Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-11 / 345. szám, kedd

A magyar kormány határozata a budapesti úgynevezett Központi Munkástanács és kerületi szerveinek beszüntetéséről Budapest (ČTK) — Amint már közöltük, a magyar forradalmi munkás-parasztkormány elhatározta, hogy december 11-én 18 órától kezdődő hatállyal Magyarország területén életbelépteti a rögtönítélő bíráskodást. Ezen intézkedés szükségességét december 9-én este a budapesti rádióban közölt kormánynyilatkozat magyarázza meg. Az ellenforradalmi elemek és a munkásosztály ellenségei, amelyek fegyvereket rejtegetnek, a maguk kiprovokálta különféle manifesztációkat vérontásokra és a forradalmi munkásparasztkormány diszkreditálására igyekeznek kihasználni. így történt ez pl. december 4-én Budapesten és Salgótarjánban a nők manifesztációja alkalmával, amikor a provokatőrök követelték, hogy a biztonsági szervek bocsássák szabadon az államellenes tevékenység miatt letartóztatott személyeket. Megállapították, hogy a salgótarjáni manifesztáció idején a provokatőrök a felvonulókkal szemben gránátokat és gépfegyvereket használtak; ez a provokáció emberéletekben tett kárt és több sebesültje volt. Hasonló ellenforradalmi provokációk voltak Tatabányán, Békéscsabán és a Bakonyban. A budapesti rádió továbbá közölte, hogy a magyar forradalmi munkásparasztkormány elhatározta a budapesti úgynevezett központi munkástanácsnak és kerületi szerveinek hatályon kívül helyezését. Ennek az intézkedésnek oka az, hogy az ellenforradalom a maga titkos céljaira akarta megnyerni a munkásszervezeteket és elsősorban a munkástanácsok közvetítésével igyekszik céljai megvalósítására. Néhány héttel ezelőtt a forradalmi munkás-parasztkormány felszólalása ellenére minden törvényes alap nélkül megalakult Budapesten az úgynevezett központi munkástanács és annak kerületi szervei. Ennek ellenére a kormány több ízben tárgyalt a központi munkástanáccsal, úgy vélekedve, hogy ez a szerv segíteni fog az üzemi munkástanácsoknak feladatuk teljesítésében. De a kerületi munkástanácsok megtagadták ezt a segítséget. Ezenkívül a budapesti központi munkástanácsba ellenforradalmárok furakodtak be, akik többek között magukhoz akarták ragadni a biztonsági szervek hatáskörét és le akarták azokat fegyverezni. A néhány nappal ezelőtt összehívott illegális országos konferencián a központi munkástanács tagjainak többsége uszító módon újabb vérontásra, fegyveres provokációkra és sztrájkokra törekedett. Mivel a központi munkástanácsban sok becsületes munkás van, a kormány elnéző volt e szervviil szemben. De mivel bebizonyult, hogy ezek a becsületes emberek kisebbségben vannak a központi munkástanácsban, a forradalmi munkás-parasztkormány elhatározta, hogy azonnali hatállyal beszünteti a központi munkástanács és kerületi szervei működését. Egyszersmind felhívta az illetékes szerveket, hogy segítsenek az üzemi munkástanácsoknak feladataik leljesíében. A Szovjetunió és Csehszlovákia közötti tudományos-műszak: együttműködés fejlődése Kilenc évvel ezelőtt, 1947. december 11-én Moszkvában aláírták a Szovjetunió és Csehszlovákia közötti tudományos-műszaki együttműködésre vonatkozó egyezményt. 1948, az együttműködés megkezdése óta annak intenzitása megtízszereződött. Míg az egyezmény aláírásának első évében, 1948-ban Csehszlovákiának 19, a Szovjetuniónak 20 kölcsönös követelménye volt, ez idén számuk már legalább tízszer annyi, — 200 és 183. Hasonló volt a helyzet a szakemberek cseréjével is. 1948-ban 45 szovjet szakember jött Csehszlovákiába és 35 csehszlovák szakember ment a Szovjetunióba. Idén ez a szám 600-ra emelkedett. 1948 óta a két ország nagymennyiségű tervet, technológiai eljárást, tervvázlatot, műszaki eljárást, stb. adott át kölcsönösen egymásnak. Ez Csehszlovákiának évente sokmilliós megtakarítást eredményez. Csupán a csehszlovákiai energetikai művekben a Csehszlovákia további villamosításánál segédkező szovjet szakemberek segítsége például több mint egy milliárd korona megtakarítást eredményezett. Az Orlík nad Vltava-i legnagyobb csehszlovák vízierőművön sokmilliós megtakarítást értek el a szovjet vízierőműépítők tapasztalatainak felhasználásával. A szovjet és csehszlovák kutatóintézetek is együtt dolgoznak már hosszú évek óta. Kölcsönösen kicserélik évi terveiket és munkájukat összhangba hozzák. Most tervezik a szerelő és tervező szervezetek közvetlen együttműködését. Számos gép szerkesztésén dolgoznak, mint 'például a turbínalapátok gyártására szolgáló gép-, a gőzés gázturbinák hengerberendezésének megoldásán, 'gőzkatlanok, nehéz prések, vetélő nélküli szövőgépek, cipőkészítő és bőrfeldolgozó gépek, mezőgazdasági gépek, golyőscsapágyak és traktorok gyártására szolgáló automatikus futószalagok tervezésénél. Mi kommunisták büszkék vagyunk arra, hogy eszménk korunk vezető eszméje J. A. Furceva felszólalása az Olasz Kommunista Párt kongresszusán Róma (ČTK) — Az Olasz Kommunista Párt VIII. kongresszusát december 9-én Rómában Palmlro Togliatti, a párt főtitkára beszámolójának vitájával folytatták. Sereni, a pártvezetőség tagja rámutatott a kommunista pártnak a tömegbefolyásért vívott harca fokozásának szükségességére. Trivelli, az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség főtitkára kijelentette, hogy az ifjúság körében a magyarországi eseményekről folytatott vita igazolta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa és határozatai a fiatal nemzedék irányítása szempontjából döntő jelentőségűek. Felszólalt még Noberasco, Génua és Cavallari, Ferrara küldötte. A gyűlésen felolvasták a különféle pártszervezetek táviratait, amelyek tiltakoztak az ellen, hogy az olasz hatóságok megtagadták M. A. Szuszlovtól a beutazási engedélyt Olaszországba. J. A. FURCEVA, a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségének vezetője az ülésen a kongresszus résztvevőinek tolmácsolta a Szovjetunió Kommunista Pártjának üdvözletét, amely a többi között így hangzik: Drága elvtársak! A kommunisták és velük együtt a kétszázmilliós szovjet nép nagy rokonszenvvel kíséri az olasz munkásosztály és élcsapata, a dicső kommunista párt, valamint Olaszország valamennyi haladó erejének hősi küzdelmét az olasz nép békés életéért, jobb jövőjéért és boldogságáért. Teljes szívből kívánunk további sikereket pártjuknak és valamennyi olasz harcosnak, aki a szocializmusért, a demokráciáért és békéért küzd. Az Olasz Kommunista Párt a munkásosztállyal együtt Olaszország megújhodására irányuló küzdelmének előhadában mint megbízható és körültekintő vezető dicső hősi utat tett meg. Az önök pártja minden más olasz pártnál jobban ki volt téve a fasiszta terror csapásainak, amely több mint húsz évig garázdálkodott. A legsúlyosabb helyzetben a párt nemcsak megállta helyét, hanem megedződött a harcban és a nép erőinek aktív szervezőjévé vált a fasizmus elleni felszabadító háborúban. A kommunista párt elnyerte a dolgozó tömegek sokoldalú támogatását, bizalmát és mély szeretetét. Ezt bizonyítja maga az a tény is, hogy csaknem két és fél millió férfi, aszszony és fiatal kapcsolta össze sorsát a kommunista párt sorsával és az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetségsorsával. A parlamenti és községi választásokon több millió választó szavaz a kommunista pártra. Az Olasz Kommunista Párt sokat tett sorainak szervezeti és ideológiai megszilárdítására, a párt egységének megerősítésére, a káderek nevelésére és a párton belüli demokrácia fejlesztésére, vagyis mindenért, ami a párt életét jelenti. Mi, szovjet kommunisták megértjük az önök jogos büszkeségét, amely abból ered, hogy képesek voltak tömegpártot létesíteni, mmmms A NATO tanácsának évzáró ülése a nagy válság árnyékában Duiles új „tervvel" áll elő — A „bölcsek tanácsa" leégett MA KEZDŐDIK PÄRIZSBAN a Chaillot-palotában, az Északatlanti Tömb (NATO) állandó székhelyén a NATO tanácsának évzáró ülése. Ezen az ülésen részt vesznek a tagállamok külügyminiszterei, honvédelmi és pénzügyminiszterei. Egyes országokat, így pl. Törökországot miniszterelnökei képviselnek. A NATO tanácsának évzáró ülésein szokás szerint értékelik a tömb szervének évi tevékenységét és megvitatják a jövő évi működési tervet. Vázlatosan ez lesz az ez idei tanácskozás tárgya is. Az ez idei ülést a támadó jellegű Északatlanti Tömb több éves válságának és a legutóbbi viharos nemzetközi események árnyékában kezdik, amelyek a NATO válságát még jobban elmélyítették. * A NATO-nak már múlt évi évzáró ülése a tagállamok azon komoly kívánságának jegyében folyt, amely a hidegháború enyhítésére és a NyugatKelet közötti egyezmény elérésére irányult. Dullesnek tavaly bizonyos mértékben sikerült ezeket az óhajokat letompítani a háromtagú „bölcsek tanácsa" megalakításával, amelyben Kanada, Olaszország és Norvégia külügyminiszterei vesznek részt. E tanácsot utasították, hogy tanulmányozza „a NATO nem katonai tevékenységének" lehetőségeit és az ez idei ülés elé terjesszen jelentést és javaslatokat. Az „atlanti" kényszerzubbonyból való kiszabadulás óhaját azonban nem sikerült a „bölcsek tanácsára" szorítani. A tagállamok egész sora — Dánia, Norvégia, Nagy-Britannia és Franciaország külön utat kerestek a közöttük ÜJ SZÔ 1956. december 11. és a Szovjetunió között levő mesterséges gátak kiküszöbölésére. Ezzel, valamint az egyezmény fő imperialista partnerei között fennálló ellentétek további kiéleződésével kapcsolatban a NATO válsága az elmúlt 12 hónap során még jobban elmélyült. AZ EGYIPTOM ELLEN intézett angol-francia agresszió, ennek kudarca és az ezt követő ismert körülmények a NATO országai közötti kölcsönös kapcsolatok további elmérgesedését idézték elő. A NATO tanácsának évzáró ülése a jelenlegi bonyolult helyzet megoldása előtt áll. A nyugati hírügynökségek közlése szerint az amerikai küldöttség Dulles vezetésével a NATO-nak a régi viszonyok közötti újjáépítését ajánlja. Martino olasz külügyminiszter, a „bölcsek tanácsa" tagjainak egyike, a Times levelezőinek november 4-én interjút adott, amelyben a NATO országai katonai együttműködésének megszilárdítására irányuló felhívásokra szorítkozott. Ebből, valamint más jelekből is következtetni lehet arra, hogy a „bölcsek tanácsa" a „NATO tevékenysége nem katonai formáinak" keresésében leégett és hogy ott ismét túlsúlyba került az egyezmény ismételt összetákolásának amerikai irányvonala az elavult „kommunistaellenes" szellemben. Norstad tábornok, a NATO új főparancsnoka valamennyi legutóbbi beszédében kitartóan hangsúlyozta „a NATO szükségszerű felkészülését az atomháborúra." AZ AMERIKAI PROPAGANDÁNAK azonban hiányoznak olyan érvek, amelyek bizonyítanák a NATO keretében fennálló „ellentétek" bárminemű enyhülését. A megfigyelők tanácsa nem titkolja annak megállapítását, hogy Dulles még nem határozta el, hogy külön tanácskozásokat folytasson-e teljesen diszkreditált partnereivel, Lloyddal és Pineauval. Figyelemre méltó, hogy Eisenhower semmi lelkesedést nem mutatott a nyugati „nagy hármas" összejövetel iránt, amelyet mind Eden, mind Mollet már hetek óta sürget. A NATO ÉVZÄRÔ ülésének a többi között meg kell tárgyalnia a bonyolult Közép-Kelet kérdését. Ügy látszik, hogy az amerikai irányvonalat itt szokás szerint a török küldöttség fogja képviselni, amely állítólag a NATO-nak a bagdadi egyezménnyel való kapcsolatára vonatkozó tervével áll majd elő. Norstad a gyűlésen állítólag felveti annak a 600 000 katonának kérdését, amely hadsereget Franciaország Észak-Afrikában tart fenn és ezzel a hadsereggel „adós maradt" az atlanti parancsnokságnak. Tárgyalni fognak arról is, hogy NagyBritannia csökkentette haderőinek létszámát Nyugat-Németországban. Franciaország és Nagy-Britannia azzal vádolják a bonni kormányt, hogy az újrafelfegyverzés ütemét nem tartja „a kívánatos színvonalon". A New York Herald Tribúne közölte, hogy az amerikai küldöttség a NATO megszilárdítására irányuló felhívásait főképp a magyarországi eseményekre való utalással kívánja indokolni. TÖBB HÍRMAGYARÁZÓ szkeptikusan nyilatkozik arról, hogy Dulles Párizsban nagyobb sikert érhetne el „tervével". „A kommunista veszedelem" rögeszméjének az Északatlanti egyezmény keretében mind csekélyebb hatása van és nagyon kevés azoknak száma, akiknek kedve volna visszatérni a NATO fennállása első éveinek költséges politikájához. melybe gondosan kiválogatták a megbízható tagokat. Megteremtették az olasz dolgozók legbefolyásosabb pártját, amelyet a harcias és egységes központi bizottság vezet, Palmiro Togliattival, a kommunista és munkásmozgalom kiváló dolgozójával az élen. Az olasz kommunisták kitartóan küzdenek mindkét munkáspárt, a kommunista és a szocialista párt akcióegységéért. Nem fér kétség ahhoz, hogy az akcióegység hozzájárul mindkét párt befolyása növeléséhez és előnyére szolgál az egész olasz munkásmozgalomnak. Az olasz munkásosztály sohasem feledkezik meg a múltból merített súlyos tanulságokról, amikor a munkásosztály soraiban mutatkozó egyenetlenség elősegítette a fasizmus győzelmét. Áz olasz, francia és más kommunista pártoknak a munkásmozgalom akcióegységéért folytatott harcából eredő gazdag tapasztalatok elősegítik a munkásosztály egyes pártjai és szervezetei közötti kapcsolatok fejlesztését. Természetesen ellentétek is előfordulnak kiváltképp abban a kérdésben, hogyan kell a nagy problémákat megoldani; azonban mi azt reméljük, hogy a különféle országok kommunista és szocialista pártjainak szempontjai továbbra is közelednek egymáshoz, és hogy ez a folyamat minden országban kedvező visszhangra talál, és hozzájárul a munkásosztály és valamennyi dolgozók egységének további erősítéséhez. Az imperialista reakció és mindazok, akik a történelmi események fejlődését vissza akarják fordítani, vagy legalább meg szeretnék gátolni, minden eszközt igyekeznek felhasználni arra, hogy akadályozzák a munkásosztály egyesítését, bomlást idézzenek elő soraiban, eltorzítsák, vagy hamis világításba helyezzék a béke, a demokrácia és a szocializmus harcosainak céljait, különösen a kommunisták céljait és tetteit. Másrészt azok a tömegek, amelyek egyesítésére törekszünk, békét, a nemzetek közötti barátságot és együttműködést, valamint országaikban a dolgozók életszínvonala emelésének érdekében a demokratikus és szocialista fejlődést óhajtják. Azonban ezek a tömegek naponta és óránként a reakciós propaganda nyomásának vannak kitéve, amely propaganda rafinált rágalmazással és csalással kétséget támaszt a Szovjetunió, a népi demokratikus országok és a kommunista pártok politikájának őszintesége iránt és egyúttal megkísérli, hogy az imperialistákat a szabadság és demokrácia védői színében tüntesse fel. Azon hiányosságok és hibák körül, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán leleplez- j tünk, ellenségeink nagy zajt csaptak, természetesen nem azért, mintha azok kiküszöbölésére törekednének. Ez nem áll érdekükben. Ellenkezőleg,- érdekükben áll és minden erejükkel arra törekszenek, hogy a szocialista országoknak és kommunista pártoknak minél nagyobb nehézségei és fogyatékosságai legyenek. Komolyan nyugtalanítja őket az, hogy a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban határozottan felszámolják a személyi kultusz káros következményeit, megszilárdul a törvényesség, fejlődik a szocialista demokrácia és növekszik a tömegek munka- és politikai aktivitása. Egyáltalán nem szolgál örömükre, hogy a kommunista és munkáspártok a pártélet lenini normáinak következetes megvalósításával és a kollektív vezetés elvének szigorú betartásával szilárdítják egységüket, fokozzák aktivitásukat és szervezettségüket. A szocializmus ellenségei lármás és hazug kampánnyal „a sztálini hatás alól való megszabadulás" körül részint arra törekszenek, hogy eltereljék a munkásosztály és pártjai figyelmét a békéért, demokráciáért, a szocializmusért és a munkásosztály egységéért folytatott harc fő feladatairól, másrészt arra törekszenek, hogy a bizonyos történelmi időszakban elkövetett egyes hibák bírálatából a szocialista országok, valamennyi hatalmas vívmányának hibás voltára következtessenek és be akarják szenynyezni ezen országok társadalmi és állami berendezését és a szocialista demokratizmus elveit is, árnyékot akarnak vetni a marxizmus-leninizmus nagy eszméire. Elvtársak! A Szovjetunió kommunistái örömmel fogadják, hogy az Olasz Kommunista Párt szolidáris a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozataival, hogy azokat mint olyan okmányokat értékeli, amelyek a munkásosztály valamennyi pártja akcióegységének új távlatait nyitja meg a béke megvédéséért, a dolgozók érdekeiért folytatott harcban. A programokmányok, valamit Togliatti elvtárs tartalmas és mély beszámolója, amelyet a kongresszus megvitatott, arra mutatnak, hogy az Olasz Kommunista Párt alkotóan törekszik Olaszországban a szocializmusért való harc útjának és formáinak kidolgozására. Elvitathatatlan, hogy a harc ezen útjainak és formáinak megállapításában nagy jelentősége van a munkásosztály politikai hatalmáról és élcsapata vezető szerepéről, a munkásosztálynak a parasztsággal és a dolgozók más rétegeivel kötött szövetsége megszilárdításáról, az ország gazdasági életében beállt szocialista átalakulásokról, a munkásosztály vívmányainak a kizsákmányoló osztályok támadása ellen való védelméről szóló marxista-leninista elvi tanoknak. Egyidejűleg határtalanul fontos tiszteletben tartani az ország és a nép nemzeti sajátosságait, gazdasági, politikai és szociális viszonyait és történelmi hagyományait. Nem fér kétség ahhoz, hogy az Önök VIII. kongresszusának határozatai az Olasz Kommunista Párt tevékenységének új fellendülését idézik elő a nép nemzeti függetlenségéért és demokratikus jogaiért, a társadalom megújhodásáért folytatott harcában. Ezután rátért a világpolitikai helyzet elemzésére. A béke és demokrácia ellenségei minden erejükkel arra törekszenek, hogy meggyengítsék a békeszerető államok és népek ellenállásának erejét, előidézzék a nemzetközi helyzet kiéleződését és ezáltal új háborús kalandok számára előfeltételeket teremtsenek. Ezért ismételten kialakítják a hidegháború légkörét, új keresztes hadjáratot szerveznek a "kommunista és munkásoártok ellen, megkísérlik, hogy a demokratikus és szocialista erők soraiban egyenetlenséget és zűrzavart keltsenek. A kommunista mozgalom elleni harcban a legrafináltabb eszközöket használják fel — az opportunisták és frakciósok bomlasztó akcióit, az épületek fasiszta megtámadását és felgyújtását, a sztálini hatás alól való felszabadulás körüli álszenteskedő lármát, a kommunisták elleni rágalmazást és uszítást, a rendőri megtorlásokat és a reakciós elemek fegyveres akcióinak szervezését. Nem nehéz észrevenni, hogy mindezen akció a nemzetközi reakció ugyanazon tervének részét képezi, amely a béke, a demokrácia és szocializmus erőinek gyengítésére és megbénítására irányul az egész világon. Ezután Furceva elvtársnő, a Szovjetunió építő sikereiről szólt. Ismertette az ipar és mezőgazdaság fejlődését és a kulturális felemelkedés nagyszerű eredményeit. Elvtársak! A Nemzetközi kommunista mozgalom hatalmas erővé vált. A háború előtti időszakkal összehasonlítva, a kommunista pártok tagjainak száma az egész világon csaknem nyolcszorosára emelkedett. Mi, kommunisták büszkék vagyunk arra, hogy a mi eszméink — a szocializmus eszméi — a jelenlegi korszak vezető eszméivé váltak. Ezek az ideák konkrét kifejezést nyertek a szocialista országok világrendszerének megalkotásában, a kapitalista országok több millió dolgozójának tudatát uralják és a gyarmati népeket a gyarmatosítás valamennyi formái ellen irányuló harcra serkentik. A kommunisták a nemzetek közötti barátság terjesztésének és megszilárdításának, a népek közötti együttműködés fejlesztésének hívei voltak és ma is azok, tekintet nélkül az államok társadalmi berendezésére. Ezen az úton nagy sikereket értünk el. A Szovjetunió Kommunista Pártja a jövőben is minden lehetőt megtesz arra, hogy a szovjet nép baráti kapcsolatait kibővítse a világ minden nemzetével. Furceva elvtársnő ezután felolvasta az SZKP Központi Bizottságának üdvözlő levelét.