Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-05 / 339. szám, szerda

A szocialista országok szoros egysége -i a nemzetek legnagyobb reménye a béke megőrzésében f A Szovjetunió és Románia kormányküldöttségének közös nyilatkozata Amiről a kapitalista országokban a becsületes emberek milliói álmodoznak A Szovjetunió alkotmányának húsz éve Ä szovjet-román tanácsozások alIcalmáből az összejövetelek és beszélgetések baráti és szívfelyes jellegűek Völtak és a teljes kölcsönös megértés szellemében folytak. A Szov letundő és a Román Népköztársaság a sokrétű kölcsönös testvéri segítségre támaszkodva a béke, demokrácia és Szočializmus nemes gondolatához h;testvéri együttműködésben a töb351 szocialista országokkal, továbbra is azon az úton fog haladni, amely ifemzeteink számára a gazdaság sokOldalú fejlődését és a nép éleiszín;vjmalának emelkedését, az állam; ipggetlenség megőrzését és megszilárdítását lés igazi nemzeti felvirágzást jelent. , A küldöttségek egyöntetűen kijelentik, hogy a Szovjetunió kormányának 1956. október 30-i. a Szovjetunió és a többi szocialista állam közötti barátság és együttműködés fejlesztése és továbbszllárditása alapjairól szóló nyilatkozatában foglalt elvek hozzájárulnak az országaink népei közötti barátság további megerősítéséhez, mert ezek az elvek teljes mértékben megfelelnek azon céloknafr, amelyeket a Román Népköztársaság is maga elé tűzött. A küldöttségek közötti széleskörű eszmecsere foglalkozott a Szovjetátóót és a Román Népköztársaságot érdeklő legfontosabb kérdésekkel, valamint a szovjet-román együttműködés fejlesztésével. A küldöttségek a jelenlegi nemzetközi helyzet értékelésében a nézetek teljes egyöntetűségét állapították meg Mindkét küldöttség ki jeleinti, hogy a jelenlegi vitás nemzetközi problémákat csakis az államok békés együttélésének elve alapján és türelmes tanácskozások útján kell megoldani, ami nemcsak a nemzetközi feszültség enyhülését, hanem a felszabadulás elérését biztosítja, melyet annyira óhajt minden nemzet. A Szovjetunió és a Román Népköztársaság kormánya szűkségesnek tartja kijelenteni, az imperialista erők azon kísérletei ellen, hogy meghiúsítsák a nemzetközi feszültség enyhülésének reményét, támadást intézzenek a népek szabadsága ellepi, beavatkozzanak más nemzetek beiügyeibe, bomlasztó tevékenységet fejtsenek ki a szocialista országok társadalmában, — szembe kell állítani a szocialista országok valamennyi békeszerető nemzetének, minden békeszerető erőnek még nagyobb egységét a béke védelmére az erő tés az agresszió imperialista politikája ellen, amely veszélyezteti valamennyi nemzet biztonságát és a világbékét. Az agresszió i olitikája igazi mivoltában Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael Egyiptom elleni táma-1, KerUiteK. Moszkva (ČXK) — Amint a TASZSZ jelenti, a Szovjetunió és a Román Népköztársaság kormányküldöttsége a közös tanácskozásokról nyilatkozatot adott ki. amely a többi között így szól dásában nyilvánult meg — hangsúlyozza a nyilatkozat. Amíg a brit, francia és izraeli haderőket nem vonják ki Egyiptom területéről, nem lehet azt állítani, hogy a háború veszedelme elmúlott és hogy a háborús tűz nem kaphat lángra új erővel. A Szovjetunió és a Romén Népköztársaság támogatják Egyiptom igazságos követelését, hogy az agresszió okozóit büntesséik meg és hogy Egyiptomnak fizessék meg a katonai akciókkal okozott károkat. A küldöttségek azt a nézetet vallják, hogy tekintettel az imperialista erőknek a nemzetközi helyzet kiélezésére irányuló kísérleteire, a legégetőbb feladat, amelynek döntő jelentősége van a béke megszilárdításában, a leszerelés. A Szovjetunió kormányküldöttsége megelégedését fejezi ki a Román Népköztársaság'kormányának azon nyilatkozata felett, amelyet a nagy népi gyűlés egyöntetűen jóváhagyott, hogy teljes mértékben egyetért a szovjet kormánynak 1956. november 17-i nyilatkozatában foglalt leszerelési javaslataival. A Szovjetunió és a Román Népköztársaság megengedhetetlennek tartják azt a helyzetet, hogy Kínát, az Egyesült Nemzetek Szervezete alapító tagjainak egyikét megfosztották attól a jcgátől, hogy elfoglalhassa törvényes helyét e szervezetben. Eszmecserét folytattak a magyarországi eseményekről Mindkét küldöttség azt vallja, hogy a magyarországi reakciós erők, amelyek kihasználták a Magyar Népköztársaság dolgozóinak a belpolitika terén előfordult hibák és fogyatékosságok kiküszöbölésére irányuló törekvéseit, megkísérelték a szocialista rend megdöntését és az európai békét veszélyeztető fasiszta tűzfészek létrehozását Magyarországon. A két küldöttség megelégedését fejezi ki, hogy Magyarország egészséges erői, amelyek a forradalmi munkás-parasztkormány köré tömörültek és a többi szocialista orsžágok segítségére támaszkodnak, bebizonyították, hogy meg tudják védeni a népi demokratikus rendszer vívmányait. Mindkét fél azt a nézetet vallja, hogy a szocialista államok nem nézhették közömbösen azt a veszedelmes helyzetet, amely Magyarországon előállt, amikor nemcsak a magyar dolgozók szocialista vívmányai, hanem a Magyarországgal szomszédos szocialista államok biztonsága is veszélybe A Román Népköztársaság kormányküldöttsége a szovjet kormánynak azon lépését, hogy a magyar forradalmi munkás-parasztkormány kéréA nyugat-berlini Telegraph beismeri: A Szabad Európa a hazugság gyára Berlin. A nyugat-berlini Telegraph a müncheni Szabad Európa adót olyan eszköznek minősíti, amelynek segítségével ha-jgsftgckat és hamis ígéreteket kürtölhetnek világgá. A lap rámutat, hogy a Münchenben működő adóállomás jogtalanul viseli a Szabad Európa nevet. Még Kétly Anna magyar jobboldali szociáldemokrata vezető is megerősítette, hogv ez a leadó olyan módon, amelyet alias felelőtlenségnek kell minősíteni, a magyar ellenforradalmároknak a Nyugat katonai támogatását ígérte. A leadó, habár nem a németek irány:t'á'c — a N]&met Szövetségi Köztársaság szuverén állam területén működik, amely állam ezáltal büinrészességi gyanúba esik, ha nem foglal határozott álláspontot a Szabad Európa elnevezéssel való visszaélés ellen. A lap rámutat arra, hogy a leadó alapszabályai lehetőséget nyújtanak a szövetségi kormánynak arra, hogy vléget vessen e felelőtlen aszítók és hamis próféták üzelmeinek. ÜJ SZÖ 1556. d^pember 5. DÉL-VIETNAM: Húszezer családot kergetnek ki otthonukból A Vietnami Sajtóiroda tudósítása szerint a Saigon-folyó partján élő több mint 20 000 családot arra kényszerítik, hogy bontsák le lakóházaikat és költözzenek el Saigonból. Ez a durva beavatkozás az emberek ezreinek életébe az úgynevezett áttelepítési terv részét képezi, amelyet nemrégen hirdetett ki Ngo Dinh Dien kormánya. Dél-Vietnam hatóságai beismerik, hogy ez a terv, amely további hasonló tervek előhirdetője, a dél-vietnami dolgozók erős ellsnállásába ütközik. Amerikai diplomata indonéz összeesküvőt rejteget Dzsakarta (ČTK) — Az indonéz kormány az elmúlt napok folyamán kormányellenes összeesküvést leplezett le és elrendelte Lubis ezredes, az összeesküvő csoport vezetőjének letartóztatását. A Berita Minhuan indonéz lap hírt ad arról, hogy Lubis ezredes a dzsnkartai amerikai nagykövetség egyik munkatársának lázéban rejtőzködik. A lap rámutat, hogy Lubis továbbra is kapcsolatokat tart egyes indonéz politikai pártok vezetőivel. sére segítséget nyújtott a reakciós: erők véres garázdálkodásának felszá-: molásában. úgy értékeli mint a Szov- : jetunió nemzetközi kötelességének tel-: jesítését Magyarország és a többi szo-; cialista ország dolgozói irányában. ; A két küldöttség kijelenti, hogy: kész minden törekvésével előmozdítani; az európai biztonsági rendszer létre-: hozását, amely egyesítené az európai: államokat társadalmi és állami rend-: szerükre való tekintet nélkül. : A mai feltételek között, amikor: Nyugat-Európában agresszív katonai ? tömb létezik, amikor újra felfegyverzik • Nyugat-Németországot és reaktivizál- • ják a revansista erőket, amikor az: USA-nak és az Északatlanti Tömb: országainak nagyszámú hadereje és: támaszpontja van a szocialista orszá-: gok közelében és elutasítják a leszere- j lés, valamint az államok közötti vitás: kérdések békés megoldásának útját, aSzovjetunió és a Román Népköztársa- • ság sem hagyhatják figyelmen kívül; azt a veszélyt, amely minden békesze- • rető államot fenyeget. Ilyen körűimé- ; nyek között és tekintettel a jelenlegi \ nemzetközi helyzetre, mindkét fél cél- ; szerűnek tartja a szovjet katonai egy-: ségeknek a varsói szerződés alapján: a Román Népköztársaság területén va-: ló ideiglenes tartózkodását. A Szovjetunió kormányának 1956. i október 30-i nyilatkozata szerint a j Szovjetunió és a Román Népköztár- • saság kormánya a nemzetközi helyzet: kibontakozásának megfelelően tanács- • kőzni fognak a varsói szerződés többi j résztvevőivel a szovjet katonai egy-: ségeknek a Román Népköztársaság te-: rüietén való további tartózkodásának: szükségességéről. I Sokoldalúan megvitatták továbbá a| Szovjetunió és a Román Népköztársa- \ ság közötti • gazdasági együttműködés kérdéseit Tekintettel a jelenlegi szovjet-román i gazdasági együttműködés célszerűsé-: gére a két fél kijelenti, hogy tovább- : ra is minden téren fejleszteni és j erősíteni fogja a két ország közötti j gazdasági kapcsolatokat az egyenjogú- : ság, a nemzeti szuverenitás tisztelet-; bentartása, a testvéri kölcsönös se-: gélynyújtás és a kölcsönös előnyök: alapján. A szovjet kormány a Román Nép-: köztársaságnak 1957-ben vasércet, ko-: hászati célokra kokszot, csővezetéke- j ket és egyéb árut szállít. A román \ kormány a Szovjetuniónak a népgazdaság szempontjából fontos árukat, küld. : Az ez idei romániai rossz gabonaterméssel kapcsolatban a szovjet kormány eleget tesz a román kormány kérésének és árucsere formájában, 1957 első felében 450 000 tonna búzát és 60 000 tonna takarmánygabonát j küld a Román Népköztársaságnak,; amelyet a kereskedelmi egyezmény alapján fognak kiegyenlíteni. A szovjet kormány hajlandó technikai támogatást nyújtani a vegyi- és kőolajipar-vállalatok létesítésében. A küldöttségek megállapodtak abban, hogy a vegyipari üzemek építése j érdekében a szovjet szervezetek el-: végzik a tervezési munkálatokat és: hitelre berendezést szállítanak. A Ro-: mán Népköztársaság kormánya al Szovjetuniónak ezt a hitelt ezen üze-j mek készítményeiből eredő szállításokkal egyenlíti majd ki, ami megfelel mindkét ország gazdasági érdekeinek. A küldöttségek megegyeztek abban, hogy a Szovjetunió által a Román Népköztársaságban adott egyes hoszszúlejáratú, az 1957-től 1959-ig terjedő években esedékes hitelek határidejét meghosszabbítják. A küldöttségek megvitatták és mindkét fél javára megoldották a kölcsönös pénz-: ügyi tervek valamennyi kérdését. A tanácskozások folyamán a kül-' döttségek eszmecserét folytattak a Szovjetunió és a Román Népköztársaság közötti kulturális együttműködés kérdéseiről. A Szovjetunió és a Román Népköz1 társaság kormányküldöttsége kifejezi azon szilárd meggyőződését, hogy a tanácskozások folyamán folytatott sokoldalú véleménycsere hozzájárul a Szovjetunió és a Román Népköztársaság közötti barátság és együttműködés további megszilárdításához és fejlesztéséhez, mindkét ország nemzetei érdekében és egyszersmind hozzájárul a szocialista országok egységének még szorosabb megszilárdításához, valamint a világbéke biztonságának megerősítéséhez. : A Szovjetunió nevében a nyilatkoza- i tot N. A. BULGANYIN, a Minisztertanács elnöke, a Román Népköztársaság nevében CHIVU STOICA, a Minisztertanács elnöke írták alá. • December 5-én 20 éves a Szovjetunió alkotmánya, ä világ első szocia• lista alkotmánya. E zseniális mű arról • tanúskodik, hogy az, amiről a kapita• lista országokban a becsületes embe: rek milliói álmodoztak és ma is álmo: doznak — a Szovjetunióban már megi valósult. i Miről álmodoztak és álmodoznak a [milliók a kapitalista országokban? • Olyan életről, ahol nincs kizsákmányo• lás, ahol nem érvényesül többé az éh•ség és a munkanélküliség kegyetlen • törvénye, ahol emberhez méltó életet • él a munkás és a paraszt, ahol tisz: telik az emberi méltóságot, ahol a : munka nem robot, hanem a megbecsü: lés forrása, ahol a dolgozók maguk : intézik saját sorsukat, maguk hozzák : törvényeiket. Elsőnek a világon a szov• jet nép teremtett magának ilyen éle•tet. Ennek az életnek a törvénye a • szovjet alkotmány. A világ dolgozói »úgy tekintenek a Szovjetunióra, mint : álmaik megvalósulására és azért har: colnak, hogy az ő életüket is ilyen : törvények irányítsák. : Az emberiség történelme sok alkot: mányt ismer. De soha az emberiség i történetében nem volt még olyan al: kotmány, amely — miként a Szovjet: unió alkotmánya — a dolgozóknak • tetsző és nekik kedvező társadalmi • rendet emelte volna törvénnyé. A • burzsoázia képviselői nem egyszer l vetettek papírra szép szavakat a sza: badságról, az egyenlőségről, az igaz: ságosságról és így tovább. De az al: kotmányt a tömegek mindenekelőtt : annak alapján ítélik meg, mit jelent : a valóságban a dolgozók számára. Az : a legfontosabb, hogy kinek az érdekeit : szolgálja az alkotmány, a nép érde: keit-e, vagy a kizsákmányolók érde: keit, a dolgozók érdekeit-e vagy pedig Sa tőkéét? : Az amerikai alkotmány is „egyenlő : jogokat biztosít mindenki számára : ahhoz, hogy gyárakkal rendelkezzék, : birtokolja a föld méhének kincseit, a : vasutakat, bankokat stb. De vajon : miért csak Morgan és Rockefeller, : Ford és Harriman élnek ezzel a jog: gal, és miért kénytelen az egyszerű : amerikai polgár eladni munkaerejét, i évről, évre még jobban összehúzni a 1 nadrágszíjat csak azért, hogy a Morü ganok és Rockefellerek, a Fordok és a : Harrimanok milliós profitot vágjanak ; zsebre ? A kapitalista társadalomban E nincs és nem is lehet tényleges egyenE lőség, amikor a vagyon és a politikai : hatalom egy maroknyi kiváltságos csaE Iád kezében összpontosul, a dolgozók széles tömegei pedig meg vannak ; fosztva mindezektől. Miféle tényleges E egyenlőségről lehet szó a kapitalista •és a munkás, a földbirtokos és a pa• raszt között, amikor az előbbiek ki\ zsákmányolók, az utóbbiak pedig a E kizsákmányoltak ? Az amerikaiak milE liói kénytelenek meggörnyeszteni háEtukat, nyomorogni, hogy gyarapítsák E a kapitalisták vagyonát és kiváltsáE gait, mert különben munkanélküliség5 re és éhezésre vannak ítélve, és el: vesztik azt a jogukat is, hogy éljenek. ~ A kapitalista országokban, ahol antagonisztikus osztályok vannak, a demok; rácia végeredményben demokrácia az E erősek számára, demokrácia a vagyo5 nos kisebbség számára. Az ezzel járó E szenvedésektől semmiféle burzsoá alE kotmány sem védi meg a tömegeket. E Jaj nekik, ha csak mukkanni is mersnek. Az amerikai életforma dicsőítői : szerint az amerikai alkotmány „a szaE badság világát" valósította meg. De E az amerikai Madison városka lakossága E rémülten utasította vissza, hogy alá; írjon egy szöveget, amely a FüggetlenE ségi Nyilatkozatnak az emberi sza2 badságról, az állampolgárok egyenlő; ségéről szóló szavait tartalmazta. Az : amerikai alkotmány szerint az állams polgárok egyenlő jogokkal rendelkez: nek a fajra és a bőr színére való E tekintet nélkül. Tizenöt millió ameriE kai néger azonban a legteljesebb jogE fosztottságban él. Fejük felett állanE dóan ott leng a vadállati lincselők z akasztófájának kötele. E A népek nem kérnek az ilyen alkot; mányból, nem kérnek a burzsoá alkotE mányból, amely ilyen „eredményeket" : hoz a tömegeknek. ~ Mi jellemzi a burzsoá alkotmányokE kai szemben a Szovjetunió alkotmáinyát? A szovjet alkotmány azt fejezi i ki, hogy 1936-ban a Szovjetunióban E már alapjaiban felépült a szocializmus E és a Szovjetunió a fejlődés új szakaE szába lépett: befejezi a szocialista E társadalom felépítését és a szocializ~ musból fokozatosan áttér a kommus nizmusba. Azt fejezi ki, hogy a SzovE jetunió dolgozói megszabadultak a kai pitalista rabszolgaságtól, hogy a SzovE jetunióban győzelmet aratott a legE magasabbrendű demokrácia — a szoE cialista demokrácia. A szocialista E demokrácia: a dolgozók demokráciája, E a kizsákmányolástól, gazdasági válsáE goktól, nyomortól megszabadult nép i demokráciája. A szovjet alkotmány E abból indul ki, hogy a Szovjetunióban E győzött a szocialista rend, szocialista E tulajdonban van a föld, a gyár, a föld " méhének kincse, minden termelési eszköz. A szovjet alkotmány törvénybe iktatta mindazokat a hatalmas társadalmi és gazdasági átalakulásokat, amelyek teljesen megváltoztatták a szovjet ország életét, a szovjet társadalom osztályszerkezetét, a Szovjetunió népeinek arculatát. A szovjet alkotmány, amely a szocializmus elvein épült, alaptörvénye a szovjet polgárok jogainak és kötelességeinek is. Törvénybe iktatja a munkához, a pihenéshez, a művelődéshez való jogot, a nemek, fajok és nemzetiségek legteljesebb egyenjogúságát, a szólás- és sajtószabadságot, a gyülekezési szabadságot stb. A Szovjetunió alkotmánya nem csupán törvénybe foglalja a polgárok elidegeníthetetlen jogait, hanem a fősúlyt arra helyezi, hogy élni is lehessen ezekkel a jogokkal. Ebben áll a Szovjetunió alkotmányának új, a történelem során korábban ismeretlen sajátossága. A szovjet alkotmány a szovjet nép kétévtizedes harcának erdeménye volt, és zászlaja lett további diadalainak. A szovjet nép hazájának soha nem látott hatalmát és felvirágzását érte el. A szovjet alkotmányban lefektetett szocialista rend nagy és lebírhatatlan erőt adott a szovjet népnek. Ez az erő tette képessé a fasiszta fenevad szétzúzására, hazája szabadságának és egész Európa szabadságának megoltal-: mazására a második világháborúban. Ez az erő tette képessé, hogy példátlanul rövid idő alatt begyógyítsa a háborúütötte sebeket és ma olyan gigászi alkotások megvalósításán dolgozzék, amelyeket már a kommunizmus közelgő napjának fénye ragyog be. Ez az erő teszi képessé a szoyjet népet arra, hogy diadalmasan védelmezhesse a világ népeinek békéjét és biztonságát, az emberiség jövőjét és civilizációját — híven a szovjet alkotmány nagyszerű elveihez: a nemzetek és fajok, a kis és nagy népek teljes egyenjogúságához, a népek megdönthetetlen barátságához. A szovjet alkotmány hatása és jelentősége messze túlnőtt a szovjetek hatalmas országán. Addig is érkeztek hírek a szocializmus építésének sikereiről a kapitalista országokba, addig is lelkesítették az elnyomottak millióit a szovjet nép újabb és újabb győzelmei, de a szocializmus épületének teljes nagyszerűsége csak az alkotmány fényében bontakozott ki igazán a még kapitalista rabságban élő népek előtt. A szovjet alkotmány erkölcsi segítség és reális támasz lett azok számára, akik mindannak a valóra váltásáért küzdöttek, amiről az emberiség legjobb elméi évszázadokon át álmodtak. Oj hittel acélozta meg őket a Szovjetunió alkotmánya: azzal a tántoríthatatlan hittel, hogy ami már megvalósult a Szovjetunióban, megvalósítható más országokban is. Ebben van a Szovjetunió alkotmányának nagy nemzetközi jelentősége. Mindennél jobban igazolja ezt a népi demokráciák léte, fejlődése, ezeknek az országoknak — köztük a mi hazánknak — alkotmánya is. Május 9-i alkotmányunknak valóban minden szava a munkások, dolgozó parasztok és dolgozó értelmiség érdekeit szogálja, szóval azokét, akiknek felszabadításáért a szovjet nép annyi fia áldozta életét. Mindnyájunké alkotmányunk, ugyanúgy, mint a nemzeti bizottságokról és a szlovák nemzeti szervekről kiadott alkotmánytörvények is. Alig pár évvel ezelőtt még ismeretlen volt mindaz, amit ma törvény biztosit köztársaságunkban a dolgozóknak: a munkához, a pihenéshez, a művelődéshez való jog, a nők igazi egyenjogúsága, a fiatalok védelme, a nép igazi szabadsága. Miénk itt minden és felmérhetetlenek további lehetőségeink. Ezért teljesítjük köztársaságunkért, magunkért és családunk jövőjéért oly büszkén és fegyelmezetten a ránk bízott szakaszon kötelességeinket. Az állam törvényeinek tiszteletben tartása, a terv egyenletes teljesítése, a beadás, mind azt fejezi ki, jó gazdái vagyunk-e az országnak. Jogainkkal csak akkor vagyunk képesek teljességükben élni, ha odaadóan teljesítjük kötelességeinket. Az a tény, hogy köztársaságunk alkotmánya és a szlovák nemzeti szervek hatásköréről szóló jelentős alkotmánytörvény — a szovjet alkotmány magasztos elveinek szellemében született meg, még szorosabbra fűzi testvéri szövetségünket minden eredményünk, sikerünk, győzelmünk forrásával, nagy felszabadítónkkal, a Szovjetunióval. 1936-ban a szovjet alkotmány megteremtésekor csak 200 millió ember élt a szocializmus törvényei szerint. Azóta beteljesülőben van újabb 80G millió ember vágya. A népek, akik élni tudnak a szabadsággal, a szocializmus építésének biztos útján járnak. Növekvő sikereink nap mint nap újra és újra bizonyítják: Ha vannak is átmeneti hibák, fogyatékosságok, dolgunkat lényegében derekasan végezzük. Jó utat: a szocialista demokrácia útját választottuk. Jó Sándor t