő- és távíróügyi mi-: nisztérium költségvetését. A nyugateurópai kőolajhiány New York. (ČTK) A Newsweek amerikai lap áttekintést közölt a nyugateurópai fővárosokban uralkodó hely-, zetről. w A hajtóanyagok és benzin fogyasztását több országban szabályozzák és a szokásos színvonalhoz képest 10-30 százalékkal csökkentik. Az árak emelkednek, a készletek csökkennek. A nyugat-európai országok javarészében a vasárnapi autókirándulásokat betiltották. A kommunisták a népi hatalom megszilárdításáért További adatok az úgynevezett budapesti Központi Munkástanács tevékenységéről Valamennyi magyarországi kommunista és a haladó emberek körében nagy érdeklődést és visszhangot keltett a Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes Központi Bizottságának határozata, amely teljes komolysággal értékeli a közelmúlt tragikus eseményeit, elemzi azok okait, és megmutatja a magyar kommunistáknak és az egész népnek, hogyan kell haladni a népi hatalom megszilárdításának útján. A Központi Bizottság háromnapos tanácskozása elsősorban derűlátást, valamint a párt és nép egészséges erőibe vetett hitet mutatott. A Központi Bizottság ülésének széleskörű ,vitáját a nyíltság, a tárgyilagosság és a harciasság jellemezte. A vitában két eívtárson kívül részt vett a Központi Bizottság valamennyi tagja. Marosán György, az Ideiglenes Végrehajtő Bizottság tagja, államminiszter, a külföldi küldöttek részére megtartott sajtóértekezleten erről az ülésről kijelentette: „A felszabadítás óta pártunk története nem ismert ilyen jelentős nyílt központi bizottsági ülést. Nem féltünk szembenézni semmiféle problémával, minden homályos kérdésről vitáztunk, úgyhogy a párt egyöntetűsége az okiratok minden egyes szavában helytálló." AZ IDEIGLENES KÖZPONTI BIZOTTSÁG HATÁROZATAINAK JELENTŐSÉGE A határozatnak a magyar munkásosztályra és pártjára nézve történelmi jelentősége van. Nagyon érthetően és világosan felel az ország politikai és gazdasági életének égető bonyolult problémáira. A magyar kommunisták nagy fontosságot tulajdonítanak elsősorban az okirat azon részének, amely az október 23-i események négy fő okának elemzését tartalmazza. Ez a négy tényező, amely már az események előtt régen létezett és az események előkészítésében egyidejűleg hatott: a Lenin-ellenes politika és a volt vezetőségnek, Rákosi és Gerö vezetésével az élen elkövetett hibái, a Nagy—Losonczi csoport elhajló politikája, a levitézlett burzsoá rétegek soraiból alakuló hazai reakció és negyedszer, a nemzetközi imperializmus bomlasztó tevékenysége. Hogyha ezen okok közül Budapesti tudósításunk csak egy is hiányzott volna — hangsúlyozza a határozat —, hogyha nem lett volna meg az első ok, akkor a többi három elvesztette volna súlyát és nem került volna sor október 23-ra. Ennek az elemzésnek nemcsak elméleti, hanem mély gyakorlati jelentősége is van. A magyar kommunisták ezt tudják és ezért figyelmesebben elgondolkodnak afölött, hogy a jövőben el kell kerülni minden olyan hibát, amely a pártnak a néptől és szükségleteitől valő eltávolodásához vezetett. AZ OKTÓBERI ESEMÉNYEK HELYES ÉRTÉKELÉSE A magyar kommunisták jelentős és jogos figyelmet szentelnek a határozat azon részének, amely azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a közelmúlt eseményeit forradalomnak, vagy pedig ellenforradalomnak kell-e tekinteni. Ez azért fontos, mert a magyar nép jelentős része — az értelmiségiek é6 a munkások is - nem értékelik még kellőképpen az elmúlt napok hibáit és nem nyertek még világos képet az októberi események igazi lényegéről. , Nem ritka kivétel azok a nézetek, amelyek „a forradalom szent tüzéről" stb. beszélnek. A „Népszabadság", a párt központi sajtószerve maga is megzavarta az olvasót, amikor a néphatalom elleni október 23tól december 4-ig terjedő időszakot két részre osztotta, mintha az első időszakban „nemzeti forradalomról" és az utolsó hat nap során ellenforradalomról lett volna szó. Igaz ugyan, hogy az eseményekben aktívan részt vett egyének többsége a sztrájkokkal és kívánságokkal csakis a hibák helyreigazítását tartották szem előtt, azonban ez a többség egy pillanatra sem gondolt arra, hogy lemondjon a szocialista vívmányokról. Azonban az ellenforradalmi elemeknek nem volt szándékuk a hibák helyreigazítása hanem az „egész rendszer" megdöntését akarta, mint ahogy ezt Mindszenty bíboros november 3án kijelentette. Ennek ellenére, vagy pedig éppen ezért a határozat nyíltan és széleskörűen hangsúlyozza, hogy még azoknak' az alapjában véve becsületes embereknek, a felkelés közvetlen résztvevőinek is látni kell a keserű igazságot, hogy akár fegyverrel a kézben harcoltak, akár sztrájkkal küzdöttek jogos követeléseikért, fellépésükkel az adott helyzetben gyengítették a népköztársaságot és ezáltal fokozták . az ellenforradalom győzelmének lehetőségeit. MEG KELL NYERNI AZ ORSZÁG BECSÜLETES ERŐIT A magyar kommunisták legidőszerűbb feladata ma az, hogy megnyerjék az ország valamennyi becsületes emberét a kormány politikája számára, a néphatalom megszilárdítására. Az a fontos, hogy a becsületes dolgozók megszabaduljanak az ellenforradalmi elemek befolyásától. Ez nehéz, azonban múlhatatlanul szükséges feladat. A párt határozatában kijelenti, hogy egységes forradalmi munkáspártnak vallja magát, amelyet a Marx és Lenin tanítása vezérel. Ezzel az ideiglenes Központi Bizottság választ ad a magyar munkásosztály egysége megbontóinak, akik az egyes munkástanácsok pozíciójából a szociáldemokrácia „felújítására" törekedtek. A párt elutasítja ezeket a hangokat és hangsúlyozza, hogy a párt egysége, amelyet 1948-ban a kommunista és szociáldemokrata párt történelmi egyesítésével hoztak létre, felbonthatatlan. AZ ÜLÉST TOVÁBBI HARC KÖVETI Az ideiglenes Központi Bizottság valamennyi tagja és a párt többi vezető tényezője az ülés után az aktívák gyűlésére távoztak, amelyeket minden megyében, járásban és minden alapszervezetben összehívtak. A kommunisták felsorakoztak az egész országban. A néphatalom megszilárdításában fontos tényező lesz kétségkívül a kormány legutóbbi határozott intézkedése, amely a bomlasztók és kártevők ellen irányul. Mi ez a tanács, melynek tevékenységét a kormány most beszüntette és mit akar? Ez egy olyan szerv, amely már október 23-án, az ellenforradalmi erők fellépésének napjaiban keletkezett. A Budapesti Központi Tanács 22 tagból állti melyben a főváros minden körzetét egy tag képviselte. A csepeli ipari központ 30 ezer munkását egy küldött, viszont a belső kerületek néhány hivatalnokát és közellátó egységét szintén egy küldött képviselte. A tanács tulajdonképpen a reakciós erők meghosszabbított kezének mutatkozott. így például ülésein gyakran megjelentek a külföldi újságírók és a nyugati képviseleti hivatalok dolgozói. A tanács kapcsolatot tartott fenn a Szabad Európával. A tanács a Szabad Európát a kormánynyal való tanácskozásokról, a küldöttségnek a parlamentből való távozása után fél órával tájékoztatta. A tanács „előadó testületének" tagjai az ismert Petőfi-körből kerültek ki. A KETTŐS KORMÁNY LÉTESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÍSÉRLETEK MEGHIÚSULTAK A Budapesti Munkástanács szándékait legkifejezőbben mutatja egész tevékenysége, amely ahelyett, hogy a termelés fejlesztésére irányult volna, a kétes politikai követelmények szorgalmazására szorítkozott. A reakciónak, amely a Budapesti Munkástanácsot a háttérből irányította, különleges, céljai voltak. A forradalmi munkásparasztkormány politikai ellensúlyozásaképpen az országban erős politikai testületet és ezzel kettős kormányt akart létesíteni, amelyet alkalmas pillanatban további felforgató kísérletre használt volna fel. A reakciónak ezért fontos volt az, hogy a hatóságok által elismertesse „a munkástanácsokat", vagyis jobban mondva az ellenforradalom idején alakult úgynevezett forradalmi bizottságokat. E „másik" kormány politikai szervezésére saját napilapot akartak megindítani, amelynek jóváhagyását szintén felvették a követelmények jegyzékébe. A kormány elutasító álláspontjára a Budapesti Munkástanács a megjelenő lapok bojkottálására szőlő felhívással válaszolt. A sajtó iránti érdeklődés a budapesti utcákon legjobban tanúskodik arról, hogy ez a felhívás a pusztába kiáltott sző maradt. A kormány a Budapesti Munkástanács kérésére eleinte beleegyezett abba, hogy azt tanácsadó testületnek tekintse, amely testület javaslatait és megjegyzéseit figyelembe fogja venni. Ügy vélte, hogy ez az együttműködés hozzájárult a termelés gyors konszolidálásához. Azonban csalódott e feltevésében. A Budapesti Munkástanács tevékenységével egyre jobban bebizonyította, hogy inkább az imperialista körök, mint a munkásság érdekeit szolgálja. Azokban a sokszorosított röpiratokban, amelyeket a Budapesti Központi Munkástanács kiadott, egy szó sem esett munkáról és termelésről. A kormány háta mögött, engedély nélkül a magyar vidéken titokban a megyei és járási tanácsokon kívül még a földművesek tanácsát is szervezni kezdte. E szervező munkával külön küldötteket bízott meg, akiket „megbízó levelekkel" látott el. A Budapesti Munkástanáccsal folytatott pénteki beszélgetés után, amelyen a tanács további követelésekkel állt elő, és ismét sztrájkra szólította fel a dolgozókat, a kormány úgy vél-* te, hogy nem lehet tovább eltűrni é szerv kettős játékát. A kormánynak az "úgynevezett Budapesti Központi Munkásbizottság és szervei tevékenységének beszüntetéséről szóló határozata jelentős megnyugtató tényezőnek mutatkozik. Ezt a határozatot Magyarország minden becsületes dolgozója örömmel üdvözli, mert nyugalmat és békét óhajt. Zdenek Horeni