Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-03 / 307. szám, szombat

Ä brit alsóház viharos ülése 68 szavazattöbbséggel jóváhagyta az Egyiptom elleni intervenciót London (ČTK) — A brit alsóház csütörtökön már harmadik napja folytatta a szuezi kérdés megtárgyalását. Az ülés oly viharos lefolyású volt, hogy a parlament elnökének fél órára meg kellett szakítania. Először Head hadügyminiszter tartott beszámolót a k»tonai helyzetről és az egyiptomi repülőterek előző éjszakai bombázásáról. Gaitskell, a Munkáspárt vezetője a munkáspárti képviselők helyeslése közepette kijelentette, hogy a „brit emberek millióit mélyen megdöbbenti és megszégyeníti-az, hogy brit repülőgépek bombázzák Egyiptomot nem kollektív védelemből, hanem nyilvánvaló ellentétben az ENSZ alapokmányával (a konzervatív párt részéről éles ellenvetések, kiáltások hangzottak). Gaitskell megkérdezte, vajon a miniszter hajlandó-e biztosítékot adni arra, hogy az ENSZ közgyűlésének kétharmados többségétől hozott határozatot a brit kormány azonnal elfogadja, és vajon hajlandó-e biztosítani, hogy egy ilyen határozat meghozataláig brit részről nem kezdenek semmilyen katonai akcióba. Head hadügyminiszter azt válaszolta: „Az eddig végzett hadműveletek célja csupán az, hogy az egyiptomi kormányt arra kényszerítsük, fogadja el feltételeinket. Ezek a hadmüveletek teljesen katonai célokra szorítkoztak és az egyiptomi kormány elé terjesztett eredeti követelések még mindig nyitva maradnak." S. Silverman munkáspárti képviselő rámutatott, hogy a miniszter bejelentette olyan ország hajóinak elsüllyesztését, területének bombázását, vagyonának és lakosainak elpusztítását, amellyel Nagy-Britannia nyilvánvalóan baráti kapcsolatokat tartott fenn. Senki sem üzent hadat, senki sem sértette meg a diplomáciai kapcsolatokat. Gaitskell ezután azt követelte a kormánytól, mondja meg, vajon hadat üzent-e Egyiptomnak. Mivel egy konzervatív miniszter sem állott fel, hogy válaszoljon a kérdésre, a Munkáspárt tagjai felállottak és követelték: „Válaszoljatok, válaszoljatok". De mert a miniszterek továbbra is mozdulatlanul ülve maradtak, a Munkáspárt képviselőinek kiáltozása egyre nagyobb méreteket öltött, s a parlament elnöke teljes két percen át hiába igyekfezett helyreállítani a rendet. Gaitskell ezután azt mondotta, meg akarja kérdezni a miniszterelnököt, vajon „ura-e a helyzetnek és hajlandó-e nyilatkozni." Eden miniszterelnök felállt és azt mondotta, hogy a kormány képviselője a további vita során teljes képet ad a helyzetről. A munkáspártiak nem elégedtek meg ezzel a válasszal és A. Bevan kijelentette: „A repülőket, tengerészeket és katonákat a kormány parancsára küldték harcba. Fogságba eshetnek, és ha nem üzen a brit kormány hadat, ki fogja életüket védelmezni a nemzetközi jog alapján?" Bevan kérdését ismét felháborodott, választ követelő felkiáltások kísérték. A miniszterelnök erre kijelentette: „Az az akció, amit tettünk. összhangban áll előző kijelentésünkkel. Semmi további intézkedést nem foganatosítottunk." A hangulat az alsóházban egyre viharosabbá vált és Bevannak azt a szavait; „Tudni akarjuk a kormánytól, milyen védelemben részesülnek katonáink, ha az ellenség kezébe kerülnek" — viharos egyetértéssel fogadták. Mivel a parlament elnökének nem sikerült rendet teremtenie, az ülést fél órára félbeszakította. 16 óra 30 perckor, amikor újra folytatták az ülést, elsőnek Gaitskell szólalt fel, aki azt mondotta: „Mi a nézete a kormánynak, hadiállapotban vagyunk Egyiptommal vagy sem? Ha a kormánynak az a nézete, hogy nem állunk hadiállapotban Egyiptommal, ki fogja megvédeni fegyveres erőink tagjait, ha az egyiptomiak fogságába esnek?" A miniszterelnök azt válaszolta, hogy erre a kérdésre inkább a vita folyamán beszédben válaszol. Ezek — mondotta — bonyolult, a genfi konvencióval összefüggő jogi kérdések. J. Griffiths, a Munkáspárt vezetőjének helyettese ezután határozati javaslatot terjesztett elő, amely elítéli a kormány politikáját és követeli a katonai akciók beszüntetését. Eden miniszterelnök viszont benyújtotta a kormány határozati javaslatát, amely azt kéri az alsóháztól, hagyja jóvá az agresszív angol-francia akciókat Egyiptomban és szavazzon bizalmat a kormánynak. Terjedelmes, felkiáltásokkal gyakran félbeszakított beszédében kijelentette, hogy Nagy-Britannia nem üzen hadat, csak fegyveres konfliktusba keveredett Egyiptommal. Igyekezett meggyőzni a képviselőket arról, hogy az agresszió csupán „rendőrségi művelet". Eden igyekezett kibújni számos kérdés megválaszolása alól, amelyek arra vonatkoztak, hogy a brit kormány hajlandó-e az ENSZ közgyűlésének jövő határozatai szerint igazodni. • • * A lordok háza az Egyiptom elleni brit-francia agressziót 82 szavazattal 30 ellenében jóváhagyta. Az alsóház hosszantartó, izgatott vita után a konzervatív képviselők szokásos többségével, 68 szavazattal szintén jóváhagyta Eden politikáját. Hatalmas tiltakozó mozgalom Angliában az agresszió ellen Lármás jelenetek az alsóházban (Londoni tudósításunk.) Nagy-Britanniát óriási tiltakozó hullám árasztotta el a kormány Egyiptom elleni támadása miatt. A legkisebb kétség sem fér ahhoz, hogy a népet mélységesen felháborítják Egyiptom bombázásának, a hadihajók akcióinak hírei: A Munkáspárt ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy „minden alkotmányos eszközt" felhasznál a kormány ellen. A tiltakozó mozgaloŕl a mai nap folyamán három pontban csúcsosodott ki. Az első a Nemzeti Tanács bejelentése volt, amely szerint országos tiltakozó mozgalmat szervez, s ennek keretében a legközelebbi napokban országos méretekben 25 nyilvános demonstrációt és tüntetést rendez, valamint több ezer kisebb gyűlést és összejövetelt. A másik csúcspont a kommunista párt nyilatkozata volt, amely teljesen támogatja a Munkáspártot. A harmadik s legfőbb esemény a kormánypolitikáról szóló mai alsóházi vita volt, amely oly zavarban és izgalmak közepette ért véget, hogy az elnöknek többször félbe kellett szakítania az ülést. Tiltakozó táviratok, a béke helyreállítására irányuló kérelmek érkeznek a képviselőkhöz Nagy-Britannia valamennyi részéből. Csak két óra leforgása alatt több mint ezer ilyen távirat érkezett. Az alsóház niai ülésén a felháborodott munkáspárti képviselők Edennek, mikor kérdéseikre válaszolt, azt kiáltották: Fasiszta! Amikor Head tábornok, honvédelmi miniszter az ülésterembe lépett, kifütyülték. Régi, tapasztalt megfigyelők kijelentik, hogy a brit alsóház ily nagy izgalmat már egy fél évszázada nem ért meg. Amikor a képviselők az esti órákban az újságokban olvasták a hivatalos közleményt, hogy brit repülőgépek bombáztak egyiptomi repülőtereket és a támadásokat szünet nélkül folytatják, felháborodtak és szégyenkeztek. Ez az érzésük még fokozódott, amikor egyiptomi forrásból az a hír érkezett, hogy a repülőtáma4 ÜJ szö 1956. november 3. Edennek ezt kiáltják: „Maga fasiszta, szégyelje magát!' 31 polgári személy dások alkalmával életét vesztette. Amikor Head a repülőtámadásokról beszélt, a képviselőház termében viharzottak a kiáltások, kérdések öszsze-wisszasága. Gaitskell munkáspárti vezető megkérdezte: „Vajon tudja-e a kormány, hogy a brit polgárok milliói mélyen fel vannak háborodva?" Taps vihar zúgott fel a munkáspárti képviselők padjaiból, míg a konzervatív képviselők körében csend uralkodott. Az egyik képviselő azt kiáltotta Edennek: „Maga fasiszta, szégyelje magát!". Gaitskell így folytatta: „A brit nép szégyelli magát, hoqy a brit repülőgépek nem önvédelemből bombázzák Egyiptomot, ami világos ellentétben áll az ENSZ alapokmányával." Amikor felállott Head tábornok és beszélni akart, elnémították a következő kiáltások: „Háborús bűnös", „Nürnberg". Az általános zajban aztán kijelentette, hogy a támadás egyedüli célja az volt, hogy Egyiptom alávesse magát az angol—francia követelésnek és hogy Izrael és Egyiptom beszüntessék a harcokat s viszszavonuljanak a Szuezi-csatorna övezetéből. Az ülés félbeszakítása után újból összeült az alsóház, hogy megtárgyalja a munkáspártiak határozati javaslatát, amelyben bizalmatlanságot nyilvánítanak a kormánynak. Eden kijelentette, hogy Nagy-Britannia nincs hadiállapotban Egyiptommal. Ma a helyi szervezetek tízezer levelet küldtek a Munkáspárt központjába. Leveleikben követelik, hogy rendezzenek tiltakozó tüntetéseket a kormány ellen. A kommunista párt támogatja a munkáspártiak mozgalmát. Nyilatkozatában felhív a kormány eltávolítására, tiltakozó akciók megszervezésére, a brit támadás azonnali megszüntetésére és az azonnali általános tűzszünetre. i PHILIP BOLSOVER. Igazságtalan, esztelen háború A brit sajtó elítéli az egyiptomi brit-francia inváziót London. (ČTK) — A brit lapok élesen elítélik a kormány politikáját ä Szuezi kérdésben. Különösen Eden miniszterelnököt támadják. Emellett rámutatnak azokra az ellentétekre, amelyek Nagy-Britannia és az USA között merültek jel. Hangsúlyozzák, hogy Nagy-Britannia és Franciaország elszigetelten állanak a világ közvéleménye előtt, rámutatnak a szerződési kötelezettségek és az ENSZ mellőzésére. Mirror a brit A Daily Mirror a brit és francia fegyveres erők betörését Egyiptomba „Eden háborújának" minősíti és a brit akciókat mint diplomáciailag és erkölcsileg helyt nem állókat pellengérre állítja. A Daily Herald „Ez a háború felesleges, igazságtalan és igazolhatatlan" címen így Ir: „Felesleges háborút folytatunk. Ezt az egyiptomi inváziót nem lehet a törvényesség köpönyegével leplezni. Az ENSZ alapokmányának értelmében ez a beavatkozás törvényellenes; Törvényellenes az 1954. évi brit-egyiptomi szerződés, valamint a hármas egyezmény szerint is, amely Nagy-Britanniát és Franciaországot közös akcióra kötelezi az Egyesült Államokkal abban az esetben, ha a Szuezi-csatorna övezetében határsértés történne. A lap hozzáfűzi, hogy a brit közvélemény határozottan elítélj ezt az esztelen kalandot. A Manchester Guardian vezércikkben mutat rá, meg kell mondani a világnak, mint ahogy azt már Gaitskell kijelentette, hogy az angol népet mélyen megrendítette kormányának agresszív politikája. A jobboldali Daily Sketch felszólítja Edent, válaszoljon azon ellenszenvet keltő hírekre, hogy Nagy-Britannia és Franciaország öszszeszűrte a levet Izraellel és Izraelt Egyiptom elleni támadásra szólította fel. „Csaknem egyedül vagyunk ezen akcióban — írja a lap —, amelyet Egyiptom ellen vezetünk. Módszereinket előreláthatólag élesen fogják bírálni." Együgyüség azt hinni, hogy az USA, ha valóban akarná, nem találna eszközt a közel-keleti béke megőrzésére Az indiai sajtó a közel-keleti helyzetről Delhi. (ČTK) — Az indiai sajtó egyöntetűen elítéli az Egyiptomellenes angol—francia imperialista agressziót. A Times of India rámutat az izraeli haderők támadása és az angol— francia beavatkozás közötti összefüggésre, és azt írja, hogy az izraeli agresszió csak előjátéka volt Franciaország és Nagy-Britannia további agressziójának, amely a Szuezi-csatorna feletti uralmuk visszaállítására irányul. A lap egyben megállapítja, hogyhoszszabb idő óta, még mielőtt a Biztonsági Tanács foglalkozni kezdett volna az esettel, London és Párizs, elhatározták, hogy erőszakkal foglalják el a Szuezi-csatorna övezetét. A Hindunstan Standard szerkesztőségi cikkben kifejezi azt a nézetét. hogy a Szuezi-csatorna védelméről tett angol—francia állítás nagyon is átlátszó ürügy. Ezen államok azon határozata, hogy Egyiptomban — akarata ellenére — katonai erőket szállítsanak partra, az intervenció és agresszió szemérmetlen ténye. Az Indián Express az USA álláspontjával kapcsolatban azt írja, hogy együgyűség volna azt gondolni, hogy az Egyesült Államok, ha valóban akarná, nem találna eszközt a közép-keleti béke megőrzésére. A Hindustan Times megállapítja, hogy a Szovjetunió világosan kifejezte azon szilárd meggyőződését, hogy a szuezi problémát az ENSZ-nek kell megoldania. A lap követeli, hogy India keltse fel a világ lelkiismeretét ama gonosztett ellen, amit most a Közép-Keleten elkövetnek. Mehru üzenet® Nasnmarskjoldnek és Eisenhowernek Delhi. (ČTK) — A'delihi rádió közlése szerint Nehru indiai miniszterelnök Hammarskjöldhöz, az ENSZ főtitkárához üzenetet intézett, amelyben felszólítja az . Egyesült Nemzetek Szervezetét, foganatosítson azonnali intézkedéseket az idegen katonaság eltávozására Egyiptomból. Az üzenet rámutat arra, hogy Indiát mélyen felháborították azok az események, amelyek e térségben lefolynak, főként pedig az, hogy Nagy-Britannia és Frauciaország megtámadta Egyiptomot. Ezt az üzenetet egyúttal a kolombói egyezmény államai kormányának is kikézbesítették. A Reuter hírügynökség közlése szerint Nehru miniszterelnök az egyiptomi brit-francia intervencióval kapcsolatbatn sürgős személyes üzenetet! intézett Eisenhower amerikai elnökhöz és Dulles államtitkárhoz. Az üzenetben Nehru felszólít az ellenEgyiptom harcát támogatják a világ baladó erűi A robbanások dübörgő zaja, a tűzvészek felcsapó lángjai tegnap este 9 óra tájban Heliopolisz kairói külváros lakosainak azt bizonyították, hogy az Egyiptom elleni imperialista akciók egyre borzalmasabb formát öltenek, Senki sem sejtette azt, amit ma Egyiptom és az egiész civilizált világ megdöbbenéssel látott: a brit "kormány parancsára lökhajtásos repülőgépek, bombázták Kairót és más egyiptomi városokat. Ma reggel szemtanúja voltam, hogyan festenek a bombázott helyek és maga a valóság bizonyítja a legjobban, mennyire igaz az a brit közlemény, amely szerint kizárólag katonai objektumokat támadtak. Az Alaza katonai repülőtér környékén, amely a támadás fő délpontja volt, csak csekély károk láthatók, kisebb becsapódásokat lát'.<am a katonai akadémia épületén, ahol a robbanóbombák néhány méteren leszakították a vakolatot. Megsérült az egyik fepület bejárata, valamint a polgári repülőtérhez vezető országút. Egyébként a nem katonai objektumokon ejtett károk főleg a mecseten és a kórházon láthatók az Almaza repülőtér közelében. Hivatalos jelentések szerint, Kairó északi (Szhubra) negyedében is több lakóház megsérült. Ügy tűnik, hogy az imperialista ha(Egyiptomi tudósításunk) talmak elhatározták, levetik utolsó, gátlásaikat és kötelezettségeiket is a nemzetközi jog legelemibb elveit illetően és könyörtelenül törnek céljaikra, elsősorban a Szuezi-csatorna felé és a többi közel-keleti elveszteti pozíciójuk visszaszerzésére. Egyiptom helyzete ezekben az órákban nem egyszerű. A brát és fraincia katonai erők nyílt agressziója szükségszerűen a diplomáciai kapcsolatok megszakításához vezet. Ennek hírét egyidejűleg jelentetnék azzal a közleménynyel, hogy újból bombázták Egyiptom területét. Az a tény. hogy Nagy-Britannia és Franciaország önkényes akciójával az Egyesült Nemzetek Szervezetét semmibe vette, a gyakorlatban azt jelenti, hogy ennél a nemzetközi világszervezetnél nem igen lehet oltalmat keresni! Nagy keserűséggel fogadják az Egyesült Államok taktikáját. Nflég 'egnap az itteni körök közül néhányan és a sajtó egy része nagy reményt fektetett Eisenhower elnöknek abba a nyilatkozatába. hogy az USA segítséget nvújt a közel-keleti agresszió minden áldozatának, de Eisenhower legújabb nyilatkozata, amely arról szól. hogy az USA nem szándékozik beavatkozni az eseményekbe és a mai helyzet fő okát abban látja, hogy Egyiptom „kommunista" fegyvereket vásárolt, azt mutatja, hogy az amerikai kormány áll. a brit-francia agresszió mellé A legújabb, közvetlenül 12 óra előtit kiadott hírek szerint a Sínai-télszigeten az izraeli alakulatok oldalán francia légi- és szárazföldi erőket is harcba vetettek. Az a fejetlenség, amellyel Nagy-Britannia és Franciaország a háborús kalandba vetette magát, az imperialista hatalmi rendszer súlyos válságáról tanúskodik. Az imperialistáknak tudniok kell, hogy az Egyiptom elleni agresszió szükségszerűen felveti azt a lehetőséget, hogy összemérjék erejüket nemcsak az egész arab világgal, hanem az ázsiai és afrikai országokkal is, a világ összes többi békeszerető erőivel. Az egyiptomi nép, amely országának védelmére kelt, csupán azokat a legalapvetőbb elveket akarja megvédelmezni, amelyek minden nemzetnek drágák: szabadságát és nemzeti függetlenségét. Az Egyiptom elleni im-> perialista agresszió óriási felhábor^ dást keltett, az egész világon, valamint Anglia és Franciaország széles néprétegeiben is. Egyiptom ügye mellé óriási erők állanak, es a brit-francia kaland semmi esetre sem lesz a XIX. században gyarmati háború mintájára készült „büntető hadjárat," J. BOUČEK ségeskedések azonnali beszüntetésére és a Szuezi-csatornáról való békés tárgyalások megkezdésére. Ne

hru a közel-keleti helyzetről Az ázsiai és afrikai államok már nem tűrik a gyarmatosító módszereket Delhi. (ČTK) — Nehru indiai miniszterelnök november 1-én Hajderabadban mondott beszédében főképp a közép-keleti eseményekkel foglalkozott. Mély nyugtalanságát fejezte ki azon helyzet felett, amely az utóbbi napok folyamán állt elő Egyiptomnak Izrael által hadüzenet nélkül történt megtámadása után. Nehru kijelentette, hogy ez a fegyverszünet megszegése, az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának megsértése, kifejezetten durva agresszió volt. Nehru beszédének befejező részében rámutatott arra, hogy a jelenlegi fejlemények kísérletet képeznek arra, hogy visszatérjünk a XVIII. és XIX. század módszereire. A helyzet ma azonban már egészen más. Az ázsiai és afrikai államok ma már nem tűrik a gyarmatosító hatalmak ezen provokációját. „Azt hiszem, nem kell külön hangsúlyoznom, hogy Egyiptommal rokonszenvezünk" — jelentette ki Nehru. JORDÁNIA MEGSZAKÍTOTTA DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATAIT FRANCIAORSZÁGGAL Bejrut. (ČTK) — A jordán rádió november 1-én jelentette, hogy Jordánia kormánya megszakította diplomáciai kapcsolatait Franciaországgal. EGYIPTOMBAN KIHIRDETTÉK A STATÁRIUMOT Kairó. (ČTK) — A Reuter hírügynökség köpése szerint Gamál Abdel Nasszer egyiptomi elnök november 1-én Egyiptom területén kihirdette a statáriumot. Nasszer elnök Egyiptom katonai főkormányzőja lett. IRAK SZOLIDÁRIS EGYIPTOMMAL Bagdad. (ČTK) — Irak az ország egész területére kihirdette a statáriumot. Tiltakozott az Egyiptomot ért támadás ellep és Nagy-Britannia kivételével összehívta a bagdadi egyezmény tagállamainak képviselőit. Irak az ötödik arab állam, amely az Egyiptom ellen irányuló fegyveres agreszióval kapcsolatban rendkívüli állapotot hirdetett ki.