Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-25 / 359. szám, kedd

Egy televíziós adás — és ami mögötte van Nem tudom más is úgy van e vele, de én már gyermekkoromban sem örültem addig egyegy új játéknak, amíg a hasába nem néztem, mitől szalad például a felhúzás autó, vagy miért mondja kéznyomkodásra a mackó, hogy e-e-e? Ügy látszik ez a gyermekes kíván csiskodás öreg koráig is elkíséri az embert, hiszen legutóbb is csak azért nem tudtam élvezni barátom televíziós készülékértek képcsodáit, mert az egész műsor alatt az a kérdés marcangolta belsőmet, hogyan láthatom én azt, amit Sok kilométerre tőlem adnak elő a művészek? Sajnos a televíziós készüléket jelen esetben nem engedte szétboncolni irigy barátom, ezért történt aztán, hogy jobb lehetőség híján Csajkovics mérnöktől, a televízió egyik vezetőjétől kértem engedélyt, hadd nézhessem végig legközelebbi közvetítésük műhelytitkait. Alexander Fredna: Dámák és huszárok című vígjátékának közvetítése volt az a legközelebbi alkalom — nos kísérjenek hát el felfedező utamra önök is kedves olvasók! Fél nyolc sem volt még. amikor autóbuszaink odaérkeztek a kultúrpark esztrádtermének bejárata elé. Itt találkoztunk a televíziós adás előkészítőinek másik csoportjával, a díszletezőkkel, színészekkel és a bonyodalmas munka legfőbb irányítójával, Rehák János rendezővel. Nos hát, amit ez az ember véghezvitt ezen a napon, azt még nézni is rettentő volt, nemhogy végigcsinálni. Irányította a technikai osztály szerelési munkáját, kijelölte a három felvevőgép felállításának helyét, kiigazgatta a színpad díszleteit, kijelölte a hangfelvételhez a mikrofonok helyét és aztán — csupán csak a színpad előtt felállított televíziósgép képeit figyelve, — órákon és órákon keresztül próbálgatta, javítgatta a színdarab fontosabb jeleneteit. Hej, izzadtak ám ezen a napon nemcsak a színészek, nemcsak a próbafelvételeket végző fiimezők meg monitorosok, de még maguk a felvevögépeket ide-oda tologató egyszerű segédmunkások is. Szinte csoda volt, ahogyan ez a mozdulatlan arcú cvikkeres férfi rá sem pillantva a színpadon nyüzsgömozgó színészekre, óraműpontossággal összehangolta a színpad, a felvételezők és az autóbuszban dolgozók technikai munkáját! Késő délutánra fordult már az idő, amikor befejeződött végre a főpróba és elkezdődött az esti közvetítés előtti utolsó szünet. Bármennyire is pihenésre szorult ez az óriási idegmunkát végző rendező, mégsem állhattam meg, hogy el ne csípjem egy pár percre: — ugyan beszéljen már egy keveset munkájáról s e munka előzményeiről. Így tudtam aztán meg, hogy Rehák János konzervatóriumot végzett, dolgozott már a bratisiavai Nemzeti Színháznál, meg a filmnél is, sőt szerkesztő is volt, mielőtt a televízióhoz került. Amikor már „élesre" mennek a felvételek. Két hónapja dolgoznak már a mai előadás előkészítésén és tizenöt próbát tartottak eddig. Egy üyen színdarab televízióra váló rendezése sokkal bonyodalmasabb egy színházi rendezés munkájánál — vettem ki a rendező szavaiból. Nemcsak azért, mert a televíziós rendező tulajdonképpen a film, a rádió és az élöjáték technikáját is irányítja egyszerre, hanem azért is, mert pl. még ilyen színdarabot is, amelyet már isten tudja hányadszor játszott a színészgárda, teljesen más szemszögből nézve kell újból betanítani. A televíziós rendezőnek meg kell változtatni, újjá kell írni a szövegkönyv egyes mondanivalóit, teljesen új díszleteket kell terveztetnie, számításba kell vennie a fépy és hang egészen különös hatásait, s külön ki kell válogatnia a mikrofonra és fényképszerűségre legmegfelelőbb művészeket. S ami a legnagyobb nehézség, az az, hogy a televíziós adások rendezője tulajdonképpen még gyakorlattal sem igen rendelkezhetik. Hiszen a televízió nálunk még olyan újdonság, amelynek munkájában csak az elkövetkező évek hozhatják meg a tényleges tapasztalatokat! Este nyolc éra voit. A Duna túlsó partja felől apró fénygyémántocska csókolt bele a szuroksötétségbe. Talán egy távoli családi ház csillogó ablakszeme, melyen keresztül egy televíziós készülék lámpája hívogatta elektrón vendégeit az éter hullámaiból. Este nyolc óra volt. Ojból felgyulladtak a Kultúrpark esztrádtermének színpadi lámpái, intett a színpadfelügyelö, kezdetét vette a közvetítés. Az esztrádterem előtti kontrolkocsiban szinte átforrósodott a levegő. Sápadt, idegfeszültségtől remegő arcok meredtek a monitorok gyorsan váltaA „monitor", 'tt ellenőrzik a technikusok a képek élességét, tisztaságát és innen sugározzák a felvett képet a kolibai stúdióba, onnan pedig felerősítve eljut vevőkészülékeinkbe. kozó képei felé, ideges ujjak csavargatták az apró ebonitgombokat. Szinte látni lehetett a két monitoros meg a képnyírónő szíve dobbanását. Csak egy ember volt nyugodt a kocsi kísérteties félhomályban. R hák János rendező, aki fülén kagylóval szája előtt mikrofonokkal irányította az adás menetét. — Kettes! — Hármas! — Egyes! — dirigálta a hŕrom monitor három különböző képe közül az adásba menő legjobb képet, — halló, hangkeverő, a négyes mikrofont erősítse! halló stúdió! — gyorsabban élesíteni' halló színpadi ügyelő, huszárt balról indítsd! És így folyt ez a lélekzet elállít ó munka két óra hosszán keresztül. Folyt a játék a színpadon, ide-oda gördültek a felvevőgépek, képeket tisztítottak a monitorosok, % gyengített, erősített a kocsi elején dolgozó hangtechnikus, parancsokat vett és továbbított a Rehák János rendező vevőgépen nézi a sz

;hpadot. technikai osztály vezető mérnöke, utasításokat hajtott végre a koliba' stúdió személyzete, — s mindezek az utasítások egyetlen embertől indultak útnak, n kocsiban mozdulatlanul álló rendezőtói, — aki figyilt, lehallgatott, dirigált, s mindezt úgy cselekedte, mintha nem is százak sok hetes munkájának sikere függne egy-egy mondott szavától. Hát ilyennek-1 itta- én „A dámák és huszárok" című vígjáték televíziós közvetítését kedves olvasó, hanem amikor végére értem az utolsó jelenetnek, bizony mondom — két aszpirint is be kellett vennem egyszerre! Neumann János fényképezte: Sluka József A hatvannyolc éves szövetkezeti elnök büszkesége SZALÖCTÖL mintegy két kilométerre fekszik a felsői ámori tanya. Ide igyekeztünk, hogy otthonában látogassuk meg Zsudel Benjámint, a szalóci EFSZ 68 éves elnökét. Fiatal asszonyka nyit ajtót s beljebb tessékel Zsude

1 elvtárs szobájába. A barátságos kis helyiségben iratok fölé hajó va dolgozik Zsudel elvtárs. Meglepődésünk igen nagy, s ha nem tudnánk, el sem hinnénk, hogy a 68 éves Zsudel Benjáminnál állunk szemben. Szinte árad belőle az egészség, az értelem és a rugalmasság. — Helyezze mágát kényelembe csak úgy, mint ctthon — tavitál baráti hangon. Nem kéretjük magunkat, s a vasárnap délutáni családi körben bensőséges hangulat alakul ki. A szó a szövetkezetre terelődik. A régebben működő szövetkezet két esztendő alatt a rozsnyói iárás legjobbjai közé küzdötte fel magát. A 48 család, akik a közösben vannak, nem cserélne a még kívül álló tizenkettővel. Évi beadási kötelezettségüket teljesítették s ezért járási méretben a versen • keretén belül második helyre ker i.tek. Ugyancsak második helyezést értek el példás könyvelésükkel, amiben nagv érdeme van Lőrincz Borbála könyvelőnek , A tervezett évi 922 ezer korona jövedelmet movemDer végéig túlteljesítették — az eddigi eredmény 947 ezer korona. Az előrelátható bevételek arra mutatnak, hogy a tervezett 20 koronás munkaegység pénzbeli értékét év végéig 24 koronára emelhetik. — Az eredmények elérésében sokat segített a szocialista verseny — mondja Zsudel elvtárs. A továbbiak során megtudjuk, hogy Szalóc a pelsőci szövetkezettel áll versenyben. Az első félévben bizony a pelsőciek voltak jobbak, de a második félév változást hozott. A szorgalmas, munkaszerető szalóci nép nem egykönnyen hagyta magát — buzdíki- I totta őket a verseny láza. Ma, amikor a mezei munkák már megszűntek, elégedetten gon^lnak vissza egész évi fáradságos munkájukra. — Érdemes volt versenyezni, kifizetődik a szorgalmas, odaadó munka — vélekednek a tagok. A SZÖVETKEZET mezőgazdasági területe nem nagy, mindössze 362 hektár, ebből i51 hektár szántó. Szép állattállomány ' van. A 164 szarvasmarha, 215 sertés, 374 birka, 11 lő, 698 baromfi biztos alapot nyújt a szövetkezet felvirágzásához. Csúnyó István, a mezei munkacsoport vezetője egyik legpéldásabb tagja a szövetkezetnek, s Zsudel elnök helyettese mindenben. Ugyanígy beszélhetnénk a kis EFSZ valamennyi vezetőjéről. De r taguKról sem feledkezhetünk mt g. Tömör Lajos, Osvalt Lajos és Lőrincz Béla a legjobbjai a szövetkezemen. Ki kell emelnünk Laboda Istvánt, a szövetkezet kertészét is. Szalócon csak 4 hektáron termesztettek zöldséget s, bár még csak most tanulják a konyhakertészet tudományát, ezen a nyáron mégis fényes eredményt értek el. A tervezett 85 ezer korona helyett november végéig 180 ezer koronüt bevételeztek, vagyis 45 ezer koronát minden hektárról. De még mindig v<m eladni valójuk. Laboda István becsületes munkájának gazdag a gyümölcse. Jól keresett, s a szövetkezetben másodiknak vásárolt Spartak személyautót. A melegházakban mint. féltett kincset őrzi és 1 pol ja a növényeket. Nem hallgathatjuk el azokat az eredményeket sem, amelyeket az állatállomány h sznosságában értek el. Míg azelőtt alig <3 liter volt az átlagos tejhozam tehenenként, ma egész évi átlagban 5,50 litert mutatnak ki. A sertéseknél is elérték az átlagos 46 dekás napi . űlygyarapodást, hízóknál pedig a napi 98 dekát. Ezek a szép eredmények dolgos kezük munkájának s szeretetüknek a közös iránt köszönhetők. Barbarics Andor például nyáron a mezőn, most a növendékáll: toknál dolgozik. Szorgalmának itt is gazdag jutalom a gyümölcse, ö is beadta autóvásárlási kérvényét s nem kétséges, hogy a kocsit rövidesen meg s kapja. Példáját mindenben követi Lőrincz Zoltán traktoros, aki ió munkájáért közszeretetnek örvend. A faluban negyedik, aki személyautót kérvényez. BESZÉLGETÉSÜNK végeztéve

1 csupán ennyit mond Zsudel e.vt&rs. — Büszke vagyok a falumra, a szövetkezetre. (-Ki-) Újra a nagykaposi EFSZ a kerületi verseny győztese A szövetkezetek közö'ti versenyben ismét a nagykaposi EFSZ lett az elsí a prešovi kerületben. A verseny értékelésén megállapították, hogy a leg zelb eredményeket a nagykaposi EFSZ érte el, ígv továbbra is a kerületi versenyzászló tulajdonosa maradt. Nem hiába Ígérték a nagykaposi szövetkezetesek, hogy minden igyekezetükkel megtartják az elsőséget továbbra is — szavukat betartották. A szövetkezet az -dén 23 taggal bővü't s földterületük 1283 hektár lett. Kiváló eredményeket értek el a termelési eredmények teljesítésében. A tejtermelést például már novemberig 107 százalékra teljesítették. A versenv értékelésénél 3000 korona pénzbeli 1utalomban is részesültek a KN3 részéről. A kerületi verseny, második győztese a melzilaborcei járásban fekví haburai szövetkezet lett, míg a harmadik helyezést a michalovcei járásból a vinnai EFSZ nyerte el. Valamennyien jutalomban részesültek. helyi gazdálkodás hatáskörébe tartozó vállalatok közismertek. A kommunális szolgáltatás, a helyi forrásokat egyre nagyobo mértékben kihasználó úgynevezett helyi ipar gyakran képezi megbeszélés tárgyát a lakosság körében. Ez helyes és természetes is. Mert hiszen senkinek sem mindegy, hogy a ruháját jól tisztítják-e ki, vagy benne marad-e a folt, hogy van-e a faluban borbély, hogy lakhelyén milyen a közlekedés stb. Ilyen és ehhez hasonló, az embereket egészen közelről érintő kérdésekkel foglalkozik a prágai Helyi Gazdálkodás Kutatóintézete. De nézzük csak meg közelebbről az intézet felépítését és problémáinak széles skáláját. A négy csoportra és több alosztályra osztott kutatóintézet feladatai közé tartozik a helyi gazdálkodás ökonómiájának, az építés- és lakásgazdálkodásnak, a kommunális szolgáltatásnak, várostisztításnak és díszítésnek, közlekedésnek, az építészeti és vegyi technológiai folyamatok kutatásának, a közszükségleti iparcikkek korszerűsítésének és fejlődésének, a hulladékanyagok felhasználásának, cipő- és gumijavításának a lakosság legteljesebb megelégedésére történő megoldása feladatok általános felsorolása azonban nem elegendő ahhoz, hogy világosan lássuk, milyen eszközökkel segít a 'kutatóintézet a helyi gazdálkodásnak a mindennapi élet apró gondjait kiküszöbölni. Vegyünk hát konkrét példákat. Az utóbbi időben divatba jöttek a nyersgumi- és mikroporózus gumitalpú cipők. Azelőtt ezeket a cipészek nem tudták megjavítani. A kutatóintézet gottwaŕdovi javítóüzemében kidolgozták a legegyszerűbb munkamódszert és ma már mindea Obnovában kitűnően javítják az ilyen aipőket Jelenleg a gottwaldovi üzemben a pneumatík nélküli autógumik javítását kémlelik. A külföldi autókon gyakori a oneumattk nélkül' gumi, őzért fontos, hogy javítóüzemeink ne álljanak tehetetlenül ezek megjavítása előtt és zökkenő nélkül végezhessék munkájukat. Az intézet vegyészeti laboratóriumában a LÁTOGATÁS A HELYI GAZDÁLKODÁS KUTATÓINTÉZETÉBEN feledkezzünk meg, eláruljuk, hogy itt tervezik a legtöbb divatszalonban láthitvatlapot. tisztítás és festés módszereit igyekeznek tökéletesíteni. Különösen fontos ez azóta, amióta sok a szintetikus anyagból készült ruhadarab. Hogyan reagálnak a -zinteti'kus anyagok a vegytisztításra és a festésre, azt eddig nem tudhatták, mert nemrégen gyártják őket. Az új anyagok felfedezésével lépést kell tartaniok a tisztítóknak is. A laboratórium felszereléséhez egy mikrokonspektor nevű új műszer tartozik, amellyel pontosan megállapítható, hogyan viselkednek egyes fonalak a festékanyag magábaszívására. A laboratórium munkatársai az eredményekről továbbképzés formájában tájékoztatják a tisztítók alkalmazottait és egyúttal kidolgozzák számukra az újfajta anyagok tisztításánál és festésénél alkalmazandó technológiai eljárást. Fontos feladata a helyi gazdálkodásnak a közlekedés megoldása. A kutatóintézet vizsgálja a villamossal rendelkező városokban a sínhálózat modernizálásának, új villamosvonalak és trolibuszvonalak építésének lehetőségéit. Ugyancsak nagy jelentőségű a helységek csa tornázásának, tisztításának, parkok létesítésének kielégítő rendezése, lakóházak javítása, ker tészetek és zöldségtermelő kommunális vállalatok létesítése. kutatóintézetnek új közszükségleti cikkek bevezetése és terjesztése is a fel adata. Az erre a célra szolgáló kísérleti műhelyekben készítik el az első prototípusokat és amennyiben beválnak, a sorozatgyártást a helyi gazdálkodás üzemei végzik. Előállítottak például egy kézi elektromos mixert, amely habot ver, krémet, tésztát kever, kávét, diót, mandulát darál stb. A mixer igen sok fáradságtól megkíméli a háziasszonyokat és lényegesen meggyorsítja munkájukat. Ha már a háziasszonyoknál tartunk, a mellékelt képen látható, hogyan képzelnek el egy ideális konyhaberendezést. A kutatóintézet tervezői, figyelembe véve a már régen hangoztatott óha.it, hogy olyan konyhabútort gyártsanak, amely kis konyhába is elfér, hosszú fontolgatás után ezt a modern és esztétikai szempontból is tetszetős konyhaberendezést ajánlják. A prototípus elkészült és a helyi gazdálkodás, valamint a Hybern-csarnokban nemrégen rendezett „A holnap háztartása" című kiállításokon igen nagy sikert aratott. Ha gyártásukat rögtön meg lehetne kezdeni, az eladás nem volna probléma, sőt. Mivel azonban a fát nagyrészt plasztikus anyaggal pótolták és ennek előállítása még nehézségeket okoz, a sorozatgyártással egy ideig várni kell. Kedvezőbb a helyzet az ugyancsak a képen látható garzonszobaberendezéssel. A Bílá Labuť áruház máris néhány ezer darabot rendelt és a kiállításokon elért sikerből ítélve, az emberek kapni fognak utána. Hogy a kutatóintézet textil-osztályáről se ^ kutatóintézet munkatársii szorosan együttműködneK a kerületi és iárás: nemzeti bizottságokkal és mint tanácsadók segítenek megoldani a helyi forrásokai kihasználó helyi ipar megszervezését. A nemzet, bizottságokra éppen e téren mind nagyob" feladat hárul és ezért fontos, hogy bátran forduljanak tanácsért a kutatóintézethez. A Helyi Gazdálkodás Kutatóintézete a következő esztendőkre kitűzött tervek összeállításánál, még nagyobb mértékben, mint eddig tekintetbe veszi a lakosság kívánságait. A helyi gazdálkodást érintő kérdésekhez valamennyien nyugodtan hozzászólhatunk. A legjobban mindenki a saját háza táját ismeri. Ne hal gassuk el tehát se a kritikát, e a jó tanácsot, hadd tudjá'í meg a nemzeti izottságokban és a kutatóintézetben, mit aka. jnk és mire oina szükségünk. Ez is egy út a megelégedé- felé. K. I.