Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-22 / 356. szám, szombat

TREB1Š0VI PÁLFORDULÓ iiiiiiiiiiiit.iitiiiiKiiiiiiiiiiniiiauaiianitiiiiattitiininiiiitiinatiiľ.iiii anai i A Trebišovi EFSZ-nek bizony nem igen volt mivel dicsekednie azelőtt. Hiába volt a nagy közös gazdaság, modern, új istállók, épületek. Az ál­latállomány, a jószág igen el volt hanyagolva és a munka iš csak úgy ímmel-ámmal ment. Már-már úgy né­zett ki a dolog, hogy az ebek harmin­cadára jut a szövetkezet. Igaz, húsz koronát terveztek egy munkaegység­re a tagok, de az év végén még a felére sem futotta. Nem csoda aztán, hoqy az Állami Bank is leállította a kölcsön folyósítását. Hol volt a hiba ? Mindenekelőtt a tagokban. A földek tagosítása után még sok tagnak ma­radt jóval több földje a félhektárnál, amelyen 4—5 darab marhát is tartott. Azután a munka sem ment sehogy­sem. Gaz, gyom lepte el a nagy táb­lákat és a közös istállókban az álla­tok el voltak hanyagolva, soványak voltak, akárcsak a gazdátlanok. Rá­adásul még a lovak sem voltak össz­pontosítva. Persze, a takarmánypet­rencék el-eltüntek a táblákról. De legnagyobb baj talán azt volt, hogy a volt vezetőség igen szeretett a po­hár fenekére nézni. Korcsmában pe­dig Trebišovon nincsen hiány. Szóval, ment minden lefelé — úszott a kö­zös vagyon. így aztán nem csoda, ha 1952 óta nem kaptak az év végén részesedést a tagok egyszer sem. Persze, az elé­gedetlenség napról napra nőtt a szö­vetkezeti családoknál. Jött azonban a fordulat és az eredmények az első hetek után máris jelentkeztek. Ü.i vezetőséget választottak, becsületes, megbízható emberek kerültek az élre. A rend egy-kettőre helyreállt. A mintaalap­szabályokhoz ragaszkodott a vezető­ség és a háztáji területeket 50 árra csökkentették, ott — ahol ennél több volt. Összpontosították a terven fe­lüli állatállományt is és azoknál, akik a tervezett álllományt már eladták — ragaszkodtak szigorúan ahhoz, hogy szabad áron adják el a jószágot. Vé­'|t!iiiiiiattaHBHBMatiauiNiHiiiiitiiiiii|[iiitiiiiiiaiiiirii!at!iiiaMatia!iaiiiiiiiiaii. get vetettek a civakodásnak a nö­vénytermelésben is. Megszüntették az „egyenlősdit". Kimérték kinek-kinek az őt megillető néhány sor ültetményt, arfielyért ki-ki felelt. Hisz egyelte, kapálta, gondozta egész nyáron. És a munka igazán jól ment. Az idén a cukorrépából 50—50 árat kellett bekapálnia minden családnak. Helyesen csinálták — idejében orvosolták a bajokat és az eredmények ma már igen meglepőek. Az idén már nem kellett senkit sem hajtani a munkába. Dolgozott mindenki rendesen A jószág is igen szép a közös istállókban. Rendesen, havonta jutal­mazzák a tagságot. Jó is a munka­kedv, vidám a hangulat mindenütt. Nincsen ebben az EFSZ-ben tag, aki ki venné a részét a munkából. Főleg az asszonyok érdemlik meg a dicséretet. Kétszáz munkaegységnél kevesebbet egyik sem dolgozott le (az elnök felesége pedig 350-etl). Cukorrépakapáláskor 130-an is dol­goztak naponta. A férfiaknál pedig 350 munkaegység az évi átlag, de van olyan család is, ahol 1826 mun­kaegységet dolgoztak le november l-ig (Kičiňkóék, férj-feleség — ket­ten), amiért eddig előlegként 18.260.— koronát vettek fel és 45 q gabonát. Alig van párja a Zempléni síkságon a Trebišovi szö­vetkezetnek manapság. Igazi egységes földművesszövetkezet ez, hiszen 150 jó gazda munkája gyarapítja a kö­zös vagyont. Az pedig igen figyelem­reméltó: 1600 hektár elsőrendű föld, három modern tehénistálló, két lóis­tálló, 13 baromfiól, két nagy hizlal­da és egy csomó más épület. Állat­állományuk is igen híres. Majd 1000 (ezer) birka, 1100 sertés, 320 darab szarvasmarha és 56 ló — ennyi a mozgó, élő állatjuk. A nagyüzemi gazdálkodás komoly alapjai megvannak itten. Er­ről tanúskodnak az alábbi számok: 83 vagon gabonát csépeltek ki az idén és ugyanannyi takarmányt raktak be a hatalmas kazlakba. Igaz, a tava­sziakban egy kissé csalódtak, de „be­hozták" másutt a hiányt. Például a lőheremagon. Eladtak 90 q-t, amiért 289 000 koronát kaptak. Az állatállo­mányból — csak amit terven felül adtak be — 590 000 korona futott be és a terven felül beadott gabonáért 500 000 . Kčs ment a szövetkezet fo­lyószámlájára a bankba. A növény­termelésből a tervezett 1250 000 he­lyett összesen 1 485 000 koronát ér­tek el. Igaz, hogy az egész évi pénz­ügyi és munkaterv szerint tervezett 4160 000 koronát mégsem érték el és így nem • fogják tudni kifizetni a tervezett 10 koronát munkaegységen­ként évzáráskor. Nem baj — mon­dogatják a tagok mosolyogva — elég lesz az a 6—7 korona is, hiszen hinni sem akarjuk, hogy ez igaz. Pedig úgy van, ez a valóság. Lesz ám Tre- bišovon nem egy, sem két tag, aki 6, 8, 10, sőt 15 000 koronát fog „markába" kapni évzáráskor. Pedig az oszthatatlan alapra is 318 000 ko­ronát utaltak át az idei gazdálkodás­ból. — Nem árt még tudni azt sem, hogy a Trebišovi EFSZ-nek 15 000 000 értékű vagyona van. Igazi Dálforduló! S mi ebből a tanulság ? Az, hogy nincsen ám rossz szövet­kezet, csak rossz vezetőség, hanyag tagság lehet. A Trebišovi ÉFSZ pél­dája kézzelfogható bizonyítéka ennek. BARTÓK JÁNOS. TISZTA SZAMLAVAL Kiváló eredmény Csütörtökön, december 20-án Szlovákia teljesítette az évi hús­begyűjtési tervet. A múlt évhez vi­szonyítva, amikór a tervet decem­ber 29-én teljesítettük, • az idén 2231 vagonnal több húst gyűjtöt­tünk be. Ez a nagy siker a szövetkezeti tagoknak, az állami gazdaságok dolgozóinak és az egyénileg gaz­dálkodó földműveseknek magasfo­kú termelési és beadási erkölcsé­ről tanúskodik, akik beadási fel­adataik teljesítésével nagymérték­ben elősegítették a hús- és a húskészítmények árának leszállítá­sát. E sikerben egyúttal nagy része volt a nemzeti bizottságok, a be­gyűjtési apparátus dolgozóinak és a húsfeldolgozó vállalatok jó szervező munkájának A Banská Bystrica-i kerület sikere A Banská Bystrica-i kerületben az egész évi marhahús, sertéshús, és borjúhús begyűjtési tervének teljesítése után a baromfibegyűj­tést is befejezték. A szövetkezeti tagok és a többi földművesek ez idén is teljesítették a tervet. Az év vé­géig további 80 mázsa baromfit adnak be. A siker legnagyobb rész­ben a tornaijai, rimaszombati és losonci járás dolgozóinak érdeme. Először a felszabadulás után Szlovákiában a felszabadulás óta először teljesítették a lóheremag évi begyűjtési tervét. A begyűjtést december 20-án fejezték be. A ta­karmánytermelés és a gazdasági állatok állománya és hasznossága tervszerű emelése számára oly fontos feladatot legjobban a kassai kerület teljesítette: 248 százalékra. Utána következik a prešovi kerü­let 230 százalékos tervteljesítéssel. A jelentős siker főleg az egysé­ges fôldmúvesszôyetkezetek érde­me, amelyek a lóheremagtermesz­tés és beadás teljesítésében az ál­lami gazdaságok dolgozóit is túl­szárnyalták. A húsüzemek jó munkája Az Élelmiszeripari és Mezőgaz­dasági Terménybegyűjtési Megbí­zotti Hivatal húsipari főosztálya vállalatainak dolgozói december 20-án teljesítették az évi húsfel­dolgozási tervet. E siker főleg a nyitrai, prešovi és trnavai hús­ipari dolgozók és a Ryba vállalat érdeme, melyek feladataikat maga­san túlteljesítették. A húsipari főosztály üzemeinek dolgozói ez alkalomból kötelezett­séget vállaltak, hogy az év végéig — állami nagykereskedelmi árakat számítva — 35 millió koronával túlteljesítik a nyerstermelési ter­vet. Az oravai földművesek válasza a kormány levelére A kormány levele, majd a III. szövet­kezeti kongresszus anyagának megtár­gyalása nagy visszhangra talált Felső­orava trstenai járásában is. E járás Az EFSZ-ek III. országos kongresszusa eiőtt Az EFSZ-ek III. országos kong­resszusa előkészitéá'e során a szö­vetkezeti tagok és a földművesek Szlovákiában megtárgyalják a kor­mánynak a földművesekhez és a szö­vetkezeti tagokhoz intézett levelét, kidolgozzák és jóváhagyják az EFSZ­ek fejlesztésének távlati terveit 1960-ig és megkezdik az első kong­resszusi anyagokról folytatott vitát, főleg a szövetkezeti munkaiskolák ok­tatása keretében. A Mező- és Erdőgazdasági Megbí­zotti Hivatal megállapítása szerint december 18-ig már 1447 EFSZ-ben és 1654 EFSZ nélküli községben meg­tárgyalták a kormánynak a földmű­vesekhez és a szövetkezeti tagokhoz intézett levelét. Az EFSZ-ek fejlesz­tésének 1956—1960-as évekre való távlati terveit Szlovákiában már 722 EFSZ-ben elkészítették, azonban a taggyűlések és a járási nemzeti bi­zottságok tanácsai eddig mindössze 203 tervet hagytak jóvá. Több EFSZ-ben a távlati tervek megtárgyalásánál és jóváhagyásánál a szövetkezeti tagok értékes kötele­zettségeket vállalnak nem csupán a termelés növelésére, hanem az EFSZ­ek föld- és tagsági alapjának további kiterjesztésére, mint pl. a trnavai járási božetechovói és ieleneči EFSZ­ekben. A földműveseknek az EFSZ-be való megnyerésére folytatott agitációs munkában jelentős segítséget jelen­tenek az EFSZ-ek 1956 háromne­gyedévi gazdálkodásának eredmé­nyeiről szóló legújabb adatok. Kimu­tatják, hogv pl az EF^Z-ek állatte­nyésztési termelésének jövedelmei egy hektár föld után ebben az idő­szakban a múlt év ugyanezen idősza­MMMWKHM HtM WM WW WWtMMMMMHWM Téli üdülés a Magas-Tátrában Karácsony a Magas-Tátrában, — erről a kapitalista köztársaság ide­jén dolgozóink csak álmodhattak. Idén az üzemek legjobb dolgozóinak százai töltik a karácsonyt a Magas Tátrában. Ugyanis a kai%csonyi ün­nepek előestéjén kezdődik a téli üdülés az FSZM tátrai üdülőiben, me­lyekben ezen a télen csaknem 15.000 üdülő váltja egymást. Az üdülőközpontok ezen a télen számos javítással és újdonsággal várják vendégeiket: az étkezés mi­nőségének megjavításával, kényelmes elhelyezéssel, tisztasággal és kultúr­sport rendezvényekkel Kellemes új­donság az is, hogy a7 üdülés részt­vevői, akik 14 éven aluli gyerme­küket üdülésre akarják vinni, utal­ványt vásárolhatnak részükre. kához viszonyítva 109 koronával emel­kedtek, a növénytermesztésben 34 ko­ronával emelkedtek és egy munka­egység után 2,27 koronával több ér­téket termeltek, mint tavaly. A ma­gasabb jövedelmek következtében a szövetkezeti tagok jövedelmei Is emelkednek. községeiben több olyan elhatározás és kötelezettségvállalás született a szövet­kezetesek és az egyénileg dolgozó pa­rasztok körében, amely a mezőgaz­dasági termelés színvonalának fokozá­sára irányul. Zábedovo községben a ta­karmánytermés biztosítása érdekében úgy döntöttek, hogy 250 hektárnyi ré­tet és legelöt terven felül megtrágyáz­nak. Az. agrotechnikai tudomány jobb felhasználásával 20 mázsával növelik a burgonyatermés hektárhozamát, ezen­kívül több szövetkezetben előadásokat rendeznek a haladó mezőgazdasági tu­domány fontosságáról s annak helyes alkalmazásáról a mezőgazdaságban. Zemplínsky Klečenovban megalakult az EFSZ A kormány levelének közzététe­le után, melyet a földművesekhez és a szövetkezeti tagokhoz inté­zett, a trebišovi járási Zemplínsky Klečerwv földművesei is új útra tértek és december 18-án EFSZ-et alakítottak. Akkor döntöttek az EFSZ megalakításáról, amikor szakemberek segítségéve' kiszámí­tották, hogy közös gazdálkodással sokkal jobban élhetnek, mint ed­dig. Míg mostanáig 12 mázsa ga­bonát gyűjtöttek be egy hektárról, a közös gazdálkodásban kétszeres hozamra számíthatnak, mert a szomszédos élelmiszerkombinát dolgozói kétszer annyi gabonát gyűjtenek be hektáronként. Az ál­lattenyésztési terv teljesítésében NAGY UTAT TETTEK MEG AZ IDEN IS Autóbuszunk áthalad a Sajó rozzant hídján, aztán lassan, méltó­ságteljesen halad felfelé a jégpáncél­lal borított, kígyózó hegyi úton a szilicei fennsíkra. A fákra zúzmara telepedett, fehéren csillog a kristály­tiszta hó. Nem hiába, hogy 600 méter magasan járunk a tenger színe fö­lött, itt már teljes a téli kép. A fennsíkon lapulnak Szilice község házai. Régi ismerősöm. Hajdú András házába tartok. Emeletes házhoz ha­sonló, tágas családi ház ez a falu kö­zepén. A körülötte lévők is ilyenek. Tiszták, világosak, egészségesek. Csaknem minden második át van ala­kítva, vagy újonnan építve. Megakad rajtuk az idegen szeme s boldog érzés vesz erőt rajta, mert látja, hogy népi demokratikus rendszerünk mennyire megváltoztatta a falu dolgozóinak az életét. Autóbuszjárat, mozi, kultúrház, ruha- és élelmiszerüzlet a községben, a' lakásokban pedig csillogó bútorok, rá­diók, mindez néhány évvel ezelőtt elérhetetlennek tűnő álom volt, — ma pedig válóság Szilicén. Még egy félórát sem töltöttem Haj­duéknál,... máris megtelt emberek­kel, a szövetkezet építőivel Hajdúék konyhája. Az emberek szeretik Hajdú elvtársat, aki immár hetedik éve irá­nyítja eredményesen a szövetkezeti gazdálkodást. Tanácskoznak vele közös problémáikról, az előrehaladás kér­déseiről. Milyen termésük volt az idén?... teszem föl a kérdést a kö­rülöttem ülőkhöz. Az időjáráshoz ké­pest elég jó volt,... mondják többen is egyszerre. Annyi szénánk termett, hogy bőven kitart újig! — mondja Gottlieber László, a zootechnikus. — Illatos, tápláló széna terem errefelé. S nem kevesebb területen mint kerek 110 hektáron. Ennyi rétje és hozzá 500 hektár legelője van a szövetke­zetnek. így aztán érthető, hogy a szi­liceiek a szarvasmarhatenyésztésre rendezkedtek be. — A növendékállatokat tavasztól késő őszig a legelőn tartják, — maqyarázza a zootechnikus. — Erös-csontú, egész­séges állatok fejlődnek belőlük. híressé vált!... Olyan bikákat nevel­nek, melyek egyéves korban súlyo­sabbak 600 kilogrammnál. — Ebben az évben is 11 bikát ad­tunk el; 121 000 koronát kaptunk értük. Teheneink 70 százaléka törzskönyve­zett. Jól tejelnek. Ezt mi sem bizo­nyítja jobban mint az, hogy a kötelező beadást még ez év áprilisában teljesí­tettük s azóta ISO 000 liter tejet ad­tunk a szabad piacra. A szarvasmarhatenyésztéš mellett a sertés- és juhtenyésztést is eredmé nos a szövetkezet növendékállatait gondozza, felesége pedig fejőnő. 700 munkaegységet szereztek ez évben. Mindketten otthon vannak. A múltban középgazdák voltak. Akkor is jól dol­goztak, mint most a szövetkezetben. Mégsem tellett nekik arra, hogy régi házuk helyébe újat építsenek. Mert most ezt teszik: emeletszerü házat építenek négy szobával, két konyhával, alul pince-kamrahelységekkel. Két év­vel ezelőtt — habár érezték, hogy jó lenne a régi házat lebontani és helyébe nyesen végzik. Máté Pál és Szabó újat építeni, — mégsem gondoltak akkor László sertésgondozók anyasertésen­ként 12 malacot választottak el s nem kis részük van abban, hogy 165 hízó­sertést adott be terven felül a szilicei szövetkezet. Még most is vagy 20 drb jól kihízott sertésük van, de ezeket már az 1957 -es esztendőre tartogatják. A szövetkezetnek 1000 juha is van. Ezekről átlag 3,7 kg gyapjút nyírtak. Az állattenyésztés mellett termé­szetesen a növénytermesztést sem ha­nyagolják el. A gabonanemüeken kívül, ipari növények termesztésével kísérle­teznek. — Ebben az évben például első ízben termeltünk egy-egy hektáron repcét és cukorrépát, — veszi át a szót a szö­vetkezet elnöke. Ezeknek a növények­nek a termesztéséről eddig azt tar­tották az öregebbek, hogy ezek nem valók a szilicei fennsíkra, ahol zor­dabb a tél és későbben nyílik a tavasz, mint lent a völgyekben. Nos a kísérlet meglepő eredményt hozott!... Repcé­ből 33 mázsát, cukorrépából pedig 412 mázsát értünk el. A cukorrépáért készpénzben 7600 koronát, ezenfelül 204 mázsa répaszeletet és 1000 kg cukrot kaptunk kedvezményes áron a cukorgyártól. Gabonafélékből is átla­gon felüli eredményeket értünk el, úgyhogy pénzügyi tervünket még no­vember végén 108 százalékra sikerült teljesítenünk, ami részünkre azt je­lenti, hogy minden munkaegységre a már kifizetett 10 korona előlegen kí­vül, az év végén még 12 koronát fizet­hetünk. Jeges, csúszós úton Bokros Bikatenyésztésük messze környéken Jánosék portájára tartunk. Bokros Já­még erre. Mert ugyebár nagy dolog új ház építésébe kezdeni!... A régi világban ezer meg ezer ember egy emberöltőn keresztül törekedni erre, mégsem értek célt. Most pedig a Bok­ros család, akik csak tavaly határozták el az építést, máris gyönyörködnek az új házban. Miért építettek ilyen nagy házat? ... kérdem. Öreg szüleink is élnek, meg aztán két lányunk is. Rá­juk is gondoltunk!... S itt egy percre elhalkul Bokros János szava, mintha bántaná őt valami. Majd újra beszélni kezd: Rózsika két évig tanult a komáromi mezőgazdasági iskolában. Most Rozsnyón az egyik Mo­totechnában pénztáros. Nem azért, mintha rossz sora volna. De jobb sze­retnénk, ha azt a szakmát folytatná, amit' tanult! ... Jó agronómus vagy egyéb szakember lehetne belőle. Csak hát a járás nem sokat törődik elhelye­zésével. így mondja ezeket Bokros Já­nos, s igaza van! ... Népi demokrati­kus államunk két évig — taníttatta a lányt. S most amikor a gyakorlat­ban gyümölcsöztethetné tudását, egy­szerűen nem törődnek vele. Ügy lát­szik lebecsülik a női munkaerők be­vonását a mezőgazdasági termelésbe. Ez pedig nincsen rendjén! S itt újra idéznünk kell Gottwald elvtárs sza­vait, aki így jellemezte az asszonyok munkáját a szövetkezetek építésében: Az asszonyoknak aranykezük van. Oda kell hatni, hogy jó, meggyőző munká­val bevonjuk őket a szövetkezetek építésébe s ott felelős helyekre állít­suk őket. Farkas Kálmán is hasonló lehetőségek mutatkoz­nak. December 18-án, az EFSZ meg­alakítása alkalmával 17 földműves írta alá a belépési nyilatkozatot, köztük Andrej Soták 3 hektár, Pavol Klatovský 2 hektár, Ján Borovský 12 hektár és Anna Vojt­ková négy és fél hektár földdel. Az új szövetkezeti tagok számol­nak azzal, hogy már a legközelebbi napokban Balla, Bodnár és más földművesek is belépnek az EFSZ­be. A 17 alapító tag 100 hektár földön kezdi meg a gazdálkodást. Első tervük a föld tagosítása, a sertésólak rendbehozása és egy panel tehénistálló építése. A kassai kerületben az idén 25 EFSZ-t alakítottak. Az új és a már meglevő EFSZ-ekbe 1887 tag lé­pett 16 250 hektár földterülettel. Tapasztalatcsere estek a télen A stropkói járásban a téli tenniva­lók keretében a járási népművelés, háza a JNB mezőgazdasági szakosz­tályával karöltve tapasztalatcsere-es' téket rendez a szövetkezetekben. Az első ilyen estét december 15-én a bžanei EFSZ-ben tartották a bok­sái, Turany-i és a V. Olšava-i szövet­kezetek részvételével. Az est fő té­mája az állattenyésztés fejlesztése. Főként a szarvasmarhatenyésztésben bevált módszereket vitatták meg. A tapasztalatcsere-estéket rövid mezőgazdasági filmek vetítésével és gazdag kultúrműsorral kötik egybe, hogy az egyes bevált módszereket szemléltetően is bemutassák. —ki— Túlát utca — zsákutca Zsákutcába jutni nem tanácsos, meg felesleges is. Még ha qvalog megy az ember, könnyebben segít magán. Megfordul és visszafelé megy. De ha már jármüvei megy, kissé nehezebb a sora. S ha esetleg ki akar jutni a fő útra, különösen falun, bizony nemeqvszer iókora kerülővel éri el célját. Ilyen helyzetben vannak a nyitra­kériek is a Túlát utcában. Kiskér fe­lé van ugyan kijárata, de ha a falu­ba akarnak bemenni, .hát ott az aka­dály. Nem olyan nagy, csak néhány gyümölcsfa, meg egypár négyszögöl föld a SztranySk István birtokában. Azt mondják a Túlát utca lakói, hogy ők bizony szívesen megfizetnék annak a pár négyzetölnek az árát. Azt is elárulták, hogy a helyi nem­zeti bizottság már tárgyalt erről a dologról, de mind ez ideig kátyúba jutottak. Egyezzenek meg, hogy a szekerek ne süllyedjenek a sárba. (~d) Ú J S / 1956. december 22.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents