Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-01 / 335. szám, szombat

„A békét óhajtja Ázsia és Afrika 1600 milliónyi népe" I New Delhi. (ČTK) — Csou B.i-iaj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke november 29-én az mďai parlamentben beszédet mondott. Töb- , bek között a következőket mondotta: Legelőször is engedjék meg, hogy önöknek és az indiai népnek tolmácsoljam a kínai nép őszülte üdvözletét A kínai nép India népének teljes szívéből sok boldogságot és jólétet kíván. A Kína és India közötti barátságról szólva, rá kell mutatnul.ik ismét arra az ötömteli tényre, hogy kapcsolataink már régi eredetűek. Kétségtelen, hogy Kína és India egymáshoz való viszonya mintaképül szolgálhat a világtörténelemben. India,- amely a mély -mberi bölcsesség kútforrása volt, kétszáz éven át gyarmati uralom alatt élt. Később Kínába is behatolt a gyarmatosítás Habár Kína megőrizte a füpgetlelnség egyes jellegzetes vonásait, a valóságban ki volt teljesen szolgáltatva az idegen hatalmak kénye-kedvének. Nemzeteink azonban nem akartak beletörődni ebbe a helyzetbe. Az elégedetlenség nyílt harcot lobbantott ki. Habár ez .z út nehéz volt, a küzdelem sohasem lankadt el és végül is a két ország népei csaknem egyidejűleg kivívták a győzelmet és eppen ez a győzelem tetie lehetővé, hogy ma itt találkozunk. Azok az utak és módszerek, amelyekkel Kína és India elérték nemzeti önállóságukat, nem voltak teljesen, azonosak. Kína népe forradalmát Kína Kommunista Pártjának vezetésével harcolta végig és fejezte be hosszú fegyveres harc után. India más úton haladt. Akadnak egyesek, akik ezt a különbséget annak bizonyítására akarják felhasználni, hogy a Kína és India közötti barátságnak nincs szilárd alapje és nem lehet tartós. Ez az állítás azonban valótlan. A kínai nép mély csodálattal tekint a:. indiai nép harcára, amelyet Gandhi és Nehru vezetésével vívott és azokra a hatalmas sikerekre és vívmányokra, amelyeket India népe e harcban elért. Kínát hosszú évtizedeken át megfosztották attól a lehetőségtől, hogy építse jövőjét, mert az imperialisták különféle háborúkba sodorták. Kína csak a forradalom győzelme után vethetett véget a polgárháborúnak és a több évig tartó villongásoknak. Kína népe ma legfőbb kincsének a békét tartja. Ezért Kína népe alkotmányában meghatározta: szilárd és következetes politikánk a nemzetközi ügyekben az, hogy védjük a világbékének és az emberiség haladásának nemes gondolatát. Ez az a politika, amelyet nemcsak Kína mai nemzedéke, hanem minden utánunk következő nemzedék is követni fog. A békére nemcsak Kína és India népe vágyik. A békét óhajtja Ázsia és Afrika 1600 milliónyi népe. A bandungi értekezlet e közös óhaj erős megnyilatkozása volt. A szovjetunió és a népi demokráciák nemzetei, amelyek a kínai néppel együtt építik országaikban a szocializmust, mindig a tartós békére törekedtek és törekednek. A békét Egyiptomban ma nem lehet tartósnak minősíteni. Az inváziós haderők még mindig egyiptomi területen tartózkodnak és e nagy ország szuverenitását állandóan sértik. A világbéke és elsősorban Ázsia és Afrika békéje ismét veszedelemben forog. Megdönthetetlen tények azt tanúsítják, hogy a gyarmatosítás elleni és a békéért folyó harc még mindig tart. A szuezi kérdés keletkezése óta az indiai kormány és nép következetesen Egyiptom szilárd támogatásának politikáját folytatta. Hisszük, a jelenlegi körülmények között szükséges, hogy a világ békeszerető népei között a szolidaritást tovább erősítsük. A szovjet államférfiak fogadták a kínai küldöttséget Moszkva (ČTK) — K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, és N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára a moszkvai Nagy-Kreml Palotában fogadták a Népi Képviselők összkínai Gyűlésének, valamint Peking város népi képviselői városi gyűlésének küldöttségét. Szovjet részről jelen volt még P. P. Lobanov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke, V. T. Lacisz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke, A. F. Gorkin, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára és a szovjet állam további vezető dolgozói. Liu Hsiao, a Kínai Népköztársaság szovjetunióbeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete fogadást rendezett a kínai küldöttség tiszteletére. A fogadáson Liu Hsiao, Pen Csen és N, Sz. Hruscsov beszédet mondott. Haladéktalanul vissza kell hívni az agresszorok hadseregeit Egyiptomból Általános vita az ENSZ közgyűlésén New York (TASZSZ) — Szerdán, november 28-án az ENSZ közgyűlésének XI. ülésén folytatták az általános vitát. A délelőtti ülés végén és a délutáni gyűlésen Szudán, Hollandia, Jugoszlávia, Kuba, Indonézia, Chile, Thaiföld, Szalvador, Egyiptom és Costarica küldöttei szólaltak fel. Mahgub szudáni küldött röviden beszélt arról, hogyan vívta ki Szudán függetlenségét és „mélységes sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Ázsiában és Afrikában még leigázott nemzetek vannak, akik azonban szívósan harcolnak szabadságukért." Mahgub felhívta az ENSZ-t, hcjpy szenteljen nagyobb figyelmet a kevéssé fejlett államok megsegítésének és hangsúlyozta, hogy az ENSZ-nek segítenie kellene a gyarmati és függő államokat függetlenségükért folytatott harcukban. Luns, a holland küldöttség vezetője felhívta a közgyűlést, hogy „ne hagyja magát belelovalni" olyan problémákba, mint az egyiptom elleni agresszió és Nyugat-Irián kérdése. Megtámadta az indonéziai kormányt azért, mert felbontotta az 1949-ben Hágában, az ún. .kerek asztal konferencia" alkalmából Hollandiával kötött egyezményt. Luns megrágalmazta Indonéziát és „a nemzetközi egyezmények megsértésével" vádolta. K. Popovícs: „Nem csökkent a népek együttélésének szükségessége" Utána K. Popovícs, a jugoszláv küldöttség vezetője szólalt fel. Röviden foglalkozott a közelmúltban történt eseményekkel, melyek hozzájárultak a nemzetközi feszültség enyhüléséhez, majd kijelentette, hogy most azonban „a nemzetközi kapcsolatok tekintetében válságba jutottunk". A jugoszláv küldött azután az Egyiptom elleni agresszióról beszélt. Egyes államok küldöttei, főleg azok, amelyek közvetlenül az agressziót okozták, — jelentette ki Popovics — megkísérelték az agresszió szükségességének igazolását. Minden kísérletük csődött mondott. K. Popovics a magyarországi eseményekről beszélve kifejezte azon reményét, hogy ott rövidesen helyreállítják a nyugodt és normális életet. Amnesztiarendelet a Magyar Népköztársaságban Budapest (ČTK) — A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű általános amnesztiarendeletet adott ki, amely a Magyar Népköztársaság minden olyan polgárára vonatkozik, aki október 23. után elhagyta Magyarországot és külföldre ment. A rendelet teljes szövege így hangzik: 1. Nem lehet büntetőeljárást indítani a jogtalan határátlépésért olyan személyek ellen, akik az ország határát 1956. október 23. és azon nap között lépték át, amellyel ezen rendelet érvénybe lép, ha az illető Magyarország területére 1357. március 31-ig önként visszatér. 2. Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetés napján lép érvénybe. A helyzet javulásának további jelei Magyarországon Budapest —ČTK) — Szén- és vil- Csehszlovákiából és Romániából bizlanyáram nélkül a dolog nem megy — tosították. tudatosítják mindinkább a magyarországi bányák és villanyerőmüvek dolgozói. Ezért a Komárom megyei Dorog bányaváros munkástanácsa elhatározta, hogy a bányászokat fokozott munkára hívja fel Az ottani szénmedencében már több mint 2000 bányász dolgozik és az első szénszállítmányt a villanyerőművek és kórházak kapják. Az inotai munkástanács határozatát elfogadva a villanyerőmű dolgozói valamennyien felvették a munkát. Budapesten a munka szintén rendes mederbe került. A fegyveres akciók miatt és az egészségügyi óvóíntézkedések hiánya következtében a magyar fővárost járvány veszedelme fenyegette. A budapesti tanács egészségügyi osztálya közölte, hogy járványnem ütött ki és a fertőző betegek száma a múlt évihez viszonyítva csökkent: A tragikus események következtében Budapesten ez idén az előkészületek a karácsonyi ünnepekre késtek, azonban 400 000 karácsonyfa szállítását A csepeli müvekben 8600 dolgozó vette fel a munkát. Az egész országban sikerrel fejezték be . a szüretet. Az ez idei szőlőtermés gazdag. A magyar külkereskedelmi vállalatok a budapesti üzletekbe nagyobb menynyiségú árut — 150 000 pár férfi, női és qyerhekcipőt. 15.000 meleg ruhát stb szállítottak. AZ EGYIPTOMI HIVATALOK közölték, hogy két ellenséges repülőgép Izmailtől 12 km-re egyiptomi adminisztratív épületeket bombázott. További két Mystére-típusú repülőgép északkeletről közeledett Izmail felé, ezeket a gépeket azonban a légelhárító ágyúk tüze elűzte. (ČTK) ALBÁNIA felszabadítása 12. évfordulójának napján Tiranában, az Albán Munkapárt iskolájának épülete előtt leleplezték Vlagyimir Iljics Lenin szobrát. (ČTK) Ezzel szemben rendkívül fontos — mondta a jugoszláv küldött, — hogy egyes külföldi politikai körök felhagyjanak a magyar nép jelenlegi nehézségeinek propaganda, politikai és stratégiai célokra való felhasználásával, ami nehezen egyeztethető össze a béke érdekeivel. Nem vallom azok álláspontját, — mondta a jugoszláv küldöttség vezetője — akik kijelentik, hogy a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi válsága az együttélés politikájának tarthatatlanságát bizonyítja. Az együttélés és együttműködés lehetősége vagy pedig szükségessége egyáltalán nem csökkent. Ellenkezőleg ma világosabb, mint valaha, hogy csupán ezt a lehetőséget állíthatjuk a háborúval szemben. Egyiptom kárát meg kell téríteni M. Favzi, az egyiptomi küldöttség vezetője követelte, hogy az ENSZ gondosan vizsgálja felül az Egyiptom elleni agresszió előkészítésének és megvalósításának minden szakaszát és ily módon állapítsa meg az agresszióért felelősek bűnét. Az ENSZ-nek saját véleményt kell alkotnia és meghozni ítéletét. Ezenkívül el kell ismernie Egyiptom jogát a kártérítésre. Az Egyiptomnak okozott felmérhetetlen károkat meg kell téríteni. Rá kell kényszeríteni a beavatkozókat, hogy fizessék meg legalább az általuk okozott anyagi károkat. Befejezőben Favzi kijelentette, hogy „Egyiptom mindig emlékezni fog azokra, akik segítettek és soha sem feledkezik meg azokról, akik a nehéz megpróbáltatás idején az egyiptomi nép mellé álltak. A történelem kerekeit nem lehet katonai hatalommal megállítani Abdulgani külügyminiszter Indonézia küldöttje üdvözölte a 19 ország felvételét az ENSZ-be és kifejezte azon reményét, hogy az összes független államokat, melyek még nem tagjai az ENSZ-nek, továbbá azokat az államokat, melyek rövidesen függetlenséget nyernek, felveszik az ENSZ tagjai közé. Ha valamely államtól megvonjuk azt a jogot, hogy az ENSZ-ben dolgozhassák. úgv ezzel csupán a tartós békét károsítjuk meg. Ezért az indonéziai kormány sajnálja, hogy a Kínai Népköztársaság, mely Ázsia békéjének legfontosabb tényezője, még mindig nem vehet részt az ENSZ munkájában. A délutáni ülésen ismét beszélt 'Nunyez Portuondo kubai küldött, a közgyűlés jelenlegi ülésezéséllek legnagyobb rágalmazója. A kubai küldöttet az USA reakciós körei a Szovjetunió és a többi szocialista állam legaljasabb megrágalmazására használják fel az ENSZ-ben. Az ülés végén Ebi n, Izrael képviselője kért szót és azzal vádolta Egyiptomot, hogy üldözik a zsidó származású személyeket. Követelte, hogy az ENSZ vizsgálja ki ezt az ügyet. Favzi egyiptomi küldött visszautasította ezt az állítást és kijelentette, hogy Egyiptomban senkit sem tartóztattak le származása vagy vallása miatt. Néhány személyt, köztük zsidó származású személyeket is valóban interháltak, azonban nem származásuk miatt, hanem azért, mert az Egy'ptom elleni agresszió idején tevékenységük fenyegette az egyiptomi* államot Van Vaithajakon, a közgyűlés elnöke a gyűlés befejezése előtt kijelentette, hogy az izraeli küldött által felvetett kérdés nem függ össze a tárgyalási renddel. Václav i!>avid csehszlovák küldött felszólalása A nemzetközi feszültség enyhítésébein elért sikerek nem tetszettek azoknak, akik évek óta élesztgetik » hidegháborút, óriási nyereségeket sze-' reznek a lázas fegyverkezésből és világháborús összeütközést igyekeznek kiprovokálni. A blékeellenes erők közel-keleti agresszív tetteikkel egyidejűleg meg-! kísét élték Európa békejének és biztonságának megbontását is. A magyarországi események megerősítik azt a tényt, hogy a nemzetközi reakció nem tud bektiyugodni a szocialista világrendszer létébe és minden lehetőséget felhasznál ezen országok békés fejlődésének meggátolására. A leszereléssel kapcsolatban Dávid elvtárs kijelentette, hogy a Szovjetunió kormányának a leszerelési kérdések megoldására irányuló 1956. november 17-i javaslatai jelentősen hoz zájárulnak a kérdés megoldásához. E javaslatokkal meggyőzően bizonyította a nyugati nagyhatalmak álláspontjához való közeledésének készségét. A nemzetközi kereskedelem kérdésével kapcsolatban kijelentette, hogy Csehszlovákia, mint fejlett ipari állam a jövőben is gazdasági segítséget fog nyújtani a kevésbé fejlett orszagokliak. Népünk akaratát és kívánságát eljesítve a csehszlovák kormány továbbra is mindent megtesz az ellenség ármányainak megakadályozására, hogy győzzön a tartós béke is biztonság, a népek közötti békés eayütt'élés, barátság és együttműködés. Hogyan tartja „tiszteletben az USA a nemzetek szuverenitását ,,Arrri go home!" — ezek a szavak már régen meghonosodtak a világ sok országában. Nem vonatkoznak azonban csak az amerikai katonákra, altisztekre és tisztekre. Sokkal inkább lehetne mondani, hogy e szavak kifejezik a nemzetek viszonyát az USA hivatalos politikájával szemben, amely a fehér vagy a színes Északon vagy Délen, Nyugaton vagy a TávolKeleten élő nemzetek jogai és szuverenitása kérlelhetetlen eltiprásának politikája. Nincs a világon talán egy ország sem. amelynek belpolitikájába nem akarnának beavatkozni az Egyesült Államok vezetői. Ma tanúi vagyunk annak hogy ennek az országnak hivatalos képviselői az ENSZ közgyűlésén és másutt békepolitikájukról, más népek jogainak tiszteletben tartásáról esküdöznek. Ami pedig a többi országokat illeti, itt nyakatekerten kiforgatják a valóságot és azt a segítséget, amelyet a Szovjetunió kormánya nyújtott a Magyar Népköztársaságnak az ellenforradalmi banditák leiküzdésére, a Szovjetuniónak Magyarország elleni eröszakjaként akarják beállítani. Emellett ismeretes, hogy mind magyar, mind szovjet íészről világosan leszögezték, a rend és nyugalom helyreállítása után az országban a varsói szerződés többi részvevőivel együtt megtárgyalják a szovjet egységek magyarországi tartózkodásának és esetleges visszahívásának kérdését. Az amerikai kormány célja nemcsak az, hogy rágalmazza a Szovjetuniót, hanem az is, hogy elterelje magáról és szégyenteljes cselekedeteiről a figyelmet. Világítsunk csak rá egy néhány a legutóbbi időben előfordult esetre: Izland népe már nagyon gyakran világosan és félreérthetetlenül megmondotta, azt kívánja, hogy az amerikai csapatok távozzanak Izland szigetéről. Izland népe az idei szabad választásokon olyan parlamentet és olyan kormányt választott, amely ezt a követelményt programjára tűzte és hivatalosan közölte az amerikai kor-, mánnyal. És ennek ellenére mi a helyzet ma? Az amerikai erők továbbra is Izland szigetén tartózkodnak és úgy látszik, nem is szándékoznak onnan távozni. A japán dolgozók október 12-én nagy tiltakozó tüntetést rendeztek a Szunagava város melletti Tacsikava amerikai támaszpont kibővítésére irányuló kísérletek ellen. Az amerikaiak a repülőteret ki akarták bővíteni, hogy az amerikai lökhajtásos repülőgépek legkorszerűbb típusai is leszállhassanak. A japán tüntetők ellen a rendőrség támadást intézett. Az összetűzés sorén 264 tüntető megsebesült. Az amerikaiak nem akarnak eltávozni Okinava szigetéről sem. Vajon miért? A New York Times Magaziné ezt már négy évvel ezelőtt világosan megírta: „Okinava... lehetővé teszi, hogy a szövetségesek hatalmas támadást intézhessenek a két kommunista nagyhatalom, Kína és Oroszország ipari központjai ellen" és azért ezen a szigeten, amely az USA-tól 5000 kilométernyi távolságra fekszik, csaknem 40 000 amerikai katona és civil alkalmazott tartózkodik. Ezért itt 44 000 földművestől elvették földjüket a legkülönfélébb katonai épületek felépítésére, amelyekben az amerikai szárazföldi hadsereget, tengerészeket. a légierőket, és — ez különösen jellemző — Amerika Hangját — helyezték el. Csaknem hatszáz millió dollárt fordítottak az építkezésekre. Nemrégen mintegy 150 000 polgár tartott hatalmas amerikaellenes tüntetést „nem rabolhatjátok el Okinávát!" jelszó alatt. Azonban W. M. Bruckner, az amerikai szárazföldi erők minisztere kijelentette, hogy az amerikaiaknak szándékukban van a szigetet még sok éven át megszállva tartani. Az USA haditengerészeti kéoviselői októberben felkeresték a Közép-Kelet országainak egész sorát, közöttük Görögországot és Törökországot. A hőnap végén a Perzsa-öbölben végeztek látogatást, amely mintegy 19 00Ó kmre fekszik az USA határaitól, viszont csak 900 km-re fekszik a Szovjetunió határaitól. Az USA-nak itt mégis ha= ditengerészeti támaszpontja van. Az USA haditengerészete a Perzsa-öbölben háromnapos hadgyakorlatot tartott Irán tengeri erőivel. És amint ez Izlandon és Japánban folyik, .ugyanez a helyzet további 47 országban, ahol amerikai fegyveres erők, katonai támaszpontok és tanácsadó csoportok vannak. A „Newsweek" adatai szerint az amerikai fegyveres erőknek úgyszólván a fele jelenleg az USA határain kívül teljesít szolgálatot. Az amerikai kormány országának határain túl 95 katonai légitámaszpontot tart fenn. (így pl. Kaiserleutern nyugatnémetorszáqi támaszponton négy repülőtere van, amelyeknek beton kifutópályájuk, földfeletti és földalatti hangárai, hajtóerő és lőszeranyag raktárai és javítóműhelyei vannak.) Az amerika haditengerészetnek külföldön 62 tengerészeti támaszpontja van. Az USA határain kívül épített katonai építmények teljes száma — amelyekben amerikai katonák tartózkodnak — eléri a 950-et. így fest a valóságban az egyes országok nemzeti jogainak és állami szuverenitásának az USA által való tiszteletbentartása. Az amerikai monopolisták, akiknek katonái 49 állam földjét tapossák, ezeket az országokat függő helyzetben tartják és megszegik szuverén jogaikat. Nevetségesen- és ellenszenvesen hat, ha a monopolisták a felháborodott erkölcsbírák pózát öltik magukra. Azt mondják, hogy „csak a szabadságot védelmezik". Igen, őket az a szabadság érdekli, hogv kényükkedvük ezerint elorozzák az egész világ szabadságát. K. S. OJ S Z 1956. december 1.