Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-21 / 325. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesülleteli! ITJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. november 21. szerda 30 fillér IX. évfolyam, 325. szám, HARCOS FELADAT „Miért kell harcolnia a szakszervezeti mozgalomnak, ha már mindent kiharcoltunk?" — hangzott el a kérdés a mostani országos szakszervezeti konferencián. Elgondolkoztató és tettekre ösztönző kérdés ez. Tekintsünk csak a mélyére. A kapitalizmus felett győzelmet aratott a nép. A szakszervezetek útján sem kell már munkáért, a létfenntartási jogokért küzdenünk, mint tettük a múltban. Szabadon, kizsákmányolók nélkül, erőnk, tudásunk teljes latbavetésével építjük a szocializmust, a magunk, népeink jólétét, gyermekeink boldog jövőjét. S a szakszervezeti tagság, az egész Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmunk mégis nagy és felelősségteljes feladatok előtt áll. Miért? Elsősorban is azért, mert az FSZM szervezeteinek a munkahelyeken nem sikerült mindenütt olyan előfeltételeket teremtenie, hogy a dolgozók valamennyien kivehessék részüket a termelés szervezéséből, irányításából, a szocialista módon való gazdálkodásból, olyan kérdések döntéséből, melyek közvetlenül érintik a dolgozókat mindennapi szükségleteik és érdekeik kielégítésében. Pártunk Központi Bizottsága világosan kijelölte az FSZM előtt álló feladatokat. Pártunk megmutatta a helyes utat ahhoz, hogyan kell megjavítani a szakszervezeti munkát, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tevékenysége olyan színvonalra emelkedjék, hogy megfeleljen a szocialista építés minden követelményének. A most lezajlott országos szakszervezeti konferencia tárgyalásai igazolták pártunk útmutatásának helyességét. Még igen sok a tennivaló a szakszervezeti munka megjavítása terén. A szakszervezeti mozgalom egyik legfőbb hiányossága — az elért eredmények, s különösen a legutóbbi évzáró taggyűléseken és konferenciákon tapasztalt harcos munkaértékelés és a fogyatékosságokra való bátor rá mutatás ellenére abban rejlik, hogy a dolgozók tömegeire nincs olyan hatással, mint a szocialista termelés megköveteli. S ebben rejlik az a döntő jelentőségű feladat, mely megmutatja, miért kell a szakszervezeti mozgalomnak harcolni a mostani időszakban. Az eddiginél sokkal elszántabban kell törekednünk a hibák és fogyatékosságok feltárására és kiküszöbölésére. Mindez maga után vonja, hogy a szakszervezeti mozgalomnak a dolgozók széles rétegeinek a szociális ta építőmunkába való szerves, tevékeny bekapcsolására kell összpontosítania minden figyelmét, annak biztosítására, hogy az építés feladatainak teljesítésével párhuzamosan haladjon az emberről való gondoskodás. E feladatok szem előtt tartásával érhetjük csak el a szakszervezeti élet széleskörű kifejlesztését minden alapszervezetben. S ez harcos feladat; ez lelkes odaadást, nyílt, őszinte állásfoglalást, kiállást követel meg minden szakszervezeti funkcionáriustól és tagtól. A szocializmus építése megkívánja tőlünk, hogy valamennyiünk részvételével a termelést a munka termelékenységének állandó növelésével fejlesszük a legnagyobb gazdaságosság elérésével s egyidőben törekedjünk naponta a dolgozók munka- és életfeltételeinek megjavítására. Ebből nem következik az, hogy a szakszervezeti mozgalomnak kell a termelést irányítania. Nem. E téren fő feladata, hogy a minisztériumokat, a megbízotti hivatalokat, a főosztályokat, az üzemek vezetőségét a termelés helyes irányítására buzdítsa, ösztönözze, az alapszervezetek viszont az üzemekben hassanak oda, hogy a vállalatok dolgozói egy emberként kivegyék részüket a termelés irányításából, a munka megjavításából. Ebben rejlik a szakszervezeti munka nagy nevelő hatása. Mert nem támaszthatunk mindig csak követelményeket, hanem saját magunknak kell megteremtenünk minden előfeltételt, hogy teljesíthessük is őket. Egyes üzemeinkben és felsőbb szakszervezeti szervekben az utóbbi időben azt tapasztalhattuk, hogy az egészséges, forradalmi szakszervezeti munka lendülete azért tört meg s azért nincs olyan kedvező hatással a dolgozókra, mert igen sok szakszervezeti funkcionárius az íróasztal mellől és papírrendelkezésekkel irányította a munkát, ahelyett, hogy a tömegek közé mentek volna s lett volna bátorságuk s főleg akaratuk elvtársiasan beszélni a dolgozókkal, megmondani szemükbe az igazságot és velük együtt harcolni célkitűzéseink megvalósításáért. E bürokratikus módszerekkel a szakszervezeti tényezők egy része elvesztette a funkcionáriusok egyik legjellemzőbb vonását: a tömegek vezetését. Mindnyájunk előtt, ismert dolog, hogy az akadályok és hibák leküzdésében a legjobb eszköz az önkritika és az elvtársi kritika. Ezt a fegyvert elsősorban is a bürokratizmus ellen kell felhasználnunk, I mely igen komoly akadályt jelent i a tömegek alkotó kezdeményezésének kibontakozásában. Egy példa a sok közül: a kollektív szerződések kidolgozásánál a leggyakrabban a formai előkészítésre helyezték a fősúlyt. Aztán sok a tenni való az újítási javaslatok realizálásának meggyorsításában is. Előfordult, ] hogy a szakszervezeti alapszervej zetek nem támogatták egyes munj kások helyes új elgondolását, mert a mesterek az újítási javaslatokban munkájuk helytelen kritizálását vélték látni. A szakszervezeti mozgalom másik fogyatékossága, hogy nem törődött eléggé a bevált és használt új munkamódszerek tömeges terjesztésével Üdvözölnünk kell ezért a mos tani országos szakszervezeti kon ferencia határozatát, főleg azt a pontot, mely határozottan elősegíti a szakszervezeti mozgalom és dolgozók közötti legszorosabb kapcsolat kifejlesztését. Ez a határo zat az alapszervezetek, így minden egyes szakszervezeti tag feladatává teszi, hogy a dolgozók kezdeményező javaslatait és észrevé teleit használja fel a termelés fokozására, a dolgozókról való gondoskodás megjavítására. Bíráljuk elvtársiasan a munkakollektívák előtt azokat a gazdasági vezetőket, akik nem intézik el a dolgozók ész revételeit, nem törődnek tanácsaikkal, nem támogatják újítási javaslataikat, elhanyagolják az új, haladó munkamódszerek terjesztését. Ez az a harcos feladat, melynek át kell hatnia mindnyájunkat. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmat pedig a dolgozók harci szervezetévé alakítsuk, olyan harci szervezetté, mint a múltban a vörös szakszervezetek voltak. Ehhez megvan minden adottságunk és lehetőségünk. S ehhez legyen az első lépés második ötéves tervünk első évének befejezése előtt: tárgyaljuk meg mindnyájan a magunk munkahelyén a tervteljesítés eddigi eredményeit. Több éves tapasztalataink alapján nyújtsunk be terveket, javaslatokat a tervteljesítés megjavítására, a munkatermelékenység növelésére, a termelés gazdaságosságának emelésére. Ezzel nemcsak azt érjük el, hogy fokozzuk a termelést, megjavítjuk a szakszervezeti munkát, hanem megteremtjük a dolgozók életszín- ! vonala további emelésének feltéte- I leit is. EGYRE NAGYOBB TERET HÓDIT A SZÖVETKEZETI GAZDÁLKODÁS Németbélen és Páldon megtárgyalták a kormánynak a földművesekhez és szövetkezeti tagokhoz intézett levelét A kormánynak a földművesekhez és szövetkezeti tagokhoz intézett levele tartalmával megismerkedtek a mezőgazdák a seneci járásban is, amely köztársaságunk legnagyobb mértékben szövetkezetesített járásai közé tartozik. A levél tartalmáról tudomást szereztek a községek nagy részében már a szombat' esti rádióközvetítés útján. Nlémetbélen 35 szövetkezeti tag hallgatta meg a kultúrházban a rádió közvetítését. Horváth László, a helyi nemzeti bizottság elnöke mindjárt magyarul tolmácsolta a levél tartalmát, úgyhogy a jelenlévők aktívan bekapcsolódhattak a vitába, amelynek során megbeszélték, mit Új szövetkezeli tagok j A nižná mišlai EFSZ a kassai járásban a legfiatalabb. Az őszi mun- j kát nagyon jól kezdték, már a múlt > héten befejezték az ősziek -etését : ás. A Magyarországon és Egyio- i tómban lejátszódott eseményeket : figyelemmel kísérték ebben a falu- 1 ban is. És hogy hisznek pártunknak és kormányunknak, s támogatják kitűzött céljait, azt azzal bizonyítják, hogy a múlt héten csütörtökön 5 kisparaszt belépett a szövetkezetbe. Ezzel a tettükkél adnak feleletet rendszerünk ellenségeinek, akik azt gondolják, hogy a falu újból a nagybirtok kizsákmányoltja lehet. J. H.. Kassa. a szolidaritási alapra 1137 koronát, 215 kg búzát, 50 kg árpát, 30 kg lisztet, 100 kg burgonyát és 50 kg babot gyűjtöttek össze. Hasonlóan cselekedtek a páldi szövetkezeti tagok is. A rádióközvetítés tesznek az EFSZ-ek III. -országos ! meghallgatása után elhatározták, kongresszusának előkészítésére, hogy N

h száz mázsa büzával és egy se

r_ a második ötiéves tervben a közös , . t rmelést továbbfejlesszék. Ebből az l

éssel járulnak a szolidaritási paphozalkalomból elhatározták, hogy segíte- A község egyéni gazdalkodói kb. 700 nek a magyar dolgozóknak. Annak í koronát adományoztak a szolidaritási ellenére, hogy Németbél kis község, alapra. Pótjutalmazás fejében 27 malacot kapott Battyáni Józsefről, a bélyi szövetkezet anyasert és-gondozójárói sokat lehet hallani a királyhelmeci járásban. A gondjaira bízott 90 anyasertést nagy szeretettel gondozza. Munkájának riieg is van az eredménye. Az anyasertéseknél felesége is szorgalmatoskodik. Annak ellenére, hogy a lehetőségek még nem a legjobbak, ebben az évben már ÍJ malacot nevelt fel minden kocától. Becsületes munkájáért gazdag jutalomban részesül. Eddig 1750 munkaegységet dolgozott le, az év végéig kb. 1950 munkaegysége lesz. Ezért a sok munkaegységért 20 koronájával nagyon szép pénzt vesz fel a Battyáni család. Természetbeni járandósága sem lesz kevesebb 52 mázsa gabonaféleségnél. Mindezeken felül a pót jutalmazás is szépen hoz a konyhára: a napokban kapott a szövetkezettől 27 malacot. A bélyi szövetkezetben a Battyáni Józsefhez hasonló példás dolgozók napról napra többen vannak. -kiHétmillió korona értékű konzervei készítenek térvén {elül A napokban a kassai Kelet-szlovákiai Konzervgyár dolgozói ünnepélyes összüzemi gyűlésen átvették az Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Terménybeayüjtési Minisztérium vörös zászlaját, melyet a III. negyedévben végzett jő' munkájukért kaatak. Ugyanebben az időben 131.6 százalékra teljesítették a termelési tervet nyers értékben. Az üzemben jelentős sikereket értek el a gyártmányok minőségének, választékának és a többi gazdasági mutatóknak tervteljesítésében is. Ez alkalomból a Keletszlovákiai Konzervgyár dolgozói számos új egyéni és kollektív kötelezettséget vállaltak. E kötelezettségvállalások szerint még az év végéig 7 millió korona értékű zöldség- és gyümölcskonzervet gyártanak. A segély-raífszakban A napokban indult útnak egy további tehervonat Magyarország felé, amely a práaai dolgozók küldeményét szállítja. Képünkön a zöldség és burgonya berakodását láthatjuk a holešovicei kikötőben. A szállítmányban kb. 2000 tonna burgonya van. Újabb szovjet kombájnok bányáinkban A második ötéves terv legfontosabb feladatainak egyike, hogy biztosítsuk a népgazdaság továbbfejlődéséhez szükséges tüzelőanyag alapot Ezért gyors ütemben helyezik üzembe bányáinkban az új fejtőgépeket, főleg a kombájnokat és réselő gépeket. A kladnói körzetben három szovjet gyártmán ú Donbasz-kombájn működik, a negyediket pedig decemberben helyezik üzembe a Rakó Bányában. A jövő évben a turnovi körzetben a Zden<?k Nejedlý Bányában, valamint Plzeň vidékén és a Békevédők Bányájában is kombájnnal fognak fejteni. A rosícei körzetben is előkészítik a kombájnfejtéshez szükséges feltételeket. Hogy meggyorsítsák az új rétegek feltárásához szükséges folyosók áttörését, a trutnovi és kládnói körzetben több kanalas rakodógépet helyeznek üzembe. Ebben a két körzetben, ezenkívül a Nősek Bányában két kombájnt is munkába állítanak. Újabb vállalkozás A dunaújfalusi szövetkezeti tagok az eddig vállalt 12 000 liter tej helyett az év végéig még 50 00 liter tejet adnak be. Terven felül beadnak még 60 mázsa sertéshúst és 30 mázsa marhahúst is. A Csehszlovák Köztársaságnak Magyarország számára felajánlott segélyében i.iagy szerep jut az épületanyagoknak. A Kelet-Szlovákiai Téglagyárak dolgozói ezért különleges műszakot dolgoztak le, hogy az így gyártott téglákat a magyar nép megsegítésére adhassák. A műszakban 20 000 téglát égettek ki. Képünkön a Kelet-Szlovákiai Téglagyárak kassai 2. számú üzemének két dolgozóját láthatjuk a segély-műszakban végzett munka közben. Tapasztalatcserére jöttek össze Jjodrogszerdahelyi kultúrház november 15-én ünnepi külsőt öltött. Ezen a napon jöttek össze a környék szövetkezeti állattenyésztői, valamint a perbenyíki szövetkezet vezetői és állatgondozói, hogy eddigi tapasztalataik kicserélésével növeljék az állatok hasznosságát. Az összejövetelen részt vettek a kassai járás hét szövetkezetének állattenyésztési dolgozói is. A vendégek megtekintették a bodrogszerdahelyi szövetkezet állattenyésztését s baráti hangulatban cserélték ki tapasztalataikat az ottani dolgozókkal. Az értékelésen Urbancsik Géza, az EFSZ elnöke ismertette a szövetkezet fejlődését. FőkéDpen az állattenyésztést elemezte s a törzsállomány nevelésére való áttérést. Hangsúlyozta, hogy a törzsállomány tenyésztésének sok előnye van. Először j is 120 százalékot jelent a beadásban, l : másoaszor szabadpiaci áron jóval több bevételt jelent a szövetkezetnek. A vitában Csatlós Gábor tehéngondozó ismertette munkamódszereit. Kocur András a sertés-törzsállomány neveléséről beszélt. — Nincsen abban semmi titok —, mondotta —, hogy szép eredményeket érünk el. A pontos etetés és az állatok tisztántartása a legfontosabb előfeltétele a magas hasz- • nosságnak. Kocur András lelkiismeretesen gondozza a rábízott állatokat. Nem nézi ő soha az órát. Nem hagyja el addig az állatait, míg valamennyi nincs rendben. Tavaly 90 anyasertéstől 1260 kismalacot nevelt fel. De milyent! A kismalacok 8 hetes korukban 18 kilósak voltak. Elmondotta, hogy ő már két és fél hetes korukban megkezdi a kismalacok etetését. Felhívta a jelenlevők figyelmét arra is, hogy az állatok fejlődésében igen fontos a változatos takarmányozás. Kondás elvtárs, a perbenyíki EFSZ elnöke a tejtermelésről beszélt. Rámutatott arra, hogy bár náluk tavaly 2078 liter volt az egy tehéntől való átlagos tejhozam, ez még mindig alacsony és nem gazdaságos a szövetkezetnek. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a takarmányalap hiányos biztosításának róható fel a tejtermelés lemaradása. A hozzászólások nagyban hozzájárultak a további eredmények növeléséhez. A Bodrogszerdahelyen megrendezett tapasztalatcsere, amely „az állattenyésztés magasabb hasznosságáért" jelszó jegyében folyt le, meghozza a maga gyümölcsét. A szövetkezetesek békés termelésre való törekvése és a jobb eredményekért folytatott harč a dolgozó nép jólétének növelését szolgálja. -kiJ