Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)
1956-11-18 / 322. szám, vasárnap
hogy fokozatosan megszüntessünk minden nehéz testi erőkifejtést igénylő munkát különösképpen ott, ahol asszonyok dolgoznak, mint például a fejésben, az aratásnál, a termékek betakarításában és a kultivációs munkálatoknál. A szocialista mezőgazdasági nagytermelés az, amely elhozza a falura a legnagyobb szociális vívmányokat és a kulturált életet, és teszi lehetővé a falusi asszonyok számára a teljes egyenjogúságot és azt, hogy teljes mértékben részt vehessenek a falu politikai életében is. A szövetkezeti nagyüzemi termelésnek ezek a felsorolt előnyei azok, amikért közületek immár több százezren a szövetkezeti gazdálkodás mellett döntöttek. Az első szövetkezetek megalapítása óta eltelt hét esztendő alatt falvainkon közel 8150 második-negyedik típusú EFSZ létesült, amelyek a köztársaság valamennyi helységének több mint 57 százalékában gazdálkodnak. A mezőgazdaság szocialista szektora az egész mezőgazdasági földterület közel 46 százalékára terjed ki, míg az EFSZ-ek részesedése ebben több mint 30 százalék. Csak a legutóbbi időben, 1955. július 1-től 1956. október elsejéig 1793 új szövetkezet alakult, amelyekben 46 ezer tag 235 ezer hektár földdel tömörült. A már korábban megalapított szövetkezetekbe ugyanazon idő alatt több mint 32 000 tag lépett be 86 000 hektár földdel. Mindez azt bizonyítja, hogy egyre több parasztunk fogja fel az EFSZ-ek további fejlesztésének jelentőségét, mind a mezőgazdasági termelés, mindpedig az egész lakosság életszínvonalának növelése szempontjából. Nem tételezhetjük fel, hogy ezek a parasztok, akik a szövetkezetbe lépés mellett döntöttek, a szövetkezeti nagyüzemi termelésnek csak az előnyeit látták volna. Tisztában voltak azzal is, hogy számos szövetkezetünk színvonala még ki nem elégítő, hogy más szövetkezetekkel szemben azokban a munka jutalmazása alacsony. De mint tapasztalt gazdák ezek a parasztok is felismerték, hogy a hiányosságok nem gyökereznek a szövetkezeti gondolat lényegében, hanem csak abban, hogy ezeket az elveket nem valósítják meg mindig helyesen a gyakorlatban. Megértették, hogy a mezőgazdasági kistermelésnek szövetkezeti nagyüzemi termeléssé való átalakításához nem elegendő az EFSZ-ek egyszerű megalapítása, hanem hogy azokat a lehetőségeket, amelyeket a szövetkezeti nagyüzemi termelés nyújt, helyesen és teljes mértékben ki kell használni: a szövetkezetet jól kell vezetni, a munkát helyesen szervezni és azt igazságosan jutalmazni aszerint, mennyi hasznot hajt a szövetkezetnek. Mindezt mindenekelőtt maguk az emberek, a szövetkezeti tagok döntik el, az ő becsületes munkájuk, tapasztalataik és kezdeményezőképességük határozzák 10