Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-22 / 326. szám, csütörtök

Az NDK dolgozói segítik Magyarországot Ä Német Demokratikus Köztársaság bizmutbanyáinak dolgozói valóban testvéri szolidaritást nyilvánítottak a szükséget szenvedő Magyarországgal. Negyvenezer márka értékű gyógyszert, 12 000 márka értékű komplett röntgen­berendezést és 1900 márka készpénzt adományoztak. A gyógyszert 22 ládá­ban szállították Budapestre. A megszállók Porl-SaSd-i hesiiaiiiásairó! Kairó (ČTK) — Peer Anderson svéd fotoriporter volt az egyetlen külföldi újságíró, akinek sikerült Port Saidba eljutni abban az időben, amikor a várost brit és francia egységek szál­lották meg. Anderson Kairóba való visszatérése után felháborodással beszélt a brit és francia agresszorok bestialitásairól, akik durván bántalmazták a Port Said-i lakosságot. Aderson jelentése azokról a szörnyű károkról, amelye ket Port Said szenvedett a brit és francia légierők támadásától és a hadihajók tüzétől, az asszonyok és gyermekek tömeggyilkolásáról" és a számos fénykép az agresszorok gaz­tetteinek tagadhatatlan bizonyítéka. Anihony Eden kü minisztereinek megbetegedett Landen (ČTK) — A brit külügymi­nisztérium jelentése szerint Anthony Eden miniszterelnök kimerült és a közeljövőben nem tudja funkcióját el­látni. A minisztertanácsban a miniszterel­nököt R. A. Butler lord, a titkos pe­csétőr fogja helyettesíteni. KAIRÓI TUDÓSÍTÁSUNK Tovább tart a háborús veszedelem Közép-Kehien •z egyiptomi és az egész közép keleti helyzet alapproblémája abban a tényben rejlik, hogy a háborús álla­pot tovább tart és mindaddig fog tar­tani, amíg az agresszorok katonai erőit ki nem vonják Egyiptom területéről. Az egyiptomi kormánynak az Egyesült Nemzetekhez intézett jegyzóke a brit és francia katonaság, a polgári lakos Sággal szembeni durva bánásmódjáról és a Port Saidban uralkodó ostrom­állapotról arra mutat, hogy Egyiptom a hadiállapotot csak akkor fogja be­fejezettnek tekinteni, ha az idegen ala­kulatok elhaqyják az ország területét Ezért az összes intézkedések, mint pl. a hadsereg mozgósítása, a felkészült­ség, a rendkívüli hadijog, a teljes el­sötétítés, és a légi berepülések elleni egyéb intézkedések továbbra is ér­vényben vannak. Az egész konfliktusban a legmeg­döbbentőbb az a tény, hogy az elmúlt néhány nap folyamán világosabbá vált, hogy a nyugati politikai körök új Izrael bábállam az imperialisták kezében f A nyugtalanság tűzfészke ' A mai Izraelnek 1700 000 lakosa Hran, Ezek közül 190 000 (11 százalék) arab, akiket állandóan üldöznek. Iz­rael a szomszédos arab nemzetek iszemében olyan állam, amely veszé­lyezteti biztonságukat. Elsősorban azért, mert az imperialisták, akiket a Közel- és Közép-Keleten halálosan gyűlölnek, Izraelt csatlós államként alkották, hogy segítségükre legyen meggátolni az arab népnek az im­perialisták uralma alól való felsza­badulásért vívott igazságos harcát. Izrael iparában és földművelésében kapitalista tfrmelési viszonyok ural­kodnak. Izrael ahelyett, hogy az arab ál­lamokkal való megértés útját keres­né, ennek ellenkezőjét cselekszi. Izrael kormánya, melyet a MAPAJ jobboldali szocialista párt és más különféle apró szocialista pártok tagjaiból állítottak össze, nyíltan az imperialistákat szolgálja. Izrael megalakítása óta nem szűnt tnc-g. háborút szítani az arabok ellen, követelte területe kiterjesztését, fegyveres összetűzéseket provokált, tudva azt, hogy közvetlenül támogat­ják őt ezen akcióiban az imperialista nagyhatalmak. Izrael „érdeme", hogy gyakorlatilag nem lépett érvénybe az 1944. évi fegyverszüneti egyezmény pem. , ! Amerikai befolyás az országban Megalakulásának kezdetén Izrael foigliára támaszkodott. Ez a nagyha­talom uralta Izrael iparát, első he­lyen állott a kereskedelmi kapcso­latokban. Röviddel azután az ameri­kai töke kezdett terjeszkedni. Az amerikai cégek egész sora vesz részt tőkéjével Izrael gazdasági életében. 1953-ban az amerikai tőke Izrael va­lamennyi beruházásának több mint egy harmadában vett részt. Az amerikai tőke erős befolyása ellenére az izraeli gazdasági élet nagy nehézségekkel küzd. Csakíis a külföldi, s elsősorban az az amerikai befolyásos kapitalista körök segítségének köszönheti Izrael, hegy nem adósodott el teljesen és nem került gazdasági csődbe. E tények szemszögéből tekintve még jobban kidomborodik az, hogy Izrael báb az imperialisták, de első­sorban az amerikaiak kezében. Az imperialisták Izraelt egyrészt csen­dőrként tartják az arab országok el­len, másrészt pedig mint olyan ál­lamot, amelyet ugródeszkaként sze­retnének felhasználni a Szovjetunió elleni támadásra. Ezt bizonyítják az izraeli vezetőik állandó törekvései, hogy az USA-val katonai egyezményt kössenek, amely nem volna semmi egyéb, mint elsősorban a Szovjetunió eileni paktum. Izrael Kommunista Pártja síkra száll az arabokkal való megértésért. Izraelben azonban vannak olyan erők is, amelyek a háborús politika és az imperialisták .kiszolgálásának politikája ellen küzdenek. Ezen erők [ élén Izrael Kommunista Pártja áll, 1 amely az izraeli politika megváltoz­! tatására törekszik. Izrael Kommunis­ta Pártja állást foglalt a függetlenség és béke politikája mellett, elítéli az Egyiptom-ellenes politikát. Állást foglalt az arab országokkal való köz­vetlen tárgyalások mellett, az Izrael­ben élő arabok megkülönböztetése ellen, a sovinizmus ellen, vaiamint a Szovjetunió és minden szocialista ország iránti barátság mellett. A háborút áhítozó izraeli körök azonban semmit sem akarnak tudni ezekről a békeszerető felhívásokról. Angliával és Franciaországgal meg­egyezve, álnokul megtámadták Egyip­tomot, amely az arab nemzetek élén áll az imperializmus és gyarmatosí­tás elleni harcban. Izrael haderői megszállták a Sínai-félsziget egy ré­szét és Gaza térségét. Izrael a világ közvéleményének nyomására ugyan elhatározta, hogy haderőit kivonja Egyiptom területé­ről, azonban a Neue Züricher Zeitung szerint nem hajlandó elhagyni Gaza térségét, amelyet nem ismer el egyiptomi területnek. Izrael kormá­nya kijelentette, hogy nemcsak Gazát, hanem a Sinai félszigetet és az Aika­di-öbölben fekvő Tiran- és Szanafir­szigeteket is meg akarja szállni. Ez az álláspont, »amely ellenkezik az Egyesült Nemzetek Szervezetének határozatával, egyáltalán nem járul hozzá a Közép-Kelet nyugalmához. Ismét csak arra mutat, hogy Izrael vezetői nem akarnak a feszültség enyhülésére őszintén törekedni. 1 ürügyeket keresnek az egyiptomi in­tervenció indokolására. Eredetileg azt állították, hogy Izrael kénytelen meg­támadni Egyiptomot, hogy megsemmi­sítse az egyiptomi támadó egységek kiképzésére szolgáló központot és hogv a Drit, valamint a francia in­tervenció rendőri akció volt, amely azt a célt szolgálta, hogy Izrael és Egyip­tom harcoló egységeit elválasszák egymástól. Eden jelenlep azonban azt a nézetet vallja, hogy az intervenció oka „a közép-keleti kommunista ösz­szeesküvés" volt. Dulles viszont „a szovjet terjeszkedésről" szóló kohol­mányokkal magyarázza e terület ne­hézségeit. Ezek a kísérletek elsősorban elárul­ják, hogy az agresszorok akciójukat kizárólag politikai motívumokra épí­tették és hogy a támadást gondosan tervezték és kidolgozták. Másodsorban az a szándék, hogy ezzel kapcsolatban más politikai erőket, mint pl. „világ­kommunizmus" vagy „szovjet befo­lyás"-t emlegetnek, azt a veszedelmet jelzi, hogy az agresszió nagyobb ter­jedelmű nemzetközi konfliktust idéz­hetne elő. Oj ürügyek keresése arra, hogy Egyiptomot megszállva tartsák, világos bizonyítéka annak, hogy Nagy­Britanniát és Franciaországot nem fűzi őszinte érdek ahhoz, hogy véget ves­i a jelenlegi rendkívüli és vesze­delmes helyzetnek. Egy másik felh s borító tény a brit-francia félkatonai szervezet lé­tesítése Jean Champion francia ten­gernagy vezetésével állítólag a „Szuezi­csatorna kitisztítására". Ez a hatá­rozat leleplezi az agresszorok azon szándékát, hogy az egyiptomi terület egy részén egészen önkényesen mű­ködjenek és mellőzzék Egyiptom tör­vényes jogait. A közelmúltban alkalmam volt utat tenni a Szuezi-csatorna mentén és megtekinteni azokat a károkat, ame­lyeket az agresszorok légibombázással okoztak. Azok az egyiptomi és külföldi szakértők, akik ismerik a károk nagy­ságát kijelentették, hogy 9—12 hó­nap szükséges ahhoz, hogy a károkat helyrehozzák és a csatornát üzembe helyezzék. Komoly károkat okoztak nemcsak a csatorna medencéjében, hanem tönkretették a csatornához tar­tozó berendezést is, így pl. a jelző­készülékeket, a raktárakat, az admi­nisztratív épületeket stb. A csatorna mellett vezető és a gyors közlekedést elősegítő egyetlen utat súlyosan meg­rongálták bombázással és a repülő­gépek tüzelésével. Minél tovább tart a jelelengi válság, annál világosabban bontako­zik ki, hogy az aljas brit-francia já­ték legfontosabb célja a csatorna brit uralma volt, annál égetőbben válik szükségessé az idegen haderők kivoná­sa Egyiptomból, mert jelenlétük Egyiptom területén a háború tűzfész­ke. Jaroslav Bouček ... A Szuezi-csatorna és a hozzá vezető út felszabadítása egyáltalán nem hadművelet, hanem nagyon komoly feladat a világfontosságú hajózás és kereskedelem érdekében. A francia és brit haderőket úgy szerelték fel, hogy ezt a feladatot teljesíthessék. Ezért őfelsége kormánya azt javasol­ja, hogy a francia és brit fegyveres erők technikai személyzete azonnal kezdje meg ezt a munkát. h nemzetközi feszültség végleges megszüntetését csak az általános leszerelés oldja meg Az elmúlt hetet sokkal derűlátóbban Értékelhetjük, mint az előzőt. Az el­friúlt napokhoz viszonyítva, melyekre h világreakció véres agressziója és terrorja nyomta rá bélyegét, ez a hét íiagy lépést jelent előre, mert a dip­lomáciai tevékenység és tárgyalás he­tének nevezhetjük. New-Yorkban az ENSZ XI. közgyűlésének ülésén tár­gyalni kezdtek az Egyiptom ellen in­dított agresszióról, Kairóban pedig a nemzetközi katonai egységek egyipto­jíni elhelyezésűnek feltételeiről tár­gyaltak. Ezen a héten a béke megőr­zésére törekedve ismét Moszkva állott elő újabb leszerelési javaslattal. Ezeket a tárgyalásokat és az új szov­jet javaslatot, noha távol állnak egy­mástól, közös gondolat kötötte össze. Az ENSZ közgyűlésén ezt a gondolatot az Egyiptom elleni agresszió kérdésé­pék egyöntetű napirendre tűzésével, Kairóban pedig e földrész veszélyes helyzetének gyors felszámolására tett erőfeszítéssel fejezték ki. Az új szov­jet leszerelési javaslat újabb konstruk­tív indítványokkal követte ezt a gon­dolatot. Még mielőtt a világ nagy nyilvános­faága feltette a kérdést: sikerül-e vég­re a XI. közgyűlésnek a lefegyverzési bizottság eddigi kudarcai után haladást elérnie a leszerelés kérdésében, a szov­jet javaslat a sikeres kezdet kedvező jele. A szovjet kormány nyilatkozatá­ban az Egyiptom ellen indított brit­francia-izraeli agresszió példáját hoz­za fel a világ közvéleményének arra, h<v;y az agresszív körök kizsákmányo­ló érdekeiket követve képesek az em­beriséget újabb világháborúba sodorni. Ezért a szovjet kormány elhatározta, hogy újabb alapvető jelentőségű lépést tesz a leszerelés kérdésében. A Szov­jetunió nyilatkozatában annyira elő­zékeny a nyugati hatalmak iránt, hogy hajlandó megtárgyalni a légifényképe­zés kérdését, melyet a nyugati hatal­mak a leszerelési egyezmény megkö­tésének első feltételeként kezelnek. A szovjet kormány nem egyszer kijelen­tette, hogy a íégifényképezésre tett amerikai javaslat semmiképpen nem oldja meg a leszerelés ellenőrzésének problémáját, ámbár meggyőződése el­lenére is kész erről tárgyalni, hogy ki­küszöbölje a kölcsönös megegyezés legfőbb akadályát. A legújabb szovjet leszerelési javas­lat és az említett nemzetközi tár­gyalások egész sorozata tehát e héten következményeivel komoly intőjel a világreakció számára, hogy a budapesti és a szuezi vesztett csaták után ne merészelje magát további agresszív lépésekre elszánni. Egyszersmind a vi­lág régi erői ellen újonnan alakult front felszólítja a világ közvéleményét, mindnyájunkat, hogy segítsünk fel­tartóztatni a világreakció jelenlegi aktivizálódását. Hisz nemrégen volt alkalmunk megismerni az imperialista reakció igazi arculatát. Nem elégedett meg azzal, hogy az egész világot ve­szélyeztető háborús tűzvésszel a régi gyarmati rendszer elfogadására akarta kényszeríteni Egyiptomot. Jól tudjuk azt is, mit jelentett a szomszédos Magyarország számára az a néhány rö­vid, de sorsdöntő nap, midőn a reak­ciónak sikerült kihasználni a magyar nép mozgalmát, mely a Magyar Dol­gozók Pártja régi hibáinak helyreho­zására irányúit. A magyar munkás, aki a népi demokratikus kormány éveiben négyszeresére tudta növelni a terme­lést, semmi mást nem akart, mint ki­küszöbölni azokat a hibákat és fogya­tékosságokat, amelyek akadályokat gördítettek a szocializmushoz vezető útba, az életszínvonal emelésének út­jába. Elfogadhatjuk-e talán a nyugati népámítók azon állítását, hogy az olyan harcos hagyományokkal bíró munkás­osztály, mint amilyen a magyar mun­kásosztály, vissza akar térni a kapita­talizmusba, fasiszta elemek kezébe akarja adni a hatalmat? Hogy gondol­hatnánk, hogy a magyar munkásosztály közömbösen tekintett volna a Horthy­féle Magyarország, a fasiszta Magyar­ország visszaállítására a szocialista országok körében? Azt kívánta volna tán, hogy hazájukban új európai, bár­mikor lángbaboruló revansiszta tűzfé­szek képződjék? Mindnyájunk meg­győződése, hogy nem és hogy a ma­gyarországi események elemzésekor gondosan el kell választani a magyar munkásosztály egészséges magvát a hajdani magyar fasizmus levitézlett erőitől és az ellenséges propagandával félrevezetett emberektől. Ezt nemcsak a szocialista állam vívmányait utolsó leheletükig védelmező meggyilkolt magyar munkások és funkcionáriusok százai bizonyítják, hanem maguk a nemzetközi reakció vezérei is. Allan Dulles, az USA hírszerző szolgálatának vezetője például a szenátus külpoliti­kai bizottságának titkos ülésén kije­lentette: „Előre tudtunk a magyar felkelésről." Washingtonban, ahol az állam legfőbb törvényhozó szerve száz­millió dollárt hagyott jóvá a népi de­mokratikus országokban kifejtett fel­forgató tevékenység támogatására és most bosszút szomjúhoznak és fenye­getik, a szocialista tábort, előre tudtak a felkelésről. Kell-e ehhez több meg­jegyzést fúzni? A. Deržiová Egyik angol pilóta a másikhoz: — Mondd Tom, egészen biztos vagy ben­ne, hogy így kell rendbehozni egy csatornát? NÉHÁNY SORBA A LENGYEL SZEJM 10. ülésszaká­nak záróülésírt november 20-án tar­tották. Jozef Cyrankiewicz, a Minisz­tertanács elnöke beszámolt a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága és a lengyel kormány kül­döttsége moszkvai tanácskozásainak etedményeiről. A szejm a küldöttség moszkvai tanácskozásának eredmé­nyeit egyhangúlag jóváhagyta. (ČTK) BUDAPESTEN november 19-én már több mint 6000 ember dolgozott a megrongált épületek javítáoán. E munkában segítenek az ipari szö­vetkezetek és az önálló iparosok is. (ČTK) A SZOVJETUNIÓ külügyminiszte­ri i mának sajtóosztálya felszólította W. Hangén amerikai újságíróL, a New York Times állandó tudásítóiát, hogy november 28-ig ' hagyja el a Szovjetuniót, mert megszegte a kül­földi tudósítókra vonatkozó előíráso­kat. (ČTK) GUENTHER tábornak, a NATO európai alakulatainak eddigi főpa­rancsnoka átadta hivatalát utódjának, Norstad amerikai tábornokrak. Gu­enther visszatér az Egyesült Álla­mokba. . (ČTK) MILOSZLAV GYILASZT vizsgálati fogságba helyezték. A jeleqtés be­számol arról, hogy GyílasÉjš' többek között külföldi saitótudósitásaival megsértette Jugoszlávia érdekeit és ezzel büntettet követett el. (Č1K) BELGRÁD és Kairó között novem­ber 20-án rendszeres légiforgalmi összeköttetés kezdődött. (ČTK) AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK kormá­nya Szíria kormányának beleegyezé­sét kérte ahhoz, hogy az iraki Kir­kuk területéről a libanoni kikötőkbe Sz'ria területén át szállíthassa a kő­olajat. Szíria miniszterelnöke és kü­lügyminisztere az USA kérését kate­gorikusan . elutasította. (ČTK) STANLEY EVANS munkáspárti kén­viselőt választói arra kényszerítették, hegy lépjen ki a Brit Munkáspártból és mondjon le képviselői mandátu­máról. A brit-francia agresszió par­lamenti tárgyalásánál ugyanis védel­mezte az Egyiptom elleni agressziót és az ellenzék ama javaslata feletti szav zásnál, mely a kormány megdor­gálását javasolta, tartózkodott a sza­vazástól. (ČTK) SZUDÁNBAN gyűjtés indult meg az egyiptomi segélyalapra. A szudáni kormány > 20 000 egyiptomi Iibrát és 10 000 gazdasági állatot adományozott az egyiptomi segélyalap javára. A szudáni szakszervezet tagjai eihatá­rorták, hogy egynapi bérüket ajánl­ják fel az egyiptom nép megsegíté­sére. (ČTK) A MONGOL NÉPKÖZTÁRSASÁG és Jugoszlávia kormányai elhatározták, hogy felveszik a kölcsönös diplomá­ciai kapcsolatokat. (ČTK)' V

Next

/
Thumbnails
Contents