Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-23 / 327. szám, péntek

Dag Hammarskföld beszámolt Nasszerrel foly!a!o!t tanácskozásáról New York (CTK) — Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára két jelentést terjesztett az ENSZ közgyűlése elé. Az egyik jelentésben táiékoztatja l közgyűlést a Szuezi-csatorna felszabadítására irányuló intézkedésekről. A másik ielentés az ENSZ nemzetk-izi fegyveres erőinek feladataira és hatásl./rére vonatkozó eddigi egyezményekről szólt. Kairói tanácskozásai során az egyiptomi kormánnyal a következő egyezményeket kötötte: 1. Az akadályok elhárítását a Szuezlcsatornában csakis akkor kezdik meg, amikor Egyiptomból visszavonják a brit-francia és izraeli katonai erőket; 2. az ENSZ nemzetközi fegyveres erőinek elhelyezése Egyiptom területén Egyiptom beleegyezésétől fiigg; az egyiptomi kormány az ENSZ ezen egységeivel szemben elfoglalt álláspontjában betarja az ENSZ közgyűlése határozatait; 3. az ENSZ nemzetközi fegyveres erőit az ENSZ határozatai szerint használják fel; ezek. az .egységek addig maradnak állomáshelyükön, amíg nem teljesítik feladataikat. Az ENSZ határozataiban megállapították, hogy az ENSZ nemzetközi fegyveres egységeinek biztosítani kell a tűz beszüntetését, valamint a brit, francia és izraeli katonai erők eltávozását;. 4. a főtitkár és az egyiptomi kormány megvitattak még egyes konkrét intézkedéseket a nemzetközi egységek alkalmazásának* egyes esetei, valamint az összeköttetési és élelmezési vonalak kijelölése tekintetében. Az ENSZ főtitifára második jelentésében tájékoztatta a közgyűlést a Szuezi-csatorna felszabadításáról.. Felkérte a közgyűlést, hogy hatalmazza fel őt a pénzügyi terhekre vonatkozó további tárgyalásokra, amelyek az elsüllyesztett hajók kiemelésére, valamint a brit-francia légitámadások által okozott további károkra vonatkoznak. Nem lehetett még pontosan fölbecsülni, milyen kiadásokat követel a csatorna felszabadítása. Mindkét beszámolót megvitatják az ENSZ közgyűlésének teljes ülésén. Hammarskjöld beszámolóinak első kommentárjaiból kitűnik, hogy a brit és francia politikai köröket kellemetlenül lepte meg e jelentések szövegezése. A nyugati hírügynökségek egyes hírei szerint különösen a francia képviselők nem titkolták az ENSZ-ben, hogy nyugtalanítja őket Hammarskjöld beszámolójának • csaknem valamennyi pcmtia. ' ammarskjöld kérdést intézett Nagy-Britanniához, Franciaországhoz és Izraelhez New York (CTK) — Dag Hammar-kjöld, az ENSZ főtitkára befejezte "asszer elnökkel folytatott tanácskozásáról szóló beszámolóját az ENSZ 'nemzetközi egységeinek feladatairól -s az egyiptomi területen való elheyezéséről. Újságírói körökben az a hír terjedt el, hogy Dag Hammarskjöld Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael kü'ügyminisztereinek külön kérdőívet küldött, amely kéri, tájékoztassák őt, hogyan teljesítik vagy kívánják teljesíteni a közgyűlés határozatait. A kérdőíven állítólag ez a négykérdés van: 1. Visszavontáke már az egységeket és milyen mértékben? 2. E három állam kormányainak milyen tervei var|iak katonai erőik távozását illetőleg? 3. Milyen indokot tudnak felhozni e három állam kormányai arra nézve, hogy miért nem teljesítették azokat az intézkedéseket, amelyeket az ENSZ közgyűlés határozatai megköveteltek? 4. Hogyan tartja be e három állam kormánya a tűz beszüntetésére és az egyiptomi fegyverszünetre vo.íatkozó rendeletet? Teljesen világos, hogy a nyogati hatalmak és Izrael nem lesznek képesek válaszukban leplezni azt az alapvető tényt, hogy eddig semmit sem tettek az ENSZ azon határozata teljesítésének érdekében, amely követeli az agresszív haderők kivonását Egyiptomból. • A BRIT ALSÓHÁZBAN a munkáspárti képviselők nem hisznek a kormány adatainak az egyiptomi lakosság veszteségeiről London (ČTK) — A Munkáspárt képviselői az alsóház ülésén tagadták a kormány hivatalos adatainak helyességét az * egyiptomi polgári lakosságnak a brit agresszió által okozott veszteségeiről. A munkáspárti képviselők azt állították, hogy a kormány csökkenteni igyekszik a katonai lakciók által okozott károk nagyságát. Dr. Summersil asszony munkáspárti képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a britek által történt bombázás után a kairói főkórház víz- és villanyáram nélkül maradt, ami a kórházban fekvő sebesültek nagy részének halálát okozta. Anthony Head honvédelmi miniszter az egyiptomi híreket propagandának minősítette és azt a hivatalos jelentést ismételte, hogy a PortSaid-i polgári lakosságból százan vesztették életüket és 540-en megsebesültek. Head válaszát a munkáspárti képviselők bizalmatlanul fogadták. Közlemény az NDK küldöttsége és a magyar forradalmi munkás-parasztkormány képviselői közötti tárgyalásokról Berlin (ČTK) — Az ADN sajtóiroda a következő közleményt tette közzé az NDK küldöttsége és a magyar forradalmi munkás-parasztkormány képviselői közötti tárgyalásokról: Az NDK baráti küldöttsége 1956. november 20-án Budapesten tárgyalásokat folytatott a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-parasztkormánya és a Magyar Szocialista Munkáspárt képviselőivel. A két küldöttség szívélyes 'és baráti légkörben tárgyalt Magyarország jelenlegi helyzetéről és egyértelműen. megállapította, hogy az ellenforradalom sikeres leverése és az a tény, hogy lehetetlenné tették a fasiszta reakció hatalomra jutását, előbbre vitte a magyar népnek és a világbéke biztosításának érdekeit. Német részről a tárgyaláson többek között részt vettek Kari Schirdewan, Németország Szocialista Egységpártja KB politikai irodájának tagja és Fridrich Ebért, Nagy-Berlin főpolgármestere, továbbá Rudolf Helmer, az NDK magyarországi nagykövete. Magyar részről a tárgyaláson részt vettek Kádár János miniszterelnök. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnökségének elnöke, Kiss Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai irodájának tagja, Apró Antal, Marosán György, Rónai Sándor miniszterek és Sebes István, a külügyminiszter helyettese. A német párt kifejezte bizalmát a fna^yar forradalmi munkás-parasztkorrríány iránt, mely reálisan értékeli Magyarorsíég jelenlegi helyzetét, védi az ország .függetlenségét s a magyar dolgozók szociális és politikai érdekeit és biztosítja a népi demokratikus rendszert. A német párt hangsúlyozza, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel támogatni fogja a magyar munkás-parasztkormányt. A szíriai külügyminisztérium nyilatkozata Damaszkusz. — A szíriai külügyminisztérium hivatalos szóvivője sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy — mint már jelentették — angol és francia katonaság részt vett az izraeli csapatoknak a Sinai félszigeten végzett hadműveleteiben. A szíriai külügyminisztérium szóvivője továbbá elmondotta, hogy az angol és francia katonaságot már október 23-án Haifába szállították, és az angol katonák részt vettek a Rafa körzetében indított támadásban. November 2-án angol haditengerészeti egységek megkezdték Gaza város ágyúzását. A nyilatkozat befejező részében kijelenti, hogy a hadműveletekben francia ,,Mystére" gyártmányú repülőgépek is részt vettek, és hogy olyan rádiógramokat fogtak fel. melyek a francia és izraeli katonai egységek együttműködéséről tanúskodnak. A Mm támadóit mm maradhatnak büntetlenül Az egyiptomi kormány nyilatkozata Kairó (ČTK) — Az egyiptomi kormány hivatalos nyilatkozata így szól: Az 1956. október 29. óta történt események lefolyása azt igazolja, hogy Egyiptom sokoldalú összeesküvés céltáblája lett és ma is az, és ebben az összeesküvésben Nagy-Britannia és Franciaország főszerepet játszanak és Izrael az az eszköz, amelyet agresszív összeesküvésük megvalósítására felhasználtak. Izrael 1956. október 29-én jelentette, hogy haderői inváziót kezdtek Egyiptom területe ellen, tehát akkor, amikor az izraeli erők már átlépték az egyiptomi határt. Az Egyiptom ellen irányuló izraeli agresszió után 24 órával a brit kormány a maga és a francia kormány nevében ultimátumot küldött Egyiptomnak azzal a követeléssel, hogy a brit-francia erőknek engedje meg három egyiptomi város: Port Said. Izmail és Szuez megszállását. Az ultimátumban kijelentették, hogy abban az esetben, ha Egyiptom 12 órán belül nem adja beleegyezését, Nagy-Britannia és Franciaország végrehajtja e városok megszállását fegyveres erői segítségével. Egyiptom a brit és francia kormányhoz intézett válaszában elutasította ennek az ultimátumnak átvételét, mert ez beavatkozást jelentett jogaiba és szuverenitásába és egyszersmind durván megsértette az ENSZ alapokmányát. Egyiptom emellett hangsúlyozta, hogy védelmezni fogja szuverenitását és jogait és követelte, hogy haladéktalanul üljön össze a Biztonsági Tanács és tárgyalja meg a fenyegető brit-francia agressziót és emellett szemtől szembe e közvetlenül fenyegető britfrancia agresszióval fenntartotta magának az önvédelem jogát. Ugyanaznap a Biztonsági Tanács összeült, hogy megvitassa az Egyiptom ellen irányuló támadást és az USA küldöttének kérésére a tűz beszüntetésére vonatkozó határozatot fogadott el. Nagy-Britannia és Franciaország állást foglaltak az USA-nak-^ tűz beszüntetésére vonatkozó javaslata ellen. Más szóval kijelentették, hogy egyetértenek az izraeli agresszióval és invázióval Egyiptom területén. Egyiptom ezáltal a brit-francia támadás célpontja lett akkor, amikor Izrael ellen védekezett. Három ország előkészített összeesküvése A brit-francia légierők október 31-én a következő egyiptomi városokat bombázták: Kairó, Alexandria, Port Said, Szuez és Izmail. Bombázták a katonai- és magánrepülőtereket Epviptomban. A brit és francia honvédelmi miniszterek egyidejűleg jelentették közös légi és szárazföldi hadműveleteik megindítását Keightley tábornok vezetésével. A világ közvéleménye így értesült a brit-franciaiznaeli összeesküvésről, amelyet ez a három ország előre kidolgozott az egyiptomi nép leigázására, valamint szuverén és törvényes jogai részének bitorlására. Ebben az időben már az egész világ tudomást szerzett Egyiptom törvényes és igazságos állásfoglaláséról és az előre megfontolt britfranoia-izraeü agresszió terjedelméről. Ezután november 5-én a 250 000 lakosú Port Said egyiptomi város elleni invázióra került sor. Az inváziót állandó légitámadások előzték meg, amelyek súlyos károkat okoztak a város polgári lakosságának. E szárazföldi • támadás ellenére, amely ellentétben áll az emberiesség legalapvetőbb elveivel, Port Said lakosai nem adták meg magukat az agresszoroknak, hanem hősiesen harcoltak városuk védelmében fegyveres erőik oldalán. A brit és francia erők erre való tekintettel a várost a levegőből és a tenger felöl bombázták. Az egyesült brit-francia parancsnokság jelentette, hogy légierői az invázió napján 500 légi támadást Intéztek. E barbár akció következtében sok ház romba dőlt, és romjaik a'att jobbára asszonyok és gyermekek maradtak. A városban tűzvész dúlt. A városban minden közszolgáját megbénult. A kórházak romba dőltek — élő szemrehányás, hogyan taposták sárba az emberi jogokat és az emberiesség elvét. Tekintettel arra a hősies ellenállásra, amellyel az ellenség Port Saidban találkozott, valamint a világ közvéleményének és az Egyesült Nemzetek Szervezete törekvésének hatása alatt az agresszorok kifejezték beleegyezéseiket a tűz megszüntetésébe, azonban a támadó erők minden eszközt felhasználtak arra, hogy az egyiptomi munkásokat velük együttműködésre kényszerítsék, amit ' azonban Port Said lakossága kategórikusan visszautasított. A britek és franciák ezért a legembertelenebb és legbarbárabb intézkedésekhez folyamodtak a város lakossága ellen. A város lakosságának egy részét kiűzték a városból a Menzalla-tó irányában. Amikor a polgári lakossággal megtelt csónakok eltávolodtak a parttól, a brit katonák tüzet nyitottak rájuk. Ez azon külföldi újságírók szeme láttára történt, akik a Menzalla-tótól Port Saidba igyekeztek. Ezek az újságírók saját szemükkel látták a csónakokban a haldokoló asszonyokat és gyermekeket. Az egyiptomi kormánynak fényképek és filmek kerültek kezébe a. brit és francia bestialitásokröl Port' Saidban. Ezeket ez okmányokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendelkezésére bocsátották, hogy valamennyi tagállam küldöttsége meggyőződhessen azokról a barbár akciókról, amelyeket az emberi jogokkal éles ellentétben követtek el. Kísérlet a világ anarchiába és barbárságba döntésére Az egyiptomi kormány nyilvánosságra hozva ezeket a bestialitásokat, követeli az Egyesült Nemzetek Szervezetének haladéktalan vizsgálatát, mert az egész világ előtt le akarja leplezni, hogy Nagy-Britannia és Franciaország hogyan kísérelték meg a világot anarchiába és barbárságba dönteni. Le akarja leplezni a világ előtt azokat az akciókat, amelyek szégyent jelentenek a XX. századra. Az egyiptomi kormány kijelenti, hogy Egyiptom népe életharcában az imperialista hatalmak ellen nemcsak önmagáért küzd, hanem védi az egész civilizált világ békéjének ügyét. A brit, francia és izraeli hatóságok Egyiptom békeszerető népe ellen indított bűnös támadásukkal egyidejűleg további kampányt Indítottak, amelynek célja volt a világ közvéleményének becsapása. Eden brit miniszterelnök október 31-én közölte, hogy a britek és franciák célja, hogy elválasszák egymástól a harcoló erőket és megvédjék a Szuezl-csatornát. A támadás és a megtámadott állam területe egy részének esetleges megszállása azonban nagyon furcsa útja annak, hogy elválasszák a két küzdő erőt. A világ közvéleményét ez nem tévesztette meg. Az egyedüli ésszerű és logikus következtetés az, hogy az ellenségeskedést nem lehet megállítani az ENSZ határozatainak megszegésével és a megtámadott ország elleni támadással. Nagy-Britannia és Franciaország logikája, amely őket az Egyiptom elleni támadásban vezette, olyan országok logikája, amelyek együttműködtek Izraellel az egyiptomi nép elleni előre megfontolt agresszió terveiben. A francia és brit repülőgépek csatlakoztak az izraeli gépekhez az egyiptomi hadsereg elleni támadásban azzal az ürüggyel, hogy el akarják választani egymástól a harcoló erőket. A brit főparancsnokság hivatalos jelentésében bevallotta, hogy bombázta az Akka-hajót és elsüllyesztette azt a Szuezi-csatorna védelmének ürügye alatt. Nagy-Britanniának Port Said városa állandó bombázásával sikerült a kikötőben veszteglő hajókat elsüllyeszteni és ezt szintén a harcoló erők szétválasztásának és a Szuezi-csatorna védelmének ürügye alatt tette. A világ közvéleménye azonban nem hagyja magát megtéveszteni ilyen oktalan magyarázattal. Az Egyiptom elleni agressziót elítélte és visszautasította mindenki, aki tiszteletben tartja az emberi jogokat. A brit hatóságoknak azonban nem sikerült álcázni összeesküvésüket. A. Head, brit honvédelmi miniszter a brit alsóházban bevallotta, hogy NagyBritannia és Franciaország Egyiptom elleni támadásának célja az volt, hogy hatalmába vegye az egyiptomi nép kívánságával ellentétben az egyiptomi terület egy részét. Ch. Pineau ugyancsak kijelentette, hogy Nagy-Britannia és 'Franciaország tervbe vették a Szuezi-csatorna övezetének megszállását, beleszámítva Port Said, Szuez és Izmail városokat. Nagy-Britannia és Franciaország ezzel megszegték az 1888. évi konvenciót, amely elrendelte a. szabad hajózást és betiltotta a csatornának katonai akciókkal való veszélyeztetését Nagy-Britannia és Franciaország eltorlaszolták a csatornát és veszélyeztették a nemzetközi gazdasági érdekeket. Amikor az egész világ előtt leleplezték Nagy-Britannia és Franciaország imperialista érdekeit, ezek az államok fondorlatokhoz folyamodtak, hogy megtévesszék a világ közvéleményét és azzal vádolták Egyiptomot, hogy titkos terveket sző Oroszországgal. A. Eden november 7én kitért az elől a kérdés elől, amelyet a parlamentben felvetettek, és a közép-keleti összeesküvés részleteinek leleplezését ezzel a válasszal utasította vissza: „A jelen pillanatban jobb lesz semmit sem leleplezni." S. Lloyd ezen az ülésen kijelentette: További bizonyítékokat szereztem, amelyekről ma inkább hallgatok — olyan bizonyítékokat, amelyek rendkívül veszélv* sek. Az ENSZ-nek nyilvánosságra kell hoznia a támadó ; bestialitásáról -zóló ténye et Az egyiptomi kormány kijelenti, hogy mindezek a vádak, amelyekkel az Egyiptom #lleni barbár agressziót és az egyiptomi terület megszállását akarják igazolni, koholt hamisítványok. Hangsúlyozza, hogy Egyiptom előkészített közös brit, francia és izraeli agresszió áldozata lett. Egyiptom felszólítja az ENSZ-et, hogy ezeket a vádakat vizsgálja ki, hogy a világ közvéleménye tudomást szerezzen arról, hogy két nagyhatalom — Franciaország és Anglia képviselői nem riadtak vlszsza attól, hogy a valóságnak meg nem felelő nyilatkozattal tévesszék meg a közvéleményt. A brit, francia és izraeli erők közölték, hogy Izrael Natajban elraktározott nagy mennyiségű orosz felszerelést zsákmányolt, amelyet mintegy ót ven millió dollárra becsültek. Az egyiptomi kormány ezt a vádat, mint a valóságnak meg nem felelőt és mint olyat, mely csak arra szolgál, hogy megtévessze a világ közvéleményét, visszautasítja. Egyiptom követeli, hogy az ENSZ vizsgálja ki ezeket a hamis vádakat és hozza e tényeket nyilvánosságra az egész világ előtt. Amennyiben NagyBritannia, Franciaország és Izrael kijelentik, hogy Egyiptom és Oroszország között összesküvés áll fenn, ezt bizonyítsák be a világ előtt. Terjeszszék a világ közvéleménye elé azokat az okmányokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy bebizonyíthassák vádjaikat, mert senki sem hisz ilyen csalásoknak és ármányoknak. Teliesen világos, hogy az Egyiptom ellen irányuló közös kampány, valamint Egyiptom álnoksággal és agresszióval való megvádolása csak eszközül szolgál NagyBritannia, Franciaország és Izrael az emberiesség, a nemzetközi jog, az ENSZ alapokmánya és az erkölcsi elvek elleni bűntettének leplezésére. Sajnálatraméltó, hogy a múlt században megvalósított imperialista célok még ma is uralják a brit és francia politikusok gondolkozását és támadások tervezgetésére indítják őket a békés nemzetek szabadsága ellen csalások és hazugságok útján. Ezek a csalások, amelyekhez a két nagyhatalom képviselői folyamodtak, azt a célt szolgálják, hogy leplezzék a világ előtt stratégiájuk kudarcát. Ezek a kísérletek Nagy-Britannia és Franciaország részéről nem állhatják meg helyüket a világ közvéleménye előtt. Szükséges, hogy a gonosztevőket megbüntessék és hogy a világ tudatosítsa, hogy az ilyen agresszív barbárság nem marad büntetlenül. Követeljük, hogy az illetékes nemzetközi szervezetek vizsgálják ki a barbár bűntetteket, amelyek összeférhetetlenek az emberiesség elveivel, vizsgálják ki az ellenséges erőknek a békés lakosság ellen irányuló bűntetteit. A brit és francia katonák Port Saidbrn erőszakkal hatoltak be a lakásokba. Válogatás nélkül tüzeltek a békés asszonyokra és gyermekekre, otthonaikban fosztogatták a polgárokat és fegyverrel kényszerítették őket munkára. Az izraeli erők Raffahban és El Arisban provokatív és megtorló akciókat hajtottak végre, tüzet nyitottak a polgári lakosságra. A polgárok közül sokat bosszúból meggyilkoltak. Amikor az agresszív izraeli erők az ENSZ fegyverszüneti megfigyelőit kiűzték Gaza övezetéből, sok megtorló akciót hajtottak végre a menekülők ellen és közülük sokak halálát okozták. Az eqyik ilyen incidens az U.NRRA képviselőinek szemei előtt látszódott le a segélycsomagok kiosztásánál, amelyeket az ENSZ küldött a menekülőknek. Ragaszkodunk ahhoz, hogy kezdjék meg a vizsgálatot az agresszorok ellen, akik megszegték az emberi jogok deklarációját és megértették az emberiesség valamennyi elvét békeszerető népünk elleni bűnös támadásukkal. Kérjük az ENSZ-et, és az emberi jogok bizottságát, szervezzenek egy vizsgáló bizottságot az Egyiptom és Gaza elleni barbár agresszió kivizsgálására. Az egyiptomi kormány követeli, hajtsanak végre vizsgálatot az egyiptomi népen az invázió erőivel elkövetett bestialitások ügyében, vizsqáliík ki a Károkat és gyilkosságokat, amelyeket a brit és francia egységek Port Saidban, valamint az izraeli egységek Gazaban, Raffahban és El Arisban, elkövettek. Az egyiptomi kormány követeli, hogy az agresszorokat úgy büntessék meg, hogy a világ békében élhessen. Ha a gonosztevőket büntetlenül hagyják, az agresszió még nagyobb mérvben fog ismétlődni. Ha a bűntettek büntetlenül maradnak a tragédia megismétlődik. OJ SZO november 23.