Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-01 / 335. szám, szombat

Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnök üzenete N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Moszkva. (CTK) — Tisztelt elnök úr, köszönetet mondok Önnek azért az üzenetért, amelyet a szovjet nagy­követ néhány nappal ezelőtt adott át nekem. Teljes mértékben egyet értek Önnel, hogy minden törekvésünket olyaln egyezmény elérésére irányítsuk, amely megszünteti d háborús veszélyt és biztosítja a világbékét, örömmel á'lapítom meg, hogy új kezdeménye­zéssel járulnak hozzá a leszereies sú­lyos problémájához és meg vagyunk győződve arról, hogy ez gondos tár­gyalást kíván. Gondosan és figyelem­mel foglalkozunk ezen leszerelési ja­vaslatokkal, úgy mint ahogyan megkí­vánják. A leszerelés kérdése elsősorban azo­kat a nagyhatalmakat érinti, amelyek hatalmas fegyveres erővel és sokféle fegyverrel rendelkeznek. Tehát csak­is a nagyhatalmak foganatosíthatnak hatékony intézkedéseket. Ami ben­nünket iJJet, készek vagyunk minden ránk nézve elfogadható eszközzel se­gíteni. A jelenlegi nemzetközi fe­szültségben az eddiginél fokozottabb mértékben kell arra törekednünk, hogy a nagyhatalmak a legrövidebb időin belül megkezdjék a tanácskozá­sokat a leszerelési egyezmény meg­kötése érdekében. Ha India részvétele e tanácskozáson kívánatos lesz a többi részvevőnek is, készségesen jelenünk meg a tárgya­láson. Őszinte tisztelettel: Dzsavaharlal Nehru Egyiptomi jegyzék Hammarskjöldhöz Kairó. (ČTK) — Ali Sabri, az Egyip­tomi Köztársaság elnöki irodája poli­tikai osztályának vezetője közölte, hogy az egyiptomi kormány Dag Ham­marskjöldnek, az ENSZ főtitkárának jegyzéket adott át, amelyben köve­teli, hogy az ENSZ pontor határidőt jelöljön "meg, ameddig a brit, francia és izraeli erőknek ki kell vonulniok Egyiptom területéről. Ali Sabri kijelentette, hogy Egyip­tom egyelőre nem foglalkozik a baráti országok ölnkénteseinek meghívása kérdésével, amíg az Egyiptom elleni agressziót az ENSZ tárgyalja. Ali Sabri hangsúlyozta, hogy az önkénte­sek kéiJése attól függ, hogyan old­ja meg az ENSZ a jelenlegi egyiptomi helyzetet. BANDARANAIKE, Ceylon miniszter­elnöke a new-yorki sajtóértekezleten kijelentette, hogy állást foglal a Kí­nai Népköztársaság felvétele mellett az ENSZ-be. (ČTK). Nyugati körök előre tudtak a szíriai összeesküvésről Damaszkusz. (ČTK) — Szíria ható­ságai néhány nappal ezelőtt összees­küvést lepleztek le, amelynek célja volt, hogy államfordulatot idézzen elő és olyan kormányt juttasson uralomra, amely hajlandó lenne együtömúködni az imperialistákkal. Ezzel kapcsolat­ban mem érdektelen ,hogy november 28-án este a párizsi rádió hírt közölt, mely szerint „nincs kizárva, hogy Szíriábaln néhány órán belül állam­fordulatra kerül sor. Azok, akik az államfordulatot előkészítik, az iraki kormánytői Kérnek támogatást." Való­ban figyelemreméltó, hogy Párizsban már előre tudtak a szíriai államfordu­latról, amely azonban várakozásuk el­lenére nem valósult meg. Szíria népe tud arról a veszedelemről amely az imperialista országok részé­ről fenyegeti őt. Sabri Asali, Szíria miniszterelnöke a november 29-i sajtó­értekezleten kijelentette. Szíria és a többi arab ország készen állnak, hogy megvédjék függetlenségüket és sza­badságukat. Lloyd elutasította a haderők visszahívását Egyiptomból London. (ČTK) — Seiwyn Lloyd brit külügyminiszter az angol alsó­házban tett nyilatkozatában vissza­utasította azt a kívánságot, hogy kö­telezettséget vállaljon arra, hd§y Nagy-Britannia aláveti magát az ENSZ közgyűlése határozatának az angol—francia haderőknek egyiptomi területről való kivonását illetőleg. Lloyd közölte a képviselőkkel, hogy csakis ideiglenes nyilatkozatot tehet arra nézve, hogy „szükséges lesz még határozni a fontos kérdésekről". Előbb azonban tanácskoznunk kell francia szövetségeseinkkel, — mondotta s hozzáfűzte, hogy Ch. Pineau francia külügyminiszter e kérdés megvitatá­sára Londonba jön. A. Bevan, a Munkáspárt külügyi képviselője rámutatott a külügymi­niszter beszédének homályos pontjai­ra, és hozzátette, hogy a mai helyzet éppen azért állt elő. mert a kor­mány a csatorna jövőjének megoldá­sát erőszakkal akarja kikényszeríteni. Grimond, a liberális párt vezetője felvetette azt a kérdést, kijeienthe­ti-e a kormány, hogy nem szükséges a brit haderőket Port Saidban tarta­ni a csatorna jövőjének végleges megoldásáig ? Lloyd erre azt válaszol­ta, hogy szívesen mérlegelné ezt a kérdést. Lengyelország gazdasági fejl ődésének perspektívája Szabad és szuverén Lengyelország csakis a szocialista Lengyelország lehet Wladislaw Gomulka beszédéből Varsó (ČTK) — November 29-én kezdődött Varsóban a lengyelországi politikai és közélet képviselőinek értekezlete. Az értekezleten a Nemzeti Front, a szövetkezeti mozgalom és más közszervezetek részlegeinek ösz­szesen 3000 képviselője vesz részt. A napirendi program jóváhagyása után, amit A. Zwadzki ismertetett, IV. Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. W. Gomulka beszédének bevezető részében megállapította, hogy a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága VIII. plénumának határozata az újjáépítés széleskörű programját képezi, amelynek teljesítése hosszú időt igényel. A lengyel-szovjet kapcso­latokkal foglalkozva W. Gomulka meg­jegyezte, hogy az ellenség csüggedten fogadta azt a hírt. hogy eltávolítottuk a Szovjetunióval való kapcsolatokban felmerült hibákat. Az ellenségnek ez kiütötte a fegyvert a kezéből. W. Go­mulka vitába szállt azzal a külföldön terjesztett hírrel, hogy a moszkvai ta­nácskozások eredményei a lengyel po­litika egyoldalú sikerét jelentették. Kijelentette, hogy a Moszkvában alá­írt lengyel-szovjet nyilatkozat mindkét fél politikai sikere volt. W. Gomulka ezután a magyarországi tragikus eseményekkel foglalkozott, amelyeket egyes körök a Szovjetunió elleni szégyenteljes kampányra hasz­náltak fel. őszintén sajnáljuk, hogy olyan helyzet állt elő, hogy a magyar kormány kívánságára szovjet haderő­nek kellett beavatkoznia. És ha sor is került erre a lépésre, ez lénye­gében más, mint az egyiptomi események, mert az egyiptomi agresszió Egyiptom szuverenitása ellen irányult, és egyúttal a kudarcot vallott gyarmatosító politika megnyil­vánulása volt. A magyarországi esemé­nyekkel kapcsolatban éppen azok a körök a leghangosabbak, amelyek po­litikájukat a külső intervencióra tá­masztják, azonban a másik oldalról. Ezek a körök uszították a magyar né­pet, és nem csekély mértékben felelő­sek a magyarországi vérontásért. W. Gomulka kijelentette, hogy a moszkvai lengyel-szovjet tanácskozás eredményei mintaképül szolgálhatnak arra, milyennek kell lenniök a szocia­lista országok közötti kapcsolatoknak. Meg vagyok győződve róla, — mon­dotta — hogy a szovjet-magyar kap­csolatok is hasonló elveken alapulank majd. Egyes lengyel-szovjet gazdasági problémák megoldásával foglalkozva W. Gomulka rámutatott arra, hogy a szovjet kormány a többi között egyet­értett azzal, hogy Lengyelországnak elengedjék a 110 millió rubelt kitevő összeget azért a hadianyagért és fegy­verekért, amelyeket Lengyelország 1947-ben kapott. Ezzel kapcsolatban W. Gomulka rámutatott a hadianyag és fegyverfelesleg kérdésére 38 millió T. ZSIVKOV : A Szovjetunió Kommunista Pártja — valamennyi kommunista és munkáspárt tanítója T. Zsivkovnak, a Bolgár Kommu­nista Párt KB első titkárának a szófiai nagy-gyűlésen elhangzott beszédéből: Szófia (ČTK) — T Zsivkov, a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bizott­ságának első titkára beszédének be­vezető részében a legutóbbi nemzet­közi eseményekkel foglalkozva elítélte az angol, francia és izraeli agresz­sziót és kijelentette, hogy a bolgár kor­mány és nép támogatja a Szovjetunió erélyes fellépését az egyiptomi agresz­szorok ellen. A bolgár nép, amely öt­száz évig sínylődött idegen uralom alatt, az egyiptomi népnek részvétét nyilvánítja és támogatni fogja a vég­ső győzelemig. Az imperialisták azon törekvésük­ben, hogy eltereljék a figyelmet az egyiptomi agresszióról, nagy zajt csap­tak az úgynevezett magyar kérdés körül. Kormányunk és dolgozóink szolida­ritásukat nyilvánítják a Magyarorszá­gon harcoló hazafias erőkkel, segítsé­get nyújtanak a testvéri magyar nép­nek és forradalmi munkás-paraszt­kormányának. Ez a segítség az egész nép ügye. T. Zsivkov ezután hangsúlyozva, hogy a bolgár nép és a kormány tá­mogatják a szovjet leszerelési javas­latokat, azt a meggyőződését fejezték ki, hogy a békeszerető erők győzedel­meskednek. T. Zsivkov részletesen foglalkozott azokkal az eredményekkel, amelyeket az ország fejlődésében az utóbbi idő­ben a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa, valamint Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizott­ŰJ s.ző 1956. deeember 1. ságának áprilisi ülése után eléofcek. Habár a Központi Bizottság áprilisi plenáris ülése óta mindössze néhány hónap telt el, a párt Központi Bizott­sága és a kormány a fontos kérdések egész sorát tárgyalta le és oldotta meg. Ezek közé tartoznak a földmű­vesszövekezetek megszilárdítására és bővítésére irányuló intézkedések, a szövetkezetek és szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének fokozása, a szövetkezeti tagok nyugdíjának kér­dése, az üzemi éttermek szervezése és az árak 25—30 százalékkal való le­szállítása az éttermekben. Az alacsony nyugdíjakat felemeltük. 1957 január 1-től jelentős mértékben emelkednek a családi pótlékok. A Központi Bizott­ság és a kormány a legközelebbi idő­ben megtárgyalja a gazdasági és kul­turális élet, valamint a dolgozók életszínvonala emelésének további kér­déseit. T. Zsivkov rámutatott továbbá, hogy a kormány a legutóbbi időben nagy figyelmet szentelt a munkanélküliség felszámolásának. Amint ismeretes, a munkanllküliség nem tipikus kísérő jelensége a szocialista rendszernek — mondotta Zsivkov. Nálunk szintén átmeneti jelenség. Tekintettel azonban azokra a nagy nehézségekre, amelyek­kel e kérdés megoldásánál találkoztunk, a Központi Bizottság és a kormány az SZKP KB-hoz és a szovjet kormány­hoz fordult azzal a kéréssel, hogy támogatást nyújtsanak. Mint mindig, a Szovjetunió most is készségesen ál­lott rendelkezésünkre. Gyárainknak nyersanyagot és félárut adott feldol­gozásra. E segítségnek köszönhető, hogy már a jövő évben teljes mérték­ben kihasználhatjuk gyáraink kapaci­tását és teljesen megoldjuk a munka­nélküliség kérdését. A Szovjetunió se­gítségének köszönhető, hogy megol­dottuk a gabona körüli átmeneti ne­hézségeket. T. Zsivkov a továbbiakban rámutatott a kormány és a párt azon intézkedé­seire, amelyek, a népi demokrácia megszilárdítására irányulnak. A mi rendszerünk — jelentette ki Zsivkov — amely a forradalmi harcok köze­pette és a tömegek munkájából szü­letett, mélyen demokratikus és való­ban nemzeti. Ezt a demokráciát, a szocialista demokráciát továbbra is fejleszteni fogjuk. A magyarországi események arra tanítanak bennünket, hogy védelmez­zük és szilárdítsuk a szocialista or­szágok és valamennyi kommunista- és munkáspárt egységét, védelmezzük a marxizmus-leninizmus mindig tiszta zászlaját. Az utóbbi időben ismét felbukkan­tak egyes nacionalista és opportunista elemek, amelyek megkísérlik, hogy re­vízió alá vegyék a marxizmus-leniniz­must. Az imperialisták mostani stra­tégiájának célja az, hogy kettéosszák a szocialista országok családját, egyes szocialista országokat kiszakítsanak a casládból és a Szovjetunióval szembe­állítsák. Az imperialisták ezen célját akarva, nem akarva szolgálják a je­lenlegi revizionisták. Mi, bolgár kommunisták — mondot­ta T. Zsivkov elvtárs — az ország valamennyi dolgozójával együtt ma ki­jelentjük, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártja valamennyi kommunista és munkáspárt tanítója és hogy a Szovjetunió, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja iránti viszonyunk a proletár internacionalizmus, a mun­kásosztály érdekei és a szocializmus iránti hűség próbaköve. Nemzetünk szilárdan elhatározta, hogy mindenki ellen megvédi a megbonthatatlan bol­gár-szovjet barátságot. dollár összegben, amit Lengyelország az Egyesült Államoktól hitelbe kapott. Az USA hadseregének feleslegéből vásárolt autókat és más felszerelést az USA hadserege már régen kiselejtezte, azonban Lengyelország továbbra is 1 300 000 dollárt fizet törlesztésképpen és 700 000 dollárt kamat címén min­den évben. Lengyelország nemzetközi kapcsola­tairól szólva W. Gomulka ezt mondot­ta : „Lengyelország szuverenitásának biztosítéka a szocializmus táborával való szövetsége és közössége. A Len­gyelország és a Szovjetunió közötti kapcsolatoknak az egyenlőség, a te­rületi sérthetetlenség, a függetlenség és szuverenitás, valamint a belügyekbe való be nem avatkozás elvein kell ala­pulniok. A Kínai Népköztársasággal, bevált jó barátunkkal a tartós baráti kapcso­latok, a kölcsönös megértés kötnek össze bennünket — hangsúlyozta W. Gomulka. — A Csehszlovák Köztársa­sággal, a Német Demokratikus Köz­társasággal és a szocialista országok­gal való kapcsolataink a közös érde­keken és barátságon alapulnak, mit ál­landóan szilárdítani fogunk. A közel­múltban megvilágítottunk több prob­lémát és teljes mértékben rendbehoz­tuk kapcsolatainkat Jugoszláviával. Lengyelország viszonyának vala­mennyi néppel elsősorban a béke bizto­sítására való törekvésen kell alapulnia. Minden erőnkkel arra fogunk töreked­ni, hogy gazdasági és kulturális kap­csolataink a lehető legjobban fejlődje­nek mindenkivel, aki azt kívánja. Ké­szek vagyunk megvitatni a politikai kérdéseket és közös utat keresni a vitás kérdések megoldásához az egy­más mellett élés elveinek alapján. W. Gomulka ezután rátért a belpo­litikai kérdések elemzésére. Hangsú­lyozta, hogy a LEMP politikájában fel­merült hibák nem csökkenthetik a párt jelentős sikereit. A gazdasági po­litikában mutatkozó hibák ellenére Lengyelország gazdasági fejlődésének távlatai jók és megnyugtatók. M. Gomulka elítélte azokat, akik azt gondolják, hogy a VIII. plénum hatá­rozatai átmeneti időszakot jelentenek a kapitalizmusra való visszatérés út­ján. Az eképpen gondolkozó burzsoá politikusok reményét szét kell oszlat­ni. W. Gomulka a lengyel nép köré­ben bújkáló reakciós erőkkel foglal­kozva az összegyűltek általános egyet­értése mellett kijelentette, hogy kér­lelhetetlen harcot indítanak a provo­katőrök és rendbontók ellen. W. Gomulka figyelmeztetett arra, hogy egyes csoportok támadják azokat Eisenhower, Dulles, Adenauer: — enre gyertek! a pártfunkcionáriusokat is, akik az elő­ző időszakban szorgalmasan dolgoztak és ma teljes mértékben támogatják és megvalósítják a VIII. plénum prog­ramját. Az összegyűlttek hosszan tar­tó tapssal fogadták W. Gomulka azon kijelentését, hogy nem fogják megen­gedni, a becsületes és odaadó emberek rágalmazását. Szocialista rendszert építünk, amely megszabadult a múlt hibáitól — je­lentette ki W. Gomulka. A munkások­nak olyan feltételeket teremtünk, hogy vállalataiknak gazdái lehessenek. A parasztoknak lehetővé tettük, hogy szabadon választhassák meg a gazdál­•kodás formáját, habár a legmegfelelőbb formának a közös gazdálkodást kell tekinteni. Az értelmiségnek teljes le­hetősége van az alkotó fejlődésre. Tá­mogatjuk a kézműipar fejlődését is. W. Gomulka hangsúlyozta, hogy az ország a szocializmust saját erejéből a jelen körülményei közepette építi. Akinek más jobb és reálisabb prog­ramja van — mondotta Gomulka — terjessze a nép elé. Azok a politikusok, akiknek nincs saját programjuk azt mondják nekünk, hogy a mi progra­munk nem nyújt szabadságot vala­mennyi politikai pártnak. Meg kell ne­kik mondani, hogy nálunk nincs meg a burzsoá pártok tevékenységének sza­badsága. Szabad és szuverén Lengyelország csakis a szocalista Lengyelország le­het. Ez a Lengyelország csak erősöd­het, szilárdulhat, és a népnek mun­kát, jobb anyagi feltételeket biztosít­hat. Az ország dolgozó tömegei más Lengyelországról hallani sem akar­nak. A ma legégetőbb feladata az ipari és mezőgazdasági termelés állandó növelése. A lengyel nép most ilyen po­litikát vár. W. Gomulka beszédének további ré­szében ezt mondotta: „Szavaimat a párt nevében előadott választási 'be­szédnek kell tekinteni. A Lengyel Egye­sült Munkáspárt választási követelé­seit magában foglalja a nemzeti egy­ség frontjának közös nyilatkozata. Pártunk a többi politikai pártokkal és közszervezetekkel közösen indul a vá­lasztásokba és közös jelölőlistát nyújt be, amely a szocializmus ellenségeinek nézete szerint nem demokratikus. W. Gomulka rámutatott arra, hogy a háború előtt 27 választási lista volt, azonban a kommunista pártnak tevé­kenységét betiltották és azok ellen a munkások ellen, akik törvényes jogai­kért harcoltak gumibotokat és néha fegyvert alkalmaztak. Ez a háború előtti „ideális demokrácia" Lengyel­országot gyengítette. Az ország különböző kerületeiből már most érkeznek hírek arról, hogy sok a jelölt a szejm képviselőinek megválasztásánál. Előfordul, hogy né­hány száz jelöltet ajánlanak olyan ke­rületekben, amelyekre néhány képvi­selő esik. „Lengyelországban sohasem lesz hiány azokban, akik a hatalomra törekszenek, — mondotta Gomulka — azonban az egész nép azelőtt a fel­adat előtt áll, hogy a legfejlettebb em­bereket válassza meg. Választani — annyit jelent, mint mérlegelni, hogy a jelöltek eddig ho­gyan teljesítették polgári kötelessé­güket, mily odaadó­an dolgoztak a haza ügyéért. A LEMP jelöltjei kinevezésé­nél tekintetbe ve­Erre kedveskéim, szi ezt — mondot­ta Gomulka. Intrikák Ausztria függetlensége ellen Bécs. (ČTK) — Az osztrák kormány november 27-i ülésén Helmer belügy­miniszter bejelentette, hogy az Egye­sült Államok kormánya azzal a ké­réssel fordult az osztrák kormányhoz, hogy amerikai katonai repülőgépek szállhassanak le osztrák repülőtereken és elszállíthassák a magyar szökevé­nyeket. Az osztrák kormány ennek a kívánságnak azzal a feltétellel tesz eleget, hogy ellenőrzi majd a leszálló amerikai katonai repülőgépeket. A bécsi amerikai nagykövetség viszont közölte az osztrák saj­tóban. hogy az USA kormánya nem fordult ilyet.i kéréssel Ausztriához. Ab­ban az esetben azonban, ha az osztrák kormány az Egyesült Államokhoz for­dul hasonló tartalmú kéréssel, gyor­san és kedvezően elintézik. A bécsi sajtó éllénken kommentálja az osztrák kormány üléséről szóló hi­vatalos hírt és az amerikai nagykö­vetség cáfolatát. Ezek a körök úgy vélik, hogy e hírek mögött aljas játék folyik az osztrák semlegesség rová­sára. A nép követeli Srak kilépését a bagdadi paktumból Damaszkusz. (ČTK) — A Damasz­kuszi Rádió közlése szerint Nedsev iraki városban mér negyedik napja ha­talmas tüntetések folynak. A tüntetők követelik a je enlegi iraki kormány lemondását Nuri Said minisztereinök­kel az élen, Irak azonnali kilépését a bagdadi szerződésből és hatékony se­gélynyújtást Egyiptominak az angol, francia és izraeli agresszió ellen. Bagdad, Ammara és Ed Dibania vá­rosokban i Nedesev város lakossága iránti szo"daritás jeléül a lakosság késő esti órákig tartó hatalmas tün­tetéseket tartott.

Next

/
Thumbnails
Contents