Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-23 / 327. szám, péntek

A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése A Szovfe!uriié!ioz való viszony eivi kérdés Párizs (CTK) — A Párizs melletti Ivryben tartotta Franciaország Kommunista Pártjának Központi Bizottsága teljes ülését. R. Guyot, a politikai iroda tagja beszámolt a politikai helyzetről és a párt fel­adatairól. Guyot legelőször is a magyarországi események jellegéről beszélt. Hangsú­lyozta, hogy a szocializmus és béke erői mind újabb győzelmeket aratnak. Ezért a reakció ellentámadást indí­tott. A magyarországi ellenforradalmi puccsnak kellett volna szétzúznia a szocialista országok egységfrontját és a harmadik világháború felé 'vezető lépésnek kellett volna lennie. Ami az Egyiptom elleni agressziót illeti, ennek célja az volt, hogy csa­pást mérjen a qyarmatl és félgyarmati nemzetek népi felszabadító mozgal­mára és ismét visszaállítsa az impe­rialista uralmat azon országok egész sorában, amelyek nemrég rázták le a gyarmatosítás béklyóit. A szovjetellenes és kommunistaelle­nes kampány valamennyi kapitalista államban és a fasiszta provokációk — jelentette ki Guyot — azt a célt szol­gálják, hogy meggyengítsék a békesze­rető erőket. Ma már világos, .hogy egy hónapi gigantikus és gyakran, súlyos harc után az ellenség vereséget szen­vedett. Az ellenséges reakciós erők — foly­tatta Guyot — nem hagyták abba esz­mei támadásukat, amelynek célja, hogy megszakítsa a párt kapcsolatát a szé­les tömegekkel és hogy megingassa a kommunizmus alapjait az egész vilá­gon. Ez a támadás továbbra is folyik és a mi kötelességünk, hogy szembe­szálljunk e támadással. Guyot a továbbiakban elemezte a magyarországi események jellegét és rámutatott arra, hogy ezen eseménye­ket az imperialisták a nemzetközi kommunista mozgalom diszkreditálásá­ra akarják felhasználni. Guyot hang­súlyozta Franciaország Kommunista Pártjának szolidaritását a Szovjetunió­val. A Szovjetunióhoz és az SZKP-hez való viszony — mondotta — elvi kér­dés. Aki e kérdésben ingadozik, ká­tyúba jut. Aki e kérdésben nem tart ki — meggvengíti és veszélyezteti a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalmat. Guyot a továbbiakban Tito polai be­szédének bírálatával foglalkozott és elítélte kijelentéseinek egész sorát. Tito kijelentésével kapcsolatban az úgynevezett új „irányvonalról, amelyet WKWWWWWWWWI MWHM WWWW D. T. SEPILOV, a Szovjetunió kül­ügyminisztere találkozott Favzi egyiptomi külügyminiszterrel. A kei miniszter hosszabb beszélgetésben megvitatta a két országot érdeklő kérdéseket. (CTK) A KOREAI NÉPI DEMORAUKUS KÖZTÁRSASÁGBAN megválasztották , a helyi adminisztratív szervek tagjait. 54 579 kéDviselőt választottak, akik közül 11199 nő. ' (ČTK; BEN GURION, Izrael miniszterelnö­ke a múlt hó végén Párizsban részt vett az Egyiptom ellen irányuló kato­nai intervenció előkészítésében. (ČTK) HABIB BURGIBA Tunisz miniszter ­e 'nöke Washingtonban négyórás be­szélgetést folytatott Eisenhower el­nökkel. A találkozás után kijelentette, hogy nemzetközi kérdéseket vitattak meg, elsősorban azokat a problémá­kat. amelyek a világbékét veszélyez­tetik nemcsak a Közel-Keleten, ha­nem Afrikában is. • (ČTK) V. M. MOLOTOVOT, a Szovjetunió Mihisztertanácsának első elnökhelyet­tesét a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak EUnöksége a Szovjetunió állami ellenőrzésének miniszterévé nevezte ki. (TASZSZ) ISZKANDER MIRZA Pakisztán el­nöke repülőgépen Szaud-Arábiáb.i utazott, liogy tanácskozásokat foly­tasson Szaud' királlyal a Földközi-ten­ger térségében beállott nemzetközi helyzettől." (CTK) SZÍRIA KORMÁNYA elhatározta, hogy felbontja a Szíria területének légi fényképezéséről szóló szerződést, amelyet Szíria egy brit céggel kötött. A Reuter hírügynökség jelentése szer'nt Szíria kormánya azon egyez­mények fe'bontásáról tárgyal, ame­lyekét Szíria kormánya, valamint brit és francia cégek kötöttek. i ČTK: AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ 45. ülése Bangkokban folytatta mun­káját. Az emberi jogok nemzetközi védelméről ozóló határozatban az Interparlamentáris Unió egyhangúlag megerősítette egyetértésé! az emberi jogok deklarációjának elveivel. Az értekezlet 436 szavazattal elfogadta a fegyverkezés csökkentésének kér­désére vonatkozó határozatot. (ČTK) Jugoszlávia követ", Guyot kijelentette, hogy a francia kommunisták számára nem létezik semmiféle jugoszláv irányvonal. Csak marx-lenini irányvonal léte­zik és elsősorban a nagy szovjet ta­pasztalatok, ami azonban nem jelenti ezen vagv azon ország vagy párt ta­pasztalatainak lebecsülését; ez Jugo­szláviára is vonatkozik. Guyot vissza­utasította azokat a szemrehányásokat, amelyekkel Tito és a jugoszláv sajtó a testvéri kommunista pártokat és ezek között Franciaország Kommunis­ta Pártját illeti, és hangsúlyozta, hogy mindez ártalmára van a nemzetközi kommunista mozgalomnak a különö­sen súlyos osztályharcban a nemzet­közi küzdőtéren. Guyot jellemezte továbbá az algériai és egyiptomi francia politika káros következményeit és hangsúlyozta, hogy szükséges továbbra is szilárdítani a párt egységét és tömörültségét. Meg­nyugvással állapította meg, hogy Franciaország Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és politikai irodá­ja meg tudták védelmezni a kollek­tív vezetés elvén alapuló egységet, és hogy biztosítani tudták a párt veze­tését a legsúlyosabb időpontban is. Kijelentette, hogy a párt nem ellenzi a politikai és eszmei kérdések szabad és alkotó megvitatását, azonban nem engedheti meg a párt diszkreditálását és a frakciós tevékenységet. Guyot beszédének befejező részében a pártnak az értelmiséggel való mun­kájával és felaSataival foglalkozott. Felszólított a párt védelmére az iro­dalomban, a művészetben, és tudo­mányban és felszólított az ellenséges rágalmak leküzdésére. Guyot beszéde után élénk vita in­dult meg, amelyben részt vett a Köz­ponti Bizottság számos tagja. AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSIEK 11. ÖLÉSSZAKA Az ENSZ-nek nem szabad a magyarországi fasiszta elemekei New York (ČTK) — Az ENSZ köz­gyűlésének november 20-i délelőtti ülésén folytatták a többi között az úgynevezett magyar kérdés vitáját. K. V. Kiszelev, "a Bjelorussz SZSZK ^küldöttségének vezetője talpraeset­ten válaszolt azoknak a küldötteknek, akik elferdítették a magyarországi helyzétat, rágalmazták a magyar né­pet, a kormányt, valamint a Szovjet­unió politikáját. nem- hiteles mendemondák alapján | helyzet normalizálásához. • Követelt terjesztették. e!ó, amelyek a nyugati ' hogy ne szavazzanak a kubai javaj sajtóban láttak napvilágot. Ezeket a rágalmazó meséket Magyarország és Szovjetunió képviselői, valamint Ká­dár, a magyar miniszterelnök meg­cáfolták. Uruguay, Irak, Portugália,' Peru, a Dominicai Köztársaság, Paraguay és Csankaisek képviselői, valamint más küldöttek nyilatkozatai arra mutat­nak, hogy az úgynevezett magyar G. Preoteasa külügyminiszter, a ro­mán küldöttség vezetője hangsúlyoz- 1 kérdés megvitatásának célja nemcsak ta, hoqv a kubai határozati javaslat i a z. h o9y buzdítsák a magyarországi ellenforradalmi erőket, hanem az is, hogy a kubai határozati javas része annak a rágalmazó hadjáratnak, melyet a kapitalista országok sajtó- , ™9y felélesszák a „hidegháborút." ja vezet és amelynek célja a ma- • * * * gyarországi fasiszta elemek támoga- . A z ENSZ közgyűlésének november tása. I 21-1 reggeli plenáris ülése folytatta D. Stylla, az albán küldöttség ve- az úgynevezett magyar kérdés vitá­zetője kijelentette, hogy a kubai ha- i ját, amelyet a nemzetközi feszültség tározati javaslat, valamint a magyar j kiéleződésének hívei kényszerítettek kérdésnek az ENSZ-ben való megvi- a közgyűlésre. Főképp a rágalmazó tatása a magyarországi helyzet nor- ; kubai határozati javaslatról vitáztak, malizálása elien irányul. A vitában fel- j A vitában felszólaltak India, In­szólalt egyes küldöttek beszédei ar- | donézia és Ceylon képviselői. Ezen ra mutatnak, hogy nem áll érdekük- 1 országok küldöttségei határozati ja­ben a magyarországi helyzet nor- j vaslatot terjesztettek elő, amely ja­malizálása. "* • | vasolja az ENSZ egyes tagjai nyilat ­Hollandia, Haiti, Üizéland, Ausztrá- kozaíának tudomásulvételét arról, lia, a Fülöp-szigetek és néhány más ' h o9y a magyar polgárokat állítólag ország képviselői a délelőtti ülésen „erőszakkal deportálják az országból", a magyar polgárok deportálásáról szóló, már megcáfolt koholmányokat ismételgették, amelyeket a reakciós sajtóból vettek át. A délutáni ülésen M. Naszkowski, a lengyel küldöttség vezetője arra fi­gyelmsztetett, hogy a deportáciöra vonatkozó kubai határozati javaslatot Ú .) S Z ô 1956. november 2-3. TÁVIRAT AZ ENSZ valamint „a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének nyilatkozatát, aki kateqórikusan tagad bármilyen deportációt." A határozati javaslat egyúttal utal a november 4-i határozati javaslat egyik pontjára, amelyet a közgyűlés­re kényszerítettek és amely azt ja­vasolja a magyar kormánynak, hogy Magyar-országba engedje az ENSZ fő­titkára által kinevezeti megfigyelőket. A határozati javaslat fe'szólítja Ma­gyarországot, hogy ezt „ne tekintse szuverenitása megsértésének." Krisna Menőn, az indiai küldöttség vezetője .kijelentette, hogy kormánya állást foglal idegen katonaságnak más állam területén való tartózkodása és szuverén országok belügyeibe bármi­New York, (Sebes I.) — A Magyar Népköztársaság külügyminisztere az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárához táviratot intézett, amely többek között így hangzik: • „Tekintettel a Magyarországon a legutóbbi hetek folyamán lezajlott ese­ményekre múlhatatlanul szükségesnek mutatkozott elszigetelni a fasiszta terroristákat és azokat a személyeket, akik a közrend ellen irányuló csele­kedetekre szítanoK, a felfegyverzett banditákat, akik időnként megjelennek i nemű beavatkozása elleti. Azonban a á gyárak és üzemek közelében, fenyegetik o munkásokat, terrorizálják közgyűlés konkrét kérdést tárgyal őket és meggátolják munkájukban; egyúttal szükséges ártalmatlanná tenni a — -— rablók és gonosztevők jelentős számát, akik börtönökből szabadultak ki és más bűniizö gazembereket, akik akadályozzák Magyarországon a törvé­nyes rend helyreállítását, veszélyeztetik a közbiztonságot és a békét. Ezért a magyarországi hatóságok és a rendőri szolgálatot teljesítő kato­nai egységek e személyeket letartóztatták. A híresztelések ellenére a valóság az, hogy egy letartóztatottat sem de­portáltak magyar területről. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya kijelenti, hogy Kuba határozati javaslata rosszindulatú híreszteléseken alapul, amelyeket a Magyar Népköz­társaság ellenségei terjesztenek. A magyar kormány egyúttal arra kéri Ex­'cellenciádat, hogy erről a nyilatkozatról tájékoztassa az ENSZ közgyűlésé­nek 11. ülését." amelyben óvatosan kell eljárni, arra , kell törekedni, hogy javítsák'és ne mérgesítsék el a helyzetet. Hangsú­lyozta, hogy Kuba határozati javas­lata nem felel meg ennek a követel­ménynek. K. Popovics, a jugoszláv küldött­ség vezetője kijelentette, hogy egyes küldöttek felszólalásai az ENSZ-t "ar­ra az útra terelik, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetét zsákutcába ve­zeti. Közös törekvésre szólított fel, amely hozzájárulna a magyarországi latról, amely nem járulhat hozzá el hoz a célhoz és állást foglalt Dó kelet-Azsia három országa határoza javaslata mellett. Az indiai küldöttség kérésére e: után Hammarskjöld, az ENSZ fóti kára mondott rövid beszédet. Eml< keztetett a Magyar Népköztárgasí kormányával folytatott levelezésé' és kijelentette, hogy a magyar ko mány azt javasolta, hogy Römábí a kérdések sorát tárgyalja meg vei Szavai szerint a magyar kormányn; szándékában volt a főtitkárra! me; tárgyalni nemcsak a humánus pro iémákat, hanem a kérdések szél körét is. Kijelentette továbbá, ú; véli, hogy kérését a magyar kJ mánnyal való tárgyalások iránt ne utasították vissza. Ezután Szíria küldötte azt jav solta, szakítsák félbe a Magyar szágról szóló vitát és a közgyü haladéktalanul foglalkozzék a frÉ cia-brit-izraeli agresszió újabb szedelmével a Közép-Keleten, maszkuszbő! érkezett hivatalos olvasott fel, hogy Izrael katonaság von össze Szíria és Jordánia határa előkészületeket tesz Szíria ellen ir nyúló agresszióra és hogy e hadm veletekben a francia és brit ha<^ reg is részt vesz. • Kérésének azonban egyes ségek nyomására nem tettek" és a közgyűlés folytatta az vezett magyar kérdés tárgyalá.^ Az úgynevezett „m agyar szavazásának ered ménye. Az ENSZ közgyűlése noverr.be? én délután folytatta az úgyneve magyar kérdés tárgyalását. A ban a többi között felszólaltak a V gyar Népköztársaság és Pakiszi képviselői. Az ülés a késő éjsza órákig húzódott el. A lapzártáig 1 érkezett hírek szerint a köz.qyú szavazásra bocsátotta a provokác kubai határozati javaslatot, amel 55 szavazattal tíz ellenébsn e!f'>gí tak. Tizennégy küldött tartózkod a szavazástól. A javaslat ellen s vaztak: a Szovjetunió, a Bjeloru SZSZK, az Ukrán SZSZK. Magyar szág. Csehszlovákia, Lengyelorsz Románia, Bulgária, Albánia és Juj szlávia képviselői. A szavazástól t tezkodtak. Afganisztán, Egyipt< Finnország, Indja, Indonézia, Jor nia, Libanon, Líbia, Marokkó. Sza' Arábia, Szudán, Szíria, Tunisz és men képviselői. D. T. Sepilov szovjet külügyminiszternek SSS * A szovjet küldöttség szükségesnek tartja, hogy néhány megjegyzést fűz­zön ahhoz a vitához, amely a kögyülé­sen a kubai határozati javaslat körül lefolyt. Amint várható volt, sem Kuba küldöttsége, amelv előterjesztette a magyarok állítólagos tömeges depor­táció.iáről szóló határozati javaslatot, akiket a szovjet katonaság Magyaror­szágból kivisz és azok sem, akik ezt a javaslatot támogatták, nem voltak ké­pesek be nem bizonyítható állításuk támogatására tényeket felhozni. A TÉNYEK LODGE ÚR ELLEN SZOLNAK Lodge úr, az USA küldötte abban a törekvésében, hogy segítségére siessen a kubai küldöttnek, aki nem volt ké­pes kikerülni kellemetlen helyzetéből, minden igyekezetét arra összpontosí­totta, hogy az argumentációt elfogad­hatóvá tegye. Az a mód azonban, aho­gyan ezt tette, nem vallott diplomáciai finomságra. Felhozott néhány magyar­országi és romániai földrajzi elneve­zést, néhány budapesti címet és mind­ezt összekapcsolta a tömeges deportá­lásról szóló mesével. Lodge úr nyil­vánvalóan arra számított, hogy egy szóra elhisznek neki mindent. Emlékeznek arra. milyen nagy hatás­sal sorolta fel Lodge úr az adatokat és címeket. Lehetséges, hogy a tájé­kozatlan emberre ez a pátosz bizonyos befolyást gyakorolt. Elsősorban azon­ban felmerül az a kérdés, milyen té­nyekre támaszkodott az amerikai kül­dött. Lodge úr állításainak bizonyítására hivatkozott például a hivatalos buda­pesti rádió november 14-i, a greenwi­chi időszámítás szerinti 15 órai adásá­ra. Előttem van ezen adás szövege. Miről van benne szó? Elsősorban is ez nem a hivatalos budapesti rádió adása, mint ahogyjn azt Lodge úr ál­lította, hanem riport Szolnokról és. eb­ben a riportban arról van szó, mint kezdik meg e terület ipari vállalatai­ban a normális munkát. Másodsorban e rádióadásban nincs egyetlen tény és egyetlen szó sem arról, hogy ma­gyarokat deportálnának a Szovjetunió­ba. Az adásban csupán arról van szó, híre jár (ismétlem: híre járt!), hogy Budapesten a letartóztatott személye­ket állítólag zárt vagonokban Kelet fe­lé szállították. A riporter Szolnokról ezzel kapcsolatban azt közli, hogy „a vasutasok állítólag ismét sztrájkba léptek." Látjuk tehát, hogy itt nyilván­valóan kiforgatják a tényt. Az USA küldötte a továbbiakban azt állította, hogy a Szovjetunióba depor­tált magyarokat szállító vonatok Deb­recenen és Miskolcon át haladtak, sőt még azt is közölte, hogy a vonatok ezeken a városokon november 9„ 11. és 13-án haladtak át. Kértük, hogy eze­ket a tényeket igazolják és megkaptuk az illetékes személyek és szervezetek távirati nyilatkozatát. Engedjék meg, hogy ezen okmányok némelyikével megismertessem önöket. Lacko Imre, a debreceni vasútállo­más főnöke, kinek funkciójánál fogva tudnia kell, milyen vonatok haladnak át az állomáson, ezt közli: „A törvény előtti teljés felelősségem tudatában kijelentem, hogy november 9., 11. és 13-án nem láttam olyan vonatot, amely magyar foglyokat szállított volna a Szovjetunióba és ilyen vonatokról nem tudok." Több hasonló nyilatkozat érke­zett a debreceni vasutasoktól. Ugyanez a helyzet Miskolcon is. Ga­radnai Sándor, a miskolci vasutasok végrehajtó munkástanácsának tagja, lakik Miskolcon, Veresnai utca 125. szám alatt, kijelentette: „1956. novem­ber 14-én megtudtam, hony Miskolcon az a hír-terjedt el. hogy a magyar if­júságot állítólag a Szovjetunióba de­portálják. Ezt többek köz. tt Nyír Gé­za, a vasutas munkástanács elnöke mondotta. Erro azt feleltem, hogy ezt a hírt meq keli erősíttetni. Ezért fel­kerestem az állomásfőnököt, horjy tőle megtudjam, mi az igazság. Ő azt vála­szolta, hogy e mendemondák nem fe­lelnek meg a valóságnak." Nyilvánvalóan azért, hogy beszédét drámai színben tüntesse fel, Lodge úr azt állította, hogy Magyarországról kórházi ápolásban levő sebesülteket és tanulóifjúságot is deportáltak. Sőt megnevezte a Vörösmarty iskolát is. Itt vannak erről az illetékes személyek nyilatkozatai. Ábrányi Sándor, a buda­pesti városi tanács dolgozója, akinek gondjaira vannak bízva az iskolák, je­lenti: „A mendemondákkal ellentétben nekünk, a főváros tanácsa 10. osztályá­nak nincsen semmi jelentésünk konk­rét esetekről vagy olyan konkrét ese­tekre vonatkozó értesülésekről, hogy a Vörösmarty iskola tanulóit letartóz­tatták vagy valahová elszállították volna.' 1 TÖBB SZÁZMILLIÓ DOLLÁR NÉPELLENES CÉLOKRA Az USA küldötte azt állította to­vábbá, hog> az amerikai kongresszus által „a biztonság kölcsönös biztosí­tásáról" szóló törvény a'apján kiutalt több százmillió dollárt úgy használják fel, hogy „az európai pol­gárok gyomrát élelmiszerrel töltsék meg." Megdönthetetlen tények tanús­kodnak arról, hogy az említett törvény alapján kiutalt összegeket nem a nép javára, hanem teljesen más, népei­lenes sötét célokra használják fel. Szemtanúk. így V. Scsegolev és I. Makojevev szovjet újságírók, akik egy fegyverraktárban voltak, amelyet az ellenforradalmároktól vettek el, így ír­nak: „Meglepett bennünket a külön­böző halálthozó fegyverek óriási mennyisége, amelyeket a magyar ha­zafiak. a kommunisták, a haladó mun­kások és a népi Magyarország aktivis­tái ollen felhasználtak. A hosszú és tágas raktár!: an garmadákban hevertek a puskák önműködő- és gépfegyverek, pisztolyok, revolverek ezrei. Amerikai önműködő gépfegyvereket. MG-34 és MG-42 német könnyű gépfegyvereket, amerikai colt-puskákat, osztrák, belga és más fegyvereket mutattak neki E fegyvereket külföldről szállító Magyarországra". És végül Lodge úrnak tudnia kell hogy itt New Yorkban létezik egy lön bizottság, mely a fegyverszállí intézi Magyarországba: e""bizottság is megengedte magának, hogy nov ber 11-én a Chateau Gardenšben r vános ülést tartott. Ez a bizot mindent elkövetett, hogy — amint tarozati javaslatában "kinyilatkozti — biztosítsa valamennyi fegyver a; nali és minden lehető úton való els lítását a magyar felkelőknek. A REAKCIÓ TÁMADÁSAI TÖMÖR A NEMZETKÖZI MUNKÄSMOZGAL1 Uraim, a magyarországi fas' puccs szervezőinek messzemenő mításai, amint látjuk, alaptalano! magyar nép becsülettel állta a megpróbáltatást, helyreállítja mális életét. A nemzetközi reakci nem sikerült áttörni a szocialista mok rendszerét és nem marad munkra más hátra, mint hogy v vonjunk, amikor Lodge úr és e más szónokok egyszerre olyan bf dekkel állnak elő, amelyek megle hangzanak, hogy a magyarországi mények megrendíthetik a nemze munkásmozgalmat. Ebben az irán Lodge úr nyugodt maradhat. A re; fokozott támadásai és a dühödt tás, amelyet ma a kapitalista rr póliumok sajtója a kommunista p; ellen világszerte vezet, hozzájárt a nemzetközi munkásmozgalom t rüléséhez, konszolidálásához és acélozásához. A magyarországi eseményekről vita, melvet a közgyűlés elé hr hogy széleskörű politikai hadművi valósítsanak meg a szocialista országai ellen, nem hozta meg a az eredményeket, amelyekkel szer számoltak. Hozzájárult azonban ; degháború felújítása tervének lel zéséhez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents