Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-22 / 326. szám, csütörtök

• ÜZEMRŐL ÜZEMRE A kollektív szerződések Gyakran hallhatjuk, hogy nálunk vi­lágszínvonalon állanak a kollektív szerződések. Nálunk nem csak bele­szólhat a munkás üzemének dolgába, de meg is szabhatja munkája felté­teleit, hiszen ô is gazdája gyárának, az ő és népe javáért folyik a terme­lés. Ezeket a „beleszólásokat", a Biunkásság és az üzemvezetőség köl­csönös megállapodásait foglalják ma­gukban a kollektív szerződések. Kollektív szerződéseket a tőkés országokban is kötnek üzemük veze­tőivel az üzemek munkásai. Ennek ellenére sok helyen mégis hiányosak a dolgozók jogai. Hiányosak, mert nem egyenlő jogú szerződő felekként állnak egymással szemben a gyári vezetők és a gyárak munkásai. Csak a robot a jog, s a puszta fizetés a haszon, eze­ken kívül „hallgass" a gyárak népé­nak a neve. Nos, vizsgáljuk hát meg, mennyivel különbek a mi üzemi dolgo­zóink kollektív szerződései? EGY KIS ÜZEMBE, a bratislavai kefegyárba látogassunk el először. Fogkefétől kezdve az utcaseprő-gépek óriási keféjéig mindent maga gyárt ez a gyár, mégpedig olyan minőségben, hogy Európán kívül Amerikában, Afri­kában és Ausztráliában is nagy elis­meréssel fogadják gyártmányait. En­nek az üzemnek lapozunk most bele ez évi kollektív szerződésébe. A munkások kötelezettségeit talál-, .. , , ... jjuk az első oldalakon. Természetesen uzem b h en ao l9° zol ! r E z * mon df s 3 utott arra irányulnak. eszemb e- amikor Lichner elvtar s- a dolgozónak egy kissé megköpködni a markát. Minden áron teljesíteni kell a szerződés vállalásait — mondogat­ták nekihevülve — és azonnal el is határozták, hogy napi 1200-ról 1400­ra emelik fel a szemétbödönök gyár­tási kvótáját. így érték aztán el. hogy nemcsak behozták az időbeli vesztesé­gét, de év végére 1,4 százalékkal túllépik a gyártási tervet. S hogy miért volt ez a nagy igye­kezet ? Nos azért, mert az üzem vezetősége a következőket ígérte a maga részéről a kollektív szerződésben: 1357 koro­nára növeli a tavalyi 1279 koronás egy-egy dolgozóra jutó átlagos jöve­delmet. Ezenkívül iskoláztatja a dol­gozókat, renováltatja és új ablakok­kal látja el a munkás-szállókat, új ágyakkal, takarókkal és ágy-fehérne­múvel láMa el a hálótermeket, a régi bér mellett könnyabb munkára helyezi át a másállapotos asszonyokat, fürdőket és öltözőket épít az ezekkel eddig nem rendelkező munkásoknak, 40 pionírnak nyújt kéthetes ingyenes rekreációt, és 10 munkásnak ugyan­csak kéthetes ingyenes nyaralást. Ezeket ígérte? Nem, ezeket máris teljesítette a Kovosmalt üzemvezető­sége! MUTASD MEG A KOLLEKTÍV-SZER­ZŐDÉST, megmondom milyen nagy e kötelezettségek hogy becsületesen teljesítik a második ötéves terv első évének munkálatait. Az 1956-os év felemelt tervét. Többet, jobbat, kevesebb költséggel. Hanem nem ingyen ám! Mert a következő oldalakon, már az ő követeléseik teljesítését ígérgeti az üzem. Matador gumigyár üzemi bizottságá­nak elnöke elém rakta azt az óriási aktacsomagot, amely a gyár vezető­ségének és munkásságának megállapo­dását foglalta magában. No, de sze­rencsére ilyen hatalmas üzemben se­gítség is könnyen kerül, így aztán Kubicsek Antallal, a szociális ügyek előadójával hármasban csakhamar ki­igazgatói alapból a sport fejlődésének elősegítésére, s belekezdtek egy olyan korszerű sporttelep építésébe, ame­lyen fürdőmedence, futbal-, tenisz-, kézilabda-, atlétikai és motorkerék­párpálya szolgálja majd a dolgozók testi kultúrájának fejlesztését. Nos, hát akadhat-e még ennél is több kívánalom üzemeink kollektív szerződései körül? IGENIS, AKADHAT! Akadhat pedig azokban az üzemekben, ahol betartják ugyan a kollektív szerződések felté­teleit, de olyan „aktamódra" kezelik ezt, hogy egy-két „szakelőadón" kí­vül, úgyszólván senki sem ismeri ki magát benne. Az egyik fehérneműkészítő gyár bratislavai részüzemében találtunk pél­dául ilyen állapotokat, ahol, — mert történetesen beteg volt az ÜB elnöke —, több vezetőségi tag sem tudott felvilágosítást adni a kollektív szer­ződésről. Ezeket a hiányokat kell még kikü­szöbölnünk, ahol előfordulnak; nem száraz aktaként kellene kezelni ezt a létfontosságú munkásmsgállapodást, mert csak akar dicskedhetnek iga­zán kollektív szerződésaink világ­színvonallal, ha a legegyszerűbb dol­gozó is — nem csak aláírja, — de szá­mon is tudja tartani, miket ígért és miket ígértek neki. N. J. Először is a termelés megkönnyítő- j emeltük a borzasztó papirhegyből a sét. Biztosítják az anyagellátást, a he­lyes munkaszervezést, a technikai fej­lődést, a szakiskolázást, az újítási javaslatok gyors kivizsgálását és al­kalmazását ... csupa olyan dolgot, amivel egyszerűbbé tehetik a dolgozó termelőmunkáját. De még egyebeket is! Az általános kereset növelését, s olyan követelések megvalósítását, amelyek ha nem is a pénztárcát, de szintén a dolgozók hasznát, kényelmét, testi biztonságát szolgálják. Kötelezettségek, csupa kötelezettsé­gek, ... ezt vállalja a munkás, ... azt • ígéri az üzemvezetőség... de vajon mit adott meg mindezekből a valóság, az/elrepült idő? Erre a kérdésre is megkapjuk a vá­laszt, egy újabb füzetfélét nyom a kezünkbe Hasto Mihály, a munka­osztály vezetője. Az a cím áll a füze­ten: A kollektív szerződés harmadik negyedévi értékelése. Olvassuk csak: „A kefegyár munkásai januartól október végéig sikeresen teljesítették szerződősük feltételeit. Tizenegy és fél százalékkal túlteljesítették a termelési tervet, 21 százalékkal az akkumulációt, 9,6 százalékkal a munkatermelékeny­séget, 42,4 százalékkal a kivitel ter­vét és 1,77 százalékról 2,37 százalékra emelték az önköltségcsökkentést. Az üzem vezetősége 18 000 koronát osztott szét a megtakarított anyagok­ból való részesedés címén, 1020 ko­ronára emelkedett a tavalyi 915 koro­nát kitevő, egy-egy dolgozóra jutó átlagos munkabér, ezenkívül új szek­rényekkel tették kényelmesebbé a munkásöltözőket, kifestették a műhe­lyeket, melegvízzel látták el a fürdő­helyiségeket, kijavították a műhe­lyek hibás padlóit, és szigetelő desz­kákkal látták el a veszélyesebb gépe­ket." Igaz is! erkölcsi eredményei is vol­tak a kefegyár jó kollektív szerződé­sének: „kiváló exportüzem" címet nyert a kollektíva az év első felében, e minisztérium II. díját a második és harmadik negyedévben, s most azért a dicsőségért küzdenek, hogy már de­cember elsejére befejezhessék ez évi tervüket! KŐVETKEZŐ ÜTÜNK EGY közép­nagyságú üzembe, a ligetfalusi Kovo­smalt gyárba vezetett. Itt is a terv teljesítése és a mun­kásság életszínvonalának emelése kö­rül csoportosultak a kollektív szer­ződés főbb pontjai. Itt azonban egy kis hiba is becsúszott rrjár a számításba. A Kovosmalt ugyanis a bádogfazekak, locsolók és zománckádak gyártása mellett egy újabb cikk gyártását is magára vállalta: sokezer szemetes bö­dön gyártását; gépeket azonban nem kapott hozzá idejében. így állt elő aztán az a kellemetlen eset, hogy ápri­lis helyett csak iűlius 23-án kezdhet­tek hozzá e szemetes bödönök készí­téséhez. . Hanem hát a kovosmaltiak kollektív szerződésében szintén jócskán akad­nak olvan pontok, amiért érdemes a minket érdeklő lényeget. Természete­sen itt is csak az derült ki, hogy a dolgozók egyöntetűen és szívesen vál­lalják az 1956-os év felemelt tervének teljesítését, de mint a tóbbi üzemben, itt is azt követelik, könnyítse meg az üzemvezetőség munkájukat és megfe lelő juttatásokkal jutalmazza a dolgo­zók áldozatkész munkaeredményeit. Mind a két szerződő fél részéről becsülettel helyt is álltak a szerző­dés kikötéseinek: A munkásság november elsejéig nem csak teljesítette, de 1,4 százalék­kal túl is teljesítette gyárának idei tervét. Pedig 11,2 százalékkal kellett emelni 1955-tel szemben a termelési tervet. Azt a vállalást, hogy 2,8 szá­zalékkal csökkentik az önköltséget, eddig máris 98,8 százalékra teljesí­tették, 101,5 százalékra emelték az akkumulációt, úgyhogy betartották a minőségi gyártás feltételeit is. A so­ron kívüli állami kötelezettségeknek 100 helyett 102,6 . százalékra tettek eleget. Ezenkívül oly lelkesedéssel vettek részt a szocialista munkaver­senyekben, hogy a nagyüzemek közti versenyekben kétszer III. helyre ke­rültek, a hasonló szakmájú üzemek közti versenyben háromszor az I. hely­re, az üzemen belüli versenyben pedig két dolgozójuk, Frideczky Mátyás munkás és Sulek János műhelyvezető november 11-én a Vegyipari Miniszté­riumtól „a szakma legjobb dolgozó­ja" címet kapta. Természetesen — s ez jellemzi a mi kollektív szerződéseinket — az üzem­vezetőség is becsületesen teljesítette a magára vállalt pontokat. Általános és mester-iskoláztatásban részesítette a dolgozókat, sőt a felsőbb iskolák hallgatói részére külön előké­szítő tanfolyamokat létesített. Sürgő­sen megtárgyalta az újítási javaslato­kat, saját műhelyt tart fenn a mű­szaki újítások elkészítésére, s ebben az évben 98 javaslat közül 60 javas­latot már is elfogadott s 46 javaslatot már meg is valósított. Szociális irányú vállalásait pedig ekként teljesítette: A munkásságnak azt a kívánságát, hogy év végéig 0,4 százalékkal emel­jék bérüket, máris 99,9 százalékra teljesítették. Építettek továbbá egy 20 lakásos korszerű háztömböt a dol­gozók részére, központifütéses, für­dőszobás, két szoba-konyhás lakást kapott ebben 20 gyári alkalmazott családja. Kijavították a legényszálló­kat. Üjabb öltözőket és fürdőket léte­sítettek, kicserélték a rosszul működő zuhanyozókat. Kulturális téren 30 000 koronát for­dítottak az üzemi klub még jobb mű­ködésére, 30 000 korona értékben színházbérleteket váltottak a dolgozók részére. 19 000 koronát fordítottak társasutazásokra, nagyobb összeget könyvtáruk felfrissítésére, gyönyörű televíziós készüléket vásároltak és átalakították kultúrházukat. Húszezer koronát fordítottak az Kifizetődik a lenlermesztés Mezőgazdasági dolgozóink az utób­bi években egyre nagyobb súlyt he­lyeznek az ipari növények termesz­tésére. A bardejovi Tatral'an-üzem az idén már teljes kapacitással fog dol­gozni, mivel a járás földművesei és szövetkezetei bőséges nyersanyagról gondoskodtak. A len termesztése igen kifizetődik. Például a Chmelova községbell Varian Péter csoportjával 6088 koronát kapott a kitermelt len­ért, Čač Miklósnak szintén több mint 6000 koronát jövedelmezett és Góc József 3400 koronát vett fel Jenért. A bardejovi járás földművesei nagy súlyt helyeznek a len termesztésére. Már az elvetéstől kezdve mindent megtettek, hogy jó minőségű lent termeljenek. Ez sikerült is nekik s a jövőben még nagyobb területen fogják termeszteni ezt a fontos ipari növényt. A járás földművesei már most, az őszön megteremtették a szükséges előfeltételeket a jövő évi gazdag lentermésre. A lenföldeken elvégezték a mélyszántást és a trá­gyázást. —ki— i Jelentés a nyitrai kerületből mtiiiiiiiinitr | A nyitrai kerületben a KNB szer­I vezésével ez idén ismét hozzáfogtak 1 a téli feladatok teljesítéséhez. A té­1 li hónapok alatt a KNB tanácsa a | nemzeti bizottságok, nőbizottságok, ^ állandó bizottságok munkájának | megjavítását tűzte ki célul. Ennek f természetes előfeltétele, hogy a pol­| gárok még nagyobb tömegeit von­| ják be az állam igazgatásának ve­= zetésébe, mégpedig a nemzeti bi­| zottság tagjainak közreműködésé­? vei. I Az idei téli kampány feladatai I teljesítésének megkezdése előtt ér­| tékelték az 1955/56. évi téli idő­" szak feladatainak tervét, melynek | keretében a szövetkezetek, GTÄ-k, I az állami gazdaságok dolgozói, to­I vábbá az egyénileg dolgozó kis- és | középparasztságunk értékes köte­| lezettségvállalásokat tettek a me­I zőgazdasági termelés növelésére. | Kerületünkben 1955/56. év telén | az EFSZ-ek 2581 kollektív kötele­| zettségvállalása 111 962 706 koronát ? tett ki, míg magángazdálkodóink 1 41 812 kötelezettségvállalása pénz­i értékben 44 715 921 koronára rú­gott. Ezekről a vállalásokról el- § mondhatjuk, hogy kerületünk m e- | zőgazdasági dolgozóinak lelkes és S szorgalmas munkája meghozta a | kívánt eredményt. Például egyéni- | leg dolgozó parasztjaink, akik 905 | kötelezettségvállalást fogadtak el a | tehenek tejhozamának fokozására, g örömmel könyvelhetik el, hogy cél- § kitűzéseiket túl is teljesítették, § mivel az előirányzott 147 671 liter | tej helyett terven felül 168 514 li- | tert termeltek ki. EFSZ-elnk vi- | szont kötelezettségvállalásukat | 67 043 547 korona értéknek megfe- | lelően teljesítették. Teljesítették a | gabonaneműek s az ipari növények f hektárhozamaira vállalt kötelezett- | ségeket is. E téren főleg a zselizi | járás, a nyitrai járás és az érsek- | újváriak tűntek ki. | A tavaly szerzett tapasztalatok = alapján EFSZ-eink és az egyénileg | gazdálkodó parasztok most ismét § újabb kötelezettségvállalásokkal | igyekeznek biztosítani a mezőgaz- | dasági termelés növelését. Sz. A., Nyitra 1 " Í, i:iitir"iiiiiii':iMiiiiiiiniiii:iiriHi:ii''iuiiiii'iľiiiliiltiiMiiilniiiiíiiiiliiini':|iilMl'ii:iliTliiliiliiliil!iliil">i!l]i»nil!llllii» Ne hanyagoljuk e! a kender termesztését A pusztaföldémesl EFSZ 5 hektá­ron termelt rostkendert. Már a múlt Ősszel kijelölték a földet a kender alá. Rét volt az a terület, ahová ve­tették. Tavasszal jó mélyen megszán­tották, nitrogén, foszfor és kálitartal­mú műtrágyával megtrágyázták. A n agot sűrűsoros vetőgéppel vetették. A vegetáció idején a kendert ostra­vai oldattal trágyázták (1 hektárra 70 kg). A kendernyűvéshez idejében hozzáláttak. A kinyűtt kendert 6 napig markon hagyták állani és aztán csomókba kötötték, majd osztályoz­ták. Elstő osztályú termés 310 má­zsa volt, második osztályú 40 mázsa, A rostkenderért 27 782 koronát kap­tak, mint alapdíjat, ezenkívül a 90— 100 százalékos tervteljesítésért 253 koronát, a terven felüli beadás után 5 730 koronát. így az egy hektáraji termett kenderért 5753 korona volt a bevételük. Ezenkívül a szövetke­zeti tagok 3739 korona értékű textil-­re kaptak utalványt; ezt újból elad­hatják 1121 korona felárral. Figyelemreméltó eredményt értek el a toronyi szövetkezeti tagok is. Egy hektáron 55 mázsa rostkende-! rük termett és a jövedelem egy hek­táron 4 009 korona volt. A pálőci szövetkezeti tagok egy hektáron 52 mázsa rostkendert termeltek, egy hektárról a jövedelmük 3765 volt; az új-jókai szövetkezeti tagok egy hek-! tárról 50 mázsa rostkendert termel­tek, hektáronkint 3700 korona volt a jövedelmük. Jó kendertermést érünk el, ha á földet ideiében megdolgozzuk, ősszel istállótrágyával megtrágyázzuk és kel­lő mélyen megszántjuk. Mindez ha­tással van a rostkender hektárhoza-' mának növelésére. K. L. Szene 3O©OOOOOOOOEOOO0©O0OOOOOOO^^ J-ialalok ők sok-sok (erooeí, vággyal A FIATALOK MUNKÁJA igen ko­moly tényezőt jelent a termelés min­den ágában. Állandóan érkeznek hí­rek arról, hogy a gyárak, üzemek, intézmények, falvak és iskolák fia­taljai becsülettel helytállanak munka­helyükön. Mi ezúttal az egyik kerületi nem­zeti bizottság fiatal dolgozóira vol­tunk kíváncsiak. Kassán látogattuk meg őket, hogy megnézzük, hogyan dolgoznak. Sokan vannak, mintegy negyvenen doigoznak a kerületi nemzeti bizott­ságon. Állatorvosok, mérnökök, osz­tályvezetők, tervezők, körfyvelők, gép­írók. Vannak közöttük előadók is, vagy mint beosztottak látják el mun­kakörüket. Fiatalok valamennyien, a legidősebb közöttük nincs több 27 évesnél. Fia­talok még, de a népi hatalom jelen­tős gazdasági, közigazgatási és kul­turális őrhelyén állanak. Sokan közü­lük közvetlen kapcsolatban vannak a dolgozók széles tömegeivel, külön­böző feladatok megoldására mozgó­sítják dolgozóinkat azzal a céllal, hogy bevonják őket a járások és fal­vak közügyeinek vezetésébe. A legtöbben jól megállják helyü­ket — ez a munkatársak egyöntetű véleménye. Munkájukat komolyan veszik, s ezt munkateljesítményük tükrözi. Kötelességüknek fiatalos len­dülettel tesznek eleget, tudatában vannak munkájuk jelentőségének. ENNEK A TÖREKVÉSNEK, a szak­munka jelentőségének szép példáját mutatja Lengyel Géza állatorvos. Mindazok az eredmények, amelyek munkakörével függnek össze, mun­káját dicsérik. Szervez, a járásokban tanfolyamokat rendez. Munkatársai a meleg elismerés hangján beszélnek róla. Szerény, törekvő fiatalember, akire — osztályvezetője szavait idé­zem — komoly, felelősségteljes fel­adatokat lehet bízni. Jó! dolgoznak a mezőgazdasági osz­tályon Varga Margit és Andrejcsák Margit, akik különösen a kerületi mezőgazdasági kiállítás szervezési munkálataiban tűntek ki. Ott tevé kenykedtek munkaidőn kívül is és fáradtságot nem ismerve dolgoztak. A kiállítás sikerében mindkettőjüknek nagy érdeme van. A látogatók ezrei fordultak meg nap-nap mellett ezen a nagyméretű, gondosan és ízléssel megrendezett kiállításon a kerület székhelyén. A érdeklődőknek Var­ga Margit és Andrejcsák Margit nyújtott készségesen szakszerű felvi­lágosítást. Jó munkájukért elismerés ben részesültek. Tevékeny tagjai ők az ifjúsági szervezetnek is, s ugyan­úgy tevékenykednek a szakszervezet ben. Varga Margit jól végzett mun­kája mellett szorgalmasan tanul, érettségire készül. A közérdekű feladatok megoldásá­ban jól megállják helyüket a fiata­lok a kerületi nemzeti bizottság más területén is. A munkaügyi szakosztályon Žuffová Alžbeta végzi a munkaerő tartalékok iskoláiból kikerült tanulók szétosztá­sát. Ügyel arra, hogy ezek a fiatalok kitanult szakmájuknak megfelelő munkát kapjanak az üzemekben, bá­nyákban, hogy ellátásuk, szakmabeli, ideológiai és kulturális fejlődésük biztosítva legyen. Žuffová munkáját legnagyobb részben a kerület üze­meiben, bányáiban végzi. A helyszí­nen szerzett közvetlen tapasztalatok alapján biztosítja a munkaköréből reá háruló feladatok megoldását. S ha hi­bát vesz észre, mindjárt a helyszínen lépéseket tesz, hogy kiküszöböljék. Mindezt annak tudatában, hogy ezek a fiatalok a számukra legmegfelelőbb munkahelyen jelentős mértékben vi­szik előre a termelést. Nem kevésbé fontos Kurjanová Má­ria feladata sem. Hozzá érkeznek be a bányákból és az építészeti vállala­toktól a termelési eredményekről, a munkáslétszám helyzetéről szóló je­lentések. Sok esetben van szükség operatív intézkedésre, hogy a terme­lés folyamatossága, a tervfeladatok teljesítése biztosítva legyen. A FIATALOK SZERVEZETÉBEN, a CSISZ-ben munkabrigádokat alakítot­tak, hogy a szabadtéri színpad és téli stadion építkezését meggyorsítsák. Külön csoportban vesznek részt a pártoktatáson; tanulókörük szép ered­ménnyel zárta az elmúlt pártoktatásí évet. Közös kirándulásokat szervez­nek, nyáron a Szádellői-völgy és a Szlovák Paradicsom természeti szép­ségeit ismerték meg. Vitaesteken az irodalom és művészet kérdéseiről be­szélgetnek. Zenekaruk most alakult, hangszereket a szakszervezet vásárolt részükre. A filmvetítéseken ai ifjú­ság kollektívája rendszeresen részt vesz. Ha hiba akad a fiatalok tevékeny­ségében, ha ä munkafegyelem iránti példás magatartás mellett néha fe­gyelmezetlenség üti fel a fejét, a faliújság nem fukarkodik a bfrálattal. Csak az a kár, hogy elmulasztják az élenjárók eredményeit, módszereit népszerűsíteni. A CSISZ-szervezetnek nagyobb fi­gyelemmel kellene kísérnie a tagok fejlődését, eredményeit, hibáit. Segí­tő kezet kell nyújtaniok, ha megál­lást vagy visszaesést tapasztalnak valamelyiküknél. S még rendszere­sebb, elmélyültebb tanulással, ideoló­giai ismeretek bővítésével kellene biztosítani jó szakmai munkájukat. Az üzemi pártszervezetnek többet kellene foglalkoznia az ifjúsággal hogy tovább javuljon a CSISZ szer­vezetének munkája, hogy növekedjék befolyása. Még színesebbé kell tenni a szervezet munkáját. FIATALOK ŐK sok-sok tervvel, vággyal. Jelentős erőt képviselnek közérdekű, feladataink megoldásában. Tőlünk is függ, hogy munkájuk to­vább javuljon, törekvéseik megvaló­suljanak. (mgy) ÜJ SZÖ 1956. november 22. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents