Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-06 / 310. szám, kedd

A kékkői szénbányák igazgatóságának intézkedései a jövő évi terv teljesítésére A MÁSODIK ÖTÉVES TERV összeállítására vonatkozó irányelvek biztosítják az ipari termelés jelentős fejlődését. A párt és kormány intézkedéseit a tüzelőanyag- és nyersanyagalapok gyors fejlesztésével kapcsolatban megvalósították és ezzel egyidejűleg megteremtődtek a szénfejtés további fokozásának feltételei. A másodjk ötéves terv irányelvei feladatul tűzik ki a barnaszénbányák kapacitásának 25 százalékkal való növelését. Az 1957. évi terv a kékkői szénbányáknak feladatává teszi, hogy a szénfeitest az 1956. évhez viszonyítva több mint 24 százalékkal emeljék. így az egyes fejtési szakaszokra is nagyobb feladatok hárulnak a jövő évben. A Háj-bányában a fejtési terv 1956hoz viszonyítva 47,7 százalékkal emelkedik. Legnagyobb teljesítőképességű fejtési szakaszon, a Bukovec-bányában a jövő évben a fejtési tervet 12,7 százalékkal kell emelni. AZ EDDIGI HAT fejtési részleggel, és egy fallal szemben a jövőben három fal és nyolc részleg kezdi meg működését. Az egyes munkaszakaszokon a következő lesz a helyzet: A Háj-bányában az egyik falon kézi fejtést vezetnek be, ezenkívül négy részlegen folytatják a termelést. A Slatinka-bányában két fejtési szakaszon, a Bukovec-bányában pedig átlagosan két falon és két kézifejtéses részlegen fognak dolgozni. Ezeken a munkahelyeken megvannak a reális feltételek a tervezett fejtés teljesítésére. A felemelt feladatok teljesítése megköveteli a munkaerők számának kiegészítését 17 százalékkal. Már e napokban új dolgozók érkeznek, hogy a második ötéves terv második évét olyan számú kiképzett dolgozóval kezdhessük meg, akik biztosítják a tervezett feladatok teljesítését. Annak ellenére, hogy ezidén a fejtési tervet teljesítettük, nem lehet számunkra közömbös, hogy mibe fog kerülni egy tonna kitermelt szén és ezért még ez idén megkezdjük a gazdaságosság növelését. Az egy tonna kifejtett szén termelési költségeit 10,72 koronával csökkentjük. BELÁTHATÓ IDŐN BELÜL új üzerr eket építünk. Építésükkel kapcsolatban a gazdasági terv egyidejű teljesítése mellett intézkedéseket kell tenni az esetleges akadályok leküzdésére. Ebből a célból módosítjuk a bányasíneket; egy kitérővel több lesz, mint eddig volt, hogy az anyagszállítás könnyebb legyen. A rakodó rámpán is újításokat végeznek, hojpy kiküszöböljék a legnehezebb fizikát, munkát és megnövekedjék az itt dolgozó munkás keresete és teljesítménye. A gőzmozdony számára garázst építenek, amelyben a mozdonyt időveszteség és költségek nélkül rendbe lehet hozni, nem lesz szükség arra, hogy a losonci vasútállomásra szállítsák minden alkalommal. A munkaszervezéssel és a feltételek megjavításával megteremtik a rakodó rampa nagyobb kapacitásának feltételeit. Hogy ne gördüljön akadály az egyes munkaszakaszok bányafával való ellátása útjában, kibővítjük a faraktárat és olyan változtatásokat eszközölünk rajta, hogy teherautóval könnyen megközelíthető legyen minden évszakban. De a legtökéletesebb technikai szervezési intézkedések sem érnének semmit, ha teljesítésükbe nem kapcsolnánk be minden egyes dolgozót a széles alapokra fektetett szocialista munkaverseny útján. Hiszen azokat a sikereket, amelyeket ez idén elértünk elsősorban a jól szervezett versenynek köszönhetjük. A szocialista munkaversenyre fordított mindennapos gondoskodás mellett a funkcionáriusok és technikusok széles aktívája az a lendítő erő, amely biztosítja a jövő évi felemelt feladatok teljesítését is. Ezért rendkívüli figyelmet fordítunk minden munkahelyre és dolgozóra, de nemcsak a termelő munnahelyeken, hanem a segédmunkáknál is. Elképzelhetetlen, hoqv a termelő munkahelyek eredményt érjenek el a segédrészlegek nélkül. Ezért minden egyes részleg vezetőjének, középtechnikusának feladata, hogy a szakszervezet segítségével minden egyént bekapcsoljon a szocialista munkaversenybe, törődjön vele, megteremtse a kötelezettségvállalások teljesítésének feltételeit, nyilvántartást vezessenek a verseny résztvevőiről és a kötelezettségvállalásokról, naponta értékeljék őket és az eredményekkei megismertessék a dolgozókat. AZ 1956. ÉVI műszaki-ipari és pénzügyi terv kidolgozásában nagy segítséget kaptunk az újítók tematikai csoportjáitól. Ezért már most megkezdjük a tematikai csoportok új öszszeállítását, hogy a jó dolgozók, technikusok segítségével megoldjuk mindazokat a problémákat, amelyek a második ötéves terv feladatai sikeres teljesítésének útjába állnának. P. Guttan,' Pótor örömmel üdvözlik a társadalombiztosítás módosítását Felsőcsái község lakosai örömmel fogadták a társadalombiztosítás átépítéséről szóló határozatot. A helyi pártszervezet tagjai is ezzel foglalkoztak taggyűlésükön. Javasolták, hogy a pártszervezet — együttműködve a helyi nemzeti bizottsággal — nyilvános gyűlésen ismertesse községünk lakosságával a társadalombiztosítás új modósítását. A kommunisták e javaslatot jóváhagyták és határozatba foglalták, hogy e feladat teljesítését egy héten belül véghezviszik. A vitában felszólalt Halász András elvtárs. Arról beszélt, milyen nehézségei voltak eddig a rokkantsági járadék megszerzésével. Már több kérvényt küldött Bratislavába, de mivel egy kis idő hiányzott a biztosítás érvényességének idejéhez, a segélyt nem kapta meg. — Most boldog vagyok, hogy az új törvényjavaslat szerint már jogosult vagyok a rokkantsági járadékra — mondja Halqsz elvtárs. Köszönetét nemcsak szavakkal fejezi ki. Ő volt az első, aki aláírta a szövetkezeti belépési nyilatkozatot. Pócs Ferenc elvtárs helyeselte, hogy munkaképtelenség esetén az első három napra alacsonyabb táppénzt állapítottak mert. így elősegítjük a munkamulasztás csökkentését. Mivel községünk lakossága többnyire egyénileg gazdálkodó, az egyénileg gazdálkodók biztosításának kérdésével és az ebből származó előnyökkel foglalkoztunk. Csak helyesen meg kell majd polgártársainknak magyarázni, hogy ezekben a vívmányokban csak azok részesülnek, akik rendesen fizetik az állami biztosítást. Mató Pál, Felsőcsáj Bányásztoborzás a nagymegyeri járásban Olyan vidékeken, ahol aránylag kevés az ipari üzem. ahol a lakosság zöme leginkább termelőszövetkezetekbe tömörülve kitartóan küzd a i még szebb holnapért, nehéz feladata Van/ a bánvásztoborzóknak. Állandóan fejlődő szövetkezeteink roppant fontos részét oldják meg termelésünknek, szükségük van a dolgos fiatalokra. ezé-t csak olvan helyekről lehet toborozni, ahol a gépesítés segítséqével kiküszöbölték már a munkaerőhiányt. A nag.vmegyeri járásban a foányásztoborzók mégis sikeresen oldják meg feladatukat. Ha száz önkéntest vennénk példaként. hogy enryi új bányászt kell toborozniok ez év végéig, bizony kimondhatjuk, hogy ebből a számból 75 ember már a bányákban dolgozik. Sőt, a napokban már újabb kilenc ember indult el, hoqv Ostravában, illetve Jáchymovban bányászcsákánynyal cserélje fel eddigi szerszámait. Szép eredmény ez, de az a legszebb benne, hogy csupa olyan munkásembert győztek meg a toborzás szervezői, akiknek távozása nem ok<fe fennakadást eddigi munkahelyeiken. Iqy például a legújabban toborzottak. a szombaton induló Döme József és Kovács József nagymegyeri lakosok mindketten kisebb fontosságú szerepet töltöttek be eddigi munkahelyükön. Dicséretet érdemelnek a nagymegyeri járás bányásztoborzói feladatuk ió teljesítéséért, de dicséretet érdemelnek azok a Döme Józsefek és Kovács Józsefek is, . akik szívükbe fogadják kormányuk szavát, s ott segítenek hazájuk építésében, ahol leginkább szükség van rájuk. A cukorrépa-, gyümölcs- * és zöldségtermesztők ügyeimébe A répa éjjeli fagyok esetén való lefagyására való tekintettel a Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium felhívja az összes cukorrépatermesztőket, hogy a lenyesett répát azonnal szállítsák el a cukorgyárak átvevő helyeire. Azonban nemcsak a cukorrépáról van szó. A fagyok a védetlen gyümölcsöt és zöldséget is fenyegetik. Azokban az esetekben, mikor a termesztőknek nem áll módjukban azonnal eljuttatni a zöldséget a begyűjtőhelyekre, védelmezni kell őket a fagytól takarókkal, vagy erősebb szalmaréteggel, esetleg más megfelelő letakarással. Lerövidített munkaidőben jóval túlteljesítik feladataikat František Knoc, a bratislavai Kábelgyár igazgatója ezt mondta a ČTK tudósítójának: „Az októberi tervet a lerövidített munkaidőben is jóval túlteljesítettük — a nyers termelés tervét több mint 8 százalékkal, a munkatermelékenység tervét 7,7 százalékkal. Túlteljesítettük a feladatokat a sorozatgyártásban és a többi mutatókban is. Ezeket az örvendetes sikereket az anyagszállítás tökéletesítésével és a problémák megoldásával, az üzemen belüli szállítás megjavításával és a munkafolyamatok pontosabbá tételével értük el. Vannak még részletproblémák, de a legrövidebb időn belül ezeket is meg akarjuk oldani. Jó volt az, hogy már egész szeptember hónapban készültünk a lerövidített munkaidőre. Új csehszlovák követ Etiópiában Antonín Záootocký, a Csehszlovák Köztársaság elnöke Judr. Jaromír Vrlát kinevezte az etiópiai császárság csehszlovákiai rendkívüli követévé és meghatalmazott miniszterévé. Judr. Arnošť Karpíšeket, aki továbbra is megmarad az Egyiptomi Köztársaságban a Csehszlovák Köztársaság nagyköveti funkciójában, Judr. Jaromír Vrlának a köztársasáai elnök által való kinevezésével kapcsolatban visszahívták az etiópiai császárság követi funkciójából. KITÜNTETETT KATONÁK Időszerű kérdésekről Gondozzuk a méheket! Alakulatunkból kétéves tényleges katonai szolgálat után hazatértek az elvtársak. A búcsúzáskor parancsnokunk több katonát kitüntetett. A jutalmazottak között volt Boldis, Bugár és a képünkön látható Solcz elvtárs is. Az említettek örülnek, hogy parancsnokaik értékelték becsületes munkájukat néphadseregünkben. A polgári életben is jól megállják majd a helyüket! Gottlieber Ferenc, őrvezető A királyhelmeci járásban a helyi nemzeti bizottságok közötti 'verseny már eddig is sok szép eredményt hozott. A verseny nagyban hozzásegítette azokat a helyi nemzeti bizottságokat is a jó és tökéletesebb munkához, amelyek eddig gyenge eredményekről adtak számot. A harmadik negyedév- értékelése után a HNB-k sorrendjében meglepő változás állott be. Az I. helyre a zétényi HNB került, amely 'még az év elején a 30. helyen volt, a II. helyet a vékei HNB foglalta el, amely eddig a 23. volt. A III. helyre a bodrogszerdahelyi került. Hasonlóan javul valamennyi HNB munkája a járásban, s egyre több és szebb eredményről adnak számot, amely a falú dolgozóinak jólétét növeli. —ki— azdasági életünk egyik fontos ^ részét a méhészet alkotja. Kevés üzemága van a mezőgazdaságnak, amely olyan csekély költsléggel annyi jövedelmet tudna biztosítani, mint a méhészet. Méhészettel érdemes foglalkozni, imert a méfiészkedés nemcsak szép dolog, de rendkívül hasznos foglalkozás is. Nekünk is el kell érnünk azt, hogy termelőszövetkezeteink tagjai háztáji gazdaságaikban, de magában a közös gazdálkodásban is üzemszerűen minél nagyobb mértékben foglalkozzanak méhészettel. Népgazdasági szempontból nem közömbös az, hogy évenként mennyi mézet,, mennyi viaszt stb. termelünk. De szüksiége van rá magának a J.agságnak is, mert egyéni jövedelmét ezúton is igen szép eredménnyel fokozhatja. A méhek a mezőgazdasági termelésnek úgyszólván nélkülözhetetlen segítőtársai. A virágok beporzásansl közvetítéssel mezőgazdasági termelésünket biztosabbá, a terméseredményeket nagyobbá, a termések minőségét pedig jobbá teszik. A méhek termiéke, a méz rendkívül tápláló, ízletes, egészséges eledel. A múltban a méhek tartásának. legfőbb célja a méz nyerése volt. A méhészet igen fontos terméke a viasz, amely különböző iparágak nélkülözhetetlen nyersanyaga. A méhészetben a viaszt műlép formájában használjuk. A méhek viasztermelése nem nagy, családonként mintegy évi 12—15 dkg, de korszerű és új módszerek bevezetésiével viasztermelésünket növelni tudjuk. \ A méhek családban élnek. Egy-egy családnak 80—100,000 tagja is lehet. Ezt a nagyszámú családot egyetlen méhanya (királynő) szaporítja és tartja össze. A családban csak egy anya van. Ha időközben a másik anya is kikel, a méhek vagy megölik, vagy két csoportra oszlanak és az egyik csoport kirepül. Az új otthonba induló méhcsoportot rajnak nevezzük. A dolgozó méhek nőneműek. A hímnemű m.éhek a herék. A dolgozó méhek megtermékenyített petéből származnak. Ezek képezik a család legkisebb, de számban legnagyobb és legdolgosabb tagjait. A dolgozók építik a lépeket, és ezeknek hatszögletű sejtjeibe rakja az anya a petéit. Ezek egy részéből 21 nap alatt fejlődnek ki a dolgozó méhek. A meg nem termékenyített petékből 24 nap alatt herék fejlődnek ki. melyek egyedüli feladata az, hogy az anyát egyszer életében megtermékenyítsék. A lépek szelein dolgozó 'méhek — rendszerint a rajzás előtt — ún. anyabölcsőket építenek. Az anyabölcsöben 16 nap alatt fejlődik ki a fiatal anya. A felerősödött család ilyenkor az anyával és a dolgozók egy részével kirajzik, mert egy családban csak egy anya marad. A. méhész a rajt befogja, majd kaptárba helyezi, és így szaporíthat, nevelhet új családokat. Üjabban mürajokat is készítenek méhészeink, amikor a felerősödött családot egy-egy anyával mesterségesen különválasztják. Ezáltal jelentékeny munkát takaríthatnak meg. A méhek összességét a kassal, il etve a kaptárral, valamint építményeikkel együtt méhcsaládnak nevezzük. A kasban elhelyezett méhcsalád •

r

l a régi rendszerű, elavult termelési mód jellemzője. A korszerű méhészetben a kast már csak mint a rai befoqadásához szükséges eszközt használjuk. A méheket deszkából (esetleg más anyagból) készített kaptárakban tartjuk. A kaptárban a lépek számára fából Mészített kereteket helyezünk el, így minden lép sérülés nélkül kiszedhető. Gyakorlati méhészeink a kaptár belsejét két részre osztják: ún. költőtérre (ahol a Hasítások vannak) és egy méztérre. A két részt anyaráccsal választjuk el egymástól, melynek nyílásain a dolgozók keresztül juthatnak, de a nagyobb testű anya csak a költőtérben mozoghat. A kereteket úgy helyezzük el, hogy közöttük elegendő tér ('.éputca) maradjon a méhek közlekedésére is. A méhész teendőihez tartozik a téli és tavaszi gondozás, az etetés és az első tavaszi átvizsgálás. Iyenkor győződik meg . a méhész arról, hogy okosan teleltette-e a családját. A méhésznek arra kell törekednie, hogy családjai a főhordás idejére erősek, népesek legyenek, mert csak így tudnak sok mézet gyűjteni. Ez ún. serkentő etetéssel érhető el, amit kb. 6 héttel az akác virágzása előtt kell elkezdeni. Az eledel Vt rész mléz; 3/

4 rész víz keverékéből áll. Az etetést a méhek hazatérése után etetővályúban végezzük el. A serkentő etetést három héttel a főhordás remélhető kezdete előtt abba kell hagyni. A télvégi- koratavaszi felmelegedést követően megkezdődik a méhek kiröpülése; — ezt tisztuló kirepülésnek nevezzük. Erre előre fel kell készülni. A kaptárak környékéről takarítsuk el a havat, víztócsákat és hintsük fel szalmával, hamuval %agy fűrészporral. Szélmentes napos he-: lyen állítsunk fel langyos vizű itatót. A vízbe az ásványi szükséglet biztosítására tegyünk kevés, konyhasót js (10 liter vízbe kb. 5 dkg sót). A míhállományunk szaporításában a legnagyobb akadályt ä. tél jelenti. A téli időszak alatt sok méhcsalád pusztul el. Ebben nem a tél, hanem mi magunk vagyunk á hibásák. A mi éghajlatunk alatt a méhcsaládok a telet minden veszély, nélkül kibírják. A szabadban való teleltetés ezért általánosabb. Enyhe teleken a szabadban való teleltetés feltétlenül előnyösebb. A szabadban te-: lelő ' családok gondozása abbó}. áll, hogy biztosítjuk nyugalmukat. A kaptárakat borító hó eltávolításával nem kell vesződni. Ha nagy a hó vagy hófúvás van. nem kell megijedni, mert a mécsaládoknak semmi bajuk sem történik. A hótakaró csak ftkkor, veszélyes, ha a hó felszínén jégpáncél képződik. Ez a levegőcserét akadályozhatja. A kaptáraikat rendszeresen kell ellenőrizni. A kaptárakat tisztán kell tartánunk és a méhek kártevői, pl. pockok, egerek stb. ellen harcolnunk kell. félen a legnagyobb nyugalmat biztosítsuk a méhcsalád számára, mert a zaklatas naqyobb mozgásra készteti a méheket, s ezek több mézet fogyasztanak. A jól telelt család tagjai a tél folyamán nem ürítik ki bélsarukat hanem ezt a első tavaszi kirepülés. až ún. tisztuló repülés alkalmával végzik el. Ha a méheket a tél folyamán zavarjuk, több mézet fogyasztanak, ürüléküket nem tudják visszatartani, s iqy i lépeket beszennyezik, hasmenést k-pnak és elpusztulnak. Teleltethetjük méheinket zárt helven is. Erre olyan helyiséq alkalmas, mely-: nek hőmérséklete a külső hőingadozástól független, száraz, szellős, sötét és csendes. Különösen fontos, hogv a hőmérséklet állandó legyen/ Leqalkalmasabb az olyan helyiség, amelyikben a hőmérséklet állandóan 0— +6 C között van. Eoy méhcsaládra 0,5—1 légköbmétert számítunk. A zárt helyiségben kisebb a fogyasztás. viszont nagyobb qondozásra van szJikség.A helyes és gazdaságos méhészkedés szakismeretet, figyelmet és aondozást iqénvel. Ha ezeket a szempontokat megvalósítjuk, növeljük egyéni hasznunkat és gazdagítjuk qazdasági életünket. Gasparik Sándor Jó zenészek — jó dolgozók Csomor István és Kiss Ernő, a Veľké Ludenice-i szövetkezet tagjai, amikor kora reggel kimentek a krumpliföldre s hozzáláttak többedmagukkal a 6 hektár krumpli kiásásához, jólesőe-i látták, hogy a szövetkezetben dolgozó cigányok közül vagy húszan nagy kedvvel fogtak a munkához, a kiszántott krumpli felszedéséhez. Ilyen lelkes munkát még nem tapasztaltak náluk. Nem is csoda, ha eqy-kettöre készen lettek a munkával. Igaz, a hektárhozam .em volt a legjobb, de hát az id^i szárazsáq meq tette a magáét. A Veľké Ludenice-i szövetkezetnek, kukoricatermése is volt bőven. Kértek egv Ku-2 jelzésű kukoric:-ikombájnt. A gépet meq is kapták. Molnár kombáinos kezelte. Csakhogy 100 hektár kukoricát letörni, rendbetenni nem csekélység. A seqítség azonban kéznél volt. A szövetkezeti taqok úgyszólván ellepték a kukorica földet. S» ú jból meq kell dicsérni a cigányokat, akik a kukoricatörésnél is kiválóan dolgoztak. Kölcsönösen segítették egymást. Ugyanis minden szövetkezeti tagnak 1.4 hektár kukoricát kellett letörni, a kukoricaszárat kivágni, maid öszszeköthi és csomóba rakni. Ez a munka 34 munkaegvséqet jeknt, pénzben 680 koronát és 119 kg qabonát. (a munkaegység értéke 2G korona és 3.50 kq qabona) A szövetkezetben dolgozó cigányok — hogy minél több munkát elvégezhessenek és iól is keressenek —. 114 tagú munkacsoportot szerveztek. Tettükkel bebizonyították, hogv nemcsak muzsikálni tudnak jól. értenek .1 szövetkezeti taqok felvidításához a bálokon, hanem dolgozni is, jó teljesítményt felmutatni. A cukorrépaszedésnél azonban már nem lártak el helyesen. Hogv miért? Sokáig vártak az esőre. Igaz., más szövetkezetekben is vártak rá. de ott lassan már be is fejezték a munkát. A naovssallöi szövetkezeti taqok 115 hektár cukorrépát már kiástak most tlsz'ítják. Faošo Vlado 7selíz. OJ Szó 19 í 5