Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-17 / 351. szám, hétfő

Ellenforradalmi erők garázdálkodása Magyarországon (3) FEHER KÖNYV AZ ELLENFORRADALOM BUDAPESTEN Még folyik a vizsgálat és folynak a kihallgatások. Nincsenek még minden részletre kiterjedő jelentések az 1956. őszi budapesti fehérterrorról. De a már elkészült hiál.iyos és szűk­szavú beszámolók is eleget mondanak arról, milyen politikai erők léptek színre a kezdődő anarchia napjaiban és ki ellen irányult a kezükben levő fegyver. út, a Mester utca és a Tompa utca környékén garázdálkodtak. Laskovics állandóan részeg volt és válogatás nélkül tüzeltetett mindenfelé. Szilágyi János 16 éves fiú évekig a nyomorék gyermekek otthonának lakója volt. A kórházban, ahová se­besüléssel került, nevetve mesélte: — Én egy civilruhás századoshoz kerültem és megadott címekre jár­A pártház előtt annak feldúlása után Egy szemtanú vallomása Or avecz Lászl ó budapesti lakos mot. idta el a következőket : „1956. október 31-én 14 óra 30-kor Budapesten, a Lenin körút és a No­vember 7. tér sarkán állva a követ­kező esetnek voltam szemtanúja: a Lenin körúti Múvész-mozival szembeni járdán haladó egyik férfira valaki rákiáltott: „Avos!" Az illetőt, aki khaki színű nadrágot és a Dózsa Sportegyesület színét visel? tréning­ruha-blúzt hordott, megrohanta a tö­meg és bántalmazni kezdték. Az így keletkezett tumultust kihasználva, va­laki az elfogott férfi nyakába helye­zett egy dróttal összecsavart kábelt. Ennek segítségévet a már elalélt em­bert a Lenin körút és az Aradi utca sarkán egy vasárubolt előtti fára fel­akasztották. A meggyilkolt ember nyakába táblát akasztottak ezzel a felírással: „Tóth áv. százados. Így jár minden ávó-s/' Senki sem ellenőrizte, hogy kik azok az emberek, akikre ráfogták, hogy az Államvédelmi Hatóság tag­jai. A bestiálisán meggyilkolt embe­rek hecckampány és rágalmazás ál­dozatai. Egy félrevezetett fiatal vallomásai Bányai Csaba, 15 éves fiú, akinek fegyvert adtak és aki egy ún. „külön­leges osztagban" kapott beosztást, ezt mondja: „November 2-án és 3-án 10-es cso­portokban elhelyezkedtünk lefoglalt polgári lakásokban. Ezekbe cipeltük fel áldozatainkat. Méreggel telt in­jekciós tűvel megöltük, majd a lát­szat kedvéért fejbelőttük őket." Ez a fiatal fiú elmondotta, hogy „különleges osztagukat" tízes csopor­tokba osztották, s közölte azt is, hogy november 9-én összes parancsnokaik „autókba ültek és elmentek valaho­vá". Sziklai Sándor halála Egykori volksbundista svábok, akik­nek élén Eszterle József állott, már 10 naopal az októberi események előtt megfenyegették a Budakeszin lakó Sziklai családot, hogy kiirtják őket. Október 25-én felfegyverzett banditák támadták meg a házat, ké­zigránátot dobtak a lakásba, majd benyomultak. Sziklai Sándor ezredes revolverrel védekezett és egyik táma­dóját lelőtte. A banditák kézigránát­jától azonban ő maga is halálos sebet kapott. Apósát, Kiss Lajost, a benyo­muló banditák baltával verték agyon. Sziklai Sándor a munkásmozgalom ré­gi, ismert harcosa, apósa, Kiss Lajos pedig régi kommunista volt. 1919 óta tagja a pártnak. Néhány tény Néhány arcképet és néhány tényt írtunk itt le. Azí kívánjuk megmu­tatni, kik és milyen célokra akarták kihasználni az október 23-i esemé­nyeket. A IX. kerületben működő egyik fegyveres csoport vezetője Laskovics Vera, Illatos út 5. sz. a. lakos, bün­tetett előéletű, közismert prostituált volt. Csoportja nagy mennyiségű fegyverrel rendelkezett. A Ferenc kör­ŰJ SZÖ 1956. december 17. íáf tunk leszámolni az ÄVH-sokkal és a kommunistákkai. Egy alkalommal a Royal-szálló környékén az egyik ház III. emeletére mentünk egy címre. Századosunk azt mondta, hogy egy ávós-hoz megyünk. Otthor. találtuk feleségével és 6 esztendős kislányával együtt. A százados először összeverte az ávóst, majd kiszakította füleit és ollóval lekaszabolta az orrát. Utána egy sorozatot engedett bele. Közben az ávós felesége menekülni próbált, de a csoportunk egyik tagja egy lövés­sel leterítette. Utána — bár gondol­kodtunk, mit csináljunk a kislánnyal — őt is lelőttük... Nemcsak ide mentünk fel, minden nap megvolt a magunk feladata." Sz. E. börtönből szabadult nő, akit november 8-án fogtak el, amikor el akarta hagyni az országot, a követ­kezőket mondja el: „Horváth János kb. 28 éves gép­lakatossal ismerkedtem meg. Ez a Horváth János abban a házban, ahol lakik, agyonlőtt négy vagy öt ugyan­ott lakó ávóst. Ezenkívül vitt még oda ávósokat a pincébe és ott vala­mennyit agyonlőtték." Budapesten, a XIX. kerületben agyonlőtték Turber Kálmánt, a Hazai Fésűs-fonó öreg hegesztőjét, mert részt vett a párt székházának védelmében. Ugyanebben a kerületben kihívták házának kapujába Lábadi József ta­nácstagot és ott hasbalőtték. Lados Károlyt, Kispest tanácselnök­nőjének férjét a lakásán géppisztoly­sorozattal ölték meg. Százával tartóztattak le és hurcol­tak el becsületes embereket. A III. kerületben letartóztatták Bihari Ot­tót, a Goldberger-gyár párttitkárát és Molnár Ernőt, a kerüieti pártbi­zottság titkárát. Ugyanebben a kerü­letben fegyveresek keresték fel la­kásán az Államvédelmi Hatóság egy 70 éves, nyugalmazott, volt gazdasági tisztviselőjét. Az idős ember a táma­dók elöl a világítóudvarra vetette ma­gát és szörnyethalt. Az elhurcoltak egy részét az ellenforradalmi külö­nítmények a gyűjtőfogházba vitték. November 3-án már az Államvédelmi Hatóság több száz tagja és 120 pol­gári személy volt őrizetükben. Ki­végzésüket 5-ére tervezték. Más kü­lönítmények más börtönökbe hurcol­ták áldozataikat. Sokakat viszont a helyszínen végeztek ki. November 4-én a II. kerületben a Mártírok útján elhurcolták egy élel­miszerüzlet elől az ott sorban álló férfiakat és letartóztattak az utcán tartózkodó több más férfit. Közülük a kommunista párttagokat agyon 5 akarták lőni. Tervük végrehajtását — a szovjet páncélosok megjelenése = akadályozta meg. E Kik voltak ... E NFIHÁNY ARCKÉP A BUDAPEST I E VII. KERÜLETI FEGYVERE S _ E CSOPORTOK TAGJAIRÓ L § „A Steiner-csoport: kb. 40 fővel = indult, majd a bűnözők kiszabadítása- = val mintegy 100 főre szaporodott. E Vezetője a kerületi kapitányságon jól E ismert, többszörösen büntetett elő- E életű bűnöző, Steiner László VII. ke- T rületi lakos, Belsped szállítómunkás. • Legutóbb 1955-ben szabadult négy • évi börtönbüntetésének letöltése után. [ Működési területük: a Rottenbiller u.,: Dob u.. Wesselényi u.. Alsóerdősor u. ; és a Rákóczi út által határolt terület. : Székhelyük a C6engeri u. 7-ben, a ke- : rületi tanácsházán volt. A csoport : részt vett a Budapesti Pártbizottság ; e'leni fegyveres támadásban. : A Baross-téri Nickelsburger-cso- • port: kb. 500 fegyveresből állt. Szer- • vezetszerú kötelékben működtek.: Működési területük: a Rottenbiller u.,: Lövölde tér. Gorkij fasor és Nefelejts : u. által határolt terület. Fegyverzetük:: hatásos tűzfegyverek, gépágyúk pán- ! céltörők, amiket a Baross téren ástak ; be. Területüket még a ,rendőrök sem : tudták megközelíteni, mert kivégzéssel • fenyegették őket. Főhadiszállásuk a • Baross tér 19. sz. házban volt. szintén : részt vettek a Köztársaság téri szék- • ház elleni fegyveres támadásban. Te- \ vékenységük részletei eddig még is- : meretlenek. j Az Almássy téri csoport: vezetője i egy tartalékos honvédalhadnagy, akit I bűncselekmény miatt szereltek le a : hadseregből, valamint egy tényleges : szolgálatot teljesítő repülő szakaszve- j zető. Felszerelésük: golyószóró, gép- ; puska, páncéltörő, aknavető. Kb. 150: fővel működtek. Jelentős ré6zük kétes, ; bűnöző egyén. Működési területük: az : Almássy tér. Wesselényi u., Szövetség u„ Rákóczi út és a Hársfa u. által ha- i tárolt terület. Székhelyük az Almássy • tér 2. sz. házban volt. Gépkocsival • mozogtak a város területén. A csoport • részt vett a Budapesti Pártbizottság : elleni fegyveres támadásban. : A Garaj utcai csoport: kb. 200 főt • számláló fegyveres egység volt, amely • a Sportcbarnok-kávéház kétes ,,törzs- : vendégeiből'' és hasonló elemekből te- : vődött össze. Székhelyük a Garai tér : és Garai u. sarkán levő garázsban • volt. Működési területük: a Verseny: u.. Dózsa Gy. u., Bethlen G. u. és a • Gorkij fasor által határolt terület, j ahová más fegyveres egységet, még • a rendőrséget sem engedték be. A Klauzál téri csoport: egy Gólya : gúnynéven ismert személy volt a pa- : rancsnokuk. Az egység kb. 25—30 : fegyveresből állt. Székhelyük a Klau- : zál téren volt. Működési területük: a • Klauzál tér és a Rákóczi út által i határolt terület. Fő tevékenységük • feqyveresen elkövetett közönséges j bűncselekményekből állt. Raboltak és: fosztogattak. A Hungária-kávéházban (volt New: York kávéház) működött csoport: Ve- : zetőjük egy Bence itvezetű személy: volt. Kb. 30 főnyi csoport volt. Maga i Bence kezelte a csoport gépágyúját. • Területük a Dohány u., Hársfa u.. Rá- • kóczi út és a Lenin körút által hatá- • rclt rész volt. Részt vettek a nagybu- : danesti és a VII. kerületi pártbizottság : épülete elleni fegyveres támadásokban.: A Royal szállóban irűködő csoport: j ez a csoport az utolsó napokban állt ; össze, amikor a szovjet erők r.ovem- : ber 4-én megkezdték bevonulásukat.: A Corvin-közi egységből, az Almássy: téri csoportból, valamint az akkor: szabadult bűnözőkből verődött essze, j I Az utolsó napokig tartották magukat, • mert komoly tűzfegyverekkel ren- > delkeztek. Közvetlenül a szétverésük; előtt felgyújtották a Vörös Csillag mo- j zit. • (Folytatjuk.): [El kell érni a dolgozó tömegek sürgős szükségleteinek [kielégítését, az összes szocialista és demokratikus i erők teljes egységét Az Olasz Kommunista Párt VIII. kongresszusának : határozataiból Róma. (CTK) AZ Olasz Kom­munista Párt VIII. kongresz­szusának befejezése alkalmából határozatot fogadtak el, mely­ben teljes mértékben jóvá­hagyják azt a politikai irányt, melyet Togliatti elvtárs a párt Központi Bizottsága nevében a kongresszus elé terjesztett. A kongresszus jóváhagyta az elő­terjesztett programnyilatkozat téziseinek javaslatát és alap­vető cikkelyeit. A kongresszus határozata megelé­gedéssel állapítja meg, hogy a ki­terjedt vita megszilárdította az Olasz Kommunista Párt egységét a helyes politikai irányvonal alapján és hogy a párt szilárd eltökéltséggel, új mód­szerekkel akar dolgozni és úgy akarja megszilárdítani sorait, hogy még erő­teljesebben vezethesse a munkásság ;és az egész nép harcát a béke, a de­mokrácia és a szocializmus győzel­; méért. Az Olasz Kommunista Párt telje­: siti azt a fő feladatot, melyet ma a : világ valamennyi kommunista moz­igalrna maga elé tűzött: merészen to­: vábbfejleszti az SZKP XX. kongresz­szusának határozatait és téziseit. : Ezek a határozatok és tézisek fordu­: latot jelentenek a nemzetközi mun­; kásmozgalomban, új munkamódszere­: ket fejlesztenek ki és megteremtik ; a feltételeket a .békeerők, a nemzeti i felszabadulásért és szocializmusért | harcoló erők új, sokrétű fejlesztésére, : — mondja a határozat. A kongresz­i szus felhívja az -olasz népet, hogy a i világ békeszerető erőinek oldalán já­: ruljon hozzá a béke védelméért, a • kiéleződő nemzeti helyzetből fakadó • veszedelem megszüntetéséért folyta­\ tott harchoz, főleg a közép-keleti : imperialista agresszió után a hideg­: iiáború felújítására irányuló kísérle­: tek és akciók légkörében, melyekkel i a reakciós erők alá akarják ásni a • szocialista világot. A határozat emlékeztet arra, hogy tömöríteni kell a munkásosz­tály, a parasztság és az csszes fizi­kai és szellemi munkások minden erejét és „ellenállni a reakció új tá­madásának, el kell érni a dolgozó tömegek sürgős szükségleteinek ki­elégítését, az összes szocialista és demokratikus erők teljes egységét. Csupán így készíthetik elő annak fel­tételét, hogy Olaszországban megala­kíthassák a dolgozó osztáiyok demok­ratikus kormányát, mely utat nyitna a köztársasági alkotmány alapján a szocializmus felé". A kongresszus meghagyja a Köz­ponti Bizottságnak, hogy készítse el a programnyilatkozat és a tézisek végleges szövegét, tekintetbe véve a vitában elhangzott összes hozzászó­lásokat és megjegyzéseket. Ezek a hozzászólások és megjegyzések a nemzetközi helyzet elemzését, a nem­zetközi munkásmozgalom problémáit, „a szocializmushoz vezető olasz út" belpolitikai problémáinak megfogal­mazását, e fejlődés feltételeit és haj­tóerőit, Olaszország gazdasági hely­zetének elemzését és a párt építésé­ben, valamint a kulturális szakaszon való reformok harcos problémáit il­letik. Belgium Kommunista Pártjának felhívása a belga munkásokhoz Brüsszel. (ČTK) — Belgium Kom­munista Pártjának központi sájtószer­ve, a Drapeau Rouge december 15-én közzétette a párt levelét a munká­sokhoz. A levélben hangsúlyozza, hogy a belga dolgozók helyzete a drágaság következtében az utóbbi időkben rosz­szabbodott. A lap kiemeli, hogy a burzsoá sajtó a magyarországi események előtérbe helyezésével ideges légkört akar ki­alakítani Belgiumban, hogy elterelje a belga dolgozók figyelmét az igaz­ságos követelményekért, a béreme­lésért és életfeltételeik megjavításá­ért folytatott harcról. A párf és a nép kapcsolatában van politikánk sikere A legyilkoltak tetemei a pártház előtt • (Folytatás a 2. oldalról.) i járási főnök, a falvakon a jegyző és i a csendőr. Az erőszak megnyilvánu­• lása mindennapos jelenség volt. Vég­• eredményben a fasiszta rendszer és • annak minden borzalma is a burzsoá­: zía és a burzsoá rendszer szülöttje. : Az a tény, hogy a SZKP XX. kong­i resszusa leleplezte és elítélte a sze­! mélyi kultuszt, igazolása annak, hogy : a személyi kultusz és az ezzel kap­• csolatos hibák idegenek a kommunista • mozgalomtól. • Továbbra is harcolni fogunk a sze­\ mélyi kultusz minden megnyilvánulá­: sa ellen, az önkény, vagy bármily más : formában való felelevenítése ellen. A : munkásosztály alapján állva tovább­: harcolunk a szocialista törvényesség : teljes mérvű érvényesítéséért, a bti­• rokrácia ellen, a funkcionáriusoknak • a párttól és a tömegektől való el­szigeteltsége ellen, egyszóval har­• colni fogunk mind a bármily formá­• ban megnyilvánuló személyi kultusz, : mind pedig az idegen hatásoknak mun­: kásmozgalmunkba való beszivárgása i ellen. Pártunk egysége és szilárdsá­i ga nem zárja ki ezt a harcot, hanem i ellenkezőleg, feltétele annak. Ez sem­[ miképpen sem gyengíti, hanem ép­ipen ellenkezőleg, igazolja a CSKP KB : bírálatának és önbírálatának helyes­• ségét az SZKP XX. kongresszusa után. Elmélyítjük a szocialista demokráciát : A személyi kultusz bírálatával szo­• rosan összefüggő további kérdés a „de­• mokratizálás" jelszava, amely az SZKP •XX. kongresszusa után és helyenként •még ma is megzavarja egyes elvtár­• sak fejét. : Látnunk kell, hogy a demokrácia és : a demokratizálás szavakat nem értel­ímezhetjük formálisan, hanem tartal­Imuk szerint. Ha valaki kimondja e •szavakat: „demokrácia, szabadság", •megkérdezzük: milyen demokrácia, és :ki számára? Sajnos, a demokratizálást : gyakran úgy értelmezték, mint a bur­: zsoádemokrácia liberalizmusához való • visszatérést, ez pedig egy lépést hát­ira jelent. A burzsoá-demokrácia ti­pikus képviselője az Amerikai Egye­sült Államok. Nézzük meg, milyen is : náluk a demokrácia ? Az amerikai szenátusban sohasem volt és ma sincs egyetlen egy munkás képviselő sem. A sajtó teljesen a tőkés monopóliumok kezében van és ezek nyomdáikat nem bocsátják azok rendelkezésére, akik bármiféle módon árthatnának nekik. Az amerikai demokráciáról ismeretes, hogy ott meg lehet lincselni és fel lehet akasztani a négereket, a mun­kásmozgalom híveit, avagy azokat, akik a négerek oldalára álltak. Ameri­kai demokrácia — ez a Kukluxklan, a tőkéseknek bűnözőkből összeállított speciális osztagai, amelyek szétverik a sztrájkoló munkások fejét. Az USA munkásosztályának joga van arra, hogy éhenhaljon az utcán. Az amerikai de­mokráciát az jellemezte, hogy provo­katív módon kivégezték Saccot és Van­zettit, bombákat dobtak a munkások tömegébe és megölték a Rosenberg­házaspárt. Ez a burzsoá-demokrácia mintaképe. Nálunk senki sem akar ilyen demokráciát, mert ez meghát­rálást, egy lépést hátra jelentene a demokrácia legfelsőbb formáját képe­ző szocialista proletár-demokráciától. Demokráciánk a többség uralma a kisebbség felett. Demokráciánk annyit jelent, hogy dolgozóinknak joga van az igazságos jutalomra, a pihenésre, a nyugdíjra, az üzemi munkások együtt döntenek nemcsak az üzem kérdései­ben, hanem országos problémákban is. Demokráciánk az államhatalom vég­rehajtásában részesedő, a nemzeti bi­zottságokban dolgozó tízezrek és száz­ezrek demokráciája. Egyszóval, a mi demokráciánk a parasztsággal szövet­ségben álló munkásosztály demokrá­ciája, amely a dolgozó értelmiség szé­les rétegeire támaszkodik. Ez a de­mokrácia az osztályok megszüntetésére és a kommunista társadalom megte­remtésére irányul. Természetes, hogy az ilyen demokrácia nincs a tőkések ínyére. A demokratizálás a mi értelmezé­sünk szerint a szocialista demokracia elmélyítése, a decentralizálás, a nép jogainak bővítése. A feladat most az, hogy utunkat elvhűen és következete­sen folytassuk, legfelsőbb szerveink határozatai alapján. Bacílek elvtárs beszéde záró részé­ben rámutatott a reakció eredmény­telen törekvéseire. Az angol és a fran­cia katonaságnak ki kell vonulnia Egyiptomból, a magyarországi ellen­forradalmat letörték. Tudjuk, fennáll még bizonyos veszély, mivel az olyan erős kapitalizmus, amilyen az ameri­kai, nem egykönnyen adja fel a har­cot. Látnunk kell azonban, hogy velünk van a Szovjetunió, az egész szocia­lista tábor, az egész békeszerető em­beriség. Pártunk a marxizmus-leniniz­mus eszméit követve sok esztendős harcokban edződött meg: Sok győzel­met aratott és senki sem kételked­hetik abban, hogy történelmi felada­tát sikeresen teljesíteni fogja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents