Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-11 / 315. szám, vasárnap

A magyar forradalmi munkás-parasztkormány határozata az állami közigazgatás egyes ágazatainak vezetéséről Budapest (ČTK) — A budapesti rádió november 9-én este közölte a ma­gyar forradalmi munkás-parasztkormány határozatát, amely így hangzik: 1. A magyar forradalmi munkás-parasztkormány megbízza dr. Miin­n i c h Ferencet, a miniszterelnök helyettesét a fegyveres erők és a köz­biztonsági szervek vezetésével, Horváth Imrét, a külügyek vezetésével, Kossá Istvánt, a pénzügyek vezetésével, Apró Antalt, az ipar vezeté­sével, Dögei Imrét, a földművelés vezetésével és Rónai Sándort, a ke­reskedelmi ügyek vezetésével. 2. A forradalmi munkás-parasztkormány felhatalmazza az 1. pontban fel­sorolt tagjait, hogy nevezzék ki az egyes reszortminisztériumok ideiglenes vezetőit. KÁDÄR JÁNOS, a magyar forradalmi munkás-paraszt­kormány elnöke. Az ENSZ nem lehet egyes nyugati körök érdekeinek eszköze A Népszabadság cikke az ENSZ Közgyűlésének üléséről Budapest (ČTK) — A Népsza­badság november 10-i számában sajtószendét közöl az ENSZ Köz­gyűlésének pénteki ülésével kap­csolatban. A cikk a többi között így ír: „A Közgyűlés vitája eddig a hiva­talos magyar küldöttség távollétében folyt. Ma már azonban New Yorkba, az ENSZ Közgyűlésére utazott a ma­gyar küldöttség, amelyet Horváth Imre külügyminiszter vezet." A hírmagyarázat a továbbiakban foglalkozik a határozati javaslatok­kal, amelyeket az ülésen előterjesz­tettek, majd így folytatja: „A magyar nép nagy tisztelettel viseltetik az Egyesült Nemzetek Szervezete iránt. Amikor annak ide­jén — hosszabb huzavona után és barátaink kitartó támogatásának ered­ményeképp — Magyarországot végre felvették e világszervezet tagjának, ezt a tényt népünk nagy megelégedés­sel vette tudomásul". Ezzel kapcso­latban a Népszabadság hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzetben az ENSZ a magyar népet azáltal támogathat­ná, hogy hozzájárulna az ország nyu­galmának és rendjôiek helyreállítá­sához és a súlyos sebek begyógyi­tásához. Úgy tűnik azonban, hogy az ENSZ nem követi ezt az utat és inkább a szenvedélyek és a gyűlölet további szítását tartja kívánatosnak — foly­tatja a lap. — Feltételezhető, hogy éppen ez az, ami megfelel az egyes nyugati kormánykörök érdekeinek. Ilytli álláspont azonban egyáltalán nem járul hozzá a magyar nép égető belső problémái rendezéséhez és meg­oldásához. Kitartunk a szövetkezeiben! Az ENSZ közgyűlésének ülése Az úgynevezett magyar kérdés megtárgyalása az ENSZ alapokmányának megszegését jelenti New York (ČTK) — Az ENSZ köz­gyűlésének rendkívüli ülése folytatta az úgynevezett magyar kérdés vitáját. A kérdés a napirendi programon ma­rad annak ellenére, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya és Szabó, Magyarország ENSZ-beli képviselője hivatalosan kijelentették, hogy a ma­gyarországi események kizárólag a magyar kormány hatáskörébe tartoz­nak, és az ENSZ bárminemű beavat­kozása ellentétben állana az alapok­mánnyal. A csangkajsekista küldött és Kuba képviselője nyíltan panaszkodtak, hogy az a mesterkedés, • amellyel az impe­rialisták el akarták terelni a figyelmet az egyiptomi agressziótól, kudarcot vallott. A Csehszlovák Köztársaság, Bulgá­ria, az Ukrán SZSZK, Albánia, Romá­nia, Lengyelország, a Bjelorusz SZSZK, és a jugoszláv Szövetségi Nép­köztársaság képviselői támogatták Magyarország álláspontját és határo­zottan tiltakoztak az ENSZ beavatko­zása ellen. Josef Ullrich csehszlovák küldött kijelentette, hogy a magyarországi helyzet nem indokolja ezt a rendkívüli ülést és hangsúlyozta, hogy a cseh­szlovák nép teljes megértéssel visel­tetik a magyar dolgozók azon törek­vése iránt, hogy független szocialista államot teremtsenek. „A magyar nép harca a népi de­mokratikus rendszer megőrzéséért és megerősítéséért teljes rokon­szenvre és támogatásra talált a csehszlovák nép közt, amely szilár­dan ragaszkodik a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal, Kelet­Európa népi demokratikus országai­val és a Német Demokratikus Köz­társasággal való felbonthatatlan ba­rátságához,. mert ez a barátság a legjobb kezesség azon reakciós erők minden kísérlete ellen, amelyek Csehszlovákiát a müncheni időkben kegyelem nélkül kiszolgáltatták a ná­cistáknak." Brilej jugoszláv küldött megálla­pította, hogy Magyarországon kísérle­tet tettek a második világháború előt­ti korszak rendszerének visszaállítá­sára. Nagy kormányának a helyzet kisiklott a kezéből, anarchia tört ki, amelyet bizonyos elemek kihasznál­tak. Ma Magyarországon meg vannak a feltételek arra — jelentette ki Bri­lej —, amelyek mellett a nép folytat­hatja a demokrácia és szocializmus építésének útját. Az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésén a pakisztáni és amerikai kül­dött után V. V. Kuznyecov, a Szovjet­unió küldötte határozati javaslatot terjesztett elő a gyógyszerek és élel­miszerek Magyarország számára való szállításának ügyében. A szovjet küldött beszédének beve­zető részében leleplezte azon segély­akció jellegét, amelyet Magyarország­nak különböző nemzetközi szervezetek amerikai védnökség alatt kínálnak és amelyről az amerikai küldött álszen­teskedő módon nyilatkozott. Kuznye­cov ezzel kapcsolatban idézte az amerikai United Press ügynökség hí­rét, amely ismerteti a magyar kor­mány ismert álláspontját, hogy a tá­mogatást csakis akkor fogadja el, hogy ha azt Jugoszlávián keresztül eszközlik és ha a szállítmányok nem fognak fegyvereket tartalmazni, és azokat nem fogják ügynökök kisérni. A Magyarországról szóló határozat sérti az ENSZ alapokmányát A szovjet küldött a továbbiakban határozottan kijelentette, hogy a vita során előterjesztett mindkét határoza­ti javaslat, valamint az úgynevezett magyar kérdésnek tárgyalása az ENSZ alapokmányának egyenes megsértése és beavatkozás Magyarország bel­ügyeibe. „Az, ami most történik a Közgyűlés ülésén, páratlanul áll az ENSZ történetében" — jelentette ki Kuznyecov. „Az USA, Nagy-Britannia és Fran­ciaország küldöttségei az ENSZ fó­rumát arra használják fel, hogy új akcióprogramokat szövegezzenek a demokratikus államok ellen. Mozgó­sítani akarják a reakciós erőket, amelyek még mindig remélik, hogy sikerül Magyarországon visszaállíta­ni a régi kapitalista rendszert." „A régi rend visszaállítását — mon­dotta Kuznyecov — elsősorban azok kezdeményezték, akik ismét a nem­zetközi helyzet kiéleződésére és a nemzetek közötti kapcsolatok elmér­gesítésére, valamint új háború provo­kálására törekedtek." V. V. Kuznyecov az amerikai kül­döttnek válaszolva kijelentette, hogy kormánya jobban szolgálná a béke és saját népe ügyét, hogy ha azokat a hatalmas összegeket, amelyet a népi demokratikus országok és a Szovjet­unió elleni aknamunka finanszírozá­sára használ fel, a béke javára fordi­j taná. Az USA azáltal, hogy támogatja e kérés megtárgyalását az ENSZ-ben, ugyanarra az útra lépett, amelyen se­gítőtársai haladnak, akik megtámadták az egyiptomi népet. A szovjet katonaság Magyarországon a varsói szerződés alapján tartózkodik A szovjet küldött a továbbiakban kijelentette: „A szovjet küldöttség a magyar kérdéssel kapcsolatban kije­lenti, hogy a szovjet katonaság Ma­gyarországon a legitim magyar kor­mány kérésére a varsói szerződés határozatai értelmében tartózkodik. Ez a magyar kormány segítséget kért, hogy a magyar nép megállíthassa az ellenforradalom és reakció sötét erőit és felújíthassa a demokratikus rendet az országban. A magyar kormány egyben kije­lentette, hogy mihelyt helyreáll az országban a rend és a nyugalom a szovjet kormánnyal és azon orszá­gok kormányával, amelyek aláírták a varsói szerződést, megvitatja a szov­jet katonák további magyarországi tartózkodásaik kérdését. A „szov­jet haderők összpontosításának kér­dése tehát kizárólag a magyar és szovjet kormány ügye." A szovjet küldött emlékeztetett ar­ra, hogy a varsói szerződést mint a kollektív biztonság intézkedését kö­tötték meg, hogy lehetővé tegyék a kelet-európai államok biztonságának védelmét, amikor a nyugati hatalmak megkezdték Nyugat-Németország felfegyverzését és a Wehrmacht fel­újítását. A varsói szerződés aláírói nem egyszer kijelentették, hogy haj­landók e szerződést hatályon kívül helyezni, hogyha ugyancsak felszá­molják a NATO-t. A nyugati hatalmak ezt azonban visszautasították. Az USA határozati javaslata arra szolgál, hogy becsapja a magyar népet és a világ közvéleményét A szovjet küldöttség ezért ellene fog szavazni. A szovjet küldött beszéde után a vita elhúzódott a késő éjszakai órákig. Egyiptom egységesebben és erősebben került ki a harcokból Nasszer elnök beszéde a kairói al-Azhar mecsetben A fasiszták provokációra készülnek Párizs (ČTK) — A Francia Kommu­nista Párt november 9-én nyilatkoza­tot hozott nyilvánosságra, amelyben óvja a francia dolgozókat a reakció fondorlataitól, amely november 11-én, • fegyverszünet megkötésének napján • manifesztációi nyugtalanságok kel­tésére akarja felhasználni. Pierre Pou­jade felhívta pártjának fasiszta cso­portjait, rendezzenek „Párizsba me­netelést". Ez a reakció összes erőinek támadásra indító jeladása a francia munkásosztály ellen. A nyilatkozat rámutat arra, hogy a •munkásosztály elleni támadások okoz­tak 1914-ben Jean Jaurés meggyilko­lását, 1939-ben Petain győzelmét, a tömeges kivégzéseket, Oradour elpusz­títását és a haláltáborokat és ma — amikor a francia és brit agresszió Egyiptomban a nemzetközi feszültség veszélyes megerősítését idézte elő, le kell törni a reakció támadását, hogy megvédjék a Francia Köztársaságot és meggátolják a háborút. A Francia Kommunista Párt nyilat­kozatának befejező részében felhívja a dolgozókat, hogy éber őrséget szer­vezzenek a demokratikus szervezetek székházai körül és biztosítsák a párt tagjainak és a Humanité vasárnapi kiadása terjesztőinek személyes biz­tonságát. Az ENSZ alakulatok készen állnak. Egyiptomi események Kairó (ČTK) — A Kairói Rádió köz­lésié szerint G. A. Nasszer egyiptomi elnök november 9-ésn megbeszélést folytatott Kiszelev kairói szovjet nagykövettel és Raymond Hare ame­rikai nagykövettel. Az egyiptomi el­nök ugyanaznap este tanácskozott E. L. M. Burns kanadai vezérórnagy­gyal, akit az ENSZ nemzetközi fegy­veres erőinek egyiptomi parancsno­kává neveztek ki. A Szuezi-csatorna térségéből mind­össze egy hír érkezett; a kairói A1 Gumhurta november 9-én beszámolt arról, hogy egyiptomi egységek foly­tatják az Izmail város körül épített erőd megerősítését. A Szuezi-csator­na övezetébe további egyiptomi ön­kéntesek éťkeznek arra az esetre, hogy ha a brit-francia egységek meg­újítanák katonai akcióikat. * * * Szabadságharcos önkéntesek A kairói rádió híreket közöl arról, hogy számos ázsiai és afrikai ország­ban nagyszámú önkéntes jelentkezik, akik készek az egyiptomi nép segít­ségére sietni az imperialista agresszió elleni harcában. Azon hírek után, hogy önkéntesek jelentkeztek Indo­néziában, Pakisztánban, a Fülöp-szi­geteken és Kínában, november 8-án bejelentették, hogy Kabul afgán fő­városban is több ezer önkéntes je­lentkezett Egyiptomba, közöttük sok erros. Chartumból, Szudán fővárosá­ból november 9-én jelentették, hogy a szudáni önkéntesek első csoportjai készek, hogy Egyiptomba induljanak. A szudáni kormány az önkéntesek el­szállásolására és kiképzésére a char­tumi Abbasz-kaszárnyát bocsátotta rendelkezésre. A az Az ó Az angol nép felháborodása az an­gol-francia támadás ellen még mindig nagyon erős, különösen a munkásság körében. A háromszázezer tagot szám­láló glasgowi szakszervezeti tanács határozati javaslatot fogadott el, amelyben elítéli az egyiptomi fegyve­r«s intervenciót. A skót kongregrációs egyház vezetői ugyancsak élesen tiltakoztak: Mély fájdalommal érint bennünket Nagy­Britannia és Franciaország akciója, amelyet a Biztonsági Tanács nyilatko­zata ellenére hajtott végre. Elítél­jük azokat az eszközöket, amelyeket a kormány a közép-keleti probléma megoldására használt. A kormány akcióját elítélők között bányászok, ďokkmunkások, gépipari dolgozók, diákok és mások vannak. Jellemző az a határozat, amelyet a géoipari munkások szakszervezeti szö­vetségének hatalmas szekciója, az es­sexi gépipari munkások* szakszervezeti szövetségének kerületi bizottsága fo­gadott el. A határozat így szól: „El­ítéljük a konzervatív kormány egyip­tomi politikáját. A kormány az Egyip­tom ellen irányuló agresszív cseleke­dettel diszkreditálta országunkat az egész világ előtt és olyan viszonyokat teremtett, amelyek könnyen világhá­borúra vezethetnek. Edennek és kor­mányának mennie kell! A felelősség teljes tudatában kijelentjük, hogy ez a legfontosabb feladat, amely ma a brit nép előtt áll és kérjük végrehajtó bizottságunkat, hogy teljes mértékben A budapesti rádió napokban hosz­szú beszámolót közölt arról, hogy Magyarországon lépésről lépésre meg­indulnak a közlekedés és az ipar kerekei. Példaképül lehet állítani Ko­márom városát, amely tőszomszéd­ságában van a csehszlovák Komárnó­nak. Ezen a járási székhelyen elsők­ként az országban, megindultak a vonatok és füstölögnek a kémények. A gyárak nagy része megkezdte a munkát. Elsőknek az elemgyár mun­kásai vették fel a munkát, majd egy kisebb vasgyár, lengvár dolgozói és az építkezések munkásai. Az olaj­gyárban folyik a munka, egy raktár már meg is telt a készítmiényekkel. A közeli Dorogon üzembehelyeztek két bányát, az Ácsi Cukorgyárban Í6 dolgoznak már, úgyhogy Komárom megye lakosai nem fognak cukorban hiányt szenvedni. Megnyílt az óvoda és a bölcsőde is. Csak a komáromi telefonközpont hallgat és még hosszú ideig fog hallgatni. Az ellenforradalmárok a mult vasárnap reggel gránáto^ dob­tak a telefonközpontba és utána gép­fégyverrekkel lőtték össze. népek millic » i • idsi háborús kiadások tove használja ki ipari hatalmunkat e cél elérésére. Az ipari hatalom alkalmazására való hivatkozás annyit jelent, mint vala­mennyi gépipari munkás sztrájk-kö­vetelése. Habár a szakszervezetek kongresz­szusa betiltotta a sztrájkakciókat, sok szakszervezeti szövetség követel ilyen akciót. Ma megnyilvánulnak az első jelei annak, gazdaságilag mennyibe kerül az egyiptomi háború, amelynek árát minden férfi, minden nő és gyermek fizeti. Közölték, hogy a benzin és az olaj használatát egy tizedrésszel csök­kentik, ami a Szuezi-csatorna blokád alá helyezésének következménye. Azok a hajók, 'amelyeket az egyiptomiak süllyesztettek el a csatornán, legalább fél évig fogják akadályozni a hajózást. Az Iraq Petroleum Company társaság kőolajvezetékét és szivattyúállomásait olyan alaposan megrongálták, hogy va­lószínűleg hat hónapig üzemképtelenek lesznek. Ennek az lesz a következmé­nye, hogv a kőolajai 1 az Egyesült Ál­lamoktól kell majd dollárért beszerez­ni és Nagy-Britanniának kevés a dol­lárja. A Daily Herald ma azt írja: „Már most ki lehet számítani, milyen lesz az a számla, melyet a háborúért fi— zctnünk kell. Egész biztos, hogy több­milliós összegről lesz szó, és ez az összeg állandóan emelkedik. Mielőtt Habár kint a mezőn barátságtalan hideg uralkodik, a földművesek ki­mentek a szántóföldekre, hogy még az erős fagy beállta előtt hazahord­ják az idei termés utolsó maradva­nyait. Tegnap a komáromi járási ta­l.iács tagjaival a földmüvesszövetke­zetekről is bcsáélteim. A szövetke­zetek létezése szálka, volt az ellen­forradalmárok szemében, akik min­den lehetőt megtettek, hogy felszá­molják a szövetkezeteket. Azonban megtudtam, hogy ez a komáromi já­rásban egy szövetkezet kivételével nem sikerült. így pl. Komáromban három egységes földmüvesszövetkezet. dolgozik, amelyekből egy tag sem akar kilépni. Bana község Jókai Szövetkezetének tagjai az elmúlt na­pokban elhatározták ,,ha törik, ha szakad, szövetkezetüket el nem hagyják." így van! Nemcsak, hogy a történe­lem kerekei nem foroghatnak vissza­felé, hanem az emberek sem kíván­jak vissza a múltat. Itt Magyaror­szágon az ember ezt fokozottabb mértékben látja. Zdenék Horeni » elítélik >ját Egyiptom ellen abra is növekednek még megkezdődtek volna a harcok, az előkészületek hetenként egy millió fontsterlingbe kerültek. Előrelátható­lag emelni fogják az adókat és nagyon szerény életkörülmények közé jutunk. A konzervatív párt pénzügyi politikája az országot annyira legyöngítette, hogy szinte megbénult." E körülmények között egyáltalán nem meglepő, hogy komoly ellentétek vannak a kormányban, amely a nép felháborodásának és a gazdasági ne­hézségeknek súlyos nyomása alatt áll. Ügy hírlik, hogy Anthony Eden keményen küzd, hogy megőrizze mi­niszterelnöki székét. R. A. Butler ve­zetésével befolyásos miniszterek har­coltak Eden egyiptomi háborús poli­tikája ellen és egyik-másik azzal fe­nyegetőzött, hogy követni fogják An­thony Nutting külügyi államminiszter példáját és lemondanak. Eden igye­kezett azt a benyomást kelteni, hogy az egyiptomi háború rövidesen véget ér Ezért Head, nemzetvédelmi mi­nisztert Ciprus szigetére küldte, hogy vizsgálja meg a helyzetet a katonai tényezőkkel «gyütt. Head azzal tért vissza, hogy az Egyiptom elleni há­ború sokáig fog tartani. Ez még fo­kozza az ellenszenvet Eden háborús politikájával szemben. Amennyiben a háborút tovább foly­tatják, a munkásmozgalom és a brit lakosság többségének tiltakozó kam­pánya komolyan veszélyezteti Eden kormányát. Philip Bolsover Kairó (ČTK) — Nasszer elnök az ősrégi Al-Azhar kairói mecsetben mondott beszédet, amelyen részle­tesen vázolta az egyiptomi nép har­cát a brit, francia és izraeli agresz­szió ellen. Hangsúlyozta, hogy Anglia és Franciaország álnok támadása előtt az egyiptomi légierők a Slnai-félszí­geten folytatott harcban a helyzet urai voltak. Amikor a múlt hét szer­dáján Nagy-Britannia és Franciaor­szág megindították aljas támadásu­kat, az egyiptomi hadsereg készen állt, hogy halálos csapást mérjen az izraeli agresszorokra. Abban a pilla­natban kezdték bombázni a brit re­pülőgépek a kairói repülőtereket és a brit-francia légierők támadást in­téztek a fiatal egyiptomi légierők ellen. A britek és a franciák megtámad­ták Egyiptomot, remélve, hogy Izra­el annál könnyebben fog előrehatol­ni a meggyengített egyiptomi kato­naság ellen. Egyiptom ezt a fenyege­tést haderőinek a Szuezi-csatorna térségében való összevonásával hárí­totta el, hogy teljes erővel szembe­szállhasson a brit és francia táma­dókkal. Nasszer elnök beszédének további részében meghatottan emlékezett meg Port Said hősi védelmezőiről. Nasszer elnök megdöntötte a bri­tek azon állítását Is, hogy a brit be­repülések elpusztították az egyiptomi légierőket. Az egyiptomi légierő to­vábbra is erős és készen áll, hogy szembeszálljon minden támadással. Nasszer elnök kijelentette: — Nincs a világon olyan hatalom, amely Egyiptomot megadásra kény­szeríthetné. Az egyiptomi nép bókét kíván és a békéért küzdeni fog. Minden, amit az egyiptomi nép kí­ván, csak annyi: építeni országát és védeni építőmunkáját. Nasszer elnök beszédének befejező részében hanqsúlyozta, hogy „E»yip­tom a harcokból egységesebben és erősebben került ki. Az eqyiotomi r*o az egész világ előtt igazolta meg­bonthatatlan egységét, hitét és azon szilárd elhatározását, hogy harcolni fog országa szabadságáért és füg­getlenségéért. Londoni tudósításunk

Next

/
Thumbnails
Contents