Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-12 / 285. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. október 12. péntek 30 Üli ér IX. évfolyam, 285. szám, Mielőtt megindul a teljes vasúti szállítás Vasárnap hozták nyilvánosságra a CSKP KB és a kormány felhí­vását az őszi és téli forgalom biz­tosítására. Főleg a vasúti szállí­tásban mutatkozó helyzet komoly­ságát és a vasutasok munkájának jelentőségét hangsúlyozta ki a fel­hívás. A figyebm azért összpon­tosul a vasútra, mivel számos ága­zatban közvetlenül befolyásolja a termelést és a munkatermelékeny­ség növekedését. így egyike azok­nak az érzékeny ágazatoknak, amely döntő befolyással van a nemzeti jövedelem .magasságára és ezáltal az életszínvonalra is. A jelen időszakban egyre foko­zódik a vasúti szállítással szem­ben támasztott követelés. A többi rakománnyal együtt naponta in­dítják rendeltetési helyükre a bur­gonyával megrakott első vagono­kat. A mezőn vár a répa, a szén­bányák, a kohók, téglagyárak, gépüzemek is vagonokra várnak. Igaz ugyan, hogy a burgonyát és a répát nem először szállítjuk vas­úton. De az idei munkatöbbletet, ami a vasutakra hárul, mégsem lehet összehasonlítani a tavalyi­val. Ennek két oka van: az idei szállítási kampány sokkal bonyo­lultabb probléma, mint a múlt év­ben volt és az előző évi kampányo­kat terjedelemben is túlszárnyalja. Októberben és novemberben 2 ezer vagonnal szaporodik a nor­mális teheráruforgalom. Emellett a legnehezebb vasútvonalszaka­szokon most kezdik, ill. befejezik a villamosítást, ami még kompli­káltabbá teszi a szállítást. Nem csoda, hogy itt-ott olyan hangok hallatszanak, hogy ilyen körülmények közepette nehezen lehet teljesíteni az őszi szállítást, és kezdik számítgatni, hogy miért. Akadnak olyan kételkedők, akik azt mondják: „Amíg voltak tarta­lékok, addig könnyen lehetett be­szélni, de ma nincs miből meríte­ni". Olyan nézetekben sincs hiány, hogy először korszerűsíteni kell a vasutat és csak aztán követel­hetünk teljesítményt. Az ilyen vélemények, találgatások és néze­tek ma, amikor a burgonya, répa, szén és több millió tonna másfajta termék árasztja el a vasutat, nem hoz semmi hasznot. Feltétlenül szükséges-e a vasúti szállítás kor­szerűsítése? Igen. Ebben az időszakban a szállítás­hoz nagyobbszámú személyzetre is szükség van. Egész sor intéz­kedést hoztak arra vonatkozóan, hogy a vasút technikailag jobban fel legyen szerelve és el legyen látva emberekkel. De a répa és a burgonya nem vár és nem várhat addig, amíg kiképezzük az új moz­donyvezetőket, fűtőket és tolató­kat és amíg szén helyett villa­mosárammal hajtjuk a mozdonyo­kat. Ezért semmit sem segít, ha az ismert problémákon és nehézsége­ken törjük a fejünket. A helyzet mást követel, azt, ami a vasúton mindig döntő fontosságú volt és lesz is — a rugalmasságot, ta­lálékonyságot, a vasutasok mun­kafegyelmét és ötletességét. így biztosan sok tartalékot feltárunk majd, amit az egyes dolgozók, akik a közlekedést irányítják, nem akarnak meglátni. Általánosságban azt szokták mondani, hogy a vasúti közleke­désben kevés az ember. Igen. Ha megkérdezik valamelyik nagyobb vasútállomáson, hogy mi a hely­zet, akkor rájönnek arra, hogy mozdonyvezetőket, vonatkísérőket. tolatókat, fűtőket stb.-t keresnek. Az ember azt hinné, hogy a vasúti alkalmazottak ilyen hiánya mellett a vasút munkája sántikálni fog. De szó sincs erről. Az említett dol­gozók munkáját fölöslegesen szét­fecsérlik. Talán egyetlen ágazatban sincs annyi túlóra, mint a vas­úton. Közben a túlóra nem egy és ugyanaz a vasútnál és az iparban, mivel a termelésben a munkás 10 túlórában valamilyen terméket termel. A közlekedésben ez egé­szen másképpen van. Ha egy vo­natszerelvény Česká Tŕebováról 7 óra helyett 20 óráig utazik Prágá­ba. a rakomány nem lesz több a vagonokban s az a munka pedig, amit így fölöslegesen kifejtettek, kimeríti az embereket, és a tár­sadalom szempontjából elvész. A vonat- és gépkezelő csopor­tok havonta átlagosan félmillió túlórát dolgoznak le. Ha a vasút jobban megszervezné a szállítást, akkor legkevesebb négyezer dol­gozót szabadithatna fel. Olyan tar­talék ez, ámelyre fel kell figyelni­ük a vasutakon, állomásokon, moz­donyparkokban dolgozó szervezési elvtársaknak. A különféle számítások és becs­lések szerint állítólag kevés a mozdony. Közben körülbelül százat azzal vesztegetnek el, hogy kése­delmesen kapcsolják azokat a sze­relvényekre és késve küldik visz­sza. Ez is olyan tartalék, amivel eddig keveset foglalkoztunk. Sok panasz esik "k vagonhiány miatt is. Rendszerint azzal szokták ezt men­tegetni, hogy az üzemek hovato­vább több vagont követelnek. De ezzel nem lehet elütni a kérdést. A vagonokat sem tudjuk még kel­lőképpen kihasználni. A vagonok körforgására átlagosan szükséges négy napból három napot az állo­másokon a vagonokkal való mani­puláció és a veszteglés vesz el. Nem lehetne közelebbről megnézni, mi az oka annak, hogy a vagonok olyan szívesen állnak az állomá­sokon? Ősszel mindent a sínekre állí­tunk, aminek kereke van — mond­ja a közmondás.- Igaz ugyan, hogy a hajók nem futnak kerekeken, de a vagonokhoz mégis van valami közük. Prágába Űstí nad Labemből végre — a bírálat elhangzása után — újból vízen szállítják a szenet? A víz naponta nemcsak 500, ha­nem ezer tonnát is elbírna, ha Holešo vicében gyorsabban végez­nék a kirakodást. Ezzel mintegy 60 vagont szabadítanának fel a vasúton. Tévedés lenne azt hinni, hogy az őszi szállítás csak a vasutasok ügye és hogy ők törjék a fejüket a megoldáson. A többi ágazatnak a lehető legnagyobb mértékben kell segítenie a vasútnak. Nem­csak azzal, hogy a teherrakományt idejében kirakja vagy berakja, ha­nem azzal is, hogy a vagonokat a lehető leggyorsabban visszaküldi. A vasúti szállítás különösen most döntő fontosságú abban, ho­gyan biztosítjuk a lakosság és az üzemek ellátását mezőgazdasági termékekkel, és hogy milyen ered­ménnyel fejezzük be második öt­éves tervünk első évét. A párt és a kormány elénk tűz­te azokat a fő problémákat, ame­lyekre e napokban a vasutasok nagy seregének minden igyekeze­tét összpontosítania kell. Vasuta­sok, állítsátok be a vonatokat tel­jes forgalomra és szállítsatok el minden árut az utolsó tonnáig! Közlemény a kormány üléséről Szerdán, október 10-én tartották meg a kormány rendes ülését. A kormány megtárgyalta és jóvá­hagyta a Finomgépipari Minisztérium termelési szakmáinak technikai fejlő­déséről szóló dokumentumot és meg­szabta azokat a fő intézkedéseket, amelyeket a világszínvonal elérése ér­dekében végre kell hajtani. Különös figyelmet fordítanak a gyengeáramú ipar fejlesztésére, melynek magas színvonala a népgazdaság többi ága­zatai fejlődésének is feltétele. A gyen­geáramú ipari termelésben lényegesen megjavult az alkatrészek alapja, jó mi­nőségű új típusú rádiókészülékek és televízorok gyártását kezdik meg. A televízió használatát bevezetik és még jobban elterjesztik az iparban, közle­kedésben és más ágazatokban. A re­pülőgépiparban tovább folytatják a többcélú és kis formájú szállítógépek­gyártását. A termelés technológiai színvonala megjavul a haladó techno­lógiai folyamatoknak, főként a pontos öntési, kovácsolási és hidegsajtolási módszereknek nagyméretű alkalmazá­sával. A kormány továbbá megtárgyalta és jóváhagyta a könnyűipar technikai fej­lődésének fő irányait. A textil, ruha, bőrfeldolgozó, üveg és finommechani­kai iparra népgazdaságunkban az a jelentős feladat hárul, hogy biztosíta­nia kell a lakosság napi szükségletei­nek jelentős részét, mégpedig az egyre növekvő életszínvonallal összhangban, egyre jobb minőségű és gazdagabb választékú árucikkekkel. A textilipar a technikai fejlődés megszabott irá­fFolytatás a 2. oldalon} A prešov! kerület teljesítette a burgonyabegyűjtést Örömteli hírről szereztünk tu­domást. Szerdán, október 10-én 17 óra 45 perckor, 21 nappal a kormány által megszabott határ­idő előtt a prešovi kerület 100,3%-ra elsőnek teljesítette köztársaságunkban a burgonyabe­gyüjtés tervét. A prešovi kerület ezzel a žilinai kerülettel folyó versenyben is győzött. ALMASZÜRET r iSXlt 4tV A krupinai járásbeli ladzanyi szövet­kezet tagjai országos hírre tettek szert a gyümölcstermesztésben. Kiváltkép­pen szép eredményeket érnek el az alma termesztésében. Ezekben a na­pokban fejezik be a téli alma szedését a 162 hektrányi gyümölcsösben. Számí­tásaik szerint 6 vagon különböző fajta almát adhatnak az idén a közellátás részére. EPÜL A BANYA Orlovában megkezdték a Dukla-bá ny a felvonóaknájának építését. Máso­dik ötéves tervünk folyamán ezt a banyát nagybányává építik ki. A fel-', vonótárna 500 méter mély lesz, és a legkorszerűbb berendezéssel látják el. A tárna építői 40 méteres havi előrehaladást akarnak elérni. Ha ez sikerül, 1958-ban befejezik munkájukat és 1962-ben már naponta 5 000 tonna szenet fejthetnek az új bányában. AJcysucai gépipari dolgozók első októberi dekádja Csapágy-gyárunk megállta helyét a 46 órás munkahétben A kysucai V. Široký Gépipari Üzem dolgozói elhatározták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 39. évfordulójának tiszteletére adott kö­telezettségvállalásuk szerint túltelje­sítik az idei utolsó negyedévi terme­lési feladatok teljesítését a 46 órára lerövidített munkahét mellett is. Az 46 órás munkahét magnezit-üzemeinkben A munkahétnek heti két órával való lerövidítéséről szóló intézkedés élénk helyeslésre talált magnezit­üzemeink és bányáink dolgozói kö­zött is. ,.Fényes bizonysága ez an­nak, hogy hazánkban úgy növekszik a dolgozik életszínvonala, mint ami­lyen gyorsan növeljük munkánk ter­melékenységét" — jegyezte meg a munkahét lerövidítéséről szóló vi­tánkban Bien elvtárs, aki üzemünk energetikai szakaszán dolgozik. A magnezitgyárak dolgozói azon­ban nem maradtak az örvendetes tény megállapításánál, hanem olyan műszaki intézkedéseket léptetnek életbe, amelyek segítségével a lerö­vidített munkahétben az eddigi szín­vonal fölé is emelhetik a termelést, így például a dubravai felszíni bá­nyában minden munkálatot gépesíte­nek, nagyobb mértékben vezetik be a tömbrobbantás módszerét és a ra­kodómunkákat kotrógépekkel végzik. Melegvízen a munkatermelékenység növelésének útját szintén elsősorban a rakodómunkák gépesítésében lát­ják. Ezenkívül nagy sül 1* helyeznek a munkaidő jobb kihasználására is. Ezzel kapcsolatban az autobuszközle­kedés megjavítására is tettek ja­vaslatot. A lubeníki új üzemben az őrlőberendezésen elérték, hogy az őr­lés ideje 5 százalékkal csökken. A sajtoló gépek kezelőinek létszámát háromról kettőre sikerült csökken­teniük. PRIHRADSZKY LAJOS első októberi dekádban megerősítették azt a tényt, hogy az összüzemi köte­lezettségvállalást becsülettel teljesí­teni akarják. A tervezett árutermelést ebben az időszakban 100,1 százalékra teljesítették. A negyedik részleg kollektívája a golyóscsapágyak golyóinak gyártási tervét egyötödével túlteljesítette és terven felül egy és háromnegyedmillió golyót gyártott. A harmadik munka­hely dolgozói sem maradtak hátra a termelésben, akik az üzemen belüli verseny 15-szörös győztesei. A henge­res csapágyak termelési tervét az első dekádban 114,3 százalékra teljesítették. A harmadik munkahely dolgozói elha­tározták, hogy nemcsak a negyedik negyedévi termelési feladatokat tel­jesítik túl, hanem az év végéig bepó­tolják első félévi lemaradásukat is. Szövetkezeti munkaiskolák nyílnak a žilinai kerületben A demänovai völgyben lévő Odboj hegyi szállóban folyik a žilinai kerületi szövetkezeti munkaiskolák vezetőinek harmadik tanfolyama. A mezőgazdasági tanfolyamok vezetőivel együtt rövid­tartamú tanfolyamokon már 130 veze­tőt képeztek itt ki a mezőgazdasági alapiskolák részére. A szövetkezeti munkaiskolák ez év október 28-tól november 5-ig kezdik meg működésüket a žilinai kerület 15Ö szövetkezetében. Az iskoláknak púit. Több száz községben megren­dezik az agro- és zoominimum tan­folyamait. Az állattenyésztők, gyü­mölcskertészek, méhészek számára szaktanfolyamokat rendeznek. 1956-57 telén a žilinai kerületben összesen 300 mezőgazdasági iskola mű­ködik majd, melyek keretében több mint 6 ezer szövetkezeti tag, kis- és középparaszt tesz szert magasabb szakmai tudásra, melyet a mezőgazda­több mint fele először nyitja meg ka- t sági gyakorlatban értékesíthet. A tüzelőanyag- és a munkaerőügyi miniszter sajtóértekezlete Josef Jonáš tüzelöanyagügyi miniszter és Josef Tesla munkaerőügyi mi­niszter szerdán, október 10-én tájékoztatta az újságírókat a két reszort fő feladatairól a folyamatos szénfejtés biztosításában. Josef Jonáš tüzelőanyagügyi minisz­ter magyarázatában rámutatott a kő­szénfejtés terén az utóbbi két hónap­ban beállt komoly helyzetre. A kőszén­bánya körzetek bányászai ezen idő alatt már 157 ezer tonna szénnel tartoznak népgazdaságunknak. Ha nem is az egyetlen, de a legfőbb ok a munkaerő­hiány. A terv egyenletes teljesítését különösen az ostrava-karvinai bánya­körzetben sok esetben a munkairányí­tás alacsony színvonala, a gépesítés elégtelen kihasználása és a műszaki rendszer nem kielégítő érvényesítése akadályozza a bánya minden munka­helyén. A barnaszén körzetek jól állnak a fejtési terv teljesítésével. Az év eleje óta már 900 000 tonna szenet fejtet­tek terven felül. A tüzelöanyagügyi miniszter ezzel öszefüggésben hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az ipari üzemek­ben olyan műszaki intézkedéseket te­gyenek, melyek elősegítenék nemcsak a kőszénnel való jobb gazdálkodást, hanem a barnaszén nagyobbfokú fel­használását is. Hangsúlyozta, az átme­neti dolgozókról való rendszeres gon­doskodás fontosságát, mert csak így lesznek belőlük jó bányászok, akik állandóan bányáinkban maradnának. Josef Tesla munkaerőügyi miniszter foglalkozott a szénipar számára való szervezett toborzás problémáival. El­mondta, hogy az év elejétől szeptem­ber végéig 20 475 új alkalmazott lé­pett át az üzemekből és más munka­helyekről a bányákba. Bányáinknak a negyedik negyedévben szén fejtési feladataik teljesítéséhez még további 9425 dolgozóra van szükségük, ebből az ostrava-karvinai bányakörzetben csaknem 5000 új bányászt kell tobo­rozniok. Az ideiglenes dolgozók közül, akik most töltik le egyéves kötele­zettségüket, lehetőleg minél többet meg kell győzni arról, hogy hosszabbít­sák meg felajánlásukat, vagy pedig maradjanak állandóan a bányászatban. Az újságírók kérdéseire válaszolva a két miniszter megmagyarázta a bá­nyászatban lévő munkaerők állandósí­tásának helyzetét, a bányászok részé­re való lakásépítkezés, szociális és kul­turális intézmények építésének hely­zetét. V

Next

/
Thumbnails
Contents