Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-06 / 340. szám, csütörtök

Közlemény a kormány üléséről Kedden, 1956. december 4-én meg­tartották a kormány teljes ülését. A kormány jóváhagyta a lakásgazdálko­dásról szóló új törvény javaslatát, mely a CSKP országos konferenciájának jú­niusi határozata és a kormány 1956. július 24-én kelt határozata alapján alapvetően kiterjeszti a nemzeti bi­zottságok végrehajtó szerveinek jog­körét és felelősségét a lakásgazdálko­dásban és megteremti a feltételeket a lakások olyan elosztására, mely meg­felelően tekintetbe veszi a kérelmezők szükségleteit és a népgazdaság fontos érdekeit. Az új lakástörvény-javaslat szerint a nemzeti bizottságok végrehajtó szer­vei fogják elosztani a vállalatok laká­sait is. A vállalati lakásokat a nem­zeti bizottságok végrehajtó szervei a vállalat igazgatóságának javaslatára a vállalatokban összeállított és a nemzeti bizottságok végrehajtó szerveitől jó­váhagyott sorrend szerint osztják ki a vállalat alkalmazottainak. Ezenkívül az új vállalati építkezésekből a lakás­egységek 20 százalékát a nemzeti bi­zottságok végrehajtő szervei szabad elosztásra tartják fenn. A szövetkezeti lakásokat a nemzeti bizottságok végre­hajtó szervei a szövetkezet vezetősé­gének javaslata szerint osztják szét a szövetkezeti tagok között ugyancsak a jóváhagyott sorrend alapján. A nem­zeti bizottságok végrehajtó szerveinek rend; kezési joga nem vonatkozik az 1957. január 1. után épülő szövetkezeti háza': első bérlőire. Az új lakástörvény-javaslat megszi­lárdítja a lakáshasználat jogát, mind a bérlőknél, mind pedig a családi házak tulajdonosainál. Ez különösen érvé­nyes a kilakoltatási utasítás végrehaj­tása feletti bírósági ellenőrzésre, a családi ház fogalmának pontos meg­határozására, és a tulajdonosok bizo­nyos előnyeinek megállapítására. A polgárok fokozott védelme a lakás használátánál abban is megnyilvánul, hogy szigorúbb intézkedéseket határoz­nak meg olyan személyek ellen, akik megsértik a bérlői viszonyból és a szomszédokkal való kapcsolatokból eredő kötelességeiket. A javasolt törvény szerint 1957. jú­lius 1-től érvénybe lép egyes lakások új bérrendszere. Ez azokra a polgá­rokra vonatkozik, akiknél a lakásegy­ség méretei további 6 négyzetméterrel túlhaladják a háztartás egy-egy tag­jára kiszabott 12 négyzetmétert. Az illetékeket a kiszabást túlhaladó lakás­térség után fogják fizetni. Az illeték kiszámításánál tekintetbe veszik a la­kóhelyiségek területét, melybe nem számítják bele a konyha helyiséget 12 négyzatméterig és a 8 négyzetméter­nél kisebb szobákat, továbbá a közvet­lenül nem világítható, nem szellőztet­hető helyiségeket, előszobát, kamrát, fürdőszobát stb.' Azon lakások, vagy lakásrészek után is fizetni fogják ezt az illetéket, ame­lyeket nem használnak lakásegységek­ként, hanem irodahelyiségekként. A helyi illetékek díjszabását, melyek­ről részletes előírásokat adnak ki, a lakás minősége szerint fogják megha­tározni. A lakásegység területét és az esetleges illeték nagyságát maguk a lakás használói fogják kiszámítani. A nemzeti bizottságok végrehajtó szervei a legkirívóbb esetekben utasí­tást adhatnak a lakás kiürítésére főleg azokban az esetekben, amikor valaki a lakást hosszabb ideig és különösebb ok nélkül nem használja, vagy pedig csak időnként használja, továbbá olyan esetekben, mikor a bérlő hosszabb ideje nem fizeti a lakbért, vagy pedig a bíróság elítélte a ház lakói ellen el­követett bűncselekmény miatt. A nemzeti bizottság végrehajtó szer­veinek jogukban áll elrendelni a túl­méretezett lakások kiürítését, esetleg két, építészeti szempontból elválasz­tott, saját mellékhelyiségekkel bíró lákásegységre való elválasztását. Túl­méretezettnek tekintendő az a lakás, melynek nagysága legalább kétszer olyan nagy, mint a család számára engedélyezett lakóterület, vagy pedig ha a kiszabott lakóterület annyi négy­zetméterrel nagyobb, amennyi a lakás két lakóhelyisége együttvéve. A kormány elhatározta, hogy az új lakástörvény javaslatot a nemzetgyűlés elé terjeszti és egyúttal megküldi a kerületi nemzeti bizottságok tanácsai­nak megtárgyalás és állásfoglalás vé­gett. Az új lakástörvény az eddigi lakás­egységekkel való jobb gazdálkodás és az újonnan épülő lakások igazságosabb elosztásának, továbbá a szocialista törvényesség megszilárdításának fontos eszköze lesz a lakásokkal való gazdál­kodás terén. * • * A kormány megtárgyalta továbbá a közlekedési, egészségügyi, energetikai élelmiszeripari és mezőgazdasági ter­ménybegyűjtési, valamint az építészeti miniszterek jelentéseit, amelyek a CSKP országos konferenciájának és a kormánynak a decentralizálásra és a nemzeti bizottságok jogkörének és fe­n i s / O 1956. december 8. lelősségének bővítésére, a gazdaság irányításának és az államigazgatás szervezetének megjavítására és leegy­szerűsítésére, és az adminisztratív apparátus csökkentésére irányuló 1956. július 24-i intézkedései első részének megvalósításából folynak. A KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉ­RIUM szakaszán 1957. január l-ig megjavítják a ČSAD nemzeti vállalat és a Csehszlovák Állami Országutak nemzeti vállalat irányításának a kerü­leti nemzeti bizottságokra való decen­tralizálását. A Csehszlovák Allamj, Or­szágutak járási üzemeiből megalakítják a járási nemzeti bizottságok végre­hajtó szervei által irányított országúti karbantartó szervezeteket. Ezek a szervezetek műszaki segítséget fognak nyújtani a nemzeti bizottságok által irányított helyi közlekedés karbantar­tására. A vasúti közlekedésben sor kerül a vasútigazgatóságok és osztályok appa­rátusának egyszerűsítésére, és ezen­kívül célszerűen összekapcsolják a vasútak egyes gazdasági egységeit és tevékenységüket. Egyszerűsítik a disz­pécser berendezéseket, különösen a mellékvonalakon. Egyúttal bővítik a gazdasági egységek jogkörét. A vas­útak adminisztrációs apparátusát 8,6 százalékkal leszállítják. A Közlekedésügyi Minisztérium irá­nyító apparátusát célszerűen egysze­rűsítik, egyharmadával leszállítják az egyes alakulatok létszámát az eddigi helyzethez viszonyítva. Egyúttal 16 százalékkal csökkentik a Közlekedés­ügyi Minisztérium központjában dol­gozók számát. 1957. folyamán további intézkedéseket készítenek elő a vas­útigazgatóságok egyszerűsítésére és az országúti qépiármúszállítás további de­centralizálására. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM szakaszán célszerűen egyszerűsítik a járási egészségügyi szolgálat irányítá­sát. A járási nemzeti bizottságok ta­nácsainak eddigi egészségügyi osztá­lyai helyett megalakítják a járási nemzeti bizottságok tanácsai egészség­ügyi létesítményeinek igazgatóságát, melybe beosztják az összes egészség­ügyi létesítményeket. Ez az igazgató­ság egyúttal betölti a járási nemzeti bizottságok tanácsai végrehajtó szer­vének feladatait és ezzel megszűnik az egészségügyi szolgálat irányításának kétvágányúsága. A gyógyszerész-szolgálatban decen­tralizálásra kerül sor azzal, hogy 1957. január 1-től a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak egészségügyi osztályai átveszik a kerületi gyógy­szertárak irányítását. A járási nemzeti bizottságok és a kerületi nemzeti bizottságok taná­csainak jogköre bővülni fog főleg ami az egészségügyi dolgozók kinevezését és visszahívását illeti. 1957. folyamán intézkedéseket ké­szítenek elő egyes helyi jelentőségű fürdőhelyeknek a nemzeti bizottságok hatáskörébe való átvételére. Az Egészségügyi Minisztériumban szervezési módosításokat hajtanak végre, melyekkel biztosítani fogják a minisztériumok irányító tevékenységé­nek megjavítását és a minisztériumi dolgozók létszámának több mint egy­ötödével való csökkentését. A kormány jóváhagyta továbbá a vízgazdálkodás szakaszán tett intéz­kedéseket. A vízgazdálkodás terén tett intézkedésekkel a vízellátás és csa­tornázás stb. megszervezésének köz­vetlen irányítását 1957. január 1-től a vízgazdálkodás központi szervéről a kerületi nemzeti bizottságok tanácsaira ruházzák át. 1957. január 1-től kezdődően a ke­rületi nemzeti bizottságok tanácsai fogják irányítani a vízgazdálkodást a kerületben vízgazdálkodási osztályok útján, gondoskodni fognak a vízve­zeték, csatornázás, a meliorációs és más vízgazdálkodási berendezések üzemben tartásáról és karbantartásá­ról. Dönteni fognak ugyancsak kiépí­tésük szükségességéről és meghatá­rozzák sürgősségük sorrendjét. A helyi jelentőségű kisebb vízve­zeték- és csatornázási hálózat a he­lyi nemzeti bizottságok irányításában marad, melyek felett a rendszeres szakfelügyeletet a vízellátási és csa­tornázási szervezet fogja gyakorolni és segítséget nyújt a karbantartásában és javításokban. A kormány meghagy­ta a Vízgazdálkodási Központi Igaz­gatóságának és a kerületi nemzeti ! bizottságok tanácsainak, hogy 1957. április végéig teremtsék meg a fel­tételeket arra, hogy a városi nemzeti bizottságok átvegyék a városi vízve­zeték és csatornázási hálózatot. A Vízgazdálkodás Központi Igaz­gatósága továbbra is a vízgazdálko­dás egységes irányításának szerve marad az országos szükséglet szem­pontjából és közvetlen irányításában 1 marad a Moldva és Elba folyók, to­vábbá a Morva a Vág és a Duna alsó folyásinak és a különleges építősze­relési szervezeteknek irányítása. A MEZÖ"\ZD\^.4GI TERMÉNYBE­GYÜJTÉS SZ\KASZAN jelentősen megerősítik a kerületi és járási nem­zeti bizottságok és végrehajtó szer­veik felelősségét és jogkörét azzal, hogy a kerületi és járási nemzeti bizottságok begyűjtési osztályai át­veszik az eddigi begyűjtési megha­talmazottak és apparátusuk funkció­ját, és biztosítják a mezőgazdasági termények minőségének ellenőrzését is, melyet eddig az állami minőségi ellenőrző szervek végeztek. Ami az éleléiszeripart illeti, a ke­rületi és járási nemzeti bizottságok tanácsainak jogköre kiterjed a la­kosság tömegszükségleti cikkekkel való ellátásának és e cikkek minő­ségi ellenőrzésének kérdéseire. Az Élelmiszeripari és Mezőgazda­sági Terménybegyüjtési Minisztérium­ban intézkedéseket tesznek a szer­vezés egyszerűsítésére és irányító tevékenységének megjavítására. Ezzel megteremtik a minisztériumi dolgo­zók számának 24 százalékos csökken­tésének feltételeit. Az Építészeti Minisztériumban az országos konferencia után bővítették a miniszterhelyettesek és a főosztály­igazgatók jogkörét és kijelölték fe­lelősségük körzetét. Egyúttal a kor­mány határozata alapján kiterjesztet­ték a vállalati igazgatók jogkörét is. 1957. január 1-től kezdve újabb in­tézkedéseket tesznek a minisztérium munkájának egyszerűsítésére és meg­javítására. Csökkentik a főosztályok számát, és összpontosítják az építé­szeti és az építőanyag-termelési vál­lalatokat. A főosztályok és vállalatok ezen új átszervezése elősegíti az épí­tészeti termelés irányításának meg­javítását egyes kerületekben. Az új szervezés egyúttal megteremti a fel­tételeket az ellátás leegyszerűsítésé­re. összevonják az elosztás és ellá­tás főosztályait és rátérnek a nagyobb vállalatok közvetlen ellátására. A fő­osztályok üzemviteli és műszaki osz­tályait megerősítik, míg az adminiszt­ratív tevékenységet korlátozzák. A minisztérium funkciós alakulatait is célszerűbben rendezik. A miniszté­rium dolgozóinak számát 21 száza­lékkal csökkentik. A kormány jóváhagyta a közleke­désműszaki fejlesztésére vonatkozó határozatot, A vasúti közlekedésben a fő súlyt mindenekelőtt a vasútvonalak és csomópontok teljesítményének növe­lésére, és a közlekedés biztonságának fokozására fektetik, amit elsősorban a vasúti hálózat villamosításénak és korszerűsítésének kiterjesztésével és meggyorsításával, a mozdonyparknak nagyteljesítményű villamos- és mo­torhajtású mozdonyokkal való kiegé­szítésével, mindenekelőtt az autóblok­kok további kiépítésével, a vonatok önműködő léállítási berendezéseinek bevezetésével, s a vasútállomásoknak reléberendezésekkel való ellátásával érnek el. A vasúti közlekedést a ke­reszteződés csökkentésével, nehezebb típusú sínpárok bevezetésével, beton­alapzatok felhasználásával és a vas­úti hidak megerősítésével fogják megjavítani. A vasúti kocsik és vona­lak javítási munkálatait tovább gé­pesítik. Tovább gépesítik a vasúti kocsik és pálya javítási munkálatait. A ki- és berakás gépesítése megköny­nyíti a nehéz munkát és alapvetően meggyorsítja a vasúti kocsik körfor­gását a vasúti közlekedésben. A gépjárműközlekedésben korsze­rűsítik a gépjárműparkot, a gépjár­műjavítókat és tökéletesítik a ki- és berakás gépesítését. A légiközlekedésben felújítják a gépparkot és korszerű repülőgépekkel egészítik ki, új biztonsági berendezé­seket vezetnek be és úgy rendezik a repülőtereket, hogy lökhajtásos re­pülőgépek s helikopterek felszállásá­ra is alkalmasak legyenek. A folyami közlekedés műszaki fej­lesztése a hajópark és a hajógyárak felújítására és újjárendezésére s a ki- és berakási munkák gépesítésére irányul. Az országúti karbantartásnál a mű­szaki fejlesztést az országútjavító munkák gépesítésének bevezetésére irányítják, amely lehetővé teszi az országutak gyors ütemű rendezését és kiépítését. Egyiptomi és szíriai diákok jönnek a csehszlovák főiskolákra Az egyiptomi angol-francia agresz­szió következtében az egyiptomi diá­kok elhagyják az angol és francia főiskolákat. A csehszlovák kormány, mely már a múlt év augusztusában nyolc ösztöndíjas helyet biztosított egyiptomi diákok számára, elhatározta, hogy további 17 egyiptomi diákot vesz fel a csehszlovákiai főiskolákra, azok közül, akik elutaztak Angliából és Franciaországból. Kairói hírek szerint az egyiptomi iskolaügyi miniszter elfogadta ezt az ajánlatot. A csehszlovák kormány 20 ösztön­díjas helyet ajánlott fel a szíriai diákoknak. A szíriai kormány is el­fogadta a felkínált helyeket. Közös eszmék, közös érdekek kapcsolnak össze bennünket Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke a kínai parlamenti küldöttség és Peking város népi bizottsága küldöttségének tiszteletére kedden a prá­gai Černin-palotában ünnepi estet rendezett. Az ünnepségen részt vettek Jozef Valo, Anežka Hodinová-Spurná, és dr. Dionýsius Polanský, a nem­zetgyűlés szűkebb elnökségének tagjai, Václav Kopecký miniszterelnökhe­lyettes, dr. Jozef Kyselý, dr. Alois Neuman, Jozef Reitmajer miniszterek és a politikai és közélet más vezető tényezői. Az ünnepi esten jelen voltak Cao Jin, a Kínai Népköztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és a nagykövetség többi tagjai. Az esten Zdenék Fierlinger, a nem­zetgyűlés elnöke beszédet tartott, melyben többek között ezt mondta: „Drága vendégeim, önökben látjuk azon nagy ország képviselőit, amely különösen kedves számunkra. Kína nemcsak lakóinak számával nagy, ha­nem régi, több ezer éves kultúrájával is. A második világháború a csehszlo­vák és a kínai népnek is sok szenve­dést okozott, de végül meghozta teljes felszabadulásunkat is. Mao Ce-tung győztes hadserege kiűzte a csangkaj­seki árulókat az országból és a kínai nép nagy lelkesedéssel építőmunkához fogott. Megindult az ország gyors ipa­rosítása Kína felmérhetetlen nyers­anyagkészletének kihasználásával. A kínai falvakban gyorsan meghono­sodnak a föld közös megművelésének új formái. Ez a dolgozó földművesek nagy teremtő lelkesedéséről és mun­kafegyelméről tanúskodik. A tőlünk több ezer kilométerre levő Kínát ma igen közel érezzük hazánk­hoz, hiszen közös eszmék, közös gaz­dasági és kulturális érdekek kötnek össze bennünket. Országainkat egy­úttal őszinte baráti kapcsolatok fűzik közös nagy barátunkhoz, a Szovjet­unióhoz, mely ország gazdag tapasz­talataiból sokat tanulunk. A kínai nép tapasztalatai, államférfiainak bölcses­sége is bőséges tanulságforrást jelen­tenek számunkra. A béke szolgálatá­nak őszinte törekvése is összekapcsol bennünket. Nem képzelhetünk el mást, csupán a Lenin szellemében való bé­két. Népünk egyhangúlag üdvözölte a népi Kína államférfiainak a megtáma­dott Egyiptom védelmére kelő fellé­pését. Ugyanilyen örömmel üdvözölte a csehszlovák nép a kínai államférfiak világos és egyértelmű nyilatkozatát a magyar nép forradalmi vívmányainak védelmére vonatkozólag. Az utóbbi hetek viharos napjaiban ismét megmutatkozott pártunk és a Nemzeti Front kormánya köré felsora­kozó népünk szilárd egysége. Elmond­hatják a kínai népnek, hogy Csehszlo­vákia, mint a nagy szocialista tábor legnyugatibb bástyája továbbra is szi­lárdan megállja helyét és megakadá­lyoz minden kísérletet, amely éket akarna közénk verni, meg akarná gyengíteni és felforgatni államainkat. Csehszlovákia népe rendkívüli ér­deklődéssel és mély rokonszenvvel fi­gyeli a népi Kína növekvő tekintélyét az egész világon és főleg növekvő be­folyását Ázsiában, mely világrész népei új életet akarnak építeni és fo­kozatosan lerázzák magukról a gyar­matosítás utolsó bilincseit. Az ázsiai népek nagy felszabadító mozgalma hatalmas erő, mely feltartóztathatat­lanul előre hajtja a világ fejlődését." Zdenék Fierlinger ezután a két or­szág megbonthatatlan barátságára, a Szovjetunióval és a nagy szocialista tábor összes országaival való barát­ságra emelte poharát. Pen Csen, a kínai parlament állandó bizottságának alelnöke a küldöttség nevében válaszában először köszönetet mondott a meghívásért és a szívélyes fogadtatásért. Tolmácsolta a kínai nép baráti üdvözletét és tiszteletét a cseh­szlovák nép iránt. „Csehszlovákia a dicső forradalmi hagyományok országa — mondta a to­vábbiakban Pen Csen. — A csehszlo­vák nép Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével bátor és szívós harcot folytatott népei felszabadítá­sáért, a demokráciáért, a szabadságért és a szocialista állam megalakításáért. Hazájából fejlett szocialista ipari álla­mot épített. Jerenleg sikeresen való­sítja meg második ötéves tervét. Nagyon örvendünk az önök nagysze­rű sikereinek hazájuk építésében, és meleg jókívánságunkat fejezzük ki az ország további fejlődésénél. Kína és Csehszlovákia népei között mély és megbonthatatlan barátság áll fenn. Szoros együttműködésünk, köl­csönös támogatásunk és segítségünk a politikai, gazdasági és kulturális élet minden szakaszán fontos záloga an­nak, hogy ügyünk győzelemről győ­zelemre haladjon. Az egység erőt je­lent. Ügy véljük, hogy a szocialista or­szágok egysége a Szovjetunióval az élen a tartós világbéke fontos biztosí­téka, közös ügyünk és az emberiség haladásának jelentős záloga. Ez az egység nemcsak kívánatos és lehet­séges, de azt a jövőben napról napra állandóan szilárdítani és fejleszteni kell, miután szocialista államaink kapcsolatai a teljes egyenjogúság, a te­rületi sérthetetlenség tiszteletben tar­tása, a függetlenség, és a belügyekbe való kölcsönös be nem avatkozás tisz­teletbentartása elvén, a kölcsönös elő­nyök, az összes országok gazdasági fejlődésének elősegítése és az impe­rialista agresszió elleni közös harc elvén alapszik. Nem csupán közös, kölcsönösen el­választhatatlan érdekeink vannak, ami anyagi alapot biztosít, de közös a marxista-leninista meggyőződésünk is, mely eszmei alapot, a tettekhez való útmutatást képez. Ez az egység teljes mértékben meg­felel az összes szocialista államok és az egész világ dolgozó népe érdekei­nek. Ez az egység örök és megbont­hatatlan marad. Szocialista orszá­gainknak és az egész világ haladó emberiségének védelmeznie kell és tiszteletben kell tartania ezt az egy­séget. Fogjon össze a világ minden prole­tárja, a szocialista államok és a béke­szerető államok dolgozó népe a vi­lágbéke megvédelmezésére irányuló közös erőfeszítésben és járuljon hozzá az errtberiség haladásának ügyéhez". Ezután a kiváló vendég poharát az összes szocialista államok örök egysé­gére, a Szovjetunióval az élen, a béke­szerető országok és a világ összes né­peinek egységére, Kína és Csehszlová­kia népeinek örök és megbonthatatlan barátságára emelte. Fogadás a köztársasági elnöknél Irán rendkívüSi követe és meghatalmazott minisztere átadta megbízólevelét Antonín Zápotocký köztársasági el­nök a prágai Várban december 4-én fogadta Djavad Ghadimit, Irán rend­kívüli követét és meghatalmazott mi­niszterét megbízólevelének átadása alkalmából. A követet D. Davoudi kö­vetségi tanácsos, A- Maleh-Madani követségi első titkár és H. Akhavan­Tagnavi követségi attasé kisérték. A megbízólevél átadásánál jelen voltak Dr. G. Sekaninová-Čakrtová külügyminiszterhelyettes, a köztársa­sági elnöki iroda és a Külügyminiszté­rium egyes dolgozói. A köztársasági elnök és a követ rövdi beszédet mondtak. A követ beszédében megemlítette az iráni császári kormánynak Irán és Csehszlovákia baráti kapcsolatai elmé­lyítésére irányuló törekvését. Kifejezte elhatározását a két ország baráti kap­csolatának és kölcsönös megértésének további fejlesztésére. A köztársasági elnök válaszában ar­ról beszélt, hogy a csehszlovák kül­politika fő célja a népek közötti barátság és béke megőrzése a kölcsö­nös egyenjogúságon és előnyökön alapuló kapcsolatok és együttműködés I fejlesztésének útján. Ilyen értelemben I biztosította a követet, hogy törekvése nála és a csehszlovák kormánynál teljes támogatásra talál. A megbízólevél átadása és a beszé­dek elhangzása után a köztársasági elnök elbeszélgetett a követtel. Csehszlovákia iráni követe átadta megbízólevelét Mohammed Reza Pahlevi iráni sah december 3-án fogadta dr. Jindrich Smidát, a Csehszlovák Köztársaság iráni rendkívüli követét és meghatal­mazott miniszterét megbízólevelének átadása alkalmából. Bratislavában megnyílt a francia könyv kiállítsa Hétfőn, december 3-án nyitották meg Bratislavában, a Szlovák Múzeum­ban a francia könyvkiállítást, melyet előzetesen Prágában és Brnóban ren­deztek meg. A kiállítás, melyet fran­cia festők műveivel egészítenek ki, december 23-ig tart.

Next

/
Thumbnails
Contents