Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-29 / 333. szám, csütörtök

A MAGYARORSZÁGI HELYZET A Magyar Szabad Szakszervezetek Szövetségének és a Szakszervezeti Világszövetség küldöttségének Budapest, ČTK. — November 23— 26-ig Budapesten tartózkodott a Szak­szervezeti Világszövetség Küldöttsége, amely Louis Saillantnak, a Szakszerve­zeti Világszövetség főtitkárának veze­tésével jött Magyarországra a Magyar Szabad Szakszervezetek Szövetségének meghívására. A küldöttség baráti beszélgetést folytatott a dolgozókkal, a szakszer­vezeti funkcionáriusokkal és a Magyar fzis közleménye Szakszervezetek Központi Tanácsa tit­kárságának küldöttségével, melyet Gáspár Sándor elnök vezetett. A Magyar. Szabad Szakszervezetek Szövetségének küldöttsége és a Szak­szervezeti Világszövetség küldöttsége egész sor kérdésről tárgyalt, amelyek a nemrégi magyarországi eseményekre vonatkoztak. Mindkét küldöttség egyetértve ér­tékelte ki a magyar eseményeket és Sok magyar menekült haza akar térni Bécs. (ČTK) — Az osztrák sajtó új ibb és újabb híreket közöl arról a szörnyű helyzetről, amelybe a njagyar m. nekültek jutottak, akik átlépték az osztrák-magyar határt. A sajtóhí­rek megerősítik, hogy számos magyar polgár, aki Ausztriába szökött, vissza akar térni hazájába. Egyre több eset fordul elő, hogy a menekültek elhagyják a táborokat, amelyeket az osztrák hivatalok léte­sítettek részükre. Így például a salz­burgi sajtóértekezleten az osztrák közigazgatás képviselője beeismerte, hogy a siezenheimi táborban 40 ma­gyar kijelentette, hogy vissza akar térni hazájába. A táborból már 24 sz mély eltávozott. „Gondoskodás" a menekültekről az osztrák táborokban Berlin. (ČTK) — A nyugatberlini sajtó hírei szerint a magyar mene­kültek ausztriai táboraiban megjelen­tek a toborzók, akik „önkénteseket" keresnek a francia idegenlégióba. A „BZ" nyugatberlini lap „A patkányok már itt vannak" cím alatt közölt cik­kében ezeket írja: „A Szövetségi Köztársaságból jöttek ezek az embe­rek. Autókon és autóbuszokon ér­keznek. Munkát kínálnak a menekül­teknek. De hogy milyen munkáról van szó, arról nem beszélnek. Megjelen­nek, megpróbálkoznak sötét üzletek kötésével és újból eltűnnek." A lap továbbá azt írja, hogy a nyugatnémet bártulajdonosok az áttelepültek bonni minisztériumához fordultak azzal a kéréssel, hogy a magyar menekültek között nincsenek-e számukra megfe­lelő „erők". Levélváltás az osztrák és a szovjet szakszervezetek között Moszkva (TASZSZ) — Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség a magyar­országi eseményekkel kapcsolatban le­velet intézett az Össz-szövetségi Köz­ponti Szakszervezeti Tanácshoz, amely­ben azt ajánlotta, hogy a szovjet szakszervezetek a lehető leggyorsab­ban és leghatározottabban javasolják a szovjet kormánynak, a Szovjetunió csapatai ne avatkozzanak be a ma­gyarországi eseményekbe és hogy vessenek véget a magyarországi vér­ontásnak. Az Össz-szövetségi Központi Szak­szervezeti Tanács a magyarországi ese­mények elemzése után válaszában a többi között megállapította: , „Önök, tisztelt elvtársaink, tudják, hogy a Magyarországon tartózkodó szovjet katonaság a magyar kormány kérésére sietett az ország forradalmi erőinek segítségére, hogy megvédel­mezze a magyar nép létérdekeit, óvja az európai békét és biztonságot. A szovjet haderők nem maradhattak az eseményeken kívül, mert ez nemcsak hogy további még nagyobb vérontást idézett volna elő, hanem helyrehozha­tatlan kárt okozott volna valamennyi dolgozó ügyének. Az Össz-szövetségi Központi Szak­szervezeti Tanács figyelmeztetni akar­ja Önöket arra a tényre, a szovjet nép határtalan bizalommal viseltetik had­serege iránt és hogy'ez a felszabadító hadsereg soha sem küzdött igazság­talan ügyért. Nem kell emlékeztetnünk arra, hogy az osztrák nép nagyon jól emlékszik még arra a szerepre, ame­lyet ez a hadsereg országának a fa­siszta járom alól való felszabadításában töltött be. A szovjet szakszervezetek ugyanúgy, mint egész népünk megnyugvással üd­vözli a Szovjetunió jelentőségteljes szerepének az Önök részéről történt elismerését Ausztria nemzeti függet­lenségének biztosításában." a magyar dolgozók iránti nemzetközi szolidaritás jelentőségét. Megegyeztek abban, hogy ezt a szolidaritást tovább kell szilárdítani. A Szakszervezeti Világszövetség küldöttsége a továbbiakban annak a nézetének adott kifejezést, hogy a magyar dolgozók az egész világ dol­gozóinak bizalmát bírják, és kifejezte meggyőződését, hogy a magyar nép a lehető legrövidebb időn belül rendezi országában a gazdasági és társadalmi viszonyokat. A magyar szakszervezetek képviselői kifejezték a proletár nemzetköziség alapelveihez való törhetetlen ragasz­kodásukat és azt az elhatározásukat, hogy továbbra is együtt fognak dol­gozni a Szakszervezeti Világszövetség­gel és a világ minden országa szak­szervezeti szövetségeivel, a nemzetek közötti béke és az egész világ dolgo­zóinak egysége érdekében. Budapest eüátása Budapest, (ČTK) — A Budapesti Rádió jelentése szerint november 27­én a főváros sokkal több élelmiszert kapott, mint az előző napokban. Az üzletek jól el voltak látva tejtermé­kekkel, gyümölccsel és baromfival. Megjavult a kenyérellátás is. Úgyszól­ván az összes budapesti péküzem teljes üzemben van. A Gizella-malom és az Öbudai malom éjjel-nappal dolgozik. Budapest jól el van látva zöldséggel, cukorral, zsírral, liszttel és burgo­•nyával, bár a korlátozott közlekedés folytán itt-ott átmeneti hiányok mu­tatkoznak. Javítják a budapesti megrongálódott házakat Budapest, (ČTK) — Budapest leg­jobban tönkretett utcáin és terein ma csak nehezen tud áthaladni az autó, mivel az utat teherautók zárják el, amelyek a baráti országokból homokot, téglát, cementet és más építkezési anyagot szállítanak. Körülbelül 15 ezer építészeti munkás dolgozik a fegyveres felkelés okozta károk hely­rehozásán. A hírek szerint Magyarország fővá­rosában eddig mintegy hétezer köny­nyebben megrongálódott lakást hoztak rendbe. Magyarországon kiadják a magyar ellenforradalom Fehér Könyvét Budapest, (ČTK) — A magyar kor­mány a legközelebbi napokban Fehér Könyv kiadására készül, mely tartal­mazni fogja az október 23. november 4-i magyarországi eseményekről szóló dokumentumokat és fényképeket s azokat a megrázó dokumentumokat és fényképeket, amelyek a Magyar Tárgyalások a Szovjetunió és a Román Népköztársaság küldöttségei között Moszkva (ČTK). — November 27-én a moszkvai Kremlben tanácskoztak a Szovjetunió és a Román Népköztársa­ság kormányküldöttségei. A ^tanácsko­záson részt vettek a kimagasló szov­Meghalt Franciszek Fidler Varsó. (ČTK) — A Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottsága jelenti, hogy november 27-én hosszú és súlyos betegség után elhúnyt Fran­ciszek Fidler elvtárs, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottságá­nak tagja, a lengyel munkásmozgalom kiváló dolgozója. A nyugatnémet hadseregbe börtöntöltelékeket toboroznak Berlin. (ČTK) — A Neues Deutsch­la.nd közlése szerint a bonni hadügy­minisztérium külön megbízottjai fel­keresik a nyűg tnémet városok bör­töneit és fogházait, felszólítják a fog­lyokat, hogy önként jelentkezzenek az új nyugatnémet hadseregbe. Azt ígé­rik nekik, hogy elengedik a büntetés hátralévő részé; vagy pedig bünteté­süket egészen eltörlik. Több nyugatnémet táborból, így Düsseldorfból és Hannoverből érkező hírek szerint az a nézet terjedt el, olyan akcióról ^an sző, amelyet a Né­met Szövetségi Köztársaság egész te­rületén folytatnak. jet és román kormánytényezők, meg­jelent N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, A. I. Mi­kojan és M. Z. Szaburov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyet­tesei, Chivu Stoica, a Román Népköz­társaság Minisztertanácsának elnöke, Birladeanu, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese és mások. A tanácskozások a barátság és köl­csönös megértés légkörében folynak. Megvitatták a két országot érdeklő kérdéseket. A szakértők csoportját megbízták, hogy a két tárgyaló fél ja­vaslatai szerint készítsék el az okmá­nyokat. Az okmányokat a következő üléseken tárgyalják meg. Dolgozók Pártja városi bizottsága el­len október 30-án intézett támadásról szólnak. A magyar Fehér Könyv százezres kiadásban, 3—4 világnyelven jelenik meg. Bonn 25000 politikai pert készít elő Bonn (ČTK) — Dr. Posser és dr. Ammann heidelbergi ügyvédek egy bonni sajtóértekezleten megdöbbentő tényeket közöltek Németország Kom­munista Pártja volt funkcionáriusainak és más szervezetek olyan tényezőinek előkészületben levő üldöztetéséről, akik elítélik Adenauer újrafelfegyver­zési politikáját. A két jogász bejelentette, hogy már 3700 büntető eljárást fejeztek be és legalább 15 000 személy ellen vezet­nek vizsgálatot a bíróságokon. Hozzá­tették: amennyiben a szövetségi par­lament elutasítja a politikai amnesz­tiára vonatkozó törvényjavaslatot, a Szövetségi Köztársaságban mintegy 25 000 büntető eljárás lesz folyamat­ban. A japán közvélemény követeli az USA-val kötött egyenlőtlen egyezmények felbontását Tokió (ČTK) — A japán közélet mind sürgetőbben követeli azon japán­amerikai szerződések és egyezmények revízióját, amelyek sértik Japán szu­verenitását és az országot az USA távol-keleti katonai támaszpontjává teszik. Az Asahi japán lap közlése szerint a Japán szocialista párt elhatározta, hogy Japán egész területén kampányt indít az egyenlőtlen szerződések re­víziója és felbontása végett. Ezenkívül e napokban Tokióban gyűlést tartottak az ország békéjéért és függetlensé­géért. A gyűlésen határozati javasla­tot fogadtak el, amelyben hangsúlyoz­ták, hogy a japán népnek továbbra is határozottan küzdenie kell nemzeti függetlenségéért, a lealázó szerződé­sek revíziójáért és felmondásáért, a japán népnek határozottan vissza kell utasítania az új amerikai haditámasz­pontok kibővítésére és építésére irá­nyuló törekvéseket Japánban. Az albán nép a szocializmus útján z albán nép ma felszabadulása napját ünnepli. Az albánok szemében 1944. november 29. Albánia történelmének leg jelentőség teljesebb határköve. E napon ért tetőfokára a forradalmi küzdelem a szabadságért és függetlel.Tségért, ezen a napon egyszer s mindenkorra véget ért a hazai kizsákmányoló osztályok ural­ma, az idegenek többéves megszállási és a sasok hazájának fiai, az albán nép, valódi |és kizárólagos úrrá vált hazájában 1946-ban Albániát népköztársasággá kiáltották ki és l.népe az Albán Mun­kapárt vezetésével a szocializmus épí­tés/ének útjára lépett. Az Albán Mun­kapárt, az ötéves terv (1951—1955) első évében alapvető feladatául tűzte ki, hogy az elmaradt sgrár Albániát földműves-ipari állammá változtassa. Es ezt a nem csekély feladatot lénye­gében teljesítette. 1955-ben az ipari termelés terjedelme tíz és félszer múlta felül i háború elótti színvo­nalat Az évek során lényegese)! átalakult az a'bán falu is. Az Albán Munkapárt a falu szocialista átépítésében követ­kezetesen követte d lenini tanítást, a földművesek önkéntes szövetkezésé­nek útját. Ezzel egyidejűleg emelkedik az al­bán nép anyagi és kulturális színvo­nala. A felnőtt lakosság sorában negyven éves életkorig teljesen fel­számolták az írástudatlanságot. A diá­kok száma az 1938. évhez viszonyítva 3,3-szeresére emelkedett. A hábo-; rú előtt Albániában nem volt egy föí iskola sem, ma már a főiskolák szá~. ma hat. Ezenkívül az ifjú albánok százai végzik tanulmányaikat a Szov­jetunió, a Csehszlovák Köztársaság és más népi demokratikus országok iő-. iskoláin. Az albán nép az országépítés ti-> zenkét évi szorgalmas munkájában saját tapasztalatából rájött arra, mit jelent számára a felbonthatatlan ba­rátság és szövetség a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. Ezért az Albán Munkapárt által a szo-! cialista internacionalizmus szellemé­ben nevelt albán dolgozók minden erejükkel elmélyítik ezt a oarátságot és megszilárdítják a kölcsönös egy­séget. Dolgozóink ezen az Albániára oly, jeleintő.-égteljes napon tekintetüket e szép ország hősi népe felé fordítják'! amelyet a szocializmus győzelmiébe vetett törhetetlen meggyőződés hat át. Az albán nép szilárd léptekkel hafe lad előre a marxizmus-leninizmus lo­bogói alatt. A második ötéves terv teljesítésében országuk felvirágoztatás sában a csehszlovák dolgozók őszinto szívből kívánnak az albán népinek to­vábbi még nagyobb sikereket. JUGOSZLÁVIA J ugoszlávia népe tizenegy évvel ezelőtt, 1945. november 29­én győzedelmesen betetőzte nagy és hosszú harcát: létrejött a Jugoszláv Szőve tséyi Népköztársaság Népünk mély megnyugvással és őszinte örömmel üdvözölte kölcsönös •kapcsolataink felújítását és országaink közt a barátság előfeltételeinek meg­teremtését, amikor az elhidegülés idő­szaka elmúlt. Népünk nagyra értékel­te a Szovjetunió kormányának kez­deményező lépését, amely a kapcso­latok rendszeres'téséhez vezetett, va­lamint azt a készséget és támogatást, amellyel jugoszláv részről találkozott, mert megértette, hogy a világbéke és a szocializmus ünvéhez mily nagy­mértékben járult hozzá a belgrádi szovjet-jugoszláv egyezmény. Örömmel üdvözöltük ezt az egyez­ményt, amellyel rendszeresítették a két szocialista ország közötti kapcso­latokat. Ez volt az első lépés nemcsak a Szovjetunió és Jugoszlávia, hanem a mi őszinte és szilárd baráti kapcso­lataink és együttműködésünk Jövő fej­lesztésében is. Hasonló figyelemmel követték J. Broz-Titonak, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökének sikeres látogatását a Szovjetunióban. Örörrímel fogadtuk a két ország, va­lamint a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége közötti kapcsolatok további megszilárdításáról szóló hírt. Cseh­szlovák részről ugyancsak haladékta­lanul megtörténtek a kapcsolatok rendszeresítésére irányuló lépések, és leküzdve az elmúlt évek káros hatá­sát, gazdasági, politikai és kulturális együttműködés kibontakozására tö­rekedtünk. Viszonylagosan rövid idő alatt megoldottuk az addig nyílt gaz­dasági kérdéseket, egyezményt kötöt­tünk a tudományos és technikai együttműködésre vonatkozólag. Fel­újítottuk a mindkét országra előnyös kereskedelmi árucsere egyezményt. Kommunista pártunk ugyancsak összeköttetésbe lépett a Jugoszláv. Kommunisták Szövetségével és orszá­gos értekezletén kifejezte azt a megí győződését, hogy ez irányban is továbí bi pozitív fejlődést érjünk majd el. Aktívan és őszintén arra törekedve, hogy felszámoljunk minden negatívu-: mot, amelyet a múlt ránk hagyott^ valamint az államok és a forradalmi pártok kapcsolatainak lenini elveiből kiindulva, meg vagyunk győződve a kölcsönös véleménycsere helyességé? ről és célirányosságáról, amelynek azonban nem szabad túllépnie a ha­tárt, ne hogy a másik párt belügyeibe való beavatkozásnak lássák és ezáltal gyengítse barátságunkat, Imert ez nem válnék sem országunk, sem pedijg a világ valamennyi haladó erői egy-* ségének javára. Elfogadjuk a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XX. kongresszusa által hangsúlyozott gondolatot, amely a szoc'vlizmusra való átmenet formál­nak különbözőségére vonatkozik ,é's; figyelembe vesszük az építés irányít tásában a csehszlovák sajátosságokat is. Szilárdan meg vagyunk győződve róla, hogy közös célunk a szocializmus és tevékenységünk kpzös alapja, a marxizmus-lenin'zmus bennünket to­vábbra is szilárdan összeköt, és iehe= tővé teszi hogy megvitassuk mind* azokat a kérdéseket, amelyekben még nem jutottunk teljes megegyezésre. Őszinte szívvel kívánunk a bátor és dolgos jugoszláv népnek állami ünne­pe alkalmából sok sikert a bonyolult és sokszor súlyos feladatok teljesíté­séi en, ame'yek még megoldásra vár­nak a szocialista jövő felé vezető úton. Az ENSZ közgyűlése az Egyiptom elleni agresszióról tárgyal New York. (ČTK) — Az ENSZ köz­gyűlése hétfői és keddi ülésén foly­tatta az Egyiptom elleni agresszió megtárgyalását. A hétfői vita után az ülés befejező részében Hammarskjöld, az ENSZ fő­titkára felvetette határozati javasla­tát a nemzetközi fegyveres erők el­tartására vonatkozó pénzügyi kérdé­sekről. A határozati javaslat szerint az ENSZ-ben külön számlát kell léte­síteni, amelyen el kell helyezni a nemzetközi fegyveres erők kiadásai­nak fedezésére szolgáló rendkívüli összegeket. A különszámla összegét, tíz millió dollárban állapították meg. A főtitkár határozati javaslatát 52 szavazattal elfogadták. A javaslat el­len kilenc küldöttség, közöttük a Szovjetunió és a Csehszlovák Köz­társaság küldöttsége szavazott. Ti­zenhárom küldött tartózkodott a sza­vazástól és öt küldött nem vett részt benne. * * * Kedden elsőként Kiszelev, a Bjeio­russz SZSZK küldötte beszélt. Kijelen­tette: „Az agresszorok most expan­ziójukat az ENSZ köpenyege alá iqyekszenek rejteni. A bjelorussz kül­döttség soha sem érthet egyet az ilyen eljárásssal." Az intervenciós haderők kivonása — folytatta Kiszelev — halasztást szenved azzal az ürüggyel, hogy az ENSZ katonasága nincs kellőképpen felszerelve, hogy teljesíthesse felada­tát. Ogy véljük azonban, hogy az ENSZ alakulatai képesek teljesíteni a közgyűlés által rájuk rótt feladatot, — mondotta. Ezután Favzi egyiptomi küldött emelkedett szólásra. Beszédében is­mertette azokat az erőszakos csele­kedeteket, amelyeket a támadók kö­vettek el Egyiptomban. Favzi a továbbiakban azt mondotta, hogy a közgyűlés tagjainak túlnyomó többségével együtt hiszi, a gyűlés szándéka volt és az is marad, hogy biztosítsa a francia, brit és izraeli inváziós fegyveres erők feltétlen és teljes kivonását Egyiptomból az egyiptomi szuverenitás teljes tiszte­letben tartása mellett. Ami pedig a Szuezi-csatorna kitisztítását illeti, — mondotta a továbbiakban Favzi —, nem érthetünk egyet- azzal, hogy a csatorna rendbehozatalát abban az időben végezzék, amikor Egyiptomban még idegen erők tartózkodnak, vagy amíg fennáll az ellenségeskedés fel­újításának lehetősége. Az egyiptomi miniszter beszédét így fejezte be: „Elnök úr, valóban szük­séges, hogy részletesebben kivizsgál­ják, kit terhel a felelősség az ag­resszióért. Mindezzel tartozunk a bé­ke megőrzésének, valamint az ENSZ tekintélyének." Egyipt-om küldötte után Törökor­szág küldötte mondott beszédet, majd utána Menőn indiai küldött emelkedett szólásraľ Az indiai küldött beszédével véget ért az Egyiptom elleni agresszióról szóló vita. A közgyűlés ezután meg­kezdte az általános vitát. OJ szo 1956. november 29.

Next

/
Thumbnails
Contents