Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-10 / 344. szám, hétfő

I Megkezdődött az Olasz Kommunista Párt VIII. kongresszusa December 8-án Rómában megkez­dődött az Olasz Kommunista Párt VIII. kongresszusa, melyen a több mint két­millió tagot képviselő 1064 küldött, va­lamint a testvéri kommunista pártokat képviselő külföldi küldöttek egész so­ra vesz részt. A kongresszus első nap­jának napirendjén volt Palmiro Tog­liatti főtitkár „Olaszország szocializ­mushoz vezető útjáért, a dolgozók de­mokratikus kormányáért" címmel tar­tott beszámolója. Az SZKP Központi Bizottsága az 1 társtól és érvénytelenítették vízumát, ' amivel durván megsértették az általá­nosan elismert nemzetközi jogszabá­lyokat. Az SZKP-nak az olasz kommunista párt VIII. kongresszusán résztvevő kül­döttsége, melynek tagjai J. A. Furceva, a moszkvai városi pártbizottság első titkára és az SZKB KB titkára és I. K. Zsegalin, az SZKP KB tagja, és az SZKP Sztálingrádi területi bizottságá­nak első titkára, pénteken Olaszor­szágba érkezett. Olasz Kommunista Párt meghívására kinevezte az Olasz Kommunista Párt VIII. kongresszusán résztvevői küldött­séget, melynek tagjai N. A. Szuszlov, J. A. Furceva, I. K. Zsegalin elvtársak. A moszkvai olasz nagykövetség a küldöttség minden tagjának megadta a vízumot. A küldöttség tagjai ezután elutaztak Olaszországba. Az olasz hi­vatalok azonban megtagadták a be­utazási engedélyt N. A. Szuszlov elv­A francia nemzetgyűlés már hatodszor szavaz a bizalomról Párizsi jelentés szerint Guy Mol­let francia miniszterelnök a nemzet­gyűlés szombati záróvitája folyamán az 1957 évi költségvetéssel kapcsolat­ban már hatodszor felvetette a bi­zolom kérdését. A kormány iránti bi­zalom öt kérdése összefügg a költ­ségvetés cikkeivel, hatodik kérdése pedig általában a költségvetés terve­zetével. A Reuer ügynökség jelenté­se sžeriint a bizalmi kérdésről de­cember 10-én éjtik meg a szavazást. Á magyar külügyminisztérium jegyzéke az USA budapesti nagykövetségéhez A budapesti rádió jelentése szerint a magyar külügyminisztérium decem­ber 8-án jegyzéket küldött az USA budapesti nagykövetségének. A jegy­zékben'a külügyminisztérium megelé­gedéssel fogadja az USA nagyköveté­inek válaszát a rádióleadógépek tör­vényellenes használásával kapcsolat­ban előzőleg átnyújtott jegyzéktére. Az amerikai nagykövetség válasza szei'nt a rádióleadó készülék már Á csehszlovák-szovjet barátság ünnepi estje Moszkvában Szombaton nagy ünnepi estet rendeztek Moszkvában, a csehszlovák-szov­jet barátság hónapjának tiszteletére. Az esten részt vettek a moszkvai közélet és a szovjet kultúrélet képviselői, valamint Jaromír Vosahlík csehszlovák nagykövet a nagykövetség tagjaival. Az estet M. B. Mityin akadémikus nyitotta meg. Rámutatott Csehszlová­kia népének a népi demokratikus köz­társaságban elért nagy sikereire és egyre emelkedő életszínvonalára, aminek a szovjet emberek őszintén örülnek. Csehszlovákiá és a Szovjet­unió kapcsolatai példát mutatnak két egyenjogú baráti állam együttműködé­sére. Ezután Sz. y. Kaftanov, a Szovjet­unió kulturális ügyei miniszterének helyettese emelkedett szólásra és el­mondta csehszlovákiai látogatása so­rán szerzett nagy élményeit. Borisz Polevoj író nagyra értékelte a csehszlovák munkások munká ját és a csehszlovák ioari üzemek termelé­sét. melyek bátran felvehetik a ver­senyt a legfejlettebb kapitalista ál­lamokkal. Vörös­végre­Japán polgárok újabb csoportja tért vissza hazájába a Szovjetunióból A szovjet Vöröskereszt és félhold társaságok szövetsége hajtó bizottságának támogatásával a napokban japán polgárok tovább ! cso­portja tért vissza hazájába a Szov­jetunióból. A japán Vöröskereszt képviselőinek, akik a Kahima japán hajón érkeztek Nahodka szovjet kikö­tőbe, huszonhárom japán állampolgárt adtak át. Ezután J. D. Szurkov dramaturg beszélt a csehszlovák színművészet terén szerzett tapasztalatairól. Az est végén Jaromír Vosahlík Csehszlovákia moszkvai nagykövete népünk szívé­lyes üdvözletét tolmácsolta a szovjet főváros lakóinak, és kijelentette, hogy Csehszlovákia dolgozó népe az idén harcos kiállással tüntetett az örök csehszlovák-szovjet barátság mellett. Az est végén kultúrműsor keretében a legkiválóbb szovjet művészek sze­repeltek. nem működik. A magyar jegyzék azonban megállapítja, hogy az ame­rikai válaszjegyzék érvei, mellyel mentegeti a leadó készülék törvény­ellenes használatát, teljesen alaptala­nok. A külügyminisztérium fontos­nak tartja felhívni az amerikai nagy­követség figyelmét arra, hogy októ­ber 23-a után kapcsolatba léphetett vo>na a minisztériummal és kérhette volna a rádiőleadókészülék használa­tának engedélyezését. Az a tény, hogy nem így cselekedett, arra a feltevésre ad okot, hogy a rádiőle­adókészüléket rendes körülmények között megengedhetetlen célokra használták. A jegyzék végül annak a meggyőződésnek ad kifejezést, hogy az USA nagykövetsége a jövőben el­kerüli a nemzetközi jog szokásos és általánosan elfogadott irányelveinek megszegését Az agresszorok kivonulásával tárgytalanná váli& a szovjet önkéntesek Egyiptomba való indulása A TASZSZ közleménye A TASZSZ sajtóügynökség november 10-i nyilatkozatában közölte, hogy Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael Egyiptom ellen indított agressziójával kapcsolatban sok szovjet állampolgár kérte az illetékes szerveket, engedjék meg, hogy mint önkéntesek Egyiptom­ba mehessenek, hogy az egyiptomi nép­pel együtt kiűzzék az agresszorokat Egyiptom területéről. A nyilatkozat azt is leszögezte, hogy ha az agresszorok az ENSZ határozatai ellenére sem von­ják ki csapataikat Egyiptomból, a Szovjetunió illetékes szervei nem fog­ják akadályozni a szovjet önkéntesek Egyiptomba indulását. Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael kormányai most hivatalosan kö­zölték az ENSZ főtitkárával, hogy azon­nal visszavonják Egyiptomból fegyveres erőiket, és parancsnokságaiknak meg­felelő utasításokat adtak. Emellett azonban még kísérleteket tesznek arra, hogy nyílt vagy leplezett formában kü­lönféle feltételekhez kössék az ENSZ határozatainak pontos teljesítését. A beérkezett jelentések szerint már megkezdődött a brit és francia csapa­tok kivonása Port Saidból és az izraeli csapatok kivonása Egyiptom területé­ről. Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael ily módon a világ közvéleményé­nek és békeszerető erőinek nyomására kénytelen volt magát alávetni az ENSZ közgyűlése határozatainak és kivonni csapatait Egyiptomból. A Szovjetunió nemzetei nagy meg­elégedéssel állapítják meg, hogy az arab keleten elfojtották a háborús tűz­vészt. Remélik, hogy Nagy-Brítanr.ia, Franciaország és Izrael kormányai tel­jesítik kötelességüket és a világnak eb­ben a részében tartósan helyreáll a bé­ke és nyugalom. A TASZSZ sajtóügynökség ezzel kap­csolatban felhatalmazást kapott annak kijelentésére, hogy a brit, francia és izraeli csapatok teljes kivonása Egyip­tomból természetesen tárgytalanná te­szi a szovjet önkéntesek Egyiptomba indulását. A tartós béke megteremtése és a nemzetek szoros együttműködése a Szovjetunió külpolitikájának alapköve volt, s marad a jövőben is. Nagy-Britannia Kommunista Pártja politikai bizottságának nyilatkozata Nagy-Britannia Kommunista Partjá­nak politikai bizottsága nyilatkozatot tett közzé, mely többek között ki­emeli, hogy a brit kormány „az Egyip­tom ellen intézett barbár, ki nem pro­vokált támadással összefüggő költsé­A magyar menekültek sorsa Angliában A brit hivatalok kihas: •'•ilják a ma­gyar menekültek helyzetét és leg­nehezebb s gyengén fizetett munkákra szerződtetik őket. A Manchester Guar­dian közleménye szerint a brit hi­vataloknak sikerűit a menekültek nagy csoportját őszi munkára leszerződ­tetni az angliai bányákba. December — V­Az irakiak kilenctized része ellenzi Nuri Szaid népellenes politikáját William Ryan, az Associated Press amerikai sajtóügynökség tudósítója, Beyrutból érkezett tudósításában köz­li, hogy az elmúlt napok eseményei azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy Nyugat utolsó bástyáját is elveszti az arab világban. Alapjai eddig sem vol­tak különösen szilárdak. írja az AP tudósítója. AiN.Vugat-iraki pozíciójának politikai alapja Iraknak, az egyetlen arab országnak a homokra épült bag­dadi egyezményben való részvétele volt. A bagdadi egyezményt Irakban arabellenesnek tartják, és a politikai­lag öntudatos lakosság kilenctized ré­sze határozottan elveti. A nyugati be­folyást képviseli Nuri Szaid miniszter­elnök. Az AP tudósítója megjegyzi, hogy a lakosság kilenctized része el­lenzi Nuri Szaid politikáját. Irakban az a helyzet, hogy a jelenlegi rendszer élethalál harcot folytat. A könyörte­Az emberi jogok napja NYOLC ÉVVEL EZELŐTT, 1948 de­cember tizedikén fogadta el az Egye­sült Nemzetek Szövetségének teljes ülése „Az emberi jogok általános nyi­latkozatát" és egyben javasolta tag­államainak, hogy minden évben em­lékezzenek meg erről a napról. Szlo­vákia magyar dolgozói a cseh és szlovák forradalmi munkássággal hosszú évtizedeken keresztül a leg­határozottabb formában harcoltak együtt az emberi jogokért a kapita­lizmus és a fasizmus ellen. A mi har­cunk az emberi jogokért nemcsak az év egyetlen napjára korlátozódik, ha­nem ez a harc egész életünk tartal­ma volt. Joggal beszélhetünk tehát nemcsak az emberi jogok kinyilat­koztatásáról, de azokról az eredmé­nyekről is, amiket mi az emberi jo­gokért és szabadságért folytatott harcunkban elértünk. Az 1948-ban elfogadott deklaráció nem teljes és befejezett okmány, el­ső részét képezi csak egy készülő alapokmánynak az emberi jogokról, amelynek nemcsak „általános nyilat­kozatot" kell tartalmaznia, hanem jogérvényes nemzetközi szerződése­ket is, amelyek az aláíró államokat arra kötelezik, hogy az emberi jogok betartását törvényesen garantálják. SAJNÁLATOS, hogy az emberi jogok alapokmánya és a szerves részét képe­ző államközi szerződések még nem születtek meg. Útjában állnak ennek azok a reakciós erők, amelyek az em­beri jogokról csak szónokolni hajlan­dók. „Az emberi jogok általános nyi­latkozata" elismeri, hogy minden em­bernek joga van az életre, szabadság­ra, személyes biztonságra, törvény előtti egyenlőségre. Joga van munká­ra, művelődésre, szocális biztosításra; a deklaráció elismeri a békés szervez­kedés és egyesülés jogát, a nők egyen­jogúságát, és mindazt, amiért a for­radalmi munkásmozgalom a múltban harcolt és harcolni fog. Nagy jelentősé­ge mellett a deklarációnak az a fogya­tékossága, hogy az emberi jogoknak csak egy részét sorolja fel és több életbevágóan fontos jogot mellőz, ki­hagy és elhallgat. így például nem si­került máig sem a Szovjetunió, Cseh­szlovákia és más demokratikus államok képviselőinek elérni azt, hogy a nem­zetek függetlenségének jogát az im­perialista államok elismerjék. Nem si­került elérni, hogy a kapitalista álla­mok ne csak a szabadságok formális törvénybeiktatásával tegyenek eleget a deklaráció néhány követelményének, hanem ténylegesen, törvényesen bizto­sítsák a békét,. a dolgozó osztályok szervezkedési és gyülekezési jogát, személyi biztonságát és szabadságát, hogy biztosítsák számukra a munkához való jogot és hogy tiszteletben tartsák a nemzetek függetlenségét. A NAGY HARCNAK az emberi jo­gokért és szabadságokért mi is büsz­ke és győzelmes résztvevői vagyunk. Népidemokratikus köztársaságunkban biztosítottuk az emberi jogokat, ná­lunk nincs és soha sem lesz munka­nélküliség. Évről évre jobban, szaba­dabban él a nép. Egyenjogú nemzetek, egyenjogú férfiak és nők, egyenjogú emberek lakják nemcsak a mi köztár­saságunkat, hanem a szocialista világ­tábor minden országát is. Sok-sok ed­dig elnyomott ország népe tőlünk tanulja, hogy emberi jogokat nem elég kinyilatkoztatni, a gyakorlatban kell őket megvalósítani. Sulc Lajos len diktatúra minden eszközét igénybe veszi. A tudósító megjegyzi, hogy tu­dósítását ugyan Beyrutból keltezi, azonban nem írhatta meg közvetlenül az országban, mivel Nuri Szaid kor­mánya ellenőrzi és szigorúan cenzu­rálja az ország sajtóját és a külföldi tudósítók jelentéseit. Az ellenzék ve­zető személyiségeit letartóztatták, a főiskolákat már az egyiptomi harcok kezdete óta bezárták. Ezenkívül ost­romállapotot hirdettek ki az ország egész területén. A képviselőház ülését bizonytalan időre elhalasztották. Az AP túdósítőja a hivatalos iraki helyek ama állításával kapcsolatban, hogy a Nuri Szaid rendszere ellen irányuló népi mozgalmat kommunista*felforgató elemek szítják, lakonikusan megjegyzi, hogy ezt még a „legmegcsontosodot­tabb iraki katonák sem hiszik el." A reakció folytatja támadását a Délafrikai Unióban Brit sajtójelentések szerint a Dél­afrikai Un'óban 140 haladó szellemű közéleti tényezőt letartóztattak. A kormány további megtorlásokat foga­natosít a polit'kai és társadalmi szer­vezetek ellen, amivel nagy felháboro­dást kellett mind a Délafrikai Uunió­ban, mind Nagy-Britanniában. A Daily Worker megjegyzi, hogy a megtorlások hulláma a reakció újabb támadását bizonyítja. 7-én Bécsbe repült a brit szánhiva­tal küldöttsége, hogy biztosítsa az Ausztriában tartózkodó magyar me­nekültek körében a toborzást. Az Economist című folyóirat a ma­gyar menekültekről és angliai kihasz­nálásukról írott cikkében felhívja a figyelmet a jelenlegi bányász- és tex­tilmunkáshiányra. valamint „a kö­zéposztályok érdeklődésére olcsó ház­tartási munkaerők iránt". Az Econo­mist egyszersmind beismeri, hogyha az ola.ihiánv következtében Angliában fo­kozódik a munkanélküliség, ez minde­nekelőtt a magyarországi munkások helyzetén érezteti hatását. Ebben az °setbsn. írja a lap, kérni fogjuk a Munkaügyi Minisztériumot, szabja meg, hogy egyetlen magyar sem kaphat munkát akkor, ha brit munkás is fel­vehető a munkába.'" A már munkába állott magyarokra a lap szavai sze­rint ez az elv vonatkozik: „Akit utol­sónak vettek fel. azt elsőnek enge­dik el'". Bulgária segíti a magyar dolgozókat A Bolgár Vöröskereszt jelentése sze­rint a magyar dolgozók megsegítésére létesült alapra csupán Szófiában két nap alatt 2 327S92 levát, a szófiai ke­rületben pedig 1 001 835 levát fizettek be. A Sztara Zagora-i kerület dolgozói 1275 875 levát, a plovgyivi kerület dolgozói 1 077 300 levát, a vracsani ke­rületben pedig 1176 039 levát gyűjtöt­tek össze. Németi Béla, a Magyar Népköztársaság szófiai rendkívüli meg­hatalmazott nagykövete köszönőle­velet küldött a Bolgár Vöröskereszt központi bizottságának. A NAPOKBAN Szófiában végetért a Bolgár Kommunista Párt és a bolgár állam vezető személyiségeinek és a legjobb földművesszövetkezetek elnö­keinek értekezlete. N. A. Bulganyin és H. S. Szuhravardi üzenetváltása Pakisztán moszkvai nagykövetsége november 6-án átadta Huszejn Sahid Szuhravardinak, a Pakisztáni Izlám Köztársaság miniszterelnökének, N. A. Bulganyinhoz, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnökéhez intézett üzenetét. Az üzenetben közlik, hogy a pakisztáni kormány határozottan elítélte az Egyiptom ellen indított francia-brit agressziót és Izrael agresszióját. Az üzenet rátér a magyarországi eseményekre is, melyeket a tényektől és a való helyzettől eltérően értékel. N. T. Fedorenko, a Szovjetunió kül­ügyminiszterhelyettese, november 16­án átadta Ahtar Huszejnnek, a Pakisz­táni Izlám Köztársaság nagykövetének a választ, melyet N. Á. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­ke H. S. Szuhravardinak, a Pakisztáni Izlám Köztársaság miniszterelnökének küldött. A válasz megállapítja, hogy Pakisz­tán kormánya elítélte Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael Egyiptom ellen irányuló agresszióját. Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael kormányai, iecijtzi meg N. A. Bulganyin, agresszió­jukkal nyíltan lábbal tiporták az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapszabályát, és közép-keleti gyarmati uralmuk helyreállítására törekedve, fegyveres erőikkel betörtek Egyiptom területére s óriási szenvedéseket okoz­tak az egyiptomi népnek. Az agresz­szorok csupán az egyiptomi nép ellen indított agresszív háborút elítélő köz­vélemény nyomására voltak kénytele­nek felhagyni háborús cselekményeik­kel. Ami a magyarországi eseményeket illeti, — mondja az üzenet —, a szov­jet kormány álláspontját e kérdésben részletesen és teljesen megmagyarázza a „Szovjetunió kormányának nyilatko­zata" a Szovjetunió és a többi szocia­lista államok közötti barátság és együttműködés fejlesztésének és to­vábbi szilárdításának alapjairól" melyet 1956. október 31-én tettek közzé. A közelmúltban Magyarországon le­játszódott események ennek az ország­nak belügyé. Helytelen magyarázatukra irányuló minden kísérletet nem tekinthetünk másnak, mint olyan törekvésnek, melynek célja a nemzetek figyelmének elterelése Nagy-Britannia, Franciaor­szág és Izrael közép-keleti agresszió­járól. gekkel" a dolgozókat akarja megter­helni. A politikai bizottság felnívja a munkásosztályt, hogy küzdjön a jogai ellen intézett támadások ellen, a dol­gozók béremelési követeléseinek ki­elégítéséért. a oazdagok megadózta­tásának fokozásáért, a teljes alkal­maztatásáért, a Kelet és Nyugat kö­zötti kereskedelem kibővítéséért, a drágaság enyhítéséért, a fegyverkezé­si kiadások felével való csökkenté­séért, a katonai szolgálat idejének lerövidítéséért, Szuez kérdésének Enyiptom szuverenitásának és füg­getlenségének tiszteletbentartásával való megoldásiért, a brit csapa uik ki­vonásáért Ciprusról, az európai kol­lektív biztonsági rendszer megterem­téséért és az összes külföldi csapa­tok kivonásáért Keletről és Nyugat­Európából. Csou En-laj Kalkuttában Az Üj Kína sajtóiroda jelentése sze­rint Csou En-laj, a Kínai Népköztársa­ság államtanácsának elnöke és külügy­minisztere és Ho Lun marsall, az állam­tanács alelnöke, december 8-án a reg­geli órákban Kalkuttába érkezett. A kínai államférfiakat a dumbumi repü­lőtéren dr. B. Cs. Roi, Nyugat-Bengália főminisztere fogadta. Padmaja Naidu asszony, Nyugat-Bengália kormányzója, székhelyén fogadta Csou En-lajt és Ho Lu marsalt. A jordániai miniszterelnök gazdasági és poiitikai szank­ciókat követel Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael ellen Szulejman Nabulszi jordániai mi­niszterelnök az újságíróknak tett nyilatkozatában kijelentette, hogy az ENSZ kötelessége lenne határozatot hozni Nagy-Britannia. Franciaország és Izrarel gazdasági és politikai meg­büntetéséről. Egy újságíró megkér­dezte: kielégítő megoldásnak tartja-e a jordániai miniszterelnök a brit-francia és izraeli csapatok kivonását Egyip­tomból, amire a jordániai miniszter­elnök igy válaszolt: „Minden béke­szerető kis nemzet kétségtelenül megkérdezi, elegendő-e a csapatok kivonása Egyiptomból a békés meg­oldáshoz, és aggodalmát fejezi ki szabadságának és függetlenségének további sorsával kapcsolatb'an. Ezért a legjobban azzal* oszlatnák el eze­ket az aggodalmakat, ha köteleznék az agresszorokat az agresszió okozta károk megtérítésére, és olyan bün­tetéseket rónának az agresszorokra, melyek elvennék kedvüket az agresz­szió megismétlésétől. ^ N. SZ. HRUSCSOV, az SZKP első tit­kára fogadta Isabella Blumot, a Béke Világtanács nemzetközi Lenin.díjjal ki­tüntetett titkárát, a neves belga köz­életi tényezőt, és elbeszélgetett vele a békeharc további távlatairól. A KIODO japán sajtóügynökség jelentése szerint a japán császár ra­tifikálta a közös szovjet-japán nyilat­kozatot és a két ország kapcsolatainak rendezésére vonatkozó többi szovjet­japán okmányokat. A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZ­TÁRSASÁG belügyminisztériumának küldöttsége a napokban tárgyalásokat folytatott a Lengyel Népköztársaság belügyminisztériumának küldöttségével a háború következtében elszakadt csa­ládtagok . kölcsönös hazatelepítéséről. A baráti szellemben folytatott tár­gyalásokon megegyezték a hazatelepítés elveiben. OJ SZÚ 1956 december 10 3

Next

/
Thumbnails
Contents