Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)
1956-11-10 / 314. szám, szombat
Jó úton SIKERES KEZDET ALIG egy hónap telt el a pártoktatási év megkezdése óta. Ez az idő természetesen még nagyon kevés ahhoz, hogy az első összejövetelek tapasztalataiból megalapozott véleményt alkothassunk. Néhány jelenségre azonban érdemes felfigyelni. A dunaszerdahelyi járási pártbizottság tagjai például a napokban beszélték meg az idei pártdktatási és első tapasztalatait. Megállapították,' hogy idén sikeresebben kezdődött meg a pártoktatás, mint tavaly. A propagandisták jobban felkészülteik bevezető előadásaikra, jóval több hallgató jelent meg az első találkozókon, mint a múlt évben. Igaz, a propagandisták zöme pártiskolát végzett, másik része pedig a propagandista tanfolyamon jól felkészült munkájára. Nagy az érdeklődés a pártoktatás iránt, amit a legjobban az a tény igazol, hogy a hallqatónak csaknem fele pártonkívüli munfiás, értelmiségi dolgozó és szövetkezeti paraszt. A propagandisták október végén megtartott járási értekezlete arról tanúskodik, hogy az alapszervezetek funkcionáriusai, propagandistái egyre világosabban látják, hogy egész gyakorlati tevékenységük alapja a marxista-leninista elmélet. Ez fegyverzi fe! a kommunistákat a társadalmi fejlődés törvényeinek ismereteivel, ez mozgósítja őket az eddiginél is jobb gazdasígi eredmények elérésére, a pártmunka színvonalának emelésére. A pártoktatás első összejövetelein sok propagandista beszélt hallgatóival a pártegységről és annak jelentőségéről. Különös figyelmet szentelt Simon elvtárs, a fe!sővámosi propagandista a párt vezető szerepe és a pártfegyelem megértése fontosságának. Nem győzhetett volna hazánkban a szocializmus ügye, ha pártunkban nem lett volna meg a legszigorúbb fegyelem. Hiszen csak az ilyen párt élvezheti a dolgozók egész tömegének legteljesebb és legodaadóbb támogatását. Természetesen a fegyelem nem jelenti azt, hogy ezzel a párton belül ki lenne zárva a véleménynyilvánítás és a bírálat lehetősége. Ellenkezőleg, a párton belüli vasfegyelem nem csak nem zárja ki, hanem minden lehetőséget megad kibontakoztatásukhoz. Persze, a határozathozatal után elengedhetetlen feltétel a párt összes tagjainak cselekvési egysége. „Aki csak valamelyest is gyengíti — mondja Lenin — a proletariátus pártjának vasfegyelmét (különösen a proletariátus diktatúrája idején), az ténylegesen a burzsoáziát segíti a proletariátus ellen." Hogy mennyire igaza van nagy tanítónknak, mi sem igazolja jobban, mint az utóbbi hetekben Magyarországon lezajlott tragikus események. A pártonbelüli ingadozás veszélyezteti a szocializmus vívmányait, s alkalmat ad a burzsoáziának arra, hogy megszerezze a hatalmat. Csak a munkásosztály hiúsíthatta meg ezt a szovjet hadsereg testvéri támogatásával. Talán soha sem volt számunkra oly Időszerű és annyira fontos a pártélet és a pártvezetés lenini normáinak alapos megismerése, mint most. Igen helyesen cselekedett tehát Simon elvtárs, hogy a pártoktatási év kezdetén hallgatóival alaposan áttanulmányozta a Lenin-Múzeumban elhelyezett dokumentumokat Lenin életéről és harcáról, egy olyan párt alapköveinek lefektetéséről, amely párt valamenynyi becsületes dolgozó bizalmát élvezi. A PÁRTOKTATÁS egyik legfőbb követelménye ma az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása. Ebben a dunaszerdahelyi járási pártbizottság jelentős segítséget nyújt minden propagandistának. A járási pártbizottság ülésein soha még ilyen figyelemmel Teljesítették a silózási tervet A királyhelmeci járás szövetkezetei az elmúlt évek tapasztalatai alapján még nagyobb gondot fordítanak a silózásra, milnt az előző években. Több szövetkezetben terven felül is silóztak. Az idei eredmények jobbak a tavalyiaknál. Október 25-ig a szövetkezetek járási méretben a tervezett 23118 köbméter helyett 24 ft)5 köbméter különféle növényt silóztak le. Hét szövetkezetben négyszáz-hatszáz köbméterrel lépték túl egyélii tervüket. Kulik Gellért, Királyhelmec. OJ S Z ö 1956. november 10. nem beszélték meg a propagandamunka tartalmi, elvi kérdéseit, mint most. Ezt elősegíti az is, hogy a járási pártbizottság legtöbb tagja maguk is propagandisták, vagy pedig az egyes körzetek propagandista szemináriumait vezetik, részt vesznek az ellenőrzésben és állandó szervezői a propagandamunkának. Az eddigi eredmények nyitja éppen az, hogy a pártoktatás a járási pártbizottság tagjainak ügyévé vált. Slovák elvtárs például összegyűjti az eddig bevált tapasztalatokat, gyümölcsöző tanítási módszareket és ismerteti őket a körzeti propagandista összejöveteleken. Ezenkívül, a szövetkezeti gazdálkodás eredményeinek pontos számadataival élénkíti előadásait. Nemrégen az egyik propagandista összejövetelen Slovák elvtárs többek között elmondta, hogy a járás szövetkezeteiben a gép- és traktorállomás segítségével búzából több mint 26 mázsás átlaghozamot értek el, ugyanakkor az egyénileg gazdálkodók csak 22 mázsát. Hasonló különbözet van a rozsnál, árpánál és zabnál is. A különbözet koronaértéke összesen 194 220 koronát tesz ki. Ezzel párhuzamosan növekedik a szövetkezeti tagok bevétele is. Ebben az esztendőben bizony még egyszer annyi jut szétosztásra, mint a múlt évben. Ennek eredménye, hogy a közös gazdálkodás egyre nagyobb tért hódít a járásban. A PROPAGANDISTÁK körzeti vagy járási értekezletein, a pártoktatási körökben sok szó esik a mezőgazdaság fejlesztéséről, a szövetkezeti mozgalomról, a dolgozó parasztok anyagi érdekeltségéről. A járás lakóinak legnagyobb része világosan látja, mennyire szükséges" a mezőgazdaság erőteljes fejlesztése, a hektárhozam növelése. Ez persze nem azt jelenti, hogy most már a kommunisták babérjaikon pihenhetnek. A propagandisták tudják, hogy versenyben állunk a kapitalizmussal és békés egymás mellett élésre törekszünk. De semmiképpen sem lehet enyhíteni a burzsoá ideológia, az emberek tudatában levő kapitalista csökevéeyek elleni harcot. Abban, hogy az emberek tudatából kiirtsuk a kapitalizmus csökevényeit, igen fontos szerep jut a propag andistáknak. Számtalan példa van a járásban, amely igazolja, hogy a falusi és üzemi pártszervezetekben megnőtt az érdeklődés az elméleti kérdések, pártunk politikájának időszerű kérdései iránt, megértik, hogy az országos konferencia határozatainak végrehajtása nagyobb tudást, szélesebb látókört kíván a kommunistáktól. Pártunk azt akarja, hogy minden kommunista a maga helyén a tömegek vezetőjévé váljék, hogy megbeszélje munkatársaival a párt politikáját, meghallgassa véleményüket, feleljen a dolgozók kérdéseire, foglalkozzék ügyeikkel. Világos tehát, hogy a pártpropaganda színvonalának emelésétől nagyban függ a szövetkezetek további virágzása, a közös vagyon védelme és megbecsülése. A járási pártbizottság igen helyes — máris jól bevált — módszert talált a propagandisták közvetlen támogatására. Egyben azt bizonyítja ez, hogy a propaganda irányításának, a propagandisták munkája segítségének számtalan lehetősége van. Arról van szó, hogy a képzettebb elvtársak a propagandistákat már tanulás közben segítsék az elméleti kérdések megértésében, a fontos öszszefüggések helyes felismerésében. A propagandistákat tanítsák meg arra, hogyan kell felhasználni a segédanyagot, útmutatásokat, a falu vagy üzem gazdasági és kulturális eredményeit az előadásokban. Megmagyarázzuk nekik, hogy ha az elméletnek és az ideológiai munkának a gyakorlatot kell szolgálnia, akkor bírálólag kell elemezni és értékelni a gyakorlatot, népszerűsíteni a jót, a haladót, bírálni mindazt, ami elavult. ÉRJÉK el tehát a járás pártszervezetei, hogy még magasabb színvonalon és szervezettebben folyjék a pártoktatás, erősödjék a kommunisták és pártonkívüliek öntudata, hogy edzettebben harcolhassanak pártunk egységének további megerősítéséért, a dolgozók jólétének fokozásáért. Erdősi Ede. Alig egy hónapja, hogy a bánovcei járásban — Borčanyban megalakították az EFSZ-t. A fiatal szövetkezet oly sikerrel kezdte meg működését, hogy újabb két középparaszt lépett a szövetkezeti tagok sorába, mégpedig Jozef Omelka 8 hektáros és Fekete Mária héthektáros gazda. A szövetkezeti földek kiterjedése mintegy 130 hektár. Ennek több mint egyharmad részét ősziekkel vetették be — idejében. A gép- és traktprállomás traktorosai a földek gazdasági-technikai rendezése terveinek alapján felszántják a kimért földeket. A borčanyi szövetkezetben az állattenyésztési termelés is szépen fejlődik. A rendbehozott sertésólban november 1-től száz malacot nevelnek, amelyeknek átlagsúlya 15 kg. Ezenkívül 70 db 30—40 kg-os átlagsúlyú sertést hizlalnak. Míg Pavol Petlák és Jozef Szitár traktorosok, a Rybanyi Gép- és Traktorállomás dolgozói a mélyszántást végzik a szövetkezeti földeken, Jozef Melen mérnök, Rudolf Ganis szövetkezeti elnök és Félix Koštal könyvelő a község határának tagosításán dolgoznak. Szilárdan a párt és a kormány mellett Soha többet elnyomást és kizsákmányolást A szövetkezet közös istállójában találjuk Guzsák János és Vargovcsik Sándor tehéngondozókat. A volt grófi uradalom béresei otthonosan mozognak a nagy istállóban. Látni arcukon, hogy a maqyarországi események felháborították őket. Beszélgetésbe elegyedünk. Szó szót követ, s az úri világ volt elnyomottai nyilatkoznak. — Még alig 11 éve, hogy felElkapott a vadásziáz Különös madár a vadlúd. Kevesen tudják, hogy röptének módja és iránya sok mindent elárul. Busánszky barátomtól hallottam, hogy ha a lúdnak a farka lefelé áll, eső vagy zivatar várható. Ha felfelé áll, további derűs időre van kilátás. Ha déli irányban repül, hosszú, meleg ősz lesz, de ha észak felé húz, akkor már elő is szedheted a bundádat, mert egy héten belül versenyt vacoghatsz a kutyáddal! Máig sem értem, hogy a meteorológiai állomás miért nem veszi igénybe a vadászok csalhatatlan és gazdag tapasztalatait ... Mert egy tapasztalt, öreg vadász igazán értékes felvilágosításokat nyújthatna; elég, ha egy röpke pillantást vet a vadlúd farkára, máris napokkal előre kész a pontos időjárásjelentés. nnak idején engem is elkapott a vadászláz, olvasva a „hivatalos" közleményt a vadludak fantasztikusan magas számáról. A Duna Bős és Szap között kb. 8—9 kilométer hoszszú ...ha kimegyek, reményem van rá, hogy fölöttem is elhúz néhány csapat. A vadludat lőni is, enni is szeretem, tehát rajta! — vonatra. Kemény, amolyan igazi vadászos kézszorítással üdvözöljük egymást Ny áradon László és Imre barátommal. Rövid helyzetjelentés: Vidacsán, Gurdonnál és Ispánosnál húznak legjobban a ludak a magyar oldalon levő T öklevél-Dunából, itt. a Büdösből. Tudomásul ves >zük és nyomban elhatározzuk, hogy ha az ősz szes ludat nem is, de legalább a felét lekaszaboljuk ... Erre elmaradhatatlan vadászszokás szerint koccintunk egyet. Szóval: hajnalban ... Alig dereng, már talpon vagyunk. Az erdő lassan élni kezd. A vadkacsák kezdik legkorábban. Halk, egyre erősödő fütyöléssel húznak el fejem felett, de hiába keresem őket, csak fehér és színes káprázatok lengenek az erdő fái között. Lassan, zajtalanul ballagok az erős harmattól lucskos avaron. A ned László a Duna .partján levő hatalmas kavicshegyre liheg felfelé, Imre a nádast választja, jómagam egy bokor árnyékába húzódom. Türelmetlenül várjuk a húzást. Az izgalomtól és a hűs szellőtől összeösszekoccan a fogunk. Végre indulnak a ludak. Nem valami sok, úgy jó másfélezernyi emelkedik a levegőbe. Szépen fejlett, kövér szúnyog telepszik az államra. Szerencséje van, nyugodtan lakmározhat, most nem mozdulhatok, pukkadásig szívhatja magát a véremből. Közeledik az első csapat. Még a szemem is lesütöm, mert Imre éveken át szidott és dresszírozott, hogy ne bámuljam olyan hülyén a ludakat. Szerinte ez az istentelenül óvatos állat még a szemem villanására is reagál. Csak mikor egészen fölöttem vannak, emelem égre tekintetemet. De most aztán gyorsan kell cselekedni'. Imre és közöttem szállnak. Szinte egyszerre A nnak idején engem is elkapott szólalnak meg puskáink. A ludak pokoli a vadászláz. olvasva a ..hivata- gágogásba kezdenek, tisztán halljuk, amint szárnyukon kopognak a sörétek. Nevelésben fogyatékosságuk dokumentumait sűrűn hullatják, most már felszólítás nélkül is földre szegzem tekintetemet, hogy elkerüljem a nem is éppen apró kellemetlenségeket. (Csodálatosan szívós, kemény állat ^ a vadlúd. Néhány szem sörét meg se kottyan neki. Csak ha a nyakát, fejét találod, vagy ha szárnyát töröd, mondhatod magadénak. De ha teste egyéb részébe kapja a lövést, ereje végső megfeszítésével kiválik a csapatból, irányt vesz a Duna felé és a közepe táján mártja sajgó sebeit a hűs hullámokba. Kutya legyen a talpán, amely aztán onnan kihozza ... A lövések ugyancsak megkeverik a csapatokat. Laci is oda-odasóz nekik, de csak nem akarnak pottyanni. No, most egy ötvenes csapat igazán eszményien húz reánk. Érezzük is: most vagy soha! Olyan kereszttűzbe fogjuk őket, hogy egy szúnyog is csak nehezen bújna át a sörétzápor között. Nem is tévedtünk. Szinte egyidőben két lúdnak v . - , a szárnya is görcsbe rándul és mint a ves nideg fehéren didereg a fák között kő, zuhannak lefelé. A harmadik megs a levelüket hullató hatalmas fák alatt i fordul és a Duna szélére zuhan, kék árnyékok nyújtóznak a szikrázó j Most már a kutyáké a szó. Mint kilőtt harmattal borított pázsiton. , \ nyilak ugranak el mellőlünk. Kis idő Közeleg a vadlúdhuzás ideje. A Duna ' múlva nagy „gangosan" már hozzák is túlsó oldalán itt-ott már felrebbennek a zsákmányt. A kutya, pofájában a lúda csapatok, de aztán vad lárma köze- dhl, tízszer is megkerüli gazdáját és pette újra a víztükörre telepszenek, csak nehezen áll kötélnek,' hogy végre Mintha csak éreznék a reájuk leskelődő jól nevelt kutyulihoz illően átadja, veszélyt. Igyekszünk elhelyezkedni, < Ilyenkor aztán a vadász olvadozik a hogy a húzás ne érjen készületlenül. ' boldogságtól, büszkén körülhordozza tekintetét, hogy hát „látjátok, ez az én kutyám!" s magában dühöng, hogy ezt a páratlan bravúrt nem látták legalább ezren. Szívesen elfelejti, hogy engedetlen kutyája miatt tegnap majdnem epegörcsöket kapott dühében s ha egyedül lenne, egy óriási cviki-puszit cuppantana véres pofájára. De nem szabad ennyire elérzékenyülni, jelen esetben megelégszik a dicsérettel és simogatással, amit a kutyuli úgy hálál meg, hogy sűrű farkcsóválás közepette a gazdáját szakszerűen összekeni iszappal. A húzás mindössze 10—15 percig tart. Utána már csak az egyik tábláról a másikra vándorló csapatok repülnek. Nyakunkba vesszük hát a határt és keressük őket. Ez a következőképpen folyik le: meglátjuk a vetésen legelésző ludakat, azonnal hasra ereszkedünk, vigyázva, hogy a szemünk ne villogjon. Kezdődik a hasoncsúszás. Fogunk között szűrjük a szitkokat a kutyákra és az előbb még kedves kutyulit tetves dögnek tituláljuk. Mikor aztán már minden fehérneműnk reánk tapadt a verítéktől s annyira közel vagyunk, hogy a ludak csőrét is tisztán látjuk, akkor... akkor a gunár rendszerint észreveszi a csúszó-mászó vadászt, hangos gágogással adja tudtára a családnak, hogy szálljunk csak tovább, mert valami gyanús állat közeledik ... Csalódva, verítékes arccal irigykedünk a vidáman és legjobb egészségben távozó ludak után. Két társam kérdő tekintetével találkozom. Érzem mi a kötelességem: gyorsan elhadarom, hogy bizisten, nem villogtattam a szememet ... Üjabb gyaloglás, hasoncsúszás, de további eredmény nincs. Illetve van. Imre alaposan elnáspángolja a kutyáját. Bevallom, nem vagyok vallásos ember, de ahány szentre még emlékszem, valamennyi többször is szerepelt ebben a röpke, ötperces kis oktatásban. Szégyelljük egymásnak bevallani, ^ de már alig vonszoljuk magunkat. Körülbelül úgy érzem magam, mint egy őszi mélyszántást végző ló. Talán ideje lenne befejezni, mert a kutyák is lapos horpasszal kutyagolnak mellettünk. Kellemes érzés fut át rajtunk, amikor megpillantjuk az otthont. Még vacsorázni sem. igen van kedvünk, egyre csak a puna ágy jar az eszünkben, mely mágnesként vonz bennünket. Olyan sóhajtással zuhanunk bele, mintha egész nap zsákoltunk volna. „Jó éjszakát!" mondom Lacinak. „Hrrr..." — hangzik a felelet. VINCZE GÉZA szabadultunk a gróf jármából — mindják mindketten — s a kapitalista nyugat újabb kísérleteket tesz a régi rendszer felújítására. Mi nagyon jól ismerjük, hogy mi volt az. Ismerjük a Lónyai gróf uralmát. Nekünk ebből soha többé nem kell. Hallani sem akarunk róla. Nagyon határozottan hangzanak ezek a szavak. Mennyi akaraterő, határozottság és tettrekészség van e két ember szavában. Igen, ezek az emberek hálásak pártunknak és kormányunknak és a nagy Szovjetuniónak, akik meghozták a szabadságot. így nyilatkozik Koldus Sándor és Ladányi elvtárs is, akik a ma* gyarországi eseményeket szintén figyelemmel kísérik. — Soha többet az elnyomásból és a kizsákmányolásból — mondja Koldus Sándor. A deregnyői szövetkezetesek boldogan élnek és a békés építést megvédik minden olyan kísérlet ellen, amely népi demokratikus rendszerünket aláásná. -ki— Repülőgépről szórják be műtrágyával a réteket A zselízi járás szövetkezetei előtt — akárcsak tavasszal — most is nagy feäadat áll: javítani a réteket és a legelőket. Ebben a munkában jó segítőtárs a repülőgép. A szerződések szerint 1600 hektár rétet és legelőt kell megtrágyázniok a járásban. E munkából a hontfüzesgyarmati szövetkezet veszi ki legjobban a részét, amelynek tagjai kijelentették, hogy 147 hektár rétet és legelőt trágyáznak meg Thomas-Iiszttel. Egy hektárra 300 kg műtrágyát szórtak. A legelőket és réteket két traktorral és agregáttal megboronálták. Ezenkívül 172 hektár évelő takarmányt trágyáztak meg. Amint látjuk, a hontfüzesgyarmati szövetkezeti tagok ily módon biztosítják a jövő évi takarmányai apot. A KNB versenyt hirdetett a rétek és legelők megjavítására. A kerület 5 legjobb szövetkezetének legelő- és rétjavítási költségeit a kerület viseli, másik 5 szövetkezet költségének pedig a felét. Járásunkban a többi szövetkezet is példát vehet Hontfüzesgyarmattól. A kubáňovoi, bielovcei és más szövetkezetek, amelyek a tavaszi áradások miatt nem tudták a réteket és legelőket megjavítani, pótolhatják most ősszel. Hisszük, hogy a verebélyi szövetkezet felhívása, amely november 10-ig tűzi ki a rétek és legelők megjavítását, visszhangra talált a szövetkezetben, s így rétjeink és legelőink termőképessége megjavul. Vlado Fan?o. Zselíz.