Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-13 / 317. szám, kedd

„A bizalmat megszolgálom" A Bratislavai Elektrotechnikai Üzem­ben az év folyamán nyolc új tagjelöl­tet vett fel a pártszervezet, közöttük Ján Valentin elvtársat, a szállítási osz­tály dolgozóját. A pártszervezet elnö­ke elmondta, hogy az év végéig továb­bi hét kiváló dolgozó tagjelöltté való felvételét tervezik. Az új tagjelöltek nevelésével az idősebb párttagok kö­zül védnököket bíznak meg, akik irá­nyítják és figyelemmel' kísérik a tag­jelöltek munkáját, politikai fejlődését. Élete vígéig emlékezetes marad Ján Valentin 'izámára az a júniusi délután, amikor az üzemi pártszervezet gyűlé­sén az új tagjelöltek felvétele volt napirenden. Vele egy sorban ült akkor František Prekop sokszoros újító és Rempel Cyrill munkás, akiknek-tag­jelöltté való felvételét ezen a gyűlé­,sén beszélték meg. Az elnök előbb a pártszervezet munkájával, a terv tel­jesítésével foglalkozott. A hozzászólá­sokkal nagyon elhúzódott a gyűlés. Valentin elvtárs szeretett volna, oda­figyelni, de gondolata minduntalan visszatért önmagához. Ma veszik fel tagjelöltnek a kommunisták nagy csa­ládjába és alig várta már a pillanatot, amelyben a mellette ülő párttagok, munkások megvitatják, hogy érde­mes-e erre a megtiszteltetésre. Mégegyszer végiggondolta életét. Mint oarasztcsaládnak a gyermeke ke­rült tíz évvel ezelőtt a gyárba, mely­nek gépeit akkor csodálkozva tapo­gatta meg. Tíz éve jár minden reggel az ötórás munkásvonattal a gyárba és ezalatt az egy évtized alatt egyszer sem hiányzott igazolatlanul. Falujában azalatt sok minden megváltozott. Meg­alakult az egységes földművesszövet­kezet, amelybe családja nevében első­nek adta be a belépési nyilatkozatot. Az idén feleségét már kitüntették, mint a szövetkezet legjobb dolgozóját. Igaz, ő segített neki, amikor csak te­hette. Szabadságát minden évben fa- l lujában töltötte. Aratott, csépelt a" szövetkezetben. Mégis a gyár maradt számára kedvesebb, habár falujától soha sem szakadt el. Hogy is szakad­hatott volna el, amikor a HNB alelnö­kének választották meg a falu lakosai. A legjobb tudása szerint igyekszik, becsülettel teljesíti azt a feladatot, amivel a nép megbízta. A gyárban pe­dig ugyancsak igyekszik jól végezni munkáját. Tovább már nem tudta folytatni gondolatmenetét, mert az elnök, Fran- tišek Strnád elvtárs rátért az új tag­jelöltek felvételére. Furcsa érzés vett erőt Valentin elvtárson, úgy érezte, mindenki őt nézi, miközben a bizott­ság tagja felolvasta életrajzát. — Kinek van hozzászólása elvtársak — kérdezte Strnád elvtárs az életrajz felolvasása után. Súrű cigarettafüst volt a teremben, a nriunkások elgondolkozva ültek a székeken. Hisz ismerik, mindnyájan jól ismerik Valentint. Naponta sokszor megfordul közöttük, sürget, vitatko­zik, mindezt a gyár, a dolgozók érde­kében. Majd kéz emelkedett a magas­ba. Valentin felfigyel. Kíváncsi volt, mit mondanak róla. — Én már tíz éve ismerem Valen­tin elvtársat, de csak jót mondhatok róla •— szólalt meg Rajecký mester. — jól dolgozik, igyekvő ember, tag­jelöltté való felvételét javaslom. Va­lentin elvtárs figyelmesen hallgatta a hozzászólásokat. Nem is gondolta vol­na, hogy ennyi bizalommal vannak iránta. Az elnök kérdésére csaknem száz kommunista keze emelkedett a magasba. Mindnyájan egyöntetűen ja­vasolták felvételét. Most rajta volt a sor. Száz szempár figyelt rá. Izgatottság vett rajta erőt a szokatlan helyzetben Állt mozdulat­lanul a gyűlés részvevői előtt. Szó nem jött szájára. — Beszélj János, biztatták az első sorban ülők. — Elvtársak, köszönöm a bizalma­tokat, megszolgálom — mondta ki végre, majd kežet szorított az elnök­kel. Szorításában benne volt mindaz, amit talán még el akart mondani. Erős munkáskéz, amelyre bármikor számít­hat pártunk és munkásosztályunk. Azóta csaknem öt hónap múlt el. Közben .Valentint, mint kiváló mun­kást, beválarztották a szakszervezeti bizottságba. A kulturális bizottság el­nöke lett. Felelősséget érzett most már a munkásosztály és a párt előtt feladatai becsületes teljesítéséért. A párt előtt, amely az egész ország népe érdekében annyi sok mindent tett a felszabadulás óta. Felelősséget érzett a munkások előtt azért is, hogy falujá­ban, Pácban, jól fejlődjön a szövetke­zet. Naponta, mikor bejön a gyárba, elsőnek veszi kezébe a pártsajtót, hogy a párt szavát elolvassa. Egy be­tűt sem hagy figyelmen kívül, hiszen most már neki is beszélnie kell a töb­biekkel, a pártonkívüliekkel, de főleg jó példával elöljámi a munkában. És azok, akik felvételre javasolták Va­lentin elvtársat, nem csalódtak benne. Igazi, hű munkást nyertek meg sze­mélyében a pártszervezet számára, aki pontosan teljesíti kötelességét. Jozef Beseda elvtárs, aki párttaggá való elő­készítését vállalta, nagyon meg van elégedve Valentin elvtárs politikai fej­lődésével, aki nemcsak minél nagyobb tudás megszerzésére törekszik, hanem munkáját is egyre tökéletesebben igyekszik végezni. Naponta végigjárja az egyes üzemrészeket, hogy ponto­san tudja, mikor, mely órában készül el a transzformátor, generátor, vil­lanymotor, vagy villanykályha, melyet a gyár Korea, Indonézia, Argentína, vagy a Szovjetunió részére kivitelre gyárt. Jegyzetfüzetében pontosan so­rakoznak az adatok, amjlyek nyomán tervez. Vagont, ládákat és mindent, ami az elszállításhoz szükséges. A kész áru nem áll á raktárban egy na­pot sem. Elkészülésük után már in­dulhatnak is a hosszú útra vasúton, tengeren, & cél felé. Munkaszakaszán soha nincs fennakadás, a szállítási ha­táridők betartásában neki is tetemes része van. Horváth Sándor Nagy az érdeklődés a honvédelem iránt A dolgozó parasztok jóléte két ™ forrásból fakad: a nö­vénytermelésből és az állatte­nyésztésből. Ha jó a növényi ter­melés, mindjárt megvan az alapja a jó állattenyésztésnek. Ahol erre az összefüggésre nem fordítanak gondot, otť egyszeribe mindkét jövedelmi forrás igen szűkmarkú­vá válik. Erről beszélgettünk a mi­nap a tamási szövetkezetesekkel is. Az emberek rendszerint szíve­sen elbeszélgetnek a dolgokról, melyekben sikereket értek el. Nem mintha szövetkezeteseink vona­kodnának feltárni a hibákat, de a sikerek mégis alkalmasabbak ar­ra, hogy • örömet szerezzenek az embernek. A tamási szövetkezet a száraz időjárás ellenére figyelemre méltó eredményt, ért el a növényi ter­melésben. A szövetkezetesek nagy gondot fordítottak a takarmány­alap biztosítására, s a rét széná­ján és egyéb takarmányon kívül napi 30 kilogramm silótakarmány­ról gondoskodtak minden állat számára. Húsz hektárnyi lenterü­letről összesen 230 000 korona be­vétele volt a szövetkezetnek. Te­hát 11 500 korona bevétel hektá­ronként. A többi növényeknél is elérték átlagosan a tervezett mennyiséget. így az első forrás megtette a magáét. Mi van azonban a második for­rással ? Semmi egyéb, minthogy érvényesül a bevezetőben említett igazság. \ szövetkezet elnöke, Jo­zaf János elvtárs komoly hangon ;egyzi meg: „Valóban, elegendő takarmány nélkül nem lehet jó eredményeket elérni az állatállo­mány hasznosságában. De még a jó takarmányalap sem minden, mert a sokat is el lehet pocsékol­A Hadsereggel Együttműködők Szö­vetségéhek sokoldalú munkájáról rész­letesen képet nyújt á HESZ bratislavai bizottságának helyiségeiben rendezett kiállítás. Nagy az érdeklődés iránta. Öt nap alatt, már több mint 2500 látoga­tója volt. Bizonyára sokan döntöttek itt,- hogy a bejáratnál kézhez kapott jelenkezési ívet kitöltik és jelentkez­nek majd a honvédelmi szövetség üze­mi, vagy falusi szervezetében. Nehéz azonban elhatározni, hogy melyik vo­naton tevékenykedjen az új tag. Va­lamennyi ágazat szép, fontos, érdekes és szükséges a honvédelmi nevelésben. A bejáratnál a kutyaidomítók mun­kájával ismerkedünk meg. Gyakorlótér kicsinyített mását,' egy vastagon bélelt kabátújjszerű védőöltözéket és nagyon sok fényképet látunk. Szinte azok kö­zött az emberek között érezzük ma­gunkat, akik türelmes és áldozatos munkájukkal rendre és fegyelemre ta­nítják a kutyákat. Hát még ha az okos állatokat látnánk. De azok nem lehet­nek itt. Zavarnák a csendet, meg azt a szép postagalambot is, amely egész otthonosan érzi magát a kiállításon. A kalitkán a galamb száma: 0244-52-414. Hogy miért került ez a galamb ide? 1955-ben és 1956-ban városi és kerüle­ti versenyeken repült. Az idén az elsők között volt a rokicanyi 350 km-es, a chebi 406 km-es és a schwerini (NDK) 700 km-es versenyen. A kiállításon ezenkívül fényképek vannak a posta­galamb - tenyésztők tevékenységéről. Áttekintést nyerhetünk itt a lovaglQ­sportról is. A kiállított tárgyak felett ez a felirat: „A lovaglás már nem fényűzés". És valóban. Ez a sportág nálunk már nem a kiváltságosaké, ha­nem a HESZ keretén belül minden dol­gozó űzheti, akinek kedve van hozzá. A tőrvívásról és a sportlövészetről nagyon érdekes képeket és különféle csehszlovák és szovjet, gyártmányú céllövöpuskákat láthatunk a kiállításon. Néhány szó a nagykaposi étteremről Nagykaposon. járva, akarva, nem akarva sok mindennel, sok min­denkivel ismeretségbe kerül az utasember. Leghamarább persze az étteremmel. Ide minden idegen el­látogat munkája végeztével, hogy korgó gyomrát kielégítse. Így ke­rültem én is közelebbi ismeretség­be a nagykaposi étterem konyhá­jának főztjével. Idáig rendjén is volna, mert ha az ember éhes, szükséges, hogy valahol egyék. A baj ott kezdődik, hogy az étterem nem felel meg rendeltetésének s az ott étkezők méltatlankodó megjegyzésekkel fű­szerezik a feltálalt ételeket. Hogy miért? Ezt is elmondjuk. A szőbanforgó étterem Nagyka­pos egyik legrégibb és legrosszabb állapotban levő épületében van el­helyezve. Ez még nem volna ok ar­ra, hogy hivatását ne teljesítse. Sa jnos, az étteremnek társbérlői is vannak, . patkányok, melyek az újabb és újabb járatok készítésével kitermelt földet a falak mentén halmozzák fel. Előfordul nem egy­szer, hogy egy-egy bátor patkány felfedezőútra indul barlangjából a nappali órákban is, és pánikot kelt a békésen üldögélő vendégek kö­zött. Mindez egyeseknek igen mu­latságos, sőt vannak, akiket kelle­mesen is szórakoztat. Sajnos, en­nek a mulatságnak van egy másik, igen komoly hátránya. Éjszakánként, amikor már min­den elcsendesedik, előjönnek társ­bérletükből a villogószemű éhes patkányok, s hozzálátnak a rágcsá­láshoz. Mindegy nekik, hogy mit rágnak; papírt, péksüteményt, cu­korkát, vagy cigarettát, elpusztíta­nak mindent,, amihez hozzáférnek. A személyzet teljesen tehetetlen, nem tudja már, hogy mit hova dugjon el előlük. Persze a patkányokkal való min­dennapi hadakozás nem mindenki számára mulatságos. Sajnos, mind­eddig senki nem akadt Nagykapo­son, aki ezen segítene. Esős év­szakban az eső is becsurog az ét­terembe. Már-már úgy volt, hogy más épületbe helyezik az éttermet, sőt végzést is kaptak egy olyan épületre, ahol jelenleg iskola van. Az iskolát természetesen nem lehet szabad ég alá telepíteni s így ma­radt minden a régiben. Megtudtuk, hogy két évvel ez­előtt tervezték már a járásban egy mintaszerű étterem és szálloda építését. Sajnos a terv — terv ma­radt. Kíváncsiak vagyunk, hogyan vélekednek erről az illetékesek s örülnénk, ha Nagykapos lakosságá­nak megelégedésére nyilatkozná­nak a megteendő lépésekről. -kl­Egy asztalon üveglappal borított kínai újságban fényképek vannak a Hadse­reggel Együttműködök Szövetségének tagjairól, akik a Kínai Népköztársa­ságban rendezett nemzetközi verse­nyen dicsőséget szereztek színeinknek. Kiállították itt Ián VaneSek diplomáit is, amelyeket a hazai és a nemzetközi versenyeken kapott. Nagyon sokan tö­rekednek nálunk hasonló ííkerek el­érésére. A feltételeket ehhez hazafias szövetségünk és maguk a tagok bizto­sítják. A revúcai hESZ-tagok például 2250 brigádórát dolgoztak le löteriik építésénél- Másutt is találkozunk ilyen Kezdeményezéssel. Azok a HESZ-ta­gok, nkik hasonló tettekre készek, megnézhetik a kiállításon a revúcai lő­tér kicsinyített mását. Nagyon, sok fénykép van a repülö­modelltzők, sportrepülők és ejtőer­nyősök tevékenységéről is. Nagy ér-, deklödéssel szemlélik a látogatók a „Sokol"-repülőgép pilótafülkéjét, mely­ben minden műszeren és fogantyún fel­irat jelzi, hogy milyen célt szolgálnak azok. A Walter Minor 4-111. típusú csehszlovák gyártmányú repülőmotor körül is sok az érdeklődő. Az asztalo­kon, külön-külön is láthatjuk a repülő műszereket. Többek között oxigénbe­rendezést is, melyet pilótáink a 4500 méteren felüli repüléseknél használnak. A rádiósok külön fülkében állítják ki felszereléseiket. Egy adóvevőkészülék állandó összeköttetésben van az ama­tőrökkel. Érdekes a motoristák mun­káját propagáló rész is. A különféle verseny-motorkerékpárokon kívül az autóvezetői tanfolyamokon használt se­gédeszközöket is kiállították. A polgári védelem munkáját ismer­tető részben a felszerelések közt csehszlovák, olasz és német gyártmá­nyú gázálarcok, a rádiólógiai vizsgála­toknál alkalmazott műszerek és fer tőtlenítő szerek vannak. A duklai hónvédelmi versennyel is foglalkozik ez az értékes kiállítás, mely szlovákiai méretben képet ad a Had­sereggel Együttműködők Szövetségé­nek tevékenységéről. Mikor a látogató ismét kikerül az utcára, önkéntelenül is szemébe tűnik a Nemzeti Színház előtt kiállított sportrepülőgép. Ez is a HESZ-tagoké. Jó a felszerelésük. A szövetség tagjainak megvan mindenük, amire a honvédelmi nevelésnél szük­ség van. -ek ni. Fontos tehát, hogy a tehenekét pontosan etessük és a takarmányt szigorúan adagoljuk. Tehát nem­csak ki kell termelni a takar­mányt, de gazdaságosan is kell bánni vele. Az elvtársaknak mindjárt keze ügyében van a példa is. Csak vissza kell gondolni a múlt évre. Tavaly novemberig a szarvasmar­haállomány szét volt szórva a fa­luban, s nem volt meg a kellő mód a takarmányozás gondos elő­készítésére és bizony mi tűrés­tagadás, sok takarmány veszett kárba. Amíg a fejőstehenek szét voltak szórva a faluban, alacsony volt a tejhozam, alig 3 liter na= ponta darabonként. Galáth János zootechnikus. meg­szólalt. Visszaemlékezett a múlt év november 17-ére. „Szakadt az eső, de nem hát­ráltunk meg. Elkészült az új is­tálló s nyomban elhelyeztük benne' a teheneket és bevezettük a hasz­nosság szerinti jutalmazást. Az eredmény: ebben az esztendőben a tejhozam már eddig meghaladja az évi 2000 litert tehenenként, í me megduzzadt a másik ' bevételi forrás is. A szö­vetkezet eddig 20 000. liter tejet, "80 mázsa marhahúst és 180 má­zsa sertéshúst adott be terven felül. A tamási szövetkezet példájából az a tanulság, hogy még csak az egyik forrásból, a növényi terme­lésből csobogott a bevétel a szö­vetkezet pénztárába. Az év végén alig volt valami részesedés. Ez évben, amikor mindkét forrásból,­tehát az állattenyésztésből is duz­zadt a pénztár, előreláthatólag 8—9 korona osztalékot fizet majd a szövetkezet az éy végén egy­egy munkaegység után. (m-a) indent határidőre Nem volt kedvező időjárás ebben az évben. Az október 28-ig tartó szárazság is sokban késleltette az öszi munkálatokat, a vetést, az őszi szántást, a kapáSnövények és cukor­répa betakarítását. De az időjárás nem mindenütt be­folyásolta az őszi munkálatokat. Azokban a szövetkezetekben, ahol gondosan, előrelátóan megszervezték ezt a munkát, ott nem volt lemara­dás, nem késlekedtek. Idejében és határidőre elkészültek a munkálatok­kal. Mikoleanyban, a revúcai járásban a szövetkezet dolgozóit egyáltalán nem hátráltatta a kedvezőtlen idő­járás. Pontosan, határidőre elvégez­ték az ősziek vetését, az őszi repcén kívül 52 hektár búzát és 13 hektár rozsot vetettek el. Kiszedték idejé­ben a cukorrépát, meg is tisztították s ej is szállították. Gondoskodtak állataik takarmány­ellátásáról is. Mindössze három siló­gödrük volt, de ideiglenes silógödör felhasználásával sikerült 480 köbmé­ter takarmányt silózniok. Tizenkét hektárról kukoricakórót is silóztak cukorrépa-szeletekkel. Már néhány napja megkezdték ú rétek és legelők rendezését és tisz­títását. Negyven hektár rétet me­szesítenek és 15 hektár legelőt tisz­títanak meg. Kihordták az istálló­trágyát és mintegy ezer mázsát a kapásnövények és cukorrépa alá fog­nak kihordani. ' (m) ÉRTÉKELIK MUNKÁJUKAT A szövetkezetek közöt- I ti verseny a királyhel­meci járásban egyre I nagyobb eredmények eléréséhez segiti a szö­vetkezeteket. Azokban a szövetkezetekben, ahol az alapszabályzat minden pontját betart­ják, az eredmény nem marad el, Fogyatékos­ságok mutatkoznak azokban a szövetkeze­tekben, ahol kisebbség­ben vannak a falu dol­gozói. Eltekintve a hiányosságoktól, egyre nagyobb fejlődést és gazdasági fellendülést tapasztalhatunk. Pél­dául az 1955. év har­madik negyedével szemben ez év harma­dik negyedében 6 mil­lió 600 ezer koronával jövedelmeztek többet a szövetkezetek. Ezt az eredményt egyrészt a magasabb terrnésered­mlényekkel, másrészt a termelési költségek csökkentésével érték el A szövetkezeti tao­ság ma már ésszerűen kihasználja az adott lehetőségeket. A fő súlyt a gépek helves és gazdaságos kihasz­nálására helyezik s így több időt lés emberi erőt takarítanak meg. Mindennek eredménye­ként a vékei szövetke­zet 80, a bolyi pedig 50 ezer koronával csök­kentette a tervezett kiadásokat. A járásban 14 EFSZ 1 millió 124 ezer koronával lépte túl a bevételeket. Ezek között a legnagyobb eredményt a zétényi, 326 ezer koronával és a bolyi. 209 ezer koro­nával érte el a terve­zett harmadik negyed­évvel szemben. Az eddigi gazdasagi értékelések alapján 24 szövetkezetben gazdag zárszámadásra számíta­nak. A . fellendülés eiérlkeln megnyilvánul az állattenyésztésben. Nagy javulás észlelhe­tő a tejtermelésben. Míg az 1955. lévi átla­gos tejhozam egy te­hénre 1097 liter, addig 1956-ban a harmadik negyedév végéig - 2934 litert értek el. Tavaly az egész évi tejbevétel a szövetkezeteknek 2 mil­lió 191 ezer koronát hozott, míg ez év szeptember vfégéig már l millió 951 ezer ko­ronát bevételeztek. A kötelező tejbeadást szeptember végéig már 96 százalékra tel­jesítették. Ezek a pél­dák világosan bizonyít­ják a szövetkezeti gaz­dálkodás nagy jövőjét és a tagság jólétiének ailalndó növekedését. A tejtermelésben á legjobb eredményeket a perbenyíki EFSZ érte el. Tejbeadását már 171 százalékra teljesí­tette. Terven felül 40 ezer liter tejet érté­kesített szabadDiaci áron. E z 120 ezer ko­rona bevételt jelent a szövetkezetnek. Az elő­ző évekkel szemben nagyban javúl az. ál­latok vágósúlya is. _ Az elért eredmények mellett hiányosságok merülnek fel a takar­mányok biztosítása kö­rül. {rfég nagyon sok szövetkezetben magasan túllépik a takarmánvok vásárlására előirányzat összegeket. Itt sokká: aktívabb munkát keli végezni a JNB körzeti zootechnikusainak. Oda kell hatni, hogy a szö­vetkezetek a -takarmá­nyok helyes és szaksze­rű felhasználásával ön­ellátók legyeinek. -ki-

Next

/
Thumbnails
Contents