Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-14 / 287. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek 1 UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. október 14. vasárnap 30 :fllér IX. évfolyam 287. szám, A munkatermelékenység növelése — a legfontosabb kérdés A 46 órás munkahét bevezetése óta eltelt két hét alatt üzemeinkből gyakran érkeztek jelentések arról, hogy sikerrel teljesítették tervfeladataikat. Érkeztek ilyen jelentések már az e kő hét, az első októberi dekád, a második lerövidített munkahét után. A legtöbb jelentés a 46 órás munkahét bevezetésével kapcsolatban a munkatermelékenység fokozásáról ad számot. Ez a helyes út, ez volt kormányunk célja a lerövidített munkahét bevezetéséről kiadott határozatában: a dolgozók életszínvonalát a munkatermelékenység növelésével, mégpedig a munkatermelékenységnek a műszaki fejlesztés útján történő növeléséve.l a termelés csökkentése nélkül kell emelni. Nem minden üzem és vállalat, teljesítette a lerövidített munkahétnek ezt a fontos feltételét. Vannak olyan üzemeink is, ahol a munkatermelékenység növelése nélkül, minden műszaki-szervezési intézkedés nélkül tértek át a 46 órás munkahétre. Az ilyen üzemek közül egyesek teljesítik is a tervet. Hogyan lehetséges ez? Ez úgy lehetséges, hogy a heti 48 óra alatt tervüket néhány százalékkal túlteljesítő üzemek a 46 órás munkahétben elvesztették a túlteljesítést jelentő százalékokat, de ez az eredmény így is elég volt a 100 százalékra. Ezzel szemben a párt és a kormány határozata szerint a munkaidő lerövidítésével nem szabad csökkennie a munkabéreknek. Ebből azután egyszerű a következtetés: a bérek "megmaradnak, a termelékenység nem növekszik, de csökken a termelés, tehát károsodik. a nemzetgazdaság. Másszóval: a bérek és a munkatermelékenység növekedése közötti arány az ilyen üzemekben felbomlott, vagy a bérek javára tolódott el. Tudjuk, hogy a helyes nemzetgazdasági elv szerint a munkatermelékenységnek a béreknél gyorsabban kell növekednie, különben a bérek a műszaki fejlődés, a többtermelés fékezőivé válnak. A fentiekből következik, hogy üzemeink, vállalataink első és legfontosabb feladata ez idő szerint az, hogy az eddiginél gyorsabban növeljék a munkatermelékenységet, meggátoljanak mindennemű termelés-csökkentést. Hogyan valósítják meg ezt a feladatot dolgozóink? A könnyűipari üzemekben nem rossz a helyzet. Itt fokozódott a munkatermelékenység, ha nem is mindenütt a műszaki fejlesztés útján. A Bratislavai gyapotüzemben például szombaton, a műszakoknak a dolgozók számára igen előnyösen történt lerövidítése folytán, nőtt a dolgozók munkakedve. A csévéző részleg munkájában például a napi teljesítmény az első szabad szombat délután előnyeinek kipróbálása után 1-2%kal magasabb. Ha ebben az üzemben a műszaki fejlesztéssel is többet törődnének és jobban biztosítanák az anyagellátást, mint azelőtt a 48 órás munkahétben, akkor még jobb eredményekről adhatnának számot. Más üzemekben, mint pl. az ostravai és a kékkői

1 bányákban a munkatermelékenységnek műszaki fejlesztéssel való növelése útjára léptek. Ez a helyes út. Több gép, pontosabb karbantartás, kevesebb üzemzavar, jobb munkaszervezés az, ami a termelékenységet növeli. Pótoron egyes munkahelyeken a lerövidített munkahétben többet. termelnek, mint azelőtt, hiszen amint mondják — ,;a munka szombaton 12 után már úgy sem ért sokat". Ezért megelégedhettek volna a lerövidített munkaidő egyszerűbb adminisztratív bevezetésével, a tervet akkor is teljesítették volna. De a pótoriak megértették, miről van szó: a munkatermelékenységet állandóan növelni kell, hiszen ez a fejlődésnek, az életszínvonal emelésének legfontosabb előfeltétele, egyetlen alapja. Már pártunk országos konferenciája óta terjed üzemeinkben a munkatermelékenységnek a fokozott gépesítés, korszerűsítés által való növelése módszere. De nemcsak az új gépek azok, amelyeknek üzemeinkben a munkatermelékenységet növelniök kell. Hogy csak néhány tényezőt soroljunk fel, megemlítjük a mind jobban terjedő újítómozgalmat, a munkaidő jobb kihasználására tett intézkedéseket egyes üzemekben, a kisgépesítés alkalmazását, a munkaszervezés megjavítását és nem utolsó sorban a gépek jobb kihasználását. Az újítómozgalomban már elég szép eredményeket értünk el. Szlovákiában az év első felében 11 455 újítást adtak be és ebből 5705-öt elfogadtak. A munkaidő jobb kihasználására is sok kötelezettségvállalást tettek dolgozóink. Itt persze a legfontosabb szerep a műszaki dolgozóknak, a mestereknek, az anyagbeszerzőknek jut. Főként az akadozó anyagellátás az, ami gyakran sok órás „pihenésre" kényszeríti a gépeket. A munkatermelékenység növelésében hatalmas szerep jut a kooperáló üzemek jó együttműködésének, amit sohasem lehet eléggé hangsúlyozni. A munkaszervezés megjavításának és a gépek jobb kihasználásának kérdése bányáinkban a legégetőbb. Itt mindénekelőtt ezekre a kérdésekre kell helyezni a fő súlyt. Üzemi pártszervezeteinknek váljék szívügyévé a munkatermelékenység növelése. A párttagoknak kell minden lehető alkalommal megmagyarázniok a munkatermelékenység növelésének szükségességét, azt, hogy lehetetlen az életszínvonal további emelése a legfontosabb tényező, a rövidebb idő alatti többtermelés elérése nélkül. A munkabérek és a termelékenység közötti arány betartásának kérdését kell napirenden tartani üzemi pártszervezeteinkben. Csakis így érhetjük el, hogy a munkaidő lerövidítése elérje célját, további rövidítésére sor kerülhessen. HATÁRIDŐ ELŐTT Az Elektrostroj nemzeti vállalat szerelőcsoportja az elmúlt napokban üzembehelyezte az ostravai Győzedelmes Február-villanytelep 100 kiiowattos fedett áramelosztóját, amely a maga nemében Csehszlovákiában a második. Mi ennek a sikernek a titka? Az üzem működését, mely eredetileg 1956 IX. 30-ra volt tervezve, teljes két hónappal hamarább valósították meg. Ez az eredmény annak köszönhető, hogy a fő szállító a feladatokat rendesen teljesítette. Összhangba hozták a szerelési építkezési munkákat és a fő szállító feladatait s így az opavai Magasépítészeti Vállalat és a bratisla-" vai Elektrovod összedolgozhattak. A határidő lerövidítésére nagy hatással voltak az operatív tanácskozások, amelyeket a fő szállító indítványára hívtak össze, és amelyeken részt vettek az összes szállító üzemek. Ezeken a tanácskozásokon kitűzték az egyes részlegmunkák teljesítésének feladatait és az építkezés befejezésének határidejét. A sikerhez nagymértékben hozzájárult az Elektrostroj szerelési csoportjában kifejlesztett szocialista verseny és a jól átgondolt szervezési munka. A szerelők joggal büszkék munkájukra. J. Kramár Fúrórekord A prágai ásványkutató intézet egyik csoportja, amely Dél-Csehországban végez próbafúrásokat, egy hónap alatt 503,10 métert fúrt. A csoportot Vladimír Hliňák vezeti. Az UKB-100-as szovjet gyártmányú fúrógéppel elért eredményük csúcsteljesítményt jelent. Képünkön: V. Hliňák csoportja munka közben. Nyolcvanezer négyzetméter vakolat egy év alatt Mikor ez év tavaszán a pardubicei Josef Čiter a gépi vakoló versenyre hívta a köztársaság összes gépi vakoló munkacsoBortjait és vállalta, hogy 75 000 négyzetméternyi vakolást ér el egv öépoel egy éven belül, Richard Nábélka munkakollektivája egy porubai építkezésről azzal válaszolt, hogy 80 000 négyzetméter vakolást végez. A napokban ez a kollektíva teljesítette kötelezettségvállalását. A sikert azzal érték el, hogy megfelelően rendezték gépüket, helyesen szervezik a munkát és előre előkészítik a munkahelyet, úgy hogy mindig tökéletesen kihasználják a munkaidőt. A porubai építkezéseken, ahol a gépi vakolás győzött a kézi vakolás felett, ebben az évben a gépi vakoló csoportok már 325 000 köbméter belső vakolást végeztek. Az Ostrava-Karviná-i bányászok leküzdik a nehézségeket Az \Ostrava-Karviná-i bányakörzetben a szénfejtés október eleje óta napról napra emelkedik. Október első napjához viszonyítva, amikor a tervet csupán hét bányában teljesítették, — a bányászok összesen 58 790 tonna szenet fejtettek, — csütörtökön, október 11-én már 12 bányában teljesítették a tervet és a kifejtett szén mennyisége 61 000 tonnára emelkedett. A bányakörzetben emelkedik a gépesítés, megjavul a munkaszervezés, csökken a munkamulasztás. A nagyobb fejtést kimutató bányákhoz hétfőn, október 8-án csatlakozott -a Jan Sverma ostravai nagybánya, mely 1956 februárja óta nem teljesítette a tervet. Itt a bányászok további három barázdáló gépet állítottak be és megjavították az átrakás szervezését. A kollektívák igyekeznek úgy megszervezni a munkát, hogy már reggel fél nyolckor szenet szállíthassanak, míg azelőtt a bányászok a fejtés hiányos előkészítése miatt csupán körülbelül kilenc órakor kezdhették meg a fejtést. A bányászok és technikusok szorgalmának eredményei itt is mutatják, hogy a lerövidített munkahétbea is elvégezhetők feladataik. Az elsők között a célban A Slovenská Lupča-i Prototyp öntöde dolgozói október 15-én teljesítették egész évi feladatukat. Ily módon négy nappal előbb teljesítették a CSKP országos konferenciája tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat. Az év végéig húsz tonna öntvénvt készítenek terven felül. Az új technikával növelik munkájuk termelékenységét A prágai Wilhelm Pieck Gépgyár dolgozói az országos munkaversenyben már háromszor nyerték el a Nehézgépipari Minisztérium és a szakszervezeti szövetség vörös vándorzászlaját. Az üzem dolgozói nagy súlyt fektetnek a munkatermelékenység növekedésére. Ebben nagy segítségükre van az újítómozgalom. Képünkön az újítók műhelyét láthatjuk, amelyben elkészítik minden újítás kísérleti típusát. V. Široký miniszterel

nök interjúja az As-S

aab című egyi

ptomi lapnak Az egész világ békeszerető nemzetei nagyon tevékenyen és erélyesen védelmezik a békét Kairó (ČTK) — Az As-Saab című Širokýnak, a Csehszlovák Köztársaság sítónak adott írásbeli interjúját. Kérdés : Mi a véleménye excellencíádnak Egyiptom állásfoglalásáról a Szuezi-csatorna kérdésében? Válasz: A Szuezi-csatorna Társaságnak az egyiptomi kormány által ez év július 23-án történt államosítása teljesen törvényes aktus volt, amely a szuverén állam elidegeníthetetlen jogára támaszkodik. Az Egyiptomi Köztársaság kormánya a Szuezi-csatorna hajóforgalmának megoldására irányuló aíha tartós törekvésével, hogy a kérdés a csatorna használóinak érdekeivel összhangban nyerjen megoldást, kivívta mindazon népek őszinte rokonszenvét és támôgatását, amelyek őszintén óhajtják 'a békét. Kérdés: Mi a véleménye excellenciádnak azokról a vádakról, amelyeket a nyugati hatalmak Nasszer elnökkel szemben emeltek, vagyis, hogy a Szuezi-csatorna államosításával megszegte az 1888. évi konstantinápolyi egyezményt? Válasz: Ezeket a vádakat indokolatlanoknak tartom. Az 1888. évi konstantinápolyi egyezmény biztosítja a csatorna szabad hajóforgalmát. Az egyiptomi kormány e szabadságot teljes mértékben elismeri és tiszteletben tartja. Tény, hogy az államosítás óta már teljes két hónap múlott el és az egyiptomi kormány ez alatt az idői alatt az idegen révkalauzok visszahívása ellenére is biztosítja a csatorna normális és zavartalan forgalmát. Az egyiptomi kormány kötelezte magát, hogy a Szuezi-csatornát nyitva tartja mindazon országok számára, amelyek a csatornát használni akarják és a csehszlovák kormány ezt a biztosítékot teljesen elegendőnek tartja. Kérdés: Excellenciád úgy véli, hogy a bandungi értekezletnek a békés egymás mellett élésről szóló határozatai jó alapul szolgálnak a egyiptomi lap október 13-án közölte V. miniszterelnökének Kamal Amer tudónemzetközi kapcsolatok kiépítésére, főként a Szuezi-csatorna problémája esetében? Válasz: Valamennyi államnak, amely őszintén óhajtja a baráti kapcsolatok fejlesztését és a népek közötti együttViűködést, a bandungi értekezlet elveihez kellene igazodnia, mert teljes összhangban állanak az ENSZ alapokmányával. Meggyőződésem, hogy ezen elvek betartásával minden nemzetközi ellentétben, tehát a Szuezi-csatorna problémájában is elérhető a békés úton való piegoldás. Kérdés: Milyen megoldást tartana excellenciád megfelelőnek azon intézkedések következtében kialakult helyzet megoldására, amelyeket a nyugati hatalmak a Szuezicsatorna Társaság államosítása után tettek? Válasz: A csehszlovák kormány álláspontját e helyzet megoldásával kapcsolatban már augusztus 13-i nyilatkozatában leszögezte; később ezt megerősítette szeptember 13-i válaszjegyzékében, amelyet az egyiptomi kormány szeptember 11-i jegyzékére adott. Az események eddigi fejlődése teljes kudarcot okozott a nyugati hatalmak azon erőinek, amelyek a katonai fenyegetőzések és nyomás útját választották. Megmutatkozott, hogy az egész világ békeszerető nemzetei nagyon tevékenyen és erélyesen védelmezik a béke ügyét az ilyen törekvésekkel szemben. Ma, amikor a szuezi kérdéssel a Biztonsági Tanács foglalkozik, minden erőfeszítést arra kell összpontosítani, hogy olyan megoldást érjünk el, amely teljes összhangban áll az ENSZ alapokmányával és teljes tiszteletben tartja Egyiptom nemzeni érdekeit, szuverenitását és méltóságát. Kérdés : Milyen lehetőségek vannak Csehszlovákia és Egyiptom gazdasági és kulturális kapcsolatainak megszilárdítására, főként most, amikor a két ország diplomáciai képviseletét nagykövetségi rangra emelte? Válasz: Azóta, hogy Egyiptom elérte igazi politikai és gazdasági függetlenségét, az egyiptomi kormány a népgazdaságnak minden téren valő fejlesztésére, a lakosság életszínvonalának emelésére, a többi nemzetekkel való gazdasági és kulturális együttműködés fejlesztésére törekszik az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elve alapján. Az egyiptomi kormánynak ez a politikája teljes megértésre talál Csehszlovákiában és országaink további gyümölcsöző együttműködésének széles perspektíváit nyitja meg a kölcsönös előnyök alapján. Országaink gazdasága sok téren kiegészíti egymást. Míg Csehszlovákia, mint fejlett ipari ország, számos olyan gyártmányt és berendezést szállíthat Egyiptomnak, amelyek az ország gazdasági' fejlesztésére szükségesek, addig az egyiptomi nyersanyagok, mezőgazdasági termények és gyártmányok behozatala értékes hozzájárulást jelent a csehszlovák népgazdaság fejlesztéséhez. Hiszem, hogy az a gazdasági együttműködés, amely az utóbbi időben oly sikeresen fejlődik, a jövőben még tovább bővül és mélyül mindkét ország javára. Kulturális kapcsolatainknak is megvan minden előfeltételük a sikeres fejlődésre. A múlt időszakban megtettük az első lépéseket a kölcsönös kulturális közeledés útján. Reméljük, hogy a kulturális egyezménynek hamaros megkötése, amely mindkét országnak érdefee, megadja egy még gazdagabb és mindkét fél számára előnyös kulturális cserének a keretét. Kölcsönös kapcsolataink azt bizonyítják, hogy népeinket a békés egymás mellett élés őszinte akarata és vágya hatja át s fgy . tevékenyen és barátian együttműködhetünk valamennyi szakaszon.