Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)
1956-12-08 / 342. szám, szombat
A mezőgazdaságban dolgozók yr^ TADDCT TEDMĽI UMU válasza qz árleszállításra: rlcU I U p ÍS ľ I I CKrltLUSm Az árleszállítás örömére A tornaijai GTÁ dolgozói örömmel fogadták a hatodik árleszállítást. Vállalták, hogy határidő előtt befejezik a mélyszántást, s 1957 február 28-ig elvégzik a gépjavítást, ügy ittál versenyre hívták ki a besztercebányai kerület valamennyi gépállomását. A tornaijai gépállomás jól teljesíti az őszi munkák tervét. A tornaijai brígádközpont 133, a iénártfalai pedig 130 százalékra teljesíti tervét. A többi brigádközpont is jó eredménnyel dicsekedhet. Susányi István, a tornaijai GTÁ dolgozója. a z árleszállítás utáni napokban egyre több levél érkezik szerkesztőségünkbe szövetkezeteinkből, állami gazdaságokból és a traktorállomásokról, amelyek arról tanúskodnak, hogy a falvak dolgozó népe is örömmel fogadta immár a hatodik árleszállítást. Ezenkívül a levelek mást is mondanak, mégpedig azt, hogy a dolgozó parasztság jól tudja, hogy az élelmiszerek árának csökkentése csakis úgy vált lehetővé, hogy a szövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztság évről évre jobb eredményeket ér el mind a növényi, mind az állattenyésztési termelésben. S hogy az élelmiszerekből, főként húsból, vajból, tojásból bőségesen jusson a piacra, arra a mezőgazdasági dolgozók további szorgalma, hazafisága, a szövetkezeti mozgalom előnyébe vetet hite a biztosíték, hiszen a dolgozó parasztság az árleszállításra többtermeléssel, jobb munkával válaszol. 64 ezer korona pré iumot kaptak A Novákyi Állami Gazdaságban ez idén jó eredményt értek el, főleg a kertészeti csoport dolgozói. E csoportban 6 férfi és 45 nő dolgozik. Tervüket 150 százalékra teljesítették s ezért 64 000 korona prémiumot kaptak. Közös beleegyezéssel elhatározták, hogy jövőre még többet termelnek. Még ez idén, december végéig 10 000 fej salátát és 1000 köteg új hagymát adnak a dolqozók asztalára. Gál Kálmán, a kertészeti csoport vezetője. Egymillió liter fajét, 50 ezer kg marha- és 100 ezer kg sertéshúst termelnek terven felül Szövetkezeti konferencia Somorján Negyven szövetkezeti elnök, uqvanan-'n zootechnikus és sok fejő és etető gyűlt össze a múlt napokban a somorjai mozi épületében, hogy második járási konferenciájukon értékeljék az ez évi állattenyésztési eredményeket, megállapítsák, hogyan hajtották végre a múlt évi első konferencia határozatait és megvitassák a jövő évi állattenyésztés és hústermelés feladatait. A konferenciát Németh elvtárs, a járási pártbizottság első titkára nyitotta meg, és megállapította, hogy bár ez évben kedvezőtlen volt az időjárás, a somorjai járásban az állattenyésztés mégis fejlődött, a hústermelés fokozódott, a szövetkezetek októ-, ber l-ig 1955-el szemben félmillió korona bevételtöbblettel gazdagodtak, az állati termékek felvásárlásában pedig — mint kerületi első — a somorjai járás vezet. Az első konferencia részlethatározatait, mint például a szarvasmarhák átteleltetését, a szarvasmarha és sertésfelvásárlást, a borjúnevelést, a tejbeadás egy millió literrel való növelését teljesítették, — csupán a fejési és a malacelválasztási átlagot nem érték el úgy, ahogyan tervezték. Hat és fél liter helyett 5,5 liter a fejési átlaguk, anyasertésenként pedig 10 malacot választottak el 11 helyett. Az egyes fogyatékosságokat ismertette azután Németh elvtárs, (magyar nyelven Csóka járási alelnök) — rámutatva többek között az inseminátorok nem kielégítő munkájára, a tárnokiak, malinovóiak és lég-kolóniaiak alacsony fejési átlagára, majd részletesen felsorolta a jövő évi teendőket és figyelmeztette a dolgozókat, hogy csak a teendők betartásával érhetik el az 50 000 kg marhahús és 100 000 kilogramm disznóhús és az egymillió liter tej jövő évi tóbbtermelését. Németh elvtárs után Stevonka Mihály szólott az egybegyűltekhez. Stevonka mérnök beszédét az állattenyésztési feladatok megbeszélése, a szövetkezeti dolgozók értékes felszólalása és Kubin, járási zootechnikus hozzászólása követte, majd a lelkes gyülésezők a következő határozatot szavazták meg: a szarvasmarhaállomány átteleltetését biztosítják, az állományt növelik. A tejhozamot 150— 200 literrel emelik. Száz tehéntől 85 borjút, egy disznótól 11 malacot nevelnek fel. Az állattenyésztési dolgozókat nemcsak a hús, hanem a takarmány megtakarítása után is jutalmazzák. Egymillió liter tejet, 50 000 kg marha- és 100 000 kg disznóhúst termelnek terven felül. Az egyes szövetkezetek nemcsak kibővítik a szocialista munkaversenyt, hanem tapasztalatcsere miatt fel is keresik egymást. A konferencia kedves kis ünnepséggel fejeződött be: a járási nemzeti bizottság mintegy 5000 korona pénzjutalmat osztott ki a legszorgalmasabb zootechnikusok és állatgondozók, — Berencsik József, Vég László, Moravek László, Hurtony Lajos, Csenkoy János, Mikóczy Lajos, Petrnčiek József, Litreszics Benjámin és Terges Ferenc részére. (n-j). Rendhehozzák a legelőket A ladzďni szövetkezet (korponai járás) tagjai is gondoskodnak arról, hogy a jövő évben jó legelőre hajthassák ki az állatokat. Ezért nagyszorgalommal láttak hozzá a legelő rendbehozásához, összeszedik a köveket, kitépik a gyomot, s ahol szükséges, megboronálják a legelót. A 260 hektárnyi területből még az idén 50 hektáron elvégzik a legszükségesebb tennivalókat. Képünkön: Mária Kučerová munka közben. jól gazdálkodnak Blatná Poliankán Blatná Poliankán nincs nagy szövetkezet. Mindössze 134 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodnak, melyből 56 hektár a szántó. A tagok azonban szép eredményeket mutatnak fel. Jó gazdálkodásukat az bizonyítja a legjobban, hogy a tervezett 16 koronás munkaegység értékét az év végéig 22 korona 90 fillérre emelik. Felmerül a kérdés, hogyan érték ezt el? Nem véletlenül! Először is, ha megnézzük, hogy a 9 hónapra tervezett 5005 munkaegységből csaí 3823-at merítettek ki, mindjárt világosabb előttünk a helyzet. Ezt pedig csak úgy érték el, hogy minden munkát gépekkel végeztek el. Igen sokat jelentett az érdemszerinti jutalmazás bevezetése is. SzéD bevételük volt a növénytermesztésből. Különösen jól sikerült a sörárpa, a len és a kender, melyből 76 ezer korona bevételük volt. Jól jövedelmezett a sertéstenyésztés is, amely 137 ezer koronát hozott a közös kasszába. (Tudósítónktól.) BeUényben elmondhatja minden szövetkezeti tas;: Megtettünk mindent, amit elvár tőlünk az ország A bellényi szövetkezet határában fújhat az őszi szél, ahogy csak akar, mert a juhászon k'wül ekés embert, vagy traktorost már nem talál künn. Mit is keresne ott?'. A szövetkezet a tervezett 25 hektár búza helyett 28 hektárt vetett be, rozsot 7 hektáron, őszi árvát 6 hektáron, repcét pedig két hektáron. Befejezték az őszi mélyszántást is. Szövetkezetük szántója kb. 100 hektár. Bellényben elmondhatja minden szövetkezeti tag, megtette, amit tőle a dolgozó nép megkíván. Miután befejeztük az őszi munkákat, megkezdtük a trágyahordást. Nagy rakásokba hordjuk, aztán az előre elkészített porhanyós földdel, akármilyen fagy lesz is, letakarhatjuk. Bár ez nem is annyira fontos, mert a téli hónapokban nem nagyon szárad ki a trágya, még akkor sem, ha nem takarnánk le. Takarékoskodunk is a szövetkezetben. Bár van hat kazal szalmánk, még sem aíjazunk szalmával. A vezetőség elhatározta, hogy február végéig haraszttal aíjazunk. A rimaszombati erdészeti hivatallal érintkezésbe léptünk, és ott megengedték, hogy harasztot gyíijtsünk. A szövetkezeti tagok, főleg az asszonyok gyújťk szüntelenül. Ily módon nagyobb összeget takarítunk meg. Nagy súlyt fektet szövetkezetünk vezetősége a takarmány helyes adagolására is. Juhállományunk idáig még egy szál takarmányt sem fogyasztott a kazalból. Pedig juhaink igen jó húsban r annak. Hóesésig a juhok künn. legelnek az irtványokon, erdőszéleken, hol kaszálni nem lehetett, de ahol van száraz fü elég. Tekintettel arra, hogy takarmányunkkal is jól gazdálkodunk — bár szövetkezetünk a tavaszon, amikor megalakultunk csak 9 tehenet mondhatott magának, mégis ez ideig már 3375 liter tejet adiunJc be terven feiül. Magángazda korunkban bizony nem nagyon dicsekedhettünk azzal, hony november-decemberben is adtunk el tejet. Most pedig még az eddig bead tt tejen felül decemberben még t agy 600 liter tejet adunk be. Madarász József, Bellény. A szövetkezetek egyre javuló gazdálkodása is hozzájárult AZ ÁRLESZÁLLÍTÁS, televíziós adó bekapcsolása és minden szociális intézkedés, mindez örvendetes dolog. De különösen a hatodik árleszállítás, mellyel elértük, hogy a mindenki által annyira kedvelt hústermékek árát leszállították. Ez bizonyítéka szövetkezeteink fejlődésének, dolgozói becsületes, odaadó munkájának. Az árleszállítás bizonyítja azt is, hogy nincs igaza azoknak, akik azt mondják, nem jó a szövetkezeti gazdálkodás. Pedig jó. Mert ezt a hatodik árleszállítást a szövetkezetek egyre javuló gazdálkodása tette lehetővé. Ez mindenki előtt világos. Az újság a fogyasztásról is megírja a valóságot. Amit elértünk, az még mindig csak a kezdet. Az ipari cikkekért már mi is adunk valamit a városi dolgozóknak. Kezdet? Igen, mert hibák vannak még nálunk, mind a szövetkezetben, mind pedig az állami gazdaságokban, és még más helyen is. Én november elejétől a bősi mezőgazdasági mesteriskolán vagyok. Annak ellenére, hogy az iskola a meghívókat idejében kézbesítette, a hallgatók mégis vontatottan érkeztek. Főleg a szövetkezetből. Bizony meg kell mondani, alig egypáran va==## == Levél egy mezőgazdasági iskolából gyünk. Téved, aki úgy vélekedik, hogy a mezőgazdaságban nem fontos tanulni és tudni. De mennyire fontos. Arra csak itt ion rá az ember, ha végighallgatja az előadásokat. Meg kell említeni egy másik fogyatékosságot is. Elég szomorú ez, és főképp a szövetkezeteknél az öntudatosság hiányát tükrözi. Miből áll a hiba? Ha a szövetkezet valamelyik tagja iskolázásra megy, a szövetkezeti tagság és a vezetőség nem egy helyen úgy gondolja, no ennek jó sora van, nem csinál semmit, melegszik, a munkaegységét egy kicsit le lehet faragni. Bizony, sokszor visszatartja ez a becsületes embereket, szövetkezeti tagokat az iskolázástól. Ha már kiválasztjuk a legjobb dolgozókat az iskolázásra, ne rontsuk el a kedvüket azzal, hogy rajtuk takarítunk meg munkaegységeket, hisz e célra minden rendes szövetkezetben terveznek munkaegységeket. A MI SZÖVETKEZETÜNK — nagylégi — 1800 hektáron gazdálkodik. Legnagyobb a somorjai járásban. Elmondhatjuk róla, hogy úgyszólván semmiből lett gazdag szövetkezetié. Jól fejlődik, a tagok mind jobban élnek és moind elégedettebbek. Amíg 1954ben ez idötájt gondjaink voltak a beadásokkal, most már szabad áron is beadtunk sertéseket. Varga Péter, Bős. Az árleszállítás után a kassai járásban MIGLÉC: A határmenti szövetkezet tagjai az év végéig szabad áron 190 mázsa sertéshúst, 200 mázsa marhahúst adnak be. Ezenkívül nagy menynyiségű tejet is beadnak. Az ipari dolgozók asztalát gazdagítják, és saját zsebüket is. Az éwégi zárszámadáskor a tagok 9 korona helyett 10 koronát kapnak munkaegységenként. ENYICKE: Az árleszállítás azt is elősegítette, hogy a szövetkezetbe 10 dolgozó paraszt akar belépni. — Már félúton vannak — mondja Pálffy elvtárs, az állattenyésztési csoport vezetője. A szövetkezet egyébként terven felül még 150 sertést ad be ebben az esztendőben. KEHNYEC: Száz mázsa sertéshúst és több ezer liter tejet adnak be még az idén. Már eddig is beadtak 89 000 liter tejet terven felül. így válaszolnak az árleszállításra a kehnyeci szövetkezeti tagok. CSÁNYA: Kovács István középparaszté a szó. aki 10 hektáron gazdálkodik: — A szocialista államrendszer mindnyájunkkal, így velünk, egyénileg gazdálkodó parasztokkal is törődik. Ha többet termelünk, többet is kapunk Én, amellett, hogy megvan az állatállományom s már eleget tettem a beadásnak, sőt negyven mázsával többet is adtam, vállalom, hogy jövőre az állami felvásárlásra nyolc mázsás bikát hizlalok. SZÍNA: — Mi, szövetkezeti tagok főleg most az árleszállítás után látjuk gazdálkodásunk eredményeit, öröm és büszkeség tölt el bennünket — mondotta Jámbor elvtárs szövetkezeti tag. — Szövetkezetünk — folytatta — az év végéig 150 mázsa sertés- és marhahúst ad be terven felül. BARCA: Sajátos módon válaszolnak az árleszállításra a traktorosok. Munkaidejüket meghosszabbítják és éjjeli műszakot vállalnak. Pataky István, a helybeli traktorosbrigád legjobb traktorosa lánctalpas traktorával a múlt csütörtökről péntekre virradó éjjel 5 hektárt szántott fel. Ugyanezt tette Schmidt traktoros is. Ő is ilyen eredményt ért el. NIŽNÁ MYŠĽA: Beköszöntött a jó élet hozzánk is, — mondták a falubeliek az árleszállításkor. Főleg a szövetkezeti tagok örülnek. Oj embert fogadtunk magunk közé, Bujdos Bertalan is belépett a szövetkezetbe. A szövetkezeti tagok hozzáláttak a tehénistálló építéséhez is. A tyúkfarmot már rendbetették. Egyébként elvetették az őszi búzát, a rozsot, s a járásban elsőnek hozták rendbe legelőjüket és rétjüket. Több mezőgazdasági gépet is vásároltak. KRÁSNA NAD HORNÁDOM: Kétszeres az öröm a szövetkezeti tagok közt. Örülnek az árleszállításnak, meg annak is, hogy a sertéseket az új istállóban láthatják már. El is határozták, hogy nemsokára négyszáz sertést fognak tartani. E napokban vettek száz választott malacot. Henžel J,, Kassa. Hasznosan tölthetik el a téli estéket Néhány nappal ezelőtt Kara Márton kőhídgvarmati középparaszttal, a Nyitrai Kerületi Nemzeti Bizottság tagjával beszélgettem. Azokról a változásokról folyt a szó, amelyek a felszabadulás óta dolgozó parasztságunk életében is bekövezkeztek. „Mennyivel megbecsültebb, továbblátóbb azóta az ember" — mondja Kara Márton. — Régen valósággal féltünk a téltől. Nem a hidegtől, hanem az unalomtól és a tespedéstől, ami ilyenkor ránehezedett a falura. A gondolkodó emberek dümmögtek és pipáztak, a többiek az ivásba, kártyázásba menekültek. Ma pedig a barátsági hónap és a téli időszak keretein belül szép és hasznos előadások, tanfolyamok, iskolák várnak a falu népére is." A most következő téli évadban kulturális életünk legkiemelkedőbb feladata, hogy dolgozó parasztságunk szaktudását emelje, a világ legkorszerűbb mezőgazdaságának, a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságának nagyszerű eredményeit népszerűsítse, hogy a következő évben, második ötéves tervünk második évében ezer meg ezer szövetkezet, állami gazdaság, traktorállomás, egyénileg dolgozó paraszt végezze nagyobbb öntudattal, alapos szaktudással munkáját. Szombath A, Nyitra Ú J S / (1956. december 8. **
