Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-06 / 340. szám, csütörtök

v ÜZEMRŐL ÜZEMRE Egy felhívás nyomában Kis hirdetést olvashattunk július dereka táján újságjaink hasábjain. Arról számolt be a hír, hogy a Banská Bystrica-i cigarettakészítők versenyre szólították fel az Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Terménybegyűjtési Mi­nisztériumhoz tartozó üzemek dolgo­zóit. „Rövidítsétek le a munkaévet!"— „Termeljetek jobbat, olcsóbban, gyor­sabban"'. „Fejezzétek be határidő előtt a második ötéves terv első esztende­jét!" — hangzott a felhívás. Hazánk dolgozói természetesen örömmel fogadták a nagy célkitűzést. De bizonyos kételkedéssel is. Vajon nem lesz-e csak szalmaláng a lelkese­dés? Hiszen rövid pár hét múlva már senki sem beszélt a felhívásról! Nos, lebbentsük hát fel a feledés takaróját, tekintsünk be egy-két érde­kelt üzembe! TERMÉSZETESEN MAGÁHOZ az ak­ciót megindító üzemház látogattunk el először, illetve annak bratislavai fő­osztályához. Szlovákiai Dohánytröszt — olvassuk a Radlinský utcai székház kapujának tábláján, s csak akkor tud­tuk meg. hogy a Banská Štiavnica-d dohánygyár csak egy része a hatalmas vállalatnak. — Igen, a komáromi do­hánybeváltó üzemen kívül Spišská Be­Ián, Smolníkon és Losoncon is van üzemünk — magyarázta a vállalat tagozottságát dr. Gálik Milán, a ter r melési osztály vezetője. Banská By­stricán és Spišská Bélán cigarettát, Losoncon pipadohányt, Smolníkon pe­dig szivarokat gyártunk fogyasztóink részére. A versenyfelhíváshoz, melyet Banská Štiavnica-i cigarettakészítőink kezdeményeztek július 12-én, csakha­mar trösztünk többi üzemei is lelke­sen csatlakoztak és becsülettel teljesí­tik a vállalt feltételeket. Az ered­ményről Michal Štechlák főmérnök ad­hat részletesebb felvilágosítást. Csakhamar előkerítettük a főmér­nököt, aki nem is fukarkodott az adatok közlésével. — Célkitűzésünk az volt, — mondta —, hogv évi tervünket december 31-e helyett már december 15-ére befejez­zük. Ennek eleget is tesz minden üzemünk. Különösen a Spišská Bé­lá-i és Banská Štiavnica-i cigarettaké­szítő dolgozók jártak elől jó példával. Az előbbiek az első és a második ne­gyedévben, a Banská Štiavnica-iak pe­dig a harmadik negyedévben nyerték el a minisztérium vörös zászlaját. De a smolníkiak is minden negyedévben száz százalékra teljesítették az állami terv összes feladatait. Munkánkat, illetve tervrövidítési törekvésünket jó technikai szervezéssel, a gépek jó ki­használásával, új munkamódszerek be­vezetésével, új gépek beszerzésével és a régiek tökéletesítésével vittük előre. A dohánykötegek szétszedése ma például már önműködő szétszedő gépek útján történik. Ez kevesebb port csinál, sokkal gyorsabb, jobban le­tisztítja a dohánylevelekre rakódott piszkot és gazdaságosabb. De gyor­sítja munkánkat az új cigarettacsoma­goló gép is, amely ma már celofános és husZas csomagolásokat is készít. A Bystricát, Lipát, Džunkát, Tatran­kát ezentúl húszas csomagolásban hoz­hatjuk forgalomba. Egyszerűsítettük az egyes gépek kezelési módját is. Eddig egy gépvezető csak egy gépet kezelt, ma már két géphez mindössze egy gépvezető kell. Legjobban azon­ban az tükrözi vissza dolgozóink igye­kezetét, hogy eddig 216 eifogadott újí­tási javaslatot nyújtottak be. Nos, ilyen eszközökkel értük el, hogy a versengésben egyetlen üzemünk sem marad szégyenben! A NYUGAT-SZLOVÁKIAI Sörgyár ugyan nem országos üzem, mégis sok ezer ember él-'ez' gyártmányait. Öt különböző fajta és minőségű sörrel látja el Bratislavát s a nagykiterjedé­sű bratislavai kerületet. Itt is tudnak a Banská Bystrica-iak felhívásáról s itt is születtek dicséretre méltó ered­mények. A gyár dolgozóinak igyekeze­te nyomán 260 000 koronát hozó 32 újítás segítségével két olyan vidéki elosztóheiyet láttak el töltőgéppel, ahová eddig vonaton kellett szállítani az üveges sört; a megtakarítoLt anya­gokért járó részesedés igazságos szét­osztásával úgy megjavult a gyártás, hogy már december 7-ére befejezik az idei tervet. Befejezik? Harmincöt­ezer hektoliter sörrel, sok ezer kiló malátával, meg egyéb, állathízlalásra alkalmas kitűnő termékkel meg is te­tézik! FEJEZZÜK BE végül napi körsétán­kat olyan élelmiszert gyártó üzemben, amelynek gyártmányait mindennap ott találhatjuk asztalunkon. Fejezzük be a Bratislavai Pékségek Februári Győzelem úti anyaüzemében. Rengeteg kisebb pékség, de még a nemrég épült gyönyörű Bratislavai Kenyérkombinát is ehhez az igazgatósághoz tartozik, hiszen száz meg százezer kiló kenyér­rel, péksüteménnyel, kalácsfélével, meg kekszkészítményekkel kell ellátniok naponta többször is Bratislavát, Bra­tislava környékét, továbbá a szenei és a pezinoki járás lakosságát. És ez a nagy üzern mégsem kapcsolódott be a Banská Štiavnica-i üzem verseny­akciójába. Ugyan mi lehet ennek az oka? Sproncová Ágnes, a gyár statisz­tikusa adja meg erre a választ. — A gyár, még ha akarná sem tel­jesítheti határidő előtt a kenyér, meg a süteménykészítés évi tervét. A ke­nyeret, kalácsot, kiflit, zsemlyét, mindennap frissen követeli a közön­ség, — ugyan mit szólna a lakosság ahhoz, ha már december lő-én meg­sütnők részükre a szilveszteri kalá­csot? De azért, — teszi hozzá moso­lyogva, — ahol csak lehet, ott mi is szem előtt tartjuk a Banská Štiavnica­iak nemes szándékát. Két egész há­romtized százalékkal emeltük tavalyi teljesítményünkkel szemben a kenyér idei gyártási tervét s ezt 100,6 száza­lékra teljesítettük is. A péksütemény 3,1 százalékkal növelt gyártását §8,3 százalékra, a kalácsfélék 10,6 száza­lékkal emelt gyártását pedig 113,5 százalékra teljesítettük. S mindezeket az eredményeket — ha nem is kimon­dottan a Banská Štiavnica-iak akció­jára, de ezt is szemmel tartva értük el. Versenyben állunk például a Brnói Pékséqekkel. ahol önköltség- megtaka­rítás a versengés célja. A III. negyed­ben a brnóiak 92 koronára csökken:et­ték le a száz koronára átszámított ciyártási költséget, mi 90 koronára. Az összes szlovákiai pékségekkel folyta­tott versenyben pedig mind a három évnegyedben a III. díjjal lettünk meg­jutalmazva. S végül, — fejezte be sza­vait mosolyogva Sproncová Ágnes, — egészen mi sem maradhatunk ki a ci­garettakészítők akciójának célkitűzé­séből. Hiszen, ha pénzre számítjuk át az évi tervelőlrást, akkor mi már de­cember negyedikére készen lettünk a második ötéves terv első évének telje­sítésével ! MAJDNEM ÖT HÖNAP telt el már a Banská Štiavnica-iak /ersenyfelhívása óta. Nem volt módunkban sorra bejár­ni a felhívás minden címzettjét. Azon­ban a találomra kiválasztott három üzem meglátogatásából így is könnyen meg lehet ítélni, pusztába kiáltott szó maradt-e jobbra és szebbre törekvő lelkes felhívásuk ? Nem, nem maradt üres szó, köszönet érte! (n. j.) Az ellenőrzés meggátolja a hibákat A PÁRT- és kormányhatározatok teljesítése valamennyiünk kötelessége. Ország építésünk komoly feladatainak teljesítése csakis a dolgozók alkotó kezdeményezésének teljes kifejleszté­se és felhasználása alapján (lehetséges. Szükséges a dolgozók aktív tevékeny­sége, a tartalékok feltárása, a tudo­mány és a technika legújabb vívmá­nyainak elsajátítása és bevezetése ér­dekében. Ez magától értetődően tö­kéletes irányító és szervezési tevé­kenységet kíván, megköveteli azonban a helyes felvilágosító munkát is. H:. ez |nem lenne így, ha a dolgozók nsm szereznének tudomást az egyes hatá­rozatokról, tartalmukról, a teljesítés formáiról, akkor a határozatok csak fcolt betűk maradnának és teljesítlésük felületes lenne. Építősikereink arról tanúskodnak, hogy a határozatokat lényegében jól teljesítik, ez azonban nem jelenti azt, hogy teljes mértékben elégedettek le­hetünk. Hogyha figyelemmel kísér­jük az egyes határozatok teljesítésé­nek lefolyását, rábukkanunk a hibák­ra. Az a megismerés, hogy a párt és a kormány, valamint a Megbízottá* Testülete és más szervek határozatai teljesítésének ellenőrzése a jó irányí­tás döntő és múlhatatlanul szükséges feltétele, állami és gazdasági appará­tusunk további tökéletesítése céljából még nem érvényesül mindenütt. Je­lenlegi fogyatékosságaink többsége abból ered, hogy nem szerveztük meg he Ívesen az ellenőrzést. E téré 1;! még nem találtuk meg a leghatásosabb módszereket, különösen az állami és s gazdasági apparátusban. A natározatok teljesítésének ellen­őrzését a jó, áttekinthető nyilvántar­tás mellett szilárdan kell összekap­csolni a határozatok teljesítésének szervezési biztosításával. Ez alanyi* jelent, hogy az e'lenőrzést nem akkor kell gyakorolni, amikor hiányosságot: mutatkoznak, vagy ha a határozatot egyáltalán nem teljesítik. Az elienőr­?ésnek meg kell előznie a hiányossá­gokat és ezért azt minjárt a határo­zatok elfogadása után meg kell kez­I SZO 1956. december 6. de ni Ha bizonyos határozatokat el­fogadtunk, ezeket rögtön nyilvántar­tásba kell venni, megismertetni velÜK az illető reszort vagy ágazat vala­mennyi egységét és ezután az egyes feladatok teljesítésében segítséget nyújtva egyidejűleg figyelemmel kell kísérni, hogy a feladat teljesítése fo­folyamatos-e vagy pedig bizonyos ne­hézségek és akadályok merültek-e fel. E téren az egyik alapvető •hiba a következetlenül és hely­telenül vezetett nyilvántartás. A nyilvántartás nem egységes, sőt hiányoznak az alapvető irányelvek is, amelyket általánosságban be kellene tartani. A NYILVÁNTARTÁSON kívül két­ségkívül, a legfontosabb munka a ha­tározat felbontása az egyes munka­szakaszokra. E tekintetben is sok hiányoságot kell kiküszöbölni. A fel­bontás leghatékonyabb, világos és ért­hető formáit kell keresni. Nem ele­gendő, hogyha a határozatokat egy bi­zonyos központi hivatal vezetőjének titkárságán egyszerűen szétírják és elkü'dik az alárendelt alakulatok ve­zetőinek akár utasítás, akár egyszerű másolat formájában. Éppen ezért fe­lülről le minden egyes határozatot, akár a párt, a kormány avagy a Meg­bízottak Testülete határozatáról van szó, a konkrét ellesmzés és a kollektív feldolgozás tárgyává kell tenni. De nincs sok értelme még a legjobb fel­bontásnak sem, hi az a magasabb szervekniéi maradna és nem ismer­kedne meg vele valamennyi dolgozó. Ha következetesen akarjuk teljesíteni az összes központi határozatot, akkor éppen ebbeli az irányban kell lényegesen megjavítani tájékoztató tevékenységünket. Csakis akkor, ha minden dolgozó, aki rlészt vesz a fel­adat teljesítésében, pontosan tudni fogja, mit, mikor és hogyan kell el­végeznie, érvényesítheti kezdeménye­zését, javaslatait és újításait. Ha ezt elérjük, akkor a határozatok teljesí­tése is megjavul- Ez jobb gazdasági eredményekben nyilvánul meg, ami tulajdonképpen minden egyes határo­zat célja. Az ellenőrzésnek, amint arra már rámutattunk, meg kell előznie a hiá­nyokat. mégpedig a kezdet kezdeté­nél. Itt tehát preventív ellenőrzés­ről van szó. Mi azonban nagyon gyakran tanúi vagyunk annak, hogy az ellenőrzést csak közvetlenül a tel­jesítés határidejének lejárása előtt végzik, vagy , pedig egy hosszabb időszak befejezésekor. Ilyenkor ta­núi vagyunk az ellenőrzés előtti ro­hammunkának. avagy annak, hogy a vezető dolgozók a legkülönbözőbb formális válaszokat adják. Az első esetben a rohammunka kizária egy bizonyos feladat lelkiismeretes és folyamatos teljesítését. A másik esetben a hiba még fokozódik azál­tal, ha az ellenőrző szerv megelég­szik ilyen adatokkal anélkül, hogy tárgyilagosan kivizsgálná, vajon a vá­lasz megfelel-e a _valóságnak. Mind­ezt meg lehet előzni, hogyha rögtön a határozat felbontása után folya­matosan figyelemmel kísérjük: ho­oyan végzik a teljesítésben részt vevők feladataikat. AZ ELLENŐRZÉSSEL kapcsolatban emlčkeztetni kell a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. _ kongresszusán elhangzott központi bizottsági beszá­moló azon részére, amely kifejezet­ten rámutat arra: „helytelen volna azt qondolnii, hogv csak a nemtörő­döm munkásokat kell ellenőrizni. Fe­lül kell vizsgálni a lelkiismeretes emberek munkáját is, mert az ellen­őrzés elsősorban rendet ielent. fegyel­mezi a dolgozókat, rieggátolja a hi­bákat, fokozza a dolgozók felelőssé­get a rájuk bízott munkáért.'' Az ellenőrzés rendet jelent. Hogyha az ellenőrzés a munka folyamatos módszerévé válik mind .a központi szervekben, mind az alacsonyabb fo­kú egységekben és egyúttal a kerü­leti és a járási nemzeti bizottságok különféle bizottságaiank munka iában, akkor biztosítottuk a párt és i kor­mány. a Megbízottak Testülete és a nemzeti bizottságok határozatainak helyes teljesítését. AKKOR az ellenőrzés hajtóerővé v 'ik. amely idejében kiküszöböli a hiányosságokat, figyelmeztet a kése­delemre. megmutatja a hibákat é6 valamennyi határozat következetes és helyes teljesítésére vezet. Ez meg­gyorsítja előreh-'•»dásunkát életünk minden szakaszán. Ján Zborovský Feltárul Dzsingisz kán 700 éves fővárosa A z a hatalmas gránitkő-oroszlán, amely hét évszázaddal ezelőtt Ka­^ rakőrum városnak, Dzsingisz kán fővárosának kapuját díszítette — ma ismét Karakorumot őrzi: a most feltárt romokat. A mongol tudósoknak sikerült feltárniuk Dzsingisz kánnak, a XIII. század nagy hódítójának fővárosát. A város a Mongol Népköztársaság közepén, hatalmas, szélfútta, füves síkság szélén épült. A részleges feltárás során eddig kilenc hatalmas gránítkötömb és egy kőfal részlete került napvilág­ra. Ez a fal egy XVI. yiázadbeli buddhista kolostor romjaitól északkeletre mintegy 960 méterre kiizodik. A lelőhelyek körülbelül másfél kilométernyire vannak az Orkhon folyó keleti partjától. A folyó nyugati partját magas dombok szegélyezik ezen a vidéken. A kán a XIII. században innen uralta az euráziai kontinens legnagyobb részét. A buddhista kolostor Erdeni-Dzus-ban volt. Ezt a helyet ma is így ne­vezik. Namandorzsi, a Mongol Népköztársaság Állami Könyvtárának egyik vezetője szerint az Erdeni-Dzus kolostort Abitai San kán 1585-ben alapí­totta „Üj Karakórum" néven. A mongol tudósok szerint Abitai Dzsingisz kán családjának sarja volt. Fővárosának és a kolostornak a felépítéséhez felhasználta a közeli Karakórum kő és egyéb építőanyag-maradványait. Abitai a jelek szerint nem hódító volt, mint három évszázaddal korábbi őse, hanem áhítatos buddhista szerzetes. A mongol tudósok rég tudják, hol vannak Karakórum romjai, de az ásatásokat csak 1946-ban kezdték el. A kutatásokat a Mongol Tudományos Bizottság tagja, Perlai vezeti, segí­tőtársával, Kiszeljov szovjet tudóssal. Karakórum romjait első ízben Jadrincev orosz tudós tárta fel 1889-ben. Dzsingisz kán qzt a helyet Kína meghódítására irányuló hadjáratának elkezdése után foglalta el. Az eddig feltárt gránitkőtömbök Ogadinák, Dzsingisz kán egyik fiának palotájából maradtak jenn. A nyugati leírások többnyire azt állították, hogy a Karakórum megalapí­tása idején iszapból és nádból épült kunyhókból és jurtákból állt. Ezzel szemben az ásatások során nagy mennyiségű fényezett cseréptéglára és sok kőre bukkantak. Mindez arra vall, hogy Ogadi idejében, legalábbis a nagyobb épületek, paloták fedele cserépből, padlója pedig fából volt, amit kövekre állított gerendák támasztottak alá. A cserepek közül igen sok meglepően ép állapotban került napvilágra s nem egy megőrizte ragyogó zöld színét is. ňz AER O 143 típusú repülőgép A kunovicei Let nemzeti vállalat tervezői nemcsak megjavították a so­rozatban gyártott Aero 45 kétmotoros személyszállító repülőgépet, amely nagy érdeklődést keltett a lipcsei nemzetközi vásáron is, hanem teljesen új Aero 143 típusú személyszállító repülőgépet is terveznek. Ladislav Smrček mérnök, akit a Hadsereggel Együttműködők Szövetségében a re­pülés terén kifejtett önfeláldozó mun­kájáért arany éremmel tüntettek ki, a gép tervezésénél felhasználta az ed­digi típus összes jó tulajdonságait. A limuzinra emlékeztető kényelmes kabinban 4—5 utas fér el. A 160 ló­erős motorok 275 km átlagos órase­bességet érnek el, emellett csupán 26 liter hajtóanyagra van szükségük száz kilométerenként. Az Aero 45-ös típus­tól eltérően az új repülőgép rádiónavi­gációs berendezéssel és nagyobb súly­tartalékkal rendelkezik. Automata számológép A szovjet tudó­sok automata szá­mológépet szer­kesztettek. A te­remben, a „Sztrela" elnevezésű számo­lógépet felszerel­ték, fémrekeszek mögött lámpák gyulladnak ki és mutatják, az egyes számtani művele­tek elvégzésének folyamát. A számológépet irnyítóasztal mel­lől fényberendezés­sel kezelik. A mű­veleteket előzőleg ún. perforált kár­tyalapra írják fel, ezt beillesztik a gépbe, mely önműködően elvégzi a műveletet. Külön szerkezet mutatja a végeredményt és külön szerkezet tisztítja ki a gépet a művelet elvég­zése után. A „Sztrela" automata számológép egy másodperc alatt 2500 számtani műveletet tud elvégezni. Húsz óra alatt annyi műveletet lehet a géppel megoldani, amennyinek megoldásához különben 20 évre lenne szükség. A „Sztrela" számtani műveleteken kívül idegennyelvű fordításokat is végez. A szovjet tudósok találmánya hoz­zájárul a szellemi munka megkönnyí­téséhez, és előbbre viszi a tudományt. (L. L.) Miért látunk a televízión csupán a láthatár kerületéig? E kérdés feltevésekor azt is felté­teleztük, hogy a leadó- és a vevőké­szülék antennája között nincsen op­tikai akadály. A televíziós közvetítés legnagyobb hátránya, hogy csak a na­gyon rövid 1—10 méteres hullámhosz­szon tud sugározni. Sem a közép-, még kevésbé a hosszúhullámok erre nem alkalmasak. Ez a televíziós adás elvéből adódik, hogy a képet elemeire bontják, s az elemeket villámgyors egymásutánban képáramként közvetí­tik. Az ikonoszkóp millió villamos jelet ad másodpercenként és ezzel rendkívül gyorsan rezgő 1 megacyklusú (1 MC) villamos áramot fejleszt. Hogy e rez­géseket rádióval kisugározhassuk, szükséges ezeket még gyorsabb rezgé­sű hordozóhullámokra modulálni és ezeket küldeni az éterbe, vagyis ultra­rövid hullámokkal dolgozni. Az ultrarövid hullámok terjedése azonban csupán a látóhatár vonalára szorítkozik és így nem terjed túl kb. 50 kilométeren. Ezért a televíziós an­tennákat magas épületre, vagy helyre kell elhelyezni, hogy látóhatáruk ki­bővüljön. De még így is a legnagyobb vevőtávolság kb. 100 kilométer. (Per­sze az olyan magas helyről, mint pél­dául a Lomnici-csúcs, messzebb lát­hat a turista és még távolabbra adhat a televíziós vevőkészülék.) így a televíziós adóállomás csupán egy nagy városra és környékére tud műsort sugározni. De a villamos kép­impulzusokat rádió-relé összeköttetés­sel át lehet vinni egy vagy több más nagyváros körzetére is, és ezzel a ve­vőtávolság a rádióátvitelhez hasonlóan kibővülhet. K. L. MŰANYAGOK Külföldön sok plasztikus anyagfaj­tát használnak, éspedig gyakran külön­féle formában, melyek többé-kevésbé különleges tulajdonságokkal ruházzák fel az alapvető plasztikus anyagot. A műanyagok már jelentős mérték­ben kiszorították az üveget és a por­cellánt; olcsók, hibátlan színekben és fajtákban gyártják őket. Külföldön számos árufajtát polyetilén üvegekben árusítanak, mint például étolajat, vegyszereket, gyógyszereket, stb. E gyártmányok jelentősége abban áll, hogy teljesen biztonságosak a szállí­tásnál, eltekintve attól, hogy sokkal könnyebbek mint a rendes üveg. En­nek az exportlehetőségek szempont­jából igen fontos szerepe van.

Next

/
Thumbnails
Contents