Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-19 / 323. szám, hétfő

A szovjet kormány ismét siót emel a lázas fegyverkezés beszüntetéséért, az atomfegyverek betiltásáért (Folytatás az 1. oldalról) d'fk világháború végén sem volt és ma sincs más célja, minthogy megőrizze és megszilárdítsa a békét, amelyet minden ország népe óhajt. A Szovjetunió csak az utolsó év során 1840 000 fővel csökkentette fegyveres erőinek létszámát, csaknem tíz milliárd rubellel csökkentette katonai kBltségvetését és felszámolta Port Arthur-i és Porkkala Ud-i katonai támaszpontjait. A nyugati hatalmak hamis propagandájának ellenére a Szovjetunió nem mozgósít és nem csoportosítja katonaságát a határokra. A Szovjetunió haderői katonai kiképzéssel foglalkoznak és támaszpontjaikon tartózkodnak. A szovjet nép békés építő munkát végez a kiterjedt területeken, az első ízben művelt szűzföldeken, a hatodik ötéves terv gigantikus építkezésein, a laboratóriumokban és a tudományos intézetekben, a kultúra, művészet és tudomány különböző ágazataiban. A szovjet kormány kijelenti, hogy a Szovjetunió mindig ellenezte az államok közötti viták és egyenetlenségek háború útján való megoldását. A Szovjetuniót mindig az államok közötti békés egymás mellett élés lenini politikája vezérelte és vezérli, tekintet nélküli az államok társadalmi és állami rendszerére. A szovjet kormány más államokkal való kapcsolataiban betartja a Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi XX. kongresszusának határozatait, amelyekben az egész világnak nyíltan tudtára adták a Szovjetunió negatív álláspontját a háborúval, mint a nemzetközi viták megoldása eszközével szemben. E határozatokban világosan ki volt fejezve a Szovjetunió álláspontja, a szocialista országok békés egymás mellett élésének elve a kapitalista országokkal. A Szovjetunió ezt az elvi álláspontót vallotta és továbbra is tántoríthatatlanul vallani fogja, mint ahogy az a szocialista állam lényegéből ered, amely állam alapfeladata fokozni népének életszínvonalát, fejleszteni annak a társadalomnak a termelési erőit, amely lerázta magáról a kapitalista termelési viszonyok béklyóit. Ezt nem háborúban, hanem a békés fejlődésben lehet biztosítani, amely lehetővé teszi a szocialista gazdaság, kultúra és tudomány fellendülése kimeríthetetlen lehetőségeinek kihasználását. A Szovjetunióban nem léteznek öiyan térsadalmi csoportok és osztályok, amelyek hasznot húznának a háborúból és a háborús konjunktúrából és amelyeknek érdeke volna a lázas • fegyverkezés, idegen területek megszállása és az agresszív háború kirobbantása. Jól ismert tény, hogy Szovjetunió elmaradt agrár országból rövid történelmi idő alatt hatalmas ipari országgá változott, amely rendelkezik njindazokkal a feltételekkel és forrásokkal, amelyek szükségesek gazdaságának gyors fejlesztéséhez, a szovjet nép anyagi és kulturális színvonala emeléséhez. A Szovjetunió gazdasági növekedésének hallatlan gyorsaságáról tanúskodik az, hogy az ipari termelés terjedelme a SzovjetUnióban a legutóbbi 25 év során több mir.it húzszorosára, míg a kapitalista országok ipari termelése ugyanazon idő alatt csak kétszeresére emelkedett. A Szovjetunió hatalmas területtel, felmérhetetlen szén, kőolaj, vasérc, színesfém készletekkel rendelkezik. Az országnak kimeríthetetlen energetikai forrásai vannak és az atom nyersanyag felhasználásával bevezette a villamosenergia termelésének legújabb módszereit. A Szovjetunió tervgazdasága biztosítja a termelt áru normális értékesítését és ezért a Szovjetuniónak nincs szüksége arra, hogy piacot keressen termékei számára. Más államokkal fenntartott gazdasági kapcsolatait az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján építi, ami biztosítja a normális árucsere lehetőségét a népgazdaság további fellendülése érdekében. A Szovjetunió népei, amelyek a szocializmus útjára léptek és hallatlan sikereket értek el nemzetgazdaságuk és kultúrájuk fejlesztésében, saját tapasztalataikból meggyőződhettek arról, hogy a szocialista rendszer a leghaladóbb és a népgazdaság fejlődésének olyan lehetőségeit tárja fel a Szovjetunióban és más szocialista államokban, amelyek múlhatatlan biztosítják, hogy a békés gazdasági versenyben a kapitalizmussal szemben a szocializmus győzedelmeskedjék. A szovjet nép megoldja azt a feladatot, hogy utolérje és túlszárnyalja a leghaladóbb kapitalista országokat az egy főre eső ipari termelésben. A szovjet emberek meg vannak győződve arról, hogy hatalmas technikájukra, a szocialista gazdasági rendszer óriási előnyeire támaszkodva történelmileg rövid határidőben elérhetik az ember anyagi és szellemi erői sokoldalú fejlődését és az egész társadalom életének olyan harmóniáját, amelyet a kommunizmus kiépítése kíván. A szovjet kormány mélyen meg van győződve arról, hogy a szovjet népnek a béke megőrzéséhez és megszilárdításához fűzött érdeke azonos a Nyugat és Kelet valamennyi népének érdekével. A nemzeteknek nincs szükségük atombombákra, sem harckocsikra és ágyúkra. A népeknek ruházatra, élelmiszerre, cipőre, gyermekeik számára iskolákra, nyugodt és biztosított jövőre van szükségük. Az elmaradott országok népei fel akarják számolni az évszázados elmaradottságot, a nyomort és a gyarmatosító elnyomás áldatlan örökségét. A legutóbbi közel-keleti események szemléltetően megmutatták, milyen hatalmasak azok az erők, amelyeknek érdeke a béke megőrzése és amelyek felkészülten állnak, hogy a leghatározottabban megszelídítsék az agreszszorokat. Ezek az események egyben megmutatták, hogy bizonyos hatalmak agresszív körei szűk érdekeik miatt készek a világot az új világháború örvényébe sodorni, a nemzeteket az új háborús összetűzések veszélyének teszik ki, amelyek óriási veszedelmet jelentenek az emberiségre. A szovjet kormány ebben a felelősségteljes pillanatban ismét szót emel a lázas fegyverkezés beszüntetéséért, az atom- és hidrogénfegyver betiltásáért és az ezen fegyverekkel való kísérletek betiltásáért. Ezen követelmények gyakorlati gyors megvalósítása érdekében, ami valamennyi nép létérdeke. a szöv et kormány javasolja: ÜJ s z Ô 1956. november 19. 1. Két éven belül a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Kína fegyveres erőinek létszámát államonként 1 000 000—1 500 000 főre, NagyBritannia és Franciaország fegyveres erőinek létszámát egyenként 650 000 főre és minden más ország hadseregének létszámát 150—200 000 före kell csökkenteni. Ez irányú első lépésként az első évben a Szovjetunió, az USA és Kína fegyveres erőinek létszámát 2500 000 főre, Nagy-Britannia és Franciaország fegyveres erőinek létszámát államonként 750 000 főre kell csökkenteni. Az említett országoknak megfelelő módon csökkenteniök kell fegyverzetüket is. 2. A fent említett időben meg kell valósítani az atom- és hidrogénfegyverek betiltását az atommag-fegyverek gyártásának beszüntetését, használatuk betiltását, ezen fegyverek készleteinek megsemmisítését és e fegyverek kivonását az államok felszereléséből. Első lépésként be kell szüntetni az atom- és hidrogénfegyverekkel való kísérleteket. 3. 1957-ben az USA, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország Németország területén elhelyezett fegyveres erőinek létszámát egyharmadával kell csökkenteni és ezt a létszámleszállítást megfelelően ellenőrizni kell. 4. 1957-ben lényegesen csökkenteni kell az USA, Nagy-Britannia és Franciaország azon fegyveres erőinek létszámát, amelyek a NATO tagállamai területén és a Szovjetunió azon fegyveres erőinek létszámát, amelyet a varsói szerződés tagállamai területén vannak elhelyezve. 5. Két éven belül fel kell számolni az idegen államok területén levő külföldi katonai, tengerészeti és légi támaszpontokat. 6. Két éven belül csökkenteni kell az államok katonai kiadásait a fegyveres erők létszámcsökkentésével, a felszerelés csökkentésével és az atomés hidrogénfegyverek betiltásával, valamint a más államok területén létesített idegen katonai támaszpontok felszámolásával összhangban. 7. Szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzést kell létesíteni minden múlhatatlanul szükséges joggal és funkcióval, hogy ellenőrizze, hogyan teljesítik az egyes államok leszerelési kötelezettségeiket. Hogy megakadályozzák egyik államnak a másik állam ellen intézett váratlan támadását, az államok területén közös ellenőrző állomásokat kell létesíteni a nagyobb kikötőkben, a vasúti csomópontokon, a távolsági országutakon és repülőtereken, amelyek majd ellenőrzik nem-e összpontosítanak fegyveres erőket és felszerelést. A szovjet kormány nem egyszer kifejtette álláspontját az úgynevezett légi fényképezés tervével kapcsolatban és kijelentette, hogy ez a javaslat nem oldja meg a leszerelés ellenőrzésének problémáját és nem véd az agreszszióval szemben. Mivel azonban a légi fényképezésre vonatkozó javaslatot a leszerelési egyezmény megkötése feltételeként terjesztették elő, ami komolyan gátolja ezen egyezmény megkötését, a szovjet kormány, hogy hozzájáruljon az egyezmény gyors megkötéséhez, hajlandó megtárgyalni a légi fényképezés alkalmazásának kérdését olyan területeken, ahol Európában az Északatlanti Tömb és a varsói szerződés tagállamainak fegyveres erőit összpontosították, nyolcszáz kilométernyi távolságra Keletre és Nyugatra az említett fegyveres erők közötti határvonaltól, az illető államok beleegyezése mellett. A szovjet kormány ezen intézkedéseket javasolva úgy véli, hogy megvalósításuk után mérlegelni kell a fegyveres erők és valamennyi típusú fegyverzet teljes felszámolásának lehetőségét és az államoknak a milícia (rendőrség) csakis olyan kontingenseit hagyják meg, amelyek múlhatatlanul szükségesek a belső biztonság megőrzésére és a határok védelmére. A szovjet kormány a bék-í biztosítása politikájához híven és abban a törekvésében, hogy a népeknek biztosítékot nyújtson arra nézve, hogy az államok közötti vitás kérdések megoldására soha sem használnak fegyvert, ismételteA javasolja, úogy az Északatlanti Tömb országai és a varsói szerződés tagállamai között kössenek meg nem támadási egyezményt. Ez a paktum, amelynek részvevője volna a Szovjetunió és az USA, vagyis azok az államok, amelyek a leghatalmasabb fegyveres erőkkel rendelkeznek, radikálisan megváltoztatná az egész nemzetközi helyzetet és hózzájárulna a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, az államok közötti bizalom létrejöttéhez. Mivel a leszerelés kérdése még nem vezetett reális éredményekre a fegyverzet csökkentése és az atomfegyverek betiltása feladatainak megoldásában, a szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy az ENSZ szerveiben e tekintetben kifejtett törekvéseken kívül hatásosabb utakat keressenek e probléma megoldásához. Mivel a jelenlegi nemzetközi helyzet szükségképp megkívánja a háború elhárításának és a lázas fegyverkezés beszüntetésére szolgáló haladéktalan intézkedéseket, a szovjet kormány célszerűnek tartja a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és India kormányfői értekezletének összehívását, mint ahogy azt a Svájci Szövetség elnöke javasolta. Az öt állam kormányfőinek sikeres értekezlete előkészíthetné a szélesebb értekezlet összehívását ezen kérdések megtárgyalására, amely értekezleten a NATO államainak, valamint a varsói szerződés valamennyi tagállamának kormányfői vehetnének részt. A szovjet kormány kívánatosnak tartja, hogy ezen az értekezleten részt vegyenek sok más állam, elsősorban a Kínai Népköztársaság, India, Jugoszlávia, Indonézia és Burma kormányfői is, amelyek nem tagjai sem a varsói szerződésnek sem az olyan katonai tömörüléseknek, mint amilyen Nukleáris fegyverrel való kísérlet a Szovjetuníób an Moszkva (ČTK) — A TASZSZ hírügynökség jelenti: a Szovjetunióban 1956. november 17-én kísérletet hajtottak véqre nukleáris fegyverrel. A robbantást nagy magasságban végezték. A kísérlet sikérült. A kommunista pártot nem lehet megvásárolni, elhallgattatni, vagy megfélemlíteni Nagy-íritannia Ko munista Pártja politikai irodájának nyilatkozata London, (ČTK) — Nagy-Britannia Kommunista Pártjának politikai irodája nyilatkozatot közölt, amely rámutat arra, hogy a munkásosztály ellenségei és a reakciós sajtó ismét veszett támadásba kezdtek a komságot a magyarországi fasiszta ellenforradalmi eleinek tervéről és tevékenységéről. A kommunista pártot nem lehet megvásárolni, elhallgattatni, vagy megfélemlíteni. A kommunista párt nem mond le a kapitalizmus munista párt ellen, mert benne látják elleni harcáról, sohasem lankad a a munkásosztály érdekeinek és a szocializmusnak legaktívabb védelmezőjét. „A kommunista párt — hangzik a nyilatkozat — a kapitalista sajtó lármája ellenére megmondja az igazbékéért és szocializmusért folytatott küzdelmében. Pártunk tagjai osztályjogaink ellen irányuló támadásra soraink tömörítésével és szilárdításával felelnek." Ünnepi ülés Moszkvában a tüzérség napján Moszkva (ČTK) — November 17-én tartották mea Moszkvában a Szovjet Hadsereg Központi Színházában a tüzérség napja alkalmából rendezett ünnepi ülést Az ülést S. S. Varencov marsall nyitotta meg. aki a szovjet tüzérek dicsőséges. harcos útjáról, a szovjet katonák példátlan hőstetteiről beszélt a Dolgárháború és a Nagy Honvédő Háború idején. A szovjet tüzéreket a főváros dolgozóinak képviselői üdvözölték. A Szovjet Hadsereg Központi Színházának kollektívája ünnepi előadást tartott az ülés résztvevői tiszteletére. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése Párizs (ČTK) — A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága plenáris ülését november 20-án tartja meg. Megtárgyalja a politikai helyzetet és a párt feladatait. Raymond Guyot. a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága politikai irodájának tagia tart beszámolót. A jordán parlament külügyi bizottságának javaslata a NATO, SEAXO vagy a bagdadi egyezmény. Amennyiben nehézségek merülnének fel az öt nagyhatalom kormányfői értekezletének összehívásánál, a szovjet kormány nézete szermt a nemzetközi feszültség enyhítését és a nemzetközi helyzet javulását szolgálná a fentemlített széleskörű értekezlet összehívása. A szovjet kormány szükségesnek tartja teljes határozottsággal hangsúlyozni, hogy a világnak ma két útja van: vagy: a „hidegháború" beszüntetése, az „erőpolitiká" elvetése, a leszerelés és a különböző gazdasági és szociális rendszerrel rendelkező államok békés egymás mellett élése valamennyi feltételének megteremtése, vagy: a lázas fegyverkezés, a „hidegháború" folytatása, amely út súlyos és pusztító háborúhoz vezet. Ez a háború a világra sok nyomort és szenvedést zúdítana. A szovjet kormány úgy vélte és úgy véli, hogy a világon nincsenek olyan vitás problémák, amelyeket nem lehetne békés úton megoldani az illető államok törvényes érdekeinek tiszteletben tartása mellett. Ami a jelenlegi eszmei ellentéteket illeti, ezek nem Indokolhatják az államok közötti kapcsolatok kiéleződését, a katonai propagandát és annál kevésbé egy állam erejének alkalmazását egy másik állam ellen. Az ilyen ellentéteket meglehet és meg kell oldani az ideológiai harcban, amelyben a történelmi fejlődés folyamata maga bizonyítja be ennek vagy annak az ideológiának, éppen úgy mint ennek vagy amannak a gazdasági rendszernek a . fölényét. A szovjet kormány előterjesztve a népek közötti béke megőrzése és megszilárdítása érdekeiből eredő leszerelési javaslatait, kifejezi azt a meggyőződését, hogy e javaslatokat mindenki támogatni fogja, aki nem szavakkal, hanem tettekkel törekszik az új háború veszedelmének megszüntetésére és a világbéke megszilárdítására. Pakisztán és India népe követeli a kilépési a hdl nemzetközösségből Karacsi (ČTK) — Pakisztánban és Indiában több hang követeli a brit nemzetközösségből való kilépést. Pakisztán fővárosában. Karacsiban november 16-án ülésezett a rnezlimKűa munkabizottsága, amely határozatában . követeli, hogy Pakisztán lépjen ki a brit nemzetközösségből és hegy Nagy-Britanniát zárják ki a bagdadi paktumból. A határozat ugyancsak élesen elitéli a brit-francia agressziót és követeli, hogy Egyiptomot kártérítésben kell részesíteni minden veszteségért és kárért., amelyet az imperialista államok agreszsziója következtében elszenvedett. India Szocialista Pártja is nyilatkozatot adott ki november 16-án. amelyben követeli, hogy India lépjen ki a brit nemzetközösségből, valamint a Nagy-Britanniával és Franciaországgal való diplomáciai kapcsolatok meqszakitását, továbbá a brit és francia árucikkek bojkottját, mindaddig, amíg ezek az országok ki nem vonják hadseregeiket Egyiptomból és meg nem fizetik Egyiptomnak a reparációs költségeket az okozott károkért. Bejrut (ČTK) — Az „Ad-Diiar" lap közli, a jordániai parlament külügyi bizottsága javaslatot terjesztett elő a jordán kormánynak, hogy teremtse meq a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval és a Kínai Népköztársasággal. A nyugatnémet közvélemény követeli a Szabad Európa ievékznységének beszüntetéséi Berlin. — Nyugat-Németországban mindinkább szaporodnak azok a hangok, amelyek követelik a Szabad Európa uszító leadóállomás működésének azonnali b jszüntetésiét, amely leadóállomás a Német Szövetségi Köztársaság területéről fejt ki romboló tevékenységet. A nyűg .tnlérnet Neue Rheihische Zeitung elítélte ennek az amerikaiak által támogatott uszító leadóállomásnak provokációs tevékenységét és felszólította a bonni kormányt, hogy azonnal vonja meg a SZÓ bad Európától a működési engedlélyt. A lap követeli továbbá, hogy vizsgáló bizottságot állítsanak össze, amely foglalkozzon a leadóállomás eddigi provokációs tevékenységével.