Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-13 / 286. szám, szombat

Vildg proletdríai, egyesültetek J SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 195P. október 13. szambát 30 tlllér IX. évfolyam, 286. szám, Ne általános, hanem konkrét érveket a szövetkezetek megalakításánál Dolgozó parasztjaink túlnyomó része jól tudja, hogy a mezőgaz­dasági termelés fokozatos növelé­sét csakis a nagyüzemi gazdálko­dással biztosithatjuk, s ezért szük­séges, hogy minél előbb kífejlesz­szük a meglevő szövetkezeteket, új szövetkezeteket alakítsunk olyan községekben, ahol még nem gazdálkodnak közösen. Mégis sok egyénileg gazdálkodó paraszt, ha a szövetkezet megalakításáról van szó, nem egy esetben még min­dig azt mondja, tudatában van an­nak, hogy jövőjét csakis a nagy­üzemi gazdálkodásban lelheti meg, azonban várakozó álláspontra he­lyezkedik. Vannak népnevelők, akik ilyen esetekben azt hiszik, hogy a dolgozó paraszt spekulál, s különösen az idei bő termés után terjedt el az a nézet, hogy az egyénileg dolgozó paraszt azért nem lép a szövetkezetbe, mert jó termése volt, elég jól megy a so­ra így is, s hogy azt mondja, majd akkor lép a szövetkezetbe, ha ke­vesebb termése lesz, mint ameny­nyit a szövetkezetben kapna. S most feltehetjük a kérdést, akadnak-e ilyen dolgozó parasz­tok nálunk? Természetesen van­nak. Hogy ezeket a dolgozó pa­rasztokat a szövetkezeti gazdálko­dás előnyeiről meggyőzzük, olyan érvekkel kell élnühk, amelyek vi­lágosan bizonyítják a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit. Nem elég ha csupán általános­ságban beszélünk arról, hogy az ötéves terv megköveteli a mező­gazdaság fejlesztését. A szövetke­zetek alakításánál, illetve az egyé­nileg gazdálkodók megnyerésénél tekintettel kell lennünk arra, hogy az a dolgozó paraszt, aki belépett a szövetkezetbe, ne csak pillanat­nyilag győződjék meg a közös gazdálkodás előnyeiről, hanem lássa annak a jövőjét is. A dolgo­zó parasztnak tudnia kell, hogy az egységes földművesszövetkezetek nemcsak a jelent szolgálják, ha­nem nagy jövő áll előttük. Ezért a falusi felvilágosító munkában minden esetben élő példákkal kell bizonyítani, miben jelent köny­nyebbséget a dolgozó paraszt szá­mára, ha közösben fog gazdálkod­ni és mennyivel lesz több a jöve­delme. Van jónéhány szövetkeze­tünk, amelyekben 25, sőt 30 ko­rona a munkaegység értéke. Hogy néhányat megemlítsünk pl. az ipo'yviskiek az éwégi zárszáma­dáskor csaknem 40 koronát kap­tak munkaegységenként, beleszá­mítva a természetbeni járandósá­gokat is. Arról is beszélniök kell a népnevelőknek, hogy a közösben a gépi munka segítségével milyen nehéz munkától szabadul meg Szlovákiában az őszi munkák jobban haladnak mint, tavaly Október első harmadában éppúgy, mint szeptemberben, Szlovákia összes körzeteinek földművesei kihasználták a jó időt az öszi mezei munkák gyors elvégzésére. Továbbra is a szocialista szektor mutat példát. A szlovákiai állami gazdaságok dol­gozói már csaknem száz százalékban elvetették az ószi takarmánykeveréke­ket, 101%-ra az őszi árpát, 97%-ra a rozst és 61,5%-ra az őszi búzát. A terv százszázalékos teljesítéséhez már csupán a burgonyaföldek egyhar­madának kiszántása hiányzik. Az ál­lami gazdasgok 40%-ban kiszántották a cukorrépát s már 3 ezer vagon répát szállítottak a cukorgyárakba. A szlovákiai EFSZ-ek is jobban ő és egész családja. Ha ilyen pon­tos és jó példákat hozunk fel, egé­szen bizonyos, hogy hatni tudunk az egyénileg dolgozó parasztokra. A szövetkezetek továbbfejleszté­sének munkájában sokat jelent, ha látogatásokat szervezühk; a gyengébb szövetkezetek tagjai meglátogatják a jól gazdálkodó szövetkezeteket, illetve az egyéni­leg gazdálkodók csoportja elláto­gat a szomszédos faluban dolgozó szövetkezetbe. Természetes, ha már megalakult a faluban a szövetke­zet, továbbra is törődni kell azzal, hogy megfelelő támogatást kapjon. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy sOk faluban annak ellenére, hogy könnyen alakították meg a szövetkezetet, mégis igen sok ne­hézség adódik. Ennek az az oka, hogy mind a helyi funkcionáriu­sok, mind a járás megfeledkezik ezekről a kezdő szövetkezetekről Annak érdekében tehát, hogy megelőzzük ezeket a nehézségeket, már a szövetkezet alakításakor kell megmagyarázni a dolgozó pa rasztoknak, milyen úton, milyen formában dolgozzanak, közösen kell megbeszélni az új szövetke zeti tagokkal, hogyan osszák be a határt, melyik határrészben ves­senek őszieket, tavasziakat, s hogy milyen földben terem meg jobban a kukorica, cukorrépa, vagy a burgonya. Emellett természetesen szem előtt kell tartani a jutalma­zás problémáit is, hisz az egyéni­leg dolgozó parasztot a szövetke­zetbe való belépése után az is ér­dekli, mekkora lesz a jövedelme. Egyszóval az új szövetkezetek tag­jainak tisztában kell lenniök ve­le, mennyire van biztosítva jövő­jük az új gazdálkodási formában. Néhány héttel ezelőtt alakult meg a füleki járás egyik községé­ben, Balogfalán az egységes föld­művesszövetkezet 23 taggal. A fa­lu többi dolgozó parasztja figye­lemmel kísérte a szövetkezet ala­kulását, s látták, hogy az új szö­vetkezet jól indult, a még kívül állók is gondolkodni kezdtek, mi­tévők legyenek. De nem gondol­kodtak sokáig, mert néhány nap­pal a .szövetkezet megalakulása után már negyven tagja lett a szövetkezetnek. A balogfalai szö­vetkezet indulása jó példája an­nak, hogy a szövetkezetek alakí­tásánál a legfontosabb, ha a prob­lémákat nemcsak általánosságban, hanem konkréten megmagyaráz­zuk a dolgozó parasztságnak. Bi­zonyos, hogy azokon a helyeken, ahol a pártszervezetek és a helyi nemzeti bizottságok így járnak el, az egyénileg dolgozó parasztok nem vonakodnak a szövetkezeti gazdálkodástól és bizalommal lépnek a közös gazdálkodás útjá­ra. A Belügyminisztérium hivatalos közleménye Bratislava panelgyártó üzeme napról napra növekszik. A Priemstav dol­gozói a termelési csarnok és a rotációs kemencék szerelésén dolgoznak. Az üzem építése mellett teljes ütemben halad az épületelemek gyártása, hogy a Bratislavában épülő harmadik panelház ne maradjon panelek nél­kül. Képünk az épülő üzem mai képét tárja elénk. teljesítik az őszi munkák feladatait, mint tavaly. A GTÄ-k hatékonyabb segítsége mellett már több mint 7. ezer hektár cukorrépát szántottak ki, melynek egyharmadát már el is szál-i lították. 15 ezer hektáron kiszántot-" ták a burgonyát, 11 ezer hektárról be­gyűjtötték a szemeskukoricát, csak­nem hatezer hektárnyi területről el­szállították a kukoricakórót. A szlo­vákiai GTÁ-k idén ősszel 8406 hek­t'rral több őszi gabonát vetettek. 22 084 hektárral több földterületrőt arattak, 4802 hektárral több burgo­nyát szántottak ki és 6032 hektárral több cukorrépát szántottak ki, mint tavaly október első harmadában. Jól halad a kukoricabegyűjtés és a ta­karmánysilózás is. A maaánszektor a GTÄ-k iobb gépi segítsége ellenére főleg a cukorrépa kiszántásban mar. d el, ezzel szemben jól teljesítik e fontos ipari növény szállításának tervét. A komáromi járás teljesítette egész évi baromfibeadási kötelezettségét Az Élelmiszeripari és Mezőgazdasá­gi Terménybegyűjtési Megbízotti Hi­vatal nyitrai kerületi meghatalmazott­jának hivatala jelenti, hogy ma a komáromi járás a kerületben harma­dikként 104,7%-ra teljesítette egész évi baromfibeadási kötelezettségét. A siker főleg azon EFSZ-ek érdeme, me­lyek számos baromfit nevelnek farm­jaikon. Komárom előtt még a párkányi és sellyei járások földművesei teljesí­tették baromfibeadási kötelezettségei­ket. A Csehszlovák Köztársaság Belügy­minisztériuma dolqozóinak akti/ se­gítségével néhány imperialista kém­6zolgá".at nagyobb ügynökcsoDortját leplezte le, akik ellenséges tevékeny­séget folytattak Csehszlovákia terüle­tén. A letartóztatottak aktív kártevő tevékenységet folytattak idegen nagy­hatalmak érdekében. Megállapítást nyert, hogy számos ügynök először kiképzést nyert a nyugat-németországi kémiskolákban és kém központokban és ezután kü­lönböző időszakban Csehszlovákia' te­rületére küldték őket. Az elfogott ügynöknél titkos le­adóállomásokat, fegyvereket, titkos Írásanyagot, valamint álcázó tár­gyakat és a kémfeladat teljesítéséhez szükséges utasításokat találtak. A külföldi kémközpontok utasításaikban azt a feladatot tűzték ügynökeik elé, hogy politikai, gazdasági és katonai jellegű titkos híreket szerezzenek Csehszlovákia területén. Egyben ipar­üzemeinkben és a mezőgazdaság szo­cialista szektorában kártevő akciók szervezésével bízták mea őket. Az összes elfogott ügynökök beis­merték Csehszlovákia területén foly­tatott ellenséges tevékenységüket. A letartóztatott ellenséges ügynö­kök tevékenységének kivizsgálása folyik. SZLOVÁKIA - 1960-BAN 11,1111.11 I I 1 S B 1 1 1 I t I I. 1 1 í iinilll!!l!lllllMIII|ll|IIl!:ai!|i:|ill Azok, akik elfoglaltságuk vagy a nagy távolság miatt nem tekinthették meg a brnói országos gépipari kiállí­tást, részben bizonyos kárpótlásban részesülnek. Ma, október 13-án nyílik meg Bratislavában a „Szlovákia 1960­ban" kiállítás a Tatra szálló helyiségei­ben. A kiállítás bemutatja Szlovákia to­vábbi fejlődését a második ötéves terv alapján. Bemutatja az ipar egyes ága­zatait, az életszínvonal emelkedését, az iskolaügy és kultúra fejlődését. A kiállítás bejáratánál a földszinten — akárcsak a brnói kiállításon — tele­víziós felvevőgép fogja fel majd a be­özönlő közönség tükörképét és sugá­rozza azt vissza. A Lux moziban már luiniuitiiHiiiiiiiiiiiiiiiSiiiuim: szerelik a szélesvásznú (cinémiscop) vetítőberendezést, ahol a következő hetekben elkezdik vetíteni a Karlovy Vary-i filmfesztiválon bemutatott szovjet, francia, olasz, argentin és új csehszlovák filmeket. A nagyteremben hatalmas ábrák, diagramok érzékeltetik Csehszlovákia nemzetgazdaságának gyors növeke­dését, a hatalmas beruházásokat, az új energetikai berendezéseket, az atomerő felhasználását, a geológiai ku­tatást, vegyiipart, az építőipart és egészségügyet. Az első emeleten ta­\f* 'kink az erdőipar, az állami és fetkezeti kereskedelem kiállított „'uival. Második ötéveí tervünk népünknek arra a szilárd meggyőződésére van felépítve, hogy nemcsak az élethez szükséges a béke, de a nemzetgaz­daság valamennyi ágának nagy fellen­düléséhez is, amit csak úgy érhetünk el, ha állandóan fejlesztjük és erősít­jük kereskedelmi és kulturális kap­csolatainkat az összes államokkal gaz­A Škoda 1201-típusú személygépko­csi, amelyet szintén megtalálunk a kiállításon. dasági és politikai rendszerükre való tekintet nélkül. A kiállítás ezt a híva-, tását nagymértékben teljesíti. A kiállítás öt hétig, azaz október 13-tól november 18-ig tekinthető meg. Egyéni látogatók a vasútjegyre 25 százalék, csoportok 40—50 száza­lék, különvonatok pedig 60 százalé­kos kedvezményben részesülnek. A kiállításról sorozatos tudósításainkban fogunk beszámolni olvasóinknak. - gk­Utolsó csákányvágások a lipnói alagútnál Az utóbbi napokban fejezték be a díszítéseket a kiállítás termeiben. A napokban Tomáš Pompura mester munkacsoportjának tagjai áttörték a lipnői védőgát építésénél az utolsó alagutat. Az alagút építését 1953 feb­ruárjában kezdték, és idén januárban átütötték az irány- tárnabejáratot. Most 3500 méter hosszúságban kibeto­nozzák az alagút alapját és felépítik a bejáratokat. Jövő év szeptember végéig be akarják fejezni a munkát. A legnagyobb munkasikereket a robban­tók és más munkacsoportok érik el Josef Ďurina, Jozef Zimánik, Ján Ko- váč, Tomáš Pompura, Ján Gajdoš és Ján Hazuch mesterek vezetésével. Az alagútból 180 ezer közméter földanya­got szállítottak el és az alagút átfú­rását több mint fél évvel rövidebb időn belül hajtották végre. Üdvözöljük az új társadalmi biztosítást Harsányi András már idestova li éve dolgozik a Csehszlovák Dunahajózási Vállalatnál a bratisiavai té­li kikötőben. Valamikor földmunkás volt. Akkoriban betegbizto­sítás, táppénz ismeretlen fogalmak voltak számomra. A munkásembernek igazán nagy betegnek kellett len­nie, hogy az orvos őt elis­merje. Orvosi kezelésről nem is lehetett beszélni. A szegény ember számára csupán aszpirint vagy iz­zasztóport írt elő az orvos. — Ma érezni .csak iga­zán, mit jeledé* az emberről való gondosl* 'js — mond­ja megkönnyebbülten Har­sányi elvtárs. — Munkás ­kormánynak kellett jönnie, hogy élvezhessük azokat az előnyöket, amelyekről már régóta ábrándoztunk. A közelmúltig háromszáztíz korona családi pótlékot\ap­tam. A legidösebbik leá­nyom elvégezte iskoláit és állásba lépett. Most már csak két gyermekemre ka­pom a családi pótlékot. Leá­nyom azonban nyolcszáz koronát hoz haza havonta. Nem rövidültem meg és családommal igazán meg­elégedetten élek. Harsányi elvtárs kis idő­re elhallgat, elmereng. Majd így folytatja: — Igaz, hogy van egy dolog a családban, amely aggaszt és gondokat okoz. A legkisebbik gyerme­kem, aki Bratislava bom­bázásakor született, bete­ges. Szívtágulása van és a jobb kezecskéje béna. — Azután vidámabban folytat­ja: — No, de olyan gon­dosságban van része, ame­lyet egyik kapitalista or­szágban sem élvezhetne. Hat heti kezelésen volt Slia­čon, majd Trencsén Tepli­cen, Pöstyénben, s legutóbb a bratisiavai orthopédiai klinikán kezelték. Sajnos, ez hosszadalmas beteg­ség... nehezen gyógyítha­tó. Látja elvtárs, az orvosok teljesen ingyen kezelik szegénykét... S amint ér­tesültem Zupka elvtárs be­számolójából, a gyermekek iránti gondoskodás még in­kább javul. Ezért nagy örömmel üdvözlöm az új társadalombiztosítási tör­vényjavaslatot. *** Bucié Mihály elvtárs azok közé tartozik, akik a kapi­talizmus alatt nehéz mun­kával keresték meg min­dennapi kenyerüket. Tizen­két éves korától kezdve a vereknyei Gallé nagybirto­kosnál görnyedt és kora hajnaltól napestig ültette a hagymapalántákat, tép­deste a gyomot. Amidőn el­következett a munkanélkü­liség ideje, másfelé kellett dolog után nézni. Elkerült Ausztriába, Magyarország­ra; ezekre az időkre nehéz szívvel gondol vissza. A kül­földi kapitalisták semmiben sem különböztek az itte­niektől. Ök is úgy „gondos­kodtak" a dolgozókról, hogy még ma is ökölbe szorul a keze, ha rágondol. Hideg pajtában aludtak, egy tálból ettek és látástól vakulásig dolgoztak. Sokan meg is be­tegedtek, de nem lehetett sokáig betegeskedni, mert akkor nem kerestek sem­mit. Így hát, aki csak kissé is bírt dolgozni, munkába állt. A betegekkel itt nem csi­náltak nagy teketóhát, ilye­nek az idénymunkában nem kellettek. Ezeket egyszerű­en hazaküldték. „Bizony, — mondja Bučič elvtárs — ott senkivel sem törődtek. Nem múlt ott egy emberen, mert a munkaadó annyi munkást kapott, amennyit akart." Bučič elvtárs is betegsé­get szerzett itt magának. Hosszantartó betegség kerí­tette öt hatalmába. Pár­tunk és kormányunk azon­ban az ilyen dolgozókról is gondoskodik. A Magas Tát­rába küldték gyógykeze­lésre. Most rokkantsági se­gélyt kap. Gyermekeiről is gondoskodnak. Hét leánya van, akik után családi pót­lékot élvez. Mikor olvasta az új társadalmi biztosítás­ról szóló törvényjavaslatot, megkönnyebbülten felsóhaj­tott. Kiszámította, hogy ianuár elsejétől csupán a családi pótléka 200.— ko­ronával emelkedik. H. T.

Next

/
Thumbnails
Contents