Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-22 / 356. szám, szombat

A BIRTOKVISZONY Nem magyarszakos hallgatóimnak egyszer azt akartam megmagyarázni, mi a különbség a részeshatározó és a birtokos jelző ®>zött. Ebből a példából indultunk ki: Füle van a falinak. — Az egyik jelölt szerint a falnak szó birtokos jelző, hiszen a birtokos szerkezet jele, a birtokrag, ki is van téve a füle sző -e hangjában. Aztár fölényesen rátekintett arra a társára, aki azt állította, hogy a falnak kife" jezést részeshatározónak kell tekinteni, s így szólt: Mert kié a fül? A íálé! Erre kitört a teremben a kacagás, mégis alig tudtuk az illetőt meggyőzni tévedéséről. A dolog Uhát nem olyan egyszerű, mint ahogv első tekintetre látszik. Nem mindig könnyű megállapítani, hogy a -nak, -nek ragos mondatrész mikor birtokos jelző, mikor részeshatározó. Próbálju!: meg a köztük levő különbséget megállapítani! Először figyeljük meg a birtokos szerkezetet! íme néhány ->éldi: Ha ezt mondom: A tanuló(nak- a) kalapja, Erzsi(|nek a) füzete, ezekkel a szólásokkal, szószerkezetekkel azt feje-em ki, hogy a kalap a tanulóé, a tanuló birtoka, a füzet pedig Erzsié. A szószerkezet első tagja ~ birtokost (nevezi meg: tanulóínak e). Erzsi(nek a), a második peďg a birtokát: kalap-ja, füzet-e Példáinkból azt látjuk, hogy a birtokost jelentő szóhoz nem kell feltétlenül .ragot termi (tanuló, Erzsi), de raggal is megjelölhetjük a birtokost (tanulónak, Erzsinek), a birtokszón azonban megjelöljük a birtokviszonyt: kalap-ja, füzet-e. Sokszor a leggyakorlottabb író sem tudja biztosan, mikor van szükség a birtokost megnevező szó -nak, -nek, rágjára azért e.ről egy kissé bővebben kell szólnul.'k. Ragtalan a birtokos jelző a következő közmondásokban: Nem lyukad ki a rosta feneke. — A nagy pompa erszény koporsója. — Vén ember tanácsa jobb, mint ifjú gáncsa. — Petőfi is így mondta: Al.iyám tyúkja, s ezzel azt akarta mondani, hogy nem akárki tyúkjáról van szó, ez a tyúk az édesanyjáé, az ó anyjának elkényeztetett, kedves állat, ez a tyúk. Az anyám tyúkja szószerkezetben az anyám szó va|.n kiemelve, mint a rosta feneke kifejezésben a rosta szó mert ezen van a hangsúly. Ha tehát a birtokost jelentő szót emeljük ki. akkor nem tesszük hozzá a -nau, -nek ragot. ' -'•'•' Ha a birtokost jelö'lö'sző hangsúlyos, ezt .így fejerzzük ki: FQrdik a holdvilág az éj tengerében, Méláz a haramja erdő sűrűjében (Petőfi). — Ezekben a kifejezésekben: szellők lágy ölében, a vár fényes csarnokában, a ház egész falát, a szomszéd két tehenét — a birtokos és birtok nincs közvetlenül egymás mellett; a lágy, fényes tulajdonságjelző, az egész és a két száimjelző áll a szerkezet két tagja között. Ilyenkor is ragtalan szokott maradni a birtokos jelző. Ha a birtokos szerkezetből össze( tett szó lesz. akkor a birtokos meg a j birtok is jelöletien jogtalan (szokott) maradni: faág, háztető, tengerpart; néha a birtokot mégis megjeleljük: ládafia, községháza, j Némelykor azonban az értelem I megkívánja a birtokos jelző -nak, -nek ragjának használatát. Ha ezt mondom: Hazánknak a füstje is kedvesebb, mint idegen országnak a tüze — itt a füst meg a tűz, tehát a birtokos szerkezet második tagja, a birtok szó van egymással szembeállítva, ezeken van az értelmi nyomaték, a hangsúly. Ilyenkor ki kell tenni a birtokost jelölő szóban a -Inak, -nek rag^t. Tehát: A fának gyümölcsét kell nézni, nem a magasságát. — Anyjának csak az erényeit örökölte. — Sőt ha a birtoknak hangsúlyos jelzője van, akkor is kiteszszük a birtokos -nak, -l.iek ragját: Fájdalom a boldogságnak egyik alkatrésze. A háromféle jelző mindegyik faja. tehát a birtokos jelző is a jelzett szó előtt ál"; (magas ház, két ember) a ház fala; megtörténik azonban az.is, hogy a birtokszó megjlőzi a birtokost: Merre zúgnak habjai Dunának, Tiszának (Kölcsey). — Mo~t van a dandárja réten a munkálnak. — Ez hát a jutalma száz meg száz életnek? (Arany) Ilyenkor tehát a birtokosnak -nak, -nek ragja van. Ha a birtokos jelző birtoka egy másik szónak, az utolsi birtokos jelzőnek a ragját nem s nbad elhagyni: Kertünk fáinak termése, a madár tollának s^íne. — Ezekben a kifejezésekben a termés szó t'rtoka a fáinak, s ez ugyancsak birtoka a kertünk kifejezésének: a madárnak tolla van, a toilnak pedig színe. Éppen így: a község iskolájának udvara, a szomszéd házának teteje; a községé az iskola, az iskoláé az udvar, a szomszédé a ház, a házé a tető. Ilyenkor tehát a második birtokos ragiát ki kell tenni. Akkor is ragos a birtokos jelző, ha a birtokos szerkezet kéí-^tagja kozott más sző áll, mint tulajdénság — v. számjelző: Édesapámnak ; Is haliám vitézségét. — Itt az édesapám a birtokos, i vitézségét szó pedig a birtok; köztük ezt találjuk: is haliám, ez ped'g sem tulajdonság-, sem számjeizö, azért ki kell tenni a birtokos jelző ragját. — Akkor is barmoknak tizedelve nyáját, Megkíméli mindég a mapa fajtáját (Aranv). Ebben a mondatban a barmoknak szó a birtokos jelző, birtoka pedig a nffáját. Ha a szerkezei két tagjáj nem választaná szét a tizedelve szó, így mondhatnók: a barmok nyáját. Ilyenkor nem volna •szükség a -nak ragra. A birtokos jelzőinek és a birtoknak a kapcsolata olyan legyen, hogy mondatbeli értelmét első tekintetre is' világosan lássuk! Ebben a mondatban: A szomszéd feleségét keresi — a szomszéd szó alany is lehet meg birtokos jelző is, tehát jelentheti azt is, hogy a szomszéd keresi a feleségét, de azt is, hogy valaki • keresi a szomszédnak a feleségét. Amint látjuk, az egyik esetben a -nek raggal, a másikban pedig az a névelővel szüntettük meg a kétértelműséget. így beszlálünk: a kémények füstje, a házak teteje, az emberek szíve; a színházba az émberek feleségükkel együtt mennek, télikabátjukat a ruhatárba teszik. Ha télikabátjalkat tennék a ruhatárba, ez azt jelentené, hogy egymás fölé több télikabátot is húztak s ezeket tették a ruhatárba. — Ha tehát több birtokosnak különkülön csak egy birtoka van, akkor a birtokszón nem jelöljük meg a többséget. Most még arra kell felelnünk, hogyan különböztetjük meg a birtokos jelzőt a részeshatározótól, Arany így írta: Zúg az éji bogár, neki megy a falnák; itt a falnak szó bizonyosan részeshatárezó. A Toldiban is- így mondja a költő: Volt a két fiúinak fegyvere, páncélja. Többes számban így mondta volna: Volt a fiúknak fegyverük, páncéljuk. A -nak ragos szó helyébe itt kitehetjük a neki, nekik szót. Éppen így mondhatom ezeket a mondatokat is: A tanulóknak ma rendes tanításuk van, NaavéknuK kicsi a szerencséjük, füle van a falnak (nekik ma rendes tanításuk van, nekik kicsi a 'szerencséjük, van neki füle), itt a -nak, -nek ragos szók te-hát részeshatározók. Nem tehetjük be a -nak, -nek ragos szó helylébe a neki, nekik kifejezést pl. ezekben a szószerkezetekben: A kaszának a nyele, kéményeknek a füstje; ezek tehát birtokos szerkezetek. A kétféle szerkezet megkülönböztetése tehát Inem is ejlyan nehéz. Orbán Gábor EGY HARCOS ÉLET EMLÉKÉRE 1938 ősze. Zord, vészjósló fellegek tornyosulnak köztársaságunk egén. A germán sas kiterjesztett szárnyakkal vár a lecsapásra. Lelkesen indulnak, otthonukból a fegyverkénes férfiak, logy megvédjék a köztársaságot. Modern haditechnika,, betonerődök állnak rendelkezésükre, s ami a fő, a harci lelkesedés sem hiányzik. Mégis érzik, hogy rejtélyes, gonosz árulás árnya ltleg felettük egymás után adják fel harc nélkül pozícióikat. Szívfacsaró látvány a menekülők oszlopa útonútfélen: hát rincs, ki megvédjen bennünket, ül tekintetükben a kérdés. A megalkuvásnak is van határa. Mire képes a 'lazaszeretet... ezt tárgyalja Jirí Sequens rendező Legyőzhetetlenek című filmje, mely Milan Jaríš államdíjas azonos című drámájábö' készült. Hősei egyszerű emberek, cseliszlovák katonák, akik elhatározzák, nem adják fel kaszárnyájukat, és ellenszegülve az áruló vezérkar utasításainak az utolsó töltényig, az utolsó emberig harcolnak, hogy megemlegessék a nácik: husziták földiére törtek be. Sequens ügyesen oldotta meg a nagy po'.itikai és szaktudást igénylő film problémá t. Sikerült ferdítés nélkül, élethűen és a történelmi valóságLegyőzhetetlenek nek megfelelően olyan eseményt vinnie vászonra, mely két fellázadt csehszlovák alakulat hiteles története alapján íródott. Élethűen kifejezi az egyszerű cseh emberek mentalitását, politikai'ag felvilágosulatlan emberek rádebbenését a köztársaság népén elkövetett árulásra, másrészt megmutatja a kommunisták szorgalmas, m'ndennapi agitációs munkáját, mely eredménnyel jár, mert igazat mondanak, mert határozott kommunista magatartásukkal, éleslátásukkal megnyerik a többiek bizalmát. A katonák az átlagembernél többet látnak a kommunistákban, látják bennük a hazafit. A kommunistákat méltóképpen képviseld ftíha tizedes, ak

: megmagyarázza a helyzetet katonáinak és jő lélektani hatást tud elérni. Tiszteletet és szánalmat kelt Richter törzskapitány alakja, aki végtelenül szereti katonáit, szigorú tiszt, becsületes hazafi, fáj neki az árulás, nem tudja megérteni a felsőbb parancsnokságok tétovázását, majd nyí't árulását, de lelke mélyén küzdelem folyik a katonai szabályzat iránti kötelesség és lelkiismerete között s ez a belső viszály pozitív eredmény helyett öngyilkosságra vezet. Rokonszenves szerep jutott G. Heverienek, a kommunista ftíha tizedes alakításában. Mélyen átéli szerepét úgy, hogy a kommunista eszmény igazi megtestesítőjét l*tja, benne a néző. L. Chudík Richter törzskapitánya megnyerő alakítás. Természetes alakításukért elismer is i'leti J. Mareš államdíjast (Pepik Blá- ha katona) ifj. Jozef Deylt, Jana Dítétovát és másokat. Martin Rúžek, az áruló Žváček főhadnaqy szerepében hitelesen ábrázolta a beneši korszak cinikus, önző egyéni érdekeit Követő, a haza sorsa iránt közönibös burzsoá t'sztjeinek típusát. M. Nedbal a német őrnagy szerepében szintén megvetést és gyűlöletet vált ki a nézőben. A Legyőzhetetlenek című film dicsői azokat a Ivcsületes hazafiakat, akik a megszá'lás első napjaiban, tekintet nélkül politikai meggyőződésükre, sok áldozatot hoztak, sőt életüket adták a haza szabadságáért. (in) A

polgárháború, az első szocialista állam létéért folyó dicső küzdelmek korszaka megteremtette a maga íróit, művészeit, a forradalmi harc ihlete kibontakoztatta simtalan tehetséges ifjú művészi képességeit. Lelkes művészetükkel, a szó erejével buzdították az élethalálharcot vívó orosz proletariátust. N. A. Osztrovszkij a polgárháború írója volt. Harcos életet élt: előbb a csatamczőkön fegyverrel kezében, majd a gyilkos kórtól megrokkanva tollával hadakozott az új emberért, a szocialista társadalom építőjélért. 1904. szeptember 29-én született a volhíniai Vilija községbein. Apja szegény munkás, anyja mosással, varrással tartotta fenn a családot, A betűvetést nővéreitől tanulta meg. A 12 éves Osztrovszkij már maga kereste kehyerét egy vasúti vendéglő edénymosogatójaként. A kizsákmányolást, elnyomást már a család nyomorúságos helyzetén megérezte, a munkahelyén pedig alkalma volt közelebbről megismerni és meggyűlölni a pöffeszkedő kispolgárok lealázó viselkedését a szegényekkel szemben. A forradalom és a polgárháború kitörése őt is magával ragadja. Már mint fiatal fiú a vörös katonák soraiban harcol. Megsebesül és hosszantartó felépülése után már harcképtelen. A lappangó gyilkos kór azonban nem sokat várat mágára. Sebesülésének következményei csakhamar jelentkeznek: reuma, hátgerincsorvadás náraoódzik .el a testén, végül gyöngül a látása, majd teljesen megvakul. Nagy lelkierő kell ahhoz, hogy ne veszítse el életkedvét. Osztrovszkij élni 'ker: az életért harcolt, nem veszhet mindéin kárba, mert „az élet az ember legdrágább kincse." Nem érzi egyéni fájdalmait, annak nyomasztó érzését, hogy naojai meg vannak számlálva, a társadalomért él, s fáj, hogy nem segíthet teljes erővel az új építésében. Tehetetlenül ágyonfekve kezébe veszi a tollat, s amikor már azt sem tudja, tollbamcndja gyönyörű regényét, Az acélt megedzik-et és megörökíti a szocialista társadalom születésének dicső, viharos napjait. Az a tudat, hogy az író tollával is sokat tehet a társadalomért, elfeledteti szerencsétlenségét, „A szörnyű tragédia megszűnt és egész életemet az alkotáf mindenen diadalmaskodó örömérzete hatja át." Az acélt megedzik Pavel Korcsaginja, ^kiben az ifjú Osztrovszkijra ismerünk, követendő példakép ifjúságunknak is. Korcsagin története nem egyszerű önéletrajzi regény, hanem Osztrovszkij harcos életének felvázolása, a forradalmi eseményekkel való összefüggésének művészi erejű szemléltetése, amivel nevelő célt követ. Osztrovszkij szoros kapcsolatot tartott fenn az ifjúsággal, a Komszomollal. Fő problémája az új nemzedék nevelése, 'és regénye is forradalmi mintaképeket állít az ifjak elé: legyetek ilyenek. A harccal és a neveléssel szoros összefüggésben látja az író munkáját: „Az ifjú ember csak akkor növekszik. ha emberként, harcoskén;, az egész országgal • egyetemben fejlődik. Egyedül akkor alkothat igaz, izgalmas és lelkesítő könyvet, ha az élharcosok soraiban küzd, ha a harc tüze lelkesíti, ha gyötrik a vereségek, ha a néppel együtt örül a győzelemnek". Méltó emlékművet állít regényében a polgárháború hőseinek, hogy az utánuk jövő nemzedékek tanuljanak életükből. A vihar szülöttei is forradaln.i tárgyú regény a fehérgárdisták ellen vívott harcok hőseiről. Az író legyen elsősorban harcos, másodszor tanító, Végül pedig minden helyzetben a párt hú fia — ez volt Osztrovszkij írói hitvallása. Hivatásának célját első nagy regényével kapcsolatban így fejezte ki: „Akarom hogy könyvem, olvasásakor a leggyönyörűbb érzelem, — a nagy pártunk iránti hűség érzete hassa át az olvasót". H

úsz évvel ezelőtt 1936. december 22-én oltotta ki a gyilkos kór Osztrovszkij ifjú, harcos életét. Lőrincz László mutűucáih íaloldal" képünké- eg> jelenetet láthatunk a Faze'«> bál című nagysikerű legűj.ibb Dusík-operett első l'elvo násából. JobbolJ II kénünkön a žilinai művészi könyvkei tés kiállításának látogatói. A SĽUK Bombayban — December 18-án 20 órakor szállt le a bombayi repülőséren a csehszlovák kulturális küldöttséget szállító repülőgép. A küldöttség magvát a SĽUK szlovák ének- és tánc együttes 40 tagú művészcsoportja al kotja. A küldöttséget a repülőtéren a társadalmi és kulturális élet kiváló képviselői fogadták. A bombayi művészek és újságírqk a csehszlovák kulturális küldöttség tiszteletére a Westend szálló teraszán fogadást rendeztek. A Szachalko Ganatlema (Népmüvelődés) című grúz hetilap közölte D. Lordkipanidze professzornak, a grúz SZSZK pedagóg ai kutatóintézete igazgatójának J. A. Komenskýról Klasszikus cseh pedagógus'" címmel írt cikkét. • * * A berlini Dietz könyvkiadó német fordításban kiadja Katarína Lazarová Darázsfészek címú regényét. * * • J. Kvapil, V. Petrželka, Fr. Schäffer, O. Chlubna és V. Kaprál zeneszerzők legújabb szerzeményeiket VI. Novák bi női sebészprofesszornak ajánlották fel 65. születésnapja alkalmából. « * « Az Észt SZSZK 1416 könyvtárában mintegy 5 434 000 kötet áll az olvasók rende'kezésére. 829 munkásklubban, népművelődési otthonban 6910 amatőr kör fejti ki tevékenységét. Az önképzőkörökben 90 000-en foglalkoznak műkedvelői művészi munkával. A Mladá Fronta könyvkiadóban cseh nyelven megjelenik Svlvia Magg! Bonfanti Spermza olasz írónő regénye és Wells A láthatatlan ember című fantasztikus regénye. # * * A művészeti és kulturális dolgozók szakszervezeti szövetsége a bolgár kultúrközponttal karö'tve a prágai kamaraszínházban megünnenJte a bolgár színház fennállásának századik évfordulóját. * * * A moszkvaia" megünnepelték Diego Rlvéra neves mexikói művész 70. születésnapját. A jubiláns tiszteletére a VOKSZ a Szovjetunió Művészeti Akaiénv'ájával és a Szovjtt Építőművészek Szövetségével karöltve ünnepi estét rendezett az Építőművészek Házában. Martin Egelkraut, a Kari MarxStadt-i városi színház zenei főig gatója Bratisllavában a Szlovák Filharmóniát vezényelte. A Szlovák Filharmónia előadta Bruckner IV. szimfóniáját és Richard Strauss A halál és | megváltás című romantikus szimfonikus költeményét. * • » Az UNESCO 300 oldalas könyvben ismerteti Komenský életmüvfét. A könyv 2—3 ezer példányszámban angol és francia nyelven fog megjelenni. * » # A Szovjet írók Szövetségének elnöksége A. Kornyejcsuk elnökletével ülést tartott, melyen megvitatta a' szovjet irodalom XX. kongresszus utáni fejlődésének egyes kérdéseit és újabb tagokat vett fel az írószövet-! ségbe. • * * Dr. František Kahuda, az iskola és kulturális ügyek minisztere fogadta Szvjatoszlav Rihtyer neves szovjet zongoraművészt, akit M. N. Mjaszojedov, a moszkvii füharmónia igazgatóhelyettese kalauzolt. • * • A lipcsei Gewandhaus szimfonikus zenekara i agysikerű moszkvai és leningrádi szereplés utá.. visszautazott hazájába. * • * Az ostravai Állami Színház „bányászhétfőket" vezetett be. Minden hétfőn előadást tart a bányászok számára, akik ily módon megtekinthetik azokat a darabokat, amelyekre rendszerint minden jegy elkelt. * * * A Sangháji Színház művészei nagy .sikerrel szerepeltek a kaunaszi drámai zeneszínházban. A . litván közönség lelkes tapssal fejezte ki elismerését a kínai művészeknek. • • • Plzenben bemutatták Jan Hanuš Lángok című új operáját. * * * A Mikoláš Alulról elnevezett Délcsehországi Képtárban Č. Bud^jovicén kiállítás nyílt meg a kerület képzőművészeinek műveiből. A kiállítás anyagát 90 festmény képezi. » * « A bécs! Népoperában bemutatták Janáček A fürge róka című operáját, melyet V. Btázda prágai karmester tanított be. OJ szo 1956. december 14.