Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-12 / 316. szám, hétfő

Beszélgetések a szovjet nép küldötteivel Szombaton, november 10-én dél- Szergej Vasziljévics Kaftanov, a után a VOKSZ küldöttségének tag jai megszemlélték a Szlovák Nem­zeti Képtárat. Nagy érdeklődéssel te­kintették meg a XIX. és XX. szá­zad művészetének kiállítását és a Szlovák Nemzeti Képtár többi gyűjte­ményeit. Ezután a küldöttség egyes tagjai ellátogattak néhány kulturális és tu­dományos intézetbe. * * * • Sz. V. Kudrjavcev, a VOKSZ egyik vezető helyettese szívélyes beszélge­tést folytatott a Csehszlovák-Szov­jet Baráti Szövetség szlovákiai bizott-, ságának dolgozóival és funkcionáriu­saival. A beszélgetésen megtárgyal­ták a VOKSZ és a CSSZBSZ szlová­kiai bizottsáqa közötti további szoros együttműködést. Szoyjetunió kulturálisügyi minisz­terének helyettese, a küldöttség ve­zetője és Ivan Petrovics Kondakov, az OSZSZSZK kulturálisügyei mi­niszterének első helyettese délután beszélgetést folytattak az Iskolai- és Kulturálisúgýek Megbízotti Hivatalá­nak képviselőjével. * * * Muhtar Omarhanics Auezov ka­zahsztáni író szombat este ellátoga­tott a szlovákiai írók körébe. A ki­váló vendég az írók klubjában ren­dezett barátságos beszélgetés során beszámolt a mai kazahsztáni iroda­lomról, mely szervesen kapcsolódik a szovjet irodalom kincstárába, be­szélt annak nemzeti jellegéről és a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa utáni feladatokról. Munkarenddel tüntették ki a Hydrostav-iizemet Vízierőműveink építői szombaton nagy jelentőségű napot ünnepeltek. A köztársasági elnök a Hydrostav dolgozóit kiváló építő sikereikért jutalom­képpen a Munkarenddel tüntette ki. Egyúttal a III. negyedévben elért munkasikereikért megkapták a kormány és a Központi Szakszervezeti Ta­nács vörös vándorzászlaját. Mindkét magas kitüntetést Oldrich Beran épí­tészeti miniszter adta át. A kitüntetések átadásának napján a Hydrostav dolgozói teljesítették az.egész évi tervet. A Hydrostav dolgozói úttörők az új munkamódszerek, a hazai és szovjet építészeti tapasztalatok követke­zetes érvényesítésében. A madunicei ünnepségen részt vettek a párt és a kormány képviselői is. A Hydrostav dolgozói ebben az ötéves tervben meg­kezdik hazánk első automvillanyerőművének építését Szlovákiában. A leg­magasabb kitüntetések átvételénél kitüntették a hét legjobb dolgozót, töb­bek között Juraj Janiščin főmérnököt, akinek alapvető része van a nosicei vízierőmű építési tervének sikeres teljesítésében. Átadták a kormány és a Központi Szakszervezeti Tanács vörös zász'ajái a Pravdának Az SZLKP KB kiadóvállalatának, a Pravdának dolgozói szombaton ünne­pélyes perceket éltek át. Átvették a kormány és a Központi Szakszerve­zeti Tanács vörös zászlaját, mint a köztársaság legjobb poligrafíai vál­lalata. A kormány és a közszükségleti cikkek miniszterél.iek nevében Horák elvtárs miniszterhelyettes adta át a vörös zászlót. Az ünnepélyes gyűlé­sen részt vett Augustín Michalička, az SZLKP KB titkára, Bobáček, a Központi Szakszervezeti Tanács kép­vi-elője és František Čäp. Bratislava város polgármestere. Juraj Petrík, vállalati igazgató beszédében hang­súlyozta, hogy e kiváló sikert a szo­cialista munkaversenynek és a leg­jobb dolgozóki.iak köszönhetik. A leg­jobb dolgozók: Görföl, Mihalovič, Miniarik, Volný és Welíisch elvtársak, a bratislavai üzemből, Bohuš elvtárs a žilinai üzemből, Rosenberg és Weis szedők a kassai üzemből. E dol­gozóknak és kollektíváinak az érde­me, hogy a vállalat a III. negyedév­ben 109 százalékra teljesítette a ter­melési tervet és 104,5 százalékra a munkatermelékenység terviét. A vál­lalat dolgozói ez alkalomból további értékes kötelezettséget tettek. Telje­sítésük annak biztosítékát, jelenti, hogy a III. negyedév sikere t.iem lesz az utolsó. A U • • " r a • jovo útja (Folytatás az 1. oldalról) fezen tények és okok viszont szük­ségessé teszik, hogy a szövetkezeti életet, a szövetkezeti gazdálkodást meghatározó, eddig érvényben levő irányelveket és szabályokat felül­vizsgálják és az adott helyzetnek, a követelményeknek megfelelően kiegészítsék és módosítsák. Szük­ségessé vált, hogy a szövetkezeti mozgalom, a szövetkezeti gazdál­kodás eddigi tapasztalatait és eredményeit országos fórumon összegezzük és a leszűrt tapasz­talatok alapján megjelöljük a to­vábbi teendőket. Ennek érdekében hozott a kormány olyan határoza­tot, hogy a jövő év márciusában összehívják az EFSZ-ek III. or­szágos kongresszusát. Nem kétsé­ges, hogy az EFSZ-eknek ez az országos tanácskozása döntő mó­don befolyásolja majtf a szövet­kezeti mozgalom további alakulá­sát, hisz napirendjén olyan kérdé­sek megtárgyalása szerepel, mint az alapszabályzat kiegészítése és módosítása, a munka jutalmazá­sának új elvei, a beruházási épít­kezések olcsóbbá tétele és több más, a szövetkezeti tagokat, a szö­vetkezeti mozgalmat és gazdálko­dást érintő kérdések. S éppen azért, mert az EFSZ­ek kongresszusán ily nagy jelentő­ségű kérdések kerülnek megvita­tásra, falusi munkánknak most ar­ra kell irányulnia, hogy a kong­resszust megelőző időben rendkí­vül nagy jelentőségű kérdések meovitatásában egész parasztsá­gunk részt vegyen. Tegye meg min­den földművelő-szövetkezeti tag és egyénileg gazdálkodó egyaránt — a maga észrevételeit, javasla­ti J S 7 0) 1956. november 12. tait a szövetkezeti "élet és gazdál­kodás, a mezőgazdasági termelés fellendítését illetően, hogy aztán a kongresszus összegezze ezeket az észrevételeket és javaslatokat, újult lendülettel vigye előre szö­vetkezeti mozgalmunkat a végső cél, a nagyüzemi gazdálkodás teljes győzelme felé. A magyar ENSZ küldött ismételten kijelentette: Az ENSZ közgyüiésének nincs joga beavatkoznia a magyar belügyekbe Mour Vr,( ČTK \ — A -/ F.NS7 koz- érintő IrŕrHčcŕ pcakic a mnnvar knr- nhrnn nrnMpmákat amplvpkhpn elfoit­New York (ČTK) — Az ENSZ köz­gyűlése rendkívüli ülésének november 9-i délelőtti ülésén folytatta az úgy­nevezett magyar kérdésről szóló ha­tározati javaslatok vitáját. Franz Match osztrák küldött kijelentette, hogy az Olaszország, Írország, Kuba és más államok határozati javaslatai­ról szóló szavazásban nem vesz részt. Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak élelmiszerekkel és gyógyszerekkel va­ló megsegítését nem szabad semmiféle politikai motívumokkal vagy indokok­kal egybe kötni. Nagy-Britannia, Oj-Zéland és Kana­da küldöttei támogatták az öt állam­nak az amerikai javaslatra vonatkozó határozati javaslatait. Michalowszki lengyel küldött az öt állam határozati javaslata ellen foglalt állást és azt felelőtlen propagandá­nak minősítette. Szudjarvo, indonéz képviselő kije­lentette, hogy küldöttsége nem támo­gathatja az öt ország határozati ja­vaslatát, mert Magyarország szuverén állam és valamennyi Magyarországot ilfllUllllllll!llllllltIllllltlltlll|lllllltlll!ltlllltllltiatlllllllllllll> « I Segítjük a magyar népet f f A KALONDAI SZÖVETKEZETI | | TAGOK szombaton ünnepelték az? ? idei őszi munkák- sikeres befejezé- | | sét. Ez alkalomból a B. Bystrica-i I | Kerületi Nemzeti Bizottság képvi-1 = selői és a Losonci Járási Nem- ^ - zeti Bizottság képviselői átadták a = = B. Bystrica-i kerület legjobb § | EFSZ-ének a vándorzászlót és = " 8000 korona jutalmat az idei nyá-1 | ri munkák legsikeresebb elvégzé-1 ? séért. A kalondai szövetkezeti ta- f = gok ezen örömteljes percekben ­| nem feledkeztek meg az ellen- = = forradalomtól szenvedett magyar | | népről. Egyhangúlag elhatározták,? ?hogy a 8000 korona jutalmat át-| |adják a szolidaritási alapnak, és? - ezen felül 30 mázsa burgonyát és \ |50 mázsa gabonát adnak. | | A PREŠOVI KERÜLET DOLGO-I SZÓINAK AJÁNDÉKA. A Prešovi 1 \ Magasépítészeti Vállalat dolgozói = - elhatározták, hogy 72 ezer bri- = ľ gádorát dolgoznak le a szolida-1 1 ritási alap javára. Az állami só- = i feldolgozó-üzem munkásai g.yor-1 " sított ütemben 25 tonna jó mi-1 •r nőségú sót termelnek terven fe-1 ? lül, melyet a magyarországi dol-1 m gozóknak juttatnak. A gép- és | í traktorállomások traktorosai és | • javítói két rendkívüli műszakot | ľ dolgoznak le, melynek eredmé- ~ - nyét — 110 ezer koronát—a szo-? ; lidaritási alapnak küldik. A szö-1 • vetkezeti tagok sem maradnak el, ­' akik növényi és állati termékeket; 1 juttatnak a magyar dolgozóknak. I ť A sabinovi szövetkezeti tagok 20 " mázsa burgonyát, 2 mázsa almát, . - és 10 juhot küldenek a szolida­1 ritási alapnak. A nagykaposi szö-. - vetkezeti tagok 30 mázsa búzát," 2 20 mázsa húst és 5000 korona; I értékben baromfit adnak a ma-1 | gyar dolgozóknak. 1 - Ém '.•naiiiiiiiiaiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiľi érintő kérdést csakis a magyar kor­mánnyal való együttműködés alapján lehet megoldani. Ezután Indonézia, India, Ceylon és Burma nevében mó­dosító javaslatokat terjesztett be az USA határozati javaslatához, amelyek e határozatból kiküszöbölik a politikai formuláciőkat 4s a határozati javasla­tot közelebb hozzák az osztrák küldött által előterjesztett javaslathoz. Krisna Menőn indiai küldött kije­lentette, hogy az indiai küldöttség az öt állam határozati javaslata ellen fog szavazni Menőn kijelentette, hogy támogatást Magyarországnak a Nem­zetközi Vöröskereszt útján kell nyúj­tani. Az indiai küldött elítélte, hogy a gyarmatosító hatalmak képviselői a magyar kérdés megvitatását arra használják fel, hogy igazolják, a brit­francia agresszá állítólag a béke érde­kében történt. Gunevardene ceyloni küldött helyte­lenítette, hogy egyes országok kül­döttségei politikai tőkét kovácsolnak a magyar nép szenvedéséből. Burma küldötte kijelentette, nem tartja szükségesnek, hogy az öt or­szág határozati javaslatát elfogadják. A választások megszervezése kizárólag a magyar nép Ugye. Rámutatott arra, hogy az ENSZ egy országra sem kény­szeríthet rá olyan szolgálatot, amely­re az ország kormánya nem kéri fel. Lodge, amerikai küldött ellenvetés­sel élt az indiai, ceyloni, indonéziai és burmai küldöttségeknek az USA ha­tározati javaslatával kapcsolatban elő­terjesztett módosító javaslataival szemben. A közgyűlés ezután az úgynevezett magyar kérdés megvitatására előter­jesztett határozati javaslatokról sza­vazott. Kuba, Írország, Olaszország, Pa­kisztán és Peru határozati javaslata mellett 48 küldöttség, ellene 11 kül­döttség szavazott. Tizenhat küldött­ség tartózkodott a szavazástól. A közgyűlés 53 szavazattal 9 elle­nében elfogadta az amerikai javasla­tot. Tizenhárom küldöttség tartózko­dott a szavazástól. Az osztrák határozati javaslatot 68 szavazattal fogadták el, heten tartóz­kodtak a szavazástól. November 10-én 17 órakor (a mi időszámításunk szerint) az ENSZ köz­gyűlésének rendkívüli ülésszaka to­vábbi ülésén két kérdés vitáját kezd­te meg. Az egyik kérdés az Egyiptom elleni brit-francia-izraeli agresszió, a másik az úgynevezett magyar kérdés, amelyet az ENSZ alapokmányával el­lentétben jogtalanul tűztek a rendkí­vüli ülésszak napirendi programjára. Az első pontban az USA küldötte határozati javaslatot terjesztett elő, hogy a közgyűlés megtárgyalja nem­csak az Egyiptom elleni agressziót és az idegen katonai egységek kivonását Egyiptomból, hanem egyúttal a Szuezi­csatorna államosításának vagy nem­zetközivé tételének kérdését és más olyan problémákat, amelyekben elfojt­hatnák a dolog lényegét. További küldöttek felszólalása után a módosított amerikai határozati ja­vaslatot 66 szavazattal jóváhagyták. A javaslat ellen senki sem szavazott, két küldöttség tartózkodott a szavazástól. Ezzel elhatározták, hogy az Egyiptom elleni brit-francia-izraeli agresszióról az ENSZ rendes közgyűlése fog tár­gyalni. A Egyiptom elleni agresszió meg­vitatása után az amerikai küldött ha­tározati javaslatot terjesztett elő, hogy napirendi programra tűzzék az úgynevezett magyar kérdést is. Emel­lett kijelentette, hogy ez a határozati javaslat gyakorlatilag azonos az Egyip­tomról szóló határozati javaslattal és ezáltal megkísérelte, hogy egyenlőség­jelet tegyen Nagy-Britannia, Francia­ország és Izrael Egyiptomellenes nyílt agressziója és az ellenforradalmi puccs felszámolása közé, amelynek előkészí­tésében részt vettek az Egyesült Álla­mok befolyásos körei is. Szabó, a Magyar Népköztársaság küldötte ismételten határozottan hangsúlyozta, hogy a magyarországi események kizárólag a Magyar Nép­köztársaság hatáskörébe tartoznak és követelte, hogy ezt a kérdést ne tűz­zék a közgyűlés napirendi program­jára. Kuznyecov szovjet külügyminiszter­helyettes, a Szovjetunió küldötte arra figyelmeztetett, hogy a magyar prob­lémának a közgyűlés tárgysorozati programjára való tűzésére irányuló javaslat nem szolgálja azokat a célo­kat, amelyeket az ENSZ-nek követnie kell és csakis egy célra irányul: el akarja terelni az ENSZ közgyűlése XI. ülésszaka résztvevőinek figyelmét azokról a fontos nemzetközi problé­mákról, amelyek közvetlenül érintik a béke megszilárdításának ügyét. Az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia bizonyos körei el akarják terelni a világ közvéleményé­nek figyelmét az Egyiptom ellen irá­nyuló brit-francia agresszióról és az embertelen tettekről. A magyar küldött álláspontját tá­mogatta Románia, Bulgária és Cseh­szlovákia küldötte is. Dr. Ullrich cseh­szlovák küldött a többi között kijelen­tette: A Magyar Népköztársaság kormánya, amint ismeretes, intézkedéseket foga­natosított az orfezág rendjének és biz­tonságának helyreállítására. A magyar kormány nyilatkozatában közölt ezen intézkedések már pozitív eredménye­ket hoztak. A magyar nép megkezdte a közelmúlt események okozta károk helyrehozását. Az élet Budapesten és az országban ismét a rendes meder­ben folyik. A dán küldöttség javaslatára a vitát befejezték és a szavazásra tértek át. A jogellenes amerikai, határozatot 53 szavazattal 9 ellenében elfogadták. Nyolc küldöttség tartózkodott a sza­vazástól. A közgyűlés rendkívüli ülése elnö­kének rövid záróbeszéde után az ülés véget ért. Az ENSZ alapokmánya megsértőinek igazi céljai A provokáló javaslatok további ellenállásra akarják ösztönözni az ellenforradalmi erőket Magyarországon Az Egyesült Nemzetek Szervezeté- • nek New York-i székhelye e napokban az ENSZ alapokmánya durva megsér­tésének színhelyévé vált, melynek betartására pedig az összes tagálla­mok ünnepélyes kötelezettséget vál­laltak. Ez az úgynevezett magyar kérdésnek az ENSZ közgyűlése rend­kívüli ülésének napirendjére tűzésé­vel történt, melyre a nyugati nagy­hatalmak ösztönzése alapján került sor a magyar kormány tiltakozása ellenére.*. Nem álltak meg azonban csupán e kérdés jogtalan megtárgyalásánál, mely a nemzetközi jogok értelmében kizárólag a magyar kormány jogkö­rébe tartozik. Ezenfelül két provoka­tív határozat elfogadását hajszolták keresztül, — ami a magyar belügyek­be való közvetlen beavatkozást jelent. Miről szól a határozat? Az amerikai határozat minden tár­gyi alap nélkül, hazug módon a Ma­gyarországon tartózkodó szovjet egy­ségeket a nemzetközi jog alapelved­nek és szokásainak állítólagos meg­sértésével vádolja, ami a magyaror­szági lakosságnak küldött qvógysze­rek elosztását illeti. Ezenkívül aKdóra szólít fel a fasiszta horthysta elemek­nek segítségében, akik a magyaror­szági ellenforradalom leverése után nyugatra menekültek. A fenti öt állam határozata még tovább megy, magának kötelezi a döntés jogát, mikor kell visszahívni Magyarországból a szovjet hadsereg egységeit, melyeket a magyar kor­mány kért fel, hogy segítsenek az or­szág nyugalmának és békéjének hely­reállításában. A határozat szerzői a legközönségesebb szovjetellenes rá­galmakat és hazugságokat írták a határozat eredeti szövegébe, melyek­kel a Magyarországon lévő szovjet egységeket a lakosság egyes cso­portjainak Iegyilkolásával vádolják, és csupán a szavazás előtt, mikor ki­tűnt, hogy a nyugati államok több­sége részére is igen erősnek tűnik e hallatlan rágalom, — jelentette ki az olasz küldött, hogy a határozat szerzői „hajlandók elállni" a hatá­rozat javaslatában az „embercsopor­tok kiirtásának" kifejezésétől. Ezzel szemben a határozat szöve­gében maradt a magyar állam füg­getlenségét durván sértő szemtelen követelmény, hogy az országban vá­lasztásokat tartsanak az ENSZ fel­ügyelete alatt. Ellenállás a provokáció szervezőivel szemben. Krisna Menőn India képviselője, mikor megindokolta, India miért r.em .szavaz erre a határozatra, azt mond­ta, nem érthet egyet azzal, hogy az ENSZ tagját akarata elleniére felszó­lítsák, hogy a választásokat, vagy pedig más egyebet az ENSZ elé ter­jessze. „Valójában semmit sem oldhatunk meg a magyar kormány részvétele nélkül" — jelentette ki az indonéz küldött. Hasonló álláspontot foglaltak el a szocialista tábor országai és más bé­keszerető országok is. V. V. Kuznyecov szovjet küldött emlékeztetett a magyar kormány nyilatkozatára, hogy amint az or­szágban helyreáll a rend és a nyu­galom, megtárgyalja a szovjet kor­mánnyal és a varsói szerződést alá­író többi országok kormányával a szovjet csapatok további tartózkodá­sának kérdését. Egyiptom képviselője a szombat esti ülésen leleplezte a nyugati ja­vaslatok kétszínűségét. A küldött „a cinizmus csúcspontjának" bélyegzi a francia küldött sértő beszédét, az úgynevezett magyar kérdés megtár­gyalásával kapcsolatban, miután a francia kormány éppen a legnagyobb mértékben elítélésre méltó fegyveres agressziót követett el Egyiptomban. Mi a céljuk e határozattal. Vajon hogyan viselkednének a nyu­gati nagyhatalmak, ha az Egyesült Nemzetek Szervezete foglalkozna az amerikai csapatok jelenlétével az Északatlanti Tömb, vagy más nyugati katonai tömb országaiban. Ami pedig a választások kérdését illeti, az ENSZ alapokmányában és a nemzetközi jogban nem létezik egyet­len olyan határozat sem, mely jogot adna bármelyik állam választási ügyé­be való beavatkozásra. Mint ismeretes, a nyugati államok egyetlen küldöttje sem adott soha javaslatot arra, hogy az ENSZ tárgyalja meg az USA déli államaiban élő színesbőrű polgárok választójogtól való megfosztásának kérdéseit, vagy pedig a fasiszta Fran­co Spanyolországban lefolytatott választások „szabadságának" kérdését stb. A szabad választásokról való e megható gondoskodást csupán azok­nál az országoknál nyilvánítják, ahol a nép uralkodik, ahol a munkásosztály tartja kezében a hatalmat. Miután csődöt mondott a nyugati imperialisták beavatkozása a magyar ellenforradalomba, a nyugat újabb kí­sérleteket tesz és azon mesterkedik, hogyan gátolja meg a konszolidálási folyamatot Magyarországon és hogyan ösztönözze további ellenállásra a fa­siszta bandák maradványait a nép kormánya ellen. Ezt a célt szolgálják a provokatív javaslatok. Igen, nyilvánvalóan ilyen törekvé­seik voltak az ENSZ alapokmánya megsértőinek azzal, hogy a közgyűlés napirendjére tűzték a „magyar kér­dést". A magyar népnek azonban a szocializmus és béke tábora népeinek szolidaritására támaszkodva, elég ere­je van e szennyes célok megvalósítá­sának megakadályozására.

Next

/
Thumbnails
Contents