Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-11 / 345. szám, kedd

A magyar kormány szilárd és határozott akciói Moszkva. (ČTK) — A moszkvai Pravda december 10-1 számában közli M. Ogyinecnek, budapesti tudósítójának „A magyar kormány szilárd és határozott akciói" című cikkét A cikkíró a következőket írja: A magyar munkás-parasztkormány most sok határozott intézkedést foganatosít az ellenforradalmi elemek elleni harcban. A kormány intézkedéseit a lakosság támogatja. Az alvilágban rejtőzködő reakció megértette, milyen következményei lesznek ezen intézkedéseknek és ezért riadót fújt. Az utcakereszteződéseken ismét megjelentek a demagóg jelszavakat tartalmazó röplapok. A munkástanácsokba betolakodott ellenséges elemek a vállalatokban általános sztrájkra szólítottak fel. Az általános sztrájkról szóló hírt világgá kürtölte a Szabad Európa rádióállomás is. A Ganz-gyárban a provokatőrök egy kis csoportjának, amely betolakodott a munkástanácsba, sikerült sztrájkot provokálnia. Félrevezették a munkásokat és ezzel sikerült elérniök a munka beszüntetését. Ez azonban kevés volt számukra. Elhatározták, hogy a csepeli kohászati kombinátba küldik képviselőiket, hogy ott is sztrájkot szervezzenek. Azonban a csepeli munkások az ellenséges elemek kívánságát határozottan elutasították. A munka megszüntetésére irányuló kísérletek valamennyi budapesti vállalatban kudarcot vallottak. Ekkor az ügyet a Budapesti Központi Munkástanács tette magáévá, amely igényt támaszt a dolgozó tömegek vezetésére nemcsak a magyar fővárosban, hanem az egész köztársaságban is. Ebbe a tanácsba gonosztevő elemek furakodtak be, amelyek mindenképpen gátolják az ország rendjének helyreállítását. A Budapesti Központi Munkástanács a helyzet kiélezésére irányuló törekvésében bővített ülést hívott össze. A vitázók nézetei azonban nagyon eltérőek volták. A jelenlevők többsége a reakciósok várakozása ellenére amellett foglalt állást, hogy a munkát folytassák. A Központi Munkástanács második gyűlésén azon dol. gozók akarata ellenére, akik tiltakoztak a munka beszüntetése ellen, határozatot hagytak jóvá, hogy december 11-től 48 órás általános sztrájkot rendeznek (ahogy ezt a Szabad Európa rádióállomása kívánta). Amikor a budapesti Központi Munkástanács határozata a csepeli kohászati kombinát munkástanácsának tudomására jutott, elhatározta, hogy folytatni fogja a munkát, bármilyen legyen is az eredménye a Központi Munkástanács tanácskozásának a kormánnyal. Hasonló álláspontra helyezkedtek más budapesti vállalatok munkástanácsai is. A Budapesti Központi Munkástanács így zsákutcába jutott. Magában a tanácsban ellentétek merültek fel. E szerv több képviselője kijelentette, hogy nem képes biztosítani a munkástömegek vezetését, hogy a tanács képviselőivel folytatott összejöveteleken a munkások 95 százaléka vádolja a Központi Munkástanács tagjait, hogy elárulták a munkásosztály érdekeit. A Budapesti Központi Munkástanácsba furakodott reakciós elemek zűrzavart keltenek, áruló politikájuk a dolgozókban mind . nagyobb felháborodást vált ki. Mivel egyes üzemekben a Központi Munkástanácsnak az általános sztrájkra vonatkozó határozata rendkívüli feszültséget idézett elő, az uszítók most a letartóztatásokról és tömeges megtorlásokról szóló álhíreket terjesztenek. Amint a magyarországi hatóságok közölték, senkit nem tírtóztattak le és senkit sem fognak letartóztatni, aki hű a hazához és a néphez. Azonban a gonosztevők, az ellenforradalmi bandák tagjai, akik fosztogatták Budapest házait és üzleteit, gyilkolták a békés lakosságot és bestialitásokat követtek el, azok nem kerülik el a megérdemelt büntetést. Kit tartóztatnak le a rendőrhatósági szervek? A Népakarat e napokban közölte, hogy a szolnoki rendőrség letartóztatta Káplár Ferencet és Tóth Jánost, akik szovjet katonáknak öltözve a lakosságot fosztogatták. Jászberényben letartóztattak több fiatalembert, akik kézigránátokat dobáltak, hogy a lakosság körében pánikot keltsenek. A magyar nép támogatja a forradalmi munkás-parasztkormányak a rend helyreállítására irányuló intézkedéseit. A magyar dolgozók egyetértenek a Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes Központi Bizottsága teljes ülésének határozatával, amelyben egyenesen és nyíltan értékelik azokat az eseményeket, amelyek október 23-án és az ezt követő időben zajlottak le. CHIVU STOICA a román-szovjet tárgyafások eredményeiről Bukarest (CTK) — Chivu Stoica, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke december 8-án este rádióbeszédben részletesen foglalkozott a román-szovjet tárgyalások eredményeivel. A többi között ezeket mondotta: A szocialista államok közötti egység és testvéri együttműködés minden szocialista ország haladásának, valamennyi szocialista és nem szocialista békeszerető ország, az agresszió elleni, a nemzetek biztonságáért és világbékéért folytatott közös harca sikereinek biztosítéka. A Szovjetunió és Románia közötti gazdasági kapcsolatok mindkét fél javára, az egyenjogúság alapján fejlődtek. A gazdasági együttműködésben A magyar állampolgárok vissza akarnak térni hazájukba Budapest (ČTK) — A Magyar Sajtóiroda közlése szerint a bécsi magyar követséa konzulátusi osztályáról az a hír érkezett, hogy a Magyar Népköztársaság elnökségének amnesztia rendeletének nyilvánosságra hozása óta egyre növekszik azon magyar polgárok száma, akik haza akarnak térni. Közöttük sok a húsz éven aluli fiatal. Az ifjúság Magyarországról való szökését meggondolatlan lépésnek tekintik. A felnőtt menekültek többsége saját bevallása szerint főképp a hazug és uszító beszédek hatására hagyta el hazáját. A követségre 10—12 éves gyermekek jönnek, akik szüleik tudomása nélkül felelőtlen személyek hibájából kerültek külföldre. A képviseleti hivatal mindent megtesz, hogy a hazatérni kívá'-ő magyar polgárok óhajának eleget tegyen. eddig elért eredmények arra jogosítják kormányaikat, hogy kifejezzék azt a kívánságukat, hogy továbbra is fejlesszék. szilárdítsák a két ország közötti kapcsolatokat a kölcsönös támogatás és kölcsönös előnyök elve alapján. A tanácskozás folyamán a szovjet kormány támogatását kértük azon nehézségek leküzdésében, amelyek a népgazdaság fejlesztési programja teljesítésének, valamint a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonala állandó emelésének útjában állnak. A szovjet kormány teljes mértékben megérti népgazdaságunk szükségleteit, eleget tett kérésünknek és fontos gazdasági és pénzügyi előnyben részesített bennünket, amelyek nagy segítséget jelentenek gazdasági építésünk feladatainak teljesítésében. Hála a Szovjetunió segítségének, amely a Román Népköztársaságnak gabonát adott, a lakosság élelmezése biztosítva van. A moszkvai tárgyalás barátok és elvtársak között folyt, akiket semmi sem választ el egymástól, sőt minden közelebb hoz és egyesít. Ismételten beigazolódott, hogy minden esetben támaszkodhatunk a Szovjetunió és a többi szocialista ország barátságára és kölcsönös segítségére. Szilárdítani fogjuk barátságunkat a Szovjetunióval és valamennyi szocialista országgal. Szilárdítani fogjuk a szocialista államok nagy testvéri családjának rendíthetetlen egységét. Csou En-laj beszéde Kalkuttában Kairó. (ČTK) — Több mint egy millió kalkuttai lakos ünnepélyes fogadtatásban részesítette Csou En-lajt, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnökét és Ho Lun marsallt. Csou En-laj, az Államtanács elnöke ezen az óriási népgyűlésen mondott beszédében hangsúlyozta, szükséges betartani a nemzetközi kapcsolatok terén a békés egymás mellett élés öt elvét. Kijelentette, hogy Kína kész javítani kapcsolatait a világ valamennyi államával, ami annyit jelent, hogy az Egyesült Államokkal is. Csou En-laj rámutatott arra, hogy rövid idővel ezelőtt a nemzetközi helyzet jobbra kezdett fordulni. Azonban a gyarmatosítók durva támadást intéztek az ázsiai—afrikai térségben és bomlasztó akciókat intéztek a szocialista országok ellen. A gyarmatosítók azonban nem érték el céljukat. Csou En-laj elítélte a Szuezi-csatorna fölötti úgynevezett nemzetközi ellenőrzést és felhívta a világ valamennyi békeszerető erőit. ho.:v még határozottabban támogassák az egyiptomi népet. Az Összkinai Ipari és Kereskedelmi Szövetség II. kongresszusa Peking. (ČTK) — December 10-én Pekingben megkezdődött az Összkinai Ipari és Kereskedelmi Szövetség II. kongresszusa. A kongresszuson 956 küldött és 284 szavazati joggal bíró küldött vesz részt. A küldöttek között van Tibet, Hongkong, Taivan és a külföldi kínaiak képviselője is. A kongresszus feladata, hogy megvitassa az iparosok és kereskedők érdekeit, kívánságait és jövő feladatait, mozgósítsa az iparosokat és kereskedőket a szocialista átépítés továbbfolytatására. Mao Ce-tang beszélgetése a kínai kereskedők képviselő vei Peking (ČTK) — Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság elnöke december 8-án este fogadta Kína legkülönfélébb tartományaiból és városaiból az Összkinai Kereskedelmi és Ipari Szövetség 11. kongresszusára Pt dngbe érkező kereskedelmi #5s Ipaifi küldöttségek vezetőit, akikkel beszélgetést folytatott. Főképp a kínai nemzeti burzsoáziának a szocialista építés terén való további aktivizálásáról volt szó. Mao Ce-tung megvilágította a bel- és a nemzetközi külpolitika kérdéseit és ismertette Kína jelenlegi gazdasági I helyzetét is. NÉHÁNY SORBAN PORT SAIDBAN a lakosság tiltakozó tüntetést tartott a brit és francia agresszorok ellen. A tüntetők a város utcáin kibontott nemzeti zászlókkal, a felszabadítási szervezet lobogóival és Nasszer egyiptomi elnök arcképével meneteltek. A házakon Nagy-Britannia agresszív erőinek eltávozását követelő imperialistaellenes jelszavakat helyeztek el. (ČTK) TEL AVIVBAN a terroristák tönkretették Izrael Kommunista Pártjának klubhelyiségét. Néhány nappal ezelőtt a terroristák támadást intéztek Tel Avivban a kommunista ifjúság klubhelyisége ellen is. Figyelemreméltó, hogy mindkét támadás az izraeli hatóságok támogatásával történt. (ČTK) A SZOVJETUNIÓ Legfelső Tanácsának elnöksége 1956. december 8-i határozatával jóváhagyta a Szovjetunió és Japán közös nyilatkozatát, és a két áll%m közötti jegyzőkönyvet, a kereskedelem fejlesztéséről és a kölcsönös előnynyújtásról. (ČTK) Fukien tartomány! vasút köti össze Kína többi részével Peking (ČTK) — December 7-én fektették le az utolsó sínpárakat a 697 kilométer hosszú Jintan-Amoj vasútvonalon. A gazdag Fukien tartományt Kína többi részével összekötő vasút építését 1945 októberében kezdték. Az új vasútvonal, a Kianszi tartomány Jintan városából indul ki és a taivani tengerszoros fukieni partján fekvő Amoj városában ér véget. A Sárga-folyam hatalmas vízierőműve Peking (ČTK) — A kínai sajtó közlése szerint a Sárga-folyamon épülő sanmeni vízierőművet az eredeti tervvel szemben csaknem kétszeresére növelik. A mesterséges tónak az eredetileg tafvezett. 2350 négyzetkilométer helyett 3500 négyzetkilométer felülete lesz és 70 000 millió köbméter vizet foglal majd magába. Ez a víztároló harmincszor olyan nagy lesz, mint a Peking melletti kvantingi duzzasztógát, amely jelenleg a legnagyobb Kínában. A sanmeni duzzasztógát magassága 120 méter lesz és tetején vasutat fognak építeni. A világ legnagyobb füvészkertje Peking (ČTK) — Kanton délkínai városban november végén Kína egész területéről érkezett ötven tudós ré zvételével előkészületi értekezletet tartottak a világ legnagyobb füvészkertjének létesítéséről. A botanikuskert létrehozását a Kínai Tudományos Akadémia tűzte feladatul maga elé. E kertben különösen tropikus fŕkat és növényeket fognak nevelni. ©OOOQOeOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOQ^ E napokban G. V. Plehanov. az ™ orosz éš a nemzetközi szocialista mozgalom kiváló tényezője, filozófus és a marxizmus terjesztője születésnapjának 100. évfordulójáról emlékezve kedvező alkalmunk nyílik arra, hogy elgondolkozzunk műve és tevékenysége felett. Pleharjov nevével szorosan összefügg az orosz társadalom gondolkozásában beállott változás, amely átmenetet jelentett a történelmi materializmusra és a tudományos kommunizmusra. Éle.rajzában lapozva megállapítjuk, hogy 1856. december 11-én született a ta^nbovi kormányzóságban, kisbirtokosi családban. Már diákkorában a politikai élet forgatagába került. Eleinte a .íarodnyikokhoz csatlakozott. Az akkori viszonyok irái.nti ellenszenve hamarosan a forradalmi mozgalom középpontjába állította. A cári uralom pribékjeinek üldözése elől menekülve elhatározta, hogy külföldre távozik. Külföldi tartózkodása mély nyomot hagyott a fiatal Plehanov lelkületében s nagy befolyást qyakorolt gondolkodására. Az emigrációban a nyugat-európai szociáldemokrata párt vezető személviséqeivel került összeköttetésbe, tanulmányozza a marxista . irodalmat és megismerkedik a nvugat-európai munkásmozo'lummal. Plehanov akkori működésének eredménve A munka felszabadítása nevű CÍ3Ő orosz marxista kör megteremtése volt Genfben. E csoport létrehozásának nagy *elentősége volt a munkásmozgalom további kialakulására magában Oroszországban. Plehanovnak és csoportiának óriási érdeme abban rejlik, hon v ők voltak az elsők, akik a marxizmust Oroszországban terjesztették és maga Plehanov marxista szem2

0 J SZÓ 1956. december 11. G. V. Plehanov, a kiváló orosz marxista (1856—1956) pontból lesújtó kritikának vetette alá a národnyikok nézeteit. A „Szocializmus és politikai harc", „Nézeteltéréseink" kezdeti munkái mellett Plehanov a filozófiai értekezések egész sorát írta meg, apnelyek a marxista elvek laagyszerű magyarázatával jelentős szerepet töltöttek be a marxizmus terjesztése terén Oroszországban a narodnyik elmeletek terjesztése elleni harcban. Művei O -oszországban előkészítették a talajt a marxizmus győzelmére. Plehanov a narodnyikoknaik „a szerencsétlen muzsikról" szóló erőtlen elméletével szembeállította az erőteljes, harmonikus világnézetet — a marxizmust, a történelem folyamán az egyedüli következetesen forradalmi osztály eszméjét, amelyet a népnek és élcsapatának, a proletariátusnak alkotó erőibe vetett mély hit hatott át. Művei között jelentős helyet foglal el A monista történetfelfog ís fejlődésének kérdéséhez. E művében Plehanov azt bizonyítja, hogy a marxista filozófia a tudomány történelmi fejlődésének törvényszerű terméke. P

lehanov ez időszakból származó művei a narodnyikokra döntő csapást rnjértek. A národnyikok ellen írt műveibei n rámutatott arra, hogy ésszerűtlen úgy vetni fel a kérdést, mint ahogy azt a národnyikok tették, vagyis úgy, hogy Oroszországban fejlődnie kell-e a kapitalizmusnak vagy sem. Plehanov megdönthetetlen tényekre támaszkodva bebizonyította, hogy Oroszország akkoriban már a kapitalista fejlődés útjára lépett és nincs oly erő, amely erről az útról letéríthetné. Ezért a forradalmárok feladata — mondotta —. hogy éppen a kapitalizmus fejlődése által teremtett hatalmas forradalmi erőre, a munkásosztályra támaszkodjanak, hogy a munkásságot osztályöntudatra inevelj'k, szervezzék és segítségére legyenek saját munkáspártja megalapításában. Nem kevésbé fontos feladat volt megcáfolni a národnyikok azon további helytelen nézetet, hogy a proletariátusnak a forradalmi harcbajn nem lehet vezető szerepe. Plehanov erre a kérdésre is talpraesett választ adott. Bebizonyította, hogy a marxizmust teljes mértékben érvényesíteni lehet az orosz viszonyok között és hogy a forradalmároknak a parasztság számbeli túlsúlya, a proletariátus számbeli kisebbsége ellenére legnagyobb reményüket éppeji a munkásosztályba és állandó erősödésébe kell vetniök. Végül Plehanov „A személyiség történelmi szerepének kérdéséhez" című művében megdöntötte a narodnyikoknak „ a hősök" döi.itő és a néptömegek csekély szerepéről szóló harmadik téves nlézetét. Igaz ugyan, hogy a národnyikok eszmei veresége betetőzésének feladata Leninre hárult. Plehanovot ebben egyes helytelen nézetei gátolták, amelyek csíráját képezték későbbi csatlakozásának a mensevikekhez. Plehanov nem értette meg a parasztságnak, mint a munkásosztály szövetségeslének forradalmi szerepét, másrészt helytelenül értékelte az orosz burzsoáziát, azt állítva róla, hogy bizonyos feltételek között segítségére lehet a forradalomnak. Plehanov tevékenysége nemcsak a národnyikok elleni eszmei harcra összpontosult, mert miit a marxizmus lelkes terjesztője az orosz haladó társadalmi gondolkozás kimagasló képviselőjévé vált. Ez irány. ban művei között jelentős helyet | foglal el az „Adalékok a materializtrruis történetéhez" című munká' ja. Ez a mű, amelyet eredetileg Németországban adtak ki, Engelsnek: Feuerbach, és a klasszikus német filozófia felbomlása c. munkája után Marx és Engels tanítványának első arra irányuló kísérlete, hogy megvilágítsa a marxista filozófia, a dialektikus és történelmi materializmus keletkezésének és fejlődésének történelmi feltételeit. Plehanov volt az, első marxista, aki megkísérelte a XVII. század francia mate-ialista tanainak részletes elemzését, amely tanít's — mint ahonv azt Lenifci nem egyszer hangoztatta — a marxista viliágnézet történelmi forrásainak egyike volt. P

lehanovnak a marxista filozófia terjesztése terén kiadott munkáit nagyra /értékelik. Azqnban ezekbeni is előfordulnak helytelen következtetések, amelyeket Lenin filozófiai művei igazítottak helyre. Plehanov nem értékelte kellőképpen Marxnak a szociális gazdasági formákról és a társadalom fejlődésének konkrét fokozatairól szóló tanítása jelentőségét, viszont a földrajzi körl.nyezet jelentőségét a társadalom fejlődésében túlértékelte. Plehanov sokoldalú gazdag tevékenységét nem lehet egy rövid cikkben kimeríteni. Mindenképpen szükséges azonbain legalább röviden rámutatni Plehanov azon hibáira, amelyek a mensevikek sorábn állították. Az oroszországi szociáldemokrata Párt II. kongresszusa után Plehanov az opportunistákkal való kiegyezés álláspontjára helyezkedett, tóésőbb maga is opportunista nézeteket vallott és a mensevikek közé állt. így az Oroszországban á XX. század elejéin lezajlott burzsoá-demokratikus forradalom idején már mint a bolsevikok ellenlábasa lépett fel és a mensevikek álláspontját védelmezte. A mensevikekhez való áttérésének okait abban kellett keresni, hogv sohasem tartott fenn szoros kapcsolatokat a forradalmi munkásmozgalommal. Plehanov még a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején »m tudott megszabadulni helytelen nézeteitől és ebből eredt negatív álláspontja a forradalommal szemben. Meg ke'l azonban jegyezni, hogy továbbra s mensevik maradt, tartózkodott az aktív ellenséges tevékenységtől. Röviddel a fiatal szovjet hatalom uralomra jutása után befejeződött életpályája. 1918 májusábatn halt meg. Ha a Plehanov által elkövetett hibákat v'zsgáljuk, megállapíthatjuk, elméleti gyökereik abban rejlenek, hogy nem értékelte kellőképpen a marxizmus alapítói által a filozófiában felvetett új eszméket. Hibáinak szociális gyökerei a burzsoá nacionalizmusban és a nyugat-európai opportunizmusban voltak, amelyek hatást gyakoroltak rá. Emellett azolnban el kell ismer™ ni, hogy rendkívüli érdemeket szerzett a marxizmusnak Oroszországban való terjesztése körül. Tevékenységének legjobb időszakában, 1883—1903-ig, amíg nem hajlott a mensevikek felé, sok kiváló művet írt, éppen a národnyikok, opportunisták és mahisták ellen. Plehanov rendkívüli érdeme abban van, 'ioqy a filozófiai materializmusért. az idealizmus és azon számos kísé-letellen hat colt, hogy a marxizimust Kant elméleteivel kössék össze. Plehanovot — kellőképpen értékelve tevékenységét — a marxizmus jelentőségteljes oroszorszáqi képviselői közé sorozzuk. Műveinek jelentősége túllépte hazáia határait. Dr. L. ripscher