Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-18 / 352. szám, kedd

Aranykezű emberek Minden alkalommal snxikor a Horná Tiiina-i polgár (žilinai járás) a helyi nemzeti bizottság­ra ment, elszorult a szive. A kicsiny faházikó mindenkiben elkesere­dést ébresztett. És bi­zony nem egy polgár kétkedően rázta fejét, amikor három évvel ez­előtt a nemzeti bizott­ságok jelöltjei az akció­program tervében a he­lyi nemzeti bizottság új épületéről beszéltek. Ezeknek a kételkedé­seknek volt is némi alapjuk. Hiszen a he­gyek közé szorított, ne­hezen hozzáférhető fa­lucskában téglaépületet emelni nem kis do­log. A helyi nemzeti bi­•otság tagjai és funk­cionáriusai alaposan meggondoltak minden körülményt és feltétélt. Azután meggyőzték a polgárokat, hogy saját erejükből 4s saját anyagból építhetik fel az épületet Mindannyian bele­egyeztek. Nem féltek a munkától. Az eredrneny hamarosan megmutat­kozott. A lakosság 9500 brigádórát dolgozott le az építkezésen, 25 köb­méter fát készített elő és dolgozott fel, 70 köbméter kavicsot és 10 köbméter homokot hozott. Es ma Horná Tiiinában 'büszkén áll a helyi nemzeti bizottság szép épülete jól felsze­relt hivatalos helyisé­gekkel. Nem hiányzik a házasságkötési terem és az irattár sem. Ide helyezték át a tűzoltó­testület szertárát is a régi helyéről. A Horná Tižina-i He­lyi Nemzeti Bizottság tagjai bátran léphetnek a polgárok elé, amikor majd számot adnak munkájukról. Nem lesz miért szégyenkezniük. A választási időszak végé­re fokozatosan mindent teljesítenek, amit a pol­gároknak megígérték, még ebben az évben két Jélreeső telepet bekap­csolnak a villanyháló­zatba, nemsokára meg­kezdik az út javítását, hogy megindulhasson az autóbuszjárat s a mun­kások és az iskolaköte­les ifjúság ne legye kénytelen navonta ct kilométert gyalogolni. Ebben a hegyvidék> kis községben na­gyon szép eredményt mutat a helyi nemzeti bizottsági tagok tevé­kenységének mérlege, ami artnál jelentősebb, mivel az akcióprogram tervének teljesítéséhez a község valamennyi volgára is hozzájárult két keze munkájával. Aranykezű emberek a Horná Tižina-i polgá • rok. Számadás SOK MUNKA VÁR A NŰBIZOTTSÁGOKRA ! Az Ipolyviski Helyi Nemzeti Bi­** zottság az elmúlt napokban mérlegelte a választásoktól eltelt idő­szak alatt végzett munkáját. Őszintén mérlegelték, vajon megtettek-e min­dent. amit tőlük elvárt az állam, a fa­lu népe. Mindenesetre a beszámoló alapján megállapíthatjuk, hogy a nem­zeti bizottság méltó volt a nép bizal­mára. Megtettek minden megtehetöt, hogy a választásoknál tett ígéretük ne maradjon csak pusztába kiáltott szó, hanem az ígéretek valósággá, kézzel­foghatóvá váljanak. Kezdjük tehát azzal, hogy a helyi nemzeti bizottságnak nagy része van abban, hogy a faluban ma virágzik a szövetkezet. Olyan szövetkezet, amely eavre nagyobb jólétet biztosít a tag­ságnak, egyre magasabbra szökken a jólét. A HNB tagjai a legmesszebb­menően segítették a szövetkezet ve­zetőségét a munkák helyes megszer­vezéséért folytatott küzdelemben. A szövetkezet vezetőségével karöltve fokozatosan megvalósították, hogy a szövetkezeti alapszabályzat valóban törvénnyé váljon a közös gazdálkodás­ban. Törődtek azzal, hogy a közös gazdálkodás döntő szakaszainak élén valóban hozzáértő szakemberek állja­nak. Ezeket az embereket állandó se­gítségben részesítették. Megismertet­ték velük a tervszerű takarmányozást és meggyőzték őket annak óriási fon­tosságáról. A szövetkezet vezetőségé­vel egyetemben pontos takarmányozási tervet dolgoztak ki. Törődtek azzal, hogy a szövetkezet bőséges takarmány­alapot teremtsen az állatok részére, hogy növeljék állatállományukat, de mindenekelőtt a meglevő állatok hasz­nosságát emeljék a kívánt szintre. Nagy szerep jutott a helyi nemzeti bizottságnak abban is, hogy a.jutalma­zás csakis a végzett munkának meg­felelően történjen. Ezt sikerült is tel­jes egészében megvalósítani. A szövet­kezeti tagokat, a fejőket, etetőket így teljes mértékben érdekeltté tették a hektárhozamok és a gazdasági állatok hasznossága növelésében. Ha több volt a tej, ha nagyobb volt a választási arányszám, az ő jövedelmük is emel­kedett. A segítő szó, a jó tanács eredménye az egyge növekvő termelésben világo­A Királyhelmeci Járási Fogyasztási Szövetkezet évzáró közgyűlését a na­pokban tartotta meg. A vitában az első felszólaló Bodnár András nagy­kövesdi lakos volt, aki felszólalásá­ban javasolta az JFSZ vezetőségének, hozassa rendbe a járásunkban levő elhagyott Hatfa-fürdőt, hogy a Bodrogköz munkában elfáradt dolgo­zóinak legyen egy kényelmes pihenő, szórakozó helye. Lichtstein elvtárs beszámolóját a szakszervezeti munkának szentelte. Kérte, hogy az igazgatóság a jövőben szorosan együttműködjön a Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalommal. Kondás elvtárs, a perbenyíki EFSZ elnöke felszólalásában rámutatott san visszatükröződik. Míg a szövetke­zet 1954-ben csak 26 mázsa sertéshúst tudott eladni terven felül, az idén már 43 mázsát adtak el szabad áron. 1954­ben 12 455 liter tejet adtak be az elő­íráson felül, az idén már 67 876 liter előíráson felül beadott tej értékéve! gyarapodott a pénztár. Tojást 1954­ben egyet sem tudtak adni terven fe­lül. Az idén azonban már az előíráson felül beadott tojásért is jelentős ösz­szeget könyveltek el. Tudniillik az idén 70 614 tojással adtak be többet, mint amennyit a terv előírt. A HNB jogkörének teljes kihaszná­lásával és érvényesítésével segítette a szövetkezetet az építkezésben. Segített az építőanyagok beszerzésében. Segí­tett az építkezési terv kidolgozásában is. Törődött azzal, hogy a szövetkezet a szükséges sorrendben építse a gaz­dasági épületeket. Törődtek azzal is, hogy a szövetke­zeten kívül álló földműveseket minél közelebb hozzák a szövetkezethez. Részletesen megismertették velük mindazokat az előnyöket, amelyeket a szövetkezet tagjai számára biztosít, így került aztán sor arra, hogy a szö­vetkezet legutóbbi taggyűlésén napi­rendre tűzhették hét földműves fel­vételét a szövetkezetbe. agy munkát végzett a HNB a ™ szövetkezet megszilárdítása, a tagok jólétének növelése érdekében. A szövetkezeti kérdés azonban mun­kájuk csak egy részét képezte, ők nem csupán a szövetkezet, hanem az egész falu érdekeit képviselik. Foglalkozniok kellett az egyénileg gazdálkodókkal, azok problémáival, és szem előtt kel­lett tartaniok az állam érdekeit. Meg kellett oldani a közös ügyeket, és a párt irányvonalának megfelelően egyre jobb és szebb életet igyekeztek terem­teni a faluban. Mindenekelőtt fontos, sőt, mondhat­juk legfontosabb feladatul tűzték ki, hogy a ma még egyénileg gazdálkodó földművesek is teljesítsék állampolgá­ri kötelezettségeiket. Ezt elsősorban úgy biztosították, hogy az egyénileg gazdálkodókkal is megértették a mű­trágya használatának fontosságát. A földművesek szót értettek, megfo­gadták a jó tanácsot. Műtrágyát vá­sároltak. Az eredmény nem is maradt azokra a hibákra, amelyeket a szövetkezeti kereskedelemben a mai napig lehet észlelni. Igaz, hogy a szö­vetkezeti kereskedelem elért némi eredményeket, de bátran kimondja, hogy ezek az eredmények ko­rántsem olyanok, mint az állami ke­reskedeleméi. Befejezésül Polyák János és Berta Béni elvtársak arról vitáztak, hogy járásunkban az ipari árucikkekkel va­ló ellátást a terebesi Nagykereskedel­mi Elosztó Vállalat nem megfelelően végzi. Szükséges volna, ha csak egy mód van rá, hogy az ipari árucikkek nagyraktárét Királyhelmecen is be­rendezzék. Balogh Kálmán, Királyhelmec. A Csehszlovák Vöröskereszt magyar nyelvű tanfolyama Bratislavában e napokban kezdték meg a Csehszlovák Vöröskereszt har­madik magyar nyelvű tanfolyamát. Képünkön dr. Makai Ferenc sebész­főorvos, a tanfolyam vezetője látható. el. Természetesen a keskeny parcellá­kon nem tudtak olyan terméseredmé­nyeket elérni, mint a szövetkezet, de az előző évekhez viszonyítva mégis lé­nyegesen emelkedett a hektárhozam. Az alaptrágyázás mellett a fejtrágyá­zással is megbarátkoztak. A múlt év­ben már maguk kérték, hogy a HNB biztosítsa részükre a műtrágyát, a fej­trágyázás céljaira is. Nagy eredmény ez, hiszen az a cé­lunk, hogy az egyénileg gazdálkodó földművesek is minél nagyobb termés­hozamokat érjenek el. Ezt megköveteli az állam a dolgozó nép érdeke. A HNB törődött azzal, hogy az egyé­nileg gazdálkodók is kicserélhessék vetőmagjukat. így elérték azt, hogy ők is jó minőségű, elismert vetőmagot vethettek. A messzemenő gondoskodás ered­ménye nem is maradt el. Gabonafélék­ből az egyénileg gazdálkodók is pél­dásan eleget tettek beadási kötelezett­ségüknek. Lemaradás mutatkozik azonban az állati termékek beadása körül. Az egyénileg gazdálkodók glo­bálisan a következőképpen teljesítet­ték beadási kötelezettségeiket: gabo­nafélék 100, marhahús 116, sertéshús 72,5 tej 92, tojás 105 százalék. Min­denesetre a falu globálisan, beleértve a szövetkezetet is, magasan túlszár­nyalta azokat a feladatokat, amelye­ket az állam tőlük megkíván. M ost nézzük meg, hogy a termé­kek árán felül mi mindent kapott még a falu az államtól, a nem­zeti bizottság közbenjárására. Sokat, nagyon sokat. Kezdjük talán azzal, hogy az elmúlt három év alatt a HNB közbenjárására megalakult a Falusi Fogyasztási Szö­vetkezet. Kibővítették a vegyesáru-ke­reskedésL. Elválasztották a vasáru-üz­letet a füs.eres-bolttól. A múli-ban, ha ruhafélét akartak vásárolni a viskiek, Ipolyságra kellett utazniok. Ez pénz­be is került, és egy egész napot vett igénybe. A falu lakói most otthon is megvásárolhatják a szükséges ruha­féléket. Ugyanis a HNB közbenjárására készruha- és rövidáru-üzletet is nyi­tottak a faluban. A HNB gondoskodott a tüzelőanyag beszerzéséről is, mégpedig olyan for­mán, hogy a tüzelőanyagigénylőknek ma már nem kell 60 kilométert ko­csikázniok egy szekér szénért, mert a vállalat a helyszínre szállítja a tüze­lőanyagot. A nemzeti bizottság nagy gondot fordított a kulturális és szociális be­rendezések bővítésére is. Rendbehoz­ták az iskolákat és törődtek a tanítás­hoz és tanuláshoz szükséges berende­zések biztosításával. Az iskolákon és más középületeken generáljavítást vé­geztettek. Továbbá gondoskodtak arról is, hogy a falu asszonyai a sürgős munkák ideje alatt gondos felügyelet alatt hagyhassál-: gyermekeiket és így nyugodtan részt vehessenek a mun­kákban. övodát és bölcsődét létesítet­tek, ahol a kisgyermekek gondos fel­ügyelet alatt vannak egész nap. Gon­doskodtak arról is, hogy kéthetenként orvosi vizsgálaton menjenek át a gye­rekek, hogy elejét vegyék a megbe­tegedéseknek. Nagy eseménynek számít a falu éle­tében az is, hogy végre sutba dob­hatják a petróleumlámpákat. Villanyt kapott a faiu. Ezenkívül még sok olyan dolgot valósítottak meg, ami a község lakosainak érdekeit szolgálja. Széppé, egyre szebbé teszik a falut. Szarka István A Somorjai Járási Nemzeti Bi­zottság tanácsa már ez év októberi ülésén foglalkozott a nők körében végzett munka megjavításával. Eb­ből a célból az egyes munkasza­kaszokról a tlz legaktívabb nőt ja­vasolta a bizottságba, amely a nők körében végzett munkával foglal­kozik majd és a munka megjaví­tására javaslatokat tesz a tanács­nak. A bizottság első ülését ez év október 30-án tartotta, melyen a járási nemzeti bizottság titkára ismertette a bizottság tagjaival azokat a feladatokat, amelyeket a nemzeti bizottságok teljesítenek. A második ülésen a bizottság tagjai a nők szlovákiai értekezletének és a járási értekezletek előkészítésé­vel, valamint a járásban egyide­jűleg megrendezett beszélgetések­kel foglalkoztak. A bizottság tag­jai a vita folyamán számos ja­vaslatot tettek munkájuk megja­vítására a legközelebbi időszakban. A második ötéves tervben a so­morjai járás falvaiban is sok mun­ka vár a nőkre. Főként a mező­gazdasági termelés növeléséről van szó, mivel a járás kötelezettség­vállalást tett, hogy a második öt­éves terv mezőgazdasági feladatait négy év alatt teljesíti. És ebben döntő szerepük lesz a nőiknek, mivel nagy részük a mezőgazda­ságban dolgozik. Fejleszteni kel! a nők szakképzettségét főleg a A tudomány és technika fejlődésé­vel mindinkább széles teret nyer az ultrahang alkalmazasa az iparban. A szomszédos Lengyelországban már há­romféle anyagminőség-ellenőrző de­fektoszkop gyártását vezették be, Né­metországban és az USA-ban pedig kidolgoztak egy olyan ultrahanggal működő készüléket, mellyel a vasúti síneket menet közben lehet ellenőriz­ni óránkint 12 km-es sebességgel. A készülék automatikusan feljegyzi a hibákat, sérülésekét. Hasonló készü­léket már Lengyelországban is készí­tettek. De mi is tulajdonképpen az ultra­hang? Mint minden hang, az ultra­hang is, a levegőben, vízben és más anyagokban rezgés útján terjed. Az emberi fül érzékenységének hatá­ra 20 000 rezgés másodpercenként. Az ezen felüli hangrezgést már nem ké­pes felfogni. Ma már módunkban áll másodpercenként egymilliárd hang­rezgést is elérni, amely ultrahangot kiváló tulajdonságai miatt mind szé­lesebb téren alkalmazzák a gyakor­latban. Az irányított ultrahang-sugár gyengülés nélkül áthatolhat bármily vastag fém- vagy acéltömbön, s ha útjában valamilyen törés, repedés, hé­zag áll, úgy visszhang verődik vissza, melyet külön erre a célra készített finom felvevőmüszer jegyez fel. Ezen alapszik a defektoszkop működése, melyet acél, vas, stb. felületi és bel­ső minőségi ellenőrzésére alkalmaz­nak. Ujabban már vasbeton és szige­telő porcelánanyagok belső töréseit is ezzel állapítják meg pl. a Szov­jetunióban. Itt azonban még tökélete­síteni kell a készüléket, mert a tö­résektől visszaverődő visszhang nem olyan éles és tiszta, mint a fémek­nél. Szlovákiában többek között Tol­mácson a Kirov-gyár használ ilyen defektoszkopot, mely sok esetben he­lyettesíti az ipari röntgent. Itt kat­lanok forrasztásánál végez jó szolgá­latot, mert a belső repedéseket, hé­zagokat a készülékkel könnyen meg lehet találni. A defektoszkop ponto­san megmutatja a repedés nagyságát, mélységét, formáját. Ostyepkov szov­jet tudós most olyan ultrahang-ké­szülék tökéletesítésén dolgozik, amely képen is megmutatja (mint a radar) az anyag belső hibáit, valódi nagysá­gukban a készülékbe szerelt fémtáb­lán. Vagyis az ultrahang fényhullá­mokká változik át. Az ultrahang kü­lönleges visszahatását a rádiótechni­kában is alkalmazzák, ezenkívül a gyorsan működő elektronikus számo­lógépeknél, a tenger mélységének mérésénél, a gázok folyadékokból va­ló eltávolítására, s még a halászat­ban is, ahol a halak csoportosulását, mozgását figyelik vele. Az ultrahang jelentősége az iparban állandóan növekszik. Különösen fon­szö vetkezet i munkaiskolák útján, meg kell őket nyerni az EFSŽ­ekbe és a szövetkezetek, állami gazdaságok, valamint a gép- és traktorállomások vezető helyeire több nőt kell beosztani. Sok mun­ka vár a nöbizottságokra a nők nevelő munkájának szakaszán is. Ezekkel a kérdésekkel foglalko­zott tehát az a bizottság, melyet a nők körében végzett munka irá­nyítására szerveztek meg. A járési nemzeti bizottság titkára az el- ­hangzott felszólalások és javasla­tok alapján kidolgozta a bizottság munkatervét a legközelebbi idő­szakra. A tervben kitűzött felada­tok a legfontosabb problémákra irányulnak, mint pl. a mezőgazda­ság megsegítésére, az alkalmazás­ban ievő nők munkaproblémáinak megoldására és a nőbizottságok támogatására a munkák végzésé­ben. A bizottság már meg is kezdte munkáját. A tagok részt vesznek a falvak nőbizottságainak ülésein és a nők beszélgetésein. így konk­réten segítenek a nőbizottságoknak munkájukban. A községek nőbi­zottságainak munkájában szerzett tapasztalataikról a bizottság be­számol a járási nemzeti bizottság­nak és javaslatokat készít-elő a nőbizottságok munkájának irányí­tásában mutatkozó fogyatékossá­gok kiküszöbölésére. / tos újítás ez a fémiparban, ahol az olvasztott acélból, vasból az ultra­hang eltávolítja a gázokat. Ugyancsak sokat ígérő távlatot nyit előttünk az aiumíniwn és a rozsdamentes acél forrasztásánál. Legérdekesebb jelenség az ultra­hangnál az, hogy nemcsak a felsorolt szolgálatokat végzi, hanem ťhég lyu­kat is lehet vele fúrni kemény acélba, porcelánba, üvegbe és fémbe. Az ult­rahangfúró, mely hangütődésekkel bármely formájú lyukat kifúrhat, könnyen alkalmazható a fogászatban is, ahol megbízhatóan helyettesíti a fúrószerkezetet. Legfontosabb az, hogy az ilyen fogfúrás fájdalommen­tes. Hogy mennyi kitűnő tulajdonsága van az ultrahangnak, ezt abból is lát­hatjuk, hogy napjainkban mind szé­lesebb alkalmazást nyer. Nagy telje­sítményű ultrahangszirénákkal tisz­títhatjuk a városok levegőjét, eltávo­líthatjuk belőle a vegyiipari gyárak által kibocsátott s az emberi szerve­zetre káros gázokat, vagy egy perc alatt kitisztíthatjuk vele a finom szerkezetű órát úgy, hogy a tisztító folyadékba ultrahangot vezetünk be. A finom fémszerkezetre lerakódott porszemeket stb. az ultrahangsugarak tökéletesen elávoiitják, letisztítják. Ultrahanggal 10—15-ször lehet lerö­vidíteni a nyersbőrök kidolgozását, zsírtalanítását, s a prémek festését. Ultrahang hatása alatt elpusztulnak az apró baktérumok, mikroorganiz­musok, melyek megfertőzik a vizet, vagy az élelmiszert. Tehát mint fer­tőtlenítőszer is használható. Alkalma­zásával a gyógyászatban is pozitív eredményeket értek el. Vékony hang­nyalábokkal vizsgálják a belső szer­vek megbetegedését. Ezek az ultra­hangok még a röntgennél is érzéke­nyebbek. Az ultrahang felsorolt kiváló tu­lajdonságai miatt megérdemelné, fiogy tudósaink, fejlett rádiótechnikánk szakemberei többet foglalkozzanak az ultrahang-készülékek hazánkban való gyártáséval, hiszen ehhez nálunk is megvan minden feltétel. Fejlett rá­diótechnikánk külföldre is exportál bonyolult készülékeket, melyek az egész világon eiismerést váltanak ki. Ezért szükséges állandóan fejleszteni az új technikát, melyhez legnagyobb barátunk, a Szovjetunió bármikor szí­vesen nyújt segítséget. Az ultrahang csaknem az egész világon széles al­kalmazást nyer az iparban. Ezért na­gyon fontos, hogy rádiótechnikánkban többet foglalkozzanak vele, hogy mi is mielőbb megkezdjük az ultrahang­készülékek sorozatos gyártását. H. S. (1 J S / 1956. december 18. Fejlesszük a szövetkezeti kereskedelmet a falvak lakóinak jobb ellátása érdekében Az ultrahang alkalmazása az iparban

Next

/
Thumbnails
Contents