Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-05 / 339. szám, szerda

Három hónapon belül teljesen rendbehozzák Budapestet Moszkva (ČTK) — A moszkvai Pravda december 4-i számában közli P. Jeiimov és M. Ogyinec budapesti tudósítóinak cikkét, amelyben a szerzők beszámolnak a budapesti városi tanácsban végzett látogatásuk során szerzett benyomásaikról. A budapesti városi tanács épületének bejáratánál sok ember várakozik. Vannak közöttük munkások, akik a város peremnegyedeiből érkeznek, hivatalnokok, mérnökök, orvosok, pedagógusok és kommunális vállalatok alkalmazottai. Az emberek a városi tanácshoz kérvényekkel, javaslatokkal. panaszokkal fordulnak, amelyekben rámutatnak a kerületi szervezetek helytelen eljárására. A látogatók megtöltik a budapesti városi tanács épületének folyosóit és az ajtókon levő táblákat nézegetve keresik a szükséges osztályt, hogy elintézhessék ügyüket. Jefimov és Ogyinec beszélt a budapesti városi tanács vezető dolgozóival, akik közölték, hogy mcnst legelső és fő feladat Budapest helyreállításé. „Pontos nyilvántartást vezetünk mindazokról, akiknek lakásra van szükségük. Az elpusztított házakról szóló első közlések nem felelnek meg a valóságnak. Csak 3000 családot keli új lakásokba költöztetni, nem pedig 39 ezret. Ezeket a családokat ma már mind elhelyeztük. Egyeseket a különböző intézmények épületeiben helyeztünk el. Sok meg-* rongált házat már javítunk." A városi tanács vezető dolgozói remélik, hogy három hónapon belül teljesen réndbeszedik a várost. Most viszonylagosan fontos nyilvántartást fektettek le a városi gazdálkodásnak okozott károkról. A villamossínek 10 százaléka, a vezetékek 40 százaléka, 109 villamoskocsi, 10 trolibusz és 14 autóbusz rongálódott meg. Budapesten nagy munkát végeztünk — mondotta Szili Géza mérnök — 78 villamosvonal közül 38 már üzemben van. Az utasokat 630 villamoskocsiban szállítják, 24 vonalon 300 autóbuszt helyeztünk üzembe. Valamennyi poliklinika működik, elegendő orvos és egészségügyi dolgozó áll a betegek rendelkezésére. Csak az iskolák munkáját hátráltatja kissé a szénhiány. Ezért egyes gimnáziumokban a tanítás két műszakban folyik. Ez azonban csak ideiglenes intézkedés, s mielőbb megnyitjuk az összes iskolákat. A törvényes hatalom szervei szilárdulnak. Határozottan küszöbölik ki a múlt fogyatékosságait, kifejezik és védelmezik a magyar dolgozó nép érdekeit. — fejezi be a cikket. Tárgyalások a Szuezi-csatorna Favzi kiszabadításáról New York (ČTK) — Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára az ENSZ new-yorki székhelyén tárgyalt M. Favzi egyiptomi külügyminiszterrel. Megvitatták a Szuezi-csatorna felszabadításával és az ENSZ nemzetközi erőinek egyiptomi területen való tartózkodásával összefüggő kérdéseket. Hammarskjöld a legutóbhi itiapok l során többször találkozott Broustra I francia és Dixcn brit küldöttel és velük is tanácskozott e kérdésekről. | egyiptomi külügyminiszter: Az ENSZ haderői csak rövid ideig maradnak Egyiptomban New York (ČTK) Favzi egyiptomi külügyminiszter kijelentette, hogy az ENSZ fegyveres erői a Szuezicsatorna övezetében befejezik felada'ukat, mihelyt a brit és francia egységek elhagyják az egyiptomi területet. Ennek a katonaságnak csak addig kell maradnia Egyiptomban, amíg fennál a válság, mégpedig a leBányásznapi gyűlés Kaitowicében Varsó (ČTK) — December 3-án a lengyel bányászok hagyományos ünnepélyének előestéjén Kattowicében ünnepélyes gyűlést tartottak, amelyen részt vett W. Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, Zawadzki, a Minisztertanács elnöke, P. Jaroszewicz, a Minisztertanács alelnöke és mások. A bányásznap alkalmából W. Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára mondott beszédet. A gyűlésen sok kiváló bányásznak átadták a Munka Zászlaja Rendet és máš állami kitüntetéseket. W. Gomulka bes. idéből Varsó (ČTK) — Wladyslaw Gomulka, a 'Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára beszédet mondott. Rámutatott a szén jelentőségére a népgazdaságban és adatokat közölt a szénfejtésről, szükségletéről és kiviteléről az utolsó évekre vonatkozólag. Számadatokat közölt a béralapokról, a földművesek jövedelméről, Levélváltás N. A. Bulganyin és I. Hatojama között A japán alsóház már jóváhagyta a szovjet-japán nyilatkozatot Moszkva (ČTK) — Amint a TASZSZ közölte, Hatojama japán miniszterelnök november 27-én, a Szovjetunió és Japán október 19-én aláírt közös nyilatkozatának az alsóházban történt ratifikációjával kapcsolatban N. A. Bulganylnhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökéhez a következő levelet intézte. Elnök úr, Japán kormányát és népét megörvendeztette az a tény, hogy a Japán és Szovjetunió által aláírt közös nyilatkozat meghatározza a Szovjetunió területén mindeddig élő valamennyi japán felszabadítását és repatriálását. Japán kormánya és népe kifejezik azt a kívánságukat, hogy a nevezett japán polgárok szabadulása és hazaszállítása minél hamarább megtörténjen. Japán és a Szovjetunió közös nyilatkozatát jelenleg a •japán parlament tárgyalja. Az alsóház november 27-én a nyilatkozatot már jóváhagyta. Feltételezzük, hogy a felsőház december 5én valószínűleg szintén jóváhagyja. Mihelyt a parlament mindkét háza jóváhagyja a nyilatkozatot, a japán kormány haladéktalanul ratifikálja. Azután bármikor kicserélhetik a ratifikációs okmányokat. Ezzel kapcsolatban meg szeretném önt kérni elnök úr, hogy a szovjet fél tegye meg a szükséges előzetes intézkedéseket ahhoz, hogy a japán fél anélkül, hogy időt vesztene, a ratifikációs levelek kicserélése után hajót küldhessen az említett japánok szállítására, hogy a repatriációt ez év végéig befejezhessük, ahogy azt moszkvai tanácskozásainkon megbeszéltük. Felhasználom ezt az alkalmat, Elnök úr, hogy Önt mély tiszteletemről biztosítsam Icsiro Hatojama, japán miniszterelnök. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke november 30-án Icsiro Hatojamához, Japán miniszterelnökéhez a következő tartalmú választ intézte: Miniszterelnök Ür, megkaptam az ön folyó évi november 27-i levelét, amelyben közli, hogy a japán parlament alsóháza november 27-én jóváhagyta a közös nyiatkozatot és egyben kéri, hogy a szovjet fél előzetes intézkedéseket foganatosítson a japán polgárok repatriációjának 1956. éi végéig -történő befejezésére. Ezzel kapcsolatban közlöm önnel, hogy a szovjet kormány megteszi az előzetes szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy mihelyt érvénybe lép a szovjet-japán közös nviiatkozat, a japán polgárok a Szovjetunióból ez év végéig hazatérhessenek hazájukba. Mindent megteszünk arra, ami szükséges ahhoz, hogy Moszkvában október 19-én aláírt közös nyilatkozatot a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége idejében ratifikálja. Ezután lehetséges lesz a legrövidebb határidőn belül kicserélni a ratifikációs okiratokat. Felhasználom ezt a alkalmat miniszterelnök úr, hogy Önt az ön iránt érzett mély tiszteletemről bizto'sítsam. N. A. BULGANYIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. a termelés- és szükséglet terjedelméről stb. W. Gomulka a többek között hangsúlyozta: A szén és más termékek kivitelének csökkentése arra kényszeríti a lengyel kormányt, hogy csökkentse a beruházási építkezésre szánt összegeket. Ez irányban már ez év első felében intézkedéseket foganatosítottak. W. Gomulka a továbbiakban a munkabér növekedése és az árutermelés között mutatkozó aránytalansággal foglalkozott. A béralapok ez idei növekedése — mondotta — a fokozott foglalkoztatottságból, a munkabérek és nyugdíjak emeléséből, a termelési normák túllépéséből ered. Ez idén több mint négymillió dolgozónak javították a munkabérét és fizetését. A mezőgazdasági dolgozók jövedelmei is a múlt évhez viszonyítva mintegy nyolc milliárd zlotyval emelkednek. A jövedelmek ezen emelkedésének azonban nem felel meg az árutermelés, amely fedezhetné a fogyasztást. W. Gomulka foglalkozott a jövő év távlataival és ezeket mondotta: 1955ben még több mint 24 millió tonna szenet szállítottunk külföldre. A jövő évben ez a szám 10—11 millió tonnára csökken. Ez Lengyelország terhére a külkereskedelmi mérlegben mintegy 200 000 millió dollár csökkenést jelent. Mivel a lengyel kormány legfontosabb feladatainak egyike, hogy a piacot elegendő mennyiségű árúval lássa el, amely megfelel a lakosság fokozott vásárló készségének, de saját erejéből nem képes a hiányzó árut elkészíteni, kénytelen lesz külföldi hitelhez folyamodni, — mondotta. W. Gomulka a lengyel bányászokhoz intézett beszédének befejező részében hangsúlyozta, hogy a jelenlegi gazdasági nehézségek csak átmenetiek. , Az ENSZ közgyűlése Újabb provokációk Magyarország szuverenitása ellen Václav Dávid miniszter tiltakozik az ENSZ-el való visszaélés ellen A ČTK jelentése szerint az ENSZ közgyűlése hétfőn ismét összeült, hogy az USA kezdeményezésére áz úgynevezett magyar kérdésről tárgyaljon. Ezzel újból megszakították a közgyűlés munkáját, — nyilvánvalóan azért, hogy eltereljék a figyelmet a közép-keleti imperialista mesterkedésekről. Röviddel az ülés megkezdése előtt New Yorkban nyilvánosságra hozták Sebes I. magyar külügyminiszterhelyettes táviratát, aki ismételten hangsúlyozza, hogy a magyar kormány visszautasítja országa eseményeinek az ENSZ-ben való megvitatását, mert ez az ország belügye, mely nem tartozik semmiféle nemzetközi szervezet hatáskörébe. Az ENSZ megfigyelőinek Magyarország területén való megjelenése is a szuverenitás megsértését jelentené. A Hammarskjöldhöz, az ENSZ főtitkárához címzett távirat megismétli, hogy a magyar kormány hajlandó vele Rómában vagy New Yorkban tárgyalni, hogy személyesen nyerhessen megbízható információkat a magyarországi helyzetről. Később, amint ez mindkét félnek meg fog felelni, a magyar korfnány Hammarskjöldöt Budapesten fogadja. Hasonló szellemben beszélt a közgyűlés ülésén Horváth Imre magyar külügyminiszter is, aki követelte, hogy a magyar kérdés provokációs megtárgyalását töröljék a napirendről. Ezután előterjesztették az USA és további 13 ország (Argentína, Ausztrália, Belgium, Kuba, Dánia, Salvador, Írország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Pakisztán, Svédország és Thaiföld) küldöttségei által kidolgozott határozati javaslatot, amely ENSZ-megfigyelők Magyarországra való küldését javasolja. A határozati javaslat ismét a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió durva rágalmazását tartalmazza és ismétli „a deportálásról" szóló hazugságokat. A nyilatkozat azon ultimátumszerű követelést is tartalmazza, hogy Magyarország és a Szovjetunió kormánya december 7-ig jelentse, egyetért-e a megfigyelők kiküldésével. V. Dávid miniszter beszédéből Míg Lodge amerikai küldött és a nyugati hatalmak néhány küldötte védte az előterjesztett provokatív határozati javaslatot, Václav Dávid csehszlovák külügyminiszter leleplezte a határozati javaslat szerzőit és valódi céljaikat. V. Dávid miniszter a csehszlovák küldöttség nevében tiltakozott az ellen, hogy az ENSZ-el visszaéljenek és felhasználják azt a Magyar Népköztársaság belügyeibe való beavatkozásra. Rámutatott arra, hogy az ENSZ közgyűlése előtt a megoldásra váró fontos kérdések egész sora áll. Ezzel kapcsolatban* kiemelte, hogy hírek érkeztek a közép-keleti térségben, de különösen Szíria ellen irányúlő háborús összetűzések kibővítésének előkészületeiről. Megoldásra várnak a leszerelés fontos problémái is. Ezután rátért a magyarországi viszonyok folyamatban levő konszolidálására és hangsúlyozta, hogy a megzavart nemzetgazdaság helyreállítása és az ország további építése érdekében szükséges, hogy béke uralkodjék az országban és kívülről ne avatkozzanak az ország belügyeibe. Dávid miniszter továbbá rámutatott arra, hogy a levert ellenforradalom maradványai és külföldi segítőtársai nem mondtak le arról", hogy újból megkíséreljék megzavarni a rendet az országban, hogy meghiúsítsák, de legalább is gátolják az előrehaladó gazdasági konszolidációt. Abban reménykednek, hogy kívülről jövő támogatással olyan feltételeket teremthetnek, hogy ismét megtámadhatják a népi demokratikus rendszert. Ebben a megvilágításban — mondotta Dávid miniszter — kell látni azon provokációs akciók szakadatlan láncolatát, amelynek tanúi vagyunk itt, az ENSZ közgyűlésén. Már e kérdés előbbi megtárgyalása is igazolta, — folytatta V. Dávid — hogy a Magyar Népköztársaság ellen irányuló provokációs kampány kezdeményezői között éppen azok a körök foglalnak helyet, amelyek már évek óta törekszenek a Magyar Népköztársaság és a szocialista rendszer többi országainak nyugodt fejlődését gátolni; ezek segítségére támaszkodott elsősorban a népi demokratikus rendszer megdöntésére és a népellenes fasiszta rendszer uralomra juttatására irányuló sikertelen kísérlet. Ezek a körök a magyarországi eseményekkel kapcsolatban a hisztéria felkeltésével és fenntartásával arra törekszenek, hogy a figyelmet eltereljék a középkeleti fontos helyzetről. Az Egyesült Államok és az államok egész sorának küldöttsége által előterjesztett határozati javaslat az előző kubai javaslatokból indul ki. Ezt a javaslatot nem lehet másnak minősíteni, mint azon kísérletek folytatásának, amely az Egyesült Nemzetek egyik tagállamának belügyeibe való megengedhetetlen beavatkozására irányul. A csehszlovák küldöttség ismételten tiltakozott hasonló kísérletek ellen, s jelenleg is határozottan elutasítja őket. Az előterjesztett határozati javaslat követeléseiben még messzebb megy, mint a közgyűlés előző határozati javaslata. Vajon milyen célt követ az a követelés, hogy megfigyelőket küldjenek a magyar határra? (Az amerikai küldött ugyanis azt szorgalmazta, hogy abban az esetben, ha elutasítanák-a megfigyelők magyar területre lépését, akkor ezeket legalább a szomszédos államokba, vagyis különösen Ausztriába küldjék.) Mi másról lehet itt szó, mint a Magyar Népköztársaság ellen irányuló fantasztikus híreknek és rágalmaknak legalizálásáról, mely fantasztikus hírek a nyugati sajtóban csak úgy hemzsegnek. Ez a kísérlet arra irányul, hogy az Egyesült Nemzetek szervezetének tanácskozásával visszaéljenek azért, hogy e rágalmaknak a valóságot megközelítő színezetet adjanak. Dávid miniszter rámutatott arra, hogy a félrevezetett embereken és különféle kalandorokon kívül gonosztevő, aknatevékenységet folytató elemek és horthysta puccsisták is a határokon túlra szöktek. Az Egyesült Nemzetek Szervezete ilyen forrásokból szerezné vizsgálatai számára az alapot? Azon az úton haladni, amelyre az Egyesült Nemzetek Szervezetét az USA és a további államok közös határozati Javaslata akarja terelni, azt jelentené, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét koholt vagy szándékosan megrendelt hírek alapján bármikor, bármely tagállam ellen lehetne felhasználni. hető a legrövidebb ideig. A katonaságnak a Szuezi-csatorna övezetéből való távozása után még egy ideig az egyiptomi és Izrael közötti demarkációs vonal mentén kell maradnia, — mondotta Favzi. Ezen egységek szerepe — folytatta az egyiptomi külügyminiszter — olyan értelemben, mint ahogyan Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára ja-! vasolta és az ENSZ közgyűlése jóvá-hagyta, nem tételezi fel, hogy e had-» erők Egyiptomban olyan sokáig ma-í radnak, amíg nem érik el a problém ma politikai megoldását. A britek és franciák az nban kifejezésre juttatták ama óhajukat, hogy minél tovább szeretnék visszatartani ezeket a; egységeket. Mahmut Favzi, a Szuezi-csatornáról szólva kijelentette, Egyiptom elhatározta a csatorna ellenőrzését, egyúttal azonban azt is, hogy „teljes miértékben együttműködik a csator-1 nát használókkal." Hozzáfűzte, hogy a csatorna mindig nyitva áll majd minden ország hajóinak. Az egyiptomi gazdaság felszabadul az imperializmus alól AZON SÚLYOS TERHEK egyike, amelyeket Egyiptom az előző rendszertől örökölt, volt a bizonyos mértékben idegen töke hatalma alatt nyögő gazdaság. Az idegen töke főképp angol és francia volt. A pénzügyi, ipari és kereskedelmi fontos ágazatok többsége idegen kézben volt vagy erősen képviselve volt bennük a külföldi tőke, míg az egyiptomi nemzeti tőkét arra ítélték, hogy saját hazájában alárendelt szerepet töltsön be. A pénzintézetek 65 százaléka a Nemzeti Bankot kivéve, három angol bank — a Barclay Bank, az Ottoman Bank és Ionian Bank — és két francia bank — a Credit Lyonnais és Comtoir National — kezében volt. A 86 biztosító társaság közül 42 volt brit, 13 francia és csak 8 egyiptomi, azonban e nyolc egyiptomi társaságban is képviselve volt a külföldi tőke. Két nagy jelzálogbank, amely annyira fontos az egyiptomi mezőgazdaság számára, a Credit Fonciére és a Land Bank kezében volt. A brit monopolium — a Royal Dutch Shell — csaknem teljesen hatalmában tartotta az Anglo Egyptian Oilfíelds Ltd-et, amelyre az előző királyi kormány gyakorlatilag rábízta az egyiptomi kőolajtermelést. Ez a társaság tulajdonosa a két olajfinomító egyikének, amely a kőolajtermelés 80 százalékát tartja hatalmában. A legnagyobb egyiptomi hajózási cég volt Egyiptomban az angol a Coaling Depots Ltd.. amelyet 1900-ban alapítottak. A brit töke tartja hatalmában az egyiptomi cementipart is, Az Imperial Chemicals Ltd. ellenőrzi az egyiptomi vegyiipar háromnegyed részét. A Brit Keleti Társaság kilenc fontos dohánytermelő-társaságot ellenőriz és gyakorlatilag kezében tartja az egyipMomi dohánymonopóliumot. T Az egyiptomi nemzeti tőkének egyedüli erőssége volt az úgynevezett Misr-csoport, 18 egyiptomi társaság konszernje, amely társaságok a Misr Bank körül tömörültek. Tevékenységét főképp a textiliparban fejtette ki. Az egyiptomi cégek helyzete azokban a szektorokban, amelyekben a külföldi tőke uralkodott, nagyon nehéz volt, mert a pénzügyileg erős külföldi társaságok durván elnyomtak minden versenyre irányuló EBBEN AZ ÜGYBEN ÚGYSZÔLVÄN semmit sem lehetett kezdeni, mert a kormány gazdasági politikája a tőkés beruházások serkentésére irányult. És a nagy építkezési tervek, mint pl. az asszuáni duzzasztógát, a tartományok felszabadítása, a szociális és orvosi szolgálatok rendszere felemésztették a költségvetés jó részét. Az áruló agresszió arra késztette az egyiptomi kormányt, hogy a brit és francia tőkének egyiptomi kérdését mint idegen vagyont vizsgálja meg. E vagyon igazgatására ellenőrző igazgatókat neveztek ki. Ennek az intézkedésnek nem volt kisajátítási jellege, mert a lefoglalás alá eső vállalatok továbbra is az eredeti tulajdonosok vagyonát képezik, azonban azokat most egyiptomi igazgatók gondozzák. Nem fér kétség ahhoz, hogy e vagyon igazgatása Egyiptom érdekében történik. Az A1 Missaa kairói esti lap, amelynek olvasói a város munkásai és értelmisége sorából kerülnek ki, több cikket közölt az új igazgatás kérdéséről és követelte, hogy ez a mód váljék a gazdasági imperializmus felszámolásának eszközévé Egyiptomban. A SZUEZI-CSATORNA államosítása után ez további lépés az egyiptomi gazdaság teljes felszabadulásának útján az imperializmus- járma alól. Jaroslav Bouček.