Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-08 / 342. szám, szombat

Az ENSZ közgyűlésén részvevő szovjet küldöttsé g vezetőjének sajtóértekezlete A Szovjetunió támogatja Csehszlovákia jelölését a Biztonsági New York. (ČTK) V. V. Kuznyecov, a szovjet küldöttség vezetője de­cember 6-án sajtóértekezletet rendezett, amelyen száz újságíró vett részt. V. V. Kuznyecov a sajtóértekezlet bevezető részében nyilatkozott és azután számos kérdésre válaszolt. Többek között ezeket mondotta: ,iA közgyűlés 11. ülésszakának napi­rendi programján két pont szerepel, amely a Biztonsági Tanács nem állandó tagjainak betöltetlen helyére való tag­választására vonatkozik, és pedig: a) a Biztonsági Tanács három nem állandó tagjának, Perunak, Belgiumnak és Iránnak megüresedő helyére, ame­lyek kétéves funkciós időszaka a Biz­tonsági Tanácsban 1956. december 31­vel véget ér, új tagokat kell válasz­tani; b) a Biztonsági Tanács nem állandó tagjának megválasztása arra a helyre, amely Jugoszláviának a Biztonsági Ta­nácsbél való távozása folytán üresedik meg. A Biztonsági Tanács nem állandó tag­ja megválasztásának kérdése Jugoszlá­via helyére, amelyet a múlt ülésszakon választottak meg, a közgyűlés XI. ülés­szakának napirendi programjára az ENSZ alapokmánya 23. cikkelyének durva megsértésével került. A cikkely ugyanis kimondja, hogy a Biztonsági Tanács nem állandó tagját földrajzi el­osztás szerint két évre válasszák. Amint ismeretes, 1946. januárjában az ENSZ alapokmánya 23. cikkelyének be­tartásával egyezményt értek el a Biz­tonsági Tanács nem állandó tagjai he­lyeinek szétosztására vonatkozólag. Ezen egýezmény szerint a tanács hat nem állandó tagjának helyét a külön­böző földrajzi területek országai között a következőképpen osztották meg: Latin-Amerika országai — két hely, Nyugat-Európa országai — egy hely, Kelet-Európa országai — egy hely, Kö­zel- és Közép-Kelet országai — egy hely, a Brit Nemzetközösség országai — egy hely. Ezt az egyezményt valamennyi em­lített földrajzi terület irányában gon­dosan betartották, kivéve Kelet-Európa térségét. A kelet-európai országok a X. ülés­szakon, amint ismeretes, határozottan védelmezték törvényes helyüket a Biz­tonsági Tanácsban. Az Egyesült Álla­mok abban a törekvésében, hogy meg­fossza ezeket az országokat az őket megillető helytől, a Fülöp-szigeteket javasolta, amelynek 6emmi köze* sincs Kelet-Európához. Ezáltal a felelősség az alapokmány és a gentleman egyezmény megsérté­séért elsősorban az USA küldöttségére hárul, amely nyomást gyakorolt a többi küldöttségre. Ezen nyomás ellenére az Egyesült Államoknak 1955-ben nem si­került elérni, hogy a Fülöp-szigeteket beválasszák a Biztonsági Tanácsba és így megfosszák a népi demokratikus országokat helyüktől. A közgyűlés X. ülésszakán az ENSZ alapokmányát meg­szegték azzal, hogy Jugoszlávia funk­ciós időszakát a Biztonsági Tanácsban egy évre korlátozták az alapokmány 23. cikkelyében megállapított kétéves idő­szak helyett. tt közgyűlés XI. ülésszakának napi­rendi programján szerepel a Biztonsági Tanács nem állandó tagjai létszáma bővítésének kérdése is. Ezen kérdés megoldása az ENSZ alapokmánya erre vonatkozó cikkelyeinek revízióját kí­vánja. Általánosan ismert tény, hogy a Szovjetunió figyelemmel kísér minden olyan javaslatot, amelynek célja az alapokmány revíziója vagy valamelyik cikkelyének megváltoztatása. A Szov­jetunió nem foglalhat pozitív álláspon­tot a Biztonsági Tanács nem állandó tagjai számának bővítésére vonatkozó javaslat mellett, mert ezt a javaslatot olyan feltételek- között terjesztették elő, hogy durván megszegték a Bizton­sági Tanács helyei igazságos földrajzi elosztásának elvét Kelet-Európa or­szágait illetőleg. Az említett javaslat kezdeményezői javaslatukat azzal indokolták, hogy szükséges biztosítani a tagság megfe­lelő elosztását az ENSZ egyes fő szer­veiben, más szóval itt a nem állandó helyek igazságos földrajzi elosztásának biztosításáról van szó. A szovjet küldöttség úgy véli, hogy ennek a javaslatnak nem lesz olyan ér- | rajzi terület is. telme, mint amilyent tulajdonítanak neki, amíg nem újítják fel ezen elv kompromisszum nélküli érvényesítését a kelet-európai országok irányában. Itt csak egy utat lehet választani, vagyis Csehszlovákiát kell megválasz­tani a Biztonsági Tanács nem állandó helyére, amelyet Jugoszlávia 1957. ja­nuár 1-től felszabadít. A szovjet küldöttség úgy véli, hogy a helyek igazságos földrajzi elosztása kérdésének megoldásához a Biztonsá­gi Tanácsban éppen erről az oldalról kell hozzáfogni és ebből kell kiindulni. A Szovjetunió küldöttsége a Bizton­sági Tanács tagjai számának bővítésére vonatkozó javaslattal kapcsolatban végleges álláspontot a Jugoszlávia által felszabadult hely választási eredmé­nyei szerint fog elfoglalni. A csehszlovák küldöttség a múlt hé­ten a közgyűlés XI. ülésszaka vala­mennyi küldöttségéhez levelet inté­zett, amelyben arról tájékoztatja őket, hogy Csehszlovákia jelölteti magát a Biztonsági Tanácsba a nem állandó tag Jugoszlávia megüresedett helyére. E levélben azt a reményét,.fejezi ki, hogy Csehszlovákia jelölését kedvezően Íté­lik meg, és azt a küldöttségek támo­gatni fogják. A kelet-európai országok — Albánia, Bulgária, Bjelorussz SZSZK, Magyarország, Románia, Lengyelor­szág, Szovjetunió, Ukrán SZSZK, Csehszlovákia kölcsönös egyezmény alapján Csehszlovákia küldöttséget je­lölik. A Szovjetunió küldöttsége reméli az Egyesült Nemzetek tagjainak támoga­tását e kérdésben, mert a helyek igazságos elosztása elvének szigorú teljesítése az ENSZ szerveiben, nem­csak a Szovjetunió és nemcsak Kelet­Európa országainak érdeke. Hogyha ma az alapokmány ilyen jelentőségteljes elvét a Kelet-Európa területe országai ellen megszegik, akkor holnap ugyan­abba a helyzetbe kerülhet más föld­Csou En-laj külügyminiszter interfúja: Az ENSZ fegyveres erőinek feladata Egyiptomban: figyelemmel kísérni az agresszorok haderőinek távozását Madrasz (ČTK) — Az indiai tájékoztató szolgálat december 6-án közöl­te Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének és kü­lügyminiszterének válaszát azokra a kérdésekre, amelyeket Mahabalihur­bfcn, az indiai újságírók, a Pravda levelezőjének, a Reuter, a Francé Presse és az osztrák sajtóügynökség megbízottainak adott. Egyiptomból az agresszoroknak három héten belül ki kell vonulniok Kairó. (ČTK) — Az egyiptomi sajtó beszámolt arról, hogy Anglia és Fran­ciaország kénytelen volt alávetni ma­gát az ENSZ közgyűlése követelmé­nyének és megkezdték haderőik ki­vonását Port Saidból. Az ENSZ kairói tájékoztató központjának képviselője kijelentette, hogy Burns tábornok, az ENSZ nemzetközi fegyveres erőinek főparancsnoka ellátogatott Port Said­ba, ahol Keightley tábornokkal meg­A szövetségi parlament tárgyalt kapcsolataírói a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal Bonn (ČTK) — A nyugatnémet szö­vetségi parlament december 6-án ta­nácskozott a Német Szövetségi Köz­társaság, valamint a Szovjetunió és a népi démokratikus köztársaságok közötti kapcsolatokról. A Szabad Demokrata Párt képvise­lői követelték, hogy a szövetségi kor­mány haladéktalanul kössön kapcso­latokat Kínával, Lengyelországgal, Romániával, Bulgáriával és Csehszlo­vákiával, ahol nézetük szerint konzu­láris jogokkal felruházott kereskedel­mi missziókat létesíthetnének. A Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok közötti kapcso­latokra vonatkozó interpellációkra a nyugatnémet kormány nevében von Brentano külügyminiszter válaszolt. Állást foglalt a Szovjetunió és a keleti tömb államai közötti tanács­kozások útján létesítendő megértés mellett. Egyben kijelentette, hogy a szövetségi kormány nem ignorálja ezen országok létezését és elismeri, hogy az egész német nép érdeke megkívánja, hogy jó viszonyt tartson fenn a világ valamennyi országával. A szövetségi kormány azonban en­nek ellenére a fenntartások egész sorát alkalmazza a politikai és gazda­sági kapcsolatok normalizálásának ügyében ezen országokkal szemben, mert diplomáciai kapcsolatokat tar­tanak fenn az NDK-val. Von Brentano miniszter sok szám­adatot sorolt fel, amelyek a NSZK érdeklődését tanúsítják a kelet-euró­pai államokkal való kereskedelmi kapcsolatok iránt. Nyugat-Németor­szág külkereskedelme ezen álla­mokkal az 1950. év 710 millió már­kájáról 1955-ben, 1,35 milliárd már­kára emelkedett. Ez év első tíz hó­napjában a külkereskedelem terje­delme ezen országokkal 1,78 milliárd márkát tesz ki. A Szociáldemokrata Párt és a Sza­bad Demokrata Párt képviselői a vi­4 ÍM S7.Ö 1956. december 8. tában bírálták a kormányt és kije­lentették, hogy „elmarad az esemé­nyek mögött". A Szabad Demokrata Párt javaslatait ezután megtárgyalás végett átadták az illető bizottságok­nak. beszélte a brit-francia haderőknek Egyiptom területéről való kivonását. A brit-francia parancsnokság állí­tólag arról biztosította Burns tábor­nokot, hogy Port Saidból csapataikat két-három héten belül kivonják. Az ENSZ kairói tájékoztató Köz­pontjának megbízottja kijelentette, hogy mihelyt befejeződik a brit fran­cia haderők távozása Egyiptomból, az ENSZ nemzetközi fegyveres erői kivonulnak Port Saidból és elhelyez­kednek az 1949. évi fegyverszüneti egyezményben megállapított egyipto­mi-izraeli demarkációs vonal mentén. Burns. tábornok az ENSZ nemzet­közi egységeinek főparancsnoka a Sínai félszigeten fekvő El .Aris váro­sában találkozott Mose Dajannal, Iz­rael vezérkari főnökével, akivel meg­tárgyalta a Sínai félszigeten levő po­zíciók átadását az ENSZ egységeinek. Kérdés: Mondhatna nekünk va­lamit Egyiptomról? Az ön legutób­bi beszéde óta, amely az indiai par­lamentben hangzott el, a britek és franciák elhatározták, hogy kivon­ják csapataikat Egyiptomból. Ezt a tényt azonban ahhoz a feltétel­hez kötik, hogy Egyiptom fogadja el a 18 állam javaslatát. Mi az ön véleménye erről? Válasz: A Kínai Népköztársaság kormánya és a kínai nép támogatják az ázsiai és afrikai országok álláspont­ját, vagyis a brit, francia és izraeli egységek azonnali eltávozását Egyip­tomból. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete nemzetközi fegyveres erőinek feladata, hogy ügyeljen a brit, francia és izraeli haderők kivonulására és se­gítséget nyújtson a Szuezi-csatorna kitisztításában, együttműködve az egyiptomi kormánnyal. Az ENSZ fegyveres erőinek ezen feladatok megvalósításában tekintettel kellene lenniök Egyiptom teljes szuverenitá­sára. Kérdés: Mi az ön nézete az Egyesült Államok Egyiptom iránti politikájáról ? Válasz. Az Egyesült Államok az EFSZ-ben a többséget támogatta, amely követelte a brit és francia fegyveres erők távozását Egyiptomból. Ez helyes. Azonban most két további kérdés nyugtalanít bennünket. Első­sorban az, vajon az Egyesült Államok nem akarja-e elfoglalni Anglia és Franciaország helyét a Közép-Kele­ten; másodsorban az, vajon az USA támogatni fogja-e a Szuezi-csatorna ellenőrzésére irányuló brit-francia tervet, a Szuezi-csatorna úgynevezett nemzetközi ellenőrzésének tervét, amely ellenkezik Egyiptom szu­verenitásával. Kérdés: Milyen az ön benyo­mása mostani indiai látogatásáról? Válasz: Nagyon jó. Ez a láto­gatás lehetővé tette, hogy meggyő­ződjem a tudományos, kulturális és művészi sikerekről és találkozhassak az indiai nép különböző rétegeivel. Ily módon jobban megérthetjük In­diát és tanulhatunk Indiától, megta­nulhatjuk azt, ami számunkra hasz­nos lehet. A brit alsóház bizalmat szavazott a kormánynak konzervatív körökben is mély elégedetlenség uralkodik Eden kormányává? szemben December 5-én az éjjeli órákban a brit kormány közép-keleti politiká­járól szóló vitában több konzervatív és munkáspárt képviselő szólalt fel. Berliett konzervatív képviselő éles tárnadá t intézett az USA kormánya ellen. „Amikor arra gondolok, niit tettek az amerikaiak Guatemalában — mondotta Bennett — és hogy ezt az akciót támogattam az alsóházban, amikor arra gondolok, hogy ezek az emberek (amerikai kormány) ma el­ítélik Nagy-Britanniát, rosszul érzem magam. Amikor eszembe jut, hogy az amerikai 7 flotta parancsot ka­pott, hogy nyisson tüzet az ENSZ beleegyezése nélkül a tajvani szoros­ban, ha arra szükség kerül — még rosszabbul érzem magam". A jelen­legi helyzet hosszú ideig tartó ere 1­ményeinek egyik|ét Bennett abban látja, a britek tudatosították, hogy az amerikai szövetségiben rések mutat­koznak. December 6-án este a brit alsóház legelőször a kormányjavaslat mun­káspárti pótindítványáról szavazott, amely pótindítvánv tartalmával meg­felelt a bizalmatlanság, nyilvánításá­nak a kormánnyal szemben. A mun­káspárti pótindítványt 327 szavazat­tal 260 ellenében elvetették. A kormány határozati javaslata mellet 312, ellene 260 képviselő sza­vazott. A szavazásból kitűnik, hogy 15 jkcinzervatív párti képviselő tar­tózkodott a szavazástól. A Konzervatív Párt nyugtalankodó tagjai követelik nemcsak a miniszter­elnök, hanem Mac Millan pénzügymi­niszter, Lord Sa'isburynak, a konnáfciy képviselőjének a lordok házában, Sel­wyn Lloyd külügyminiszter és An­thonv Head honvédelmi miniszter le­mondását is. A Konzervatív Párt kép­viselői úgy vélik, hogy csupán új mi­nisztereknek ezen kulcspozíciókba helyezése utáh lehet azt állítani, hogy az országban új kormány uralkodik, amelyre nem hárul semmi felelősség az egyiptomi háború miatt. 1 — "• '—r Az USA vizsgálja a bagdadi egyezményhez való csatlakozás lehetőségeit Washington (TASZSZ) — John F. Dulles, az USA külügyi államtitkára a minisztérium épületében összeült Pa­kisztán. Törökország. Irak és Iran nagyköveteivel Az UP hírügynökség washingtoni tudósítójának közlése szerint e négy ország nagykövetei, mely országok a bagdadi egyezmény tagjai, beszél­getéseik során ismét az USÁ-nak e tömbbe való formális belépésének kérdésével foglalkoztak. Az UP hír­ügynökség közlése szerint Dulles ki­jelentette, hogy az USA-nak a bag­dadi egyezményhez való csatlakozása kérdését jelenleg vizsgálják. IPARUNK VILÁGRASZÓLÓ SIKEREI: Csehszlovákia az őszi nemzetközi vásárokon „A II. csehszlovák gépipari kiállítás" ..Brnóban a felszabadulás óta a leg­nagyobb csehszlovák kiállítás volt. Je­lentőségével túlszárnyalt minden eddi­gi kezdeményezést. A külkereskede­lemre különösen fontos volt a kiállítás, mert éppen Brnóban a külföldi vevők számos értékes megrendelést tettek", melyek összege eléri a 206 millió ko­ronát. E megrendelések értékes valu­tát jelentenek népgazdaságunknak, melyekért új nyersanyagokat vásáro­lunk a gyáraknak, élelmiszert és fo­gyasztási cikkeket népünk életszínvo­nalának megjavítására. Jelenleg külkereskedelmünkben fo­kozott kiviteli és behozatali forgalomra törekszünk. Csupán az 1956. év első felében a múlt év ugyanezen idősza­kához viszonyítva 16 százalékkal emel­kedett az összforgalom, éspedig mind a szocialista államokkal, mind a kapi­lista államokkal folytatott kereske­delemben. Amíg ázonban a népi de­mokratikus országokkal való kereske­delmünk növekedése tervszerű alapon nyugszik, addig a kapitalista országok kereskedőivel létesítendő kapcsola­taink kiterjesztéséért sokféle módon kell harcolnunk. Áruink propagálásának egyik haté­kony eszköze a nagyvásárokon és ki­állításokon való részvétel. Mert első­sorban itt győződhet meg az érdek­lődő gyártmányaink minőségéről, me­lyeknek naov részét munka közben mutatjuk be, itt hasonlíthatja össze e gyártmányokat az egyes országok és cégek gyártmányaival, melyeket a nagyvásáron bemutatnak. A nagyvásárokon való részvételünk még egy szempontból fontos. Meg­mutatja az egyes országokból érkező látogatóknak ipari termelésünk fokát, jól propagálja népgazdaságunkat és a szocialista társadalmi rendszert. Meny­nyire fontos ez a tényező, mutatja az egyes nagyvásárok látogatóinak száma. Párizsban például körülbelül 5 millió ember tekintette meg a nagyvásárt, Milanóbán, Lipcsében és más híres nagyvásárokon egymillió volt a láto­gatók száma. Külkereskedelmi vállalataink tavaly és ez idén körülbelül 30 nemzetközi kiállításon és nagyvásáron vettek részt. Nézzük meg kissé részletesebben az őszi nagyvásárokat. Külkereskedelmi vállalataink legerősebb nagyvásári hó­napja a szeptember volt, amikor lö európai és ázsiai városba küldtük ex­portáruinkat. Kezdjük a legtávolabbiakkal: Izmir­rel, Kabullal és Damaszkusszal. Mind Törökországból, mind Afganisztánból és Szíriából több érdeklődő már a bej­rúti (Libanon fővárosa) kiállításra jött el, melyet májusban rendeztünk. Mindhárom országban már tavaly is kiállítottunk. E kiállítások súlypontja a gépipar volt, melv iránt a Közép-Ke­leten jelentős érdeklődés mutatkozik. Az összes nagyvásárokon Csehszlová­kia erősen fejlett ipari államként mu­tatkozott be, mely e terület vala­mennyi államának segítséget nyújthat a gazdasági építésben, mert a cseh­szlovák gyártmányoknak itt jó nevük van. Érdekes volt a damaszkuszi nagy­vásár, mert ezen a többi arab államok is kiállítottak. Pavilonjaik arról a tö­rekvésről tanúskodtak, hogy véget akarnak vetni annak a korszaknak, amikor ezek az államok csupán nyers­anyagot kínálhattak, mert egyesek már könnyűipari gyártmányokat is kiállí­tottak. Egyiptom és Libanon pedig gépipari és elektrotechnikai áruval is bemutatkozott. A csehszlovák pavilon volt az arab sajtó szerint egyike a legjobbaknak, sőt sokak szerint a leg­jobb. A libanoni Orient című lap, mely egyébként nem mondható Csehszlová­kia barátjának, azt írta például, hogy a csehszlovák pavilon „egészséges és bámulatra méltóan kiegyensúlyozott népgazdaságról tanúskodik." Térjünk vissza Európába. A hét nagyvásár városai az egész európai kontinens különféle pontjain feksze­nek. A legnagyobb kiállítási területünk Zágrábban volt, ahol ez idén új pa­vilonokat állítottunk fel, úgyhogy ki­állításunk ötezer négyzetméter terüle­tet foglalt el. Ha nem számítjuk ide az önálló kiállításokat, úgy a tavaszi lipcsei nagyvásár után (8300 négyzet­méter) külkereskedelmünk vállalatai­nak ez volt idén a legnagyobb kiálítási területe. A bécsi nagyvásár abban az értelmében voh jelentőségteljes szá­munkra, hogy innen számos érdeklő­dő jött Brnóba. Bécsi pavilonunk meg­tekintése után közelebbről akartak megismerkedni gépiparunkkal. Az őszi lipcsei vásár nem ér fel jelentőségé­ben a tavaszi nagyvásárral, mert csu­pán közszükségleti cikkekre szorítko­zik. Ennek ellenére kirendeltségünk nagy sikert aratott; Ez idén már tizenegyedszer vettünk részt Stockholmban a legfontosabb északi nagyvásáron. Nagy jelentősége volt ennek a csehszlovák-svéd keres­kedelmi kapcsolatok megszilárdításá­ban is, miután Svédországból vasércet, különleges acélfajtákat, golyóscsap­ágyakat és a gépiparunk számára szükséges nyersanyagokat, és gyártmá­nyokat hoztunk be a mi ipari árucik­keinkért. De nézzük Dél-Európát. A bari nagyvásár az áprilisi milánói kiállítá­son való részvételünkhöz hasonlóan további lépést jelentett a Csehszlová­kia és Délkelet-Európa országai kö­zötti árucsere kiterjesztése terén. Ezekhez kapcsolódnak a szaloniki és plovdivi nagyvásárok is. Főként a soluni nagyvásáron reprezentáltak kül­kereskedelmi vállalataink, amit a gö­rög sajtó is bizonyít. így például a görög AVGI című lap ezt írta kiren­deltségünkről Csupán a legnagyobb kiállítókkal, az amerikai és a szovjet kiállítással lehet összehasonlítani a csehszlovák kiállítást. Óriási gépek, prések, technikai csodák, új típusú Škoda gépjárművek, a legkülönfélébb típusú személy- és teherkocsik, csodá­latos szivattyúk stb. voltak a kiállítá­son. E szivattyúkkal kapcsolatban a kiállítás dolgozói megmutatták a sza­loniki és peloponnézoszi görög vevők meleohangű elismerő leveleit. Ezek a vevők már hosszú évek óta használják a szivattyúkat. Dr. Frant. Šulo

Next

/
Thumbnails
Contents