Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-21 / 325. szám, szerda

Az Óriás-hegység kapujában Vrchlabi, mint az Elba (Labe) folyó csehszlovákiai részének legészakibb városa már régi időktől fogva végvá­ra volt az óriás-hegység titokzatos birodalmának. Különféle mondák sie­rint itt élt Krkonoš, vagy Rübezahl, a mesebeli óriás. Vrchlabi most a tu­ristaforgalom kAinduláp ontja. Ugyan­akkor itt már régóta jó feltételek vol­tak az ipar és a kereskedelem részére. A hatalmas lürű erdők, az Óriás­hegység ércben való gazdagsága, a hazai lenfonal, az Elba folyó hajtóere­je, az olcső munkaerő Vrchlabít alkal­massá tették a z Ipar kiépítésére^. Az Elba folyó felső folyását már a XIII. században favágók és szénégetők lak­ták, akik • város alapítói voltak. A XV. és XVI. században sok ásványt és ercet találtak Vrchlabi környékén és ezért itt kohó- és vasmegmunkáló-üze­meket létesítettek. Később, a harminc­éves háborúban a vrchlabíi kohók és műhelyek Waldstein hadseregének szállítottak hadi felszerelést. Éppen ilyen régi múltja van a textilgyártás­nak is, mert már a XVI. században a takácscéhek élénk kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn az ismert Nürnbergben székelő nagykereskedő cégekkel. Az ércek majdnem teljes kiaknázása következtében a vasipar részben megszűnt, a textilipar azon­ban mind a mai napig jelentős maradt. Mosó-, fehérítő-üzemek, szövődék és más üzemek nagyon elősegítették a város gyors fejlődését. Vrchlabi gaz­dagságát elsősorban a gyapotnak és a lennek köszönheti. Annak ellenére, hogy Vrchlabín a textil dominál, sok Más iparüzemet is találunk itt, áme­nekben fogaskerekeket, autókarosszé­riákat, motornélküli repülőgépeket, kábeleket, elektrotechnikai anyagot stb. gyártanak. A nők üzemében A R;co n. v. 05 számú üzemében kötszert, vattát és egyéb egészség­ügyi anyagot is gyártanak. Itt alig látni férfit. Az üzemet még 65 évvel azelőtt alapították. A textilmosodákat nagyrészt azért Ízesítették ezen a vidéken, mert az itt található víz aránytalanul lágy. A gyapotot fehérítés előtt — úgy mint azt a háziasszonyok fehérneműnél szokták — rendesen kimossák. Addig', amíg másutt a víz lágyságát termé­szetes lágyítás után úgynevezett 7 német fokkr.' mérik, itt a természetes, ipari célokra használt víz csupán 0,8 —1,2 fokú. láz óriási előnyt jelent, mert a gyártási folyamat egyszerűbb és kisebb az önköltség is. Duchoň elvtárs, az üzem vezetője és Antonín Šmld, a gyártás vezetője kísérnek bennünket az üzemben. Kér­désünkre, hogy milyen cikkeket gyár­tanak, a következő választ kapjuk: — Elsősorban hidrofil-gézt, vagy gipszporral impregnált kötszert gyár­tunk, melyet kéz- és lábtöréseknél használnak, azonkívül vérzést elállító klór-vasoxiddal átitatott vattát. Na­gyon bevált a nálunk gyártott, tej­üzemekben használt szürövatta (fil­ter), melyet egyedül gyártunk köztár­saságunkban. Ezen a filteren keresz­tül szűrik a f.ejbegyüjtő-állomások, ál­lami gazdaságok a tejet. Nem is tu­dunk eleget gyártani belőle. A Rico­plast gyártását nemrégen beszüntet­tük. — Milyen a gyártási folyamat? — kérdezzük. — Az alapnyersanyagot, a gyapotot hulladék formájában kapjuk a gyapot­üzemekből. Ahogy már említettem, színszappannal és kalciumszódával megmossuk, hogy eltávolítsuk belőle a különféle tisztátalanságot. A klórral való fehérítés után kénsav hozzákeve­résével, majd szalmiákszesz segítsé­gével semlegesítjük. Nyolcszázötven kilogramm anyagra kb. 5000 liter vizet használunk fel, s a főzés 10 óráig tart. Ez a legnehezebb művelet, amely nehéz kézi munkát igényel. Azért itt csak férfiakat alkalmazunk. A vizet aztán centrifugális módszerrel elkülönítjük, a kimosott gyapotot megszárítjuk és hengereken keresztül vezetjük. A meg­tisztított gyapotból vagy vattát, vagy fonalat készítünk. A hulladékot a pa­pírgyáraknak adjuk ét további feldol­gozás céljából. — Vannak ésszerűsítő javaslataik? — kérdezzük. — Természetesen. Fajkl, Malý és Kučera elvtársak javaslata alapján egyetlenegy gépnél 9 munkaerőt takarítottunk meg. Az újítóknak klubjuk van az üzemben. Éppen most dolgoznak egy tematikus terven, ho­gyan lehetne egyszerűbben kivágni a filterekhez szükséges anyagot. Beszédbe elegyedünk a munlíéwiők­kel. Beszélgetés közben földieket fe­dezünk fel Szlovákiából. Itt dolgozik már 1954 óta a nyitrai kerületi Veľké Zaluzicéből származó Anna Vrabcová elvfársnő. Férje régi bányász, a jáchymovi bányákban dolgozik. Nem ő az egyetlen. Már hét éve dolgozik a fonodában a nyitrai kerületi Ulanyból Mészárosné és 10 éve a nyomdában Mária Kubátová Ziar n/Hronombói. Kubátová már sokat próbált az élet­ben. A háború alatt Németországban dolgozott, majd a mvjavai műszer­gyárban. Ez idén a nemzetközi nőna­pon kitüntették Rückerová elvtársnőt, aki saját újítási javaslata szerint előbb három gépről négy. majd hat gép kezelésére tért át. Büszkén me­séli nekünk, hogy Zápotocký elvtárs, köztársasági elnökünk is meghívta őt magához a Várba. Az üzemet is kitün­tették már. Egy ízben a járási párt­bizottság vörös zászlajával és kétszer a vállalat vándorzászlajával az üzemek közötti versenyben. Már kevés az időnk és ezért búcsú­zunk és megköszönjük v a szíves fel­világosítást. — Mit üzen olvasóinknak? — kér­dezzük. — Ha «ői lvasóik kezükbe veszik a Zig-Zag vatták, kötszerek, vagy egyéb gyártmányok csomagjait, gon­doljanak arra, hogy nagyrészük itt készül nálunk, vagy a többi testvér­üzemben Chvalkovicében, Havlíčkov Brodban, vagy Litvinovban. Grek Imre Az egészségügy szolgálaiában A bratislavai kerület legkorszerűb­ben berendezett orvosi rendelője a trnávkai körzeti egészségügyi köz­pont. Ide látogattunk el fényképezőgé­pünkkel. Az aránylag kisméretű köz­pont belgyógyászati, fogászati, női, gyermek-, röntgen-, szívgyógyászati és több speciális osztállyal rendelke­zik. A mezőgazdaság segítségére Gazdaságosabb munkával több vegyszert gyártanai Első képünkön Novák János fogászt, a központ egyik kiváló dolgozóját lát­hatjuk munka közben. Mindennap 40 togíájó* emberen segít. Jólétünk egyik alapfeltétele a taka­rékosság. Takarékoskodni azonban nemcsak otthon, családi körben kell, hanem a munkahelyen, üzemben is. Ilyen gondolatok jártak Klícha elv­társnak, a bratislavai Dimitrov-üzem dolgozójának fejében, amikor látta, hogy részlegén sok a villanyoségök áramfogyasztása. Megfogadta, azon lesz, hogy véget vessen a felesleges árampazarlásnak és felszólította mun­katársalt is a takarékosságra. Mert bizony az ott elhelyezett 200, 300 gyertyafényű körték sok áramot fo­gyasztottak. A fogyasztásért 2000.— koronát fizettek havonta. Felhívása eredménnyel járt, nem használták idő előtt a lámpákat, egymást figyelmez­tették a lámpák eloltására, és megmu­tatkozott az eredmény. A hónap végén 1200.— koronát takarított meg a rész­leg a villanyáramfogyasztás terén. Ennyivel volt kevesebb az önköltség. „Csekélység az egész, mégis sokra megy" — mondja Gerti elvtárs, aki a növényvédőszerek osztályán dolgozik. „A mi részlegünkön azon vagyunk, hogy a munkában anyagot takarítsunk meg és a munka minőségét javítsuk". A részleg dolgozói termelési értekez­letükön elhatározták, hogy nagyobb gondot fordítanak a nyersanyag meg­őrlésére, mert ezáltal a tecnnológiai folyamat alaposabban és gyorsabban folyik le a gyártás folyamán. A recep­túrában előírt adagolást teljes pontos­sággal betartják, így elkerülik az előző időből származó 40—50 százalékos silányabb minőségű vegyszerek kelet­kezését. A silányabb minőségű nö­' vényvédöszer azonban nem jut selejt­, be, hanem további feldolgozással más , termékek előállítására még alkalmas. Második képünkön Dr. Hana Rastí­ková gyermekgyógyászt mutatjuk be kis páciensével, Marienka Tichával. Felhasználhatatlansága csak a negyedik üzemosztályra vonatkozik, ahol annak minőségét úgy határozzák -meg, hogy az előállított vegyi anyag 2—3 má­sodperc alatt hány, a növényre kár­tékony férget, tud elpusztítani. Ha a vegyszer nem felel meg a követelmé­nyeknek, akkor ez az üzemrészleg ká­ra; a nyersanyagot tovább dolgozzák fel más üzemrészlegen. A termelési költségek csökkentése céljából min­den egyes műszakra műszaki techni­kust állítanak be, akinek az a felada­ta, hogy ügyeljen a leggazdaságosabb termelésre és arra is, hogy az innen kikerülő gyártmány a lehető legjobb minőségű legyen. Ezzel az intézkedés­sel tetemesen csökkentették az ön­költséget. A Dimitrov-üzem IV. osztályán a ve­gyielemzésre szolgáló retorták mi­nősége ellen sok kifogás volt. Átlag­ban a retorták élettartama 2—3 év és igen gyakran előfordult, hogy már két­három hónap alatt repedeztek, rom­lottak. A IV. osztály pártcsoportiának kezdeményezésére felszólították a re­tortákat gyártó üzemet, hogy a le­szállítás előtt világítsák át a retortá­kat röntgensugarakkal, vagy pedig vessék alá nagyfeszültségű víznvomás­nak. Ez idő óta alig akad olyan retor­ta, amely ne érné el a legvégső élet­határt. Ha számításba vesszük, Hogy egy retorta 36 000.— koronába körül, akkor világos, milyen megtakarítást jelent az üzemnek a ió minőségű !re­tortákkal való munka. Ugyanez az osztály sok felesleges kiadást takarít meg azzal is, . Hogy lakatosműhelyében saját rezsijében készíti el a legszükségesebb alkatré­szeket, szerszámokat. Az üzemi köz­ponti mechanikusműhelyben készült alkatrészek drágábbak, mivel hozzá­számítják ezekhez az elvégzett mun­kából származó nyereséget is. A gyártmányok szállítására Kuzniar elvtárs Diesel-motorral ellátott Von­tató-kocsiját helyezték üzembe. Amely 3 megrakott szállítókocsit nagy kony­nyedén vontat tovább. Ezt a rr un­kát azelőtt emberi erővel végezték, és hat ember alig bírt egy szállítč ko­csit tovagördíteni. A vasúti kocsik ki- és berakását futószalag segítségével oldották meg. Az egyik oldalon kirakják a nyersanya­got, a másik oldalon pedig vagonba rakják az elszállításra váró qvártná­nyokat. így az ezzel járó munkát dőt 4 óráról másfél órára szállították] le. „Ez mind pénz- és időmegtakarí — mondja Zachar elvtárs, a üzemosztály mestere. Látszólag ás" :v. se­kélységnek, említésre sem érdetnes ha jen. kicsiségnek tűnnek fel ezek, de nagy átlagban és átfogó méretek vesszük, akkor számításaink eredmé­nyéül milliós összegek iönnek ki. — y — A villamoson fizessünk aprópénzzel ÍZ A nagy városokban a villamo. esik vagy autóbuszok ablakain fi vások vannak kiragasztva, amely az utazóközönséget felhívják, aprópénzzel váltsák meg a ment gyeket. Tekintettel arra, hogy forgalom meggyorsításához hozzájh célszerű volna hasonló felhivásoka bratislavai villamosokon, trolejbu kon és autóbuszokon is elhelyt Ugyancsak az utazóközönséget kell felhívni arra is, hogy a kocsiba fel- és leszállásra idejében felkél jenek, ami szintén hozzájárul a ki forgalom egyszerűsítéséhez. ko­élhi­'< ken Hogy tje­a írül, t a S20­•zni. cne való ztil­zúti délután A novemberi konyba megy át. Ä AZ ELMELETET A GYAKORLATTAL Most a propagandisták, Ľudsky Šte­fan, Lánsky Bohuslav, KrivosutísJüy ben magáról az üzem munkájáról is tZtrLÍl ^ ^T* beszélnek o e'^tároztak, hogy a jovoben mníiden korán A Sloboda Bútorgyár elcsendesedik, a homály ráereszkedik a tágas udvarra látogatta a pártoktatásrt, az idén már Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az okta­és a műhelycsarnokokra. A gyár ve- több mlnt sz á z a hallgatók száma, köz- tásra szívesebben járnak és nagyobb beszélnek, megvitatják a gyár" jövő­vetőségének irodájában azonban még tü k 33 pártonkívüli, legtöbben CSISZ- kedvvel kapcsolódnak be a vitába. A jét. így például az első témakört A oktatas előt t szemináriumra gyüünek nem aludt ki a villanyfény. Az egyik tagok. Az öt kör közül kettőben magyar körök egymás között öt pontban ver- második ötéves terv"-et nagyon szé- ° SSZ e' amelye n megbeszélik, milyen íróasztal mellett középkorú férfi ül, nyelven adnak elő. A mai napig már senyeznek. Talán szokatlan dolog ver- pe n lehetett konkretizálni a galántai ponttal bövíti k ki a témát, és rriröl úgy látszik még dolgozik. Bekopogok, mind az ö t körben megtartották az senyezni a pártoktatásban, azonban az gyárra. A második ötéves terv folyamán f o9 na k előadni a gyár munkájával, megismerkedünk. els ö előadásokat. Ez azonban a pártok- eddigi eredmények azt mutatják, hogy 'itt ugyanis 17 százalékkal kell emel- fela dataival kapcsolatban. A — Spevák Jozef, a személyzeti osz- tatásnak csak statisztikai része. Nem a versenyt nagyon komolyan veszik és ni a munkatermelékenységet. Ez pe- gandisták az iskolázást a termelés tály dolgozója — mutatkozik be, majd el é3 az t mondani, hogy a hallgatók az jó hatással wan a pártoktatás mene- dig szorosan összefügg a dolgozók 'andó javításának eszközéül akí i hellyel kínál. Az asztalán levő nyitott részvétele százszázalékos, vagy hogy tére. A versenyfeltételek kidolgozásé- mindennapi munkájával, a qyár fej- felhasználni. Kriho elvtárs fötervi ... . I hánt, Irtrvi^-rtlAiíil, U A n n»1 „ fÄ É _. • - . ... " könyvekre nézek. — Tanul talán? érdeklődöm. hány százaléka kapcsolódik be a vi- nál a fő gondot a pártiskolázás szín­tába. Ki kell emelni főleg azt, hogy a vonalának megjavítására fordították. - Tanulásnak is nevezhetjük, de Pártfogásnak nagy befolyása van a Versenyeznek a gyűléseken való rész­bútorgyár dolgozóinak munkajara, vetelben, a propagandisták felkészülé­tulajdonképpen előadásra készülök. Propagandista vagyok itt a gyárban, a párt időszerű politikájával foglalko­zó körök egyikét vezetem — hangzott lesztésével. a tervezés kérdéseivel fogja bőv — A hazai piacon kívül 17 államba a z előadást. Krivosudsky elvtárs az szállítjuk üzemünk gyártmányait. De üzemen belüli önálló elszámolást rész gondolkozására. nevelésére. Ezért sében éš a hallgatóknak a vitában T 9™ rá minde n lehetőség, hogy a letezi a hallgatók előtt. Lánsky elv­masodik oteves tervben a kivitelre társ főkönyvelő pedig a gyár gasdál­szánt áruk termelését tovább fokoz- kodásáról, a bérrendszerről bsszél ™ D. Aot t* SP evá k elvtárs, köre majd haIlgatóina k. ^ ezeket - 25 hallgatójának. Beszelnünk kell te- déseket a z ^ körfi k „ ^^ akik már több éven keresztül részt propagandistáknak így módjukban áll nat e' sosoroan a minőség megjavlta- mány022äk Mindezt a téma k e. etébe n sáról, a terv teljesítéséről, gyárunk A 1.„„ . .. J ... S J konkrétan, a gyarra vonatkozolag. emelkedik évről évre a hallgatók szá- való részvételében. Hogy a propagan ma és ezért voít lehetséges az is, hogy disták ellenőrizhessék egymás mun­a válasz. Az asztalon a könyvek és a f] foly a™ n éP, P ľ?'?? ^V* mÍnde n ^ iratok mellett ceruza és füzet. Ebbe vettek fel a partba 22 t a9 jeloite t' ra mSs n aP oko n szerveztek meg. A írja be Spevák elvtárs azokat az ada­tokat, megjegyzéseket, példákat, me­ri. propa­ál­rják ező teni vettek a pártoktatásban. Az idén is ellátogatni a varsenytársak körébe, már hét CSISZ-tagot vettek fel tag- Az ilven látogatás minden bizonnyal mostani helyzetéről és a jövő kilátá tapasztalatcserével. A sairől. — járásban már más pártszervezetekbea lyeket az előadás alatt akar közölni . ,....., ... . . _ . .. . .. . / .. . . jelöltté, szinten a pártoktatas aktív felér egy jó 8 ga 0 v ' . , . részvevői közül. Azt, hotjv a bútorqyaraaknal ,iol ha- . , .... ., jy/j indez azt bizonyítja, hogy a 1 5 bevezették ezt a módszert, például A pártoktatás jó eredménye be­folyással van a gyár termelé­Mondani sem kell, milyen élénk vita sére i s. A dolgozók a heti gyűléseiken „ „„ u ..... . . keletkezett erre. Mindenkinek volt konkré tan bírálják a hibákat, pártoktatás mind a párttagok, a munkaerotartalekok iskolajaban is hozzászólása, javaslata. lad a pártoktatás, már a járási párt­bizottságon hallottam. Spevák elvtárs , , , most elmondotta, hogy a múlt évhez m i" d a tagjelöltek és a pértonkívü- es a jaras. pártbizottság a kezdeme viszonyítva az ez évi pártoktatást sok- ^k nevelésének egyik legfontosabb nyezest igyekszik továbbterjeszteni. a ter­Felszólaltak m elés fogyatékosságait és helvben Benyo Štefan, Juriš František, Lado- intézk ednek ezek kiküszöbölésére, vič Zdeno elvtársak az egyes számú (Selejt, nyersanyagutánpótlás késése, A propagandisták szorosan együtt- gépházból. A közelmúltban mindhár- S t­D ) A ny íi t őszinte bírálat, a gyár míiknrinpk a ríárthÍ7ntt-c:Hnnal man mini- WirálA mimlrácnlr ,rr,n-alr- - .... kai nagyobb gonddal készítették elő. módszere, s legjobban hozzájárul a A járási pártbizottság is több figyel-. Pártnak fiatal káderekkel való meg- ^ működnek a pártbizottsággal, man, mint kiváló munkások voltak érdékeinek védése szülte törvénnyé met fordít az idén a pártoktatás irá- erősítéséhez. Az üzemi pártbizottság amely munkájukban irányítja őket. kitüntetve. Beszéltek a többiek is. väit a dolgozók között. A pártoktatás nyitására, ellenőrzésére, mint a mult a pártoktatás megkezdése elölt az Ennek a szoros kapcsolatnak és a já- Ha idegen becseppent volna közéjük, ker etében nőnek fel aztán olyan mun­évben. egyes hallgatóknak a pártoktatási kö- rási pártbizottság gondos irányításá- azt hihette volna, hogy termelési ér- kások) mjn t oiári Vendelín, Holik Vi­Míg tavaly az üzemben 76 dolgozó rökbe val 6 beosztásánál figyelembe nak köszönhető, hogy az idén sokkal tekezletre került, nem pedig pártok- lja m ' Per}etk a Mária AntalovičovS . vette a hallgatók egyéni kívánságait, nagyobb az érdeklődés a pártoktatás tatási kör gyűlésére, ahol a második M ' 1 8 6 0 J S Z ô hogy ki me ly' k propagandistához akar iránt és az egyes körökben nagyon ötéves tervnek a bútorgyárra vonatko- " d' ___ járni. Ez azért volt lehetséges, mert sok a kérdés és a hozzászólás a hall- ző konkrét feladatait vitatták meg a -20 éves fiatalok, méltó követői a párttagoknak. akik 1956. november 2L a -gyárban több egyfokú kör létesült, gatók részéről. A pártoktatás kereté- részvevők. Horváth Sándot: i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents